2024. május 25. szombat, Orbán napja
Őrizni kell a múltat, keresni kell a jövőt!
Révay András
2023.05.04 13:54
Ismét nagy érdeklődésre számot tartó kiállítás nyílt május 2-án a Magyar Nemzeti Múzeumban, a Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. és a Múzeum közös rendezésében. Valószínűleg sok helyen található a háztartásokban Herenden készült porcelán dísztárgy, apró szobrocska, tálak, vázák sem túl ritkák és bizonyosan vannak még családok, ahol a nagyobb ünnepek alkalmával – a jól őrzött – étkészlet is az asztalra kerül. Ezek tulajdonosait is várják augusztus 9-ig a „Királyi hétköznapok” címmel nyílt herendiporcelán-kiállításra

A porcelánt mai is kézműves technikával készítő Herendi Porcelánmanufaktúra neve szerte a világon egyet jelent a kiválósággal és a tökéletességgel. Termékük Hungaricum, a magyar és az európai kulturális örökségnek egyaránt része! Ezen a kamaratárlaton a 200 éves manufaktúra legszebb darabjait a 221 éves Nemzeti Múzeum tárja a látogatók elé. A tokaji aszú mellett a herendi porcelán Magyarország legismertebb terméke szerte a világon – emelte ki L. Simon László a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója, majd hozzátette: nagyon szeretnénk ezeket az értékeket külföldön is bemutatni, ezért a jövőben – együttműködve a Manufaktúrával és az Iparművészeti Múzeummal – számos külföldi kiállítást fogunk rendezni. Már 1851-ben a Londoni Világkiállításon óriási sikerük volt az ott bemutatott porcelánoknak.

Dr. Simon Attila a Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. vezérigazgatója először néhány adatot mondott: a Manufaktúra tizenhatezer különböző formát és négyezer különféle mintát, valamint ezek szabad kombinációját képes előállítani. Évente 300 000 porcelánt készítenek, a legkedveltebb a Viktória-minta és a türkiz-platina Apponyi minta. A festőműhelyekben egy évben 4500 ecsetet koptatnak el és összesen 16 ezer darab ecset van folyamatosan használatban. Több, mit 820 különféle színnel dolgoznak, a termelési költségük harmincmillió forintot tesz ki naponta! Sokan értenek egyet azzal, hogy a herendi porcelán nem csak szép használati tárgy, hanem műalkotás is, mindegyikben megtalálható a négy őselem, a föld, a víz a tűz és a levegő, és az elmúlt tíz évben összesen mintegy 150 kiállítást rendeztek idehaza és külföldön.

A porcelánkészítés sokáig titkos alapanyag-összetétele ma már részben ismert: kaolin, kvarc és a földpát házasításából születik a mű, de ezek aránya továbbra is az egyes manufaktúrák legféltettebb titka. A herendi tárgyakban a tradíció mellett ott van az innováció, már nem elég a múltat „aprópénzre váltani” – folyamatosan keresni kell az újat. A 16000 fehér forma és a 4000 festett minta összességében évente 64 millió különböző terméket ad ki és ezek között minden évben 3-400 új alkotás születik. Most ezen a kiállításon is megtalálható egy „Viktória evolúció” az 1851-es, klasszikus Viktória mintából levezetett - Vilmos herceg esküvőjére készített – aranygyöngy fülű „Royal-garden” minta, mely Magyarország hivatalos nászajándéka volt.

Minden kiállítás egy ünnep, ahol ünnepeljük a türelmet és az alkotó kitartást, a csupa nagybetűvel írt PORCELÁN-t, mely évezredek óta embereket - városokat köt össze és tart meg a jövő számára. A vezérigazgató kiemelt néhány tárgyat is a kiállítottak közül. A fehér szobrot, a gyermek Erzsébet királynőt, lovon ülve, Kisfaludy Stróbl Zsigmond formázta meg, de nem sokkal távolabb tőle egy színes sárkány is helyet kapott az asztalon. Aki ezen túl egy nőre azt mondja: ő egy sárkány, tudja meg, ezzel udvarol neki! Ez a sárkány ugyanis csupa jó tulajdonságot hordozó állat jegyeit viseli. Az orra teve, a füle bivaly, szarvasagancsot hordoz. A hasa kagyló, a farka kígyó, a lába tigris és a körme sas. A keleti gondolkodás szerint viszont ezek az állatok csupa jó tulajdonság megtestesítői!

A herendi porcelán diadalútja 1851-ben a Világkiállításon kezdődött. Ez volt az első világkiállítás, ami kultúrát és ipart bemutató események sorozata volt. Mintegy százezer tárgyat állítottak ki, tizenötezer kiállító részvételével. Hogy ma mit jelent a briteknek a herendi porcelán, arra a választ az esemény fővédnöke, Duncan Graham, a Magyarországi Brit Kereskedelmi Kamara elnöke adta meg. A XIX. században a legtöbb családban a porcelán jelentette az otthon büszkeségét. Az egyik legismertebb minta az 1851-ben bemutatott herendi volt, kínai stílusú pillangókkal, virágos ágakkal, élénk, vidám színekkel festve. Viktória királynő ezzel a mintával rendelt készletet a Windsori kastély számára – azóta ez a minta neve. Közel százféle stilizált pillangót és virágágat tartalmaz, központi eleme a Kínából származó bazsarózsa, ami a kora-európai porcelán egyik legkedveltebb motívumává vált.

A piros, kék, lila, sárga és zöld pillangók, virágok és ágak kombinációját aranyperem vesz körül – a rét zöldjét szimbolizálva. A díszítőelemek és harmóniájuk – annak ellenére, hogy kínai eredetűek – magyar hatást keltenek. Az ország erdőit, mezőit, vidéki kertjeit idézi fel a motívumok összjátéka. Látható a kiállításon egy Viktória-mintával díszített „Bravúrváza” is. Ez a világ legnagyobb – nem kültéri – porcelánalkotása. Magassága 205 cm, átmérője 65,5 cm, súlya 51 kg. Az óriási vázaformát, mely még ma is világszenzációnak számít, 1954-ben készítették. Az eredeti alkotás a Herendi Porcelánművészeti Múzeumban látható, de van belőle egy-egy másik példány a magyar Parlamentben, a Bundestagban, a Brunei szultán palotájában és most a Magyar Nemzeti Múzeumban is.

Az Egyesült Királyság és Magyarország közötti történelem szerves részét adja Herend és az ott készült, rengeteg lenyűgöző porcelántárgy, amelyeket a britek már több mint 170 éve csodálnak. Viktória is királynő nagy becsben tartotta a Herendi-étkészletet, csak abban az ebédlőben terítettek vele, ahol esténként együtt vacsorázott férjével, Albert herceggel. Ilyenkor sosem volt körülöttük személyzet, saját magukat szolgálták ki. Az angol uralkodóház későbbi tagjai is kedvelték a Herendi-műalkotásokat. A több mint 170 éve használt Viktória-minta megjelenik az ét-, a tea- és a mokkáskészleteken kívül a mutatós egyéb dísztárgyakon, mint a bonbonniére, a dísztányér vagy a lámpaváza. A Viktória-kollekció az évtizedek során számtalan módozatban és színvilágban született újjá.

Kapcsolódó témák

Két bolgár művész, egy szobrász és egy festő alkotásaiból nyílt közös kiállítás a budapesti Bolgár Kulturális és Tájékoztató Központban. Kettőjük együttes bemutatkozása cseppet sem véletlen, művészi felfogásukban ugyanis határozott rokonság figyelhető meg.

A budapesti Koreai Kulturális Központ látogatói már megszokták, hogy az itt megrendezett kiállítások mindig valamilyen különlegességet állítanak a középpontba. Nincs ez másként most sem, az Eszterházy Károly Egyetemmel közösen létrehozott, és december 16-ig látható YATOO című kiállítás esetében sem.

A Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításain a 19. századi anyag mindig is fontos helyet foglalt el az épület legreprezentatívabb, első emeleti termeiben. Harminc év után ezt az állandó kiállítást most új szempontok szerint újrarendezték. Ráadásul a jól ismert remekművek mellett, közel egyharmad részben, olyan alkotásokkal is bővült, amelyeket eddig csak ritkán láthatott a közönség.

A szakembereket és a közönséget is egyaránt meglepő eredmény született a 2016-ban már huszonnegyedik alkalommal meghirdetett, „Az év természetfotósa” pályázat értékelése során. A pályázat történetében mind ez idáig soha nem fordult elő, hogy a rangos szakmai versengés úgy a felnőtt, mint az ifjúsági kategóriában kettős győzelmet hozott volna!

2016.10.30 20:35

Melyik városban van hazánk egyetlen diadalíve, hol találtak nálunk múmiákat, hová érkezett annak idején az első vonat, az első dunai gőzhajó és az első villanyvonat? Hol van Magyarországon a legnagyobb tokaji bor gyűjtemény? Mindezeken kívül még számos hasonló kérdést tehetünk fel, de talán már ennyiből is kitalálható: Vácról van szó.