A porcelánt mai is kézműves technikával készítő Herendi Porcelánmanufaktúra neve szerte a világon egyet jelent a kiválósággal és a tökéletességgel. Termékük Hungaricum, a magyar és az európai kulturális örökségnek egyaránt része! Ezen a kamaratárlaton a 200 éves manufaktúra legszebb darabjait a 221 éves Nemzeti Múzeum tárja a látogatók elé. A tokaji aszú mellett a herendi porcelán Magyarország legismertebb terméke szerte a világon – emelte ki L. Simon László a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója, majd hozzátette: nagyon szeretnénk ezeket az értékeket külföldön is bemutatni, ezért a jövőben – együttműködve a Manufaktúrával és az Iparművészeti Múzeummal – számos külföldi kiállítást fogunk rendezni. Már 1851-ben a Londoni Világkiállításon óriási sikerük volt az ott bemutatott porcelánoknak.
Dr. Simon Attila a Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. vezérigazgatója először néhány adatot mondott: a Manufaktúra tizenhatezer különböző formát és négyezer különféle mintát, valamint ezek szabad kombinációját képes előállítani. Évente 300 000 porcelánt készítenek, a legkedveltebb a Viktória-minta és a türkiz-platina Apponyi minta. A festőműhelyekben egy évben 4500 ecsetet koptatnak el és összesen 16 ezer darab ecset van folyamatosan használatban. Több, mit 820 különféle színnel dolgoznak, a termelési költségük harmincmillió forintot tesz ki naponta! Sokan értenek egyet azzal, hogy a herendi porcelán nem csak szép használati tárgy, hanem műalkotás is, mindegyikben megtalálható a négy őselem, a föld, a víz a tűz és a levegő, és az elmúlt tíz évben összesen mintegy 150 kiállítást rendeztek idehaza és külföldön.
A porcelánkészítés sokáig titkos alapanyag-összetétele ma már részben ismert: kaolin, kvarc és a földpát házasításából születik a mű, de ezek aránya továbbra is az egyes manufaktúrák legféltettebb titka. A herendi tárgyakban a tradíció mellett ott van az innováció, már nem elég a múltat „aprópénzre váltani” – folyamatosan keresni kell az újat. A 16000 fehér forma és a 4000 festett minta összességében évente 64 millió különböző terméket ad ki és ezek között minden évben 3-400 új alkotás születik. Most ezen a kiállításon is megtalálható egy „Viktória evolúció” az 1851-es, klasszikus Viktória mintából levezetett - Vilmos herceg esküvőjére készített – aranygyöngy fülű „Royal-garden” minta, mely Magyarország hivatalos nászajándéka volt.
Minden kiállítás egy ünnep, ahol ünnepeljük a türelmet és az alkotó kitartást, a csupa nagybetűvel írt PORCELÁN-t, mely évezredek óta embereket - városokat köt össze és tart meg a jövő számára. A vezérigazgató kiemelt néhány tárgyat is a kiállítottak közül. A fehér szobrot, a gyermek Erzsébet királynőt, lovon ülve, Kisfaludy Stróbl Zsigmond formázta meg, de nem sokkal távolabb tőle egy színes sárkány is helyet kapott az asztalon. Aki ezen túl egy nőre azt mondja: ő egy sárkány, tudja meg, ezzel udvarol neki! Ez a sárkány ugyanis csupa jó tulajdonságot hordozó állat jegyeit viseli. Az orra teve, a füle bivaly, szarvasagancsot hordoz. A hasa kagyló, a farka kígyó, a lába tigris és a körme sas. A keleti gondolkodás szerint viszont ezek az állatok csupa jó tulajdonság megtestesítői!
A herendi porcelán diadalútja 1851-ben a Világkiállításon kezdődött. Ez volt az első világkiállítás, ami kultúrát és ipart bemutató események sorozata volt. Mintegy százezer tárgyat állítottak ki, tizenötezer kiállító részvételével. Hogy ma mit jelent a briteknek a herendi porcelán, arra a választ az esemény fővédnöke, Duncan Graham, a Magyarországi Brit Kereskedelmi Kamara elnöke adta meg. A XIX. században a legtöbb családban a porcelán jelentette az otthon büszkeségét. Az egyik legismertebb minta az 1851-ben bemutatott herendi volt, kínai stílusú pillangókkal, virágos ágakkal, élénk, vidám színekkel festve. Viktória királynő ezzel a mintával rendelt készletet a Windsori kastély számára – azóta ez a minta neve. Közel százféle stilizált pillangót és virágágat tartalmaz, központi eleme a Kínából származó bazsarózsa, ami a kora-európai porcelán egyik legkedveltebb motívumává vált.
A piros, kék, lila, sárga és zöld pillangók, virágok és ágak kombinációját aranyperem vesz körül – a rét zöldjét szimbolizálva. A díszítőelemek és harmóniájuk – annak ellenére, hogy kínai eredetűek – magyar hatást keltenek. Az ország erdőit, mezőit, vidéki kertjeit idézi fel a motívumok összjátéka. Látható a kiállításon egy Viktória-mintával díszített „Bravúrváza” is. Ez a világ legnagyobb – nem kültéri – porcelánalkotása. Magassága 205 cm, átmérője 65,5 cm, súlya 51 kg. Az óriási vázaformát, mely még ma is világszenzációnak számít, 1954-ben készítették. Az eredeti alkotás a Herendi Porcelánművészeti Múzeumban látható, de van belőle egy-egy másik példány a magyar Parlamentben, a Bundestagban, a Brunei szultán palotájában és most a Magyar Nemzeti Múzeumban is.
Az Egyesült Királyság és Magyarország közötti történelem szerves részét adja Herend és az ott készült, rengeteg lenyűgöző porcelántárgy, amelyeket a britek már több mint 170 éve csodálnak. Viktória is királynő nagy becsben tartotta a Herendi-étkészletet, csak abban az ebédlőben terítettek vele, ahol esténként együtt vacsorázott férjével, Albert herceggel. Ilyenkor sosem volt körülöttük személyzet, saját magukat szolgálták ki. Az angol uralkodóház későbbi tagjai is kedvelték a Herendi-műalkotásokat. A több mint 170 éve használt Viktória-minta megjelenik az ét-, a tea- és a mokkáskészleteken kívül a mutatós egyéb dísztárgyakon, mint a bonbonniére, a dísztányér vagy a lámpaváza. A Viktória-kollekció az évtizedek során számtalan módozatban és színvilágban született újjá.
Két bolgár művész, egy szobrász és egy festő alkotásaiból nyílt közös kiállítás a budapesti Bolgár Kulturális és Tájékoztató Központban. Kettőjük együttes bemutatkozása cseppet sem véletlen, művészi felfogásukban ugyanis határozott rokonság figyelhető meg.
A budapesti Koreai Kulturális Központ látogatói már megszokták, hogy az itt megrendezett kiállítások mindig valamilyen különlegességet állítanak a középpontba. Nincs ez másként most sem, az Eszterházy Károly Egyetemmel közösen létrehozott, és december 16-ig látható YATOO című kiállítás esetében sem.
A Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításain a 19. századi anyag mindig is fontos helyet foglalt el az épület legreprezentatívabb, első emeleti termeiben. Harminc év után ezt az állandó kiállítást most új szempontok szerint újrarendezték. Ráadásul a jól ismert remekművek mellett, közel egyharmad részben, olyan alkotásokkal is bővült, amelyeket eddig csak ritkán láthatott a közönség.
A szakembereket és a közönséget is egyaránt meglepő eredmény született a 2016-ban már huszonnegyedik alkalommal meghirdetett, „Az év természetfotósa” pályázat értékelése során. A pályázat történetében mind ez idáig soha nem fordult elő, hogy a rangos szakmai versengés úgy a felnőtt, mint az ifjúsági kategóriában kettős győzelmet hozott volna!
Melyik városban van hazánk egyetlen diadalíve, hol találtak nálunk múmiákat, hová érkezett annak idején az első vonat, az első dunai gőzhajó és az első villanyvonat? Hol van Magyarországon a legnagyobb tokaji bor gyűjtemény? Mindezeken kívül még számos hasonló kérdést tehetünk fel, de talán már ennyiből is kitalálható: Vácról van szó.
