Egy ősbemutató mindig nagy izgalommal jár. Csakúgy, mint annak idején az Abigél vagy a Szent Iván éji álom – most a Pendragon legenda egy olyan lehetőség, amikor újra egy regényből kell musicalt készíteni. Ennek az összes buktatójával, ugyanakkor minden szépségével együtt – mondta el a darabról a rendező, Somogyi Szilárd. Erre a könyvre azért esett a választás, mert egy örökérvényű történet az örök szerelemről, az öröklétről és ezen kérdéskörök feszegetéséről. Meddig terjed az ember szabadsága? Addig terjed-e ameddig nem gátolja a másik ember szabadságát vagy pedig hogy is van ez az egész? A regény meséjét a misztikummal leöntve, nagyon izgalmas történet keveredett ki belőle.
A keresztény emberek Credojában, a „Hiszekegyben” is szerepel az, ami A Pendragon legenda jelmondata is: „Hiszek a test feltámadásában és az örök életben”. A műben a Rózsakeresztesek az örök élet titkát, elixírjét kutatják és mindenféle fondorlattal próbálják megszerezni azt. Mi, zenés színházi emberek pedig olyan szerencsések vagyunk, hogy a saját „alkímiai laborunkban” keverhetjük ki a csodát, ezt az új zenés darabot, melynek létrejöttének küszöbén állunk. A Pendragon legenda musical eddig még nem létezett, de most életre kel. Szerb Antal regénye 1934-ben született meg Rózsakereszt címmel, később A Pendragon legenda néven lett ismert, és a legnagyobb művészeket, színházi embereket, filmeseket is inspirálta.
A darab valójában Kovács Adrián és Galambos Attila víziója erről a regényről, hiszen az egész regény nem mesélhető el egy színházi este során. A regény úgy alakult át darabbá, hogy a szereplőket bizony „összevonták”. A darabnak hat főszereplője van, szinte mindenki főszereplővé lép elő. A könyv főszereplőjét, Bátky Jánost, Kerényi Miklós Máté játssza, de ugyancsak hangsúlyos lett Pesák Ádám, Simon Boglárka, Mészáros Árpád Zsolt, Janza Kata, Szomor György és Szabó P. Szilveszter megszólalása is. Persze mindig öröm, amikor egy ősbemutatóhoz érkezik egy színház, nagyon hosszú távú sikert remélünk. Ez olyan értékteremtő történet lehet, ami arra veszi rá a fiatalokat – de akár még az idősebbeket is – hogy levegyék a polcról Szerb Antal regényét és elolvassák. Látni fogják, hogy óriási a különbség, ezért érdemes megnézni a darabot és elolvasni a regényt! A káprázatos díszlet Túri Erzsébet érdeme és a jelmeztervező is ő volt.
Két bolgár művész, egy szobrász és egy festő alkotásaiból nyílt közös kiállítás a budapesti Bolgár Kulturális és Tájékoztató Központban. Kettőjük együttes bemutatkozása cseppet sem véletlen, művészi felfogásukban ugyanis határozott rokonság figyelhető meg.
A budapesti Koreai Kulturális Központ látogatói már megszokták, hogy az itt megrendezett kiállítások mindig valamilyen különlegességet állítanak a középpontba. Nincs ez másként most sem, az Eszterházy Károly Egyetemmel közösen létrehozott, és december 16-ig látható YATOO című kiállítás esetében sem.
A Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításain a 19. századi anyag mindig is fontos helyet foglalt el az épület legreprezentatívabb, első emeleti termeiben. Harminc év után ezt az állandó kiállítást most új szempontok szerint újrarendezték. Ráadásul a jól ismert remekművek mellett, közel egyharmad részben, olyan alkotásokkal is bővült, amelyeket eddig csak ritkán láthatott a közönség.
A szakembereket és a közönséget is egyaránt meglepő eredmény született a 2016-ban már huszonnegyedik alkalommal meghirdetett, „Az év természetfotósa” pályázat értékelése során. A pályázat történetében mind ez idáig soha nem fordult elő, hogy a rangos szakmai versengés úgy a felnőtt, mint az ifjúsági kategóriában kettős győzelmet hozott volna!
Melyik városban van hazánk egyetlen diadalíve, hol találtak nálunk múmiákat, hová érkezett annak idején az első vonat, az első dunai gőzhajó és az első villanyvonat? Hol van Magyarországon a legnagyobb tokaji bor gyűjtemény? Mindezeken kívül még számos hasonló kérdést tehetünk fel, de talán már ennyiből is kitalálható: Vácról van szó.
