2024. június 18. kedd, Arnold és Levente napja
Ránk figyel a világ
Révay András
2021.12.17 19:51
Január 11. és 17. között Budapestre figyel a világ! Nívójának köszönhetően a világ legrangosabb cirkuszfesztiváljai között számon tartott Budapest Nemzetközi Cirkuszfesztivált 14. alkalommal rendezik meg Közép-Európa egyetlen kőcirkuszában, az egész évben üzemelő Fővárosi Nagycirkuszban. A fesztiválon a világ legjobb artistaművészei, kulturális csemegék és szakmai konferenciák várják az érdeklődőket.

Január második hetében Budapest joggal tekintheti magát dupla fővárosnak! Amellett, hogy változatlanul megmarad hazánk fővárosának, bátran nevezhetjük a cirkuszművészet fővárosának is. Itt találkozik majd a világ cirkuszművészetének krémje. Az első Budapest Nemzetközi Cirkuszfesztivált 1996-ban rendezték meg a Magyar Cirkusz és Varieté (MACIVA) szakemberei. Az akkori igazgató, Kristóf István és fia, Kristóf Krisztián munkájában és a fesztivál létrejöttében sokat segített Varjasi László, Eduardo Murillo impresszárió és Franz Czeisler Tihany, magyar származású cirkuszigazgató. A világ legjobbjai között számon tartott, rangos, nemzetközi elismerésekkel kitüntetett artistaművészek idén négy kontinensről érkeznek, hogy összemérjék egymással kimagasló tudásukat, és bemutassák a magyar közönségnek a cirkuszművészet sokszínű értékeit.

 Példátlanul különleges hét előtt állunk, erősítette meg az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára, Fekete Péter, a cirkusz korábbi igazgatója. Stéphanie monacói hercegnő levélben jelentette be, hogy a világ legnagyobb és legrangosabb presztízsértékkel bíró cirkuszfesztiválja, a monacói, az idén elmarad. A járványhelyzetre tekintettel 2023-ra halasztották. Azóta szinte ostromolják Budapestet a leghíresebb cirkuszművészek, hogy felléphessenek a mi fesztiválunkon. Az államtitkár, aki a tájékoztatókra mindig valami meglepetéssel érkezik, ezúttal egy eredeti 1848-as huszárcsákót kért kölcsön a Nemzeti Múzeumtól. Elmondta róla: a bajtársiasság, a hősiesség, az egymás segítése, a kitartás, mind-mind a 48-as huszárokat jellemző tulajdonság. Ám, ha meggondoljuk, a cirkuszi artisták pont ezekkel a tulajdonságokkal vannak felvértezve. Ha kell, az életüket is kockára teszik annak érdekében, hogy az álmukat megvalósítsák. Ezért javasolta: ha huszárt látunk, jussanak eszünkbe az artisták, őket látva pedig emlékezzünk a 48-as huszárok hősiességére is.

 A Fővárosi Nagycirkusz cirkusz-szakmai igazgatója, Graeser József szerint két igazán fantasztikus műsort is sikerült összeállítani. Lesz például egy „deszkaszám”. Olyat már többet is láttunk, de itt most tíz hölgy dolgozik majd, a női csoport pedig – ebben a műfajban – ritkaság. Jönnek olyan produkciók, amik még soha nem voltak fesztiválon. A zsűrinek okozunk ezzel meglepetést. Feladatunk az is, hogy fiatal magyar cirkuszművészeket bemutassuk a közönségnek és a jelenlevő külföldi cirkuszigazgatóknak. De meghívtunk fiatalokat a kijevi és egy olasz iskolából is. A produkciókat rangos szakmai zsűri bírálja el: több, mint száz cirkuszigazgató, impresszárió, cirkuszi szakember és művészeti vezető érkezik a világ egyik legrangosabb cirkuszművészeti seregszemléjére, húsznál is több országból. A magyarországi utazócirkuszok igazgatói egy külön zsűrit alkotnak, akik szintén díjazzák az általuk legjobbnak ítélt artistaművészeket.

A fesztiválhoz két tudományos program kapcsolódik: a „Cirkuszépületek Európában” című nemzetközi tudományos konferencia és a „Cirkuszpedagógia lehetőségei a magyar oktatási rendszerben” című pedagógiai módszertani konferencia. Az építészettörténeti konferencia a Szépművészeti Múzeum Barokk csarnokában, egy, a fesztivál végéig ingyenesen megtekinthető cirkuszépület történeti kiállítás megnyitójával veszi kezdetét. A konferenciára érkeznek történészek, cirkuszi szakemberek, művészettörténészek, Kanadából, Angliából, Franciaországból, Bulgáriából, mondta el Schneller Anna, egykor artista. A cirkuszépületeknek érdekes sorsuk van, mert épültek olyanok, amik először cirkuszként működtek, de utána más funkciót töltöttek be. Vizsgálják azoknak a sorsát, melyek ma már nem léteznek, de legfőként azokat, melyek ma is állnak és cirkuszként működnek. Közöttük számunkra a legfontosabb a mienk, amelyik Közép-Európa egyetlen kőépületben dolgozó cirkusza és tavaly ünnepelte 50. születésnapját. Ugyanezen a helyen már 150 évvel ezelőtt is cirkusz állt.

Dr. Borsod Beáta, a Cirkuszművészeti Központ üv. igazgatója a fesztivál programját ismertetve először a Fővárosi Nagycirkusz előtt január 12-én 17 órától kezdődő a Red Carpet Show-ra, az artistaművészek ünnepélyes bevonulására hívta fel a figyelmet. Itt egy különleges játékkal is találkozhatnak majd az érdeklődők. Virtuális Valóság szemüveggel bárki kipróbálhatja, milyen érzés nyolc méter magasan egy dróton kötéltáncosnak lenni? Január 14-én 13 órától az ígéretes magyar artistatehetségek mutatkoznak be nem csak a közönségnek, hanem a szakmai kiválóságoknak, cirkuszigazgatóknak és impresszárióknak a Newcomer Show keretében. Tíz magyar cirkuszigazgató fogja ezeket a produkciókat zsűrizni. A XIV. Budapest Nemzetközi Cirkuszfesztivál január 17-én nagyszabású díjátadó gálaműsorral zárul. A cirkuszfesztivál műsorvezetője Kelly Endrész Bánlaki lesz, aki többgenerációs, híres magyar és angol cirkuszi családok leszármazottja, színésznő, énekesnő, előadóművész, őt Maka Gyula, a Fővárosi Nagycirkusz konferansziéja segíti.

Bizonyára sokak számára emlékezetes lesz a fesztivál egyik legizgalmasabb műsorszáma, Pavel Valla Bertini egykerekűvel bemutatott produkciója. A 33 éves, Angliában született, a családjával Spanyolországban dolgozott, csehországi származású művész számára az egykerekű használata családi hagyomány. Az egyetlen kerékkel való „kerékpározásra” rengetegen képesnek, a művész természetesen ennél sokkal többre vállalkozik. Az eszközöket maga készíti, használ olyat, ahol három vagy még több kerék sorakozik egymás fölött. A talajon viszont csak egyetlen, a legalsó gurul. Jelenleg Budapesten, a Csillagtánc című műsorban tizenhárom kerékből álló oszlop tetején mutat be lélegzetelállító produkciót. A Fesztiválon viszont – még több kerék összerakásával - ezt is túl kívánja szárnyalni.

Kapcsolódó témák

Két bolgár művész, egy szobrász és egy festő alkotásaiból nyílt közös kiállítás a budapesti Bolgár Kulturális és Tájékoztató Központban. Kettőjük együttes bemutatkozása cseppet sem véletlen, művészi felfogásukban ugyanis határozott rokonság figyelhető meg.

A budapesti Koreai Kulturális Központ látogatói már megszokták, hogy az itt megrendezett kiállítások mindig valamilyen különlegességet állítanak a középpontba. Nincs ez másként most sem, az Eszterházy Károly Egyetemmel közösen létrehozott, és december 16-ig látható YATOO című kiállítás esetében sem.

A Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításain a 19. századi anyag mindig is fontos helyet foglalt el az épület legreprezentatívabb, első emeleti termeiben. Harminc év után ezt az állandó kiállítást most új szempontok szerint újrarendezték. Ráadásul a jól ismert remekművek mellett, közel egyharmad részben, olyan alkotásokkal is bővült, amelyeket eddig csak ritkán láthatott a közönség.

A szakembereket és a közönséget is egyaránt meglepő eredmény született a 2016-ban már huszonnegyedik alkalommal meghirdetett, „Az év természetfotósa” pályázat értékelése során. A pályázat történetében mind ez idáig soha nem fordult elő, hogy a rangos szakmai versengés úgy a felnőtt, mint az ifjúsági kategóriában kettős győzelmet hozott volna!

2016.10.30 20:35

Melyik városban van hazánk egyetlen diadalíve, hol találtak nálunk múmiákat, hová érkezett annak idején az első vonat, az első dunai gőzhajó és az első villanyvonat? Hol van Magyarországon a legnagyobb tokaji bor gyűjtemény? Mindezeken kívül még számos hasonló kérdést tehetünk fel, de talán már ennyiből is kitalálható: Vácról van szó.