Január második hetében Budapest joggal tekintheti magát dupla fővárosnak! Amellett, hogy változatlanul megmarad hazánk fővárosának, bátran nevezhetjük a cirkuszművészet fővárosának is. Itt találkozik majd a világ cirkuszművészetének krémje. Az első Budapest Nemzetközi Cirkuszfesztivált 1996-ban rendezték meg a Magyar Cirkusz és Varieté (MACIVA) szakemberei. Az akkori igazgató, Kristóf István és fia, Kristóf Krisztián munkájában és a fesztivál létrejöttében sokat segített Varjasi László, Eduardo Murillo impresszárió és Franz Czeisler Tihany, magyar származású cirkuszigazgató. A világ legjobbjai között számon tartott, rangos, nemzetközi elismerésekkel kitüntetett artistaművészek idén négy kontinensről érkeznek, hogy összemérjék egymással kimagasló tudásukat, és bemutassák a magyar közönségnek a cirkuszművészet sokszínű értékeit.
Példátlanul különleges hét előtt állunk, erősítette meg az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára, Fekete Péter, a cirkusz korábbi igazgatója. Stéphanie monacói hercegnő levélben jelentette be, hogy a világ legnagyobb és legrangosabb presztízsértékkel bíró cirkuszfesztiválja, a monacói, az idén elmarad. A járványhelyzetre tekintettel 2023-ra halasztották. Azóta szinte ostromolják Budapestet a leghíresebb cirkuszművészek, hogy felléphessenek a mi fesztiválunkon. Az államtitkár, aki a tájékoztatókra mindig valami meglepetéssel érkezik, ezúttal egy eredeti 1848-as huszárcsákót kért kölcsön a Nemzeti Múzeumtól. Elmondta róla: a bajtársiasság, a hősiesség, az egymás segítése, a kitartás, mind-mind a 48-as huszárokat jellemző tulajdonság. Ám, ha meggondoljuk, a cirkuszi artisták pont ezekkel a tulajdonságokkal vannak felvértezve. Ha kell, az életüket is kockára teszik annak érdekében, hogy az álmukat megvalósítsák. Ezért javasolta: ha huszárt látunk, jussanak eszünkbe az artisták, őket látva pedig emlékezzünk a 48-as huszárok hősiességére is.
A Fővárosi Nagycirkusz cirkusz-szakmai igazgatója, Graeser József szerint két igazán fantasztikus műsort is sikerült összeállítani. Lesz például egy „deszkaszám”. Olyat már többet is láttunk, de itt most tíz hölgy dolgozik majd, a női csoport pedig – ebben a műfajban – ritkaság. Jönnek olyan produkciók, amik még soha nem voltak fesztiválon. A zsűrinek okozunk ezzel meglepetést. Feladatunk az is, hogy fiatal magyar cirkuszművészeket bemutassuk a közönségnek és a jelenlevő külföldi cirkuszigazgatóknak. De meghívtunk fiatalokat a kijevi és egy olasz iskolából is. A produkciókat rangos szakmai zsűri bírálja el: több, mint száz cirkuszigazgató, impresszárió, cirkuszi szakember és művészeti vezető érkezik a világ egyik legrangosabb cirkuszművészeti seregszemléjére, húsznál is több országból. A magyarországi utazócirkuszok igazgatói egy külön zsűrit alkotnak, akik szintén díjazzák az általuk legjobbnak ítélt artistaművészeket.
A fesztiválhoz két tudományos program kapcsolódik: a „Cirkuszépületek Európában” című nemzetközi tudományos konferencia és a „Cirkuszpedagógia lehetőségei a magyar oktatási rendszerben” című pedagógiai módszertani konferencia. Az építészettörténeti konferencia a Szépművészeti Múzeum Barokk csarnokában, egy, a fesztivál végéig ingyenesen megtekinthető cirkuszépület történeti kiállítás megnyitójával veszi kezdetét. A konferenciára érkeznek történészek, cirkuszi szakemberek, művészettörténészek, Kanadából, Angliából, Franciaországból, Bulgáriából, mondta el Schneller Anna, egykor artista. A cirkuszépületeknek érdekes sorsuk van, mert épültek olyanok, amik először cirkuszként működtek, de utána más funkciót töltöttek be. Vizsgálják azoknak a sorsát, melyek ma már nem léteznek, de legfőként azokat, melyek ma is állnak és cirkuszként működnek. Közöttük számunkra a legfontosabb a mienk, amelyik Közép-Európa egyetlen kőépületben dolgozó cirkusza és tavaly ünnepelte 50. születésnapját. Ugyanezen a helyen már 150 évvel ezelőtt is cirkusz állt.
Dr. Borsod Beáta, a Cirkuszművészeti Központ üv. igazgatója a fesztivál programját ismertetve először a Fővárosi Nagycirkusz előtt január 12-én 17 órától kezdődő a Red Carpet Show-ra, az artistaművészek ünnepélyes bevonulására hívta fel a figyelmet. Itt egy különleges játékkal is találkozhatnak majd az érdeklődők. Virtuális Valóság szemüveggel bárki kipróbálhatja, milyen érzés nyolc méter magasan egy dróton kötéltáncosnak lenni? Január 14-én 13 órától az ígéretes magyar artistatehetségek mutatkoznak be nem csak a közönségnek, hanem a szakmai kiválóságoknak, cirkuszigazgatóknak és impresszárióknak a Newcomer Show keretében. Tíz magyar cirkuszigazgató fogja ezeket a produkciókat zsűrizni. A XIV. Budapest Nemzetközi Cirkuszfesztivál január 17-én nagyszabású díjátadó gálaműsorral zárul. A cirkuszfesztivál műsorvezetője Kelly Endrész Bánlaki lesz, aki többgenerációs, híres magyar és angol cirkuszi családok leszármazottja, színésznő, énekesnő, előadóművész, őt Maka Gyula, a Fővárosi Nagycirkusz konferansziéja segíti.
Bizonyára sokak számára emlékezetes lesz a fesztivál egyik legizgalmasabb műsorszáma, Pavel Valla Bertini egykerekűvel bemutatott produkciója. A 33 éves, Angliában született, a családjával Spanyolországban dolgozott, csehországi származású művész számára az egykerekű használata családi hagyomány. Az egyetlen kerékkel való „kerékpározásra” rengetegen képesnek, a művész természetesen ennél sokkal többre vállalkozik. Az eszközöket maga készíti, használ olyat, ahol három vagy még több kerék sorakozik egymás fölött. A talajon viszont csak egyetlen, a legalsó gurul. Jelenleg Budapesten, a Csillagtánc című műsorban tizenhárom kerékből álló oszlop tetején mutat be lélegzetelállító produkciót. A Fesztiválon viszont – még több kerék összerakásával - ezt is túl kívánja szárnyalni.
Két bolgár művész, egy szobrász és egy festő alkotásaiból nyílt közös kiállítás a budapesti Bolgár Kulturális és Tájékoztató Központban. Kettőjük együttes bemutatkozása cseppet sem véletlen, művészi felfogásukban ugyanis határozott rokonság figyelhető meg.
A budapesti Koreai Kulturális Központ látogatói már megszokták, hogy az itt megrendezett kiállítások mindig valamilyen különlegességet állítanak a középpontba. Nincs ez másként most sem, az Eszterházy Károly Egyetemmel közösen létrehozott, és december 16-ig látható YATOO című kiállítás esetében sem.
A Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításain a 19. századi anyag mindig is fontos helyet foglalt el az épület legreprezentatívabb, első emeleti termeiben. Harminc év után ezt az állandó kiállítást most új szempontok szerint újrarendezték. Ráadásul a jól ismert remekművek mellett, közel egyharmad részben, olyan alkotásokkal is bővült, amelyeket eddig csak ritkán láthatott a közönség.
A szakembereket és a közönséget is egyaránt meglepő eredmény született a 2016-ban már huszonnegyedik alkalommal meghirdetett, „Az év természetfotósa” pályázat értékelése során. A pályázat történetében mind ez idáig soha nem fordult elő, hogy a rangos szakmai versengés úgy a felnőtt, mint az ifjúsági kategóriában kettős győzelmet hozott volna!
Melyik városban van hazánk egyetlen diadalíve, hol találtak nálunk múmiákat, hová érkezett annak idején az első vonat, az első dunai gőzhajó és az első villanyvonat? Hol van Magyarországon a legnagyobb tokaji bor gyűjtemény? Mindezeken kívül még számos hasonló kérdést tehetünk fel, de talán már ennyiből is kitalálható: Vácról van szó.
