Európa legnagyobb cirkusz témájú tűzfalfestményét avatták fel Budapesten, az Erzsébetvárosban, az Almássy tér 3. számú ház falán. A mű Szlávik Ágnes grafikusművész és a Színes Város festőcsapat alkotása. A Fővárosi Nagycirkusz több budapesti önkormányzatot is megkeresett azzal a tervvel, hogy tűzfal felületekre készítene falfestményt a 250 éves modernkori cirkuszművészet emlékévének apropóján. Az önkormányzatok közül legelsőként az Erzsébetvárosi Önkormányzat jelentkezett és a legnagyobb felületet is ők ajánlották fel a tűzfal rehabilitációs programjuk keretében. Az együttműködés során a MACIVÁ Magyar Cirkusz és Varieté Nonprofit Kft. Erzsébetváros Önkormányzatának a cirkuszművészet támogatása érdekében végzett törekvései elismeréseként felajánlotta, hogy a 2018-as évben, a nemzetközi Gyereknap alkalmából a Fővárosi Nagycirkusz szervezésében megrendezett előadásokra, közel 3000 kerületi óvódást és általános iskolást látnak vendégül, térítésmentesen.
Londonban, 1768-ban egy obsitos katona, Philip Astley – aki maga is ragyogó lovas volt – egy vásári forgatagban kialakított körben trükkös lovaglásokat mutatott. Ez a kör lett a máig használatos porond, melynek átmérője hagyományosan tizenhárom méter. Kezdetben ő maga szerepelt, karddal végzett látványos produkciókkal, miközben az egyik lábával a nyeregben, a másikkal a ló fejére támaszkodva lovagolta körbe a területet. Sikere volt, előbb székeket tett a kör szélére, a szünetre bohócokat szerződtetett, más lovasokat is meghívott, később zárt épületbe költözött, már akrobaták, kötéltáncosok is dolgoztak nála. Meggazdagodott, műsoraiban felléptek zsonglőrök, zenészek, állatidomárok. Ezzel akkor, és ott született meg a modernkori cirkusz művészete, a bizalom művészete! Néhány év múlva, 1772-ben meghívták Párizsba, 1782-ben ott is alapított egy társulatot, majd még 18 állandó cirkuszt Európa szerte. Párizsban halt meg 1814-ben, ott is van eltemetve.
A legtöbb belvárosi kerülethez hasonlóan Erzsébetvárosban is számos kihasználatlan, esztétikailag kifogásolható tűzfalfelület található. Hat évvel ezelőtt határozta el a kerület Önkormányzata, hogy a bennünket körülvevő szürke tűzfalakat vidámabbá és ezáltal a városrészt otthonosabbá teszi – emlékeztetett a kezdetekre Vattamány Zsolt, Erzsébetváros polgármestere. Ma már ott tartanak, hogy ez festmény a huszonegyedik a kerületben! Igaz, nem ez a legnagyobb, két méretesebb is készült korábban. Így az elhanyagolt falfelületek a szükséges felületkezelés, alapozás után megújulnak és a képek művészi tartalmukkal új értékeket teremtenek. A Színes Város festőcsapat az extrém időjárási viszontagságok ellenére is kevesebb, mint két hét alatt készítette el a több mint 600 négyzetméter felületű alkotást, amelyhez összesen 420 liter festéket - 220 liter mélyalapozó és fehér alapozót, valamint 200 liter színes festéket - használtak fel. Az óriási grafikát képkockánként dolgozták föl és festették le.
A cirkuszművészet 250. évét egyéves ünnepség-sorozattal köszöntik egész Európában, nyitó rendezvénye pedig itt lesz Budapesten. Ekkor ránk figyel majd a világ – hangsúlyozta Fekete Péter miniszteri biztos, a Fővárosi Nagycirkusz főigazgatója. Mi üzeneteket szeretnénk küldeni, olyan üzeneteket, amelyekért érdemes lesz a cirkuszművészetre figyelni. Figyelmesen megnézve ezt a valóban óriási plakátot, látunk rajta egy fehér kézből alkotott betűt, egy fekete meg egy sárga kézből alkotott betűt. Azon a Budapest Nemzetközi Cirkuszfesztiválon különböző nemzetek, földrészek képviselői lesznek itt. A cirkuszművészetnek van egy nagyon erős üzenete: Fönt a levegőben elugrik valaki és valahonnan, ugyancsak ott fenn a levegőben, kinyúlik egy másik kéz. Mindegy milyen a bőrük színe, az egyik elkapja a másikat! Ott a bizalom, az egymásra való odafigyelés, a tudat, hogy egymás nélkül nem tudunk ugrani, egymás nélkül nem élhetünk! Most Európa legnagyobb festett falával üzenjük a világnak: a cirkuszművészet megmutatja nekünk, hogyan kell egymás mellett élni!
A januári budapesti Nemzetközi Cirkuszfesztivál programjának szervezése természetesen már javában tart. Tekintettel a jelentős évfordulóra, itt - a cirkuszfesztiválok történetében egyedülálló módon jelenik majd meg a klasszikus és a kortárs cirkuszművészet. A fesztivál hét napja alatt – az ilyenkor szokásos versenyprogramok mellett – számos kísérőrendezvényre is sor kerül majd, amelyek célja a cirkuszművészet népszerűsítése lesz. Filmvetítéseket, szakmai konferenciákat, cirkuszpedagógiai programokat, kiállításokat rendeznek. Az egyik film egy világhírű magyar cirkuszművészről, Czeisler Ferencről – művésznevén Tihany - szól majd. Magyarországon született 1916-ban, de 13 éves gyerekként kivándorolt Uruguayba. Visszatért, előbb utcai mutatványos volt, majd hivatásos bűvész. A Tihany Bűvész Cirkuszt 1955-ben, Brazíliában alapította meg és az, több mint ötvenéves fennállása alatt a dél-amerikai kontinens legszebb cirkuszává vált. A nagytekintélyű művészt 2004-ben a Nemzetközi Cirkuszfesztivál örökös elnökévé választották, százéves korában, 2016-ban halt meg.
Két bolgár művész, egy szobrász és egy festő alkotásaiból nyílt közös kiállítás a budapesti Bolgár Kulturális és Tájékoztató Központban. Kettőjük együttes bemutatkozása cseppet sem véletlen, művészi felfogásukban ugyanis határozott rokonság figyelhető meg.
A budapesti Koreai Kulturális Központ látogatói már megszokták, hogy az itt megrendezett kiállítások mindig valamilyen különlegességet állítanak a középpontba. Nincs ez másként most sem, az Eszterházy Károly Egyetemmel közösen létrehozott, és december 16-ig látható YATOO című kiállítás esetében sem.
A Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításain a 19. századi anyag mindig is fontos helyet foglalt el az épület legreprezentatívabb, első emeleti termeiben. Harminc év után ezt az állandó kiállítást most új szempontok szerint újrarendezték. Ráadásul a jól ismert remekművek mellett, közel egyharmad részben, olyan alkotásokkal is bővült, amelyeket eddig csak ritkán láthatott a közönség.
A szakembereket és a közönséget is egyaránt meglepő eredmény született a 2016-ban már huszonnegyedik alkalommal meghirdetett, „Az év természetfotósa” pályázat értékelése során. A pályázat történetében mind ez idáig soha nem fordult elő, hogy a rangos szakmai versengés úgy a felnőtt, mint az ifjúsági kategóriában kettős győzelmet hozott volna!
Melyik városban van hazánk egyetlen diadalíve, hol találtak nálunk múmiákat, hová érkezett annak idején az első vonat, az első dunai gőzhajó és az első villanyvonat? Hol van Magyarországon a legnagyobb tokaji bor gyűjtemény? Mindezeken kívül még számos hasonló kérdést tehetünk fel, de talán már ennyiből is kitalálható: Vácról van szó.
