2024. július 22. hétfő, Magdolna és Magda napja
Rurális helyszínek Kelet-Európában
Révay András
2017.07.29 15:46
A cím némi magyarázatra szorul, a rurális szó eredeti latin jelentése: falusi. Ám ennél most lényegesen többet takar. Harminc napon keresztül, huszonhárom külföldi, képzőművész járt be három országot és az utazásuk során született természetművészeti alkotásokból most Budapesten, a Koreai Kulturális Központban nyílt kiállítás.

 

A belépőt az ajtóval szemben mindjárt „Az összenőtt haj” legendájáról szóló nagyméretű táblakép fogadja. A mellette olvasható rövid történet a négy hercegről, betekintést enged a távol-keleti emberek gondolatvilágába. Rávilágít az egységben és egyetértésben, a megállapodások betartásában rejlő előnyökre, a mindezek feladásából származó hátrányokra, súlyos következményekre. Mintegy az alaphangot is megadja, hozzásegít a kiállítás anyagának jobb megértéséhez. A Rurális Térségek Európai Chartája (1996) szerint ez egy olyan, tágabb értelemben vett belterület vagy part menti vidék, amely – beleértve a falvakat és kisebb városokat is – gazdaságilag és szociálisan is egységes egészet alkot a környező rurális térséggel (…) és ahol a terület nagyobb részét mezőgazdasági, erdőgazdasági, természetvédelmi és kikapcsolódási célra használják. A most megnyílt kiállítás előzménye pedig, hogy a dél-koreai székhelyű YATOO természetművészeti csoport 2014-ben egyedülálló művészeti programot hozott létre, amikor Global Nomadic Art Project (GNAP) néven útjára indított egy öt éven át tartó világkörüli szimpózium- és akciósorozatot. Ennek keretében a világ minden részéről érkező, a természetművészet területén tevékenykedő művészek járnak be egy régiót, helyi művészek szervezésében és aktív közreműködésével ismerkedve meg a természeti környezettel, az ott található kulturális értékekkel és a művészeti közeggel.

 A nagyívű program első állomásai Ázsiában valósultak meg: 2014-ben és 2015-ben Dél-Koreában, ezután Mongóliában, majd Indiában szerveztek GNAP-ot. 2016-ban Dél-Afrikában és Iránban zajlott GNAP rendezvény, 2017-ben pedig Európába érkezett a művészkaraván: júliusban Kelet-Európában, majd Németországban, Franciaországban, Litvániában és Törökországban vándorolnak a művészek. 2018-ban az amerikai kontinensen zárul az eseménysorozat. A GNAP kelet-európai programja a Rural Stages (Rurális helyszínek) alcímet kapta. Az egy hónapig zajló szimpózium három országban, Bulgáriában, Romániában és Magyarországon zajlott, Erőss István képzőművész, az egri EKE Vizuális Művészeti Intézetének igazgatója szervezésében. A 10-10 napos programokat minden országban egy rurális környezetben található vagy ahhoz kapcsolódó művészeti csoport állította össze. A harmincnapos utazás során tíz napot Bulgáriában, Gabrovtsi faluban töltöttek a művészek a Duppini Art Group szervezésében, és onnan tettek kirándulásokat. Majd Erdély következett, ahol a Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ látta vendégül a nemzetközi művészcsapatot. Az utolsó állomás a magyarországi Noszvaj, ahol az utolsó 10 napot töltötték a Farkaskő Noszvaji Barlang Művésztelep Egyesület jóvoltából. Az egy hónap alatt számos kulturális és természeti örökséget volt alkalmuk megismerni a legeltérőbb kultúrából érkező alkotóknak: elmentek – több más helyszín mellett - a Fekete-tengerhez, a moldvai kolostorokhoz, Erdélyben ellátogattak a Gyilkos-tóhoz és a Békás-szoroshoz, megismerték a világhírű Parajdi Sóbánya földalatti térkialakítását. Minden országban helyi képzőművészek csatlakoztak a csoporthoz.

Magyarországon, ahonnan Balázs Péter, Erőss István és Lipkovics Péter vett részt a munkában, a noszvaji barlanglakások mellől tettek kirándulást a Bükki és az Aggteleki Nemzeti Parkba, a Tisza-tóhoz, valamint Leányfaluba a Dunához. A most látható kiállításon ezen az izgalmas és változatos kelet-európai utazáson született, a helyszínekre jellemző természetművészeti alkotásokat mutatják be, melyeket a művészek útjuk során, a helyben talált anyagokból készítettek. A Koreai Kulturális Központon belül több képernyőn is látható dokumentumfilmből pedig kiolvasható, mi ragadta meg az alkotókat a természeti környezetből, a falusi életből, a kulturális hatásokból. Mit találtak inspirálónak Kelet-Európában az Ázsiából, Afrikából, Nyugat-Európából érkezett művészek.

Kapcsolódó témák

Két bolgár művész, egy szobrász és egy festő alkotásaiból nyílt közös kiállítás a budapesti Bolgár Kulturális és Tájékoztató Központban. Kettőjük együttes bemutatkozása cseppet sem véletlen, művészi felfogásukban ugyanis határozott rokonság figyelhető meg.

A budapesti Koreai Kulturális Központ látogatói már megszokták, hogy az itt megrendezett kiállítások mindig valamilyen különlegességet állítanak a középpontba. Nincs ez másként most sem, az Eszterházy Károly Egyetemmel közösen létrehozott, és december 16-ig látható YATOO című kiállítás esetében sem.

A Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításain a 19. századi anyag mindig is fontos helyet foglalt el az épület legreprezentatívabb, első emeleti termeiben. Harminc év után ezt az állandó kiállítást most új szempontok szerint újrarendezték. Ráadásul a jól ismert remekművek mellett, közel egyharmad részben, olyan alkotásokkal is bővült, amelyeket eddig csak ritkán láthatott a közönség.

A szakembereket és a közönséget is egyaránt meglepő eredmény született a 2016-ban már huszonnegyedik alkalommal meghirdetett, „Az év természetfotósa” pályázat értékelése során. A pályázat történetében mind ez idáig soha nem fordult elő, hogy a rangos szakmai versengés úgy a felnőtt, mint az ifjúsági kategóriában kettős győzelmet hozott volna!

2016.10.30 20:35

Melyik városban van hazánk egyetlen diadalíve, hol találtak nálunk múmiákat, hová érkezett annak idején az első vonat, az első dunai gőzhajó és az első villanyvonat? Hol van Magyarországon a legnagyobb tokaji bor gyűjtemény? Mindezeken kívül még számos hasonló kérdést tehetünk fel, de talán már ennyiből is kitalálható: Vácról van szó.