Csaknem hetven éve örvend töretlen népszerűségnek a világ színpadain Tennessee Williams A vágy villamosa című drámája. Az egykor szebb napokat is megélt Blanche DuBois bukásának történetét családi tragédiák, viszonzatlan szerelmek és elfojtott, majd felszínre törő indulatok szegélyezik, és ez az 1947-es bemutató óta ragadja magával a közönséget. A sikert csak tovább fokozta az 1951-es filmváltozat Vivien Leigh és Marlon Brando főszereplésével, a nemzetközileg is elismert drámaíróvá érő Tennessee Williams darabja pedig azóta is folyamatosan szerepel a világ színházainak repertoárján. A drámában Blanche mindent elveszít, fokozatosan összedől körülötte a világ, eltörik benne valami. És valóban, sajnos egy pillanat alatt el lehet veszteni egy életet: a körülményeinket, az egzisztenciánkat, a szerelmet, egy barátságot. Szörnyű, de igaz: bárkiből lehet Blanche!
Nehéz dolog egy világhírű irodalmi anyagot színpadra állítani – vallotta be Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója. Számunkra szerencse, hogy Tennessee Williams magánélete nem volt „happy endekkel” tarkított családtörténet. Halála után a vagyona az amerikai Tennessee államban működő University of the South egyetemre szállt. Tőlük kellett a jogot megkérni és egy egyszerűbben ment, mint más esetekben az élő örökösökkel. Így Operaházunk és a Magyar Nemzeti Balett most igazi összművészeti eseményt hozhatott létre. Ami pedig a legfontosabb különbség az egykor Hamburgban előadott baletthez képest: ott a zeneszerző, Alfred Schnittke korábbi műveiből összevágott zenére készült a tánc és a drámát két, a múltban és a jelenben játszódó felvonásra bontották. Most viszont kimondottan a darabból írott balett-cselekmény számára komponált művet a zeneszerző és erre, vele együtt dolgozva született meg a koreográfia. Mindkettő tehát teljesen új és eredeti! Az Operaház, tovább is szeretne lépni a most megkezdett úton, Örkény István Tóték című nagyszerű drámájából készül majd opera.
Igen fontos egy együttes számára, hogy ne csak olyat adjon elő, amit már a világ sok helyén játszottak, hanem készüljenek kifejezetten neki szánt művek is - hangsúlyozta a Magyar Nemzeti Balett igazgatója, Solymosi Tamás. Számunkra külön öröm, hogy mindez magyar alkotók kezéből kerül ki. A zene, a koreográfia, a díszlet, a jelmez – mind tőlük származik! Ez Venekei Marianna első, egész estét betöltő munkája, ami remélhetőleg bátorítani fogja őt arra, hogy majd továbbiakban újabbakba is belefogjon. Mivel hosszú ideje dolgozik a társulattal, pontosan ismeri a táncművészek képességeit, testre szabta nekik a koreográfiát. A darab bemutatásához ezért nem volt szükség vendégművészek felkérésére sem. Az előadásnak nincs máshonnan, néhány alkalomra érkező szereplője.
Az ötlet már régóta érlelődött – mondta el a kezdetekről Venekei Marianna, a Magyar Nemzeti Balett vezető balettmestere, Harangozó-díjas balettművész. Látta egyszer a drámát Tordy Géza rendezésében, a főszerepet Eszenyi Enikő és Kamarás Iván játszotta, és az indította el a gondolatot, hogy milyen jó lenne mindezt balettben is megcsinálni. Dés Lászlóval pedig már van közös múltjuk, most is együtt állapították meg, milyenek legyenek a karakterek. A négy szólistával a felkészülés már december óta folyik. A táncosok még a szabadnapjaikat is feláldozták a mind tökéletesebb munka érdekében. Ennek is tudható be, hogy valóban egy percig sem volt kétséges, kikből álljon az első és a második szereposztás. Nem volt szükség vendégtáncosokra. Munkája alapján a Magyar Nemzeti Balett csapata egyre közelít a világ élmezőnyéhez.
Dés László örömmel vállalta a felkérést a zene megírására. A Kossuth- és Liszt Ferenc-díjjal is kitüntetett, a musical, a színházi és filmzene világában is otthonosan mozgó jazzművész-zeneszerzőt egyebek mellett az is inspirálta, hogy szavak nélkül, pusztán a muzsika és a tánc nyelvére ültetik át a drámát. Számára fontos volt, hogy sok más zenés műfajjal ellentétben itt a zene maga a történet, és ez rettentő izgalmas. A vágy villamosa 100 perces zenefolyamának minden taktusa és hangja a történetet meséli. New Orleans a jazz szülőhazája is, ám az itt őshonos dixieland helyett a jazz és a komolyzene modernebb változata kamara- és nagyzenekari előadásban szólal meg. A táncdráma látványvilágában is meg kívánja idézni a darab születésének korát, a 1940-es évek New Orleansának külső jegyeit magán hordozó jelmezeket Bianca Imelda Jeremias, míg a díszleteket Zöldy Z Gergely tervezte. A vágy villamosa modern balettelőadást a június 17-i premiert követően június 23-án és 24-én, valamint 25-én két alkalommal tűzi műsorára az Erkel Színház az idei évadban.
Két bolgár művész, egy szobrász és egy festő alkotásaiból nyílt közös kiállítás a budapesti Bolgár Kulturális és Tájékoztató Központban. Kettőjük együttes bemutatkozása cseppet sem véletlen, művészi felfogásukban ugyanis határozott rokonság figyelhető meg.
A budapesti Koreai Kulturális Központ látogatói már megszokták, hogy az itt megrendezett kiállítások mindig valamilyen különlegességet állítanak a középpontba. Nincs ez másként most sem, az Eszterházy Károly Egyetemmel közösen létrehozott, és december 16-ig látható YATOO című kiállítás esetében sem.
A Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításain a 19. századi anyag mindig is fontos helyet foglalt el az épület legreprezentatívabb, első emeleti termeiben. Harminc év után ezt az állandó kiállítást most új szempontok szerint újrarendezték. Ráadásul a jól ismert remekművek mellett, közel egyharmad részben, olyan alkotásokkal is bővült, amelyeket eddig csak ritkán láthatott a közönség.
A szakembereket és a közönséget is egyaránt meglepő eredmény született a 2016-ban már huszonnegyedik alkalommal meghirdetett, „Az év természetfotósa” pályázat értékelése során. A pályázat történetében mind ez idáig soha nem fordult elő, hogy a rangos szakmai versengés úgy a felnőtt, mint az ifjúsági kategóriában kettős győzelmet hozott volna!
Melyik városban van hazánk egyetlen diadalíve, hol találtak nálunk múmiákat, hová érkezett annak idején az első vonat, az első dunai gőzhajó és az első villanyvonat? Hol van Magyarországon a legnagyobb tokaji bor gyűjtemény? Mindezeken kívül még számos hasonló kérdést tehetünk fel, de talán már ennyiből is kitalálható: Vácról van szó.
