2024. december 9. hétfő, Natália és Natasa napja
Zenébe öntött győzelem
Révay András
2015.09.10 22:24
A jó győzelmét a gonosz felett, az emberi szellem győzelmét ünnepelte közös rendezvényen Magyarország, Izrael és Olaszország a Giorgio Perlasca tiszteletére tartott emlékkoncerten, a budapesti Olasz Kultúrintézetben.

 Giorgio Perlasca élete bővelkedett érdekes fordulatokban, jól példázva egy ember fejlődésének útját. Kezdetben olasz fasiszta volt, aki önkéntesként harcolt Franco oldalán a spanyol polgárháborúban. A II. Világháború idején olasz üzletemberként dolgozott Budapesten és 1943-ban az olasz kiugrás után internálták is, mert Magyarország többé nem tekintette szövetségesének az olaszokat. Az internálásból megszökött, személyes kapcsolatai révén munkát kapott a budapesti spanyol nagykövetségen. Még a keresztnevét is Jorge-ra változtatta. Ahogy a front közeledett, a spanyol nagykövet elhagyta Budapestet, helyére Perlasca lépett. Spanyol menleveleket adott – később már hamisított - és „védett házakat” jelölt ki. A szovjet hadsereg megérkezéséig a helyén maradt, összesen mintegy 5200 zsidót mentett meg és végig gondoskodott róluk. A harcok befejezésével elégette spanyol papírjait és olasz üzletemberként élt tovább. A Világ Igaza izraeli állami kitüntetést 1989-ben kapta meg.

A Nemzetközi Holokauszt Emlékezési Szövetség (IHRA) emlékezetpolitikával, a holokauszt történetének oktatásával foglalkozik. Idén márciustól egy éven keresztül Magyarország látja el elnöki feladatait. A Szövetség elnöke, Takács Szabolcs, a koncert elején emlékeztetett rá, hogy olyan időszakról van szó, amelyik Magyarország történetének legsötétebb fejezetei közé tartozik, melynek során hatszázezer – teljesen ártatlan - honfitársunkat gyilkolták meg. A holokauszt máig megbocsáthatatlan bűn. Alapjaiban változtatta meg az európaiak életét, gondolkodását. Elárulta a keresztény értékeket. Ugyanakkor éltek közöttünk – sajnos nagyon kevesen – akik saját életük kockáztatásával is menteni próbálták az üldözötteket. Raoul Wallenberg nevét ismerik a legtöbben, de Giorgio Perlascát is joggal nevezhetjük az olasz Wallenbergnek. Ő társaival arról tett tanúbizonyságot, hogy még az egyik legaljasabb korban is volt lehetőség embernek maradni! Bátorságuk örök példa kell legyen a fiatal generációk előtt.

A megemlékezésen jelen volt de Giorgio Perlasca fia, Franco Perlasca, aki elmondta milyen felemelő élmény volt, hogy jelen lehetett Izraelben, 2014. decemberében a világpremieren, Moshe Zorman zeneszerző művének, a „Giorgo Perlesca legszebb órája” című szimfonikus műnek az ősbemutatóján, a RaananaSzimfonikus Zenekar előadásában. Most itt, Budapesten mutatják be a művet, Perlasca életének azon a színhelyén, ahol fontos, megváltoztathatatlan döntéseket kellett hoznia. Kitalált magának egy szerepet, a spanyol diplomatát, bár nem volt sem spanyol, sem diplomata. Így sikerült több ezer ember életét megmenteni, folytatva azt a tevékenységet, amit a spanyol követség – más követségekkel együtt – már egy ideje végzett. Tette, pedig jól tudta, az életével játszik. De becsületes emberként nem tehetett mást! A lelkiismerete kényszerítette, hogy beavatkozzon, ne fordítsa el a fejét az aljasságok láttán. Később erről nem beszélt, nem dicsekedett, megmentettjei keresték meg és ajánlották a magas kitüntetésre 1989-ben.

Ma este, miközben majd ezt a csodálatos zenét hallgatjuk és Giorgo Perlascara emlékezünk, az emberi szellem győzelmét ünnepeljük. A jó győzelemét a gonosz felett, a kultúra győzelemét a tudatlanság felett – hangsúlyozta őexcellenciája Ilan Mor, Izrael Állam magyarországi nagykövete. A zene olyan nyelv, amely mindenkihez szól, és alkalmas történetek elmesélésre. Ezen az estén egy szerény ember, Giorgio Perlasca történetét hallgatjuk meg, aki bátorságával zsidók ezreit mentette meg a soá sötét korszakában. Tettével világosan megmutatta, hogy az egyén – akár férfi, akár nő – választhat a jó és a rossz között, és tehet az embertelenség ellen. Őexcellenciája Maria Assunta Accili, Olaszország nagykövete ezt még azzal egészítette ki, hogy Perlasca tevékenysége bebizonyította: a tisztesség meg tudja menteni a világot. Erkölcsi kötelességünk, hogy útmutatását átadjuk az új generációknak. A világ most is nehéz időszakon meg keresztül. Most ismét harcolni kell a rasszizmus ellen, ahogy mindennemű gyűlölet, diszkrimináció ellen is, mert az intolerancia, a kirekesztés valamennyiünket utolérhet, ahogy ezt a közelünkben veszélyesen terjedő, hamis vallási radikalizmus is mutatja.

 A megemlékező est a Budafoki Dohnányi Zenekar koncertjével zárult, Hollerung Gábor vezényletével. A műsort Giuseppe Verdi, Nabucco című operájának nyitányával kezdték, ezt Micola Piavani, Az élet szép című filmzenéjének egy részletével folytatták. Majd következett a magyarországi ősbemutató, a zeneszerző Moshe Zerman jelenlétében. Szimfóniájában – olykor visszatérő módon – jól felismerhetők a nyugalom, a félelem, a rémület, a kétségbeesés és a remény motívumai, még a zenéhez nem kifejezetten értők számára is. A nagy sikerű koncert végén a zenekar előbb Felix Mendelssohn-Bartholdy, Olasz szimfóniáját, majd befejezésül, azt est méltó betetőzéseként, Henri Mancini világhírű filmzenéjének az Exodusnak ismert főtémáját játszotta.

Kapcsolódó témák

Hírnevéhez méltó érdeklődés mellett, családtagjai, sportvezetők, sok száz tisztelője jelenlétében avatták fel a sportlegenda, Papp László szobrát Budapesten a XIII. kerületben, azon a téren, ami rövidesen az ő nevét fogja viselni.

Maguk a művészek és a szervezők is meglepődtek, milyen sok érdeklődő gyűlt össze a budapesti Bolgár Kulturális Intézetben rendezett kiállítás megnyitóján. A három kortárs bolgár művész alkotásaiból rendezett tárlat szeptember 10-ig, munkanapokon 10 és 18 óra között látogatható.

A Magyar Nemzeti Galériában június végétől október elejéig látható Modigliani-kiállítás az olasz festő életművének első nagyszabású bemutatója Magyarországon. A több mint nyolcvan alkotást - köztük 61 Modigliani-művet, aktokat, portrékat és szobrokat felvonultató tárlatra a világ több nagy köz- és magángyűjteménye kölcsönzött műveket.

A korok és szokások változásának számtalan jele van. Megmutatkozik mindennapi életünkben is. Elegendő például, ha megnézzük miben más egy asztal terítése ma és mondjuk 80-100 évvel ezelőtt. Eltérést fogunk látni akkor is, ha az összehasonlítást lehetőleg azonos színvonalon – egy ismert, drágább étteremben - megterített asztalnál végezzük.

Van egy kerület Budapesten, ahol az egyik városrészben lehetetlen úgy végigmenni az utcán, hogy szinte minden házon ne látnák egy vagy több emléktáblát. Országos – és nem túlzás – világra szóló tehetségű emberek százai éltek ott. Most az emléktábla-állítási program kétszázkilencedik táblájának felavatására gyűlt össze az ünneplő közönség a főváros XIII. kerületében, az Újlipótvárosban.