2017. március 26. vasárnap, Emánuel, Larissza és Manuéla napja
A gettófaltól a Siratófalig
Révay András
2016.12.18 21:23
A magyar szürrealizmus történetének legkiemelkedőbb művei láthatók 2017. március 26-ig a Nemzeti Galériában, ahol Ország Lili alkotásaiból – szinte a teljes életműből – nyílt kiállítás „Árny a kövön” címmel. A 90 éve született művész képeiből ilyen nagyszabású válogatás korábban még soha nem került a közönség elé.

 Ország Lili a magyar képzőművészet egyik legtragikusabb alakja. Képein az örökös szorongás, a félelem az idegenség érzése uralkodik és erre sajnos jó oka is volt. Ungváron született 1926. augusztus 28-án, Oesterreicher Lívia Éva néven, magyar anyanyelvű izraelita – részben katolikus - vallású családban. Ungváron érettségizett 1944-ben, a magyaron kívül csehül, szlovákul, németül, angolul, olaszul, héberül beszélt és olvasott. Az iskolában jó tanuló volt és már ekkor kitűnt rajz és festő tehetségével. A deportálásból az apja által szerzett hamis papírokkal sikerült megszökniük, Budapestre menekültek. A fővárosban újabb hamis igazolványuk révén már, mint római katolikus erdélyi menekültek éltek. Mindannyian túlélték a vészkorszakot, de az ekkor tapasztaltak örökre meghatározóvá váltak az 1948-ban hivatalosan is Ország-ra magyarosított néven ismertté vált művész további életében. Fájdalmasan fiatalon, 52 évesen halt meg.

 Ennek a kiállításnak kurátora, Kolozsvári Mariann szinte e képek között nőtt fel, mert édesapja – Kolozsvári Ernő - az egyik legfontosabb gyűjtője volt Ország Lili képeinek - állapította meg a Szépművészeti Múzeum és a Nemzeti Galéria főigazgatója dr. Baán László a kiállítás megnyitásakor. Nem csoda tehát, hogy rendkívül izgalmasan rendezett és végiggondolt életmű bemutatót láthatunk. A falakon hazai és külföldi, rokon stílusú festők művei is szerepelnek, mint például Giorgio de Chirico, Paul Delvaux és Toyen alkotásai. Nyolc külföldi intézmény támogatása tette lehetővé, hogy olyan széles válogatás kerülhessen most a budapesti közönség elé, amilyen Ország Lili képeiből soha nem volt még látható. A kiállítás befejezése is különleges, mert Kolozsvári Mariann megépítette azt a labirintust, amit a művész megálmodott. Minden látogató ezen a labirintuson keresztül távozik majd.

 Ország Lili negyvenéves volt, amikor Székesfehérváron megnyílhatott élete első kiállítása. Abban az időben ő inkább a „tűrt” kategóriába tartozott. Ezt a kiállítás most úgy igyekeztek megcsinálni, ahogyan azt Ország Lili elképzelte, ahogyan ő szerette volna. A látogatót mindjárt a tárlat elején fogadó valódi téglafal sem véletlen. „A falak bennem vannak” - mondta, és egész munkásságában egy szerzetes türelmével és megszállottságával örökítette meg belső világának minduntalan előtűnő falait. A képeit ő valóban téglafal előtt szerette volna látni és a többi korszak bemutatása is a kívánságaihoz igazodik. Nagyon sok olyan kép - például a cipők sorozat - szerepel ezen a tárlaton, melyek sohasem voltak együtt láthatók vagy még egyáltalán nem kerültek a széles nyilvánosság elé.

A Képzőművészeti Főiskolát 1950-ben végezte el, itt Szőnyi István, Berény Róbert, Szentiványi Lajos tanítványa volt. Utána ösztönösen kereste a „saját ügyét”, rá is talált a falakra, mint témára. A magyar festészetben szinte példa nélkül, a klasszikus szürrealizmus hangján szólaltak meg vallomásai. Ország Lili a magyar szürrealizmus történetének legkiemelkedőbb műveit alkotta meg az 1950-es évek közepén. A kiállításon a művészetét ért hatások érzékeltetésével, az analógiák párhuzamba állításával válik igazán világossá festészetének eredetisége és egyedisége. Ország Lili a gettó falától jutott el a jeruzsálemi Siratófalig. Végigkövethető a fejlődés, ahogy a főiskola utáni időkben festett individuális falaktól a városfalak képein át jut el a Panaszfalig, s onnan a Labirintus faláig.

 Zárkózott, alkalmazkodásra képtelen személyiség lévén, az 1950-es évek nyomasztó légkörében saját, társtalan útját kezdte járni. A művész alkotói korszakainak sorát követő kiállítás első nagy egységét az 1952-1955 közötti Korai képek alkotják. 1955-1957 közötti évei az ortodox szürrealizmus jegyében teltek. E korszak fő motívuma a fal, a téglafal, ebben az egységben láthatók analógiaként Giorgio de Chirico, Paul Delvaux és Toyen művei. Későbbi utazásai során orosz és bolgár kolostorokban találkozott a pravoszláv ikonokkal, hatásuk érzékelhető a következő, ún. Ikonos korszakának művein. Ország Lili az 1950-es évek közepén, első festményeivel egy időben kezdett el montázsokat készíteni. Montázsainak alapanyagát fotók, reprodukciók, régi könyvillusztrációk, szemléltető ábrák kivágott részletei adták, csakúgy, mint Max Ernstnél, aki felfedezte a montázst a szürrealizmus számára. A montázsok végigkísérték pályáját, fontos szerepet játszottak a kompozíciók előkészítésében, olykor festmények előképéül szolgáltak.

A rég eltűnt városok nyomait idézik az 1960-1965 között készült városképei. Az 1960-as években a prágai zsidó temető sírköveiben találta meg azokat az „építőköveket”, melyekkel megalkothatta képzeletbeli, a lelkében és emlékeiben élő városainak alaprajzait. Ekkor alakul ki senki máshoz nem hasonlítható kifejezésmódja. 1965-től jelenik meg festményein az írásjel, a betű, ami egyszerre mementó, szakrális kifejezés, üzenet egy letűnt korból, töredék, a pusztulás hírnöke. Ez alapján teremtette meg 1966-1969 között az írásos korszakát. Jellemzője a szürke, barna színvilág, a faldarabokon ókori világok feljegyzéseivel, rejtélyes héber vagy annak látszó betűkkel, írásjelekkel. Elővettem apám imakönyvét – mondta el egyszer a művész – és lemásoltam belőle a betűket a falakra, betűt, betű után, héber betűket, és elneveztem a festményt Nyugati falnak. Így kezdődött.

Ország Lili 1972-ben két nagy méretű, összegző művet festett, a Minden titkok kapuja és a Múltba nyíló kapuk című ikonosztázokat, melyeken már megjelenik új, szinte névjegyszerűen azonosítható motívuma, a nyomtatott áramkör. A kommunikációs szimbólumnak is tekinthető sajátos motívum egyszerre civilizációs jelkép és labirintusra is emlékeztető forma. Ez az a formavilág, ami nagyszabású festménysorozatának, a Labirintusnak is alapmotívumát képezi. A fő művének tekinthető Labirintus-sorozatot 1974-ben kezdte el festeni. A kezdetben még színes sorozat utolsó művei már feketébe borulnak. „Ez az én labirintusom, ezen végig kell mennem, és én úgy megyek rajta végig, hogy megfestem. Borzalmas kín, de itt nem lehet megalkudni... ezt be kell járni." Ország Lili haláláig festette a sorozatot, míg utolsó, fekete képével szinte rázárult a labirintus kapuja.

 A sorozat bemutatását úgy képzelte el, hogy ezek egyszer „sűrűn egymáshoz komponálva kapják meg valódi értelmüket". Ez azonban csak halála után valósult meg, amikor 1980-ban a Budapesti Történeti Múzeumban építették fel a labirintust a művész útmutatásai szerint Deim Pál közreműködésével. Azóta nem láthatták a nézők a sorozatot. Most Ország Lili elképzelésének megfelelően felépült a teljes, több mint ötvendarabos Labirintus. A műveket a költő-barát Pilinszky János Apokrif című verse értelmezi, mely Alföldi Róbert előadásában hallható. A kiállításhoz reprezentatív katalógus készült, amely - korábban nem közölt dokumentumfotókkal és csaknem kétszázötven reprodukcióval illusztrálva - jelentős szerzők tanulmányain keresztül ismerteti a művész különböző alkotói korszakait.

Kapcsolódó témák

Két bolgár művész, egy szobrász és egy festő alkotásaiból nyílt közös kiállítás a budapesti Bolgár Kulturális és Tájékoztató Központban. Kettőjük együttes bemutatkozása cseppet sem véletlen, művészi felfogásukban ugyanis határozott rokonság figyelhető meg.

A budapesti Koreai Kulturális Központ látogatói már megszokták, hogy az itt megrendezett kiállítások mindig valamilyen különlegességet állítanak a középpontba. Nincs ez másként most sem, az Eszterházy Károly Egyetemmel közösen létrehozott, és december 16-ig látható YATOO című kiállítás esetében sem.

A Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításain a 19. századi anyag mindig is fontos helyet foglalt el az épület legreprezentatívabb, első emeleti termeiben. Harminc év után ezt az állandó kiállítást most új szempontok szerint újrarendezték. Ráadásul a jól ismert remekművek mellett, közel egyharmad részben, olyan alkotásokkal is bővült, amelyeket eddig csak ritkán láthatott a közönség.

A szakembereket és a közönséget is egyaránt meglepő eredmény született a 2016-ban már huszonnegyedik alkalommal meghirdetett, „Az év természetfotósa” pályázat értékelése során. A pályázat történetében mind ez idáig soha nem fordult elő, hogy a rangos szakmai versengés úgy a felnőtt, mint az ifjúsági kategóriában kettős győzelmet hozott volna!

2016.10.30 20:35

Melyik városban van hazánk egyetlen diadalíve, hol találtak nálunk múmiákat, hová érkezett annak idején az első vonat, az első dunai gőzhajó és az első villanyvonat? Hol van Magyarországon a legnagyobb tokaji bor gyűjtemény? Mindezeken kívül még számos hasonló kérdést tehetünk fel, de talán már ennyiből is kitalálható: Vácról van szó.

Blog ajánló
Egy nap a városban Szuper program mára: a Kőbányai Víztározók
Ma délelőtt 10-től délután 4-ig ingyen és szabadon látogatható a Kőbányai Víztározó. A fenti két körülmény egyike sem szokott rendelkezésre állni, ugyanis a tározóban jellemzően nyolc méter magas víz áll, szóval oda lényegében képtelenség bejutni normál körülmények közt, pláne sétálgatni benne. Köszönöm csapatépítő angyalunknak, Áginak, hogy szólt, mert én aztán alaposan lemaradtam volna róla. Pedig ilyen jó móka: Némi további infó: a tározót eredetileg még gőzgépek segítségével látták el vízzel, a mai Kossuth tér mellől nyomták fel ide, jó 33 méterrel magasabbra a Duna szűrt vizét, ma már korszerűbb technológiákkal, de lényegében hasonló elven töltik fel a hatalmas medencéket. És a videóban fel nem ismert izé egyébként a levegőztető. Szóval: pulóvert érdemes vinni és érdemes arra számítani, hogy lesznek sorok, de ha nincs program szombatra, ezt mindenképp érdemes beiktatni, mert remek helyszín, ami ráadásul többnyire tökéletesen megközelíthetetlen. A helyszín az Ihász utca 29, a létesítmény megközelítése tömegközlekedéssel ajánlott, mert a parkolás a környéken nehézkes. Az Örs Vezér tere és Kőbánya-Kispest felől a 85-ös, Kőbánya Alsó Vasútállomás felől a 185-ös busszal, míg a Puskás Ferenc Stadiontól a 95-ös, a Kápolna tértől a 217-es busszal érhető el. Részletek itt.
Egy nap a városban Bazi jó zsidó kaják: Macesz Bistro
A Város Hősével az van, hogy miközben látszólag minden a régi mederben zajlik, valójában rengeteg ponton dolgozunk azon, hogy a rendszer még átláthatóbb, hatékonyabb legyen és hogy még több kisgyereknek tudjunk segíteni. Aki még sosem hallott róla: a Hős (aki lehetsz akár te is) átutal havonta valamilyen összeget az éhező gyerekeknek, cserébe elintézzük neki, hogy egy rakás budapesti étteremben kedvezménnyel fogyaszthasson, szóval a befizetett összeg kedvezmény formájában vissza is vándorol a zsebbe: úgy tudsz segíteni, hogy az nem került semmibe. Már több száz kisgyereket etetünk közösen a Hős Csapattal, ami nagyon menő dolog, és a hősösség egyre híresebb, amit tök jól bizonyít, hogy rengeteg étterem jelentkezik nálunk azzal, hogy be akar állni a sorba. Mi meg kimegyünk Ádámmal, teszteljük a helyet és ha jó, akkor tárt karokkal várjuk. Szóval: új taggal bővül a csapat, a Macesz Bistro ugyanis olyan jó, hogy nem értem, miért nem kerestem meg őket rögtön az induláskor. Ez egy zsidó étterem a belvárosban a Kazinczy utcánál, de a szokásos romkocsmás vagy a hangulatot kizárólag egy krétás táblával megteremteni kívánó helyektől eltérően igazi klasszikus belső térrel. Ilyet nem sokat találsz a bulinegyedben, vagy ha mégis, akkor az vagy erősen túl van árazva, vagy pocsék a kaja, vagy én még nem találtam rá. Fehér abroszok, szép teríték, a falakon régi emlékek, a csillárokon porcelánok. És zsidó kaják minden mennyiségben. Előételnek zsidó tojást ettem pászkával és kenyérrel. Könnyű start (nem), betolod, és érzed, hogy bajban leszel, de hát a munka az munka. Főételnek nyilván jöhetett egy kis sólet: az előétellel együtt ez már bármelyik tisztességes felnőtt embert kiüti. A sólet amúgy remek, a bab, a gersli állaga, mennyisége, íze pont olyan, amilyennek lennie kell, a kicsit zsíros, kívül ropogós, belül omlós libacombért meg tapsikolnak örömükben azok, akik valamiért tapsikolni szoktak, ha jó sóletet esznek. Őszintén szólva desszertet már egyáltalán nem akartam enni, de muszáj volt, mert ez a flódni a felajánlás: aki a Maceszben főételt rendel, flódnit kap ajándékba, ha Hős. És a desszert árát elnézve ez elég nagylelkű felajánlás, de a desszert íze alapján meg abszolút indokolt az ár. Ez ugyanis az egyik legjobb flódni, amit életemben ettem, már maga az alapsüti is kiváló, jók a rétegek, az arányok, az állagok, az alapanyagok, de az a körtés hab mellette már túlmegy minden határon, olyan finom tőle a végeredmény. Szóval: welcome Macesz a Hősök közt, welcome! Macesz BistroBudapest, Dob u. 26, 10720617876164H-Sz: 12-16 18-23Cs-V: 12-16 18-24
Városlátogatások Polignano a Mare - Puglia gyöngyszeme
                          Polignano a MareA vad sziklákra épült városka Puglia tartomány gyöngyszeme, látványa egyszerre félelmetes és romantikus.  Félelmetes, amikor a viharos tenger hullámai megtörnek a barlangokkal tűzdelt, szinte függőleges sziklafalon és romantikus, amikor a végtelen kék tengert látod magad előtt és alatt.Rövid séta után kiérünk a sziklaszirtekhez és csodálhatjuk a nyílt tenger vakító kékjét, mely megihlette a városka világhírű szülöttjét, Domenico Modugno-t is.Modugno itt írta híres dalát, mellyel 1958-ban megnyerte a San Remói fesztivált."Nel blu dipinto di blu" (Szállni a kékre festett égen), ha így nem ismerős, énekeljük a refrént: Volare (repül). Dalával soha nem látott sikereket ért el, és a kis pugliai tengerparti településről indult Mimmo Mr. Volare lett. A tengerparton álló szobra is kifejező, szállni, repülni a kék égbe.Az énekes gyönyörű dalaival beírta magát a szívünkbe. Emlékezzünk csak a tragikus sorsú Szécsi Pál által hazánkban is sikerre vitt „Távollét”, vagy a Piove (Eső), ismertebb címén: „Ciao, ciao bambina” című dalra.Több mint 230 dal, 38 mozifilm, 7 tévéfilm, 13 színházi előadás kötődik a nevéhez. A várost nem csak a romantikus lelkületű olaszok tartják zarándokhelynek, a világ minden részéből érkező turisták dúdolják a felejthetetlen dalokat. A városka tele van éttermekkel, bárokkal és fagyizókkal. A leghíresebb étterem közvetlenül a tengerparti sziklákra épült Ristorante Grotta Palazzese, ahol egy természetes barlang teraszáról gyönyörködhetünk a kilátásban. Sajnos a káprázatos látvány az árban is benne van. A kötelező minimális fogyasztás 100€, ezért mi csak bekukkantottunk egy közeli teraszról.A történelmi óváros sikátoraival, zegzugos ódon utcácskáival, sétára csábít. A keskeny utcák többnyire a tenger fölötti teraszban végződnek, a sziklákon és a fehérre meszelt házakon megtörik a napfény.A hangulatos városka rengeteg olasz filmnek szolgált természetes díszletként. Nézzünk meg egy videót: https://www.youtube.com/watch?v=GIklO5R3wVY                                                                                                               by vinpet
Városlátogatások Nagyvárad
NagyváradNagyvárad Bihar megye székhelye a Sebes Körös partján fekszik. A régészeti kutatások szerint a hely már a kőkorszakban lakott volt. Nagyváradnak a régmúltból csak vára maradt meg, ami Bethlen Gábornak köszönhető. Nagyváradtól elválaszthatatlan a csodatevő Szent László király kultusza. A város alapításáról számos monda maradt fenn. A legtöbbet idézett legenda szerint Szent László a Körös mentén vadászott, amikor egy angyal jelent meg előtte. A király, Szűz Mária tiszteletére monostort emeltetett, és mivel a területen vár is volt, elnevezte Váradnak. Régi feljegyzések szerint a középkori Váradnak, éppen Szent László hatására, Budánál is több temploma volt. A későbbi évszázadokban a püspökség számos híres tudóst és írót adott a magyarságnak. A Szent László templom ajtaján és mennyezetén is a király életéből vett jelenetek láthatóak, vizet fakaszt a sziklából és templomot épít, vagy kunokat üldöz. A királyt a róla elnevezett templomba temették. A kapcsolódó legenda szerint a holttestét, kérése ellenére, nem Nagyváradon, hanem Székesfehérváron kívánták örök nyugalomra helyezni, ám a király földi maradványait szállító szekér csodálatos módon magától megindult Nagyvárad felé. A XV. században Várad a reneszánsz egyik központja lett, és elnyerte a "felix civitas" (boldog város) jelzőt.Később Ady Endre így fogalmazott: „Ami Nagyváradon történik kicsiben, eleve és jelképesen egész Magyarország sorsa.”Nevezetes látnivalók:A Városháza:Az 1902-1903 között létesített épületegyüttes a Kőrös felőli oldalon látható az óratoronnyal együtt a város szimbolikus létesítménye és meghatározza a városképet. Az 50 méteres torony korábban tűztoronyként működött.Ma kilátóként használják, gyönyörű panoráma nyílik a városra. Persze, ha nem téli, ködös időben látogatunk a városba. Az első szinten található az óra szerkezet mutatja a pontos időt, és minden egész órában az úgynevezett “Iancu Induló” hangzik el a toronyból, felriasztva az ott szundikáló baglyokat.A Szent László templom:Nagyvárad központjának legrégebbi temploma a római katolikusok által épített Szent László templom. Húsz éven át, 1721-1741 között épült, tornya csak később, 1800-ra készült el. Ebben a templomban található Várad legrégibb, még fennmaradt oltára az 1730-as évekből. Az oltárkép Szent Lászlót ábrázolja, amint átadja a székesegyház kulcsait Várad püspökének. A bécsi akadémista festészet egyik művésze, Friedrich Schilcher alkotása, restaurálása folyamatban van.A Színház:A színház 1900 október 15-én nyílt meg, mely az eklektikus építészet egyik legszebb képviselője. A klasszicista jelleg jól ötvöződik a neoreneszánsz elemekkel. Eredetileg Szigligeti Színház volt olvasható rajta, ezt a feliratot az évek során a politikai hovatartozásnak megfelelően cserélgették. Ez a nap más szempontból is jelentős, ugyanis ekkor helyezték üzembe az elektromos közvilágítást. És lőn világosság!A Fekete Sas Palota:A Fekete Sas szálló Erdély egyik legszebb szecessziós épülete. Az épületegyüttes három utcára nyíló kijáratát egy üvegfedelű passzázs köti össze. A fekete sast ábrázoló színes ablak is a város szimbóluma.A Holdas templom:Az ortodox katedrálist mindenki csak holdas templom néven emlegeti. A harangtornya 55 méter magas. Az óraszerkezet alatt helyezkedik el a fekete és aranyszínűre festett gömb, amely mindig a valóságos holdképet mutatja. A Görögkatolikus Püspöki palota:A barokk és rokokó stílusjegyeket ötvöző görög-katolikus püspöki palota a történelem viharai során többször is rendeltetést váltott, szerencsére laktanya nem volt. Ma felújítva csodálhatjuk meg.A Grand Hotel Astoria:Az egykori kávézó megőrizte rendeltetését az idők folyamán. A gyönyörű szecessziós épület földszintjén rendezték be a híres Emke kávéházat, mely helyet adott a fiatal újságírók és költők összejöveteleinek. Itt nyomtatták ki a Holnap antológiát. A kávézó falán ma is látható az a tábla, amely Ady Endre itt töltött délutánjainak állít emléket.Az Ady Endre és társai által alapított „Holnap” irodalmi társaság, a modern magyar irodalom egyik alappillére. A sétálóutcán felállított szoborcsoport Ady Endrét, Dutka Ákost, Juhász Gyulát és Emőd Tamást mutatja egy kávéházi asztal körül. Talán a pincérre várnak?Az üresen hagyott székre bárki leülhet a „holt költők társaságába,” egy kis szellemi feltöltődésre.A szecesszió városának szépségét, a Pece parti Párizs, sajátos báját még a borongós, télutói időjárás sem csökkentette.Nézzünk meg egy videót:  https://www.youtube.com/watch?v=PsD79v54M4U                                                                                                        By vinpet                                                                                                     Forrás: Internet
Partnereink


Keress bennünket a Facebookon!