2019. szeptember 24. kedd, Gellért és Mercédesz napja
A graffiti gyógyít
Révay András
2015.08.10 22:37
Már hagyomány a budapesti Benczúr Hotelben, hogy a szálloda földszinti terének falát galériaként használják, kortárs művészek bemutatására. Az augusztus 4-én megnyílt és szeptember 1-ig látható 117. kiállítás viszont egy kicsit eltér a korábbiaktól. A látogatók most nem egyetlen művész alkotásaival találkoznak és a képek többségének eredetije nem is itt található.

Több, mint két éve, 2003 óta tartunk itt kiállításokat - tudtuk meg a megnyitón Sárközy György igazgatótól. Egy olyan szállodában, amelyik az egyik legnagyobb magyar festő nevét viseli és a róla elnevezett utcában áll, igencsak illendő a kultúrával is foglalkozni. Az épület elhelyezkedése – a város egyik kulturális központjában, két nagy múzeum közelében – a jelszavunkat is indokolja: „Kultúra a szállodában, szálloda a kultúrában”. A százhatvan szobás Benczúr a legnagyobb három csillagos szálloda Budapesten, a bemutatott műveket, tehát nagyon sokan látják – mondta el az igazgató. A mostani tárlat az eddigieket tekintve igen különlegesnek számít, mert a tárgya, a graffiti és a tűzfal-festészet művészeti létjogosultságát is erősen vitatják.

 Rendhagyónak számított ez a kiállítás azért is, mert az ilyenkor szokásos – a műveket méltató - bevezetést nem egy másik művész vagy művészettörténész, hanem egy orvos tartotta. Dr. Kassai Farkas Ákos pszichiáter tevékenységében ugyanis fontos helyet foglal el a művészetnek a gyógyításban betöltött szerepe, annak vizsgálata. A falakon bemutatott művek alkotójáról, Hajdú József Ferencről szólva elmondta, a leginkább jellemző szó rá a hídépítés. Hidat épít az intoleráns társadalom, az intoleráns világ és az önkifejezés egy sajátos formája: a falfirka között. Kezdetben volt a barlangrajz, aztán lett freskó, később festmények, színes házak, szobrok. Lett utcaművészet, street art. Lett murális művészet is, melyen azt a fajta képzőművészetet értjük, amikor falfelületre készül alkotás. Kis túlzással talán, de a graffiti is ebbe a művészeti ágba sorolható.

Ennek a kiállításnak több fontos eleme van. Az egyik, a graffitinek, mint murális művészetnek a helykeresése. Ebben az értelemben pedig a graffitiről elmondható, hogy gyógyít! Gyógyítja a várost, gyógyítja az épületeket, elfedi hibáikat, miközben – olykor kemény – üzenetet közvetít. Az utóbbi időben elterjedtek a tűzfalakon látható, nagyméretű alkotások, melyek lehetnek reklámok, de sok olyan is van, amelyik egy-egy város karakterét hangsúlyozza. A falak új értelmet kapnak, sebeik is eltűnnek ezáltal, a környezet pedig befogadhatóbbá, szerethetőbbé válik. A murális alkotások a művészetet beviszik a mindennapjainkba, a művészek pedig közösségekbe tömörülnek az alkotások mérete, az előállításhoz szükséges költségek és a munka mennyisége miatt. Van, amikor egy szponzor, esetleg egy önkormányzat szerződteti őket. Mexikóban előfordult, hogy húszezer négyzetméter falfelület befestésére a kormány adott megbízást graffitiseknek.

 Ezek a művek gyógyítják a kapcsolatot a világ és az önmagukat másként kifejezni akarók között, szocializálnak, pénzkeresetre is lehetőséget adnak. Ugyanakkor pedig gyógyíthatják az alkotót, megnyitva számára az utat egy frusztráció feldolgozására, egy csoporthoz való tartozáshoz, előbb-utóbb még a társadalmi hasznosság megéléséhez is. Manapság ezt a tevékenységet csapatépítő tréningeken is egyre gyakrabban használják. A szálloda Munkácsy-termében fotorealisztikus graffitik láthatók. Az irányzat a pop-artból született. A művészek a fényképre támaszkodva igyekeztek minél valósághűbben ábrázolni valamit. Az eljárás nagy technikai bravúrt és precizitást követel. A Taker művésznéven dolgozó alkotó munkái például igen komoly közönség- és sajtóérdeklődést váltottak ki.

A művészet kortalan – és erre is találunk bizonyítékot ezen a kiállításon. A 76 esztendős Jean-Claude Louis hatvan éves volt, amikor újra a kezébe vette az ecsetet. Édesapja – aki nagyon tehetséges festő volt – a fiát tizenhat éves korától kezdve bíztatta, hogy kezdjen el festeni tanulni. Sajnos az érettségi után a katonai szolgálat és egyéb akadályok miatt nem folytathatta a festést és csak mintegy tizenöt évvel ezelőtt állt ismét a festőállvány elé. Kezdetben ő is fényképek után dolgozott, az utazásai során készült képek segítségével előbb installációk készültek, majd egyre több festmény került ki a keze alól. Ma már önálló témákat, gondolatokat dolgoz fel, acryl festéket használva, kartonra fest. Művei – Franciaországon kívül - megtalálhatók Amerikában, Izraelben és Budapesten is, mert 1997 óta Magyarországon él.

 A graffiti tekinthető úgy is, mint az egyén és úgy, mint a társadalom kifejeződése. A graffiti fejlődése nagyon hasonlít – általában – az emberi képábrázolás fejlődéséhez. Amikor a hatvanas években, Amerikában elkezdődött a színesek lakta részek „védelme”, graffitikkel jelölték a területüket. Az értelmetlennek látszó firkák identitást fejeztek ki. Ebből jutottunk el a modern, aktualitást hangsúlyozó falfestményekig. A bepiszkítás, az agressziót levezető rongálás helyett művészet született, ami a társadalmat is megosztotta: büntetni kell, mert oda fest, ahová nem szabad, mások szerint pedig ezáltal új érték jön létre. Mára eljutottunk az engedélyezett graffiti versenyekhez, az utcán pedig tetten érhető a street art pozitív, nevelő hatása.

Kapcsolódó témák

Különleges könyv bemutatója és egy kiállítás megnyitása zajlott egy időben Budapesten a Józsa Judit Galériában. A falakon, kódexlapokon látható a Belváros-Lipótváros krónikája és a különálló lapok együtt, könyv formában, kézbe vehetővé váltak.

Ez volt a kezdet, az első lépés a világsikerhez vezető úton – mondta el Rajk László azon a sajtótájékoztatón, ahol bejelentették: Oscar-díj jelölést kapott a Saul fia című magyar film.

A sztárvendég, Plácido Domingo iránti óriási érdeklődésre való tekintettel estéllyé alakítja február 6-i rendezvényét a Magyar Állami Operaház. Estélyt adnak, és ezzel esélyt, hogy a világhírű spanyol énekes fellépését 1236 vendég láthassa színháztermi kényelemben.

A tizenkettedik Újbor és Sajtfesztivál a Bánk Bán Bordalával nyílt meg Budapesten a Vajdahunyad Várban, a Mezőgazdasági Múzeumban. A jó hangulat nem csak ennek volt köszönhető. A borászok bizakodóak, a 2015-ös év jó évjáratnak ígérkezik. Az pedig köztudott, hogy a bor és a sajt egymásnak jó barátai. Ahol sűrűbben nyílik a palack, ott több fogy a sajtokból is.

A Gundel Művészeti Díjat az ezredforduló tavaszán alapította a Gundel Étterem vezetősége. Az első díjátadásra 2001 májusában került sor: eleinte 10, a későbbi években 14 kategóriában díjazták a különböző művészeti ágak legjobbjait. Idén a díjazottak csoportja átalakult, egyenként két tagból álló, hat szakmai kuratórium dönt és a sor egy hetedik. új kategóriával gazdagodott.

Blog ajánló
Egy nap a városban Meglepően jó túrótortát ettem, túró nélkül - Cziniel
Mivel a feleségem, Évi nem ehet tejfehérjét, egyre többször futunk bele alternatív megoldásokba a vegán édességek terén, amiknél a felhasznált alapanyagok között nem lehet tejtermék. Korábban a tojást is kizártuk. Nehéz ügy. A túró például egy olyan jelenség ebben az  alternatív univerzumban, mint nálunk az ezotéria. Elvileg létező dolog, gyakorlatilag túlságosan el kell vonatkoztatni ahhoz, hogy értelmezni tudjuk. Mondjuk egy dolog mindig is segítette a hazai próbálkozásokat: nálunk általában csak rossz túrót kapni. Nem nehéz tehát egy ehhez hasonló műtúrót kreálni, és nem várt helyről érkezett a megoldás: az óbudai Cziniel cukrászda oldotta meg a kérdést. A Cziniel olyan arrafelé, mint délebbre a Daubner. Többen mennek oda megszokásból, mint meggyőződésből. Vannak egészen jó, és egyészen átlagos dolgaik. Ági például esküszik a muszkauerjükre, és tényleg egészen jó. Viszont én nem ezért jöttem, hanem mert korábban egy baráti születésnapon kínáltak meg a Cziniel áltúrótortával, ami mellesleg paleo összetevőkkel is bír. Basszus, mondom, ez simán elmenne egy átlagos túrótortának, ami nagy szó. Aztán kiderült, hogy tojás azért van benne, ebben tévedtek az akkori vendéglátóink: a túró tojásfehérjehabból, kókuszkrémből és kókuszolajból készült, amihez a cukrászdában külön kanálon érkezik az erdei gyümölcs öntet, ami meg egyenesen fantasztikus. Nem túl édes, a torta sem, viszont együtt elég komoly élményt adnak.   Ha holnaptól nem fejnénk több tehenek, ezzel ellennénk innentől kezdve. Nem lenne életünk legjobb túrója, de az átlag magyar túrót simán hozza. Gratula. CzinielCím: 1031 Budapest, Nánási út 55.
Egy nap a városban Ilyen, amikor a sztárpék fánkozót nyit - Bomboloni
A Pozsonyi úton nyílt nemrég Szabadfi Szabolcs, a Panificio il Basilico tulajdonos-pékjének új egysége. Megszoktuk, hogy az Olaszországból hazaimportált tudást itthon befektető gasztro-üzletember nem ijed meg egy-egy új hely nyitásától a munkaerőhiány kellős közepén sem, és ezek a helyek a legritkább esetben hagyományos pékségek, sőt igen változatosak. Szabi munkabírása irigylésre méltó. A legújabb hely egy fánkozó. Tudom, fánkozóból van már egy pár, és sokan arra használják ezt az édességet, hogy kevés befektetett tudással, erős marketingeszközökkel becsalják az újdonságra vágyó budapestieket, de Szabi a másik irányból érkezik. Abból az irányból, amit a “Freyja - The croissant story” mutatott be a legszebben: ha összezsugorítod a portfóliót, és csak egyvalamire koncentrálsz, akkor nemhogy arányosan kisebb lesz a sikered, de egyenesen nagyobb. Merthogy simán árulhatna egy pék fánkot, és valószínűleg árul is sok helyen, vállat vonunk rá. De ha a fánkjait egy külön üzletbe teszi, saját branddel, teljes koncentrációval, akkor eldurran az agy. Szabitól elvárható az is, hogy figyel a minőségre, a vajra, a tojásra, a lisztre. Nem is felejtette el a logó alá odaírni: by Panificio Il Basilico. A bomboloni jelentése gyakorlatilag fánk, vagyis: fánkok, a bombolone többesszáma. Olasz fánk, és persze ahány régió, annyiféle recept, amihez nyilván a pék is hozzáadja a saját ízlését és szokásait. A Bomboloni fánkjainak tésztája masszívabb, rágósabb-gumisabb állagú, íze sem az olaj és fehérliszt behízelgő találkozása, hanem egy karakteresebb fánkíz. Különféle feltétekkel kérhető, házi készítésű lekvárokat raktak el külön erre a célra - láthatóak a polcon is a hatalmas üvegek -, de kérhető pisztáciakrémes változat is, ami tényleg szemet gyönyörködtető. A krém íze remek, az állaga viszont a formázhatósági szempontok miatt túl határozott nekem, én inkább a lekvárokra voksolok, meg a krémesebb betöltött cuccokra, ha lesznek. Az árak is a termék állagához hasonlóan határozottak, a pisztáciás fánk 690 forint volt. Egy próbának jó, de nem érzem a vágyat arra, hogy visszatérjek ide, viszont a Szent István parkban játszadozó gyerekek édesség iránti vágya jobb, ha itt teljesedik ki, mint az üzletekben. Szóval jó a pozicionálás, kellett ide a Bomboloni, és sikeres is lesz. BomboloniCím: 1137 Budapest Pozsonyi út 49.
Városlátogatások A Neretva folyó völgyében
Partnereink


Keress bennünket a Facebookon!