2019. augusztus 20. kedd, István és Vajk napja
A minőség ösztönzi a borászt
Révay András
2015.11.28 23:22
A tizenkettedik Újbor és Sajtfesztivál a Bánk Bán Bordalával nyílt meg Budapesten a Vajdahunyad Várban, a Mezőgazdasági Múzeumban. A jó hangulat nem csak ennek volt köszönhető. A borászok bizakodóak, a 2015-ös év jó évjáratnak ígérkezik. Az pedig köztudott, hogy a bor és a sajt egymásnak jó barátai. Ahol sűrűbben nyílik a palack, ott több fogy a sajtokból is.

A rendezők már egy éve arra készültek, hogy ezen a napon milyen meglepetésekkel szolgálhatnak majd a látogatóknak – mondta el a fesztivál megnyitásakor Ferenc Vilmos főrendező. Kiváló borokat és sajtokat sikerült felvonultatni - még Erdélyből is érkeztek sajtkészítők - az idei versenyre pedig száznál is több termelő kétszázötven bort nevezett be. A mezőny nagyon érdekes volt. Először is azért, mert az eddigiektől eltérően nem „TOP - 10” volt. A pontazonosság miatt 13 bort díjaztak ilyen magas fokon, ezek sorába pedig 9 rosé, két fehérbor és mindössze két vörösbor jutott be. Ám ami még ennél is fontosabb „A Három Tenor” először szerepelt Budapesten, itt a Vajdahunyad Várban!

 Az állítás igaz volt! A nemrég befejeződött országos STARFACTORY tehetségkutató két felfedezettjével, Ágoston Mátéval és Ruff Rolanddal, valamint a fiatal színész, Szente Árpád részvételével megalakult az IN VINO együttes. A Pannon Várszínház keretein belül működő csoport az operaszínpadokon klasszikussá vált „nagy elődök”, valamint a nem kevésbé világhírű – négytagú – Il Divo és a 2015-ös San Remo-i Dalfesztivált megnyerő Il Volo zenei stílusát követi. Saját bevallásuk szerint a formáció ihletője az „O Sole Mio” és előadásuk – erre valóban nincs jobb szó – ihletett volt. Akik csak hallgatják a dalaikat, nehezen mondják meg, hogy nem az eredeti három világsztárt hallják – fiatalon.

Hálátlan feladat ilyen tehetségek után megszólalni – állapította meg dr. Estók János, a Mezőgazdasági Múzeum főigazgatója és ezt csak az enyhíti, hogy ők várhatóan jövőre is el fognak jönni, megnyitni a 13. Újbor és Sajtfesztivált. Ez a múzeum immár 119 esztendeje szolgálja a magyar mezőgazdaságot és a szorosan idetartozó gasztronómiával, borászattal mindig is szívesen foglalkozott. Bizonyíték is van erre, fényképek igazolják, hogy például Mathias János, a világ legkiválóbb szőlőnemesítője már a múlt században itt mutatta be azokat a legújabb szőlőfajtáit, melyek később széles körben el is terjedtek és termelik őket a mai napig. A múlt héten pedig itt zajlott az újborok bírálata, melynek eredményéről ezen a fesztiválon mindenki képet kaphat. A zsűri elnöke, Kállay Miklós professzor azt állapította meg ugyanekkor, hogy érdemes lesz odafigyelni a 2015-ös évre, mert nagy évjáratnak tűnik!

 A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szóvivője, Süle Katalin azt emelte ki, hogy ez a rendezvény segíti az élelmiszeripari termelők piacra jutását. A bor és a sajt között sok a közös vonás, hiszen mindkét csoportban a legnagyszerűbbeket hosszas érleléssel, gondos kezeléssel lehet csak előállítani. A fogyasztók ezt pontosan tudják és hálásak is ezért. Az ország számára is fontos ez a fesztivál, mert az évek alatt nemzetközi rendezvénnyé nőtte ki magát. Érdemes körülnézni a közönség között és azonnal felfedezzük, mennyi külföldi turista van jelen, kóstolgat, ízlelgeti a borokat, sajtokat és el is viszi magával ezek jó hírét! Hozzásegítenek bennünket ahhoz, hogy ezek a termelők ne csak saját szűkebb vidékükön, hanem a határainkon túl is megismertethessék termékeiket.

A Bárdos és Fia Pincészet rendszeres résztvevője a fesztiválnak, A jelenlétet fontosnak tartják, mert a rendezvény különös jelentősége – szerintük – abban áll, hogy az évjáratnak mindig ez az első versenye. Az itt szerzett érem címkéje már korán rákerül a palackra és gyorsan ráirányítja a vásárlók figyelmét. Serkenti a termelőt is. A minőség ösztönzi a borászt, hajtja az egyre jobb és jobb felé! Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy idén két boruk is bekerült a legjobb tizenhárom közé, igen előkelő helyre. A második lett a Cabernet Sauvignon – Cabernet Franc rosé, a Sauvignon Blanc pedig a hatodik helyen áll a „TOP” kategóriában. Ezen kívül még két arany és három ezüstérem is őket gazdagította. A siker a gondos munkának, de részben az évjáratnak is köszönhető. Nagyon pontosan meg kellett választani a szüret időpontját.

A szigetcsépi Gál Szőlőbirtok a roséival már évekkel korábban nevet szerzett magának. Most sem kellett szégyenkezniük. Kékfrankos roséjuk a TOP – 13-ba került, ezen kívül még három ezüstérmet is kaptak. Ugyanakkor a vendégek – főleg a hölgyek – körében az illatos fajtáikkal arattak sikert. Az Olaszrizling kifejezetten „nem tipikus”. Ízét és illatát tekintve is, annál sokkal tartalmasabb. Nagyon oda kellett figyelni a szüret időpontjára, hogy ne engedjék „lelágyulni” a savakat. Különösen igaz volt ez a Cserszegi Fűszeres egyik nemesített fajtájára a Nektár-ra. Most is fele-fele arányban együtt erjesztve a Cserszegivel, valóban különleges, félédes bort kaptak. Némi túlzással akár illatszernek is eladható lenne, ugyanakkor nem tolakodó, hanem finoman, kellemesen áradóan lép ki a pohárból. Az íze már visszafogottabb, igazi desszertbor lett belőle.

 A Balaton-felvidéken, Szentantalfán működő Dobosi Pincészet öt ezüstéremmel megy haza erről a fesztiválról. Bioborokat készítenek és azt tapasztalják, hogy bár az éttermekben megnőtt az érdeklődés a bioborok iránt, a vásárlóközönség egy része még tartózkodó. A Fesztiválon díjat nyert az Olaszrizlingjük, ami könnyű, illatos. Ugyanígy díjazott a náluk már hagyományos, finoman málnás, epres hatású, ízgazdag Kékfrankos rosé, melyet leginkább úgy jellemezhetünk, hogy ha az ember megitta, nyomban tölt magának egy másikat belőle. Első bemutatkozásakor mindjárt érmet kapott újdonságuk is, a száraz Muskotály. Ott, ahol ők élnek a legnépszerűbb „turistabor” az illatos, félédes, tehát a Muskotály. Az idén ennek a fajtának az adottságai olyanok voltak, hogy megkockáztatták belőle a száraz bor készítését – és nagyon bevált. Az illatát megtartotta, a pohárba töltve szép, parfümös jegyekkel mutatkozik be. Savaiban viszont visszafogott, zamata kellemes, harmonikus bor lett belőle.

Töppedt szőlőből készült Cserszegi Fűszeressel hívta fel magára a figyelmet a kiskőrösi István Borház. Ez a különlegesség is az időjárásnak volt köszönhető. Nero roséjuk ezüstérmes lett. Bár Csengődi István kicsit csalódott volt, a nyári aszály miatt a korai fajták nem hozták azt, amit vártak tőlük. Viszont a Cserszegi ezért lett más. Sok volt darázs, szúrásaik nyomán vizet veszített a szőlő, töppedtté vált, ezért is hagyták legalább két héttel tovább a fürtöket a tőkén. Ettől viszont íze, összhangja szebb lett. A mindenki által megszokott friss helyett érettebb ízvilágú, a könnyedebb helyett teltebb illat jellemzi, utóízében az enyhén aszúsodott szemek köszönnek vissza. Ha jövő tavaszra vagy nyárra ez a bor összeérik, igen kellemes meglepetéssel szolgálhat. Akár két évig is eltartható lesz palackban a minőség romlása nélkül.

 A balatonfüredi Gyukli pincészet erre a fesztiválra – meglepetésként - nem csak borokat hozott. Ők – már tíz éve - a préselés után a törkölyt nem dobják ki. Gondos munkával, forró vízben kimossák belőle a magokat, megszárítják, és jó erős franciavászonba bevarrják. Szőlőmag-párnákat készítenek, melyek számtalan módon felhasználhatóak. Hagyományos vagy mikrohullámú sütőben felmelegítve, a magok úgy egy óra hosszat forróak maradnak. Gyerekek fülére lehet tenni, nőknek görcsök esetén jobb, mint a gyógyszer, hideg autóban ülésfűtést pótol. A meleg szőlőmagoknak finom, gabonás illatuk van és az nyugtató hatású. A párnák az erős vászon miatt hosszú évekig használhatók, mosószer nélkül mosógépben is moshatók anélkül, hogy hatásukat veszítenék.

A fesztiválon természetesnek számít, hogy a termelők személyesen is jelen vannak, ők mutatják be a borokat, sajtokat. Elmondják a látogatóknak, mi az, ami új, mi az, ami különleges. Az egyik kiállítónál mást tapasztaltunk. Csalódásra ugyan itt sem volt ok, mert a zuglói Green Hotel étterméből érkezett – hívogatóan felhalmozott - szarvas kolbász és szarvas sonka egyenesen a vadásztól származik. Tőle kapják a kész, házilag feldolgozott árut. Hoztak olyan szendvicseket is, amiket libatepertő és libamáj krémes keverékével kentek meg. A szarvashúsból készült kolbász az eljárást tekintve is különbözik a megszokottól. Ezt a húst hosszabb ideig kell pácolni, míg a mangalicát például a vágás után azonnal fel lehet dolgozni.

A nevével ellentétben, nem valamiféle varázslat, hanem a hagyományos recept és a modern technológia jellemzi az Alföldi Garabonciás sajtokat. A Kecskeméttől 25 kilométerre, Izsákon tevékenykedő vállalat főleg érlelt, félkemény kecskesajtokat állít elő. Azon igyekeznek, hogy ebben ők legyenek a legjobbak az országban. A paranyica jellegű sajtjaik tehéntejből készülnek, ezektől jól megkülönböztethetők a kecsketejből származók. Jóval aromásabbak, a tej jellege könnyen felismerhető, az ízük is más, noha a készítési eljárásban nincs sok különbség. A fűszerezés is szinte azonos. Snidlinggel, bazsalikommal, kaporral, fokhagymával ízesítenek. Kísérletként éppen mostanában próbálkoznak tehéntejből, néhány szilvával, fügével ízesített sajttal, ezeket a karácsonyi asztalra szánják.

www.ujboressajtfesztival.hu

Kapcsolódó témák

A magyar borászatban irány- és mértékadó pincészetek munkájának elismerésére a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, a Magyar Bor Akadémia és a Magyar Szőlő- és Bortermelők Szövetsége 2002-ben megalapította „Az Év Pincészete” kitüntető címet. Olyan bortermelő társaság együttes teljesítményét díjazzák, amely az országban és külföldön a magyar bor, a borkultúra és a kulturált borfogyasztás széles körű népszerűsítéséért a legtöbbet tett az adott évben. A díjat a szakmai körök jelölése és szavazatai alapján idén tizenötödik alkalommal adományozták az arra méltónak tartott pincészetnek.

Lehet bizony, ráadásul nem is akárhol, hanem éppen Egerben. Így nevezte el a legjobb borát Tóth Ferenc egri borász és hogy a döntése helyes volt, arról a látogatók meg is győződhettek a Borháló egyik üzletében tartott bemutatón.

Hírnevéhez méltó érdeklődés mellett, családtagjai, sportvezetők, sok száz tisztelője jelenlétében avatták fel a sportlegenda, Papp László szobrát Budapesten a XIII. kerületben, azon a téren, ami rövidesen az ő nevét fogja viselni.

Már csak egy hét, és kezdetét veszi a 21. Magyar Borok Útja Rallye, melynek száz autóból álló mezőnye idén a Balatoni Borrégiót fedezi fel. Az exkluzív élménytúra a megújulás jegyében – eltérően a korábbi évek gyakorlatától - a nagy borászok mellett kis pincészeteket is meglátogat.

A bor és a kereszténység jól megfér egymás mellett, hiszen a bornak szakrális értelmezése is van. Talán ez is közrejátszhatott abban, hogy a Fiatal Borászok Egyesülete és a DiVino borbár minden borkedvelőt egy közös ünnepre és találkozóra hív az ország egyik legszebb terén, Budapesten, a Bazilika elé.

Blog ajánló
Városlátogatások Karlovy Vary – Karlsbad
Karlovy Vary – KarlsbadA híres fürdőváros neve szó szerint „Károly forrását” jelenti. A fáma szerint, az uralkodó vadászat közben járt erre, és lenyűgözte a táj szépsége. Később, várost alapított itt, melyet róla neveztek el Karlsbadnak.Számos híres ember fordult meg itt: Goethe, Gogol, Tolsztoj, Liszt Ferenc, Chopin, Beethoven valamint I. Péter, és most V. Péter látogatott ide.Arany így írt a fürdőről: a Toldi szerelmében: "Ha a vizek a doktoroknál jobbak nem lennének, az emberek bizony mind – mind elvesznének."  A városban több száz kisebb-nagyobb gyógyvíz-forrás található, melyek hőmérséklete 34 és 73 fok között van, de a gyakorlatban 12 forrást használnak gyógyításra, a 13.-ik is jelentős gyógyerővel rendelkezik, ez aBecherovka. Érdekes módon ennek a hatása látszik meg a leghamarabb.A híres Grandhotel Pupp-ban foglaltunk szállást, tudjátok ez az, amelyikben a Last Holiday (Utolsó vakáció) című film is játszódik, melyben Depardieualakítja a szálló főszakácsának szerepét. Egyébként fogattak itt egy James Bond filmet is. /Casino Royal/                                          A híres tükörteremA szállodát nem volt könnyű megtalálni a rengeteg sétálóutca miatt, itt már teljesen eldobta az agyát a GPS, ezért, közel egy órát bolyongtunk mire ráleltünk erre a gyöngyszemre. A fogadtatás méltó volt a hotel hírnevéhez, már a parkolóban név szerint vártak, és azonnal jött a londiner a csomagokért. A szobában a Tv-t bekapcsolva, ez a kép fogadott:Karlovy Vary, igazi kozmopolita város, rengeteg náció fordul itt elő, de túltengnek az orosz vendégek, ami azért probléma, mert felverik az egyébként is magas árakat, és igénytelenségükkel rontják a színvonalat. Itt már nem a spájzban vannak, hanem a lakosztályokban. Képesek susiban, vagy gatyában lejönni, reggelizni, és a pénzük miatt nem szól rájuk a személyzet.No, de térjünk vissza a gyógyforrásokhoz.Ivókúra:Szinte minden sétálgató ember kezében, furcsa formájú csőrös pohárkát láthatunk, melyből időnként kortyolnak egyet-egyet. Eleinte irigykedve néztem, mert azt hittem mindenki Becherovkát iszik. Később tudtam meg, hogy a poharakban meleg, ásványi sókban gazdag forrásvíz van. Rögtön eszembe jutott gyermekkori élményem, amikor a Dagály strandon a tízórai zsíros-döngő befalása után az ivókúthoz mentem, és melyből számomra borzalmas ízű meleg-víz jött, ami azonnal kihozta a tízórait is.Ma erre mondják, hogy búvárital, azaz lemegy, körülnéz és visszajön. Tehát a tapasztalataim birtokában, én csak a 13-as számú gyógyvizet ittam, bár kíváncsiságból megkóstoltam egy 52 fokos gyógyforrás vizét, de egy félreeső helyen diszkréten kiköptem.                Ez az ősforrás, melyből rotyogó, sós forró víz tör elő                       Nem lehet elég korán kezdeni a gyógyfürdőzéstBecherovka:Eredeti neve: "karlsbadi Becher-keserű", nevét Josepf Becher patikusról kapta, aki, másokkal együtt, kikísérletezte, a 21 fajta gyógynövényből álló összetételt, ami természetesen szigorúan titkos.A környékén található több mint száz természetes gyógyforrás közül csak tizenkettőt használnak gyógyításra, de több mint 40 éven át, a Becherovkát is gyógyszerként árusították. Angol keserűként is ismert volt /English Bitter”/,mivel egy angol orvos is közreműködött a recept kidolgozásában. Koktélokat is készítenek belőle, az egyik legnépszerűbb, a „beton”, ez becherovka és tonik keveréke. A múzeum-látogatáson igazi nemzetközi társaság vett részt. Rajtunk kívül voltak svédek, spanyolok, egyiptomiak és lengyelek, csak, Rejtőt idézve: csak az orosz hússaláta hiányzott.Karlovy Vary-ban a környezet is a teljes kikapcsolódást szolgálja: az erdőkkel körülvett dimbes-dombos város területének közel felét borítják erdők, ligetek, vagy parkok, a híres promenádok és sétálóutcák. A Teplá folyó hídjain hangulatos kiülőkből gyönyörködhetünk a fantasztikus panorámában.   Ez a híres kolonnád, ahol találjuk a különböző hőfokú forrásokat                      Akár belsőleg, akár külsőleg igényled a fürdőzést, ebben a régióban minden kényeztetést megtalálsz.Nézzünk meg egy videót:  https://www.youtube.com/watch?v=JqRhPgqs_eI                                                 
Egy nap a városban Ilyen, amikor egy igazi olasz fagyis Bud Spencert idéz Budapesten
Újlipótvárosban kerestem meg azt az IGAZI olasz fagyizót, amit egyik olvasónk ajánlott, így: A tulaj, Vittorio készíti és árulja a fagyit, ami tényleg olyan mintha Olaszországban ennéd, sőt, igazi olasz ristrettója is van (nem az a vizes magyar espresso). Kicsit olyan a srác, mintha Roberto Benini tesója lenne, és az egész több mint egy szimpla fagyizás, nagyon barátságos csóka, szívesen mesél magáról is ha kérdezzük. Nem lehet eltéveszteni, a Visegrádi és Kádár utca sarkán észre fogjuk venni a Vittorio nevet a cégtáblán. És Bud Spencert: a cégérnél is kiemeltebben kapjuk magunk elé gyerekkorunk legbarátságosabb óriását, aki Terence Hilllel a mai napig letörölhetetlen vigyort csal az arcomra, és a most felnövő generáció ugyanolyan imádattal nézi a filmjeiket, ha megismertetjük őket ezekkel. Az örökkévalóságnak szóló filmek ezek. A felirat kissé különös. Egyértelmű, hogy az idézet abból a jelenetből van, amikor Johnny Firpo szeretne mindenáron pisztáciát enni, de Charlie momentán kifogyott belőle (És megint dühbe jövünk c.). Ami a fura, hogy mi úgy ismerjük a kínálatot gyerekkorunk óta, hogy van: vanília karamell tutti-frutti rumosdió és kávé A táblán meg ez olvasható: vanília csokoládé eper citrom kávé Azt meg ugye mindenki tudja, hogy “csokoládé nem is volt”, úgyhogy végképp nagy a zavar. Odabent divatos szemüvegben, belőtt séróval, sportos ötvenes benyomást keltve várja a betérőket Vittorio. Angolul lehet vele beszélgetni, meg persze olaszul. Megkérjük, hogy jöjjön ki, és olvassa fel nekünk az eredeti kínálatot, amit Charlie Firpo tartott, hiszen mi végig abban a hitben voltunk, hogy tutti-frutti és rumosdió is van. Íme:   Odabent egyébként Vittorio is egészen jó fagyikat árul, hátul figyelnek a gépek, amikkel készíti. A honosítás itt is látszik, hiszen egy méretes PUNCS felirat is látszik, alatta a szokásos színű fagyi. “Bármit ajánlok, csak azt nem, nem is értem, hogy miért szeretik ezt, de hát kell ilyet is tartanom” - mondja Vittorio. Tessék, kérem, nem csak a tutti-frutti az, ami különös lényként megjelent a fagyik magyarítása közben. Vittorio kávéja tényleg jó, olaszos, de vannak savai, van teste, a presszó is elég erős, én nem mozdultam rá a kétszer töményebb - egyébként meg koffeinben szükségképp szegényebb - ristrettóra. Itt az első korty után, mikor rájöttem, hgoy ez tényleg jó: Vannak itatóedények is a járdán, mindenféle állat számára (volt egy MÉHEK feliratú is, de makrolencsés felvételt nem tudtam): Itthon megkerestem a jelenetet olaszul, Charlie sokkal szelídebb itt, mint a magyar verzióban: Tényleg úgy volt, ahogy a felirat mutatta: vanília csokoládé eper citrom kávé Gelateria VittorioCím: 1132 Budapest Visegrádi utca 6.
Egy nap a városban Megéri kipróbálni a Beyond Meat húspogácsát, ami valójában nem is hús?
Annyira nagyot szólt, hogy itt a Beyond Meat nemhúspogácsa, és hogy a Vegan Love-ban bárki vehet magának egy tényleg hús ízre hasonlító zöldségkészítményt, hogy az utóbbi napokban még a politikai újságírókat is kiküldték tesztelni, hogy mindenképp mondjanak véleményt a cuccról. Olyan felfokozott volt az érdeklődés, hogy először azt hittem, hogy kereskedelmi forgalomban kapható a sejtből növesztett steak, de aztán láttam, hogy még nem tartunk itt. Még csak a hússzerű nemhús az áttörés. Az állítás leginkább nem is a vegánok körében terjedt hangosan, hanem épp a húsevők adták egymásnak a kilincset. Ez nem meglepő, sok vegán témájú posztban írtam már arról, hogy egy-két év vegánság után a vegán étrend megváltoztathatja az ízlést, új kedvenceink lesznek, és egyáltalán nem a hús íze az, amire akkor vágyunk. Senki nem is gondolhatja, hogy a vegán közösség titokban tényleg telesírja minden este a párnáját, hogy ma sem éreztem a számban a lapocka ízét. Persze én is kíváncsi voltam, mert azoknak, akik szép lassan egyre kevesebb húst fogyasztanak, és egyre több vega és vegán fogást helyeznek el az étrendjükben - mint én -, azoknak fontos lehet a húspótló. Na nem az olyan, mint a 827 vegán sonkája, aminek az íze az állott káposztához áll a legközelebb. Az többet árt, mint használ. Szóval én is elmentem, és kértem a 2900 forintos hamburgerből. “Luxus” - írták róla sokan, de ők nyilván nem ettek még Budapesten kézműves burgert, mert akkor tudnák, hogy ezek alapján a buszvégállomásos csalamádést leszámítva minden az. Ez az ár - sajnos - simán előfordul marhaburgereknél is, és nem kellett ehhez szakéval masszírozni sem a gulyást, sem a kondást. Ránézésre a Beyond Meat pogácsak tényleg húsnak tűnik. Basszus, állagra is. Ha szobrászművészeti alkotásként kellene értékelni, azt mondanám, egész jól sikerült, már csak a feketére égetett részeket kellene rávarázsolni, meg még egy kis csillogó zsírt - olajat -, és kész. És az íze? Az is hússzerű! Olyan, mint egy löncshús, nagyjából, nagyon sok füst ízzel, hogy ezt elnyomják. A kezeden is löncshús-szerű illatot hagy, ha megfogod, de a szádban végül is a füst dominál. Az ízkép tényleg mutat hasonlóságokat a hússal, és egyáltalán nem húzza meg a fejedben a “romlott ez az étel” triggert, de a helyzet az, hogy egyáltalán nem akkora élmény, mint a Vegan Love bármelyik másik burgere, amik viszont a hedonizmust hozzák el. Aki nem tudja marha nélkül elképzelni a burgert, most sem fogja. Annak várnia kell a laborban nyomtatott marhanyakra és vesefaggyúra. Aki ad egy esélyt a Vegan Love-nak, az Istvánffynak, Matrjoskának, azok ehetnek jó vegán burgert, egészen más összhangokkal. A Beyond Meat egy nagyon szép művészeti alkotás, egy ehető szobor, és tényleg elismerésem, de úgy jár majd, mint a Blu-ray. Kronologikusan indokolt, de egy idő után alapvetően lecserélt műfaj lesz, mert más, sokkal ésszerűbb vagy változatosabb, vagy kényelmesebb megoldások vonzóbbak lehetnek. Érdemes kipróbálni? Persze, mint egy időszaki kiállítást. Rendszeres fogyasztók leszünk? Nem hinném, hogy bárki az lenne, akár vegán étrendet folytat, akár nem. És hogy miből áll a Beyond Meat? Íme az összetevő-lista: Víz Borsófehérje Repceolaj Finomított kókuszdióolaj Cellulóz bambuszból metilcellulóz Burgonyakeményítő Természetes aroma maltodextrin Élesztőkivonat Só Napraforgóolaj Növényi glicerin Szárított élesztő Gumiarábikum Citruskivonat Aszkorbinsav Répa juice kivonat Ecetsav Borostyánkősav Módosított élelmiszer-keményítő A Vegan Love-ról, és a jó vegán burgerekről itt írtam.
Városlátogatások Hollókő vára
Hollókő váraA Kacsics nemzetség ősi birtoka volt a környék. A tatárjárás után, IV. Béla király parancsára, a XIII. század közepén kezdték el építeni a község fölé magasodó erődítményt, hogy a portyázó tatárokkal szemben megvédje a környék lakósait.Hollókő várát Károly Róbert 1313-ban Szécsényi Tamás vajdának adományozta és ebből az időszakból származik első írásos említése is "Castrum Hollokew" néven.1552-ben török kézre került a vár, mely a közel 150 éves török uralom alatt felváltva volt török és magyar kézen.  Egy legenda szerint a várat furfangos módon foglalták vissza. Néhány magyar vitéz kereskedőnek öltözve bekérezkedett a várba, ahol portékájukkal lekötötték a törökök figyelmét, majd leeresztették a felvonóhidat és beengedték a kint lesben álló magyar katonákat. Kilátás a várból:A várat véglegesen 1683-ban Sobieski János lengyel király szabadította fel a török iga alól, majd I. Lipót császár 1701-ben kiadott rendelete kimondta a magyar végvárak megszűntetését, így 1711-ben Hollókőn is bontási munkálatokat kezdtek, de felrobbantására nem került sor. Így maradhatott meg Hollókő vára Nógrád megye legépebb XIII. századi végváraként.Helyreállítása 1996-ban fejeződött be. A külső várudvaron álló két gazdasági épültben kiállítás mutatja be az erődítmény történetét, kutatását, helyreállítási munkálatait.Nézzünk meg egy videót a várról és erről a gyönyörű településről!https://www.youtube.com/watch?v=t5MQrulkFqUhttp://www.youtube.com/watch?v=9mDtGK2l1JY                                                                                       vinpet
Partnereink


Keress bennünket a Facebookon!