2020. január 23. csütörtök, Zelma, Rajmund és Emerencia napja
A minőség ösztönzi a borászt
Révay András
2015.11.28 23:22
A tizenkettedik Újbor és Sajtfesztivál a Bánk Bán Bordalával nyílt meg Budapesten a Vajdahunyad Várban, a Mezőgazdasági Múzeumban. A jó hangulat nem csak ennek volt köszönhető. A borászok bizakodóak, a 2015-ös év jó évjáratnak ígérkezik. Az pedig köztudott, hogy a bor és a sajt egymásnak jó barátai. Ahol sűrűbben nyílik a palack, ott több fogy a sajtokból is.

A rendezők már egy éve arra készültek, hogy ezen a napon milyen meglepetésekkel szolgálhatnak majd a látogatóknak – mondta el a fesztivál megnyitásakor Ferenc Vilmos főrendező. Kiváló borokat és sajtokat sikerült felvonultatni - még Erdélyből is érkeztek sajtkészítők - az idei versenyre pedig száznál is több termelő kétszázötven bort nevezett be. A mezőny nagyon érdekes volt. Először is azért, mert az eddigiektől eltérően nem „TOP - 10” volt. A pontazonosság miatt 13 bort díjaztak ilyen magas fokon, ezek sorába pedig 9 rosé, két fehérbor és mindössze két vörösbor jutott be. Ám ami még ennél is fontosabb „A Három Tenor” először szerepelt Budapesten, itt a Vajdahunyad Várban!

 Az állítás igaz volt! A nemrég befejeződött országos STARFACTORY tehetségkutató két felfedezettjével, Ágoston Mátéval és Ruff Rolanddal, valamint a fiatal színész, Szente Árpád részvételével megalakult az IN VINO együttes. A Pannon Várszínház keretein belül működő csoport az operaszínpadokon klasszikussá vált „nagy elődök”, valamint a nem kevésbé világhírű – négytagú – Il Divo és a 2015-ös San Remo-i Dalfesztivált megnyerő Il Volo zenei stílusát követi. Saját bevallásuk szerint a formáció ihletője az „O Sole Mio” és előadásuk – erre valóban nincs jobb szó – ihletett volt. Akik csak hallgatják a dalaikat, nehezen mondják meg, hogy nem az eredeti három világsztárt hallják – fiatalon.

Hálátlan feladat ilyen tehetségek után megszólalni – állapította meg dr. Estók János, a Mezőgazdasági Múzeum főigazgatója és ezt csak az enyhíti, hogy ők várhatóan jövőre is el fognak jönni, megnyitni a 13. Újbor és Sajtfesztivált. Ez a múzeum immár 119 esztendeje szolgálja a magyar mezőgazdaságot és a szorosan idetartozó gasztronómiával, borászattal mindig is szívesen foglalkozott. Bizonyíték is van erre, fényképek igazolják, hogy például Mathias János, a világ legkiválóbb szőlőnemesítője már a múlt században itt mutatta be azokat a legújabb szőlőfajtáit, melyek később széles körben el is terjedtek és termelik őket a mai napig. A múlt héten pedig itt zajlott az újborok bírálata, melynek eredményéről ezen a fesztiválon mindenki képet kaphat. A zsűri elnöke, Kállay Miklós professzor azt állapította meg ugyanekkor, hogy érdemes lesz odafigyelni a 2015-ös évre, mert nagy évjáratnak tűnik!

 A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szóvivője, Süle Katalin azt emelte ki, hogy ez a rendezvény segíti az élelmiszeripari termelők piacra jutását. A bor és a sajt között sok a közös vonás, hiszen mindkét csoportban a legnagyszerűbbeket hosszas érleléssel, gondos kezeléssel lehet csak előállítani. A fogyasztók ezt pontosan tudják és hálásak is ezért. Az ország számára is fontos ez a fesztivál, mert az évek alatt nemzetközi rendezvénnyé nőtte ki magát. Érdemes körülnézni a közönség között és azonnal felfedezzük, mennyi külföldi turista van jelen, kóstolgat, ízlelgeti a borokat, sajtokat és el is viszi magával ezek jó hírét! Hozzásegítenek bennünket ahhoz, hogy ezek a termelők ne csak saját szűkebb vidékükön, hanem a határainkon túl is megismertethessék termékeiket.

A Bárdos és Fia Pincészet rendszeres résztvevője a fesztiválnak, A jelenlétet fontosnak tartják, mert a rendezvény különös jelentősége – szerintük – abban áll, hogy az évjáratnak mindig ez az első versenye. Az itt szerzett érem címkéje már korán rákerül a palackra és gyorsan ráirányítja a vásárlók figyelmét. Serkenti a termelőt is. A minőség ösztönzi a borászt, hajtja az egyre jobb és jobb felé! Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy idén két boruk is bekerült a legjobb tizenhárom közé, igen előkelő helyre. A második lett a Cabernet Sauvignon – Cabernet Franc rosé, a Sauvignon Blanc pedig a hatodik helyen áll a „TOP” kategóriában. Ezen kívül még két arany és három ezüstérem is őket gazdagította. A siker a gondos munkának, de részben az évjáratnak is köszönhető. Nagyon pontosan meg kellett választani a szüret időpontját.

A szigetcsépi Gál Szőlőbirtok a roséival már évekkel korábban nevet szerzett magának. Most sem kellett szégyenkezniük. Kékfrankos roséjuk a TOP – 13-ba került, ezen kívül még három ezüstérmet is kaptak. Ugyanakkor a vendégek – főleg a hölgyek – körében az illatos fajtáikkal arattak sikert. Az Olaszrizling kifejezetten „nem tipikus”. Ízét és illatát tekintve is, annál sokkal tartalmasabb. Nagyon oda kellett figyelni a szüret időpontjára, hogy ne engedjék „lelágyulni” a savakat. Különösen igaz volt ez a Cserszegi Fűszeres egyik nemesített fajtájára a Nektár-ra. Most is fele-fele arányban együtt erjesztve a Cserszegivel, valóban különleges, félédes bort kaptak. Némi túlzással akár illatszernek is eladható lenne, ugyanakkor nem tolakodó, hanem finoman, kellemesen áradóan lép ki a pohárból. Az íze már visszafogottabb, igazi desszertbor lett belőle.

 A Balaton-felvidéken, Szentantalfán működő Dobosi Pincészet öt ezüstéremmel megy haza erről a fesztiválról. Bioborokat készítenek és azt tapasztalják, hogy bár az éttermekben megnőtt az érdeklődés a bioborok iránt, a vásárlóközönség egy része még tartózkodó. A Fesztiválon díjat nyert az Olaszrizlingjük, ami könnyű, illatos. Ugyanígy díjazott a náluk már hagyományos, finoman málnás, epres hatású, ízgazdag Kékfrankos rosé, melyet leginkább úgy jellemezhetünk, hogy ha az ember megitta, nyomban tölt magának egy másikat belőle. Első bemutatkozásakor mindjárt érmet kapott újdonságuk is, a száraz Muskotály. Ott, ahol ők élnek a legnépszerűbb „turistabor” az illatos, félédes, tehát a Muskotály. Az idén ennek a fajtának az adottságai olyanok voltak, hogy megkockáztatták belőle a száraz bor készítését – és nagyon bevált. Az illatát megtartotta, a pohárba töltve szép, parfümös jegyekkel mutatkozik be. Savaiban viszont visszafogott, zamata kellemes, harmonikus bor lett belőle.

Töppedt szőlőből készült Cserszegi Fűszeressel hívta fel magára a figyelmet a kiskőrösi István Borház. Ez a különlegesség is az időjárásnak volt köszönhető. Nero roséjuk ezüstérmes lett. Bár Csengődi István kicsit csalódott volt, a nyári aszály miatt a korai fajták nem hozták azt, amit vártak tőlük. Viszont a Cserszegi ezért lett más. Sok volt darázs, szúrásaik nyomán vizet veszített a szőlő, töppedtté vált, ezért is hagyták legalább két héttel tovább a fürtöket a tőkén. Ettől viszont íze, összhangja szebb lett. A mindenki által megszokott friss helyett érettebb ízvilágú, a könnyedebb helyett teltebb illat jellemzi, utóízében az enyhén aszúsodott szemek köszönnek vissza. Ha jövő tavaszra vagy nyárra ez a bor összeérik, igen kellemes meglepetéssel szolgálhat. Akár két évig is eltartható lesz palackban a minőség romlása nélkül.

 A balatonfüredi Gyukli pincészet erre a fesztiválra – meglepetésként - nem csak borokat hozott. Ők – már tíz éve - a préselés után a törkölyt nem dobják ki. Gondos munkával, forró vízben kimossák belőle a magokat, megszárítják, és jó erős franciavászonba bevarrják. Szőlőmag-párnákat készítenek, melyek számtalan módon felhasználhatóak. Hagyományos vagy mikrohullámú sütőben felmelegítve, a magok úgy egy óra hosszat forróak maradnak. Gyerekek fülére lehet tenni, nőknek görcsök esetén jobb, mint a gyógyszer, hideg autóban ülésfűtést pótol. A meleg szőlőmagoknak finom, gabonás illatuk van és az nyugtató hatású. A párnák az erős vászon miatt hosszú évekig használhatók, mosószer nélkül mosógépben is moshatók anélkül, hogy hatásukat veszítenék.

A fesztiválon természetesnek számít, hogy a termelők személyesen is jelen vannak, ők mutatják be a borokat, sajtokat. Elmondják a látogatóknak, mi az, ami új, mi az, ami különleges. Az egyik kiállítónál mást tapasztaltunk. Csalódásra ugyan itt sem volt ok, mert a zuglói Green Hotel étterméből érkezett – hívogatóan felhalmozott - szarvas kolbász és szarvas sonka egyenesen a vadásztól származik. Tőle kapják a kész, házilag feldolgozott árut. Hoztak olyan szendvicseket is, amiket libatepertő és libamáj krémes keverékével kentek meg. A szarvashúsból készült kolbász az eljárást tekintve is különbözik a megszokottól. Ezt a húst hosszabb ideig kell pácolni, míg a mangalicát például a vágás után azonnal fel lehet dolgozni.

A nevével ellentétben, nem valamiféle varázslat, hanem a hagyományos recept és a modern technológia jellemzi az Alföldi Garabonciás sajtokat. A Kecskeméttől 25 kilométerre, Izsákon tevékenykedő vállalat főleg érlelt, félkemény kecskesajtokat állít elő. Azon igyekeznek, hogy ebben ők legyenek a legjobbak az országban. A paranyica jellegű sajtjaik tehéntejből készülnek, ezektől jól megkülönböztethetők a kecsketejből származók. Jóval aromásabbak, a tej jellege könnyen felismerhető, az ízük is más, noha a készítési eljárásban nincs sok különbség. A fűszerezés is szinte azonos. Snidlinggel, bazsalikommal, kaporral, fokhagymával ízesítenek. Kísérletként éppen mostanában próbálkoznak tehéntejből, néhány szilvával, fügével ízesített sajttal, ezeket a karácsonyi asztalra szánják.

www.ujboressajtfesztival.hu

Kapcsolódó témák

A magyar borászatban irány- és mértékadó pincészetek munkájának elismerésére a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, a Magyar Bor Akadémia és a Magyar Szőlő- és Bortermelők Szövetsége 2002-ben megalapította „Az Év Pincészete” kitüntető címet. Olyan bortermelő társaság együttes teljesítményét díjazzák, amely az országban és külföldön a magyar bor, a borkultúra és a kulturált borfogyasztás széles körű népszerűsítéséért a legtöbbet tett az adott évben. A díjat a szakmai körök jelölése és szavazatai alapján idén tizenötödik alkalommal adományozták az arra méltónak tartott pincészetnek.

Lehet bizony, ráadásul nem is akárhol, hanem éppen Egerben. Így nevezte el a legjobb borát Tóth Ferenc egri borász és hogy a döntése helyes volt, arról a látogatók meg is győződhettek a Borháló egyik üzletében tartott bemutatón.

Hírnevéhez méltó érdeklődés mellett, családtagjai, sportvezetők, sok száz tisztelője jelenlétében avatták fel a sportlegenda, Papp László szobrát Budapesten a XIII. kerületben, azon a téren, ami rövidesen az ő nevét fogja viselni.

Már csak egy hét, és kezdetét veszi a 21. Magyar Borok Útja Rallye, melynek száz autóból álló mezőnye idén a Balatoni Borrégiót fedezi fel. Az exkluzív élménytúra a megújulás jegyében – eltérően a korábbi évek gyakorlatától - a nagy borászok mellett kis pincészeteket is meglátogat.

A bor és a kereszténység jól megfér egymás mellett, hiszen a bornak szakrális értelmezése is van. Talán ez is közrejátszhatott abban, hogy a Fiatal Borászok Egyesülete és a DiVino borbár minden borkedvelőt egy közös ünnepre és találkozóra hív az ország egyik legszebb terén, Budapesten, a Bazilika elé.

Blog ajánló
Egy nap a városban Boldog csirke sokáig fejlesztett panírban - Crunchy
Az USA-ban töretlenül népszerű a fried chicken, amiből nekünk csak a KFC jutott, meg a zsarus-kábszeres filmekben a gettós kosárpályán kézzel evős tévésképernyős látvány - ez a vonal sosem lett nagyon népszerű Európában. Vannak persze jó helyek, emlékszem, amikor Csabával Párizsban is meglátogattunk egy ilyen biocsirkézőt, és becsináltam a csirkemelltől, mert egyáltalán nem olyan volt, mint amire számítottam. Hanem jó. Mondjuk sokat dobott az élményen még az is, hogy papírpohárban adtak helyi asztali bort, ami annyira kellemes és őszinte volt, hogy feldobta az egész menüt. Ha csirkét sütsz panírban, akkor három dolog határozza meg a végeredményt: a csirke, a panír, meg az olaj. Ezzel nagy titkokat nem árultam el. Így amikor a Ring - Zingből ismert Susánszky Ádám (emlékeztek még, milyen burgere volt Ádámnak a Zing előtt? 2010-ben annyival állt mindenki más felett, hogy akkor és ott meglegyintett a későbbi street food forradalom szele) áll neki ilyet készíteni, akkor érdemes odafigyelni, mert tutira figyel a szentháromságra. A Crunchy egy kis talponálló az Allee és a szomszédos vásárcsarnok között, korábban a csapatnak egy kiváló szendvicsezője volt itt. Most a falon egy méretes táblán írják ki, mit tudnak azok a csirkék, amiket ők kapnak limitált mennyiségben a termelőtől: Tehát szabadon tartják őket, nincsenek antibiotikumok, jó a takarmány, kis állományban nevelkednek, és így tovább. Ennek vannak erkölcsi vonzatai (szívesebben választasz ilyet, mert nem kötődik rendszeresített állatkínzáshoz, hacsak nem vagy vegán, mert akkor szerinted de), és vannak minőségi vonzatai is. Egy ilyen csirkehús finomabb, magas minőségű vendéglátóhelyeken el lehet adni, magasabb áron. Ádám elmondta, hogy ez cél is: ha más gazdák látják, mennyit tud hozni egy ilyen tartás, talán átállnak. Bár nem is a “gazdák” adják ki a tenyésztés jelentős részét. A Crunchy-ban csirkét kapni tehát, változó körettel, szószokkal és előkészítéssel. Vannak szendvicsek, lehet kérni egy adag szárnyat (gyorsan elfogynak), illetve vannak boxok, amire a szárny, a mell és a comb közül lehet választani kettőt vagy hármat. Fontos kiegészítők még a szószok is, amikbe a csirkéket mártogatod. Ha egyébként nem lennél tiszta olaj a kézzel evős csirkéktől (leszel), akkor a szószokkal garantáltan tocsogsz a lében. A Nashville szendvicsben lévő csirkét például előzetesen egy mogyoróolajban áztatott cayenne borsos - barnacukros dipben áztatnak meg, és csak utána jön a panírozás. A folyadék picit a húsba is belesüt, picit a panír is felissza, de nem áztat, csak úgy jelzi, hogy ott van. A panír valóban ropogós, nem véletlenül hívják így a helyet. Mellette a csirkehús lágysága izgalmas egyveleget alkot. Fontos kiegészítőt jelent a hosszú kajálós pultra kihelyezett chilik, habanero szószok sokasága, amikkel szintén meglocsolhatjuk a csirkéket, hogy ne csak forró és finom legyen a cucc, de kíméletlen is. A csípősség fokát külön mutatóval próbálja érzékeltetni a hely. Ha ez úgy hangzana, mint valami fine dining, hát ez nem az: erőteljes, harsány street foodról beszélünk, nincsen kifinomultság, csak a kézzel zabálás boldogsága, a csontok foggal és nyelvvel kerülgetése, és így tovább. Ilyen élménynek viszont kiváló a Crunchy, ami a tálalással is jelzi, hogy nem akar több lenni, mint ami. És sokkal jobban lehet szeretni azt a helyet, ahol az egyszerű külső szokatlanul nagy belbecset hordoz, mint amikor fordítva ülnek a lóra. CrunchyCím: 1117 Budapest Kőrösy József u. 7.
Egy nap a városban A jövő kocsmájában jártam, de tényleg, ilyen lesz - Schrödinger macskája
Amikor a jövő kocsmájáról beszélek, nem valami futurisztikus izé jár a fejemben. A jövő kocsmája a fejemben energiatakarékos, tehát sötét. A piák baromi drágák, mert már csak a tisztességesen elkészített piákat lehet eladni, valamint a távolról érkező, egzotikus piák utaztatási költsége különadóval sújtott. A jövő kocsmájában karcos blúz szól az alacsony fogyasztású USB-s hangszórókból. Az asztaloknál alig valaki, akik mégis ott ülnek, a létezés mibenlétén merengnek, vagy verseket olvasnak. Itt jártam én a minap. Pont itt. A Schrödinger macskája pub a Kertész utcában van, ami így télen - meg egyébként nyáron is - eléggé kimarad a turista-fősodorból. Sok itt a lehúzott roló, a közepes vendéglátóhely (NEM az M étteremre gondolok, ők például szuperek). Az utca sötét és - ha esik az eső - nyirkos. A lehelet csíkot húz utánam, ha hideg van. Lábam fázik, ha nincs rajtam meleg cipő. Ebben a sötét utcában van egy pub, ami nagyon is beleilleszkedik ebbe a negatív fénykavalkádba a maga erőteljes módján. A Schrödinger macskája pubot alig vesszük észre, pedig nagy üvegtáblák engednek betekintést a benti ürességre. Persze, benyitok. Miért is ne? A belső dizájn egyébként tetszetős. Jól néz ki a nyerstégla a ráccsal, jó minőségűek az asztalok, hátul gyerekzáras gyerekajtó biztosítja, hogy kiskorúak véletlenül se jussanak hozzá a piához. A felnőttek át tudják lépni, persze.  A pult mögött létrázható polcokon rengeteg egzotikus pia. Rögtön egy a távoli Mauritiusról érkező itallal nyitunk, a rumot természetesen egy kihalt állatról nevezték el. Mi sem illik jobban egy kocsmához, a jövőből. A Lazy Dodo nagyon kellemes ital, hosszan marad a szájban és a pohárban, gyümölcsös-élénk. Ha pedig az ok-okozat mentén egy szinttel feljebb haladunk, és a világ problémáit még jobban felfedezzük, akkor csak kilyukadunk a 20 éves Dictator mellett. Ebből is kérünk egyet, vastag, szivarfüstös ital, bőven a hordó, de nagyon szép egyensúlyba hozva. Igazi kortyolgatós rum, olyanoknak is, akik nem tudják elképzelni, hogy apró kortyokban élvezzék a nagy töménységű italokat. Egy világ nyílik meg ezzel számotokra! A két ital darabja a 3000 forintot nyaldossa, de lehet kapni gin-tonicot is, majdnem 5000-ért. A hely specialitása ugyanis ez, kézműves tonicok, különleges, távoli vidékről érkezett ginek egymásra hatása olyan terület, amivel korábban már én is kísérleteztem, és tényleg az egyik legizgalmasabb irány, amit a fenszi koktélokat nem kedvelők is élvezhetnek keverék fronton. A hely tulajdonosa, Martin egyébként nem volt bent ezen a napon, így egy kedves kollégája segített választani, rumokban mondjuk nem volt annyira képben. Nem baj, a blogon élményekről írunk, nem riportokat készítünk, így simán belefért ez. Egyébként Martin nyilván tud pluszt nyújtani, ahogy a helyre rendszeresen szervezett koncertek is. Ja, és ígértem még filozófiát: ezt én szolgáltattam. A hely szelleme és a rumok annyira megihlettek, hogy barátomnak hosszan kifejtettem, miszerint szinte biztos vagyok benne: ha nincsenek élőlények, nincs jelen sem, szükségszerűen pedig az univerzum sem képzelhető el térként, így aztán nem lehet más, csak illúzió. Hétköznap volt. Schrödinger macskája pubCím: 1073 Budapest Kertész utca 42-44
Városlátogatások Egy nap Splitben – One day in Split
Egy nap Splitben – One day in SplitHorvátország második legnagyobb városa, Közép-Dalmácia igazgatási és gazdasági központja. Az ókori város számos gyönyörű látnivalót kínál az érdeklődők számára.Egy kis történelem:Történészek szerint a település neve a görög aszpalathosz (tüskebokor) szóból származik és némi római hatásra lett az olasz Spalato, végül ez módosult Split-re. A római uralmat megelőzően görögök lakták a helyet, de igazi várossá Diocletianus római császár idején vált. Az uralkodó hatalmas palotát építtetett a tengeröbölhöz, melyet a négy égtáj felől a Tengeri, az Arany, az Ezüst és a Bronz kapun keresztül lehet megközelíteni. Lemondása után a császár ide vonult vissza, itt töltötte „nyugdíjas” éveit. Az impozáns épületerőt sugárzott és biztonságot jelentett, ezért egyre többen telepedtek meg itt.A palota körül alakult ki a későbbi város, melynek fordulatokban gazdag történelme során többször is kapcsolódott a magyar történelemhez. 1105-ben a város behódolt Könyves Kálmán magyar király előtt, aki katonai beavatkozás nélkül szerezte meg az uralmat. A magyar uralkodó esküt tett Split szabadságjogainak a megtartásáról, a város polgárai pedig hűséget fogadtak a magyar királynak.Később Velence foglalta el a várost, majd II. Béla hadjáratát követően közel harminc évig újra magyar fennhatóság alá került Split. A tatárjárás idején ide menekült IV. Béla, itt vannak eltemetve leányai, Katalin és Margit.Látnivalók:Split óvárosa lényegében az egykori Diocletianus-palota falai között található. Az egész történelmi negyed felkerült a Világörökség listájára.A történelmi falak között is eluralkodott a mediterrán hangulat, a belváros szűk, labirintusszerű utcáin és sikátoraiban pezsgő élet zajlik. A kétezer éves műemlékek között számos kiülős étterem, kávézó és pizzéria működik, ahol ki lehet próbálni a helyi ételkülönlegességeket és a hűsítő söröket. A pénztárcánkra nem árt vigyázni, itt nem is annyira zsebtolvajoktól kell tartani, a helyi árak olyanok, hogy az gondolja az ember, hogy a császári palota felújítására gyűjtenek.Apropó, mit gondolsz, hogy Horvátországban miért isznak a turisták szinte kizárólag bort vagy sört? bor – vino - sör – pivo - üdítő - osvježavajuće piće.A kikötő is pazar látvány nyújt, érdemes itt is egy kellemes sétát tenni.Nézzünk meg egy videót: https://www.youtube.com/watch?v=apUvj5aoipY                                                                                              Készítette: vinpet
Városlátogatások Kefalonia
Kefalonia, az érintetlen természet csodájaKefalonia a Jón tenger legnagyobb szigete, melyet már Homérosz is megemlített az Iliászban. A zöldellő hegyekkel és dombokkal tarkított sziget az elmúlt évszázadokban volt török, velencei, angol, francia uralom alatt, majd 1864-ben csatlakozott Görögországhoz.Szinte minden turisztikai tájékoztató hangsúlyozza, hogy itt forgatták Louis de Bernières angol író regényéből készült, „Corelli kapitány mandolinja” című filmet Nicolas Cage és Penelope Cruz főszereplésével. A forgatási helyszínek Sami város kikötője valamint Komitata falu voltak. A fővárosban látható egy katona szobor, melyet előszeretettel fényképeznek a látogatók, de az nem a híres kapitányt ábrázolja.Kefalonia a csend a béke szigete, még nem árasztották el a turisták, ezért kiválóan alkalmas pihenésre, kikapcsolódásra. A sziget természeti látványosságai a Kathavothres víznyelő a káprázatos Melissani tavasbarlang és a Drogarati cseppkőbarlang is részei a sziget természeti kincseinek.Argostoli:Argostoli, a főváros trópusi hangulatú pálmafákkal övezett főutcáján egymást érik az éttermek, kávézók és ajándékboltok. Itt található a sziget legnagyobb kikötője, mely óceánjáró hajókat is képes fogadni.A kikötő fekete és fehér gyöngykavicsokkal kirakott parti sétánya minden napszakban gyönyörű. A halászok itt kínálják frissen fogott zsákmányukat eladásra.Sétáljunk vagy kis-vonatozzunk a fővárosban:Nézzünk meg egy videót a városról és hallgassuk meg a kikötőből elhajózó óriáshajó búcsúdalát.https://www.youtube.com/watch?v=AoS3lDAToYIhttps://www.youtube.com/watch?v=VQ_jiVA4HR8                                                                                                              By vinpet
Partnereink


Keress bennünket a Facebookon!