2019. október 22. kedd, Előd és Korinna napja
A hős, akit elfelejtettek
Utazónet
2014.06.23 11:22
Hogy valakit hősnek tekintünk-e vagy sem, az erősen függ attól, mi magunk mit gondolunk a cselekedetéről. Ha valaki embereket ment meg, azt nagy valószínűséggel hősnek gondoljuk. Akkor hát minek nevezzük azt, akinél a megmentettek száma ötven- és hetvenezer közé tehető?

Pontos adatuk azoknak sem lesz, akik már látták, vagy akik június 24-én, kedden este 6 órakor még meg fogják nézni a budapesti Olasz Intézetben a filmet Carl Lutz svájci diplomatáról. Azoknak sem, akik elmennek június 28-án vagy július 5-én a történelmi helyszínekre vezetett séták egyikére (http://bupap.hu/hu/embermento-diplomatak-budapesten). A „Vészkorszak” szörnyű történéseinek 70. évfordulóján a Szentszék, Olaszország, Lengyelország, Portugália, Spanyolország, Svédország és Svájc magyarországi Nagykövetségei közösen indítottak programot, hogy megemlékezzenek a Holokauszt áldozatairól, és tisztelegjenek azon bátor személyek emléke előtt, akik ellenálltak az embertelenségnek és zsidó emberek életét mentették meg. Az olasz Giorgio Perlasca, a vatikáni Angelo Rótta és Gennaro Verolino, a lengyel Henryk Siawik, a portugál Sampaio Garrido és Teixeira Branquinho, a spanyol Angel Sanz Briz, a svéd Raoul Wallenberg valamint a svájci CarI Lutz és Friedrich Born és valamennyi magyar és külföldi segítőik emléke előtt kívánnak tisztelegni. A programsorozat két fő eleme a mentési erőfeszítésekkel kapcsolatos, leginkább a budapesti XIII. kerületben található történelmi helyszíneket összekötő séta illetve dokumentumfilmek vetítése lesz.

Ha embermentőkről esik szó, Magyarországon a legtöbben Wallenberg nevét említik – joggal. Az ő tragikus sorsa hősiességét még élesebb megvilágításba helyezi. Carl Lutzról minálunk alig tud valaki. Az életéről készül film világpremierjén, Budapesten, az előzményekről így szólt a film rendezője, a svájci Daniel von Aarburg: Magyarországon, Németországban, Izraelben és az USA-ban a svájci Carl Lutz hősnek számít, rendjelekkel, emlékművekkel és kitüntetésekkel halmozták el. Svájcban szinte ismeretlen. Ebben én sem voltam kivétel. Évekkel ezelőtt egy diáklány ajándékozott a feleségemnek egy olasz zsebkönyvet, melynek címe „La casa di vetro” (Az üvegház). Sokáig a szoba asztalán hevert, anélkül, hogy felfigyeltem volna rá. A fülszövegből egy szép napon azt vettem ki nagy ámulatomra, hogy a svájci Carl Lutz állítólag zsidók tízezreit mentette meg Budapesten a második világháborúban. Számomra ez felfedezésszámba ment. Aztán végigolvastam a könyvet és egyre több érdekes részletre bukkantam: ilyen a magyar zsidók deportálása „rekordidő” alatt, ilyenek Lutz közvetlen és parasztosan agyafúrt tárgyalásai Adolf Eichmann-nal, vagy a pesti zsidónő, Magda iránti szerelme és annak Ágnes lánya iránti szeretete, és sok egyéb. A filmről szólva a rendező még elmondta: különös jelentősége van, hogy a világon először ott mutatták be, ahol az események történtek. Svájcban mindhárom nyelven vetíteni fogják, mert a mozifilmnek egy óránál rövidebb, televíziós változata is van. A díszbemutatót követő, magyarországi vetítésekről a tárgyalások ugyan megkezdődtek, de – politikai okból – meg is szakadtak!

 Őexcellenciája Jean-François Paroz, Svájc magyarországi nagykövete úgy látja: kiváltságos helyzetben vagyunk, mert túlélőkkel és szemtanúkkal beszélhetünk. Ez egyben a film fő értéke is. Nem a pillanatnyi őrület, hanem a gondosan megtervezett, évekig tartó politika eredménye volt a budapesti holocaust. A magyar bürokratikus apparátus igénybe vette és a „halálipar” rendelkezésére bocsátotta kora minden technikai lehetőségét. A kormány mindenben együttműködött a nácikkal. Carl Lutz szembeszállt a bürokráciával és ebben a véletlen is a kezére játszott. Bár Budapesten kezdetben csak alacsony beosztású alkonzul volt, az „Idegen Érdekek Képviseletének” főnökeként tizenkét, a náci Németországgal és szövetségesével, Magyarországgal hadban álló szövetséges állam érdekképviseletét látta el. Hirtelen az ország egyik legfontosabb diplomatája lett. A német megszálláskor az egyébként félénk, de mélyen vallásos ember megküzdött a gyilkosokkal és a zsidók megmentőjévé vált.

Regénybe illő módon szerzett engedélyt a németektől, mely alapján svájci védleveleket állíthatott ki. Többszörösen túllépte a kialkudott kontingest, irodájában száz önkéntes több műszakban gyártotta a leveleket. Összesen 72 belvárosi házat helyezett a Svájci Nagykövetség oltalma alá, 17 ezren húzódtak meg bennük. Előfordult, hogy amikor a rablógyilkos nyilas söpredék megtámadott egy ilyen védett házat, a német katonaságot hívta segítségül a nyilas csürhe ellen – eredménnyel! Ügyesség, pimaszság és bátorság révén sikerül elérni, hogy a svájci védleveleket és védett házakat többé-kevésbé egészen a háború végéig respektálták a nácik, ily módon sikerült megmenteni mintegy 50-70 ezer embert a deportálástól és megsemmisítéstől. Valódi számot sohasem fogunk tudni, mert a védleveleket – szándékosan – nem könyvelték pontosan.

Izrael Állam nagykövete, őexcellenciája Ilan Mor azt hangsúlyozta: sok diplomata vett részt tevékenyen Budapesten az embermentésben. Rájuk mindmáig nagyon büszkének kell lennünk! A holocaust után hetven évvel is mindent meg kell tennünk, hogy az emlékük ne halványuljon el. Akkor, néhány hónap alatt mintegy hatszázezer ember gyilkoltak le tervszerűen, ipari körülmények között. A megmentők nélkül ez a szám sokkal nagyobb lett volna. Mindazok, akik részt vállaltak a mentésben tudták, bármelyik pillanatban az életüket kockáztatják. Ma már senki sem tagadhatja, hogy a magyar kormány készségesen együttműködött a deportálókkal. Nézeteiknek már 1944 előtt is voltak félreismerhetetlen jelei. Ma, a 70. évfordulón végre szembe kell nézni a múlttal és fel kell ismerni, hogy ugyanazok a jelek most ismét láthatók!

 Jelen volt a film díszbemutatóján Agnes Hirschi, Carl Lutz magyar származású nevelt lánya is. Bár 1944-ben még csak hétéves volt, nagyon sok részletre pontosan emlékszik és a forgatócsoporttal maga is bejárta az eredeti helyszíneket. Visszaemlékezései – a filmben megszólaltatott többi túlélővel együtt – hitelesen mutatják be a kort „melyben az ember úgy elaljasult, hogy önként, kéjjel ölt, nem csak parancsra”. Mellette több szemtanú is szót kap még a filmben, többek között Konrád György, Heller Ágnes, Schweitzer József és Paul Lendvai. Budapesten az egyik helyszín, a Vadász utcai „üvegház” ma is látogatható.

Kapcsolódó témák

A felszólítás akár mottója is lehetne a Sirha – Budapest kiállításnak, melyet először rendeztek meg Magyarországon. A világ egyik legnagyobb és legsikeresebb élelmiszer- és vendéglátóipari szakkiállítását a kőbányai vásárvárosban, a HUNGEXPO területén láthatta a közönség.

Felvitte az isten a dolgát a Rosaliának. Legalább is, ami a hirdetményét illeti, jó magasra került. A Vajdahunyad vára hídjáról tekintve lefelé hívogatja a látogatókat – immáron a pezsgő nevével is kiegészülve. Két napig a rosé borok otthona lett a Liget.

Alig egy év elteltével, ismét budapesti kiállítással örvendeztette meg művészetének kedvelőit a Tatabányán élő és dolgozó Jakobi Anna Mária. Képeinek ezúttal a IX. kerületi Lónyai utcában található eReSz Kultúrpont adott otthont.

Az Europeana Food and Drink program, valamint a Nemzetközi Magyar Fotónapok keretében fotópályázatot hirdetett a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, a Magyar Fotóművészek Szövetségével együttműködve. A nyertes alkotások kiállításon láthatók a Múzeumban, június 26.-ig.

Ismét lesz Womanity fesztivál. Május 15-én, Budapesten, a Millenáris Park „B” épületében a Fesztivál a nőket ünnepeli. Közel 120 kiállító, workshopok, business terem, „férfimegőrző”, interaktív baba-mama szoba és nagyszínpadi programok, előadások várják az érdeklődőket, ráadásul a célkitűzés sem mindennapi.

Blog ajánló
Egy nap a városban Eladták a Matrjoskát, de akár Matrjoskák tucatjai nyílhatnak a jövőben
Natasa útja kalandosan alakult az elmúlt években. Egy orosz bisztrót vitt sokáig, igen barátságosat, háziasat, jót. Vodkával, húsos pelmenyikkel, pirogokkal. Egy nap aztán bezárta a jól menő helyet, és egy videóval vett búcsút a törzsvendégektől, amiben el is sírta magát. Nem tudom folytatni - mondta -, mert én már nem eszek húst és nem iszom vodkát, és nem bírom ezekkel kiszolgálni a vendégeimet. Lelkiismereti okokból zárt be. Aztán nem sokkal később egy új helyen megnyitotta a Matrjoska Kroshkát. Egy friss street foodos helyet, egy nagyon tehetséges séffel, Gergővel, aki ekkoriban kóstolt bele a vegán szakácskodásba. Hogy ők ketten, két ilyen lelkiismeretes és tehetséges ember egymásra talált, épp akkor, amikor életük fordulóponthoz érkezett: hihetetlen. Egymás nélkül mindkettejük élete egész máshogy alakul. Aztán nemrég hallottam, hogy a Kálvin téri Matrjoska mostantól nem Natasa irányítása alatt van. Meg is kerestem őt, hogy erősítse vagy cáfolja meg az értesüléseimet. InterJÓ!!!! Úgy hallottam, eladtad a Matrjoskát, igaz ez? Igen, így volt. Már korábban is megkörnyékeztek ajánlattal, akkor nem mentem bele, de most igen. Miért? A párom már korábban is rágta a fülem, hogy nem kellene ezt ilyen intenzitással, kicsit nyugodjunk meg. Mi már olyan korban vagyunk. A páromnak van egy unokája, most jön a második. Kettőnknek együtt hat gyerekünk van (nevet), érkeznek az unokák, úgyhogy fel kell készülnünk erre is. Ott egy hatalmas kertünk, gyümölcsös, amire külön kertészt kell fizetnünk. Ehelyett mi is meg tudnánk művelni ezt a területet, sőt, van is egy tervem a kertünkkel, ha eljutok odáig. Mi változik meg az étteremben? Nézd, én erre nem tudok garanciát vállalni, de az új tulajdonos azt mondta, mindent hagy a régiben, tehát a törzsvendégek azt kapják, amit megszoktak. Ezt megerősíthetem. Ott vannak, akik betanultak, és készítik azt, amit begyakoroltunk. Nagyon jó csapat, ügyesek. Elengedted teljesen a Matrjoskát? Dehogy. A név és minden a szellemi termék továbbra is az enyém. Csak azt a céget adtam el, ami azt az egyetlen éttermet üzemelteti, a Matrjoska know-how továbbra is a kezemben van, és akarok is kezdeni vele valamit. Mire gondolsz? Franchise? Olyasmi. Azt gondolom, egészen komoly értéket teremtettünk a Matrjoskával. Olyan volt, mint egy szülés, minden nehézségével és kihívásával, de végül egy olyan dolgot hoztunk létre, amit szeretünk, és amit sokan szeretnek. Kijártuk az utakat, megtudtuk, mit hogyan érdemes. Most már tudunk segíteni abban, hogy egy második vagy harmadik hely is létrejöjjön. Nem a miénk, valaki más Matrjoskája. Nem a hagyományos franchise-ban gondolkozunk, egyelőre nincs kész semmiféle sokoldalas kézikönyv, szabálygyűjtemény amit átadhatnék, de dolgozunk rajta. Amit tudok ígérni, hogy segítek, segítek abban, hogy egy olyan minőségű és felfogású hely nyílhasson, amilyen az első vegán Matrjoska is volt. Gergő, a főszakács is veled tart? Gergő már korábban szólt, hogy az egyetemen folytatja a táplálkozástudományi szakot, most erre koncentrál. Azt tanulja, amit gyakorolt az utóbbi években. Ő velem együtt hozta létre a Matrjoskát, úgyhogy remélem, hogy a későbbiekben is együtt dolgozunk, ha lesz folytatás, további Matrjoskák. Vannak közös terveink. Úgy látom, nem tudsz mégsem visszavenni. Hogy érted? Úgy látom, hogy amellett, hogy a mindennapi teendőket leadtad a Matrjoskával, máris két-három új projekt van a fejedben. Hogy lesz így unokázás? Koordinálni, rendszerek felépítésében tudok segíteni, de most már figyelek arra, hogy ne vigye el minden időmet egy-egy projekt. Sokan a szájukhoz kapnak, hogy ó, mi lesz akkor a keresettel, hogy fogsz megélni? Őket mindig megnyugtatom, hogy ettől nem kell félnem szerencsére. Nem kellett a Matrjoska vezetése alatt sem, azt teszem, amit tenni szeretnék. Nem kell arra gondolnom, hogy valamit azért csináljak, mert sokat lehet vele keresni. Jól akarok csinálni valamit, aztán majd hoz, amit hoz.
Egy nap a városban Újabb szabadulószobát tervezett Budapest legkreatívabb csapata - KOCKA
Aki emlékszik még a 90-es évek kultikus beszaratós filmjére, a Kockára, bizonyára összeszorult gyomorral lép be Budapest legújabb szabadulós szobájába, vagyis kockalabirintusába. De semmi vész. A Mystique Room csapata már korábban is bebizonyította, hogy az escape room műfaj nemhogy lecsengőben van, de folyamatosan megújul, és az új ötleteket már külföldre exportáljuk (budapesti szobák mását megtaláljuk már máshol a világban is). A város legizgalmasabb szobáit pedig sorra nyitják a Szent István körúton: a Mystique Room szobáiban ráadásul mára már egyetlen lakatot sem építenek be, high-tech érzékelőket viszont annál inkább. Van ajtó, ami hangra, fújásra, érintésre, mozdulatlanságra, vagy épp egy meghatározott dallam eljátszása után nyílik. A szobák tele vannak mini számítógépekkel, amik elemzik azt, amit csinálsz, és ha jól csinálod, automatikusan továbbjuttatnak. A Vastrón nevű szobájukkal korábban már belekóstoltak abba, hogyan lehet feldolgozni egy filmet szabadulószobaként. Most a Trónok harca után a Kocka című film köszön vissza körülöttük. Hogyan? Itt egy jelenet a filmből: Itt egy fotó az egyik kockában, a Szent István körúton: A Kocka nevű szabadulószoba úgy indul, hogy beszállunk egy liftbe. Tényleg teljesen úgy néz ki, rendesen van hívógomb, szintjelző, körbe fém test. A kezelő elbúcsúzik tőlünk, a lift megindul a mélybe. Ne feledjük, ez még csak a bemelegítés. Persze itt is lesz egy egyszerű feladat, hogy továbbjussunk, de igazából ez a hangulatba hozó rész. Ez az igényesség elképeszt, miután láttam a város szabadulószobáinak egy részét. A feladat valami olyasmi, hogy egy laborban valami magfúziót kell újraindítani. A lényeg, ami mindig: meg kell találni valamit, amit a megfelelő helyre kell juttatni, de addig sok feladatot kell együtt legyűrni. Itt, a Kockában előfordul, hogy házitelefonon instruáljuk egy másik csapattársunkat, hogy épp melyik ujját merre mozgassa. Nagyon kemény. Kockáról kockára haladunk, az átjárók bárhol lehetnek. Na jó, bárhol nem, mert egyszer sem kell az alattunk vagy a felettünk lévő csapóajtót használni, de azért ebben a szobában is van szintemelkedés. Alig hinnénk egyébként, milyen kicsinek tűnő helyiségekbe tömörítik be az általában kétszintes szoba-együtteseket, ottjártamkor belestem az épp épülő Alice Csodaországban szobába (néhány hónap, és remélhetőleg megnyitják), ahol egyben láttam a teret. Van olyan is, hogy nem szabdalják szét, hanem egyben marad, mint például a Kalóz öböl szobában, ami egyetlen hatalmas hajóorr. Na de vissza a Kockára: csodálatos. Hiába mentél végig több mint száz szabadulószobán, a feladatok tökéletesen újak lesznek. Hiába nem voltál még soha szabadulószobában: ugyanolyan esélyekkel indulsz, és ugyanúgy meg fogod találni a megoldást, mint egy tapasztalt róka, legfeljebb kicsit lassabban. A nehézség talán az - és ehhez jó a jártasság -, hogy a szobák tele vannak elterelő tereptárgyakkal, amik valójában nem feladatok, nem juttatnak tovább. A Kocka laboratóriumában például van egy olyan jelzés, ami a beszédünkre reagál. Semmi jelentősége. De máris elkezdtem spoilerezni, amit nem szabad. A lényeg, hogy a Kocka Budapest legújabb harmadik generációs (lakatmentes, számítógép-vezérelt) szabadulószobája, és hihetetlen igényességgel építették, nagyon jó feladványokkal. Érdemes a barátainkkal jönni, de ne nagyon csodálkozzunk, ha állásinterjúra hívnak ide: egyre többször jönnek a Mystique Room-ba HR-esek, akik beterelik a jelentkezőket, és a monitoron nézik, ki hogy teljesít. Ugyanis nem csak az intelligencia, de a csapatszellem, az alárendeltségi hajlandóság, és az irányítani vágyás is nagyon szépen kirajzolódik a játék hevében, és mindent elmond a játékod arról, hogy hogyan látod sok ember munkáját, együtt. Én általában nagyon kellemetlen vagyok, üvöltözök, hogy ki mit csináljon, és türelmetlenül toporgok, ha olyasmit próbálnak, amiben nem hiszek, hogy továbbjuttat. Interim menedzserknek jó lehetek még. Foglalni itt lehet. A Mystique Room az Egy nap a városban hirdetője.
Városlátogatások Yale Egyetem New-haven
Yale Egyetem New-havenA várost az 1638-ban ideérkező zarándokok alapították. Kilenc kis tér köré építették házaikat, a főtér, a „Green” volt a központ, és már akkor akartak egy iskolát létesíteni a gyermekeik számára.Adakozásból próbálták összegyűjteni a pénzt, még Newton és tudóstársai is küldtek könyveket, de mindez kevés volt. Egy angliai gazdag kereskedő Elihu Yale adományaival megkezdődhetett az építkezés. A támogató nevét viselő egyetem meghatározó lett a város életében. Ettől kezdve a város és az egyetem egymást segítve fejlődött.Napjainkban a Yale az egyik legnevesebb egyetem, orvosi, jogi, bölcsész és műszaki fakultásain az oktatás világszínvonalú.Az egyetem hallgatója volt Samuel Morse a későbbi feltaláló és Charles Goodyear a gumigyáros is.Az ősfás parkot körülölelő épületek igazai „angolos” hangulatot árasztanak, színes üvegablakokkal, faragott kőszobrokkal és boltívekkel. Az épületek falait sok helyen borostyán borítja, de nem ezért tartozik a Yale is a híres egyetemeket tömörítő Borostyán ligába. (Ivy League)Az embernek az az érzése, hogy az egyetem rögtön műemléknek épült. A gazdag egyetemi könyvtárban olyan ritkaságokat is őriznek, mint az eredeti Guttenberg biblia.Itt is láthatunk olyan szobrot, ahol a csizmasimogatással lehet szerencsét kívánni. A szobor Theodore Dwight Woolsey-et ábrázolja, aki 25 évig volt a Yale vezetője. Kibővítette és zárttá tette a campust, de nem emiatt lett híres. Valahányszor kiment az egyetemek közti evezősversenyre, nyert az egyetem csapata. Amikor nem ment ki, kikaptak. Azóta sokan megérintik a szobor csizmáját, ha szerencsét szeretnének a következő vizsgájukra.Szintén itt láthatjuk a függetlenségi háború hősének tartott Nathan Hale szobrát, aki az első amerikai kém volt. A britek ellen kellett volna kémkednie, de annyira feldobta a nemes megbízatás, hogy úgy érezte erre áldomást kell innia, ezért betért egy kocsmába, ahol leitta magát és mindent kifecsegett a feladatáról. Nem csoda, hogy rövid úton elkapták és kivégezték.A szobor természetesen nem őt ábrázolja, mert semmilyen rajz nem maradt fenn róla, ezért nagy titokban kiválasztottak egy diákot, és róla mintázták meg a hős kémet.Annyira sikerült ezt titokban tartani, hogy még a CIA is elhitte, és kérte, hogy adják át nekik, hiszen a kémek az ő hatáskörükbe tartoznak. Az egyetem elutasította a kérést, de nem is Amerikában lennénk, ha a rivalizálás, a versenyszellem hatására, a CIA emberei éjjel nem lopták volna el a szobrot. Most büszkén őrzik a botcsinálta kém hamis szobrát.                                                                                                                                               Made by vinpet                                                         
Városlátogatások Szárnyashajóval Pozsonyba
Szárnyashajóval PozsonybaA szlovák fővárosban voltam már autóval, vonattal, repülővel, most szárnyashajóval látogattunk ebbe, a magyar történelemhez ezer szállal kötődő városba. Útközben megcsodálhattuk a Duna festői partjait, a Visegrádi Fellegvárat a Salamon toronnyal, és az Esztergomi Bazilika fenséges épület együttesét.Tovább haladva elértük a sokkal kevésbé fenséges, de gazdaságilag Szlovákiát felemelő, minket, pedig a földbe, illetve stílusosan a vízbe döngölő Gabcsikovó-i vízlépcsőt és erőművet. A politikai rövidlátás, az emberi és országos érdekek alárendelése az átpolitizált környezetvédelemnek, okozta a súlyos gazdasági veszteséget, amit azóta sem tudtunk kiheverni.    A hasznos viziszörny, a zsilipelésre váró hajókkal, a vízszint különbség 18 méter. Megérkezés: A város magyar nevét a vár első ispánjáról, Poson-ról kapta. Bratislava, a mai, szlovák nevét egy történészi tévedésből kapta, egy ”jeles” régész, a város X. századi nevét, a szláv „Braslav” személynév helyett a „Bratislav” névből eredeztette, de mint tudjuk, a nem egzakt tudományoknál előfordul az ilyen. Gondoljunk csak a pszichológiai Rorschach, leánykori nevén tintapaca tesztre, amiből mindenki azt olvas ki amit akar.                                                       A város modern kori jelképeA felújított pozsonyi vár négy toronnyal ékesített épülete uralja a tájat. A koronázó templom:A gótikus, koronázó templom tetején kereszt helyett, a magyar korona csillog, mivel 1563 és 1830 között, itt koronázták a magyar királyokat. Az egykori koronázási dombon most egy otromba szoborcsoport áll. Koronázási királydomb a haza minden szegletéből küldött földből volt összehordva, minden vármegye elküldte saját földjéből a maga részét: ez a haza kicsiben. A koronázás egyik eleme, hogy az olajjal felkent király Szent István palástjában, kezében a Szent István-i karddal, lóval vágtatott fel a koronázási dombra, ahol a kardot kirántva hüvelyéből a négy égtáj felé suhintva jelezte, hogy megvédi az országot a minden irányból érkező ellenséggel szemben.A millenniumi ünnepségek alkalmából  Pozsony városa az egykori koronázási domb helyére a magyar történelemhez méltó emlékművet állíttatott, (Fadrusz János alkotása) melynek témája a magyar főnemesek kiállása Mária Terézia mellett. A magyar főurak kardot rántanak Mária Terézia trónja védelmében. A város, egyébként a mohácsi vész után, a XVIII. század közepéig, a Magyar Királyság fővárosa volt. Egy kis töri visszaemlékezés, ekkor szakadt három részre az ország.Séta az óvárosban:Az érseki palota, Pozsony egyik legszebb neoklasszicista stílusban épült palotája. Több, jelentős történelmi esemény színhelye volt. Itt írták alá Napóleonnal a Pozsonyi békét az austerlitzi csata után. Haynau tábornok szintén itt írta alá a vesztes 1848–49-es forradalom és szabadságharcot követően, a magyar forradalmárok fölött kimondott halálos ítéleteket.                                                                  A Fő térItt ülésezett, a rendi országgyűlés, a pozsonyi diéta, ami nem tévesztendő össze semmiféle, ma divatos fogyókúrával. Az épület homlokzatán ma is a magyar címer látható.A régi városháza:Néhány érdekesség: A békekötés előtt Napóleon ágyúzta a várost, de később a békekötés után, kimondta, hogy akinek a házában, látszik az ágyúgolyó, annak nem kell adót fizetni. Itt a bizonyíték, hiába jött a korabeli szlovák NAV.Egy másik legenda szerint, a korabeli ”lakásmaffia” egy képviselője elorozta a házát egy özvegyasszonynak, aki bírósághoz fordult. A bírók előtt a vádlott esküdözött, hogy minden szabályos volt és végső érvként azt mondta, hogy vigye el az ördög, ha nem mond igazat. Lett is nagy füstfelhő, megjelent az ördög és a ház falára tapasztotta a hazug ember képét. Ezt láthatjuk most is a falon. Nálunk, ma is lenne dolga az ördögnek.A Szent Mihály Kapu:A monda szerint az a nő, aki beszél a kapun való áthaladás közben, nem megy férjhez. Bár a csoportunkban nem kifejezetten eladó leánykák voltak, mégis mindenki nagyon hallgatott a kapu alatt, de alig, hogy kiértünk, minden nő, szinte egyszerre próbált beszélni.                                Óvárosi utcarészlet, háttérben a Szent Mihály kapuval                                                       A szűk utcácskákban szebbnél-szebb céh jelvényeket láthatunk        Az épület homlokzatán megőrizték a városra korábban jellemző háromnyelvű feliratokat.Ez egy régi többszintes ivókút, alsó részéből a kutyák, a következő szintről a lovak, majd feljebb az emberek ihattak. A legfelső kifolyó a madaraké volt. Most nem működött, a víz csak felülről jött, eső formájában. Jeles ünnepeken a kútból bor folyt, ilyenkor az állatok is felönthettek a garatra.A Fő téren láthatjuk a híres Roland szökőkutat, melyet I. Miksa király készíttetett, elsősorban tűzoltás céljára, ugyanis korábban hatalmas tűzvész pusztított a városban. Roland vitéz szobra tulajdonképpen a királyt ábrázolja. A monda szerint szilveszter éjjelén a szobor egy hátraarcot csinál, de ezt csak a szüzek és az igazmondók láthatták, na meg, akik előbb a borkútnál jártak.Mit gondolsz, ma mi van ebben a gyönyörű épületben? A biztosító a telitalálat, de a bank sem rossz tipp.A vár alatti parkban láthatjuk Árpád házi Szent Erzsébet szobrát rózsacsokorral. Ő, a Bánk bánból is ismert Gertrudis leánya. A legenda szerint Erzsébet ennivalót vitt a szegényeknek a kötényében, amikor az anyósa rászólt, hogy mutassa meg mi van nála. Lehet, hogy innen ered a dal: „Mi van a kötődbe menyecske?” A kötényét szétnyitva, rózsák hullottak ki belőle. A kötényen örök nyomot hagyó rózsák, több szent hely történetében is szerepelnek, pl. Guadalupe / Mexikó /, vagy Fatima / Portugália /Szintén errefelé látható Liszt Ferenc mellszobra, alatta a vaskorláton a koronázási mise kottája olvasható. A felújítás alatt álló, egykori Grassalkovich palotában ma a köztársasági elnök lakik, zászlóval jelzik, ha otthon van.Köztéri szobrok:Jópofa, ötletes szobrokat láthatunk, mindenki szívesen fényképezi őket. Az utóbbi kettőt azóta mát eltávolították. Az ülő fiút elvitte a tulajdonosa, a Napóleon padot pedig vandálok megrongálták. Nézzünk meg egy videót a városról:https://www.youtube.com/watch?v=viwwcpAb32A                                                                                                      Készítette: vinpet
Partnereink


Keress bennünket a Facebookon!