2019. január 21. hétfő, Ágnes napja
A kék a romantika színe
Révay András
2018.08.12 21:27
Kiállításhoz képest szokatlan helyen, nem a Le Petit Café épületének belső, hanem a teraszra néző külső falán nyílt meg Szentendrén, Gályász Attila festőművész legújabb tárlata. Tekintettel a remek időre, ez senkit nem zavart és amennyiben a nyár kitart még további két hétig, a rendezvénynek minden bizonnyal sok látogatója lesz.

 A művésznek ezen a helyen ez már a második bemutatkozása. Az első tavaly a „Szentendre éjjel-nappal” rendezvénysorozat keretén belül volt, most viszont ezt megelőző, rendhagyó eseménynek szánták. Gályász Attila festészete – legalább is az itt látható képekből ítélve – egy nagyon fontos szín jegyében működik. Ez pedig a kék - állapította meg Szentpéteri Márton eszmetörténész, design-kritikus, egyetemi docens, a rendezvény megnyitásakor. Sokat gondolkodtam róla – mondta el bevezetőjében – hogy minek a színe a kék? Aki még emlékszik a gimnáziumi magyar órákra és benne Novalisra (Friedrich Leopold von Hardenberg), a fiatal német költő a romantika képviselője volt. Nála a kék, a rózsakék virág kulcsszimbólum és bizonyos értelemben ez a nehezen megragadható és nehezen meghatározható virág lett a kulcsa a romantikának – és ez kék! A miértre Novalis nem ad választ.

 Egy másik, ugyancsak szimbolikus kékség és ugyancsak virág: a Nefelejcs. Racionális válasz a miértjére ennek sincs, ki-ki saját világképe szerint válogathat teremtés vagy evolúció között, de az emlékezés színe a kék mindazok számára, akik ezt a jelképpé vált virágot ismerik. Bár az itt látható képek különböző témájúak, túlnyomó részt a kék határozza meg őket. A kiállítás címe: „Kékfelé” is egy szimbolikus törekvést fejez ki. Az egyik kép, a sorban a legelső, egy létrát ábrázol, ami pirosas színvilágból a tiszta kék színvilág felé halad – ez is többszörösen szimbólumokkal terhelt játék. Jelképezheti például a földtől az angyalok világáig jutó emelkedést, az emberfigurák a feltörekvést, és azért sejthető belőle, hogy a kék, az valami eszményi, valami magasabb rendű cél, valamilyen törekvésnek, valami jó elérésének felel meg.

Ebből kiindulva talán az összes többi képen az összes többi kék egyik jelentését is meg lehet fogni. Elég, ha csak egy pillanatra és utána elillan, mint egy kék pillangó! Vagy, mint egy buborék, amikből többet is láthatunk. Ezért talán meg lehet kockáztatni a megállapítást az alkotóról is, hogy egy idealista emberrel állunk szemben, akinek vannak eszményei és a művészete is ezeknek az eszményeknek a mentén alakul. Egy időben „nem szerettük”, a figuralitást, nem szerettük, ha szimbólumok komplikálják a képértelmezést, divat volt, ha a képek világát autonóm világnak értelmeztük. Belső képlogikákról beszéltünk, de ez most változni látszik. Gályász Attila ezt a változást tudatosan vállalja. A kék, ezen a kiállításon, ebben az összefüggés-rendszerben valami fajta jó eszményeként jelenik meg, de ennek a jónak a megfogalmazását már a nézőre bízza.

Van értelme az ilyen kiállításnak, mely megerősíti a nézőt abban, hogy van út, a létrán fölfelé! Úgy, ahogy azt Giovanni Pico della Mirandola – az olasz reneszánsz, humanista filozófus az egész európai kultúrában legismertebb létrájáról, az ember méltóságáról szóló írásában megfogalmazza, és amit a reneszánsz humanizmus egyik fontos szövegeként tartanak számon. Az ember eldöntheti – mondja - szabadságot kapott a teremtőjétől, hogy lefelé mászik és elállatiasodik, kavics lesz belőle vagy moha, vagy pedig fölfelé indul, a kék felé az angyali, az intelligens szférák felé, de legalább is emberséges ember lesz, a szeretetet komolyan veszi. A szimbólumoknak ugyanis az a nagy erejük, hogy nem lehet őket meghatározni, nem lehet definíciót adni rájuk. 

Kapcsolódó témák

Két bolgár művész, egy szobrász és egy festő alkotásaiból nyílt közös kiállítás a budapesti Bolgár Kulturális és Tájékoztató Központban. Kettőjük együttes bemutatkozása cseppet sem véletlen, művészi felfogásukban ugyanis határozott rokonság figyelhető meg.

A budapesti Koreai Kulturális Központ látogatói már megszokták, hogy az itt megrendezett kiállítások mindig valamilyen különlegességet állítanak a középpontba. Nincs ez másként most sem, az Eszterházy Károly Egyetemmel közösen létrehozott, és december 16-ig látható YATOO című kiállítás esetében sem.

A Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításain a 19. századi anyag mindig is fontos helyet foglalt el az épület legreprezentatívabb, első emeleti termeiben. Harminc év után ezt az állandó kiállítást most új szempontok szerint újrarendezték. Ráadásul a jól ismert remekművek mellett, közel egyharmad részben, olyan alkotásokkal is bővült, amelyeket eddig csak ritkán láthatott a közönség.

A szakembereket és a közönséget is egyaránt meglepő eredmény született a 2016-ban már huszonnegyedik alkalommal meghirdetett, „Az év természetfotósa” pályázat értékelése során. A pályázat történetében mind ez idáig soha nem fordult elő, hogy a rangos szakmai versengés úgy a felnőtt, mint az ifjúsági kategóriában kettős győzelmet hozott volna!

2016.10.30 20:35

Melyik városban van hazánk egyetlen diadalíve, hol találtak nálunk múmiákat, hová érkezett annak idején az első vonat, az első dunai gőzhajó és az első villanyvonat? Hol van Magyarországon a legnagyobb tokaji bor gyűjtemény? Mindezeken kívül még számos hasonló kérdést tehetünk fel, de talán már ennyiből is kitalálható: Vácról van szó.

Blog ajánló
Városlátogatások Salzburg, Mozart városa
Salzburg, Mozart városaA tekintélyes hegyek ölelésében fekvő város nevét, a fehér aranyról, a sóról (Salz) kapta, mivel gazdagságát és jólétét a sókereskedelemnek köszönheti. Az Alpok északi kapuja, Ausztria egyik legjelentősebb és egyben legrégebbi városa, melyet a Salzach folyó szel ketté. A város a középkortól független, katolikus hercegérsekek irányítása alatt állt. A sókereskedelem jelentős hasznából gyönyörű barokk települést építettek, melyet észak Rómájaként is emlegetnek. A városképet uralja a Hohensalzburg fellegvár, óvárosa 1997 óta a világörökség része. Egy kis történelem:Salzburg nevében és történelmében szinte minden a sóról szól. 1517-ben nyílt meg itt az első bánya és abban az időben a sónak az aranyhoz mérhető értéke volt. A város jelentős bevételekre tett szert és gyorsan fejlődött. Gyönyörű templomok, pompás polgári paloták épültek, a fellegvárról nem is beszélve. Érdekes, hogy a só, ma étkezésünk első számú közellensége, sok étteremből eltűntek a sótartók is. Emlékezzünk csak gyermekkorunk egyik kedves meséjére, melyben a legkisebb királykisasszony azt mondta az apjának, hogy úgy szeretlek, mint az emberek a sót. Az öreg király először méregbe gurult, majd később belátta, hogy só nélkül az ételek ehetetlenek. A mai ostoba tiltás helyett a mértékletességre kellene nagyobb figyelmet fordítani. És ez nem csak a sófogyasztásra vonatkozik!Salzburgot ma mégsem a só révén emlegetjük, a város híres szülöttének Wolfgang Amadeus Mozartnak a neve összeforrt a településsel. A belvárosban sétálva lépte-nyomon valamilyen Mozarttal kapcsolatos relikviával találkozunk, a turisták kedvence mégis egy édesség, a Mozart golyó.A nugátkrémet, csokoládét és marcipánt tartalmazó gömb alakú édességet Paul Fürst nevű salzburgi cukrász készítette el. Sajnos a kiváló zeneszerző nem kóstolhatta meg ezt a cukrászati remeket, hiszen az édesség Mozart halálának 100. évfordulójára készült.   Séta a városban:A Fellegvár:Az erőd Salzburg város egyik jelképe. A kitűnő állapotban lévő erődítmény építése 1077 - ben, Gebhard érsek uralkodása alatt kezdődött, majd századokon keresztül folyamatosan erősítették tornyokkal, bástyákkal, falakkal és sáncokkal. Mai későgótikus formáját a középkorban, Leonhard von Keutschach érsek alatt nyerte el. Az erődöt többször megostromolták, de soha nem sikerült elfoglalni.A Salzburgi Székesegyház:A székesegyház építése 1614-ben kezdődött, Markus Sittikus érsek idején, az olasz udvari építész, Santino Solari tervei alapján. A tornyokat csak később, 1652 és 1655 között fejezték be.  A székesegyházba bejutni három hatalmas bronzkapun lehet, melyeket a hit, a szeretet, és a remény szimbólumai díszítenek. Több mint 10 000 ember befogadására alkalmas. A 71 méter magas nyolcszögletű kupola freskói az Ótestamentum eseményeit ábrázolják.A Mirabell kastély és kert:Az egykori Altenau kastély 1606-ban épült, Wolf Dietrich von Raitenau építette szerelmi ajándékként kedvesének, Salome Altnak. Halála után keresztelték át Mirabell kastélynak. A csodálatos barokk kastélyt 1818-ban a nagy tűzvész szinte teljesen elpusztította. A kastélyban ma a Salzburgi polgármester hivatala működik.A Mirabell kertben szebbnél-szebb virágokban gyönyörködhetünk, a sétautak mentén szökőkutakat és szobrokat láthatunk.A Mozart tér:Nem könnyű Wolfgang Amadeus Mozart szobrát turistamentesen lefotózni. Mozart bronzszobrát Mozart fiai jelenlétében leplezték le ünnepélyesen.Mozart szülőháza:A Gabonakereskedők utcájában, pontosabban 9. szám alatt született 1756. január 27-én Wolfgang Amadeus Mozart. Jelenleg az épület a Mozart Alapítvány tulajdona, és a művész hangszereit és a család képeit, dokumentumait bemutató kiállításnak ad otthont.Az aranygömb:Hivatalosan Sphaera az alkotás neve, a köznyelvben Férfi a Mozart golyón. Az alkotás a „Salzburgi művészeti projekt” 2007 keretében készült. A hivatalos leírások szerint nem Mozart-golyó, hanem egy modern alkotás, aminek a tetején áll egy férfi, aki "lehetne bármelyikünk".A Getreidegasse Salzburg bevásárló utcája:Színpompás, ötletdús cégérek jelzik a nemzetközi márkák, luxusholmik, ajándéktárgyak, hangulatos üzletek és kis butikok kínálatát.Sétáljunk egy kicsit a városban:Salzburg a zene európai fővárosa, évente több mint négyezer rendezvénye ide vonzza a zenerajongókat. Salzburg nem csupán a zene miatt érdekes város. Óvárosában sétálva, mintha Ausztria történelméről szóló könyv lapjai elevenednének meg a szemünk előtt. Nézzünk meg egy videót:https://www.youtube.com/watch?v=-pLsMbD6ypk                                                                                              By vinpet
Városlátogatások Fót - A Szeplőtelen Fogantatás római katolikus templom
A Szeplőtelen Fogantatás római katolikus templom (Szent István templom):Fót legjelentősebb műemléke, a 1825-55 között épült romantikus stílusú templom.Gróf Károlyi István olyan templomot kívánt építtetni, amely egyben családi temetkezőhelyül is szolgál és a tervek elkészítésére Ybl Miklóst kérte fel.A magyar romantika legjelentősebb alkotása, két egymás fölé épített templomból álló négytornyos, háromhajós, monumentális építmény. A homlokzaton a Szeplőtlen Szűz 3 méter magas szobra látható.A templom három hajója közül a középső mennyezete kazettás, aranyozott gerendázattal készült.A két oldalhajó egy-egy mellékoltárhoz vezet, a bal oldali oltárkép a sárkánnyal viaskodó Szent Györgyöt, a jobb oldali Szent Franciskát ábrázolja.A középhajóból márványlépcső vezet fel a szentélybe, melynek boltozatát és oldalait freskók díszítik.A főoltár képe a Szeplőtlen Szűz Máriát ábrázolja.A jobboldali torony alatt lévő kápolnában van Szent Lucentius vértanú ereklyéje, egyházi tekintetben a templomnak ez a legnagyobb kincse.A vértanú földi maradványait IX. Pius pápa ajándékozta a templomnak; személyesen ismerték egymást Károlyi István gróffal, s a pápa ezzel az ereklyével jutalmazta a hitért és a művészetekért egyaránt nagy áldozatokat hozó grófot. Az altemplomban a csodálatos carrarai márványból készült szobrok, Pietro Tenerani alkotásai. Az altemplomban található Károlyi István és családtagjainak sírhelye.Készítettem egy videót is a templomról. A kísérő dalt Zámbó Jimmy ebben a templomban énekelte.http://www.youtube.com/watch?v=xsEXkIbUgBs
Partnereink


Keress bennünket a Facebookon!