2018. szeptember 25. kedd, Eufrozina és Kende napja
A kék a romantika színe
Révay András
2018.08.12 21:27
Kiállításhoz képest szokatlan helyen, nem a Le Petit Café épületének belső, hanem a teraszra néző külső falán nyílt meg Szentendrén, Gályász Attila festőművész legújabb tárlata. Tekintettel a remek időre, ez senkit nem zavart és amennyiben a nyár kitart még további két hétig, a rendezvénynek minden bizonnyal sok látogatója lesz.

 A művésznek ezen a helyen ez már a második bemutatkozása. Az első tavaly a „Szentendre éjjel-nappal” rendezvénysorozat keretén belül volt, most viszont ezt megelőző, rendhagyó eseménynek szánták. Gályász Attila festészete – legalább is az itt látható képekből ítélve – egy nagyon fontos szín jegyében működik. Ez pedig a kék - állapította meg Szentpéteri Márton eszmetörténész, design-kritikus, egyetemi docens, a rendezvény megnyitásakor. Sokat gondolkodtam róla – mondta el bevezetőjében – hogy minek a színe a kék? Aki még emlékszik a gimnáziumi magyar órákra és benne Novalisra (Friedrich Leopold von Hardenberg), a fiatal német költő a romantika képviselője volt. Nála a kék, a rózsakék virág kulcsszimbólum és bizonyos értelemben ez a nehezen megragadható és nehezen meghatározható virág lett a kulcsa a romantikának – és ez kék! A miértre Novalis nem ad választ.

 Egy másik, ugyancsak szimbolikus kékség és ugyancsak virág: a Nefelejcs. Racionális válasz a miértjére ennek sincs, ki-ki saját világképe szerint válogathat teremtés vagy evolúció között, de az emlékezés színe a kék mindazok számára, akik ezt a jelképpé vált virágot ismerik. Bár az itt látható képek különböző témájúak, túlnyomó részt a kék határozza meg őket. A kiállítás címe: „Kékfelé” is egy szimbolikus törekvést fejez ki. Az egyik kép, a sorban a legelső, egy létrát ábrázol, ami pirosas színvilágból a tiszta kék színvilág felé halad – ez is többszörösen szimbólumokkal terhelt játék. Jelképezheti például a földtől az angyalok világáig jutó emelkedést, az emberfigurák a feltörekvést, és azért sejthető belőle, hogy a kék, az valami eszményi, valami magasabb rendű cél, valamilyen törekvésnek, valami jó elérésének felel meg.

Ebből kiindulva talán az összes többi képen az összes többi kék egyik jelentését is meg lehet fogni. Elég, ha csak egy pillanatra és utána elillan, mint egy kék pillangó! Vagy, mint egy buborék, amikből többet is láthatunk. Ezért talán meg lehet kockáztatni a megállapítást az alkotóról is, hogy egy idealista emberrel állunk szemben, akinek vannak eszményei és a művészete is ezeknek az eszményeknek a mentén alakul. Egy időben „nem szerettük”, a figuralitást, nem szerettük, ha szimbólumok komplikálják a képértelmezést, divat volt, ha a képek világát autonóm világnak értelmeztük. Belső képlogikákról beszéltünk, de ez most változni látszik. Gályász Attila ezt a változást tudatosan vállalja. A kék, ezen a kiállításon, ebben az összefüggés-rendszerben valami fajta jó eszményeként jelenik meg, de ennek a jónak a megfogalmazását már a nézőre bízza.

Van értelme az ilyen kiállításnak, mely megerősíti a nézőt abban, hogy van út, a létrán fölfelé! Úgy, ahogy azt Giovanni Pico della Mirandola – az olasz reneszánsz, humanista filozófus az egész európai kultúrában legismertebb létrájáról, az ember méltóságáról szóló írásában megfogalmazza, és amit a reneszánsz humanizmus egyik fontos szövegeként tartanak számon. Az ember eldöntheti – mondja - szabadságot kapott a teremtőjétől, hogy lefelé mászik és elállatiasodik, kavics lesz belőle vagy moha, vagy pedig fölfelé indul, a kék felé az angyali, az intelligens szférák felé, de legalább is emberséges ember lesz, a szeretetet komolyan veszi. A szimbólumoknak ugyanis az a nagy erejük, hogy nem lehet őket meghatározni, nem lehet definíciót adni rájuk. 

Kapcsolódó témák

Két bolgár művész, egy szobrász és egy festő alkotásaiból nyílt közös kiállítás a budapesti Bolgár Kulturális és Tájékoztató Központban. Kettőjük együttes bemutatkozása cseppet sem véletlen, művészi felfogásukban ugyanis határozott rokonság figyelhető meg.

A budapesti Koreai Kulturális Központ látogatói már megszokták, hogy az itt megrendezett kiállítások mindig valamilyen különlegességet állítanak a középpontba. Nincs ez másként most sem, az Eszterházy Károly Egyetemmel közösen létrehozott, és december 16-ig látható YATOO című kiállítás esetében sem.

A Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításain a 19. századi anyag mindig is fontos helyet foglalt el az épület legreprezentatívabb, első emeleti termeiben. Harminc év után ezt az állandó kiállítást most új szempontok szerint újrarendezték. Ráadásul a jól ismert remekművek mellett, közel egyharmad részben, olyan alkotásokkal is bővült, amelyeket eddig csak ritkán láthatott a közönség.

A szakembereket és a közönséget is egyaránt meglepő eredmény született a 2016-ban már huszonnegyedik alkalommal meghirdetett, „Az év természetfotósa” pályázat értékelése során. A pályázat történetében mind ez idáig soha nem fordult elő, hogy a rangos szakmai versengés úgy a felnőtt, mint az ifjúsági kategóriában kettős győzelmet hozott volna!

2016.10.30 20:35

Melyik városban van hazánk egyetlen diadalíve, hol találtak nálunk múmiákat, hová érkezett annak idején az első vonat, az első dunai gőzhajó és az első villanyvonat? Hol van Magyarországon a legnagyobb tokaji bor gyűjtemény? Mindezeken kívül még számos hasonló kérdést tehetünk fel, de talán már ennyiből is kitalálható: Vácról van szó.

Blog ajánló
Városlátogatások Parga Görögország
PargaParga színpompás épületeivel Görögország egyik ékszerdoboza. A kék tengeröblöt félkaréjban övező bűbájos szépségű település a girbegurba utcácskákkal, a szorosan egymás mellé épített pici, tarka házakkal, mesekönyvbe illő látvány. Fényképről első ránézésre könnyen összetéveszthető a népszerű olasz turistacélponttal, Cinque Terré-vel.Az aprócska kis városka vagy falu Görögország észak-nyugati partvonalán az Epirusz régió dél-nyugati részén fekszik, közel az Acheron folyóhoz, mely az ókori görögök hite szerint Hádész birodalmának bejárata volt, ahová az alvilág révésze, Kharón az Acheron folyón úszó ladikján vitte a holt lelkeket.Parga történelme az antik időkbe nyúlik vissza. Számos náció uralkodott itt, a velenceiek, törökök, franciák, oroszok és angolok váltották egymást. Ebben az időben a települést Torininek hívták. A legenda szerint egyszer eltűnt egy értékes, Szűz Máriát ábrázoló ikon. Később egy pásztor talált rá azon a hegyen, ahol ma a velencei erőd romja áll. A helyiek ezt az eseményt intő jelnek tekintették és átköltöztették az egész várost. Szerencsés döntés volt, mivel a későbbiek során Torini városát földrengés pusztította el.A település híres szülötte Pargali Ibrahim Paşa, akit hatéves korában kalózok raboltak el, majd később Szulejman török szultán nagyvezíre lett, miután feleségül vette annak húgát. Szobra állítólag a városka fölé magasodó erődben látható, a nagy melegben eltekintettünk a felkapaszkodástól.Az öböl bejáratát apróbb-nagyobb szigetecskék tarkítják, egyik, a Panagia sziget a város egyik ékessége, melyen egy kis fehér templom látható. A Szűz Máriáról elnevezett templom aprócska kertjében egy kis harangtorony is van. Ha már nagyon melegünk van, akkor irány a strand! Szikrázó a napfény, kék tenger, fehér homok vagy apró kavics. Mi kell még! Csobbanjunk!A tengerparti főutcán és a kacskaringó mellékutcákban egymást érik a tavernák, éttermek, kávézók, bárok és ajándékboltok. A történelmi múlt, az idilli környezet és a romantikus atmoszféra Pargát méltán tartják Görögország egyik legszebb városkájának.Nézzünk meg egy videót:https://www.youtube.com/watch?v=wqzrRwcpqTE                                                                                                     By vinpet
Városlátogatások Ljubljana
LjubljanaA Ljubljanica folyó partján fekvő város már a római kor idejéből ismert volt Aemona néven, később a Monarchia idején a település neve Laibach volt. Az ókori országút egyik állomása, a híres Borostyán út évszázadokon keresztül erre vezetett Észak-Európából a Földközi-tengerig.A történelmi hangulatot árasztó óváros barokk épületeiben zavartalanul gyönyörködhetünk, mivel a belső utcákról kitiltották az autóforgalmat, szinte az egész egy sétálóövezet. Itt láthatjuk a városháza impozáns épületét, a püspöki palotát, és a kéttornyú, kupolás, barokk Székesegyházat.A város központi része a nemzet költőjéről elnevezett France Preseren tér a költő szobrával. Itt csordogál a Ljubljanica folyó, mely felett a Hármas-híd ível át, a rakpart a helyiek kedvelt korzója, ahol egymást érik az éttermek és a kávézók.A híres sárkányos híd nevét a négy pillért őrző, és a város jelképének számító sárkányokról kapta. A legenda szerint a hídfőn ülő sárkányok elkezdenek csapkodni a farkukkal, amikor egy szűzlány megy át a hídon. Vártunk egy darabig, de nem csapkodtak. Vajon mi lehet az oka?Az óváros fölé magasodik a Ljubljanai vár, melynek tornyán a sárkányos zászló lobog, melyhez egy érdekes legenda tartozik. A monda szerint az aranygyapjút elrabló Iaszon herceg, menekülés közben, a Ljubljanica folyóra érve egy óriási sárkánnyal találta szembe magát. Hogy ki győzött arról megoszlanak a vélemények, de a Ljubljanát őrző mesebeli sárkány a város jelképévé vált. Ljubljana címerében is megtalálható, sőt a városháza tetején kakas helyett aranyszínű sárkány jelzi a szélirányt.A várban raboskodott gróf Batthyány Lajos, emlékét a börtön falán egy tábla őrzi.A várfalról szép kilátás nyílik a városra.Sétáljunk a városban!Nézzünk meg egy videót: https://www.youtube.com/watch?v=9cl1LaZGZNc                                                                                                     By vinpet
Partnereink


Keress bennünket a Facebookon!