„A köszöneté az első szó – kezdte a tájékoztatót Kiss-B. Atilla főigazgató. A köszönet a nézőinknek jár, azért, hogy hűséggel kitartottak mellettünk ebben a nehéz időszakban és nagyon nagy figyelemmel követték a híreket, amelyeket az Operettszínház művészei, alkotói, játékmesteri hoztak létre különböző internetes, közösségi fórumokon. Továbbá szintén köszönet illeti azokat a nézőket, akik nem igényelték vissza a megváltott jegyeik árát, elfogadták a biankó jegyeket, melyekkel majd később vehetnek részt az előadásokon. Nagyon bízom benne, hogy méltán nevezzük A mosoly évadának következő évadunkat. Rengeteg érdekes és értékes tartalmat kínálunk a közönségnek, és ha túl leszünk a járványos időszakon, ismét játszhatunk, akkor mindannyian mosolyoghatunk, a nézőink boldogan követhetik az Operettszínház produkcióit.”
Az egész évadot fémjelző cím megválasztása nem véletlen, hiszen hangsúlyos hely jut a műsorfolyamban Lehár Ferenc operai igényességgel megkomponált operettjének. A mosoly országát nemzetközi témájához illően Stephen Medcalf világhírű brit rendező álmodja színpadra. A tájékoztató az operett híres áriájával; „Mosolygó nézés és jól nevelt arc” – kezdődött. A kínai herceg szerepét játszó vietnami Ninh Duc Hoang Long már öt éve él Magyarországon és tökéletes magyarsággal előadott éneke bizonyára hatalmas meglepetés lesz majd a nézők számára. A váltott szereposztásban a feladatot olykor Vadász Zsolt veszi át tőle. Szeptemberben adósságot is törleszt a színház, az éppen a főpróba közepén abbahagyott La Mancha lovagja előadásával. Ugyancsak folytatódik a Tajtékos Napok, valamint a Raktárszínházban az Anne Frank naplója és vele együtt „A kőfaragó” című egyfelvonásos táncjáték is látható lesz.
Nem hiába a közönség kedvence a Marica grófnő. Viharos, fordulatos történetét mintha csak Shakespeare írta volna. Híres áriája, a „Hej cigány…” Dolhai Attila és Homonnay Zsolt előadásában jól érzékeltette a darab hangulatát a bemutatón. – „Hogyan tudnám a szépségét megfogalmazni?” – kérdezte önmagától a karantén idején a rendező, a Kossuth-díjas Bozsik Yvette. Úgy látja, a Marica grófnő inkább egy Szentivánéji álom, egy szép erdélyi tündérkertben. Ezt idézik majd a jelmezek és komoly feladatot kap a balettkar is. Kálmán Imre zenéjében amúgy is van egy olyanfajta mélység, ami mindenkit megérint, és ez itt különösen érvényesül. Ősszel visszatér a Nagyszínpadra az Abigél című musical, valamint Ábrahám Pál formabontó operettje, a Viktória. Látható lesz A Szépség és a Szörnyeteg, a Csárdáskirálynő, a Diótörő, az István, a király, a János vitéz, a Mágnás Miska, a Menyasszonytánc, és még sok korábbi, nagy sikerű előadás.
A Federico Fellini filmje alapján készült, számos Tony-díjjal kitüntetett Nine (Kilenc), Amerikából indult hódító útjára, de már világszerte belopta magát a nézők szívébe. Balázs Zoltán, az előadás rendezője arról híres, hogy bármihez nyúl, abból valami formabontó, határokat feszegető, izgalmas produkció születik. Elárulta: gyerekkori, személyes élmény köti a darab történetéhez és a mai, felnőtt énjével folytatott párbeszéd mutatkozik majd meg a munkájában. Ez a musical valóban rendhagyó, szabálytalan és most még alig ismert Magyarországon. Fellini arról beszél, hogy nem külső tényezőkben kell a megoldást keresnünk, hanem önmagunkban. Az önmagunkhoz vezető út nem egyszerű és nagyon sok játszótársra van szükségünk hozzá. A pazar látvány- és hangzásvilággal színpadra állított musicalben markáns személyiségű, identitású szerepalakok vannak, és erőteljes összjátékot igényel az összes közreműködő között.
Mata Hariról tudjuk, holland bártáncosnő volt, akit a franciák kivégeztek. Regényes életéből a Várkonyi Mátyás – Béres Attila szerzőpáros keze alatt kémopera született. A kémek köztünk vannak – mondta el a történet alapmotívumát a zeneszerző - és ennek érzékeltetésére ideális a főszereplő, hiszen olyan nő volt, akinek a lába előtt hevert egész Páris. Azt hirdette magáról, hogy Bali szigetéről származik és ez már elég is volt a titokzatossághoz, melynek zenei megvalósítása különösen izgalmas feladat. A rendező, Somogyi Szilárd ezt még azzal egészítette ki, hogy a zenés színház egy fantasztikus személyiség életútját, gyötrődéseit mutatja be, de úgy, hogy közben értékes emberi kapcsolatokat, viszonyrendszereket is ábrázol. Persze – kémekről lévén szó – mindenki gyanús mindenkinek, ezért egy szerepet többen játszanak és különböző alakokban fognak megjelenni a színpadon. Egyfajta harapófogót alkotnak, csapdát, amibe Mata Hari végül beleesik, és ez vezet a misztikumtól sem mentes tragédiához.
A 2020/21-es évad 22-féle bérlete új bemutatókat, felújításokat és repertoáron lévő előadásokat egyaránt tartalmaz. A bérletmegújítás időszaka augusztus 31-ig tart, új bérletek vásárlására pedig 2020. június 11-től már lehetőség van.
(fotók: Németh Anna)
Két bolgár művész, egy szobrász és egy festő alkotásaiból nyílt közös kiállítás a budapesti Bolgár Kulturális és Tájékoztató Központban. Kettőjük együttes bemutatkozása cseppet sem véletlen, művészi felfogásukban ugyanis határozott rokonság figyelhető meg.
A budapesti Koreai Kulturális Központ látogatói már megszokták, hogy az itt megrendezett kiállítások mindig valamilyen különlegességet állítanak a középpontba. Nincs ez másként most sem, az Eszterházy Károly Egyetemmel közösen létrehozott, és december 16-ig látható YATOO című kiállítás esetében sem.
A Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításain a 19. századi anyag mindig is fontos helyet foglalt el az épület legreprezentatívabb, első emeleti termeiben. Harminc év után ezt az állandó kiállítást most új szempontok szerint újrarendezték. Ráadásul a jól ismert remekművek mellett, közel egyharmad részben, olyan alkotásokkal is bővült, amelyeket eddig csak ritkán láthatott a közönség.
A szakembereket és a közönséget is egyaránt meglepő eredmény született a 2016-ban már huszonnegyedik alkalommal meghirdetett, „Az év természetfotósa” pályázat értékelése során. A pályázat történetében mind ez idáig soha nem fordult elő, hogy a rangos szakmai versengés úgy a felnőtt, mint az ifjúsági kategóriában kettős győzelmet hozott volna!
Melyik városban van hazánk egyetlen diadalíve, hol találtak nálunk múmiákat, hová érkezett annak idején az első vonat, az első dunai gőzhajó és az első villanyvonat? Hol van Magyarországon a legnagyobb tokaji bor gyűjtemény? Mindezeken kívül még számos hasonló kérdést tehetünk fel, de talán már ennyiből is kitalálható: Vácról van szó.