2018. szeptember 25. kedd, Eufrozina és Kende napja
A művészetek és a kultúra ünnepe
Révay András
2018.03.09 18:19
Néhány hét múlva, április 17-22. között már harmadik alkalommal rendezik meg az ország legnagyobb képzőművészeti eseménysorozatát, a Budapest Art Week-et, melynek során 72 helyszínen, 96 kiállításon és 80 kiegészítő, kísérő programon vehetnek részt a képzőművészet rajongói Budapesten és Szentendrén.

A Budapest Art Week Magyarországon egyedülálló, klasszikus és kortárs képzőművészeti eseményeket összefogó rendezvénysorozat, melynek célkitűzése, hogy új lendületet adjon és iránytű lehessen a képzőművészet kedvelőinek. Egyben esszenciális kiegészítőjeként szolgál a Budapesti Tavaszi Fesztivál klasszikus művészeti programsorozatának. A világ kulturális csomópontjaiban - Londontól Berlinen és Bécsen át Szingapúrig és Sydney-ig - évek óta rendeznek hasonló, nagysikerű sorozatokat, hogy közösségi élmény keretei közt adjanak lehetőséget a helyi művészeti irányzatok, az alkotók és munkáik jobb megismerésére. Nincs még egy olyan rendezvény Magyarországon, amelyben galériák mellett múzeumok, műtermek és egyéb helyszínek várnák szervezett programokkal az érdeklődőket, hat napon át. Idén, az előző évekhez képest több izgalmas túrát és sétát is szerveznek, több művésszel lesz lehetőség találkozni a Nyitott Műtermek Délutánján. Valamennyi rendezvényre – megvásárlása után – egyetlen karszalaggal lehet majd bemenni!

 A 38. Budapesti Tavaszi Fesztiválhoz kapcsolódóan, ez a hatnapos rendezvény is a művészetek és a kultúra ünnepe lesz - hangsúlyozta Bán Teodóra, a Budapesti Tavaszi Fesztivál- és Turisztikai Központ igazgatója. A rendezők szeretnék a közönség figyelmét mindinkább a kortárs képzőművészetre irányítani, felkelteni azok érdeklődését is, akik eddig még nem kerültek közel ilyen élményekhez. Kiváló lehetőség a művészeknek is, hogy minél szélesebb kör számára mutathassák meg tehetségüket, minél nagyobb teret kaphasson mindaz, ami új. A Fesztivál kínálata Liszt-től a filmzenéig, a Műcsarnoktól a Kiscelli Múzeumig nyújt tág lehetőséget, melyben teljes joggal követel helyet magának a kortárs művészet is. Mindannyiunk közös célja, hogy ez minél sikeresebb legyen, a közönségnek és a művészeknek is, akik ebben élnek és fel kívánják mutatni tehetségüket. Ez a képzőművészettől hangos hét lehetőséget ad arra, hogy nemzetközi színtéren is elismert klasszikus, illetve újgenerációs galériák és vezető múzeumok gyűjteményeinek széles skálájából válogathassunk. A Budapest Art Week nem pusztán egyszeri betekintést kíván nyújtani a város művészeinek, művészeti szakembereinek és színtereinek világába; hanem azt szeretné, hogy a friss tapasztalatok később is a mindennapok részévé váljanak.

 A Budapest Art Week szervezői két saját kiállítással is jelentkeznek, melyekkel színesíteni igyekeznek a már amúgy is izgalmas tárlatkínálatot. Kizárólag az Art Week alatt látogatható a Tesla nagy levegőjű, tágas loft-terében helyet kapó, Szuszpenziók című csoportos tárlat, amelynek kurátora Kukla Krisztián művészettörténész, mindjárt meg is magyarázta a címadást. A szuszpenzió szó ismerős a kémiából, egymással kapcsolatba lépő, de nem feloldódó anyagok elegyét jelenti. A művészetek körében viszont utal - térbeli és időbeli értelemben - a felfüggesztésre, az izgatott várakozásra is. A másik – saját szervezésű - kiállítás pedig a Budapest Projekt Galériában a Ferenczy Bálint fotótörténész által „Itt van a város, vagyunk lakói” címmel létrehozott, a budapesti mindennapokat bemutató fotókiállítás lesz, ahol a fotósok a saját szemszögükből láttatják Budapestet. A hat nap alatt a karszalag tulajdonosai megnézhetik például a Nemzeti Múzeum összes kiállítását, kezdve a királyi palásttól, és elmehetnek a kis galériákba, ahol a műteremből frissen kikerült képekkel találkozhatnak.

A galériás és múzeumi szervezett séták ugyanis évek óta a Budapest Art Week egyik legkedveltebb programjának számítanak. Az este nyolcig látogatható programban sok kis galéria szerepel, róluk nagyon sokan nem is tudnak, így most alkalom nyílik megismerkedni velük. Az előző évekkel ellentétben, 2018-ban már hét közben is indítanak túrákat annak érdekében, hogy a hétvégi zsúfolt alkalmakat elkerüljék. Izgalmasnak ígérkezik a Boldog herceg - köztéri séta a Duna két partján, melynek során olyan műveket néznek meg a résztvevők, amelyek a kortárs magyar szobrászat látványos darabjai, és amelyek segítségével felfedezhetik a közterek esztétikai értékeit. A másik izgalmas, csak egyszeri vezetés, a vasárnap délelőtti „4-es metróséta” lesz, amelynek szakértő vezetője állomásról állomásra hívja fel a figyelmet a napi rohanásban kevéssé megmutatkozó részletekre. Az Art Week záró napján, április 22-én, a Nyitott Műtermek Délutánja keretében a látogatókat hat helyszínen várják személyes beszélgetésre maguk a művészek. Ez a program ritka lehetőséget nyújt arra, hogy a művészetkedvelők betekintés nyerjenek a műtermek kreatív légkörébe, találkozzanak az alkotókkal, megismerjék alkotási technikájukat, a művek születésének folyamatát. A Budapest Art Week rendezvénysorozatban szereplő összes kiállításra és a kiállításokat kiegészítő programokra belépésre jogosít a megvásárolt heti, illetve napi karszalag, ám a kiegészítő eseményeken való részvételhez regisztráció szükséges, amelyet a BAW honlapján (www.bpartweek.hu) március 14-től tehetnek meg az érdeklődők.

Kapcsolódó témák

Két bolgár művész, egy szobrász és egy festő alkotásaiból nyílt közös kiállítás a budapesti Bolgár Kulturális és Tájékoztató Központban. Kettőjük együttes bemutatkozása cseppet sem véletlen, művészi felfogásukban ugyanis határozott rokonság figyelhető meg.

A budapesti Koreai Kulturális Központ látogatói már megszokták, hogy az itt megrendezett kiállítások mindig valamilyen különlegességet állítanak a középpontba. Nincs ez másként most sem, az Eszterházy Károly Egyetemmel közösen létrehozott, és december 16-ig látható YATOO című kiállítás esetében sem.

A Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításain a 19. századi anyag mindig is fontos helyet foglalt el az épület legreprezentatívabb, első emeleti termeiben. Harminc év után ezt az állandó kiállítást most új szempontok szerint újrarendezték. Ráadásul a jól ismert remekművek mellett, közel egyharmad részben, olyan alkotásokkal is bővült, amelyeket eddig csak ritkán láthatott a közönség.

A szakembereket és a közönséget is egyaránt meglepő eredmény született a 2016-ban már huszonnegyedik alkalommal meghirdetett, „Az év természetfotósa” pályázat értékelése során. A pályázat történetében mind ez idáig soha nem fordult elő, hogy a rangos szakmai versengés úgy a felnőtt, mint az ifjúsági kategóriában kettős győzelmet hozott volna!

2016.10.30 20:35

Melyik városban van hazánk egyetlen diadalíve, hol találtak nálunk múmiákat, hová érkezett annak idején az első vonat, az első dunai gőzhajó és az első villanyvonat? Hol van Magyarországon a legnagyobb tokaji bor gyűjtemény? Mindezeken kívül még számos hasonló kérdést tehetünk fel, de talán már ennyiből is kitalálható: Vácról van szó.

Blog ajánló
Városlátogatások Parga Görögország
PargaParga színpompás épületeivel Görögország egyik ékszerdoboza. A kék tengeröblöt félkaréjban övező bűbájos szépségű település a girbegurba utcácskákkal, a szorosan egymás mellé épített pici, tarka házakkal, mesekönyvbe illő látvány. Fényképről első ránézésre könnyen összetéveszthető a népszerű olasz turistacélponttal, Cinque Terré-vel.Az aprócska kis városka vagy falu Görögország észak-nyugati partvonalán az Epirusz régió dél-nyugati részén fekszik, közel az Acheron folyóhoz, mely az ókori görögök hite szerint Hádész birodalmának bejárata volt, ahová az alvilág révésze, Kharón az Acheron folyón úszó ladikján vitte a holt lelkeket.Parga történelme az antik időkbe nyúlik vissza. Számos náció uralkodott itt, a velenceiek, törökök, franciák, oroszok és angolok váltották egymást. Ebben az időben a települést Torininek hívták. A legenda szerint egyszer eltűnt egy értékes, Szűz Máriát ábrázoló ikon. Később egy pásztor talált rá azon a hegyen, ahol ma a velencei erőd romja áll. A helyiek ezt az eseményt intő jelnek tekintették és átköltöztették az egész várost. Szerencsés döntés volt, mivel a későbbiek során Torini városát földrengés pusztította el.A település híres szülötte Pargali Ibrahim Paşa, akit hatéves korában kalózok raboltak el, majd később Szulejman török szultán nagyvezíre lett, miután feleségül vette annak húgát. Szobra állítólag a városka fölé magasodó erődben látható, a nagy melegben eltekintettünk a felkapaszkodástól.Az öböl bejáratát apróbb-nagyobb szigetecskék tarkítják, egyik, a Panagia sziget a város egyik ékessége, melyen egy kis fehér templom látható. A Szűz Máriáról elnevezett templom aprócska kertjében egy kis harangtorony is van. Ha már nagyon melegünk van, akkor irány a strand! Szikrázó a napfény, kék tenger, fehér homok vagy apró kavics. Mi kell még! Csobbanjunk!A tengerparti főutcán és a kacskaringó mellékutcákban egymást érik a tavernák, éttermek, kávézók, bárok és ajándékboltok. A történelmi múlt, az idilli környezet és a romantikus atmoszféra Pargát méltán tartják Görögország egyik legszebb városkájának.Nézzünk meg egy videót:https://www.youtube.com/watch?v=wqzrRwcpqTE                                                                                                     By vinpet
Városlátogatások Ljubljana
LjubljanaA Ljubljanica folyó partján fekvő város már a római kor idejéből ismert volt Aemona néven, később a Monarchia idején a település neve Laibach volt. Az ókori országút egyik állomása, a híres Borostyán út évszázadokon keresztül erre vezetett Észak-Európából a Földközi-tengerig.A történelmi hangulatot árasztó óváros barokk épületeiben zavartalanul gyönyörködhetünk, mivel a belső utcákról kitiltották az autóforgalmat, szinte az egész egy sétálóövezet. Itt láthatjuk a városháza impozáns épületét, a püspöki palotát, és a kéttornyú, kupolás, barokk Székesegyházat.A város központi része a nemzet költőjéről elnevezett France Preseren tér a költő szobrával. Itt csordogál a Ljubljanica folyó, mely felett a Hármas-híd ível át, a rakpart a helyiek kedvelt korzója, ahol egymást érik az éttermek és a kávézók.A híres sárkányos híd nevét a négy pillért őrző, és a város jelképének számító sárkányokról kapta. A legenda szerint a hídfőn ülő sárkányok elkezdenek csapkodni a farkukkal, amikor egy szűzlány megy át a hídon. Vártunk egy darabig, de nem csapkodtak. Vajon mi lehet az oka?Az óváros fölé magasodik a Ljubljanai vár, melynek tornyán a sárkányos zászló lobog, melyhez egy érdekes legenda tartozik. A monda szerint az aranygyapjút elrabló Iaszon herceg, menekülés közben, a Ljubljanica folyóra érve egy óriási sárkánnyal találta szembe magát. Hogy ki győzött arról megoszlanak a vélemények, de a Ljubljanát őrző mesebeli sárkány a város jelképévé vált. Ljubljana címerében is megtalálható, sőt a városháza tetején kakas helyett aranyszínű sárkány jelzi a szélirányt.A várban raboskodott gróf Batthyány Lajos, emlékét a börtön falán egy tábla őrzi.A várfalról szép kilátás nyílik a városra.Sétáljunk a városban!Nézzünk meg egy videót: https://www.youtube.com/watch?v=9cl1LaZGZNc                                                                                                     By vinpet
Partnereink


Keress bennünket a Facebookon!