2019. május 21. kedd, Konstantin napja
A vezérek hazatértek
Révay András
2019.05.02 15:46
Nyolc nagyméretű festménnyel gazdagodott a Magyar Nemzeti Múzeum. A Magyar Nemzeti Bank 2014-ben indította el Értéktár programját, arra törekedve, hogy visszaszerezzen Magyarország számára, a külföldre vagy külföldi tulajdonba került értékekből lehetőleg minél többet. A nyolc, általuk most megvásárolt portré közül hét a magyar őstörténet mondai alakjait, a hun és magyar vezéreket, a nyolcadik kép Mátyás királyt ábrázolja.

A 17. századi magyarországi főúri rezidenciák berendezésének egyik jellegzetes eleme volt az úgynevezett ősgaléria. Ezek a portrésorozatok rendszerint több tucat egészalakos, életnagyságú képmásból álltak, amelyek az adott család élő tagjait és azok felmenőit ábrázolták. Ilyen nagyszabású, mintegy 40 képből álló festményciklus volt egykor az Esterházy család kismartoni kastélyának dísztermében vagy a Batthyány család rohonci várában. Ez utóbbiból 15 festmény a Nemzeti Múzeum gyűjteményébe került, Szent István király és Hunyadi János portréja a kupolateremből balra nyíló kandallóteremben látható jelenleg is. Ez a nyolc festmény is egy ősgaléria részét alkotta egykor. Az életnagyságú portrék Árpád, Gyula, Kadocsa, Kund, Lehel, Örs vezéreket, valamint Attilát és Mátyás királyt ábrázolják.

Egy egészen különleges festménysorozat kapott most helyet a Nemzeti Múzeum kupolatermében – jelentette be Varga Benedek a Nemzeti Múzeum főigazgatója. Miután a Magyar Nemzeti Bank megvásárolta a képeket, a múzeum - egy gyors restaurálás után – igyekezett azokat minél hamarább a közönség számára megtekinthetővé tenni. Világosan látszik, hogy a sorozat a magyar történelem évszázadokon átívelő jelentős alakjait kívánta megörökíteni. Az ősgalériák rendszerint a középkori magyar királyok és a honfoglaló vezérek portréit is magukba foglalták, így a magyar história távlatába helyezve mutatták be a megrendelő família dicsőségét. Ezek a képek egy ideig a kupolateremben maradnak, majd egy idő után az állandó kiállítás megfelelő területein kapják meg végleges elhelyezésüket.

A most bemutatott nyolc portré valóban egy ősgaléria töredéke, ami feltehetően báró Berényi György (1657-1722) megrendelésére készült az 1700-as évek elején – mondta el a képekről Serfőző Szabolcs művészettörténész, a kiállítás kurátora. A festmények a Nádasdy Ferenc által 1664-ben Nürnbergben kiadott Mausoleum Regnum Hungáriæ című kötet rézmetszett illusztrációit követik, akárcsak a Batthyány-ősgaléria vezérképei, tehát egyértelműen az 1700 körüli években, néhány évtizeddel a metszetes kiadvány megjelenése után készülhettek. A Mausoleum kötetet annak idején egyfajta síremlékként képzelték el és főleg a magyar királyoknak kívántak ezzel emléket állítani. A szövege is a magyar történelmet, őstörténetet meséli el a rokonság-mondák eszméire alapozva.

Pannónia meghódításával, Attila megkoronázásával kezdi és a magyar történelemnek ez a „hun” korszakát például hat rézmetszetű portréval illusztrálja. A könyvre alapozott festmények közül hét maradt ránk. Kézai Simon 1280 körüli krónikája szerint Gyula, Örs, Kund, Kadocsa, Lehel, Szabolcs és Vérbulcsú voltak a vezérek, akiknek öt képmása látható az ősgalériában, Szabolcs és Vérbulcsú képei elvesztek. A nyolcadik festmény Hunyadi Mátyás portréja. Noha az ősgaléria valószínűleg több magyar király képét is tartalmazhatta, de sajnos ezek szintén elvesztek. Érdekes a képek nyomon követhető sorsa is. A nyolc kép 2016-ban bukkant fel egy művészeti vásáron ahol képkereskedők kínálták eladásra. Elmondásuk szerint a képek korábbi tulajdonosa Liechtenstein család volt. Hozzájuk a képek házasság, hozomány révén kerültek.

A képciklus helye valószínűleg a megrendelő, báró Berényi György bodoki várkastélyában, Nógrád megyében lehetett. Az evangélikus vallású báró pályája gyorsan ívelt fel az 1700 körüli években. Miután katolizált, szoros kapcsolatba került Esterházy Pál nádorral, a Királyi ítélőtábla bírája lett, 1712-ben zászlóvivőként vett részt III. Károly pozsonyi koronázásán, majd 1720-ban grófi címet szerzett. Az időszak fontosságára vonatkozóan a képeken utalást is találunk. A festmények alján olvasható latin nyelvű feliratok megnevezik az ábrázolt személyt és annak dicső tetteit. Ezek az úgynevezett kronosztichonok, azaz a pirossal kiemelt betűk számértékkel bírnak, melyeket összeadva mindegyik felirat az 1700. évet adja. Jelenleg még nem tudjuk, miért volt olyan fontos ez az év, milyen esemény köthető hozzá?

 Attila portréjának felirata: „Attila, a mindenható ostora, Trois-hoz közeledve és azt bevenni akarva, Szent Lupus püspök kérésére megkegyelmezett a városnak.” A monda szerint a püspök a várfalon állva kérdezte Attilát és ő nevezte magát Isten ostorának – innen ered a krónikás hagyomány szerint közkeletű neve. Árpád fejedelem portréjának felirata: „Árpád, a turultól fogant, Álmos fia, egy lóért cserébe megszerezte Pannóniát.” Az írás egyszerre utal a magyarok misztikus eredtére, a turultól fogant Emesére, és a fehér ló mondájára, a Szvatoplukkal kötött cserére. Mátyás király portréján pedig a következő olvasható: „Corvin Mátyás, Magyarország gyarapítója, amint eltávozott az életből, bőgtek az oroszlánok Bécsben, amit ő foglalt el.” Ennek hátterében az a valós tény áll, hogy Lorenzo Medici – elismerése jeléül – két oroszlánt küldött neki ajándékba. A hagyomány szerint a király halálakor az oroszlánok bőgve gyászolták. Érdemes a képek megtekintésére egy kicsit több időt szánni, a latinul nem tudók számára is érdekes szórakozás lehet megkeresni a képek alján a jól felismerhető szavakat.

Kapcsolódó témák

Két bolgár művész, egy szobrász és egy festő alkotásaiból nyílt közös kiállítás a budapesti Bolgár Kulturális és Tájékoztató Központban. Kettőjük együttes bemutatkozása cseppet sem véletlen, művészi felfogásukban ugyanis határozott rokonság figyelhető meg.

A budapesti Koreai Kulturális Központ látogatói már megszokták, hogy az itt megrendezett kiállítások mindig valamilyen különlegességet állítanak a középpontba. Nincs ez másként most sem, az Eszterházy Károly Egyetemmel közösen létrehozott, és december 16-ig látható YATOO című kiállítás esetében sem.

A Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításain a 19. századi anyag mindig is fontos helyet foglalt el az épület legreprezentatívabb, első emeleti termeiben. Harminc év után ezt az állandó kiállítást most új szempontok szerint újrarendezték. Ráadásul a jól ismert remekművek mellett, közel egyharmad részben, olyan alkotásokkal is bővült, amelyeket eddig csak ritkán láthatott a közönség.

A szakembereket és a közönséget is egyaránt meglepő eredmény született a 2016-ban már huszonnegyedik alkalommal meghirdetett, „Az év természetfotósa” pályázat értékelése során. A pályázat történetében mind ez idáig soha nem fordult elő, hogy a rangos szakmai versengés úgy a felnőtt, mint az ifjúsági kategóriában kettős győzelmet hozott volna!

2016.10.30 20:35

Melyik városban van hazánk egyetlen diadalíve, hol találtak nálunk múmiákat, hová érkezett annak idején az első vonat, az első dunai gőzhajó és az első villanyvonat? Hol van Magyarországon a legnagyobb tokaji bor gyűjtemény? Mindezeken kívül még számos hasonló kérdést tehetünk fel, de talán már ennyiből is kitalálható: Vácról van szó.

Blog ajánló
Városlátogatások Ismerkedés Linz városával
Ismerkedés Linz városávalA település említésére azonnal a nálunk is kedvelt sütemény jut eszembe. Próbáljuk jobban megismerni ezt a Duna festői ölelésében fekvő szép várost.A történelme a kelta időkre nyúlik vissza, akik Lentos néven alapították a mai Linz elődjét. Később a rómaiak Lentia (Csónak) névre keresztelték a települést, mely a 19. századig csupán néhány háztömbből és a várból állt.Linz ausztriai iparváros, ma is fontos gazdasági központ, a felső-ausztriai tartomány székhelyeként a harmadik legnépesebb osztrák város, mely az elmúlt évtizedekben látványos átalakuláson ment keresztül.Linz a változások városa, ahol azonos hangsúlyt kap a tudomány, a művészet és a fejlődés. 2014-ben a város elnyerte az UNESCO-tól a Médiaművészetek városa címet is. A számos érdekesség mellett Európa egyik legmodernebb technológiai központja is itt található. Linznek saját hegye is van, az 537 méter magas Pöstlingberg. A hegytetőn emelt búcsújáró templom egyik nagy bástyájában mesevasutat rendeztek be a gyerekeknek.Kedvező időben érdemes a város felülnézetben is megtekinteni, de ehhez nem kell sárkány-repülni vagy helikopterrel körözni, elegendő csupán felsétálni a Passage bevásárlóközpont lépcsőjén, és máris a város háztetőin vezető sétaúton találjuk magunkat. A kémények magasságából pazar a kilátás az óvárosra. A belvárosban gyönyörű, barokk épületeket láthatunk. A főtér (Hauptplatz) Európa egyik legnagyobb tere. A tér középpontjában az 1716-ban felállított, 26 méter magas Szentháromság-szobor áll, a tetején aranyozott alakokkal, melyet pestisoszlopként is emlegetnek a szörnyű járvány mementójaként.Az Alter Dom Linz legnagyobb temploma. A barokk székesegyház a 17.-ik században épült.  Robusztus, égbenyúló tornyai között Szent Ignatius szobrát láthatjuk. A templombelső fából faragott szószéke és orgonája fantasztikus látvány.A püspöki templom, a Neuer Dom Ausztria második legmagasabb temploma, neogótikus tornya 134 méterre nyúlik az ég felé. Csodálatosan díszített, festett üvegablakainak egy része a második világháború alatt megsemmisült, ezeket kortárs művészek renoválták nagyszerűen.Linzben járva, feltétlenül kóstoljuk meg a város egyik jelképét, a hagyományos linzer tortát. A sütemény egy kicsit más, mint az itthoni linzerek, a töltelékben többek között mandula és dió is található. A mai gyerekek már a kor szellemének megfelelően "lézer tortának" hívják.Érdekesség, hogy egész Felső-Ausztriában tilos a városokban füvet nyírni, a méhek érdekében. A városban számtalan méhkaptár található, többnyire a házak tetején, és a különleges becsben tartott méhek érdekében vágják ritkábban a vadvirágokkal teli közterületek zöldjét.Nézzünk meg egy videót: https://www.youtube.com/watch?v=waP41ecrG70                                                                                                   By vinpet
Partnereink


Keress bennünket a Facebookon!