2019. augusztus 20. kedd, István és Vajk napja
Aktszobor kiállítás
Révay András
2014.10.07 20:50
Október 9-én új állandó kiállítás nyílik a Nemzeti Galériában. A gyűjteményükben őrzött márvány aktszobrokból mutatnak be válogatást, köztük több olyan szobrot is, mely korábban hosszú ideig nem volt látható.

A német nyelvből átvett akt szó jelentése: „tett”, „cselekedet”. Művészeti kifejezésként eredetileg a meztelen vagy felöltözött modell figurájának, tartásának, mozdulatának tanulmányszerű ábrázolását jelölte, majd fokozatosan vált a ruhátlan emberi test megjelölésévé. Az akt megalkotásához a középkorban is modellt használtak, eleinte a női akthoz is férfi modellt. A női modell alkalmazása 1500 után vált általánossá. A magyar művészeti oktatásban még az 1890-es években sem terjedt el a meztelen modell után való rajzolás, pedig a franciaországi akadémiákon ekkor ez már általános gyakorlat volt. Beck Ö. Fülöp, Kisfaludi Strobl Zsigmond, Ligeti Miklós, Moiret Ödön, Róna József és Sződy Szilárd 1890-1920 között készült aktszobrai mind egy-egy jellegzetes aktábrázolás-típust képviselnek.

Újdonság a Galériában, hogy egy kiállítótérben csak szobrokat helyezzenek el. Igaz, mindössze tíz szoborról van szó – mondta el a bemutatón dr. Szeifert Judit, a Galéria Szoborosztályának vezetője, a kiállítás rendezője. Az akt a kiállítás-látogatók egyik kedvelt témája, ugyanakkor arra is jó példa, hogy mennyi különböző szándék kifejezésére alkalmas. Valamennyi szobor fehér márványból készült, amire általában azt gondolnánk, hogy egységes anyag. Ám gyorsan kiderül; igencsak változatos. Van hófehér, különféle, zöldes, szürkés erezetű, kristályosabb szerkezetű. A szobrok a századforduló idején készültek. Az 1890-es évek elejétől az 1920 évek közepéig terjedő időszakot ölelik fel.

A tárlaton bemutatott mintegy negyedszázados időszakban még egymás mellett éltek a historizáló-antikizáló és a modern törekvések. Mindegyik felfogásra található példa a kiállított tanulmány jellegű, illetve allegorikus vagy szimbolikus aktszobrok között. A századvég szobrászatának legjelentősebb megújítója Auguste Rodin (1840–1917), akitől a budapesti Szépművészeti Múzeum már 1900 körül vásárolt műveket. A bemutatott magyar szobrászati alkotások egy részén is érzékelhető a francia mester hatása. Ez utóbbi különösen Ligeti Miklós alkotásaira jellemző, akinek négy szobra is látható ezen a kiállításon.

A maga korában rendkívül sikeres szobrásznak számító Ligeti Miklós a hivatalos megbízásokkor gyakran engedni kényszerült a megrendelői elképzeléseknek. Ezzel szemben a saját kedvtelésére készített munkáit kötetlenül alkothatta meg. Szalonplasztikája mindezidáig a raktárban volt és erre a kiállításra restaurálták, csakúgy, mint az összes, most bemutatott márványszobrot. Érdekessége, hogy az iparművészet és a képzőművészet határmezsgyéjén helyezkedik el. Kétféle anyagból készült, a fehér márványt a művész bronzzal ötvözte. A bronz almafa üreges részében egykor vezetékek is húzódtak és világító, apró piros villanykörték keltették az almák képzetét. Sajnos ez most már nem látható.

A mitológiai témák feldolgozását mutatja az 1910-ben készült Születő Vénusz, Moiret Ödön alkotása. A Venus Anadyomene, a „tengerből kiemelkedő” Aphrodité ókori eredetű ikonográfiai típusa. Az istennő születésének történetét Hérodotosz meséli el. Moiret szakít a Botticelli óta megszokott ábrázolással, ahol az istennő diadalmasan, a kagylón állva jelenik meg és Aphroditét ébredező, nyújtózkodó nőalakként, valóban mintegy születése pillanatában értelmezi. A legszokatlanabb maga a kompozíció, alig találni példát arra, hogy Vénusz ülve jelenjen meg. Elképzelhető, hogy Moiret a szerelemistennő egy másik ókori ikonográfiai típusát, az úgynevezett kuporgó Aphroditét vette alapul, ami egyes vélemények szerint ugyancsak a megszülető Vénuszt jeleníti meg.

Művészetében a különböző világhoz tartozó szereplők jelképes találkozásának egyik legjelentősebb példája a Szerelem című alkotása, melyet elkészülte után egy évvel vásárolt meg a magyar állam. A márványba faragott kétalakos kompozíción a hullámok által partra dobott fekvő nimfa fölé meztelen ifjú hajol és csókjaival halmozza el a halfarkú lányt. Ligetit a fantáziavilág csodás lényeinek megjelenítése a 20. század első két évtizedében foglalkoztatta, később a szimbolista-szecessziós tematika és nyelvezet általános háttérbe szorulásával az ő művészete is más irányba haladt tovább.

A kiállított tíz szoborból hat még soha nem szerepelt állandó kiállításon, Kisfaludy Reggel című szobra pedig az elmúlt két évben nem volt látható. Kisfaludy Stróbl Zsigmond a budapesti Művészházban 1909-ben rendezett kiállítása után vált elismertté. Az első Világháború viszontagságait és a Tanácsköztársaság leverését követő időkben nehezen talált újra önmagára. A gondok elöl menekülve mintázta női márványszobrait, ezek sorába illeszkedik a Reggel. Kisméretű példányát 1924-ben faragta és egy reprodukciója megjelent a Studio című angol nyelvű lapban. William Randolph Hearst, korának amerikai médiamágnása ennek hatására rendelte meg a szobor életnagyságú változatát. A kiállításon annak másodpéldánya látható.

www.mng.hu

Kapcsolódó témák

Különleges könyv bemutatója és egy kiállítás megnyitása zajlott egy időben Budapesten a Józsa Judit Galériában. A falakon, kódexlapokon látható a Belváros-Lipótváros krónikája és a különálló lapok együtt, könyv formában, kézbe vehetővé váltak.

Ez volt a kezdet, az első lépés a világsikerhez vezető úton – mondta el Rajk László azon a sajtótájékoztatón, ahol bejelentették: Oscar-díj jelölést kapott a Saul fia című magyar film.

A sztárvendég, Plácido Domingo iránti óriási érdeklődésre való tekintettel estéllyé alakítja február 6-i rendezvényét a Magyar Állami Operaház. Estélyt adnak, és ezzel esélyt, hogy a világhírű spanyol énekes fellépését 1236 vendég láthassa színháztermi kényelemben.

A tizenkettedik Újbor és Sajtfesztivál a Bánk Bán Bordalával nyílt meg Budapesten a Vajdahunyad Várban, a Mezőgazdasági Múzeumban. A jó hangulat nem csak ennek volt köszönhető. A borászok bizakodóak, a 2015-ös év jó évjáratnak ígérkezik. Az pedig köztudott, hogy a bor és a sajt egymásnak jó barátai. Ahol sűrűbben nyílik a palack, ott több fogy a sajtokból is.

A Gundel Művészeti Díjat az ezredforduló tavaszán alapította a Gundel Étterem vezetősége. Az első díjátadásra 2001 májusában került sor: eleinte 10, a későbbi években 14 kategóriában díjazták a különböző művészeti ágak legjobbjait. Idén a díjazottak csoportja átalakult, egyenként két tagból álló, hat szakmai kuratórium dönt és a sor egy hetedik. új kategóriával gazdagodott.

Blog ajánló
Városlátogatások Karlovy Vary – Karlsbad
Karlovy Vary – KarlsbadA híres fürdőváros neve szó szerint „Károly forrását” jelenti. A fáma szerint, az uralkodó vadászat közben járt erre, és lenyűgözte a táj szépsége. Később, várost alapított itt, melyet róla neveztek el Karlsbadnak.Számos híres ember fordult meg itt: Goethe, Gogol, Tolsztoj, Liszt Ferenc, Chopin, Beethoven valamint I. Péter, és most V. Péter látogatott ide.Arany így írt a fürdőről: a Toldi szerelmében: "Ha a vizek a doktoroknál jobbak nem lennének, az emberek bizony mind – mind elvesznének."  A városban több száz kisebb-nagyobb gyógyvíz-forrás található, melyek hőmérséklete 34 és 73 fok között van, de a gyakorlatban 12 forrást használnak gyógyításra, a 13.-ik is jelentős gyógyerővel rendelkezik, ez aBecherovka. Érdekes módon ennek a hatása látszik meg a leghamarabb.A híres Grandhotel Pupp-ban foglaltunk szállást, tudjátok ez az, amelyikben a Last Holiday (Utolsó vakáció) című film is játszódik, melyben Depardieualakítja a szálló főszakácsának szerepét. Egyébként fogattak itt egy James Bond filmet is. /Casino Royal/                                          A híres tükörteremA szállodát nem volt könnyű megtalálni a rengeteg sétálóutca miatt, itt már teljesen eldobta az agyát a GPS, ezért, közel egy órát bolyongtunk mire ráleltünk erre a gyöngyszemre. A fogadtatás méltó volt a hotel hírnevéhez, már a parkolóban név szerint vártak, és azonnal jött a londiner a csomagokért. A szobában a Tv-t bekapcsolva, ez a kép fogadott:Karlovy Vary, igazi kozmopolita város, rengeteg náció fordul itt elő, de túltengnek az orosz vendégek, ami azért probléma, mert felverik az egyébként is magas árakat, és igénytelenségükkel rontják a színvonalat. Itt már nem a spájzban vannak, hanem a lakosztályokban. Képesek susiban, vagy gatyában lejönni, reggelizni, és a pénzük miatt nem szól rájuk a személyzet.No, de térjünk vissza a gyógyforrásokhoz.Ivókúra:Szinte minden sétálgató ember kezében, furcsa formájú csőrös pohárkát láthatunk, melyből időnként kortyolnak egyet-egyet. Eleinte irigykedve néztem, mert azt hittem mindenki Becherovkát iszik. Később tudtam meg, hogy a poharakban meleg, ásványi sókban gazdag forrásvíz van. Rögtön eszembe jutott gyermekkori élményem, amikor a Dagály strandon a tízórai zsíros-döngő befalása után az ivókúthoz mentem, és melyből számomra borzalmas ízű meleg-víz jött, ami azonnal kihozta a tízórait is.Ma erre mondják, hogy búvárital, azaz lemegy, körülnéz és visszajön. Tehát a tapasztalataim birtokában, én csak a 13-as számú gyógyvizet ittam, bár kíváncsiságból megkóstoltam egy 52 fokos gyógyforrás vizét, de egy félreeső helyen diszkréten kiköptem.                Ez az ősforrás, melyből rotyogó, sós forró víz tör elő                       Nem lehet elég korán kezdeni a gyógyfürdőzéstBecherovka:Eredeti neve: "karlsbadi Becher-keserű", nevét Josepf Becher patikusról kapta, aki, másokkal együtt, kikísérletezte, a 21 fajta gyógynövényből álló összetételt, ami természetesen szigorúan titkos.A környékén található több mint száz természetes gyógyforrás közül csak tizenkettőt használnak gyógyításra, de több mint 40 éven át, a Becherovkát is gyógyszerként árusították. Angol keserűként is ismert volt /English Bitter”/,mivel egy angol orvos is közreműködött a recept kidolgozásában. Koktélokat is készítenek belőle, az egyik legnépszerűbb, a „beton”, ez becherovka és tonik keveréke. A múzeum-látogatáson igazi nemzetközi társaság vett részt. Rajtunk kívül voltak svédek, spanyolok, egyiptomiak és lengyelek, csak, Rejtőt idézve: csak az orosz hússaláta hiányzott.Karlovy Vary-ban a környezet is a teljes kikapcsolódást szolgálja: az erdőkkel körülvett dimbes-dombos város területének közel felét borítják erdők, ligetek, vagy parkok, a híres promenádok és sétálóutcák. A Teplá folyó hídjain hangulatos kiülőkből gyönyörködhetünk a fantasztikus panorámában.   Ez a híres kolonnád, ahol találjuk a különböző hőfokú forrásokat                      Akár belsőleg, akár külsőleg igényled a fürdőzést, ebben a régióban minden kényeztetést megtalálsz.Nézzünk meg egy videót:  https://www.youtube.com/watch?v=JqRhPgqs_eI                                                 
Egy nap a városban Ilyen, amikor egy igazi olasz fagyis Bud Spencert idéz Budapesten
Újlipótvárosban kerestem meg azt az IGAZI olasz fagyizót, amit egyik olvasónk ajánlott, így: A tulaj, Vittorio készíti és árulja a fagyit, ami tényleg olyan mintha Olaszországban ennéd, sőt, igazi olasz ristrettója is van (nem az a vizes magyar espresso). Kicsit olyan a srác, mintha Roberto Benini tesója lenne, és az egész több mint egy szimpla fagyizás, nagyon barátságos csóka, szívesen mesél magáról is ha kérdezzük. Nem lehet eltéveszteni, a Visegrádi és Kádár utca sarkán észre fogjuk venni a Vittorio nevet a cégtáblán. És Bud Spencert: a cégérnél is kiemeltebben kapjuk magunk elé gyerekkorunk legbarátságosabb óriását, aki Terence Hilllel a mai napig letörölhetetlen vigyort csal az arcomra, és a most felnövő generáció ugyanolyan imádattal nézi a filmjeiket, ha megismertetjük őket ezekkel. Az örökkévalóságnak szóló filmek ezek. A felirat kissé különös. Egyértelmű, hogy az idézet abból a jelenetből van, amikor Johnny Firpo szeretne mindenáron pisztáciát enni, de Charlie momentán kifogyott belőle (És megint dühbe jövünk c.). Ami a fura, hogy mi úgy ismerjük a kínálatot gyerekkorunk óta, hogy van: vanília karamell tutti-frutti rumosdió és kávé A táblán meg ez olvasható: vanília csokoládé eper citrom kávé Azt meg ugye mindenki tudja, hogy “csokoládé nem is volt”, úgyhogy végképp nagy a zavar. Odabent divatos szemüvegben, belőtt séróval, sportos ötvenes benyomást keltve várja a betérőket Vittorio. Angolul lehet vele beszélgetni, meg persze olaszul. Megkérjük, hogy jöjjön ki, és olvassa fel nekünk az eredeti kínálatot, amit Charlie Firpo tartott, hiszen mi végig abban a hitben voltunk, hogy tutti-frutti és rumosdió is van. Íme:   Odabent egyébként Vittorio is egészen jó fagyikat árul, hátul figyelnek a gépek, amikkel készíti. A honosítás itt is látszik, hiszen egy méretes PUNCS felirat is látszik, alatta a szokásos színű fagyi. “Bármit ajánlok, csak azt nem, nem is értem, hogy miért szeretik ezt, de hát kell ilyet is tartanom” - mondja Vittorio. Tessék, kérem, nem csak a tutti-frutti az, ami különös lényként megjelent a fagyik magyarítása közben. Vittorio kávéja tényleg jó, olaszos, de vannak savai, van teste, a presszó is elég erős, én nem mozdultam rá a kétszer töményebb - egyébként meg koffeinben szükségképp szegényebb - ristrettóra. Itt az első korty után, mikor rájöttem, hgoy ez tényleg jó: Vannak itatóedények is a járdán, mindenféle állat számára (volt egy MÉHEK feliratú is, de makrolencsés felvételt nem tudtam): Itthon megkerestem a jelenetet olaszul, Charlie sokkal szelídebb itt, mint a magyar verzióban: Tényleg úgy volt, ahogy a felirat mutatta: vanília csokoládé eper citrom kávé Gelateria VittorioCím: 1132 Budapest Visegrádi utca 6.
Egy nap a városban Megéri kipróbálni a Beyond Meat húspogácsát, ami valójában nem is hús?
Annyira nagyot szólt, hogy itt a Beyond Meat nemhúspogácsa, és hogy a Vegan Love-ban bárki vehet magának egy tényleg hús ízre hasonlító zöldségkészítményt, hogy az utóbbi napokban még a politikai újságírókat is kiküldték tesztelni, hogy mindenképp mondjanak véleményt a cuccról. Olyan felfokozott volt az érdeklődés, hogy először azt hittem, hogy kereskedelmi forgalomban kapható a sejtből növesztett steak, de aztán láttam, hogy még nem tartunk itt. Még csak a hússzerű nemhús az áttörés. Az állítás leginkább nem is a vegánok körében terjedt hangosan, hanem épp a húsevők adták egymásnak a kilincset. Ez nem meglepő, sok vegán témájú posztban írtam már arról, hogy egy-két év vegánság után a vegán étrend megváltoztathatja az ízlést, új kedvenceink lesznek, és egyáltalán nem a hús íze az, amire akkor vágyunk. Senki nem is gondolhatja, hogy a vegán közösség titokban tényleg telesírja minden este a párnáját, hogy ma sem éreztem a számban a lapocka ízét. Persze én is kíváncsi voltam, mert azoknak, akik szép lassan egyre kevesebb húst fogyasztanak, és egyre több vega és vegán fogást helyeznek el az étrendjükben - mint én -, azoknak fontos lehet a húspótló. Na nem az olyan, mint a 827 vegán sonkája, aminek az íze az állott káposztához áll a legközelebb. Az többet árt, mint használ. Szóval én is elmentem, és kértem a 2900 forintos hamburgerből. “Luxus” - írták róla sokan, de ők nyilván nem ettek még Budapesten kézműves burgert, mert akkor tudnák, hogy ezek alapján a buszvégállomásos csalamádést leszámítva minden az. Ez az ár - sajnos - simán előfordul marhaburgereknél is, és nem kellett ehhez szakéval masszírozni sem a gulyást, sem a kondást. Ránézésre a Beyond Meat pogácsak tényleg húsnak tűnik. Basszus, állagra is. Ha szobrászművészeti alkotásként kellene értékelni, azt mondanám, egész jól sikerült, már csak a feketére égetett részeket kellene rávarázsolni, meg még egy kis csillogó zsírt - olajat -, és kész. És az íze? Az is hússzerű! Olyan, mint egy löncshús, nagyjából, nagyon sok füst ízzel, hogy ezt elnyomják. A kezeden is löncshús-szerű illatot hagy, ha megfogod, de a szádban végül is a füst dominál. Az ízkép tényleg mutat hasonlóságokat a hússal, és egyáltalán nem húzza meg a fejedben a “romlott ez az étel” triggert, de a helyzet az, hogy egyáltalán nem akkora élmény, mint a Vegan Love bármelyik másik burgere, amik viszont a hedonizmust hozzák el. Aki nem tudja marha nélkül elképzelni a burgert, most sem fogja. Annak várnia kell a laborban nyomtatott marhanyakra és vesefaggyúra. Aki ad egy esélyt a Vegan Love-nak, az Istvánffynak, Matrjoskának, azok ehetnek jó vegán burgert, egészen más összhangokkal. A Beyond Meat egy nagyon szép művészeti alkotás, egy ehető szobor, és tényleg elismerésem, de úgy jár majd, mint a Blu-ray. Kronologikusan indokolt, de egy idő után alapvetően lecserélt műfaj lesz, mert más, sokkal ésszerűbb vagy változatosabb, vagy kényelmesebb megoldások vonzóbbak lehetnek. Érdemes kipróbálni? Persze, mint egy időszaki kiállítást. Rendszeres fogyasztók leszünk? Nem hinném, hogy bárki az lenne, akár vegán étrendet folytat, akár nem. És hogy miből áll a Beyond Meat? Íme az összetevő-lista: Víz Borsófehérje Repceolaj Finomított kókuszdióolaj Cellulóz bambuszból metilcellulóz Burgonyakeményítő Természetes aroma maltodextrin Élesztőkivonat Só Napraforgóolaj Növényi glicerin Szárított élesztő Gumiarábikum Citruskivonat Aszkorbinsav Répa juice kivonat Ecetsav Borostyánkősav Módosított élelmiszer-keményítő A Vegan Love-ról, és a jó vegán burgerekről itt írtam.
Városlátogatások Hollókő vára
Hollókő váraA Kacsics nemzetség ősi birtoka volt a környék. A tatárjárás után, IV. Béla király parancsára, a XIII. század közepén kezdték el építeni a község fölé magasodó erődítményt, hogy a portyázó tatárokkal szemben megvédje a környék lakósait.Hollókő várát Károly Róbert 1313-ban Szécsényi Tamás vajdának adományozta és ebből az időszakból származik első írásos említése is "Castrum Hollokew" néven.1552-ben török kézre került a vár, mely a közel 150 éves török uralom alatt felváltva volt török és magyar kézen.  Egy legenda szerint a várat furfangos módon foglalták vissza. Néhány magyar vitéz kereskedőnek öltözve bekérezkedett a várba, ahol portékájukkal lekötötték a törökök figyelmét, majd leeresztették a felvonóhidat és beengedték a kint lesben álló magyar katonákat. Kilátás a várból:A várat véglegesen 1683-ban Sobieski János lengyel király szabadította fel a török iga alól, majd I. Lipót császár 1701-ben kiadott rendelete kimondta a magyar végvárak megszűntetését, így 1711-ben Hollókőn is bontási munkálatokat kezdtek, de felrobbantására nem került sor. Így maradhatott meg Hollókő vára Nógrád megye legépebb XIII. századi végváraként.Helyreállítása 1996-ban fejeződött be. A külső várudvaron álló két gazdasági épültben kiállítás mutatja be az erődítmény történetét, kutatását, helyreállítási munkálatait.Nézzünk meg egy videót a várról és erről a gyönyörű településről!https://www.youtube.com/watch?v=t5MQrulkFqUhttp://www.youtube.com/watch?v=9mDtGK2l1JY                                                                                       vinpet
Partnereink


Keress bennünket a Facebookon!