2019. július 17. szerda, Endre, Elek és Dzsesszika napja
Artisták, kutyusok, nevetés
Révay András
2019.04.19 22:14
Varázslatos időutazáson vehetnek részt a nézők április 20. és szeptember 8. között a Fővárosi Nagycirkuszban. A Repülőcirkusz című produkció visszarepít a száz évvel ezelőtti nagy cirkuszok pompás világába, megidézve a cirkuszművészet igazi csodáját: ezen a nyáron ugyanis a bohóc és a nevettetés kerül az előadás középpontjába!

Hogy ez a bohócokra vonatkozó állítás mennyire igaz, arra nézve nincs is jobb bizonyíték, mint az, hogy a világ leghíresebb bohócai jönnek el – most először – Budapestre. Natalino Giovanni Huesca – vagy, ahogy az egész világ ismeri – Fumagalli, művésznevét édesapjától, Enricótól örökölte, aki ezen a néven vált híressé. Még Fellini 1970-ben készült, Bohócok című filmjében is szerepelt. Giovanni sokáig egy kötélszámban lépett fel a sógorával és bátyjával, Darisszal. Bohócként 1994-ben kezdte a pályát a Roncalli Cirkuszban és ekkor vette fel apja művésznevét is. Az „Adj mézet méhecske” című bohózatával azonnal átütő sikert aratott, nyomban belopta magát a közönség szívébe. Műsorával a 2001-es Monte Carlo-i Nemzetközi Cirkuszfesztiválon az Ezüst Bohóc-díjat nyerte el, majd 2015-ben ugyanezen a rendezvényen – akkor már a bátyjával, Darisszal közösen – Arany Bohóc-díjat kaptak.

A Repülőcirkusz előadást Kristóf Krisztián rendezte, aki szintén nem ismeretlen a nemzetközi cirkuszvilágban. Világhírű artistacsalád tagja, kisgyermek korától a cirkusz bűvöletében él. Iskolái végeztével egyedülálló zsonglőr-számmal hívta fel magára idehaza és külföldön a figyelmet. Mutatványával bekerült a Guinness Rekordok könyvébe is. Ő volt 1996 és 2012 között a Budapesti Nemzetközi Cirkuszfesztivál rendezője és megalapítója a Magyar Cirkusz és Varieté Mester stúdiójának. Álláspontja szerint a hagyományos cirkusz három alapelemből tevődik össze Ezek: az akrobatika, tehát az artisták, a másik az állatprodukciók, a harmadik pedig – ami nagyon fontos – a humor, a nevetés, a bohócok. Szakértelmének nemzetközi elismertségét jelzi, hogy ő rendezte a március végén mozikba került hollywoodi szuperprodukció, a Dumbó cirkuszi jeleneteit. A Repülőcirkusz című nyári műsornak dramaturgiailag semmi köze sincs a filmhez, közös pontokat mégis felfedezhet a néző. Abból a varázslatból, ami a filmforgatás sajátja volt, próbál meg most néhány mozzanatot áthozni a budapesti cirkusz előadásába.

A Fővárosi Nagycirkusz porondjára lép például Jana Posna, aki színes kutyáival többször is feltűnik a Tim Burton által rendezett Dumbóban. Németországban filmegyetemet végzett, forgatókönyvíróként és rendezőként dolgozik német televíziós csatornák és nemzetközi varieté showk számára, de – mindezek mellett – állatidomár. A kutyákat jutalomfalatokkal és pozitív visszajelzésekkel idomítja. Férjével közösen lépnek fel pudlijaikkal Európa manézsaiban. Bemutatkoztak már Franciaországban, Belgiumban, Norvégiában, Dániában, az Orosz Állami Cirkuszban és a földkerekség legnagyobb színpadán, a berlini Friedrichstadt Palastban is. Az ember és állat harmonikus viszonyában hisznek és ennek megfelelően élnek, bánnak állataikkal.

 A mongol akrobatacsoport golyós bemutatója egyfajta tisztelgés a magyar cirkuszművészet előtt. Ilyen golyós produkciót Magyarországon mutattak be először. A közönség a Sallai csoporttól láthatta ezt a műsorszámot még a negyvenes évek végén, ennek technikáját vették át és fejlesztették tovább a mongol cirkuszművészek. Szinte hihetetlen, hogy miközben a lábuk alól bármelyik pillanatban kigurulhat a támaszték, ők a tetején állva, mégis biztos kézzel tartják a társaikat. A Mongol Cirkusz Társulat akrobatái egy ugrókötél-számot is bemutatnak, mellyel a 2019-es gironai Elephant d’Or Cirkuszfesztivál Arany Elefánt-díját és a 8. Bayeux-i Nemzetközi Cirkuszfesztivál Ezüst-díját is elnyerték. Műsorukban a közönség nemcsak kiváló produkciók megtekintésével lesz gazdagabb, hanem betekintést nyerhet a különleges mongol kultúrába is.

Az orosz Trió Arabey három művésze Edvin Marton zenéjére adja elő gúlaszámát. Bemutatójuk kiegészül a Fővárosi Nagycirkusz állandó tánckarának közreműködésével. Egy akrobatikus, tizennégy táncosnőből álló csoport csatlakozik hozzájuk. Ez a tánckar szintén a régi koroknak megfelelő jelmezekben táncol charlestont, swinget és keringőt, nemcsak ennél a produkciónál, hanem a látványos bevonuláskor, a fináléban, valamint a műsorszámok között is. Koreográfusuk, Szabó Réka, négyéves kora óta táncol, az általános iskolai évek alatt sok klasszikus versenytánc és rock and roll versenyen vett részt. A Budapesti Táncművészeti Stúdió Szakközépiskolájában színházi táncosként végzett. Rendszeres fellépője Mága Zoltán újévi koncertjeinek. A Fővárosi Nagycirkuszban is többször szerepelt már, ez lesz az első koreográfusi munkája.

Az artisták között kiemelkedik majd a Trio Dandy, az orosz rúdugró akrobaták pillanatnyilag a legjobbak ebben a műfajban. Minden előadáson garantálnak két hármas szaltót, mindenféle biztosítás – kötél, matrac – nélkül. A műsor nagy meglepetése a címadó produkció, ami valóban repülés lesz a porond fölött. Az előadásban a magyar cirkuszművészet egyedüli képviselőiként, a hosszú külföldi turné után hazatérő Trio Sárközi zsonglőr produkciójában a gyorsaság és az elegancia ötvöződik. A Repülőcirkusz előadása korhatárok nélküli, célja pedig, hogy visszarepítse a nézőket a korabeli cirkuszok pompás világába. Minden felnőtt újra gyermek lehet, és minden gyermek megismerheti azokat az élményeket, melyeket szüleik kiskorukban élhettek át!

 

Kapcsolódó témák

Két bolgár művész, egy szobrász és egy festő alkotásaiból nyílt közös kiállítás a budapesti Bolgár Kulturális és Tájékoztató Központban. Kettőjük együttes bemutatkozása cseppet sem véletlen, művészi felfogásukban ugyanis határozott rokonság figyelhető meg.

A budapesti Koreai Kulturális Központ látogatói már megszokták, hogy az itt megrendezett kiállítások mindig valamilyen különlegességet állítanak a középpontba. Nincs ez másként most sem, az Eszterházy Károly Egyetemmel közösen létrehozott, és december 16-ig látható YATOO című kiállítás esetében sem.

A Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításain a 19. századi anyag mindig is fontos helyet foglalt el az épület legreprezentatívabb, első emeleti termeiben. Harminc év után ezt az állandó kiállítást most új szempontok szerint újrarendezték. Ráadásul a jól ismert remekművek mellett, közel egyharmad részben, olyan alkotásokkal is bővült, amelyeket eddig csak ritkán láthatott a közönség.

A szakembereket és a közönséget is egyaránt meglepő eredmény született a 2016-ban már huszonnegyedik alkalommal meghirdetett, „Az év természetfotósa” pályázat értékelése során. A pályázat történetében mind ez idáig soha nem fordult elő, hogy a rangos szakmai versengés úgy a felnőtt, mint az ifjúsági kategóriában kettős győzelmet hozott volna!

2016.10.30 20:35

Melyik városban van hazánk egyetlen diadalíve, hol találtak nálunk múmiákat, hová érkezett annak idején az első vonat, az első dunai gőzhajó és az első villanyvonat? Hol van Magyarországon a legnagyobb tokaji bor gyűjtemény? Mindezeken kívül még számos hasonló kérdést tehetünk fel, de talán már ennyiből is kitalálható: Vácról van szó.

Blog ajánló
Egy nap a városban Igazi régi, jó falusi kenyeret lehet venni a Wekerlén!
Tudjátok, milyen az a régi, jó falusi kenyér? Megmondom: amelyiket hétnaposan is jóízűen eszed. Csikorog benne a kés, olyan tömör, annyira egyben van, de nem száraz, hanem még mindig puha, a szónak egy neológ, felfújt biciklibelsős értelmében. Az íze olyan, mint egy érett furmint. Tökéletesen élvezhető, hétnaposan is. Nem savanyú, nem teng benne túl a kovász, de azért ott van az is. De más nincs a liszten, a són és a vízen kívül. Tudniillik hetente egyszer volt sütés. Fontos volt kifejleszteni ezt a fajta kenyeret. Na, egy ilyet találtam a Wekerlén, természetesen a Másik Bolt nevű intézményben. A Másik Bolt eddig - meg hétközben most is - a legjobb budapesti pékektől rendelt kenyeret - már aki szállítóképes -, minden nap más volt a producer. Most viszont ő is beállt a sorba, és pénteken meg szombaton a saját kenyerét árulja. Ami nem akar olyan lenni, mint a többieké, és ez benne a szép. Új stílus, de magas minőség. A pék neve: Irén. Úgy került ide a közigazgatásból, hogy szeretett sütni, és még ráadásul tudott is. És megmutatta Fábinak a tudományát, és Fábi azt mondta, hogy oké. Akkor csinálok egy műhelyet, kemencével, és tessék befáradni, szabad kézzel. Irén 10-15% kovászt használ csak, szemben a kézműveseknél szokásos 20-30% helyett. És frissen a kenyere sokkal nedvesebb, mint a megszokott. Kell egy 24 óra, hogy olyan legyen, mint máshol a friss, aztán még 24, hogy úgy magára találjon. Előtte is jó, de 48 óra kell ahhoz, hogy megtalálja a karakterét. A lendület kitart még pár napig, onnantól pedig az érett kenyér minden előnye megmutatkozik. Vajas vagy zsíros kenyeret most a legjobb kenni: büszkén tartja magán a cuccot, és nem eteti magát halálra. Mire végzel egy karéjjal, megfontoltan, meg tudod válaszolni magadnak tiszta fejjel a kérdést: vajon kell még egy szelet? Mit vittem még a boltból a kenyér mellé? Sárga cseresznyét. Mi mást? A hűtőben találtam virágokat is, de azt visszatettem, mert kissé perverznek találtam. Napi 60 kiló a kibocsátása a műhelynek, az összes kenyér elfogy, vagy le van foglalva. Ha előre szólsz, akkor tudnak félretenni. Csak pénteken és szombaton. Ahogy itt szokás, és ahogy kell is: "laza rendszerességel". A Másik BoltCím: 1192 Budapest  Kós Károly tér 13.
Egy nap a városban Ha sosem tudtad, miért jó egy saláta, ezt kóstold meg
Baromi jó, és egyben forróság-kompatibilis saláta jelent meg Budapest utcáin. Leginkább a Hollán Ernő utca körúti végén, amit szokás sétálóutcaszakasznak is tartani, és ezzel nem is vitatkoznék, merthogy egyébként abszolúte az. Itt található a Tökmag vegán bisztró, ahol az egyébként jellegtelen vagy kevésbé összeszedett szendvicsek és hamburgerek mellett egy sokkal inkább üdvözlendő - merthogy ritkább - műfajban, a salátában is alkotnak. Amire én a címben utaltam, az a marokkói quinoa saláta, ez:   A hely így jellemzi a saját termékét: Citrom és narancssárga színekben pompázik egyszerre édes és sós, ízélményben pedig a narancs, a cayenne és az édeskés aranymazsola- aszalt sárgabarack kockák dominálnak. Mindez friss roppanós sárgarépa spagettivel, petrezselyemmel és sült csicseriborsóval tálalva. Csak annyit tennék hozzá, hogy a quinoáról itt egy szó sem esik, pedig a magvak, amiket egy növény csúcsáról gyűjtenek össze, és nem is gabonák, baromi jók itt salátaköretnek. Nem szívták tele magukat, mégis megtartják a saláta remek lecsét. Igen, lecsét. A saláták hűtve vannak, amire alapesetben azt mondanám, hogy akkor ez nem annyira friss, mint szeretném, viszont így nyáron baromi jól esik. És nem jutott eszembe a cuccról, hogy nem friss, szerintem pörögnek eleget a saláták itt ahhoz, hogy frisset kapj. TökmagCím: 1136 Budapest Hollán Ernő utca 5.
Városlátogatások Kalocsa a Sárköz gyöngyszeme
Kalocsa a Sárköz gyöngyszemeEgy kis történelem:A jelentős történelmi és vallási múlttal rendelkező település már a honfoglalás időszakától Árpád fejedelem székhelye volt. Az első egyházfő Asztrik volt, aki a koronát hozta Istvánnak. A már klasszikusnak mondható diák fogalmazás szerint, ő kente fel a trónra Istvánt. Kalocsa hangulatos városa egyidős a magyar államisággal, 1000 év óta a magyar katolicizmus egyik központja az érseki rangra emelt egyházmegye. A híres érsekek közül Csák Ugrin a tatárok ellen, míg Tomori Pál a törökök ellen harcolt.Kalocsát eredetileg Colocsa néven említették, mivel a colosa lápos területet jelent és Kalocsa területe a Duna mocsaras árterén feküdt. Látnivalók:Római katolikus Nagyboldogasszony székesegyházA tekintélyes barokk székesegyház középkori alapokra épült a XVIII. században. Itt őrzik Szent Piusz földi maradványait. A tornyok csúcsára helyezett aranyozott gömbökbe egy emlékiratot, valamint szentek ereklyéit zártak. A tornyokat összekötő hídon Péter és Pál apostolok között Mária szobra látható.A Szentháromság téren, a székesegyház mellett található az érseki palota épülete. Az egykori épületet Gróf Batthyány József leromboltatta, a maradványait pedig beépítette a ma is látható barokk stílusú palotába. A dísztermében látható Liszt Ferenc zongorája, amelyen több hangversenyt is adott. Szintén itt találjuk hazánk legnagyobb egyházi könyvtárát, ahol mintegy 150 ezer kötetet őriznek gyönyörű barokk környezetben.Érseki KincstárA számtalan ritkaság mellett itt állították ki a drágakövekkel ékesített, aranyozott ezüst Szent István-hermát.Jelenleg az egész Szentháromság tér építési terület, sajnos nem látogatható. (2019)Kalocsai paprika:Az első írásos utalás a fűszer és gyógynövényként ismert növényre, az 1703. évi összeírás csanádi jobbágy lajstromban található. Később a paprika már az érseki uradalom számadásaiban is szerepel. A város határában csak a XIX. század végén kezdték el nagyobb arányú termesztését, de a feldolgozás háziipari jellege mégis sokáig fennmaradt. A Kalocsai Paprikakísérleti és Vegyvizsgáló Állomást 1917-ben nyitották meg, itt kísérletezte ki Horváth Ferenc az első csípősségmentes paprikát. A Paprika Múzeumban láthatjuk a jellegzetes fűszernövény történetét és termesztését. Belépve azonnal megcsapja az orrunkat a fűszerpaprika különleges illata. A múzeum kiállítása bemutatja a hagyományos kisüzemi termesztés fázisait és az alkalmazott munkaeszközöket.Népi motívumok:A város a magyar népművészet egyik leghitelesebb bázisa. A kalocsai hímzés, tojás, porcelán, bútor és falfestés méltán ismert nem csak Magyarországon, de az egész világon is. Ügyes kezű asszonyok virágokkal pingálják tele a lakóházak falát és a tornácokat.Korábban a kalocsai hímzés és a kézimunka kizárólag fehér volt, majd ezt követte a fekete és a kék-fekete. A napjainkban jellemzően zöldet, rózsaszínt, illetve sárgát hasznának, a ma is kedvelt szív alakú virág motívum pedig az életet és a szeretetet jelképezi. A helyi színek elnevezése is kifejező: a tulipiros, a csertői piros, a lángszín, a borszín, a libazöld, az irigy-sárga, a fecskenyak-vörös, a vadgalamb-kék, a gálic-kék és a bársony-kék. Ja, és ne felejtsük ki a színek közül a paprika-pirosat sem, hiszen a paprika-motívum a kalocsai hímzésekben is látható.  A kalocsai asszonyok miért vettek magukra több alsószoknyát? Az asszonyok, lányok színes rakott kasmírszoknyát hordtak általában 2-4 alsószoknyával. Háborús időszakban előfordult 8-12 szoknyát vettek egymásra, hogy az esetlegesen erőszakoskodó katonáknak elmenjen a kedve a kicsomagolástól.Nézzünk meg egy videót is:https://www.youtube.com/watch?v=Ci_CditiBrA                                                                                                       By vinpet 
Városlátogatások San Gimignano, a középkori Manhattan
San GimignanoSan Gimignano mint szinte minden toszkán település, egy dombtetőre épült. Történelme az ókorig nyúlik vissza, a városka eredetileg egy etruszk település volt és San Geminianus püspökről kapta a jelenlegi nevét, aki a legenda szerint megvédte a helyieket a hunok támadásától. Imáinak hatására olyan sűrű köd szállt a környékre, hogy Attila a félelmetes, „Isten ostora” jelzővel illetett hun vezér is eltévedt seregével együtt. Némileg árnyalja a romantikus történetet, hogy Szent Geminianus 397-ben halt meg, Attila pedig 405-ben született, de ki törődik ilyen apró részletekkel az évszázadok távlatából.A körös-körül olíva és szőlőültetvényekkel, magasba törő cédrusokkal övezett, etruszk falakkal körülvett, felhőkarcolókkal tarkított várost középkori Manhattan" néven is említik.A Rómába vezető zarándokút, a Via Francigena a városon haladt keresztül, ennek köszönhetően a település virágzó közlekedési és gazdasági központtá nőtte ki magát.A városka virágkorát, a XIII-XIV században élte, amikor a gazdag családok egymással versengve építkeztek, mintegy fitogtatva a hatalmukat. Mivel a város, fallal volt körülvéve, szélességben nem lehetett terjeszkedni, maradt a magasság. Magasabbnál magasabb tornyokat építve, az 1300-as években már 72 torony emelkedett az ég felé, volt, amelyik a 70 métert is elérte. Ezek a tornyok az egymással harcban álló családok védelmére is szolgáltak, mivel a bejárataik olyan magasan vannak, hogy csak létrán lehetett felmenni. A rivalizálást megelégelve a városvezetés elrendelte, hogy egy torony sem lehet magasabb, mint a városháza tornyánál (Palazzo Communale).Az 1338-ban az Európán végig söprő pestisjárvány San Gimignanot sem kímélte, a város szinte teljesen elnéptelenedett, a 72 toronyból csupán 13 maradt meg, de a város arculata ma is szinte olyan, mint a középkorban. Az építészet emlékei tökéletes állapotban maradtak fenn, úgy érzi az ember, mintha egy filmforgatás kellős közepébe csöppent volna. Nem véletlen, hogy a városka több mint 30 történelmi film forgatásának adott otthont, köztük a hét Oscar-díjat nyert Szerelmes Shakespeare, vagy a Zeffirelli által rendezett Tea Mussolinivel.Történelmi központja az UNESCO Világörökség része. Ide tartozik a többi között a Piazza del Duomo.A „Tornyok városa” híres fehér boráról. A Vernaccia di San Gimignano-t a vidék domboldalain termő ősi Vernaccia szőlőből készítenek. Ha autentikus környezetben szeretnénk megkóstolni ezt a nemes italt, látogassunk el a Strozzi hercegi birtokra, ahol a finom borok mellé, nagyszerű toszkán vacsorát is kapunk.San Gimignano minden évszakban számos programmal várja a látogatókat, a toszkán finomságokat kínáló apró üzletek, a művészeti galériák és az évről évre megrendezett történelmi játékok, fesztiválok maradandó élményt kínálnak.Nézzünk meg egy videót:https://www.youtube.com/watch?v=G0AenGQSRIY                                                                                                                                 By vinpet
Partnereink


Keress bennünket a Facebookon!