2019. augusztus 20. kedd, István és Vajk napja
Az élet, játék
Révay András
2015.03.13 21:40
Tudós, kalandor, örök gyerek? Egyik sem vagy mind együtt? A pontos válasz megadására az életmű kutatói sem vállalkoznak. Ám eldöntheti mindenki saját magának, ha megnézi a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum legújabb kiállítását.

A rejtvények tovább is fokozhatók, mondjuk azzal, hogy megkérdezzük, ki volt Gottesmann Raul és Martonfalvi Antónia Alojzia fia? Ezen a néven persze hiába keresnénk a lexikonokban, ám ha valaki esetleg a festők között kezdene kutakodni, akkor Münchenben, Hollósy Simon iskolájánál talán rábukkanna Erdőbaktai Gottesmann Ervin nevére. Innen pedig már kiderülhet, hogy India kutató, újságíró, bölcsészdoktor, a II. Világháború után pedig a Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum igazgatóhelyettese rejtőzik a név alatt. Nem akármilyen ember lehetett, hiszen egyike volt annak a tizenhét nem buddhista személynek, akit az indiai kormány 1956-ban meghívott a Buddha születésének 2500. évfordulójára rendezett nagyszabású ünnepségsorozatra. A múzeum legújabb kiállítása neki állít emléket.

Az előkészületek négy évvel ezelőtt kezdődtek – mondta el a megnyitó alkalmával dr. Fajcsák Györgyi, a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum igazgatója. Négy évvel ezelőtt, 2011. március 15-én hunyt el Baktay Ervin özvegye, és azt követően kezdődhetett meg a hagyaték feldolgozása. Baktay könyvei, tárgyai, fotói, egyéb dokumentumai a múzeum gyűjteményébe kerültek. A most megnyílt kiállítás mindannak a munkának összefoglalása, mondhatjuk eszenciája, melyet a múzeum szakemberei ez alatt az idő alatt végeztek. A tárlat hű képet ad arról, milyen színes egyéniség is volt Baktay Ervin. Hogyan lett az I. Világháború népfölkelő hadnagyából festőművész, művészettörténész, orientalista, asztrológus, író.

 Wojtilla Gyula, aki maga is orientalista, ókortörténész, egyetemi tanár, indológus, személyesen ugyan nem ismerte Baktay Ervint – annak halálakor még csak gimnazista volt – de egy rádió-előadását hallotta, és ez máig élő emléket hagyott benne. Azóta pedig már többen is megállapították: ókortudományunk soha nem felejtheti el Baktayról, hogy könyvei sok ezer olvasót vezettek el az ókori India kulturális értékeinek megbecsüléséhez. Tudományos munkásságának csúcsát az India művészete című könyve jelenti. A kiválóan megírt, gazdagon illusztrált, szép kiállítású összefoglaló munkához a megjelenésekor világviszonylatban is alig akadt hasonló színvonalú könyv. Sajnos kiadását a szerző már nem érhette meg. A kritikusok elmondták róla, hogy Baktay a művész szemével tudta olvasni a műemlékeket, szobrokat. A formáik, vonalaik, arányaik segítségével fejtette meg szépségük titkát.

Sokoldalú tehetségének köszönhetően nagyon gazdag életmű maradt ránk. Útleírásai meghódították a földrajz szerelmeseit és sok barátot szereztek Indiának. A Nobel-díjas Tagore vagy a modern India atyja, Gandhi bemutatása a két világháború közötti magyar kulturális közélet fontos szellemi eseményei voltak. A hinduizmusról, a jógáról írt kötetei azért érdekesek, mert a szerző a sajátosan ind fogalomrendszeren belül maradva igyekszik megismertetni ezeket magyar olvasóival. Ő maga, a világra nyitott homo ludens volt, a „játékos ember” és ennek köszönhetően a hinduizmusról úgy tudott írni, hogy közben nem vált misztikus hajlamúvá. A Káma Szútra magyar nyelvű átültetésével a klasszikus indiai kultúrának egy speciális remekműve vált ismertté, a csillagfejtésről írt könyve pedig egy szellemi kirándulásnak tekinthető.

 Ugyancsak a homo ludens kifejezést használta Baktay Ervin jellemzésére a kiállítás kurátora, dr. Kelényi Béla is. A megnyitóra meghívott vendégek megtudták tőle, a jelzőt Baktay alkalmazta saját magára, befejezetlenül maradt önéletrajzának címeként. Kiderül belőle ugyanis, hogy Baktay Ervin számára az élet gyermekkorától fogva halálosan komoly játék volt, melyben a lehető legnagyobb átéléssel és műgonddal játszotta el a magára szabott szerepeket. Szerep, többnyire főszerep igazán bőven akadt az életében. Volt benne festőművész-, műfordító-, újságíró-szerep, utazó- és földrajztudós-szerep, asztrológus- vagy éppen művészettörténész-szerep, és indológus-, indián főszerep is akadt. Tevékenységei egy olyan, mérhetetlenül sokoldalú személyiség bemutatását kínálják fel, melyet igazán nem könnyű egy kiállítás keretében megjeleníteni.

Itt ugyanis nemcsak az vetődik fel, hogy mit mutatunk be, hanem az is, hogy mit nem tudunk ábrázolni ebből a gazdag életműből. Nem láthatjuk őt az I. világháborúban, amint a magyar királyi I. honvéd gyalogezred népfölkelő hadnagya az oly megragadó indiai meséket író Francis William Bain könyveit fordítja, és megalapozza ezzel a Kelet iránt elkötelezett munkásságát. Láthatjuk viszont, mint muzeológust és művészettörténészt, az először általa feldolgozott legjelentősebb korai indiai szobrokat, valamint a mughal korszak kultúráját illusztráló miniatúrákat és fegyvereket, illetve az ugyancsak először általa tanulmányozott nepáli szoborgyűjteményt. Találkozhat a közönség Baktay unokahúgának, az időközben India ikonikus művészévé vált Amrita, Sher-Gilnek két festményével is.

Az egyik terem anyaga a Baktay által létre hívott vadnyugati város és indián törzs életére utal. A műtermi körülmények között 1924-ben megalapított „Léhűtők városában”, Loaferstownban megrendezett Wild West Zree Meetingek családi és baráti szerepjátékaiban Baktay úgy lép fel, mint Mr. E. H. Bucktye, a város Sheriffje. Valamint többek között, mint Mr. Hooligan B. Irvin, a Loaferstowni Messzelátó című újság főszerkesztője, vagy mint Mr. B. E. Aywaynowich, a loaferstowni Arizona National Theatre igazgatója, továbbá az itt bemutatott „A fogorvos” című darab szerzője, és főszereplője, a kalandor Dutch. 1931-től fogva pedig még a dunai indiánok törzsének főnöke is, Heverő Bölény, akit mint Lazy Buffalo-t 1937-ben az Amerikai Indián Szövetség a tagjai közé választ. Akit a törzs egyik tagja, Úszó Fatörzs, így jellemzett: „A Törzsnek nem csak alapítója, de lelke-teste is a Főnök volt, az ő sajátos egyénisége nyomta rá az együttesre az egyszeri és soha vissza nem térő unikum jelleget. Ő volt a középpont, amely körül nemcsak keringtek a többiek, mint a bolygók a Nap körül, hanem valahogyan még a létüket is tőle kapták, legalábbis törzsi vonatkozásban.” Ezen a kiállításon aligha tudjuk teljes mélységében bemutatni azt a „Játékos embert”, aki életét leíró emlékezései mottójául egy egészen más dimenziókat megnyitó Joseph Conrad-idézetet választott: „Úgy élünk, ahogy álmodunk - egyedül..."

www.hoppmuseum.hu

Kapcsolódó témák

Különleges könyv bemutatója és egy kiállítás megnyitása zajlott egy időben Budapesten a Józsa Judit Galériában. A falakon, kódexlapokon látható a Belváros-Lipótváros krónikája és a különálló lapok együtt, könyv formában, kézbe vehetővé váltak.

Ez volt a kezdet, az első lépés a világsikerhez vezető úton – mondta el Rajk László azon a sajtótájékoztatón, ahol bejelentették: Oscar-díj jelölést kapott a Saul fia című magyar film.

A sztárvendég, Plácido Domingo iránti óriási érdeklődésre való tekintettel estéllyé alakítja február 6-i rendezvényét a Magyar Állami Operaház. Estélyt adnak, és ezzel esélyt, hogy a világhírű spanyol énekes fellépését 1236 vendég láthassa színháztermi kényelemben.

A tizenkettedik Újbor és Sajtfesztivál a Bánk Bán Bordalával nyílt meg Budapesten a Vajdahunyad Várban, a Mezőgazdasági Múzeumban. A jó hangulat nem csak ennek volt köszönhető. A borászok bizakodóak, a 2015-ös év jó évjáratnak ígérkezik. Az pedig köztudott, hogy a bor és a sajt egymásnak jó barátai. Ahol sűrűbben nyílik a palack, ott több fogy a sajtokból is.

A Gundel Művészeti Díjat az ezredforduló tavaszán alapította a Gundel Étterem vezetősége. Az első díjátadásra 2001 májusában került sor: eleinte 10, a későbbi években 14 kategóriában díjazták a különböző művészeti ágak legjobbjait. Idén a díjazottak csoportja átalakult, egyenként két tagból álló, hat szakmai kuratórium dönt és a sor egy hetedik. új kategóriával gazdagodott.

Blog ajánló
Városlátogatások Karlovy Vary – Karlsbad
Karlovy Vary – KarlsbadA híres fürdőváros neve szó szerint „Károly forrását” jelenti. A fáma szerint, az uralkodó vadászat közben járt erre, és lenyűgözte a táj szépsége. Később, várost alapított itt, melyet róla neveztek el Karlsbadnak.Számos híres ember fordult meg itt: Goethe, Gogol, Tolsztoj, Liszt Ferenc, Chopin, Beethoven valamint I. Péter, és most V. Péter látogatott ide.Arany így írt a fürdőről: a Toldi szerelmében: "Ha a vizek a doktoroknál jobbak nem lennének, az emberek bizony mind – mind elvesznének."  A városban több száz kisebb-nagyobb gyógyvíz-forrás található, melyek hőmérséklete 34 és 73 fok között van, de a gyakorlatban 12 forrást használnak gyógyításra, a 13.-ik is jelentős gyógyerővel rendelkezik, ez aBecherovka. Érdekes módon ennek a hatása látszik meg a leghamarabb.A híres Grandhotel Pupp-ban foglaltunk szállást, tudjátok ez az, amelyikben a Last Holiday (Utolsó vakáció) című film is játszódik, melyben Depardieualakítja a szálló főszakácsának szerepét. Egyébként fogattak itt egy James Bond filmet is. /Casino Royal/                                          A híres tükörteremA szállodát nem volt könnyű megtalálni a rengeteg sétálóutca miatt, itt már teljesen eldobta az agyát a GPS, ezért, közel egy órát bolyongtunk mire ráleltünk erre a gyöngyszemre. A fogadtatás méltó volt a hotel hírnevéhez, már a parkolóban név szerint vártak, és azonnal jött a londiner a csomagokért. A szobában a Tv-t bekapcsolva, ez a kép fogadott:Karlovy Vary, igazi kozmopolita város, rengeteg náció fordul itt elő, de túltengnek az orosz vendégek, ami azért probléma, mert felverik az egyébként is magas árakat, és igénytelenségükkel rontják a színvonalat. Itt már nem a spájzban vannak, hanem a lakosztályokban. Képesek susiban, vagy gatyában lejönni, reggelizni, és a pénzük miatt nem szól rájuk a személyzet.No, de térjünk vissza a gyógyforrásokhoz.Ivókúra:Szinte minden sétálgató ember kezében, furcsa formájú csőrös pohárkát láthatunk, melyből időnként kortyolnak egyet-egyet. Eleinte irigykedve néztem, mert azt hittem mindenki Becherovkát iszik. Később tudtam meg, hogy a poharakban meleg, ásványi sókban gazdag forrásvíz van. Rögtön eszembe jutott gyermekkori élményem, amikor a Dagály strandon a tízórai zsíros-döngő befalása után az ivókúthoz mentem, és melyből számomra borzalmas ízű meleg-víz jött, ami azonnal kihozta a tízórait is.Ma erre mondják, hogy búvárital, azaz lemegy, körülnéz és visszajön. Tehát a tapasztalataim birtokában, én csak a 13-as számú gyógyvizet ittam, bár kíváncsiságból megkóstoltam egy 52 fokos gyógyforrás vizét, de egy félreeső helyen diszkréten kiköptem.                Ez az ősforrás, melyből rotyogó, sós forró víz tör elő                       Nem lehet elég korán kezdeni a gyógyfürdőzéstBecherovka:Eredeti neve: "karlsbadi Becher-keserű", nevét Josepf Becher patikusról kapta, aki, másokkal együtt, kikísérletezte, a 21 fajta gyógynövényből álló összetételt, ami természetesen szigorúan titkos.A környékén található több mint száz természetes gyógyforrás közül csak tizenkettőt használnak gyógyításra, de több mint 40 éven át, a Becherovkát is gyógyszerként árusították. Angol keserűként is ismert volt /English Bitter”/,mivel egy angol orvos is közreműködött a recept kidolgozásában. Koktélokat is készítenek belőle, az egyik legnépszerűbb, a „beton”, ez becherovka és tonik keveréke. A múzeum-látogatáson igazi nemzetközi társaság vett részt. Rajtunk kívül voltak svédek, spanyolok, egyiptomiak és lengyelek, csak, Rejtőt idézve: csak az orosz hússaláta hiányzott.Karlovy Vary-ban a környezet is a teljes kikapcsolódást szolgálja: az erdőkkel körülvett dimbes-dombos város területének közel felét borítják erdők, ligetek, vagy parkok, a híres promenádok és sétálóutcák. A Teplá folyó hídjain hangulatos kiülőkből gyönyörködhetünk a fantasztikus panorámában.   Ez a híres kolonnád, ahol találjuk a különböző hőfokú forrásokat                      Akár belsőleg, akár külsőleg igényled a fürdőzést, ebben a régióban minden kényeztetést megtalálsz.Nézzünk meg egy videót:  https://www.youtube.com/watch?v=JqRhPgqs_eI                                                 
Egy nap a városban Ilyen, amikor egy igazi olasz fagyis Bud Spencert idéz Budapesten
Újlipótvárosban kerestem meg azt az IGAZI olasz fagyizót, amit egyik olvasónk ajánlott, így: A tulaj, Vittorio készíti és árulja a fagyit, ami tényleg olyan mintha Olaszországban ennéd, sőt, igazi olasz ristrettója is van (nem az a vizes magyar espresso). Kicsit olyan a srác, mintha Roberto Benini tesója lenne, és az egész több mint egy szimpla fagyizás, nagyon barátságos csóka, szívesen mesél magáról is ha kérdezzük. Nem lehet eltéveszteni, a Visegrádi és Kádár utca sarkán észre fogjuk venni a Vittorio nevet a cégtáblán. És Bud Spencert: a cégérnél is kiemeltebben kapjuk magunk elé gyerekkorunk legbarátságosabb óriását, aki Terence Hilllel a mai napig letörölhetetlen vigyort csal az arcomra, és a most felnövő generáció ugyanolyan imádattal nézi a filmjeiket, ha megismertetjük őket ezekkel. Az örökkévalóságnak szóló filmek ezek. A felirat kissé különös. Egyértelmű, hogy az idézet abból a jelenetből van, amikor Johnny Firpo szeretne mindenáron pisztáciát enni, de Charlie momentán kifogyott belőle (És megint dühbe jövünk c.). Ami a fura, hogy mi úgy ismerjük a kínálatot gyerekkorunk óta, hogy van: vanília karamell tutti-frutti rumosdió és kávé A táblán meg ez olvasható: vanília csokoládé eper citrom kávé Azt meg ugye mindenki tudja, hogy “csokoládé nem is volt”, úgyhogy végképp nagy a zavar. Odabent divatos szemüvegben, belőtt séróval, sportos ötvenes benyomást keltve várja a betérőket Vittorio. Angolul lehet vele beszélgetni, meg persze olaszul. Megkérjük, hogy jöjjön ki, és olvassa fel nekünk az eredeti kínálatot, amit Charlie Firpo tartott, hiszen mi végig abban a hitben voltunk, hogy tutti-frutti és rumosdió is van. Íme:   Odabent egyébként Vittorio is egészen jó fagyikat árul, hátul figyelnek a gépek, amikkel készíti. A honosítás itt is látszik, hiszen egy méretes PUNCS felirat is látszik, alatta a szokásos színű fagyi. “Bármit ajánlok, csak azt nem, nem is értem, hogy miért szeretik ezt, de hát kell ilyet is tartanom” - mondja Vittorio. Tessék, kérem, nem csak a tutti-frutti az, ami különös lényként megjelent a fagyik magyarítása közben. Vittorio kávéja tényleg jó, olaszos, de vannak savai, van teste, a presszó is elég erős, én nem mozdultam rá a kétszer töményebb - egyébként meg koffeinben szükségképp szegényebb - ristrettóra. Itt az első korty után, mikor rájöttem, hgoy ez tényleg jó: Vannak itatóedények is a járdán, mindenféle állat számára (volt egy MÉHEK feliratú is, de makrolencsés felvételt nem tudtam): Itthon megkerestem a jelenetet olaszul, Charlie sokkal szelídebb itt, mint a magyar verzióban: Tényleg úgy volt, ahogy a felirat mutatta: vanília csokoládé eper citrom kávé Gelateria VittorioCím: 1132 Budapest Visegrádi utca 6.
Egy nap a városban Megéri kipróbálni a Beyond Meat húspogácsát, ami valójában nem is hús?
Annyira nagyot szólt, hogy itt a Beyond Meat nemhúspogácsa, és hogy a Vegan Love-ban bárki vehet magának egy tényleg hús ízre hasonlító zöldségkészítményt, hogy az utóbbi napokban még a politikai újságírókat is kiküldték tesztelni, hogy mindenképp mondjanak véleményt a cuccról. Olyan felfokozott volt az érdeklődés, hogy először azt hittem, hogy kereskedelmi forgalomban kapható a sejtből növesztett steak, de aztán láttam, hogy még nem tartunk itt. Még csak a hússzerű nemhús az áttörés. Az állítás leginkább nem is a vegánok körében terjedt hangosan, hanem épp a húsevők adták egymásnak a kilincset. Ez nem meglepő, sok vegán témájú posztban írtam már arról, hogy egy-két év vegánság után a vegán étrend megváltoztathatja az ízlést, új kedvenceink lesznek, és egyáltalán nem a hús íze az, amire akkor vágyunk. Senki nem is gondolhatja, hogy a vegán közösség titokban tényleg telesírja minden este a párnáját, hogy ma sem éreztem a számban a lapocka ízét. Persze én is kíváncsi voltam, mert azoknak, akik szép lassan egyre kevesebb húst fogyasztanak, és egyre több vega és vegán fogást helyeznek el az étrendjükben - mint én -, azoknak fontos lehet a húspótló. Na nem az olyan, mint a 827 vegán sonkája, aminek az íze az állott káposztához áll a legközelebb. Az többet árt, mint használ. Szóval én is elmentem, és kértem a 2900 forintos hamburgerből. “Luxus” - írták róla sokan, de ők nyilván nem ettek még Budapesten kézműves burgert, mert akkor tudnák, hogy ezek alapján a buszvégállomásos csalamádést leszámítva minden az. Ez az ár - sajnos - simán előfordul marhaburgereknél is, és nem kellett ehhez szakéval masszírozni sem a gulyást, sem a kondást. Ránézésre a Beyond Meat pogácsak tényleg húsnak tűnik. Basszus, állagra is. Ha szobrászművészeti alkotásként kellene értékelni, azt mondanám, egész jól sikerült, már csak a feketére égetett részeket kellene rávarázsolni, meg még egy kis csillogó zsírt - olajat -, és kész. És az íze? Az is hússzerű! Olyan, mint egy löncshús, nagyjából, nagyon sok füst ízzel, hogy ezt elnyomják. A kezeden is löncshús-szerű illatot hagy, ha megfogod, de a szádban végül is a füst dominál. Az ízkép tényleg mutat hasonlóságokat a hússal, és egyáltalán nem húzza meg a fejedben a “romlott ez az étel” triggert, de a helyzet az, hogy egyáltalán nem akkora élmény, mint a Vegan Love bármelyik másik burgere, amik viszont a hedonizmust hozzák el. Aki nem tudja marha nélkül elképzelni a burgert, most sem fogja. Annak várnia kell a laborban nyomtatott marhanyakra és vesefaggyúra. Aki ad egy esélyt a Vegan Love-nak, az Istvánffynak, Matrjoskának, azok ehetnek jó vegán burgert, egészen más összhangokkal. A Beyond Meat egy nagyon szép művészeti alkotás, egy ehető szobor, és tényleg elismerésem, de úgy jár majd, mint a Blu-ray. Kronologikusan indokolt, de egy idő után alapvetően lecserélt műfaj lesz, mert más, sokkal ésszerűbb vagy változatosabb, vagy kényelmesebb megoldások vonzóbbak lehetnek. Érdemes kipróbálni? Persze, mint egy időszaki kiállítást. Rendszeres fogyasztók leszünk? Nem hinném, hogy bárki az lenne, akár vegán étrendet folytat, akár nem. És hogy miből áll a Beyond Meat? Íme az összetevő-lista: Víz Borsófehérje Repceolaj Finomított kókuszdióolaj Cellulóz bambuszból metilcellulóz Burgonyakeményítő Természetes aroma maltodextrin Élesztőkivonat Só Napraforgóolaj Növényi glicerin Szárított élesztő Gumiarábikum Citruskivonat Aszkorbinsav Répa juice kivonat Ecetsav Borostyánkősav Módosított élelmiszer-keményítő A Vegan Love-ról, és a jó vegán burgerekről itt írtam.
Városlátogatások Hollókő vára
Hollókő váraA Kacsics nemzetség ősi birtoka volt a környék. A tatárjárás után, IV. Béla király parancsára, a XIII. század közepén kezdték el építeni a község fölé magasodó erődítményt, hogy a portyázó tatárokkal szemben megvédje a környék lakósait.Hollókő várát Károly Róbert 1313-ban Szécsényi Tamás vajdának adományozta és ebből az időszakból származik első írásos említése is "Castrum Hollokew" néven.1552-ben török kézre került a vár, mely a közel 150 éves török uralom alatt felváltva volt török és magyar kézen.  Egy legenda szerint a várat furfangos módon foglalták vissza. Néhány magyar vitéz kereskedőnek öltözve bekérezkedett a várba, ahol portékájukkal lekötötték a törökök figyelmét, majd leeresztették a felvonóhidat és beengedték a kint lesben álló magyar katonákat. Kilátás a várból:A várat véglegesen 1683-ban Sobieski János lengyel király szabadította fel a török iga alól, majd I. Lipót császár 1701-ben kiadott rendelete kimondta a magyar végvárak megszűntetését, így 1711-ben Hollókőn is bontási munkálatokat kezdtek, de felrobbantására nem került sor. Így maradhatott meg Hollókő vára Nógrád megye legépebb XIII. századi végváraként.Helyreállítása 1996-ban fejeződött be. A külső várudvaron álló két gazdasági épültben kiállítás mutatja be az erődítmény történetét, kutatását, helyreállítási munkálatait.Nézzünk meg egy videót a várról és erről a gyönyörű településről!https://www.youtube.com/watch?v=t5MQrulkFqUhttp://www.youtube.com/watch?v=9mDtGK2l1JY                                                                                       vinpet
Partnereink


Keress bennünket a Facebookon!