2020. január 19. vasárnap, Sára és Márió napja
Csekkold!
Révay András
2015.05.12 23:11
Bár annak látszik, ez nem felszólítás – inkább szójáték. Annak a Cseh Színházi Fesztiválnak a címe, ami két évvel ezelőtt már nagy sikerrel mutatkozott be Budapesten. Most ismét visszatér május 15-17. között a Katona József Színházba és programjában három előadást, két felolvasószínházi előadást és egy színházi témájú fotókiállítást tekinthetnek meg az érdeklődők.

 A fesztivál rendezője, egyben a budapesti Cseh Centrum igazgatója, Lucie Málková, korábban maga is színházi rendező volt, így pontosan tudja, milyen értékeket hoznak a vendégművészek erre a három napra. A fesztivál a Kladnói Városi Színház, Bel Ami című előadásával indul, amely Guy de Maupassant, A szépfiú című klasszikus francia regényének adaptációja. Rendezője a prágai Nemzeti Színház prózai tagozatának új vezetője, Daniel Špinar. Ahogy már megszokhattuk tőle, nagyon szabadon dolgozik a klasszikus anyagokkal, keresi az aktuális párhuzamokat a korabeli és napjaink történései között. Vitathatatlan tehetségét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy 35 évesen az első számú cseh színház vezetője lett. A Csekkold! fesztivál keretében első alkalommal találkozhatunk vele Magyarországon.

 Ki ne ismerné a francia naturalizmus klasszikus regényét, George Duroy történetét, akinek szexuális vonzereje, feltűnő jellemtelensége, de legfőképpen a befolyásos nők rokonszenve hozta meg a képzelt dicsőséget? A kladnói színház előadása időfeletti – a média hatását hangsúlyozza a személyi kultusz, illetve az új idolok kialakulásában. A darab rendezőjét Daniel Špinar-t, némi túlzással a cseh Alföldinek is nevezhetnénk. Sajátos stílusára jellemző az expresszivitásra való fogékonyság, a klasszikus művek szokatlan interpretációja és nem utolsó sorban a színészekkel való elmélyült munka. Špinar szépfiúja az első pillanatban egészen kedves, ártatlan ifjúnak tűnik, így annál drámaibb megfigyelni telhetetlenségét a felfelé vezető úton. Nála, ahogy a szólás is mondja: evés közben jön meg az étvágy. Az előadást – csakúgy, mint a pénteken, szombaton és vasárnap 19 órakor kezdődőket – cseh nyelven, angol és magyar feliratozással láthatják a nézők.

Az első „Csekkold!” fesztivál rendkívül fontos volt számunkra és a tapasztalatai megerősítettek bennünket abban, hogy másodszor is befogadjuk a Csekkoldot – jelentette ki a fesztiválról szóló tájékoztatón Máté Gábor, a Katona József Színház igazgatója. A cseh színházkultúra mindig is nagyon izgalmas volt, évtizedek óta mértékadónak számít a színházművészek körében. Magyarországi vendégjátékaikat nagy várakozás előzte meg. A Katona első külföldi útjai is – annak idején – Csehszlovákiába vezettek. A most szombaton színre kerülő V(oskovec) + W(erich), avagy amiről a levelek vallanak című előadás rendezője Jan Mikulášek. A darab a cseh színháztörténet kultikus alkotópárosát mutatja be: Színvonalát jól jelzi, hogy a előadást bemutató „Színház a Korláton” (Divadlo Na zábradlí) sikeres évet zárt 2014-ben, hiszen az összes kategóriában elnyerte a Színikritikusok Díját, beleértve Az Év Színháza díjat is.

Jiří Voskovec és Jan Werich már a gimnáziumban osztálytársak voltak. Később, 1927-ben az egyik neves prágai avantgárd színpad - a legendás Felszabadult Színház (Osvobozené divadlo) - sztárjai lettek. Két híres alkotó, akik humorral harcoltak a fasizmus térnyerése ellen, akiknek „A szamár árnyéka”, illetve „Hóhér és bolond” című politikai szatírája előbb a Felszabadult Színház cenzúrázását, majd 1938 novemberében a bezárását váltotta ki. Két jóbarát, akiknek útjait szétválasztották a huszadik század történelmi eseményei. Jiří Voskovec 1948-ban a kommunisták elől Amerikába emigrált, ahol később Hollywoodban színészként ért el sikereket. Jan Werich Csehszlovákiában maradt, és annak ellenére, hogy tovább játszott és forgatott, munkája már sosem érte el a háború előtti színvonalat, nyomot hagyott rajta a szabadság hiánya és a rendszer diktátuma.

Az utolsó, harmadik nap a cseh dráma jegyében zajlik. Délután a Sufniban két sikeres kortárs drámát mutatnak be felolvasószínházi keretek között, a Katona színészeinek és rendezőinek közreműködésével - magyarul. Petr Zelenka Mindhalálig szinkron (Dabbing Street) című munkája az alkoholizmus és a kultúra hanyatlásának témáját járja körül, a szerzőre jellemző humorral. A másik darab, az Áramszünet (Blackout), egy apokaliptikus groteszk vízió. A fesztivált a libereci F. X. Šalda Színház Szigorúan titkos, avagy vaskosan erkölcstelen (A. T. bűnös élete) című előadása zárja, amely Alan Turing élettörténetének szabad feldolgozása. A szerzői darab témája a neves angol matematikus mássága és zsenialitása, akit homoszexualitása miatt hormonkezelésre ítéltek. Rávilágít, hogy napjainkban a homoszexualitás ugyan már nem számít bűncselekménynek, ennek ellenére a mai társadalom részéről is tanúi lehetünk a kisebbségekkel szemben megnyilvánuló türelem és tolerancia hiányának.

A fesztivál keretén belül látható lesz a neves cseh színházi fotográfus, Viktor Kronbauer kiállítása, mely cseh szerzők színrevitt darabjainak fotógyűjteményét mutatja be az elmúlt tíz évből. Az alkotó a legjelentősebb cseh színházi fotóművészek közé tartozik, több mint 30 éve folytatja tevékenységét. Néhány éve, 2005 óta; felhagyott az ún. klasszikus filmes fotózással és áttért a digitális technikára. A műfajokon keresztül teljes változatosságában nyújt áttekintést a mai cseh színházról és a kiállítás talán ezért is a szimbolikus RE:START címet kapta. Fotói nem csupán dokumentálják a színpadi történéseket, hanem magas színvonalú művészi értékükkel megragadják és egyéni poétikájuknak, belső drámai feszültségüknek köszönhetően eredeti műalkotássá emelik a színházi fotózást.

A kiállítást a prágai Institut uméní - Divadelní ústav (Művészeti Intézet - Színházi Intézet) a budapesti Cseh Centrummal együttműködve rendezte. Kivitelezője, Barbora Dolezalová kiemelte: Kronbauer a nemzetközi művészeti életben is fontos személyiség, hosszabb ideig külföldön is dolgozott a drezdai Semper Oper és a bécsi Staatsoper számára. Évekig volt a Prágai Német Nyelvű Színházi Fesztivál és a Pilzeni Színház Nemzetközi Színházi Fesztiváljának főfotósa, ahol Josef Ptácekkel közösen színházi fotós szemináriumot vezet a FAMU diákjainak részvételével. Több díj - többek közt a szerbiai Újvidék, Színház a Fotóművészetben Triennáléjának egy ezüst (2002) és két aranyérmének (2005) tulajdonosa. Színházi fotósként 2005-ben elsőként nyerte el a FIAP (Nemzetközi Fotóművészeti Szövetség) aranyérmét.

http://katonajozsefszinhaz.hu                        http://budapest.czechcentres.cz

Kapcsolódó témák

Két bolgár művész, egy szobrász és egy festő alkotásaiból nyílt közös kiállítás a budapesti Bolgár Kulturális és Tájékoztató Központban. Kettőjük együttes bemutatkozása cseppet sem véletlen, művészi felfogásukban ugyanis határozott rokonság figyelhető meg.

A budapesti Koreai Kulturális Központ látogatói már megszokták, hogy az itt megrendezett kiállítások mindig valamilyen különlegességet állítanak a középpontba. Nincs ez másként most sem, az Eszterházy Károly Egyetemmel közösen létrehozott, és december 16-ig látható YATOO című kiállítás esetében sem.

A Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításain a 19. századi anyag mindig is fontos helyet foglalt el az épület legreprezentatívabb, első emeleti termeiben. Harminc év után ezt az állandó kiállítást most új szempontok szerint újrarendezték. Ráadásul a jól ismert remekművek mellett, közel egyharmad részben, olyan alkotásokkal is bővült, amelyeket eddig csak ritkán láthatott a közönség.

A szakembereket és a közönséget is egyaránt meglepő eredmény született a 2016-ban már huszonnegyedik alkalommal meghirdetett, „Az év természetfotósa” pályázat értékelése során. A pályázat történetében mind ez idáig soha nem fordult elő, hogy a rangos szakmai versengés úgy a felnőtt, mint az ifjúsági kategóriában kettős győzelmet hozott volna!

2016.10.30 20:35

Melyik városban van hazánk egyetlen diadalíve, hol találtak nálunk múmiákat, hová érkezett annak idején az első vonat, az első dunai gőzhajó és az első villanyvonat? Hol van Magyarországon a legnagyobb tokaji bor gyűjtemény? Mindezeken kívül még számos hasonló kérdést tehetünk fel, de talán már ennyiből is kitalálható: Vácról van szó.

Blog ajánló
Egy nap a városban Tényleg őserdőt építettek egy belvárosi udvarban - Twentysix
A pesti belső udvaros bérházak alternatív felhasználása nem idegen a várostól. A romkocsma-kultusz kitermelte már a színházteremmé avanzsált udvarokat, de erdőt is láttam már kinőni így: a Grandio Hostel udvarán valóban a földből nőttek ki a csemeték, de dzsungel helyett ott inkább csak olyan érzésem volt, mint amikor kivágnak egy erdőt, és pár évvel később a helyén elkezdenek nőni a csemeték. Ha viszont belépünk a Király utca 26.-ba, az egykori V.A.M. Design Center épületébe, eláll a szavunk. Mindenki, aki először lép be, megáll, és csak néz egy ideig. Banánfa, fikusz, begónia, pálma, meg még egy csomó növény, “simán nagy” és “baromi nagy” kivitelben - van, amelyik több mint 70 éves -, behálózzák a helyet, takarják ki előlünk a kiálás egy részét, akárhová állunk. A belső udvarba fentről egy hatalmas csillár lóg be, ami valahogy ezt az egyébként is grandiózus teret még grandiózusabbá teszi. Hangyaként érzem magam, ha felnézek. Ilyen a tér a hely saját fotóin, a gangról lőve: De lentről ennél sokkal zöldebb: Este: Szerda este léptem be először, és igyekeztem a hozzám lépő felszolgálóra koncentrálni, aki nagyon kedvesen elmondta, hogy tele vannak, de a bárpultnál üldögélhetek. Az asztaloknál a dress code a kinyalt volt, ahogy körülnéztem, én viszont a hideg ellen inkább hegymászónak öltöztem (városi sétaprogramot szerveztem magamnak). Mivel voltak szabad asztalok, úgy éreztem, hogy gyakorlatilag ki vagyok küldve, nagyon udvariasan és finoman. De nem hagyott nyugodni a dolog. Másnap elmentem kora délután, kipuhatolni, hogy jó volt-e a megérzésem, nem akartam elhamarkodottan ítélkezni, nektek meg az első benyomás alapján írni valami hülyeséget. Megint csak sokan voltak, de azért nem annyian. Ilyenkor reggelihez lezárják az őserdőt (csak a vécékhez lehet hátramenni), és az oldalt található shopot nyitják meg. Itt kapott helyet a konyha is, valamint a péksütis rész, na meg egy csomó dizájndarab, tálak, tányérok, illatok (az Awen magyar illattervező márkája, aki saját, személyre szóló illatot is készít megrendelésre). Csakhogy annyian voltak, hogy az őserdő egy részét is megnyitották. Megint sétálgattam bent, mint valami parkban, tátottam a számat, egy hölgy odalépett hozzám olyan mosollyal, mintha ezer éve ismernénk egymást (előző este is megtette, de aztán, miután megkapta az infót, hogy nincs asztal, suhant is tovább). Fejemben felvillant a “felismert” lámpa, főleg miután elkezdett körbevezetni a helyen. Nem csak úgy, hogy hol üljek le, és mindjárt jön a kollegina, hanem hogy rendesen idegenvezetést kaptam. Egy ponton már rákérdeztem: “bocsi, de te tudod, hogy mivel foglalkozom, ugye?” Nagyon zavarba jött szegény, és elpirultan mondta, hogy ne haragudjak, tök ciki, de fogalma sincs. Ekkor meg én jöttem zavarba, de tudnom kellett, látnom kellett a reakcióját. “Komolyan azt mondod, hogy ha meglátsz egy érdeklődő vendéget síruhában, tartasz vele egy tíz perces sétát a helyen?” - le voltam döbbenve. Mint kiderült, ő Poisson-Angeli Barbara, a hely megálmodója, és az egyik tulajdonos. A reakcióját látva elhittem, hogy így van. Fél nap alatt az első benyomás átalakult a gyökeres ellentétjévé. A hely egy laza, kedves, kötetlen központnak tűnt már, ahol jógateremben váltják egymást a programok, hátul rendezvényteremben lehet közösen főzni, a shopban pedig teljesen nyitott konyhában szorgoskodik a nyitott tekintetű, láthatóan elhivatott olasz séf. A kínálatról nem sokat szóltam, de egyelőre nem is sokat tudok. Vacsorázni ugye nem tudtam, a vacsoraétlap délután nem elérhető, ebéd pedig csak később lesz. Így választhattam reggelit, amit meg is tettem: Kiváló volt, de a vacsoráról nem sokat árul el. A céklás hummusz az egyik legjobb, amit a műfajban ettem (úgy tűnik, Budapest lassan hummusz-nagyhatalom lesz, annyi az izraeli/arab konyha már), fantasztikus, rengeteg fajta olivabogyó, tiszta ízű labneh és egy buggyantott tojás. Kellemes volt, látszott, hogy az alapanyagokra nagyon figyelnek, és a konyha igényes, de mást nem tudtam ebből megállapítani. Ja igen. A kávéjuk is jó, kilencpontos (tízből) olasz fajta. A Twentysix, aminek a neve egyszerre utal a házszámra (meh), és a bent uralkodó, a fák számára ideális állandó hőmérsékletre (hű), egy nagyon sok arcot felmutató hely. Multifunkciós tér, étterem, reggeliző, kávézó, shop, sport-stúdió, közösségi tér. Ha semmit nem akarunk, vagy tele van a hely, akkor is menjünk be szájat tátani. Barbara ötlete, a Király utcai dzsungel ugyanis fantasztikus ötlet volt, aminek az igényes megvalósításához szerencsére voltak kellő tőkével beszálló befektetők is. Szombatig minden asztaluk foglalt, de reggelizni még mindig érdemes. TwentysixCím: 1061 Budapest Király utca 26.(A fogyasztást természetesen szokás szerint fizettük, nem is engedtük volna másképp, a kínos szitu ellenére)
Egy nap a városban Hihetetlen minőségű ebéd a lakótelep árnyékában - AUM
Az Árpád híd egyik oldala sem híres arról, hogy elkényeztetne minket gasztronómiájával. A budai oldalon még a Kéhli vendéglő (jézusom, most látom, hogy nem írtam még róla, na ezt bepótolom) századfordulós bája és megingathatatlanul szinten tartott “jó vendéglős” minősége még mindig zarándokhellyé teszi a Krúdy-negyedet, de egyebet nem tudnék kiemelni. Így amikor a Flórián üzletközpontban megnyitott az AUM étterem, a világon senki nem gondolta volna, hogy ez lesz belőle, a tulajokon kívül. Teljesen bizarr helyen, a lelakott üzletközpont oldalából kinövő fűtött kitüremkedésben hoztak létre egy bambuszból, csobogókból álló kis nyugodt szigetet, ahol mellesleg a lokációhoz képest hihetetlen konyhát visznek. Amikor csobogót mondtam, nem vicceltem: a helyen két helyről is árad felénk a víz hangja, ami baromi megnyugtató tud lenni, még egy ilyen zajos, forgalmas pontban is. A berendezés igényes nem olcsó, fatányérokon hozzák ki az ételeket, amik deszkán foglalnak helyet. Ebédeltetés, leállás, vacsoráztatás, külön étlappal. Ebből is látszik, hogy a konyha igényes a saját munkájára, és megadja a módját annak, hogy mindig a maximumot tudja adni. Az ebéd ára a legalacsonyabb, amit jó ebédért el lehet kérni (most már Budapesten is egyre több helyen ezt a szintet lövik be a korábbi "főzelékeztetős" 1000-1500 helyett): két fogás 2250, három fogás 3250 forint. Ilyen áron jó éttermek nagy élményeket ugyan nem adnak, de azért egy kiváló, a nap további részének mosolyt adó ebédet tudnak adni. Az AUM pedig szinte már túl is lő ezen a szinten: a gombás-tofus leves kiváló, gazdag cucc, tiszta ízű, friss, szinte tavaszi felhangokkal. A főételnek kért sárga tészta hoisin szósszal és gombával inkább csak ennek a folytatása, főételesítése volt, de ebédre teljesen normális, hogy az ugyanazon alapanyagok több helyen visszaköszönnek (pl. gomba), volt még két fogás, elkerülhettem volna a gombát. Mindenesetre így is baromi jó ebédem volt egy szerényebb gyorskajás menü árából. A kávéhoz kihoznak négyféle cukrot, ami elég különleges húzás. Főleg úgy, hogy a kávéhoz - ha jó - természetesen nem iszom cukrot. Kíváncsi voltam, itt kell-e. Nem kellett. A cukorral csak vicceltek, illetve az étterembe betérő, láthatóan csak kávézni szándékozókat szólítják meg, akik nem tudják elképzelni máshogy a feketéjüket. Ha ez az ebédszint, alig várom, hogy idejöjjek vacsorázni. A 6 fogásos vacsoramenü 12.250 forint, borral 16.500, és ódákat zengenek róluk, az ebéd minősége felett, messze az élménykategória tetején van állítólag, mondjuk árban is kilő az ebédtől, de ez inkább a déli nyomott árakról árulnak el sokat. És a vacsora, megint, a lokációhoz képest szürreális élmény lehet. Alig várom. Mindenesetre mentsétek el a fejetekben, hogy ha napközben erre jártok, a Flórián térnél olyan ázsiai ebédet ehettek, hogy megemlegetitek. AUMCím: 1033 Budapest Flórián tér 6-9
Városlátogatások Egy nap Splitben – One day in Split
Egy nap Splitben – One day in SplitHorvátország második legnagyobb városa, Közép-Dalmácia igazgatási és gazdasági központja. Az ókori város számos gyönyörű látnivalót kínál az érdeklődők számára.Egy kis történelem:Történészek szerint a település neve a görög aszpalathosz (tüskebokor) szóból származik és némi római hatásra lett az olasz Spalato, végül ez módosult Split-re. A római uralmat megelőzően görögök lakták a helyet, de igazi várossá Diocletianus római császár idején vált. Az uralkodó hatalmas palotát építtetett a tengeröbölhöz, melyet a négy égtáj felől a Tengeri, az Arany, az Ezüst és a Bronz kapun keresztül lehet megközelíteni. Lemondása után a császár ide vonult vissza, itt töltötte „nyugdíjas” éveit. Az impozáns épületerőt sugárzott és biztonságot jelentett, ezért egyre többen telepedtek meg itt.A palota körül alakult ki a későbbi város, melynek fordulatokban gazdag történelme során többször is kapcsolódott a magyar történelemhez. 1105-ben a város behódolt Könyves Kálmán magyar király előtt, aki katonai beavatkozás nélkül szerezte meg az uralmat. A magyar uralkodó esküt tett Split szabadságjogainak a megtartásáról, a város polgárai pedig hűséget fogadtak a magyar királynak.Később Velence foglalta el a várost, majd II. Béla hadjáratát követően közel harminc évig újra magyar fennhatóság alá került Split. A tatárjárás idején ide menekült IV. Béla, itt vannak eltemetve leányai, Katalin és Margit.Látnivalók:Split óvárosa lényegében az egykori Diocletianus-palota falai között található. Az egész történelmi negyed felkerült a Világörökség listájára.A történelmi falak között is eluralkodott a mediterrán hangulat, a belváros szűk, labirintusszerű utcáin és sikátoraiban pezsgő élet zajlik. A kétezer éves műemlékek között számos kiülős étterem, kávézó és pizzéria működik, ahol ki lehet próbálni a helyi ételkülönlegességeket és a hűsítő söröket. A pénztárcánkra nem árt vigyázni, itt nem is annyira zsebtolvajoktól kell tartani, a helyi árak olyanok, hogy az gondolja az ember, hogy a császári palota felújítására gyűjtenek.Apropó, mit gondolsz, hogy Horvátországban miért isznak a turisták szinte kizárólag bort vagy sört? bor – vino - sör – pivo - üdítő - osvježavajuće piće.A kikötő is pazar látvány nyújt, érdemes itt is egy kellemes sétát tenni.Nézzünk meg egy videót: https://www.youtube.com/watch?v=apUvj5aoipY                                                                                              Készítette: vinpet
Városlátogatások Kefalonia
Kefalonia, az érintetlen természet csodájaKefalonia a Jón tenger legnagyobb szigete, melyet már Homérosz is megemlített az Iliászban. A zöldellő hegyekkel és dombokkal tarkított sziget az elmúlt évszázadokban volt török, velencei, angol, francia uralom alatt, majd 1864-ben csatlakozott Görögországhoz.Szinte minden turisztikai tájékoztató hangsúlyozza, hogy itt forgatták Louis de Bernières angol író regényéből készült, „Corelli kapitány mandolinja” című filmet Nicolas Cage és Penelope Cruz főszereplésével. A forgatási helyszínek Sami város kikötője valamint Komitata falu voltak. A fővárosban látható egy katona szobor, melyet előszeretettel fényképeznek a látogatók, de az nem a híres kapitányt ábrázolja.Kefalonia a csend a béke szigete, még nem árasztották el a turisták, ezért kiválóan alkalmas pihenésre, kikapcsolódásra. A sziget természeti látványosságai a Kathavothres víznyelő a káprázatos Melissani tavasbarlang és a Drogarati cseppkőbarlang is részei a sziget természeti kincseinek.Argostoli:Argostoli, a főváros trópusi hangulatú pálmafákkal övezett főutcáján egymást érik az éttermek, kávézók és ajándékboltok. Itt található a sziget legnagyobb kikötője, mely óceánjáró hajókat is képes fogadni.A kikötő fekete és fehér gyöngykavicsokkal kirakott parti sétánya minden napszakban gyönyörű. A halászok itt kínálják frissen fogott zsákmányukat eladásra.Sétáljunk vagy kis-vonatozzunk a fővárosban:Nézzünk meg egy videót a városról és hallgassuk meg a kikötőből elhajózó óriáshajó búcsúdalát.https://www.youtube.com/watch?v=AoS3lDAToYIhttps://www.youtube.com/watch?v=VQ_jiVA4HR8                                                                                                              By vinpet
Partnereink


Keress bennünket a Facebookon!