A 200 civil szervezet szövetségeként létrejött Europa Nostra szervezet 1978 óta díjazta a műemlék-helyreállításokat. 2002 óta a díj az Európai Unió hivatalos kitüntetésévé vált. A díjak kiosztása hat csoportban történik. Ezek: a kiemelkedő helyreállítás, az épített örökség, kultúrtáj, műtárgy gyűjtemény, archeológiai feltárás terén. Valamint: kiemelkedő tanulmány a kulturális örökség területén, kiemelkedő egyéni vagy közösségi teljesítmény az örökségvédelemben. Évente legfeljebb hat érmet és harminc oklevelet ítélnek oda. A díjnyertes épületekre bronz plakett kerül. Műemlék felújításaink már eddig is sokszor nyerték el ezt a díjat. Ilyen volt például a szegedi Kárász utca – Klauzál tér felújítása vagy Fertődön az Esterházy kastély, Siklóson a Dzsámi, Ócsán a református templom helyreállítása.
Az Európai Bizottság felhívására minden évben Európa egészéből érkeznek pályázatok, amelyeket független szakértőkből álló zsűri bírál el és választja ki a nyerteseket. Idén 15 országból összesen 21 pályázat részesült az Europa Nostra díjban, ezen belül a Megőrzés kategóriában 9 létesítményt díjaztak. A Szépművészeti Múzeum mellett idén még két másik magyar helyszín is elnyerte a magas rangú elismerést: a Gödöllői Királyi Kastély – diákokkal, a környéken élő magánemberekkel és a Hadtörténelmi Levéltárral közösen létrehozott - Egy Kastély titkos élete címet viselő kiállítása. Ennek során először készült kiállítás a gödöllői kastély azon időszakáról (1950-1990), amikor az épületben egymás mellett kapott helyet szovjet laktanya, idősek otthona és honvédségi lakássor. A másik díjazott, az UCCU Roma Informális Alapítványa, az Oktatás, képzés és figyelemfelkeltés kategóriában lett nyertes. (http://www.europeanheritageawards.eu)
A felújítás után a legnagyobb érdeklődés természetesen a háborús pusztításaiból feltámasztott Román Csarnokot kísérte. A Szépművészeti Múzeumot 1900 és 1906 között építették, Schickedanz Albert és Herzog Fülöp tervei alapján. Az épület földszinti nagy csarnokai az intézmény formálódó antik, középkori és reneszánsz gipszmásolatait és a különböző építészeti stílusokat voltak hivatottak bemutatni. Ennek jegyében tervezték meg a Román Csarnokot is, mely építészeti elemeiben és díszítésében is a román stílus jegyeit idézi, gazdag festett ornamentikával kiegészítve. A csarnokban még a múzeum megnyitása előtt 1906-ban helyezték el a német későromán korszak kiemelkedő emlékének a freibergi Aranykapunak (az eredeti: Freiberg, dóm, 1225 körül) monumentális méretű gipszmásolatát. A csarnok a múzeum leggazdagabb és legszebb belső dekorációval bíró helye.
A második világháború alatt a múzeum tetőablakai beszakadtak, így a nagy csarnokok és a köztük a Román Csarnok is megsérültek, hosszabb ideig beáztak. Ekkor már a gipszmásolat gyűjtemények elveszítették megbecsültségüket, így háború alatti mentésükre már nem fordítottak figyelmet. A földszinti termekben hagyott és így sérüléseket szenvedett másolatokat 1945 után a Román Csarnokba zsúfolták össze, a csarnokot pedig végleg lezárták a látogatók elől. Míg a múzeum többi tereit a háborút követően többé-kevésbé felújították, a Román Csarnok ebből mindvégig kimaradt, egyre inkább a múzeum összes raktározási problémájának megoldására használták. Ennek következében hamarosan zsúfolt, rendezetlen állapotok uralkodtak el benne. A mind kaotikusabb körülmények okán - 1948-tól kezdve - felújítását számtalanszor tervbe vették, erre mégsem kerülhetett sor egészen mostanáig.
A csarnok restaurálása a Szépművészeti Múzeum történetének legátfogóbb, 2015 és 2018 között elvégzett rekonstrukciós munkáinak a keretében valósult meg. A gipszöntvények elszállítása után a Román Csarnok alatti térrész kialakítása következett. A falképek restaurálása csak ezt követően kezdődhetett el, a 2016 decemberétől 2017 júniusáig tartó munkálatokban mintegy nyolcvanan vettek részt. A munka különleges kihívás elé állította a restaurátorokat: a tér falfestése alig több mint száz éves, mégis a hányattatott sorsa, a sokszoros ázások és a konzerválás elmaradása miatt olyan mértékben öregedett, mint egy igazi középkori templom. A szakembereknek ezért olyan technikákat kellett alkalmazniuk a festések, vakolatok visszakötéséhez, mint amilyenek a több száz éves román kori templomoknál szokásosak. A megnyitott csarnok látványa önmagáért beszél, érdemes hosszú időt szánni a megtekintésére! A 21. századi látogatói- és szakmai igények alapján felújított múzeum a megnyitása óta már több mint félmillió látogatót fogadott.
Két bolgár művész, egy szobrász és egy festő alkotásaiból nyílt közös kiállítás a budapesti Bolgár Kulturális és Tájékoztató Központban. Kettőjük együttes bemutatkozása cseppet sem véletlen, művészi felfogásukban ugyanis határozott rokonság figyelhető meg.
A budapesti Koreai Kulturális Központ látogatói már megszokták, hogy az itt megrendezett kiállítások mindig valamilyen különlegességet állítanak a középpontba. Nincs ez másként most sem, az Eszterházy Károly Egyetemmel közösen létrehozott, és december 16-ig látható YATOO című kiállítás esetében sem.
A Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításain a 19. századi anyag mindig is fontos helyet foglalt el az épület legreprezentatívabb, első emeleti termeiben. Harminc év után ezt az állandó kiállítást most új szempontok szerint újrarendezték. Ráadásul a jól ismert remekművek mellett, közel egyharmad részben, olyan alkotásokkal is bővült, amelyeket eddig csak ritkán láthatott a közönség.
A szakembereket és a közönséget is egyaránt meglepő eredmény született a 2016-ban már huszonnegyedik alkalommal meghirdetett, „Az év természetfotósa” pályázat értékelése során. A pályázat történetében mind ez idáig soha nem fordult elő, hogy a rangos szakmai versengés úgy a felnőtt, mint az ifjúsági kategóriában kettős győzelmet hozott volna!
Melyik városban van hazánk egyetlen diadalíve, hol találtak nálunk múmiákat, hová érkezett annak idején az első vonat, az első dunai gőzhajó és az első villanyvonat? Hol van Magyarországon a legnagyobb tokaji bor gyűjtemény? Mindezeken kívül még számos hasonló kérdést tehetünk fel, de talán már ennyiből is kitalálható: Vácról van szó.
