2018. szeptember 25. kedd, Eufrozina és Kende napja
Egy csillag képmeséi
Révay András
2018.03.29 16:18
Ezzel a romantikus címmel nyílt kiállítás Budapesten a Puskin kávéházban, a fiatal grafikusművész és illusztrátor, Berzsán Eszti műveiből. A születésnapi megemlékezéssel egybekötött kiállítás április 13-ig látogatható.

 Nyilvánvaló: egy művésznek is élni kell valamiből, nem meglepő tehát, ha céget alapít, saját internetes oldalt indít. Az Eszti Berzsán Illustrations éppen két évvel ezelőtt jött létre és az, hogy még létezik, az a kitartás, az elszántság, a szorgalom és az összefogás eredménye. Ma már harminc ezren látogatják. Egy finom gyümölcs, aminek a beéréséhez éppen két év kellett. Vagy sokkal több! Amint azt Téglásné Tóth Márta, a művész egykori tanára a megnyitón elmondta: „26 évvel ezelőtt, 2. osztályos tanuló volt Eszter, amikor a tanító nénije megkeresett, mint rajztanárt, hogy nézzem meg a kicsi lány rajzait. Látva az akkor készült alkotásait, rögtön tudtam, hogy egy kibontakozó rajztehetség rejlik a kislányban.” Az idő bebizonyította, hogy ez a megállapítás helyes volt. Eszter hamarosan lelkes tagja lett a felső tagozatos rajzszakkörnek. Sorozatban nyerte meg a különböző kerületi rajzversenyeket alsó- és felső tagozatos kategóriákban egyaránt.

Az általános iskola befejezése után a Teleki Blanka Gimnázium rajztagozatán folytatta tanulmányait, miközben magánúton kitanulta a festészet és grafika mesterségét. A rajzolás, festés és illusztrálás, nemcsak hobby lett számára, hanem immáron örök szerelem. A nap szinte minden órájában, percében alkot, rajzol. Élete minden pillanatát párperces skiccekkel, vázlatokkal, máskor csodálatos illusztrációkkal örökíti meg papíron vagy vásznon. Alkotásaiban a mese és valóság keveredik. Képeinek témája rendkívül gazdag. Rajtuk keresztül pozitív gondolatokat, érzelmeket szeretne üzenni az embereknek. Csodálatos, fantáziadús képeket készít fotókról. Gyermekportrékat varázsol a mese világába. Kiváló illusztrátor, aki könnyed figuráival mesekönyvek rajzainak ihletője, alkotója. Festői munkájában leginkább az akvarell és az akril technikát használja.

 Képei csodálatos színvilágban pompáznak. Alkotásain legtöbbször emberek szerepelnek, akiket sokszor rajzfilmes figuraként ábrázol. A tájképeken a vörösek, kékek és zöldek mozgalmassága, ugyanakkor pl. a madarakat ábrázoló képei a barna, vörös, sárga és kék színek a könnyed, légies, de nyugodt hangulatát árasztják. A digitális művészet bár nem olyan kézzelfogható, mint egy olajfestmény, amely szabadkézzel készül, mégis ugyanolyan kifejezőeszköz, amelynek célja az önkifejezés. Ennek a művészeti ágnak is megvannak azok az eszközei (egér, digitális ceruza, tablet), amelyek a klasszikus értelemben használt eszközöknek megfelelnek. Berzsán Eszter mostani kiállításán képei - a huszonegyedik század legújabb technikáját alkalmazva - digitális technikával készültek.

 A kiállítás megnyitásakor a művész, Berzsán Eszti – ahogy magát nevezte – előbb az oldaláról, az Eszti Berzsán Illustrations-ról (http://esztiberzsan.blog.hu) szólt. Kétéves az oldalam - mondta. „Ez hosszú idő, ennyi idő alatt sok minden változik, fejlődik, hogy mennyi minden, azt mindenki érzi a saját életében... olyan nagyot tud fordulni a világ! Velem, velünk is ez történt, és a kezdetek óta minden nap érzem a folyamatos fejlődést, változást. Jó mindig új álmokat álmodni, szabadon szárnyalni és közben új célokat kitűzni, ami felé haladhatunk. Voltak terveim a múltban is, melyek már megvalósultak, és ez a kiállítás is egy terv volt, ami most megnyílt. Vannak új terveim, és remélem, hiszem, hogy ha minden erőnkkel, lelkesedésünkkel, szenvedélyükkel dolgozunk tovább, akkor mind valóra válhatnak majd és lehetek a lány, aki berajzolja magát a csillagok közé.”

Az alkotni tudás egy eszköz - csodálatos kifejező eszköz, de csak eszköz - melyen keresztül üzenni tudunk valamit. A lelkünkből adhatunk át egy darabot akkor, amikor egy-egy alkotást létrehozunk. A művészet az érzelmekből táplálkozik és az érzelmekre hat. Ilyen kiállítás az „Egy Csillag képmeséi”. Beszélő, élő képek, amikben van egy csipetnyi varázslat is. Az álomvilág és a valóság határa nekem ismerős, otthonos hely, szeretek ott pihenni egy nagy vattacukor fa erős ágaira kötözött, puha felhőből szőtt függőágyban és nézem az eget, hogy úsznak felettem a különböző formájú felhők. Ott születtek ezek a képek, ahol az álom és a valóság összeér. Az én egyik titkom, hogy félig mindig álmodozom, csak félig vagyok itt a valóságban, a lelkem egyik része állandóan tervez, komponál, alkot, még akkor is, amikor látszólag épp valami egészen hétköznapi dologgal foglalkozom.

Amikor elkezdtem az oldalon közzétenni az alkotásaimat, csak arra gondoltam, szabadon megmutatom a világnak, hogy látom én az életet, hogy élem át a pillanatokat, mi jön ki a lelkemből egy esős reggelen. Most, ahogy itt állok, két évvel és nagyon sok tapasztalattal, még több megélt érzelemmel a hátam mögött, még mindig ugyanazt gondolom: így is, úgy is megrajzolok mindent, mert így dolgozom fel azt, ami engem ért. Továbbra is azt és úgy fogom rajzolni, amit szeretnék, mert ez a szabadság az alapja az oldalon érezhető lüktető, eleven életnek. És ha már alkotok, megmutatom a világnak! Az viszont változott, hogy sokkal tudatosabb lettem, építkezünk, jóval előre tervezünk, mindig 4-5 lépéssel saját magunk előtt járunk és – remélhetőleg - ez most már így is maradhat még nagyon sokáig! 

Kapcsolódó témák

Két bolgár művész, egy szobrász és egy festő alkotásaiból nyílt közös kiállítás a budapesti Bolgár Kulturális és Tájékoztató Központban. Kettőjük együttes bemutatkozása cseppet sem véletlen, művészi felfogásukban ugyanis határozott rokonság figyelhető meg.

A budapesti Koreai Kulturális Központ látogatói már megszokták, hogy az itt megrendezett kiállítások mindig valamilyen különlegességet állítanak a középpontba. Nincs ez másként most sem, az Eszterházy Károly Egyetemmel közösen létrehozott, és december 16-ig látható YATOO című kiállítás esetében sem.

A Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításain a 19. századi anyag mindig is fontos helyet foglalt el az épület legreprezentatívabb, első emeleti termeiben. Harminc év után ezt az állandó kiállítást most új szempontok szerint újrarendezték. Ráadásul a jól ismert remekművek mellett, közel egyharmad részben, olyan alkotásokkal is bővült, amelyeket eddig csak ritkán láthatott a közönség.

A szakembereket és a közönséget is egyaránt meglepő eredmény született a 2016-ban már huszonnegyedik alkalommal meghirdetett, „Az év természetfotósa” pályázat értékelése során. A pályázat történetében mind ez idáig soha nem fordult elő, hogy a rangos szakmai versengés úgy a felnőtt, mint az ifjúsági kategóriában kettős győzelmet hozott volna!

2016.10.30 20:35

Melyik városban van hazánk egyetlen diadalíve, hol találtak nálunk múmiákat, hová érkezett annak idején az első vonat, az első dunai gőzhajó és az első villanyvonat? Hol van Magyarországon a legnagyobb tokaji bor gyűjtemény? Mindezeken kívül még számos hasonló kérdést tehetünk fel, de talán már ennyiből is kitalálható: Vácról van szó.

Blog ajánló
Városlátogatások Parga Görögország
PargaParga színpompás épületeivel Görögország egyik ékszerdoboza. A kék tengeröblöt félkaréjban övező bűbájos szépségű település a girbegurba utcácskákkal, a szorosan egymás mellé épített pici, tarka házakkal, mesekönyvbe illő látvány. Fényképről első ránézésre könnyen összetéveszthető a népszerű olasz turistacélponttal, Cinque Terré-vel.Az aprócska kis városka vagy falu Görögország észak-nyugati partvonalán az Epirusz régió dél-nyugati részén fekszik, közel az Acheron folyóhoz, mely az ókori görögök hite szerint Hádész birodalmának bejárata volt, ahová az alvilág révésze, Kharón az Acheron folyón úszó ladikján vitte a holt lelkeket.Parga történelme az antik időkbe nyúlik vissza. Számos náció uralkodott itt, a velenceiek, törökök, franciák, oroszok és angolok váltották egymást. Ebben az időben a települést Torininek hívták. A legenda szerint egyszer eltűnt egy értékes, Szűz Máriát ábrázoló ikon. Később egy pásztor talált rá azon a hegyen, ahol ma a velencei erőd romja áll. A helyiek ezt az eseményt intő jelnek tekintették és átköltöztették az egész várost. Szerencsés döntés volt, mivel a későbbiek során Torini városát földrengés pusztította el.A település híres szülötte Pargali Ibrahim Paşa, akit hatéves korában kalózok raboltak el, majd később Szulejman török szultán nagyvezíre lett, miután feleségül vette annak húgát. Szobra állítólag a városka fölé magasodó erődben látható, a nagy melegben eltekintettünk a felkapaszkodástól.Az öböl bejáratát apróbb-nagyobb szigetecskék tarkítják, egyik, a Panagia sziget a város egyik ékessége, melyen egy kis fehér templom látható. A Szűz Máriáról elnevezett templom aprócska kertjében egy kis harangtorony is van. Ha már nagyon melegünk van, akkor irány a strand! Szikrázó a napfény, kék tenger, fehér homok vagy apró kavics. Mi kell még! Csobbanjunk!A tengerparti főutcán és a kacskaringó mellékutcákban egymást érik a tavernák, éttermek, kávézók, bárok és ajándékboltok. A történelmi múlt, az idilli környezet és a romantikus atmoszféra Pargát méltán tartják Görögország egyik legszebb városkájának.Nézzünk meg egy videót:https://www.youtube.com/watch?v=wqzrRwcpqTE                                                                                                     By vinpet
Városlátogatások Ljubljana
LjubljanaA Ljubljanica folyó partján fekvő város már a római kor idejéből ismert volt Aemona néven, később a Monarchia idején a település neve Laibach volt. Az ókori országút egyik állomása, a híres Borostyán út évszázadokon keresztül erre vezetett Észak-Európából a Földközi-tengerig.A történelmi hangulatot árasztó óváros barokk épületeiben zavartalanul gyönyörködhetünk, mivel a belső utcákról kitiltották az autóforgalmat, szinte az egész egy sétálóövezet. Itt láthatjuk a városháza impozáns épületét, a püspöki palotát, és a kéttornyú, kupolás, barokk Székesegyházat.A város központi része a nemzet költőjéről elnevezett France Preseren tér a költő szobrával. Itt csordogál a Ljubljanica folyó, mely felett a Hármas-híd ível át, a rakpart a helyiek kedvelt korzója, ahol egymást érik az éttermek és a kávézók.A híres sárkányos híd nevét a négy pillért őrző, és a város jelképének számító sárkányokról kapta. A legenda szerint a hídfőn ülő sárkányok elkezdenek csapkodni a farkukkal, amikor egy szűzlány megy át a hídon. Vártunk egy darabig, de nem csapkodtak. Vajon mi lehet az oka?Az óváros fölé magasodik a Ljubljanai vár, melynek tornyán a sárkányos zászló lobog, melyhez egy érdekes legenda tartozik. A monda szerint az aranygyapjút elrabló Iaszon herceg, menekülés közben, a Ljubljanica folyóra érve egy óriási sárkánnyal találta szembe magát. Hogy ki győzött arról megoszlanak a vélemények, de a Ljubljanát őrző mesebeli sárkány a város jelképévé vált. Ljubljana címerében is megtalálható, sőt a városháza tetején kakas helyett aranyszínű sárkány jelzi a szélirányt.A várban raboskodott gróf Batthyány Lajos, emlékét a börtön falán egy tábla őrzi.A várfalról szép kilátás nyílik a városra.Sétáljunk a városban!Nézzünk meg egy videót: https://www.youtube.com/watch?v=9cl1LaZGZNc                                                                                                     By vinpet
Partnereink


Keress bennünket a Facebookon!