2018. május 27. vasárnap, Hella napja
Éld örömmel életed!
Révay András
2018.04.24 08:41
Valóban különleges kiállítás nyílt meg – és lesz egy hónapig látható - a budapesti Örkény Könyvesboltban, a Cultiris Galériában. Varga Sinai Gizella, Iránban élő festőművész alkotásai egy másik világ, egy sokkal régebbi kor képi megjelenítését hozzák közel számunkra. A kilencszáz évvel ezelőtt élt perzsa költő, Omar Khájjám verseihez sajátos stílusban készült illusztrációk itt önálló alkotásként jelennek meg a falakon.

Bár évente mi tíz kiállítást rendezünk, bizonyos vagyok abban, hogy számomra ez az egyik legfontosabb– hangsúlyozta Kocsis András, a Kossuth Kiadó elnök vezérigazgatója a kiállítás megnyitásakor. Tavaly májusban – nagykövet úr meghívására – részt vettem a teheráni Könyvvásáron. Ott tapasztaltam, hogy milyen keveset tudunk Iránról és ez az egyik oka, hogy az érdeklődésünk határozott irányt vett. Csodálatos kultúrával találkoztam, nagyszerű emberekkel és számomra ez megérintő élmény volt. Ott ismerhettük meg Varga Sinai Gizellát, létre is jött a személyes találkozás. Ő hihetetlenül invenciózus művész, munkásságában csodálatosan tükröződik, hogy két kultúra hogyan tud ölelkezni, mikét képes megtermékenyíteni egymást. Ennek nemcsak szekértője, hanem avatott tolmácsolója is.

 Mindig is meg voltam győződve róla, hogy a kulturális értékek a legfontosabb a legjobb eszközök két ország kapcsolatának megteremtésében – erősítette meg őexcellenciája, Gholamali Rajabi Yazdi az Iráni Iszlám Köztársaság magyarországi nagykövete. Igazi öröm számomra, hogy tapasztalhatom, milyen nagy itt az érdeklődés az iráni kultúra, költészet, festészet, irodalom iránt. Az eddigi rövid idő alatt, amit Magyarországon töltöttem, máris jó kapcsolatokat tudtam kiépíteni a magyar és iráni emberek között. Azt jól tudjuk, hogy az egyik legfontosabb kulturális érték az irodalom. Öröm számomra, hogy a magyarok nagyon jól ismerik a perzsa költőket, Háfizt, Rumit, Szádit, Omar Khájjám-ot. Nem rég adtuk ki Háfiz Samsz ad-Dín-nek egy kétnyelvű, magyar-perzsa kötetét, most pedig Omar Khájjám négysorosainak jelent meg nagyon szép kiadása, Varga Sinai Gizella művésznő külön ehhez a könyvhöz tervezett, készített illusztrációival.

A művészek a saját zenei vagy más eszközeikkel, legbelsőbb gondolataikat, érzéseiket, eszméiket képesek kívülre vetíteni. A műfordítások nagyon fontos szerepet játszanak az irodalmi értékek megismertetésében. Omar Khájjám – nagyobbrészt – a XI. században élt és hétszáz évvel később Edward FitzGerald brit költő révén ismerhette meg az egész világ Omar Khájjám gondolatait a világról, az életről. E háromnyelvű, magyar – angol – perzsa kötet segítségével a magyar irodalomkedvelők is jobban érthetik majd az ő gazdag, lírai költészetét. Egyik sajátossága, hogy verseiben mindig azt vallotta: az élet múlását boldogsággal kell megélni, a problémákat, bánatot, lelki gondokat félre kell tenni. Éljük örömmel életünket! Mivel ő maga csillagász, matematikus volt, a bolygók mozgását jól ismerte, ezért is hirdette, hogy a pillanatnyi örömet kell megélni, élvezni. Mindig a boldogságban, a szerelemben hitt. „Értsd meg, hogy az élet gyorsan eltelik, jó, ha örömmel töltöd el” – írta egy gyakran idézett versében.

Egy Omar Khájjám idézettel kezdte a képek bemutatását a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar rajzfilmrendező, grafikus, könyvillusztrátor, kultúrtörténész, író, Jankovics Marcell is. „Éljük az életet, oly kevés/ Mielőtt a mienk is porba vész/ a por között hol többé sose vár/ Se bor, se lány, se lant, se ébredés”. A művésznő és Omar Khájjám között legalább kilencszáz esztendő van, de mégis – ámulva látjuk - ilyen közel két művész ritkán szokott egymáshoz kerülni! Az idézett négysoros Szabó Lőrinc fordítása, ez a huszonnegyedik, és itt siratja az elmúlást. Nem annak örül, hogy mi volt, hanem, hogy mi érvéget. Ez most itt is van a falon. A művésznő ugyanis falról régen lekopott, eredeti képek stílusában fest, meg kel keresni bennük a lényeget, hogy pontosan lássuk mindegyiket, mi is van rajta. Ez a kor hozzám is közel áll, utaltam is rá a Csodaszarvasról készült filmemben – emlékeztetett rá a rendező.

Van ugyanis magyar – iráni kapcsolat a honfoglalás előtti időkben. Érdemes tudnunk, hogy Nimród vagy Ménrót – ahogy a krónikás írja az ősapát – Hunort és Magort Iránban nemzette. Ez a csodálatos képi világ nemcsak Iránban létezik. Kisugárzásaiban jelen van Közép-Ázsiában is, még olyan helyen is megfordulnak ilyen képek, amelyek térben már távol esnek ettől a területtől. Valószínű, hogy egy-egy kép, egy-egy négysorost, perzsául rubáit próbál vizuálisan megfogalmazni, mert ugyanaz a fajta teljességre törekvés látható mindegyiken. Szinte minden látható is egy élőlény, állatka, ember vagy valami más a természetből, de mindegyiken, visszatérően ott van a halál! Ám a képek arról beszélnek, hogy a haláltól nem kell félni. Az örömök, amiket megélünk a halálunk előtt, azok bennünk maradnak. Úgy halunk meg, hogy ezekkel együtt tudunk eltávozni az élők sorából.

 A legfeltűnőbben erről a „Sárkányok üldözte pillangó” című kép mesél. Ennél egyértelműbben nem lehet kifejezni azt az ellentétet, ami az élet törékenységéről és szépségéről szól és az, amit mi nagyon gonosznak fogunk föl, benne van ebben a képben. A „Szerelmes búcsúzók” sem egymásnak háttal állnak már, hanem a cipőik még szembefordulnak. Ez is azt jelenti, hogy az elszakadás nem olyan fontos, mint az együttlét. Akár akkor is, ha az csak a múltban volt. Van olyan kép, amelyiken kis játékos többletelem van. A rajta levő növény, illetve a madárfészek már nem tartozik az eredeti, Omar Khájjám-ot illusztráló falképhez, hanem mintha ott egy töredék lenne, és azon a töredéken fészkelt volna egy madár. A szerelmespár melankolikus, de két tojás van a fészekben. Elgondolkodtató és segíti a nézőt abban, hogy a képeken találjon valami olyan utalást, ami személyessé teszi ezt kilencszáz éves kapcsolatot.

Kapcsolódó témák

Két bolgár művész, egy szobrász és egy festő alkotásaiból nyílt közös kiállítás a budapesti Bolgár Kulturális és Tájékoztató Központban. Kettőjük együttes bemutatkozása cseppet sem véletlen, művészi felfogásukban ugyanis határozott rokonság figyelhető meg.

A budapesti Koreai Kulturális Központ látogatói már megszokták, hogy az itt megrendezett kiállítások mindig valamilyen különlegességet állítanak a középpontba. Nincs ez másként most sem, az Eszterházy Károly Egyetemmel közösen létrehozott, és december 16-ig látható YATOO című kiállítás esetében sem.

A Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításain a 19. századi anyag mindig is fontos helyet foglalt el az épület legreprezentatívabb, első emeleti termeiben. Harminc év után ezt az állandó kiállítást most új szempontok szerint újrarendezték. Ráadásul a jól ismert remekművek mellett, közel egyharmad részben, olyan alkotásokkal is bővült, amelyeket eddig csak ritkán láthatott a közönség.

A szakembereket és a közönséget is egyaránt meglepő eredmény született a 2016-ban már huszonnegyedik alkalommal meghirdetett, „Az év természetfotósa” pályázat értékelése során. A pályázat történetében mind ez idáig soha nem fordult elő, hogy a rangos szakmai versengés úgy a felnőtt, mint az ifjúsági kategóriában kettős győzelmet hozott volna!

2016.10.30 20:35

Melyik városban van hazánk egyetlen diadalíve, hol találtak nálunk múmiákat, hová érkezett annak idején az első vonat, az első dunai gőzhajó és az első villanyvonat? Hol van Magyarországon a legnagyobb tokaji bor gyűjtemény? Mindezeken kívül még számos hasonló kérdést tehetünk fel, de talán már ennyiből is kitalálható: Vácról van szó.

Blog ajánló
Egy nap a városban Kipróbáltuk a budapesti parkoló alkalmazást, ami élhetőbbé tenné a várost
Képzeld el, hogy a belváros legforgalmasabb részein parkolóhelyet keresel. Előveszed a telefont, és ránézel a közeledben található parkolóházakra, irodaházakra, szállodák mélygarázsaira: a térképen nemcsak a pontos helyet látod, de azt is, van-e szabad hely. Odahajtasz az egyikhez, de nem állsz meg, csak lassítasz a bejáratnál: a sorompó automatikusan felnyílik, a mobilod egy halk csippanással küldi az üzenetet: elindult a parkolás. Olcsóbban egyébként, mint odakint, az utcán. Kifelé menet nem kell fizetni, automatikusan levonja az app a pénzt a számládról, nyitja a sorompót, puszipá. Nincs körözés. Nincs húzzegycetlit. De még csak direkt adatkapcsolat sincs az autód vagy a telefonod és a sorompó között. Az egész felhőben történik, viszont ehhez képest tényleg hihetetlenül gyorsan. A Parkl alkalmazás ezt tudja, ma, Budapesten. Az ötlet a következő: rengeteg olyan környék van a városban, ahol napközben alig tudunk leparkolni, és ezek a gócpontok általában a Nagykörúton belül, Pesten találhatóak. Itt jó lenne, ha látnánk minden parkolóházat körülöttünk, aminek a garázsába leállhatnánk. De ez még semmi: a városkép. Tele vannak az utcák parkoló autókkal, amik a munkaidő végén szépen kicserélődnek, a hazatérők elfoglalják végleges helyüket, hogy aztán másnap reggelig az autósorok természetes részei legyenek a város arcának. Nem kell, hogy így legyen. Ugyanis épp estére kiürül egy csomó parkolóház, ami be tudná fogadni az autókat. Vannak szállodák is, akiknek esetleg egy rakás üres helyük van, amiket néhány órára simán kiadnának bérbe, csak kellene egy infrastruktúra, ami beengedi az autósokat, és nincs velük gond. Ez a száj is elnyelhetne egy csomó parkoló kocsit. Kicsit kitisztulna a város látványa. A Parkl eleinte kisebb ambíciókkal indult, de aztán rájöttek az alkotók, hogy mindent, vagy semmit. A világban több hasonló projekt ért el már részeredményeket, de állítólag egyik sem volt olyan integrált, mint a Parkl, ami nyilvántartja a parkoló helyeket, és real time jelzi a foglaltságot kinyitja a sorompót előttünk, gombnyomásra vagy automatikusan olyan helyeken is beenged minket, ahová egyébként nem jutnánk be elintézi a fizetést saját hatáskörben, a különféle parkoló cégek saját rendszerén kívül Úgyhogy kipróbáltam az alkalmazást. Egyelőre nincs fent sok parkolási helyszín, folyamatosan tárgyalnak, szerződnek új helyekkel a készítők, egyelőre főleg a Nagykörúton belül, ahol a legnagyobb a gond. Ha ezt belakják, mennek tovább a külső részekre (illetve külföldre, de ez távolabbi cél). Nagyjából 20 parkolóház közül választhatunk, az V. kerület pont nem túl erős (1 db parkolót találunk), de a kerület szélein, a VI., VII, kerületben találunk már lehetőségeket. A parkolók három csoportba sorolhatóak: az első csoportba tartoznak a hagyományos, mindenki számára elérhető parkolóházak. Itt a Parkl előnye, hogy mondjuk a Holló utcában az utcainál és magánál a parkolóháznál is olcsóbban, óránként 350 forintért parkolhatunk. Valamint hogy nem kell cetlivel, meg automatával szarakodni, hanem gombnyomásra nyílik a sorompó. A másik csoportba tartoznak a szállodák, amik parkolóhelyük egy részét átadják a Parkl-nek, hogy elnyeljék a néhány órára megálló autókat. Itt a Parkl előnye, hogy kinyitja előttünk a sorompót, ami egyébként esetleg zárva van, illetve hogy itt is az utcai ára alatt parkolhatunk. A harmadik csoportba a foghíjtelkeken és hasonló udvarokon kialakított parkolók tartoznak, mint például az Újlipót vagy Gogol utcai parkolóudvar. Itt fontos elmondani, mennyire egyszerű létrehozni egy Parkl parkolót: akinek van egy telke, amire fogadna autókat, csak egy sorompót kell kitennie, és jelentkeznie itt. A Parkl emberei az ügyfelekhez egy automata rendszert telepít, ami felhőben kiadott utasítással kinyitja és zárja a soromót az autósoknak, levonja a pénzt, és küldik a tulajnak. Még csak gyalogos kijárást sem kell biztosítani: az appban elhelyezhető egy “gyalogos nyitás” gomb, ilyenkor a kaput csak annyira nyitja ki, hogy egy ember kijusson, de egy autó már nem. Utánakérdeztem a kedvenc parkolóknak, és megtudtam, a felhasználók nagyon szeretik például az Ibis hotelt a Ráday utca elején. Egyrészt azért, mert a Kálvin téren hivatalosan is rémálom parkolni, fél órát el lehet cseszni ezzel (az Ibis mellett itt a Mercure hotelt is használhatjuk az appal), másrészt egy szálloda parkolója mindig rendben van tartva. Olyan tüchtig érzés ott parkolni. Kényelmes és jó helyszín még az Aranykéz utcai parkoló is. Ilyet látunk, ha egy adott helyen már nincs több hely: Egyébként nagyon könnyű használni az appot. Általában megnyitjuk az alkalmazást, beírjuk azt, hogy hová megyünk, ekkor a program leszúrja a cél pint, mi pedig kiválaszthatjuk a körülötte lévő helyekből, hová mennénk. Rányomunk arra a parkolóra, amit szeretnénk, itt kérhetünk egy navigációt a parkolóházba. A Parkl appban ilyenkor a parkolóház adatlapja marad megnyitva, így a célhoz érve, a telefonunkat feloldva már látjuk is a hatalmas zöld gombot: nyisd a sorompót. És nyitja, azonnal. Elképesztő elgondolni, hogy a gombnyomás hatására egy adatcsomag elindul a világ másik pontjába, egy szerverterembe, ami feldolgozza a parancsot, és visszaküldi a jelet egy dobozba az előttünk található sorompó mellé, meg a telefonunkra az értestés erről. És nem telik el mérhető idő eközben. A Weiner garázsban tesztüzem jelleggel már működik az automatikus sorompónyitás, amit a poszt elején említettem. Ilyenkor csak megközelítjük a sorompót, ami automatikusan felnyílik, és az app indítja a parkolást. Az alábbi videóban tényleg senki semmilyen gombot nem nyomott meg, csak odahajtottam: Ez néha akadozik még, a személyzet sokszor nem tudja, hogyan kell reagálni a furcsaságra, de rajta vannak a készítők, hogy 100%-ban zökkenőmentes legyen, és ne avatkozzon bele ember a rendszerbe. Az a legjobb mindenkinek. Mondtam már, hogy az alkalmazás ingyenes? Semmit nem veszítesz, ha kipróbálod, sőt, olcsóbban parkolhatsz gyorsabban parkolhatsz 21. századibban parkolhatsz kevesebb parkoló autó lesz az utak mellett egy 500 forintos kupont is kapsz ajándékba Ezzel a kuponnal az első parklásod díját csökkentheted. Sőt, ha olyan jó fej vagy, hogy idáig végigolvastad a posztot, akkor elárulok egy titkot. Mostantól egy hónapig, ha az appban a kuponok résznél beírod a VAROSBAN1 kódot, még 500 forintot írnak jóvá a számládon (minden kupon egy parkolás során használható fel). A Parkl alkalmazást itt tudod letölteni iOS-re, itt Androidra. Disclaimer: a Parkl az Egy nap a városban hirdetője
Városlátogatások Zsolna a történelmi város
Zsolna a történelmi városEgy kis múltidéző:Az első írásos feljegyzésben "terra de Selinan" (Zsolna földje) néven kerül említésre. Károly Róbert 1321-ben gazdasági előjogokat adományozott a városnak. A történelem értékes dokumentuma az I. Nagy Lajos által 1381-ben kiadott okirat, a "Privilegium pro Slavis Solnensis". Ez a privilégium biztosította a városi elöljárók számára az egyenlő képviseletet a zsolnai városi tanácsban.Különleges történelmi és nyelvi dokumentum a Zsolnai könyv vagy más néven „Zsolnai kódex”, melynek kezdetei 1387-be nyúlnak vissza. Ez a legrégebbi szlovák nyelvű feljegyzés.Látnivalók:A három folyó összefolyásánál fekvő település történelmi központjában a négyzet alaprajzú, árkádos Mária téren számos műemlék található.A város kimagasló építészeti emléke a két-tornyú barokk Szent Pál temploma.A Várdombon áll a Szentháromság Templom, mely 1400 körül épült, mellette láthatjuk a Burián-harangtornyot, mely Szlovákia egyik legrégebbi reneszánsz harangtornya. Az egykori vártorony ránézésre az olasz városok harangtornyaira (campanilék) emlékeztet.Zsolna város főtere Szlovákia legteljesebb lábasházakkal díszített piaci árkádsora. A Mária teret a Szent Pál-templom uralja, mellette található a városi tanács épülete és a Szűz Mária-szobor.Nézzünk meg egy videót:https://www.youtube.com/watch?v=vhU1hdn62SQ                                                                                          by vinpet
Városlátogatások Zakopane
Zakopane a téli fővárosLengyelország téli fővárosaként is emlegetik, de minden évszakban páratlan élményeket kínál az idelátogatóknak, bár kétségtelen, hogy várost nem elsősorban a látnivalói miatt keresik fel a turisták. Télen síparadicsomként működik, a többi évszakban inkább kiindulópont a hegyekben túrázók számára.Zakopane a legmagasabban fekvő lengyel város, központja a tengerszinttől számítva 838 méter magasan van. A település első említése a XVI. század végéről való, lakosai Báthory István lengyel királytól, erdélyi fejedelemtől kapták első kiváltságaikat. A Zakopane elnevezést egy XVII. századból származó oklevélben említik először. Az 1900-as években a friss hegyi levegő csodát tett a gyógyulni vágyók körében, ezért a várost gyógyhelynek nyilvánították. A tüdőbetegeket a helyi gorál lakosok vitték fel a hegyi legelőkön álló pásztorházakba.A város kulturális története is számos érdekességet rejt, mivel sok író, költő és zeneszerző élt és alkotott itt, de aki nem itt élt az is ide járt nyaralni. Itt nyaralt többek között a Nobel díjas Maria Skłodowska Curie is. A sajátságos zakopanei építészeti stílus Stanisław Igancy Witkiewicz nevéhez köthető.Turistalátványosságok:A Gáspár-csúcs:A Kasprowy-csúcsként ismer hegy, 1987 méter magasan van a Tátra lengyel oldalán. Edzett sportolók gyalog is feljuthatnak a csúcsra, de sokkal békésebb a lanovkával menni, amely 1936 óta szállít utasokat.  Persze pánikra semmi ok, azóta többször is felújították.A Gubalowka-hegy:A siklóval pillanatok alatt felérhetünk, és tátott szájjal bámulhatjuk a fantasztikus panorámát. Elképesztő kilátás nyílik innen Zakopane városára és a Tátra tavasszal is havas csúcsaira. A 2000 métert is meghaladó hegycsúcsok fenséges karéja pazar látnivaló.Nézzük meg videón is: https://www.youtube.com/watch?v=d_2Fw2cieDs                                                                                                by vinpet
Partnereink


Keress bennünket a Facebookon!