2018. augusztus 18. szombat, Ilona és Ilka napja
Éld örömmel életed!
Révay András
2018.04.24 08:41
Valóban különleges kiállítás nyílt meg – és lesz egy hónapig látható - a budapesti Örkény Könyvesboltban, a Cultiris Galériában. Varga Sinai Gizella, Iránban élő festőművész alkotásai egy másik világ, egy sokkal régebbi kor képi megjelenítését hozzák közel számunkra. A kilencszáz évvel ezelőtt élt perzsa költő, Omar Khájjám verseihez sajátos stílusban készült illusztrációk itt önálló alkotásként jelennek meg a falakon.

Bár évente mi tíz kiállítást rendezünk, bizonyos vagyok abban, hogy számomra ez az egyik legfontosabb– hangsúlyozta Kocsis András, a Kossuth Kiadó elnök vezérigazgatója a kiállítás megnyitásakor. Tavaly májusban – nagykövet úr meghívására – részt vettem a teheráni Könyvvásáron. Ott tapasztaltam, hogy milyen keveset tudunk Iránról és ez az egyik oka, hogy az érdeklődésünk határozott irányt vett. Csodálatos kultúrával találkoztam, nagyszerű emberekkel és számomra ez megérintő élmény volt. Ott ismerhettük meg Varga Sinai Gizellát, létre is jött a személyes találkozás. Ő hihetetlenül invenciózus művész, munkásságában csodálatosan tükröződik, hogy két kultúra hogyan tud ölelkezni, mikét képes megtermékenyíteni egymást. Ennek nemcsak szekértője, hanem avatott tolmácsolója is.

 Mindig is meg voltam győződve róla, hogy a kulturális értékek a legfontosabb a legjobb eszközök két ország kapcsolatának megteremtésében – erősítette meg őexcellenciája, Gholamali Rajabi Yazdi az Iráni Iszlám Köztársaság magyarországi nagykövete. Igazi öröm számomra, hogy tapasztalhatom, milyen nagy itt az érdeklődés az iráni kultúra, költészet, festészet, irodalom iránt. Az eddigi rövid idő alatt, amit Magyarországon töltöttem, máris jó kapcsolatokat tudtam kiépíteni a magyar és iráni emberek között. Azt jól tudjuk, hogy az egyik legfontosabb kulturális érték az irodalom. Öröm számomra, hogy a magyarok nagyon jól ismerik a perzsa költőket, Háfizt, Rumit, Szádit, Omar Khájjám-ot. Nem rég adtuk ki Háfiz Samsz ad-Dín-nek egy kétnyelvű, magyar-perzsa kötetét, most pedig Omar Khájjám négysorosainak jelent meg nagyon szép kiadása, Varga Sinai Gizella művésznő külön ehhez a könyvhöz tervezett, készített illusztrációival.

A művészek a saját zenei vagy más eszközeikkel, legbelsőbb gondolataikat, érzéseiket, eszméiket képesek kívülre vetíteni. A műfordítások nagyon fontos szerepet játszanak az irodalmi értékek megismertetésében. Omar Khájjám – nagyobbrészt – a XI. században élt és hétszáz évvel később Edward FitzGerald brit költő révén ismerhette meg az egész világ Omar Khájjám gondolatait a világról, az életről. E háromnyelvű, magyar – angol – perzsa kötet segítségével a magyar irodalomkedvelők is jobban érthetik majd az ő gazdag, lírai költészetét. Egyik sajátossága, hogy verseiben mindig azt vallotta: az élet múlását boldogsággal kell megélni, a problémákat, bánatot, lelki gondokat félre kell tenni. Éljük örömmel életünket! Mivel ő maga csillagász, matematikus volt, a bolygók mozgását jól ismerte, ezért is hirdette, hogy a pillanatnyi örömet kell megélni, élvezni. Mindig a boldogságban, a szerelemben hitt. „Értsd meg, hogy az élet gyorsan eltelik, jó, ha örömmel töltöd el” – írta egy gyakran idézett versében.

Egy Omar Khájjám idézettel kezdte a képek bemutatását a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar rajzfilmrendező, grafikus, könyvillusztrátor, kultúrtörténész, író, Jankovics Marcell is. „Éljük az életet, oly kevés/ Mielőtt a mienk is porba vész/ a por között hol többé sose vár/ Se bor, se lány, se lant, se ébredés”. A művésznő és Omar Khájjám között legalább kilencszáz esztendő van, de mégis – ámulva látjuk - ilyen közel két művész ritkán szokott egymáshoz kerülni! Az idézett négysoros Szabó Lőrinc fordítása, ez a huszonnegyedik, és itt siratja az elmúlást. Nem annak örül, hogy mi volt, hanem, hogy mi érvéget. Ez most itt is van a falon. A művésznő ugyanis falról régen lekopott, eredeti képek stílusában fest, meg kel keresni bennük a lényeget, hogy pontosan lássuk mindegyiket, mi is van rajta. Ez a kor hozzám is közel áll, utaltam is rá a Csodaszarvasról készült filmemben – emlékeztetett rá a rendező.

Van ugyanis magyar – iráni kapcsolat a honfoglalás előtti időkben. Érdemes tudnunk, hogy Nimród vagy Ménrót – ahogy a krónikás írja az ősapát – Hunort és Magort Iránban nemzette. Ez a csodálatos képi világ nemcsak Iránban létezik. Kisugárzásaiban jelen van Közép-Ázsiában is, még olyan helyen is megfordulnak ilyen képek, amelyek térben már távol esnek ettől a területtől. Valószínű, hogy egy-egy kép, egy-egy négysorost, perzsául rubáit próbál vizuálisan megfogalmazni, mert ugyanaz a fajta teljességre törekvés látható mindegyiken. Szinte minden látható is egy élőlény, állatka, ember vagy valami más a természetből, de mindegyiken, visszatérően ott van a halál! Ám a képek arról beszélnek, hogy a haláltól nem kell félni. Az örömök, amiket megélünk a halálunk előtt, azok bennünk maradnak. Úgy halunk meg, hogy ezekkel együtt tudunk eltávozni az élők sorából.

 A legfeltűnőbben erről a „Sárkányok üldözte pillangó” című kép mesél. Ennél egyértelműbben nem lehet kifejezni azt az ellentétet, ami az élet törékenységéről és szépségéről szól és az, amit mi nagyon gonosznak fogunk föl, benne van ebben a képben. A „Szerelmes búcsúzók” sem egymásnak háttal állnak már, hanem a cipőik még szembefordulnak. Ez is azt jelenti, hogy az elszakadás nem olyan fontos, mint az együttlét. Akár akkor is, ha az csak a múltban volt. Van olyan kép, amelyiken kis játékos többletelem van. A rajta levő növény, illetve a madárfészek már nem tartozik az eredeti, Omar Khájjám-ot illusztráló falképhez, hanem mintha ott egy töredék lenne, és azon a töredéken fészkelt volna egy madár. A szerelmespár melankolikus, de két tojás van a fészekben. Elgondolkodtató és segíti a nézőt abban, hogy a képeken találjon valami olyan utalást, ami személyessé teszi ezt kilencszáz éves kapcsolatot.

Kapcsolódó témák

Két bolgár művész, egy szobrász és egy festő alkotásaiból nyílt közös kiállítás a budapesti Bolgár Kulturális és Tájékoztató Központban. Kettőjük együttes bemutatkozása cseppet sem véletlen, művészi felfogásukban ugyanis határozott rokonság figyelhető meg.

A budapesti Koreai Kulturális Központ látogatói már megszokták, hogy az itt megrendezett kiállítások mindig valamilyen különlegességet állítanak a középpontba. Nincs ez másként most sem, az Eszterházy Károly Egyetemmel közösen létrehozott, és december 16-ig látható YATOO című kiállítás esetében sem.

A Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításain a 19. századi anyag mindig is fontos helyet foglalt el az épület legreprezentatívabb, első emeleti termeiben. Harminc év után ezt az állandó kiállítást most új szempontok szerint újrarendezték. Ráadásul a jól ismert remekművek mellett, közel egyharmad részben, olyan alkotásokkal is bővült, amelyeket eddig csak ritkán láthatott a közönség.

A szakembereket és a közönséget is egyaránt meglepő eredmény született a 2016-ban már huszonnegyedik alkalommal meghirdetett, „Az év természetfotósa” pályázat értékelése során. A pályázat történetében mind ez idáig soha nem fordult elő, hogy a rangos szakmai versengés úgy a felnőtt, mint az ifjúsági kategóriában kettős győzelmet hozott volna!

2016.10.30 20:35

Melyik városban van hazánk egyetlen diadalíve, hol találtak nálunk múmiákat, hová érkezett annak idején az első vonat, az első dunai gőzhajó és az első villanyvonat? Hol van Magyarországon a legnagyobb tokaji bor gyűjtemény? Mindezeken kívül még számos hasonló kérdést tehetünk fel, de talán már ennyiből is kitalálható: Vácról van szó.

Blog ajánló
Városlátogatások Ljubljana
LjubljanaA Ljubljanica folyó partján fekvő város már a római kor idejéből ismert volt Aemona néven, később a Monarchia idején a település neve Laibach volt. Az ókori országút egyik állomása, a híres Borostyán út évszázadokon keresztül erre vezetett Észak-Európából a Földközi-tengerig.A történelmi hangulatot árasztó óváros barokk épületeiben zavartalanul gyönyörködhetünk, mivel a belső utcákról kitiltották az autóforgalmat, szinte az egész egy sétálóövezet. Itt láthatjuk a városháza impozáns épületét, a püspöki palotát, és a kéttornyú, kupolás, barokk Székesegyházat.A város központi része a nemzet költőjéről elnevezett France Preseren tér a költő szobrával. Itt csordogál a Ljubljanica folyó, mely felett a Hármas-híd ível át, a rakpart a helyiek kedvelt korzója, ahol egymást érik az éttermek és a kávézók.A híres sárkányos híd nevét a négy pillért őrző, és a város jelképének számító sárkányokról kapta. A legenda szerint a hídfőn ülő sárkányok elkezdenek csapkodni a farkukkal, amikor egy szűzlány megy át a hídon. Vártunk egy darabig, de nem csapkodtak. Vajon mi lehet az oka?Az óváros fölé magasodik a Ljubljanai vár, melynek tornyán a sárkányos zászló lobog, melyhez egy érdekes legenda tartozik. A monda szerint az aranygyapjút elrabló Iaszon herceg, menekülés közben, a Ljubljanica folyóra érve egy óriási sárkánnyal találta szembe magát. Hogy ki győzött arról megoszlanak a vélemények, de a Ljubljanát őrző mesebeli sárkány a város jelképévé vált. Ljubljana címerében is megtalálható, sőt a városháza tetején kakas helyett aranyszínű sárkány jelzi a szélirányt.A várban raboskodott gróf Batthyány Lajos, emlékét a börtön falán egy tábla őrzi.A várfalról szép kilátás nyílik a városra.Sétáljunk a városban!Nézzünk meg egy videót: https://www.youtube.com/watch?v=9cl1LaZGZNc                                                                                                     By vinpet
Városlátogatások Piran, a szlovén tengerpart gyöngyszeme
Piran, a szlovén tengerpart gyöngyszemePiran a Szlovén Riviéra hangulatos városa. A Dél-Szláv háborús osztozkodásban Szlovéniának csak 45 km hosszú partszakasz jutott, melyen öt település található. Úgy tűnik, hogy a közel 6000 km hosszú horvát tengerpart nem elég a horvátoknak, még próbálnak néhány km.-nyi szakaszt elvitatni Szlovéniától. Gazdasági szempontból Koper a legjelentősebb, mint kereskedelmi kikötő. Ha bulizni akarsz, irány Portoroz, de ha az ivászat és buli helyett tartalmas nyaralási élményekre vágysz, akkor Piranba kell látogatnod.Piran történelmi óvárosa a velencei stílust idézi. A város neve, a legendák szerint, a görög pyros (tűz) szóból származik. Éjjelente fáklyák világítottak az Isztriai-félsziget északnyugati csúcsán, a mai rondella környékén, utat mutatva a közelitő hajóknak. A római birodalomban Piranum néven említik, később bizánci, majd a velencei városállam fennhatósága alá került. A modern időkben a város az Osztrák-Magyar Monarchiához tartozott, azután az olaszoké lett, majd Jugoszlávia része, melynek széthullásával a független Szlovénia tengerparti nyaralóhelyeként fogadja a látogatókat.A város központja, a leghíresebb szülöttéről, Giuseppe Tartini zeneszerzőről elnevezett hangulatos tér. A gyönyörűen felújított ódon házakkal keretezett Tartini térről indulnak a kis utcácskák a városka minden részébe.A szobor mögötti impozáns épület a neoreneszánsz városháza, mely középkori elődje helyén épült a XIX. sz. közepén. A tér egyik legszebb épülete a Benečanka, a jellegzetes velencei gótikus stílusban épült palazzo-t egy gazdag, Beppo nevű kereskedő építtette fiatal szeretőjének. Kedvesét a környék rossznyelveitől óvva, a homlokzatra íratta, Lassa pur dir, azaz „Csak hadd beszéljenek!”.Szent György-templom:Az óváros felett magasodik a templom és a velencei Szt.Márk–toronyra emlékeztető campanilé, ahova az edzett látogatók 147 lépcsőfokon tudnak felmászni és kissé elhomályosult látással gyönyörködni a páratlan tengeri panorámába, de a templom körülifalakról is káprázatos a kilátás. A templom kapuja általában nyitva áll, egy rácsozaton keresztül lehet benézni a barokk stílusú belső térbe.Nézelődjünk kicsit!Nézzünk meg egy videót: https://www.youtube.com/watch?v=9gdF-fNDlX8                                                                                              By vinpet
Partnereink


Keress bennünket a Facebookon!