2018. október 16. kedd, Gál és Aurélia napja
Éld örömmel életed!
Révay András
2018.04.24 08:41
Valóban különleges kiállítás nyílt meg – és lesz egy hónapig látható - a budapesti Örkény Könyvesboltban, a Cultiris Galériában. Varga Sinai Gizella, Iránban élő festőművész alkotásai egy másik világ, egy sokkal régebbi kor képi megjelenítését hozzák közel számunkra. A kilencszáz évvel ezelőtt élt perzsa költő, Omar Khájjám verseihez sajátos stílusban készült illusztrációk itt önálló alkotásként jelennek meg a falakon.

Bár évente mi tíz kiállítást rendezünk, bizonyos vagyok abban, hogy számomra ez az egyik legfontosabb– hangsúlyozta Kocsis András, a Kossuth Kiadó elnök vezérigazgatója a kiállítás megnyitásakor. Tavaly májusban – nagykövet úr meghívására – részt vettem a teheráni Könyvvásáron. Ott tapasztaltam, hogy milyen keveset tudunk Iránról és ez az egyik oka, hogy az érdeklődésünk határozott irányt vett. Csodálatos kultúrával találkoztam, nagyszerű emberekkel és számomra ez megérintő élmény volt. Ott ismerhettük meg Varga Sinai Gizellát, létre is jött a személyes találkozás. Ő hihetetlenül invenciózus művész, munkásságában csodálatosan tükröződik, hogy két kultúra hogyan tud ölelkezni, mikét képes megtermékenyíteni egymást. Ennek nemcsak szekértője, hanem avatott tolmácsolója is.

 Mindig is meg voltam győződve róla, hogy a kulturális értékek a legfontosabb a legjobb eszközök két ország kapcsolatának megteremtésében – erősítette meg őexcellenciája, Gholamali Rajabi Yazdi az Iráni Iszlám Köztársaság magyarországi nagykövete. Igazi öröm számomra, hogy tapasztalhatom, milyen nagy itt az érdeklődés az iráni kultúra, költészet, festészet, irodalom iránt. Az eddigi rövid idő alatt, amit Magyarországon töltöttem, máris jó kapcsolatokat tudtam kiépíteni a magyar és iráni emberek között. Azt jól tudjuk, hogy az egyik legfontosabb kulturális érték az irodalom. Öröm számomra, hogy a magyarok nagyon jól ismerik a perzsa költőket, Háfizt, Rumit, Szádit, Omar Khájjám-ot. Nem rég adtuk ki Háfiz Samsz ad-Dín-nek egy kétnyelvű, magyar-perzsa kötetét, most pedig Omar Khájjám négysorosainak jelent meg nagyon szép kiadása, Varga Sinai Gizella művésznő külön ehhez a könyvhöz tervezett, készített illusztrációival.

A művészek a saját zenei vagy más eszközeikkel, legbelsőbb gondolataikat, érzéseiket, eszméiket képesek kívülre vetíteni. A műfordítások nagyon fontos szerepet játszanak az irodalmi értékek megismertetésében. Omar Khájjám – nagyobbrészt – a XI. században élt és hétszáz évvel később Edward FitzGerald brit költő révén ismerhette meg az egész világ Omar Khájjám gondolatait a világról, az életről. E háromnyelvű, magyar – angol – perzsa kötet segítségével a magyar irodalomkedvelők is jobban érthetik majd az ő gazdag, lírai költészetét. Egyik sajátossága, hogy verseiben mindig azt vallotta: az élet múlását boldogsággal kell megélni, a problémákat, bánatot, lelki gondokat félre kell tenni. Éljük örömmel életünket! Mivel ő maga csillagász, matematikus volt, a bolygók mozgását jól ismerte, ezért is hirdette, hogy a pillanatnyi örömet kell megélni, élvezni. Mindig a boldogságban, a szerelemben hitt. „Értsd meg, hogy az élet gyorsan eltelik, jó, ha örömmel töltöd el” – írta egy gyakran idézett versében.

Egy Omar Khájjám idézettel kezdte a képek bemutatását a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar rajzfilmrendező, grafikus, könyvillusztrátor, kultúrtörténész, író, Jankovics Marcell is. „Éljük az életet, oly kevés/ Mielőtt a mienk is porba vész/ a por között hol többé sose vár/ Se bor, se lány, se lant, se ébredés”. A művésznő és Omar Khájjám között legalább kilencszáz esztendő van, de mégis – ámulva látjuk - ilyen közel két művész ritkán szokott egymáshoz kerülni! Az idézett négysoros Szabó Lőrinc fordítása, ez a huszonnegyedik, és itt siratja az elmúlást. Nem annak örül, hogy mi volt, hanem, hogy mi érvéget. Ez most itt is van a falon. A művésznő ugyanis falról régen lekopott, eredeti képek stílusában fest, meg kel keresni bennük a lényeget, hogy pontosan lássuk mindegyiket, mi is van rajta. Ez a kor hozzám is közel áll, utaltam is rá a Csodaszarvasról készült filmemben – emlékeztetett rá a rendező.

Van ugyanis magyar – iráni kapcsolat a honfoglalás előtti időkben. Érdemes tudnunk, hogy Nimród vagy Ménrót – ahogy a krónikás írja az ősapát – Hunort és Magort Iránban nemzette. Ez a csodálatos képi világ nemcsak Iránban létezik. Kisugárzásaiban jelen van Közép-Ázsiában is, még olyan helyen is megfordulnak ilyen képek, amelyek térben már távol esnek ettől a területtől. Valószínű, hogy egy-egy kép, egy-egy négysorost, perzsául rubáit próbál vizuálisan megfogalmazni, mert ugyanaz a fajta teljességre törekvés látható mindegyiken. Szinte minden látható is egy élőlény, állatka, ember vagy valami más a természetből, de mindegyiken, visszatérően ott van a halál! Ám a képek arról beszélnek, hogy a haláltól nem kell félni. Az örömök, amiket megélünk a halálunk előtt, azok bennünk maradnak. Úgy halunk meg, hogy ezekkel együtt tudunk eltávozni az élők sorából.

 A legfeltűnőbben erről a „Sárkányok üldözte pillangó” című kép mesél. Ennél egyértelműbben nem lehet kifejezni azt az ellentétet, ami az élet törékenységéről és szépségéről szól és az, amit mi nagyon gonosznak fogunk föl, benne van ebben a képben. A „Szerelmes búcsúzók” sem egymásnak háttal állnak már, hanem a cipőik még szembefordulnak. Ez is azt jelenti, hogy az elszakadás nem olyan fontos, mint az együttlét. Akár akkor is, ha az csak a múltban volt. Van olyan kép, amelyiken kis játékos többletelem van. A rajta levő növény, illetve a madárfészek már nem tartozik az eredeti, Omar Khájjám-ot illusztráló falképhez, hanem mintha ott egy töredék lenne, és azon a töredéken fészkelt volna egy madár. A szerelmespár melankolikus, de két tojás van a fészekben. Elgondolkodtató és segíti a nézőt abban, hogy a képeken találjon valami olyan utalást, ami személyessé teszi ezt kilencszáz éves kapcsolatot.

Kapcsolódó témák

Két bolgár művész, egy szobrász és egy festő alkotásaiból nyílt közös kiállítás a budapesti Bolgár Kulturális és Tájékoztató Központban. Kettőjük együttes bemutatkozása cseppet sem véletlen, művészi felfogásukban ugyanis határozott rokonság figyelhető meg.

A budapesti Koreai Kulturális Központ látogatói már megszokták, hogy az itt megrendezett kiállítások mindig valamilyen különlegességet állítanak a középpontba. Nincs ez másként most sem, az Eszterházy Károly Egyetemmel közösen létrehozott, és december 16-ig látható YATOO című kiállítás esetében sem.

A Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításain a 19. századi anyag mindig is fontos helyet foglalt el az épület legreprezentatívabb, első emeleti termeiben. Harminc év után ezt az állandó kiállítást most új szempontok szerint újrarendezték. Ráadásul a jól ismert remekművek mellett, közel egyharmad részben, olyan alkotásokkal is bővült, amelyeket eddig csak ritkán láthatott a közönség.

A szakembereket és a közönséget is egyaránt meglepő eredmény született a 2016-ban már huszonnegyedik alkalommal meghirdetett, „Az év természetfotósa” pályázat értékelése során. A pályázat történetében mind ez idáig soha nem fordult elő, hogy a rangos szakmai versengés úgy a felnőtt, mint az ifjúsági kategóriában kettős győzelmet hozott volna!

2016.10.30 20:35

Melyik városban van hazánk egyetlen diadalíve, hol találtak nálunk múmiákat, hová érkezett annak idején az első vonat, az első dunai gőzhajó és az első villanyvonat? Hol van Magyarországon a legnagyobb tokaji bor gyűjtemény? Mindezeken kívül még számos hasonló kérdést tehetünk fel, de talán már ennyiből is kitalálható: Vácról van szó.

Blog ajánló
Városlátogatások Cesky Krumlov a meseváros
Cesky Krumlov a mesevárosEz a Moldva vagy helyi nyelven a Vltava folyó ölelésében fekvő Dél-Bohémiai kisváros olyan, mintha egy megelevenedett meseváros lenne. A bájos városka az UNESCO világörökség része, rengeteg látogatóval. A dombokkal övezett völgyben megbúvó település a piros háztetőkkel, a zeg-zugos utcácskákkal, az égbenyúló tornyokkal és a zúgó folyócskával, egy mesekönyv lapjaira kívánkozik. Azt gondolná az ember, hogy a vártoronyban egy világszép királykisasszony vár a szabadító lovagjára, még a több mint 200 lépcső sem lehet akadály.Egy kis történelem:A folyókanyarulat már időszámítás előtt is lakott volt. A kelták után az i.e. 6. század táján jöttek ide a szlávok, majd a középkorban több cseh család is uralta a folyóvölgyet. A várat a Vitkovciak kezdték építeni a 13. században, a család kihalása után a Rosenbergek birtokolták a területet és virágoztatták fel tündéri, reneszánsz várossá. Később eladósodtak, pedig akkor még nem volt ismert a svájci frank alapú hitel. Az új tulajdonos, II. Rudolf német-római császár nagybátyja II. Ferdinánd az Eggenbergeknek ajándékozta a várost, de ez a család is kihalt, úgy tűnik, a környék nem kedvez a potenciának. A 20. századi államosításig a Schwarzenbergek birtokában volt. A zömmel németek lakta várost korábban Krumaunak hívták, a cseh csapatok bevonulása után kapta a Cesky Krumlov nevet.A városkában sétálva úgy tűnik, mintha az elmúlt századokban valaki megállította volna az időt, mégis a melankolikus középkori hangulat helyett, jókedvű turisták tömegével találkozhatunk.Sok házon feltűnik a Rosenbergek ötszirmú rózsája, ami a vár tornyán is látható. A feltűnő vörös színű házban lakott a korabeli híres alkimista, Anton Michael von Ebbersbach. Ő nem az aranycsinálásra összpontosított, fő tevékenysége az örök életet és fiatalságot garantáló életvíz elixír létrehozása. Legújabb ötlete a pénzsokszorosító lötty előállítása volt. Az elásott pénzt ezzel kellett volna locsolni és később kiásni a hasznot. Petr Vok Rosenberg uraság ettől már besokallt és börtönbe csukatta a mágust, pedig még rengeteg ötlete volt.Itt élt egy ideig Egon von Schiele osztrák festő is, de a nyers szexualitást ábrázoló képei és erkölcstelen életmódja miatt a városlakók kiutálták.A főtéren álló régi városházát két régebbi gótikus ház összeépítésével alakították ki a 16. században. Homlokzatán Csehország, Český Krumlov, a Rosenbergek és a Schwarzenbergek címere látható. Latin felirata: Audi, vide et tace - si ves vivere in pace /Hallj, láss és hallgass, ha békében akarsz élni./Cesky Krumlovban a házak homlokzatán gyakran láthatunk sgraffito díszítéseket. A sgraffito olasz eredetű szó, karcolást jelent. A technika lényege, hogy a falra két vagy több különböző színű, vékony vakolatréteget visznek föl egymásra. Az alsó réteget hagyják megszáradni, a felső rétegbe pedig még nedves állapotában, arra alkalmas szerszámmal kontúrokat, illetve felületeket vágnak vagy karcolnak. Ezáltal az eltávolított területek alatt láthatóvá válnak az alsóbb, más színű rétegek is. Az utcákon sétálva több ilyen mintás házat is megfigyelhetünk.Cesky Krumlovban a házak homlokzatán gyakran láthatunk sgraffito díszítéseket. A sgraffito olasz eredetű szó, karcolást jelent. A technika lényege, hogy a falra két vagy több különböző színű, vékony vakolatréteget visznek föl egymásra. Az alsó réteget hagyják megszáradni, a felső rétegbe pedig még nedves állapotában, arra alkalmas szerszámmal kontúrokat, illetve felületeket vágnak vagy karcolnak. Ezáltal az eltávolított területek alatt láthatóvá válnak az alsóbb, más színű rétegek is. Az utcákon sétálva több ilyen mintás házat is megfigyelhetünk.A medveárok:A vár kapujához vezető híd a medveárok felett ível át. Az árokban három medve lustálkodik, kevés a beeső turista. De miért medvék vigyázzák a vár békéjét?A Rosenbergek jelképe a rózsa mellett a medve volt. A család úgy tartotta, hogy rokoni szálak fűzik őket az olasz Orsini nemesi családhoz, akiknek a neve nőstény medvét jelent. A medvék a 18. századtól kezdve élnek a várárokban. Most elbújtak valahová, vagy már téli álmot alszanak?A monda szerint a malmot és a molnár házát egy vízimanó védte, szobrát ma is megnézhetjük.Végül, de nem utolsó sorban beszéljünk a sörről, illetve ne beszéljünk, inkább igyunk finom krumlovi Eggenberg sört!Egészségetekre!Nézzünk meg egy videót is: https://www.youtube.com/watch?v=d6kQEu7mWU4                                                                                           By vinpet
Városlátogatások Parga Görögország
PargaParga színpompás épületeivel Görögország egyik ékszerdoboza. A kék tengeröblöt félkaréjban övező bűbájos szépségű település a girbegurba utcácskákkal, a szorosan egymás mellé épített pici, tarka házakkal, mesekönyvbe illő látvány. Fényképről első ránézésre könnyen összetéveszthető a népszerű olasz turistacélponttal, Cinque Terré-vel.Az aprócska kis városka vagy falu Görögország észak-nyugati partvonalán az Epirusz régió dél-nyugati részén fekszik, közel az Acheron folyóhoz, mely az ókori görögök hite szerint Hádész birodalmának bejárata volt, ahová az alvilág révésze, Kharón az Acheron folyón úszó ladikján vitte a holt lelkeket.Parga történelme az antik időkbe nyúlik vissza. Számos náció uralkodott itt, a velenceiek, törökök, franciák, oroszok és angolok váltották egymást. Ebben az időben a települést Torininek hívták. A legenda szerint egyszer eltűnt egy értékes, Szűz Máriát ábrázoló ikon. Később egy pásztor talált rá azon a hegyen, ahol ma a velencei erőd romja áll. A helyiek ezt az eseményt intő jelnek tekintették és átköltöztették az egész várost. Szerencsés döntés volt, mivel a későbbiek során Torini városát földrengés pusztította el.A település híres szülötte Pargali Ibrahim Paşa, akit hatéves korában kalózok raboltak el, majd később Szulejman török szultán nagyvezíre lett, miután feleségül vette annak húgát. Szobra állítólag a városka fölé magasodó erődben látható, a nagy melegben eltekintettünk a felkapaszkodástól.Az öböl bejáratát apróbb-nagyobb szigetecskék tarkítják, egyik, a Panagia sziget a város egyik ékessége, melyen egy kis fehér templom látható. A Szűz Máriáról elnevezett templom aprócska kertjében egy kis harangtorony is van. Ha már nagyon melegünk van, akkor irány a strand! Szikrázó a napfény, kék tenger, fehér homok vagy apró kavics. Mi kell még! Csobbanjunk!A tengerparti főutcán és a kacskaringó mellékutcákban egymást érik a tavernák, éttermek, kávézók, bárok és ajándékboltok. A történelmi múlt, az idilli környezet és a romantikus atmoszféra Pargát méltán tartják Görögország egyik legszebb városkájának.Nézzünk meg egy videót:https://www.youtube.com/watch?v=wqzrRwcpqTE                                                                                                     By vinpet
Partnereink


Keress bennünket a Facebookon!