2018. szeptember 25. kedd, Eufrozina és Kende napja
Élő csoda
Révay András
2018.03.12 17:08
Sokan egyetértenek azzal, hogy a nemzetközileg is elismert és díjazott artistáknak, akrobatáknak az operaénekesekkel, táncosokkal, színészekkel egyforma tiszteletet kell kapniuk. Ezt a gondolkodásmódot közvetítve - egy hatékony üzleti stratégiával is megtámogatva - a Fővárosi Nagycirkusz jegyirodája most az Andrássy u 28. szám alá, a Nemzeti Színház jegyértékesítésével társbérletben, közvetlenül az Operaház mellé költözik. Mostantól ide várják azokat, akik elővételben vagy csoportosan kívánják megváltani jegyeiket.

Visszatér a cirkuszba Ludas Matyi, az a produkció, ami a történetmesélő cirkuszok sorában először jelent meg a Fővárosi Nagycirkusz manézsában – hangzott el a bejelentés az új pénztár ünnepélyes megnyitása alkalmából. Fazekas Mihály méltán leghíresebb költeményét megszületése óta többen, több formában is átdolgozták. Készült belőle bohózat, Móricz Zsigmond még 1911-ben vásári komédiává alakította, 1949-ben pedig – ma már klasszikusnak számító – mozifilm született belőle. Az elődök munkáját tiszteletben tartva és azok cirkuszi környezetben is működő elemeit felhasználva alkották meg 2016-ban a Fővárosi Nagycirkusz „Ludas Matyi a cirkuszban” című produkcióját. Cirkuszi porondon, a cirkuszművészet eszköztárát maximálisan felhasználva először dolgozták fel ezt a művet. Újszerű, műfajteremtő cirkuszi előadás ez, melyben kísérletet tesznek a hagyományos, a gravitációt kinevető, emberfeletti teljesítményekkel lenyűgöző, cirkuszművészeti produkciók társművészetekkel történő vegyítésére. Így kap szerepet az előadásban az artistamutatványok és állatszámok mellett a színház, a zene, a báb- és táncművészet, valamint a költészet. Az előadás most március 21-től április 2-ig lesz látható, utána pedig április 11-től egy különleges vízi cirkusz várja majd a közönséget.

 A cirkusz, a bizalom, az egymásra figyelés, a generációk művészete hangsúlyozta Fekete Péter, Jászai-díjas rendező, miniszteri biztos, a Fővárosi Nagycirkusz igazgatója. A cirkusszal kapcsolatban sokan elmondják, hogy a cirkuszművészetet az operával, a színművészettel, a kortárs tánccal, a komolyzenével egyenrangú művészetként kell kezelni, a Fővárosi Nagycirkuszt pedig a Nemzeti Színházzal, az Operaházzal kell egy sorba helyezni. Most, hogy a cirkusz jegyirodája a Nemzeti Színházéval egy helyiségbe, az Operaház mellé költözik, ezt a gondolkodást kívánja megerősíteni. A cirkuszművészet helyzete a világban különleges. Vannak országok, ahol a cirkusz – mivel nem figyelnek rá – idejétmúlt szórakoztatási formának számít, ezért elhal. Az Egyesült Államokban tavaly bezárt a nagy múltú Ringling cirkusz. Skandináviából szinte naponta érkeznek hírek, hogy hagyományos, több száz évre visszatekintő cirkuszi családok bezárják cirkuszaikat. Ugyanakkor vannak olyan országok, ahol megújul a cirkuszművészet, hallunk a kanadai sikerekről, Franciaországban szinte minden városban zsonglőrködnek a gyerekek, családostól járnak cirkuszba.

 Nekünk, magyaroknak különleges helyzetünk van, ez utóbbiakhoz tartozhatunk! Fel kell ismerjük, hogy a cirkuszművészet az emberi teljesítőképesség határait feszegeti, amelyik egy élő, valóban az ember által megvalósítható csodáról szól és folyamatos társadalmi üzenettel bír. Nagy szerencsénk van, mert Európa közepén ez az egyetlen olyan cirkusz, amelyik egész évben, heti öt alkalommal nyitva van és heti nyolc előadást tart, 1500 férőhelyes házában. Ez nagy öröm, mert van érdeklődés, jönnek az emberek, de azt meg is kell szervezni. Ehhez a munkához áll föl a Fővárosi Nagycirkusz új csapata, az Andrássy út 28-ban, ahol hétfőtől péntekig 10-18 óra között várják a vásárlókat. A városligeti jegypénztárak továbbra is a közönség rendelkezésére állnak, de a „Pesti Broadway” forgalma és közelsége új cirkuszlátogató rétegek megszólítását eredményezheti, például a szabadidős turizmus fokozottabb bevonásával vagy a cirkuszpedagógia szélesebb körű népszerűsítésével. A cirkusz pénztárai is naponta 10-től 18 óráig tartanak nyitva. Változatlanul működik a www.fmc.hu honlap jegyvásárló programja és jegyek e-mailen is igényelhetők a jegyiroda@maciva.hu címen. 

Kapcsolódó témák

Két bolgár művész, egy szobrász és egy festő alkotásaiból nyílt közös kiállítás a budapesti Bolgár Kulturális és Tájékoztató Központban. Kettőjük együttes bemutatkozása cseppet sem véletlen, művészi felfogásukban ugyanis határozott rokonság figyelhető meg.

A budapesti Koreai Kulturális Központ látogatói már megszokták, hogy az itt megrendezett kiállítások mindig valamilyen különlegességet állítanak a középpontba. Nincs ez másként most sem, az Eszterházy Károly Egyetemmel közösen létrehozott, és december 16-ig látható YATOO című kiállítás esetében sem.

A Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításain a 19. századi anyag mindig is fontos helyet foglalt el az épület legreprezentatívabb, első emeleti termeiben. Harminc év után ezt az állandó kiállítást most új szempontok szerint újrarendezték. Ráadásul a jól ismert remekművek mellett, közel egyharmad részben, olyan alkotásokkal is bővült, amelyeket eddig csak ritkán láthatott a közönség.

A szakembereket és a közönséget is egyaránt meglepő eredmény született a 2016-ban már huszonnegyedik alkalommal meghirdetett, „Az év természetfotósa” pályázat értékelése során. A pályázat történetében mind ez idáig soha nem fordult elő, hogy a rangos szakmai versengés úgy a felnőtt, mint az ifjúsági kategóriában kettős győzelmet hozott volna!

2016.10.30 20:35

Melyik városban van hazánk egyetlen diadalíve, hol találtak nálunk múmiákat, hová érkezett annak idején az első vonat, az első dunai gőzhajó és az első villanyvonat? Hol van Magyarországon a legnagyobb tokaji bor gyűjtemény? Mindezeken kívül még számos hasonló kérdést tehetünk fel, de talán már ennyiből is kitalálható: Vácról van szó.

Blog ajánló
Városlátogatások Parga Görögország
PargaParga színpompás épületeivel Görögország egyik ékszerdoboza. A kék tengeröblöt félkaréjban övező bűbájos szépségű település a girbegurba utcácskákkal, a szorosan egymás mellé épített pici, tarka házakkal, mesekönyvbe illő látvány. Fényképről első ránézésre könnyen összetéveszthető a népszerű olasz turistacélponttal, Cinque Terré-vel.Az aprócska kis városka vagy falu Görögország észak-nyugati partvonalán az Epirusz régió dél-nyugati részén fekszik, közel az Acheron folyóhoz, mely az ókori görögök hite szerint Hádész birodalmának bejárata volt, ahová az alvilág révésze, Kharón az Acheron folyón úszó ladikján vitte a holt lelkeket.Parga történelme az antik időkbe nyúlik vissza. Számos náció uralkodott itt, a velenceiek, törökök, franciák, oroszok és angolok váltották egymást. Ebben az időben a települést Torininek hívták. A legenda szerint egyszer eltűnt egy értékes, Szűz Máriát ábrázoló ikon. Később egy pásztor talált rá azon a hegyen, ahol ma a velencei erőd romja áll. A helyiek ezt az eseményt intő jelnek tekintették és átköltöztették az egész várost. Szerencsés döntés volt, mivel a későbbiek során Torini városát földrengés pusztította el.A település híres szülötte Pargali Ibrahim Paşa, akit hatéves korában kalózok raboltak el, majd később Szulejman török szultán nagyvezíre lett, miután feleségül vette annak húgát. Szobra állítólag a városka fölé magasodó erődben látható, a nagy melegben eltekintettünk a felkapaszkodástól.Az öböl bejáratát apróbb-nagyobb szigetecskék tarkítják, egyik, a Panagia sziget a város egyik ékessége, melyen egy kis fehér templom látható. A Szűz Máriáról elnevezett templom aprócska kertjében egy kis harangtorony is van. Ha már nagyon melegünk van, akkor irány a strand! Szikrázó a napfény, kék tenger, fehér homok vagy apró kavics. Mi kell még! Csobbanjunk!A tengerparti főutcán és a kacskaringó mellékutcákban egymást érik a tavernák, éttermek, kávézók, bárok és ajándékboltok. A történelmi múlt, az idilli környezet és a romantikus atmoszféra Pargát méltán tartják Görögország egyik legszebb városkájának.Nézzünk meg egy videót:https://www.youtube.com/watch?v=wqzrRwcpqTE                                                                                                     By vinpet
Városlátogatások Ljubljana
LjubljanaA Ljubljanica folyó partján fekvő város már a római kor idejéből ismert volt Aemona néven, később a Monarchia idején a település neve Laibach volt. Az ókori országút egyik állomása, a híres Borostyán út évszázadokon keresztül erre vezetett Észak-Európából a Földközi-tengerig.A történelmi hangulatot árasztó óváros barokk épületeiben zavartalanul gyönyörködhetünk, mivel a belső utcákról kitiltották az autóforgalmat, szinte az egész egy sétálóövezet. Itt láthatjuk a városháza impozáns épületét, a püspöki palotát, és a kéttornyú, kupolás, barokk Székesegyházat.A város központi része a nemzet költőjéről elnevezett France Preseren tér a költő szobrával. Itt csordogál a Ljubljanica folyó, mely felett a Hármas-híd ível át, a rakpart a helyiek kedvelt korzója, ahol egymást érik az éttermek és a kávézók.A híres sárkányos híd nevét a négy pillért őrző, és a város jelképének számító sárkányokról kapta. A legenda szerint a hídfőn ülő sárkányok elkezdenek csapkodni a farkukkal, amikor egy szűzlány megy át a hídon. Vártunk egy darabig, de nem csapkodtak. Vajon mi lehet az oka?Az óváros fölé magasodik a Ljubljanai vár, melynek tornyán a sárkányos zászló lobog, melyhez egy érdekes legenda tartozik. A monda szerint az aranygyapjút elrabló Iaszon herceg, menekülés közben, a Ljubljanica folyóra érve egy óriási sárkánnyal találta szembe magát. Hogy ki győzött arról megoszlanak a vélemények, de a Ljubljanát őrző mesebeli sárkány a város jelképévé vált. Ljubljana címerében is megtalálható, sőt a városháza tetején kakas helyett aranyszínű sárkány jelzi a szélirányt.A várban raboskodott gróf Batthyány Lajos, emlékét a börtön falán egy tábla őrzi.A várfalról szép kilátás nyílik a városra.Sétáljunk a városban!Nézzünk meg egy videót: https://www.youtube.com/watch?v=9cl1LaZGZNc                                                                                                     By vinpet
Partnereink


Keress bennünket a Facebookon!