Visszatér a cirkuszba Ludas Matyi, az a produkció, ami a történetmesélő cirkuszok sorában először jelent meg a Fővárosi Nagycirkusz manézsában – hangzott el a bejelentés az új pénztár ünnepélyes megnyitása alkalmából. Fazekas Mihály méltán leghíresebb költeményét megszületése óta többen, több formában is átdolgozták. Készült belőle bohózat, Móricz Zsigmond még 1911-ben vásári komédiává alakította, 1949-ben pedig – ma már klasszikusnak számító – mozifilm született belőle. Az elődök munkáját tiszteletben tartva és azok cirkuszi környezetben is működő elemeit felhasználva alkották meg 2016-ban a Fővárosi Nagycirkusz „Ludas Matyi a cirkuszban” című produkcióját. Cirkuszi porondon, a cirkuszművészet eszköztárát maximálisan felhasználva először dolgozták fel ezt a művet. Újszerű, műfajteremtő cirkuszi előadás ez, melyben kísérletet tesznek a hagyományos, a gravitációt kinevető, emberfeletti teljesítményekkel lenyűgöző, cirkuszművészeti produkciók társművészetekkel történő vegyítésére. Így kap szerepet az előadásban az artistamutatványok és állatszámok mellett a színház, a zene, a báb- és táncművészet, valamint a költészet. Az előadás most március 21-től április 2-ig lesz látható, utána pedig április 11-től egy különleges vízi cirkusz várja majd a közönséget.
A cirkusz, a bizalom, az egymásra figyelés, a generációk művészete hangsúlyozta Fekete Péter, Jászai-díjas rendező, miniszteri biztos, a Fővárosi Nagycirkusz igazgatója. A cirkusszal kapcsolatban sokan elmondják, hogy a cirkuszművészetet az operával, a színművészettel, a kortárs tánccal, a komolyzenével egyenrangú művészetként kell kezelni, a Fővárosi Nagycirkuszt pedig a Nemzeti Színházzal, az Operaházzal kell egy sorba helyezni. Most, hogy a cirkusz jegyirodája a Nemzeti Színházéval egy helyiségbe, az Operaház mellé költözik, ezt a gondolkodást kívánja megerősíteni. A cirkuszművészet helyzete a világban különleges. Vannak országok, ahol a cirkusz – mivel nem figyelnek rá – idejétmúlt szórakoztatási formának számít, ezért elhal. Az Egyesült Államokban tavaly bezárt a nagy múltú Ringling cirkusz. Skandináviából szinte naponta érkeznek hírek, hogy hagyományos, több száz évre visszatekintő cirkuszi családok bezárják cirkuszaikat. Ugyanakkor vannak olyan országok, ahol megújul a cirkuszművészet, hallunk a kanadai sikerekről, Franciaországban szinte minden városban zsonglőrködnek a gyerekek, családostól járnak cirkuszba.
Nekünk, magyaroknak különleges helyzetünk van, ez utóbbiakhoz tartozhatunk! Fel kell ismerjük, hogy a cirkuszművészet az emberi teljesítőképesség határait feszegeti, amelyik egy élő, valóban az ember által megvalósítható csodáról szól és folyamatos társadalmi üzenettel bír. Nagy szerencsénk van, mert Európa közepén ez az egyetlen olyan cirkusz, amelyik egész évben, heti öt alkalommal nyitva van és heti nyolc előadást tart, 1500 férőhelyes házában. Ez nagy öröm, mert van érdeklődés, jönnek az emberek, de azt meg is kell szervezni. Ehhez a munkához áll föl a Fővárosi Nagycirkusz új csapata, az Andrássy út 28-ban, ahol hétfőtől péntekig 10-18 óra között várják a vásárlókat. A városligeti jegypénztárak továbbra is a közönség rendelkezésére állnak, de a „Pesti Broadway” forgalma és közelsége új cirkuszlátogató rétegek megszólítását eredményezheti, például a szabadidős turizmus fokozottabb bevonásával vagy a cirkuszpedagógia szélesebb körű népszerűsítésével. A cirkusz pénztárai is naponta 10-től 18 óráig tartanak nyitva. Változatlanul működik a www.fmc.hu honlap jegyvásárló programja és jegyek e-mailen is igényelhetők a jegyiroda@maciva.hu címen.
Két bolgár művész, egy szobrász és egy festő alkotásaiból nyílt közös kiállítás a budapesti Bolgár Kulturális és Tájékoztató Központban. Kettőjük együttes bemutatkozása cseppet sem véletlen, művészi felfogásukban ugyanis határozott rokonság figyelhető meg.
A budapesti Koreai Kulturális Központ látogatói már megszokták, hogy az itt megrendezett kiállítások mindig valamilyen különlegességet állítanak a középpontba. Nincs ez másként most sem, az Eszterházy Károly Egyetemmel közösen létrehozott, és december 16-ig látható YATOO című kiállítás esetében sem.
A Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításain a 19. századi anyag mindig is fontos helyet foglalt el az épület legreprezentatívabb, első emeleti termeiben. Harminc év után ezt az állandó kiállítást most új szempontok szerint újrarendezték. Ráadásul a jól ismert remekművek mellett, közel egyharmad részben, olyan alkotásokkal is bővült, amelyeket eddig csak ritkán láthatott a közönség.
A szakembereket és a közönséget is egyaránt meglepő eredmény született a 2016-ban már huszonnegyedik alkalommal meghirdetett, „Az év természetfotósa” pályázat értékelése során. A pályázat történetében mind ez idáig soha nem fordult elő, hogy a rangos szakmai versengés úgy a felnőtt, mint az ifjúsági kategóriában kettős győzelmet hozott volna!
Melyik városban van hazánk egyetlen diadalíve, hol találtak nálunk múmiákat, hová érkezett annak idején az első vonat, az első dunai gőzhajó és az első villanyvonat? Hol van Magyarországon a legnagyobb tokaji bor gyűjtemény? Mindezeken kívül még számos hasonló kérdést tehetünk fel, de talán már ennyiből is kitalálható: Vácról van szó.
