2018. július 20. péntek, Illés napja
Figaro itt, Figaro ott... Figaro négy helyen
Révay András
2017.07.18 18:12
Gioachino Antonio Rossini születésének 225. évfordulója alkalmából - négy hazai színházunk különleges összefogásnak eredményeként – a 2017/18-as évadban összesen negyvenöt alkalommal kerül színre „A sevillai borbély”, az olasz zeneszerző egyik legsikeresebb vígoperája. A szövegkönyvet átdolgozták, az ismerős áriák magyarul, napjaink nyelvén szólnak a közönséghez.

A most tervezett bemutató sorozatnak előzménye is van, tudtuk meg a négy színház: a Szentendrei Teátrum, a Budapesti Operettszínház, a Győri Nemzeti Színház és a Szegedi Nemzeti Színház által közösen tartott sajtótájékoztatón. Az 1969-ben alapított Szentendrei Teátrumban a Szentendre főterén nyaranta felállított színpadon rendszeresen tartottak zenés és prózai bemutatókat. A zeneszerző születésének kétszázadik évfordulóján, 1992-ben már játszották ott ezt a darabot. „Az év operaelőadása” lett, a rendezője akkor Kerényi Miklós Gábor, díszlettervezője Székely László volt. Most a négy együttes, kiegészülve az Operettissima Non-profit Kft. közreműködésével, olyan feladatra vállalkozott, amire idehaza eddig még nem volt példa. Megalkottak egy modellt, amiben már a darab kiválasztásában, a szereposztáskor, az összes alkotó felkérésekor, az anyagi feltételek vállalásában egyetértés van.

Két különböző ötlet találkozott – mondta el dr. Vadász Dániel a Co-Opera igazgatója. Volt egy szentendrei beszélgetés művészbarátokkal arról, hogyan lehetne Szentendrén újjáéleszteni a zenésszínházi hagyományokat és egy másik beszélgetés, ami évek óta zajlik színházi emberek között: miként tudnánk megszervezni, hogy olyan operaprodukciók jöjjenek létre, melyeknek már a létrehozatalánál is szövetségben vannak nagy színházi társulatok. A produkciók majd végigvonulnának a társult intézményeken. Az opera drága műfaj, minden színháznak komoly feladat egy opera bemutatása. Ez a szövetség nem csupán gazdasági társulás, több annál. A Győri Nemzeti Színház országszerte híres a díszletgyártó képességéről, a díszletek minőségéről. A Szegedi Nemzeti Színházra ugyanez igaz a jelmezgyártásról szólva. A Budapesti Operettszínház pedig próbatermeivel ad a nyári szünet ideje alatt kiváló lehetőséget az együttdolgozásra. Mindenki hozzáteszi azt, amiben erős és ennek a – remélhetően hosszabb távú – együttműködésnek a neve lett Co-Opera.

 A Co-Opera együttműködésében létrejövő Sevillai borbély előadások rendezője ismét Kerényi Miklós Gábor (KERO) lesz és a díszletek is az 1992-es tervek felhasználásával készülnek, kicsit újragondolva, de tiszteletben tartva a hagyományokat. A sorozat első színhelyén, Szentendrén július 28-án lesz az első bemutatkozás. A sajtótájékoztató vendégeinek előbb Kendi Lajos énekelte el Figaró belépőjét, ezt követően Gyürk Dorottya, Szentendre kulturális alpolgármestere mondta el, hogy őt az utcán gyakran megszólítják az emberek; hiányolják a régi főtéri operaelőadásokat. Az utolsót 25 évvel ezelőtt tartották! Az ismétlés szinte lehetetlennek látszott, mert ma már nem lehet úgy színpadot építeni a belvárosban, mint régen. Az együttműködésnek köszönhetően a nagy álom most mégis megvalósul, július végén opera lesz Szentendre főterén. Vasvári Csaba a Szentendrei Teátrum igazgatója ezt még azzal egészítette ki, hogy a hazai opera és színjátszásnak Szentendre valóban emblematikus helyszíne. Az elmúlt, közel ötven év alatt a színházi- és operaszakma krémje dolgozott ott, ideje ismét visszaadni a régi fényét. A most kialakult együttműködéshez máris vannak újabb jelentkezők.

Az ország egyik legnagyobb operahagyományait magáénak mondó Szegedi Nemzeti Színházban, ebben az évadban hét operát játszottak. Főigazgatója, Gyüdi Sándor, Rossini születésének 200. évfordulóján Rómában látta A sevillai borbély ünnepi előadását és már ott azt tapasztalta, hogy az ilyen előadások több színház együttműködésében jönnek létre. Ezért lett azonnal támogatója a Co-Opera gondolatának, mert így magasabb minőség jön majd létre. A szegedi bemutató november 17-én lesz. Forgács Péter, a Győri Nemzeti Színház igazgatója is az együttműködés gazdasági fontosságát emelte ki. A zenés műfajok rokonságban vannak egymással. Az operának is ki kell törnie az „elefántcsont tornyából”, hiszen rokon az operettel és a musicallel is. Győrben pedig elképesztően pezsgő zenésszínházi élet van, ami országos figyelmet ébresztett. A közös darab itt 2018. február 3-tól lesz látható.

Kerényi Miklós Gábor (KERO), a Budapesti Operettszínház művészeti vezetője ismét csak a szíve-lelke ennek a produkciónak. Véleménye szerint az operának „népoperának” kellene lenni, amit sokan néznek, és sokan szeretnek. Ezért – bár a mostani bemutató a 25 évvel ezelőtti alapjain nyugszik – egy sziporkázóan mai előadás jön majd létre. A darab eredetileg is a játékról szól, hogy hogyan játszunk, mi emberek egymással. Hogyan próbálkozunk becsapni, kijátszani, rávenni a másik embert arra, hogy azt tegye, amit én akarok - és amit ma, 2017-ben döbbenten tapasztalunk benne, hogy még mindig eszelősen korszerű! Rossini szövegírója, Cesare Sterbini, jó író volt, olyan szöveget írt, amilyen az 1816-ban beszélt népnyelv volt. Ezért ez a bemutató is új magyar szöveget kapott, Galambos Attila fordítása a mai szóhasználattal készült. Lesz benne „csóró”, „jard”, de hát Sterbini is ilyen jellegű szöveget írt! Pesten összesen hat előadásban, először december 6-án kerül színre a darab, melyben nemcsak Rossini dallamai garantálják, hogy maradandó élménye lesz mindenkinek.

Kapcsolódó témák

Két bolgár művész, egy szobrász és egy festő alkotásaiból nyílt közös kiállítás a budapesti Bolgár Kulturális és Tájékoztató Központban. Kettőjük együttes bemutatkozása cseppet sem véletlen, művészi felfogásukban ugyanis határozott rokonság figyelhető meg.

A budapesti Koreai Kulturális Központ látogatói már megszokták, hogy az itt megrendezett kiállítások mindig valamilyen különlegességet állítanak a középpontba. Nincs ez másként most sem, az Eszterházy Károly Egyetemmel közösen létrehozott, és december 16-ig látható YATOO című kiállítás esetében sem.

A Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításain a 19. századi anyag mindig is fontos helyet foglalt el az épület legreprezentatívabb, első emeleti termeiben. Harminc év után ezt az állandó kiállítást most új szempontok szerint újrarendezték. Ráadásul a jól ismert remekművek mellett, közel egyharmad részben, olyan alkotásokkal is bővült, amelyeket eddig csak ritkán láthatott a közönség.

A szakembereket és a közönséget is egyaránt meglepő eredmény született a 2016-ban már huszonnegyedik alkalommal meghirdetett, „Az év természetfotósa” pályázat értékelése során. A pályázat történetében mind ez idáig soha nem fordult elő, hogy a rangos szakmai versengés úgy a felnőtt, mint az ifjúsági kategóriában kettős győzelmet hozott volna!

2016.10.30 20:35

Melyik városban van hazánk egyetlen diadalíve, hol találtak nálunk múmiákat, hová érkezett annak idején az első vonat, az első dunai gőzhajó és az első villanyvonat? Hol van Magyarországon a legnagyobb tokaji bor gyűjtemény? Mindezeken kívül még számos hasonló kérdést tehetünk fel, de talán már ennyiből is kitalálható: Vácról van szó.

Blog ajánló
Városlátogatások Ismerkedés Krakkóval
Ismerkedés Krakkóval A város legendája:A mondabeli sárkány Krakkó egyik jelképe és különleges turistalátványosság. A félelmetes sárkány szobra egy hatalmas sziklatömbön áll és 5 percenként tűz tör elő a torkából. De hogy kerül ide a sárkány? A választ a történelmi legendák adják meg.A legenda szerint, Krakus herceg uralkodása idején egy sárkány telepedett meg a Wawel-domb barlangjaiban. Egyik változat szerint a sárkány évente háromszáz ifjú szüzet követelt a várostól a béke fejében. Ezt már a régi időkben is nehéz volt teljesíteni, ezért a város megtagadta a teljesítést, ezért a sárkány elkezdte pusztítani a várost. A másik történet szerint a sárkány éjszakánként a falvakat járta és mérhetetlen étvágyában mindent felfalt a környéken. Az sem segített, hogy Krakus herceg rendeletére, minden lakos élelmet vitt a barlang bejárata elé, a mohó egyfejűnek ez sem volt elég.A megoldás végül egy furfangos cipészmester agyából pattant ki, aki egy birkabőrt kitömött szurokkal, salétrommal és kénnel majd meglocsolta szűzlány vizelettel és a barlang elé tette csalinak. A sárkány befalta az ínycsiklandó ételt, amitől szörnyen szomjas lett. Rohant inni a Visztulához, de addig vedelte a vizet, míg szétrobbant hatalmas bendője. Krakus a lányát a cipészhez adta, aki éveken keresztül varrta a cipőket a sárkány bőréből.Krakus herceg a sárkány barlangja fölötti Wawel dombján várat épített, a környéken kialakuló települést róla nevezték el Krakkónak. Egy kis történelem:Lengyelország egykori fővárosa, Krakkó első írásos említése 965-ből származik, az itt élő lengyel törzseket a Piastok fogták össze. A legenda szerint egy Piast nevű földműves leszármazottja volt Mieszko, aki Szent Istvánhoz hasonlóan, pápai áldással Krakkóban 1000-ben püspökséget alapított. A hatalom megszilárdítása után kezdték meg a Wawel-dombon a Királyi palota építését. A város virágkora Nagy Kázmér és a Jagelló-ház uralkodásának idejére tehető. Ez idő után Krakkó elvesztette központi szerepét, de 1734-ig koronázó város maradt.  „Lengyel, magyar – két jó barát, együtt harcol, s issza borát” - „Polak, Węgier, dwa bratanki, i do szabli, i do szklanki.” Itt Krakkóban született ez a közmondás, amely utal a két nép történelmi barátságára. A magyar kapcsolatok: IV. Béla királyunk leánya, Kinga V. (Szemérmes) Boleszlávhoz ment feleségül, I. Ulászló magyar segítséggel jutott a lengyel trónra, leányát, Erzsébetet pedig Károly Róbert vette el. Nagy Kázmér halála után Nagy Lajos került a lengyel trónra, leánya, Hedvig (Jadwiga) viszont II. (Jagelló) Ulászlóhoz ment feleségül, aki Hunyadi János oldalán esett el a várnai csatában. 1576-ban Báthori István erdélyi fejedelem feleségül vette Jagelló Annát, és lengyel királlyá koronázták.Séta a városban:Sétánk során sok szépséget és történelmi érdekességet láthatunk. Az óváros a világörökség része.A Királyi vár: A Visztula bal partján, a várdombhoz vezető hosszú feljárón számos, felirattal ellátott kőtáblát láthatunk, melyek a palota felújításához hozzájárulóknak állít emléket.A várba a különféle címerekkel díszített Címeres-kapun át a Nyugati-bástyánál megyünk be, szemben láthatjuk a lengyel szabadságharc legendás vezérének, Tadeusz Kosciuszkonak lovas szobrát. A következő átjáró a svéd származású királyi család nevét viselő Waza-kapu, melyen belépve balra látható a Waweli székesegyház hatalmas épülete. A Waweli székesegyház:A székesegyház építését 1320-ban, I. Ulászló uralkodása alatt kezdték meg, és a trónon őt követő Nagy Kázmér idején fejezték be. A háromhajós templomot körülvevő kápolnák közül a jobb oldalon van a Zsigmond-kápolna, melyet, aranyozott reneszánsz kupolájáról lehet felismerni. A Waweli székesegyházban összesen 18 kápolna, ezekben több síremlék, valamint hét szarkofág található. Az oltár alatti fülkében őrzik Szent Hedvig relikviáit. A főoltár mögött található a Báthory-kápolna. Már a várba vezető feljáróról látható a székesegyház északi oldalán magasodó Zsigmond-torony, melyben a híres Zsigmond-harang található. Ez Lengyelország legnagyobb harangja, közel 11 tonna súlyú. A hagyomány szerint a harang hangjára eloszlanak a felhők és kisüt a nap, és ha egy eladósorban lévő lány a harang nyelvét megérinti, hamarosan férjhez fog menni. Az épülettel szemben állva bal oldalt emelkedik az Óra-torony.A Királyi palota mai alakját a XVI. század elején nyerte el, amikor I. Zsigmond az 1499-es tűzvész után átépíttette.A vár 1038-tól számos átépítésen ment keresztül. A bejárat felett az elhíresült mottó olvasható: Si Deus nobiscum, quis contranos (Ha Isten velünk, ki ellenünk). A székesegyház bejáratával szemben áll II. János Pál pápa szobra, aki Karol Wojtyła néven született a Krakkótól közelében, melynek érseke is volt.Egy különlegesség! A Wawel palotájának belső udvarában, a bejárattól balra levő sarokban található egy csakra pont. A monda szerint Siva isten elhajította a földi energia hét kavicsát, s ahol azok leestek, ott áldott energia sugárzik. Aki ezeken a helyeken megfordul, meggyógyul. Az emberek tömegesen keresték meg a falat és nekitámaszkodva töltés üzemmódban várták a gyógyító energiát. A katolikus lengyelek elkerítették a falat, mondván rongálják a nekidőléssel.A FőtérA korábban Piactérnek nevezett tér a kereskedelmi útvonalak kereszteződésében alakult ki az Óváros központjában. A középkorban Európa legnagyobb terének számított. A teret szépen felújított polgárházak szegélyezik. Szent Anna utca felőli oldalán Balassi Bálint domborműve látható, aki ebben az épületben lakott.Itt láthatjuk Adam Mickiewicz emlékművét, melyet a költő születésének 100. évfordulóján avattak fel. Az alapzaton elhelyezkedő négy allegorikus alak a hazát, a költészetét, a bátorságot és a tudományt jelképezi.A Főtér déli részén áll Krakkó egyik legrégibb temploma, a Szent Adalbert-templom. Az ezeréves legenda szerint Lengyelország védőszentje, Szent Adalbert, aki Szent István királyunk nevelője is volt, szentelte fel a templomot.A városháza:A téren álldogáló magányos, gótikus torony, az 1300-ban épített városháza egykor szebb napokat látott maradványa. A városházán a városi tanács irodái mellett a bíróság, a börtön kapott helyet. Az épület leégett, majd lebontották, mára csak a gótikus torony és a pincék maradtak fenn. A torony felső szintjén múzeum van, melyet két kőoroszlánnal díszített lépcsőfeljárón lehet megközelíteni. A legenda szerint, ha erényes leányzó ül a hátukra, az oroszlánok üvölteni kezdenek. Szerintem ezzel nem csak az oroszlánok vannak így.A Mária-templom:A legendák temploma, az óváros legértékesebb egyházi műemléke, a különböző méretű tornyaival a teret uraló, háromhajós, gótikus Mária-templom. A templomot 1290-ben kezdték építeni, a munka több mint száz éven át tartott. A templom alacsonyabb tornya harangtoronyként működik, a magasabb tornyot korábban őrtoronyként használták. A hagyomány szerint a Mária-templom tornyait egy testvérpár építette, akik egymással versengtek, melyiküké lesz magasabb. A fiatalabbik testvér azonban egy tőrrel megölte bátyját, nehogy testvére alkotása felülmúlja az övét. Tettét követően súlyos lelkiismeret-furdalás gyötörte, így saját életének is véget vetett. A tőr másolata ma is látható a Posztócsarnok falán. Több másolatot is készítettek, mert már sokat elloptak belőlük.A Mária-toronyból minden egész órában megszólaló kürtszó, a hejnal. A hejnalhoz fűződő legenda szerint a tatárok az éj leple alatt már egészen a várfalakig lopództak, amikor az őr észrevette őket, majd bátran megfújta a riadókürtöt. Fújta, fújta, nem törődve a rázúduló nyílzáporral, míg az egyik tatár nyílvessző a torkába fúródott. Az őr meghalt, de Krakkó megmenekült, és az ő emlékére játsszák a Mária-templom tornyában minden órában a hejnalt úgy, hogy a dallam befejezés nélkül, hirtelen szakad meg.A Posztócsarnok:A gótikus stílusú, impozáns Posztócsarnokot közel 50 év építés után, 1392-ben adták át. A tér legjellegzetesebb épülete, mely a középkortól a városi kereskedelem központja. A később tűzvészben leégett, majd reneszánsz stílusban újjáépített épület jellegzetessége a kőből faragott emberfejekkel díszített homlokzata. Ma a földszinten számos ajándékbolt található, de ínycsiklandó lengyel ételeket és italokat is lehet kóstolni.Az egyetem:A Collegium Maius Lengyelország legrégibb egyetemi épülete. A krakkói egyetemet a legenda szerint Nagy Lajos leánya, Hedvig koronázási ékszereinek árából alapították. A középkorban az itt tanuló diákok egyötöde magyar volt. Hangulatos a reneszánsz árkádos belső udvar a díszkúttal, valamint a zenélő óra, amely minden egész órakor eljátssza a diákhimnuszt (Gaudeamus Igitur).Egyéb látnivalók: A Szent András-templom:A fehér téglás az egyetlen templom, melyet a tatároknak nem sikerült elfoglalniuk. A román stílusú templom barokk kupolákkal díszített tornyai a XII. század végén épültek.A Szent Péter-Pál templom:Jellegzetessége, hogy a kerítésoszlopok tetején látható a 12 apostol kőszobra.A lengyel gasztronómia:Nem teljesen a mi ízvilágunk, de érdemes kipróbálni, már csak kalandvágyból is. Arra számítsunk, hogy nincs idegen nyelvű menü, a személyzet is csak lengyelül ért, ezért érdemes figyelni a szomszédos asztalok rendeléseit. A sört minden nyelven megértik. A zurek nevű meglehetősen sűrű, tartalmas levest meg kell kóstolni.Néhány kép a városról:Nézzünk meg egy videót:https://www.youtube.com/watch?v=rUN7nvLwP1Q                                                                                                                  By vinpet
Városlátogatások Halstatt a mesebeli városka
Halstatt a mesebeli városkaA Hallstatti tó partján fekvő bájos, barokk kisváros Felső-Ausztria egyik leglátogatottabb települése. A festői kilátás egyszerűen elvarázsolja az idelátogatókat. A hegyoldalba épített színes faházikók, az ezer színben pompázó virágok, a tó kristálytiszta vizében tükröződő kis templom együttes látványa, a romantika szívet-lelket simogató megjelenése.A városka egyetlen főutcából áll. A tó és a sziklafal közti szűk helyre bezsúfolt házak tarka egyvelege. A főutcán a kis, díszes boltocskák az ajándéktárgyak garmadáját kínálják, igaz az árakhoz hozzáadják a nagymama életkorát is. Sétánk során megcsodálhatjuk az ablakokról leomló virágerdőt, a festett homlokzatokat és a házak között megbúvó kis sikátorokat egyaránt.A Főtér:A térhez érve olyan érzése van az embernek mintha egy mesefilm díszletei közé tévedt volna. Az aranyos házikókkal övezett tér közepén egy Szentháromság szobor áll, melyet egy tűzvész emlékére emeltek.A városba egy alagúton keresztül lehet bejutni, melynek megépítése előtt a hegy és a tó közé épült település, szinte teljesen el volt vágva a külvilágtól csak vízi úton volt megközelíthető. Még Ferenc József császár is hajón érkezett látogatóba.A tó legmélyebb pontja 125 méter, a kristálytiszta víztükör az Alpok hegyeit vetíti elénk.Nézelődjünk és gyönyörködjünk!Nézzünk meg egy videót:https://www.youtube.com/watch?v=avCodANZ4u8                                                                                                            by vinpet
Partnereink


Keress bennünket a Facebookon!