2020. január 27. hétfő, Angelika és Angyalka napja
Figaro itt, Figaro ott... Figaro négy helyen
Révay András
2017.07.18 18:12
Gioachino Antonio Rossini születésének 225. évfordulója alkalmából - négy hazai színházunk különleges összefogásnak eredményeként – a 2017/18-as évadban összesen negyvenöt alkalommal kerül színre „A sevillai borbély”, az olasz zeneszerző egyik legsikeresebb vígoperája. A szövegkönyvet átdolgozták, az ismerős áriák magyarul, napjaink nyelvén szólnak a közönséghez.

A most tervezett bemutató sorozatnak előzménye is van, tudtuk meg a négy színház: a Szentendrei Teátrum, a Budapesti Operettszínház, a Győri Nemzeti Színház és a Szegedi Nemzeti Színház által közösen tartott sajtótájékoztatón. Az 1969-ben alapított Szentendrei Teátrumban a Szentendre főterén nyaranta felállított színpadon rendszeresen tartottak zenés és prózai bemutatókat. A zeneszerző születésének kétszázadik évfordulóján, 1992-ben már játszották ott ezt a darabot. „Az év operaelőadása” lett, a rendezője akkor Kerényi Miklós Gábor, díszlettervezője Székely László volt. Most a négy együttes, kiegészülve az Operettissima Non-profit Kft. közreműködésével, olyan feladatra vállalkozott, amire idehaza eddig még nem volt példa. Megalkottak egy modellt, amiben már a darab kiválasztásában, a szereposztáskor, az összes alkotó felkérésekor, az anyagi feltételek vállalásában egyetértés van.

Két különböző ötlet találkozott – mondta el dr. Vadász Dániel a Co-Opera igazgatója. Volt egy szentendrei beszélgetés művészbarátokkal arról, hogyan lehetne Szentendrén újjáéleszteni a zenésszínházi hagyományokat és egy másik beszélgetés, ami évek óta zajlik színházi emberek között: miként tudnánk megszervezni, hogy olyan operaprodukciók jöjjenek létre, melyeknek már a létrehozatalánál is szövetségben vannak nagy színházi társulatok. A produkciók majd végigvonulnának a társult intézményeken. Az opera drága műfaj, minden színháznak komoly feladat egy opera bemutatása. Ez a szövetség nem csupán gazdasági társulás, több annál. A Győri Nemzeti Színház országszerte híres a díszletgyártó képességéről, a díszletek minőségéről. A Szegedi Nemzeti Színházra ugyanez igaz a jelmezgyártásról szólva. A Budapesti Operettszínház pedig próbatermeivel ad a nyári szünet ideje alatt kiváló lehetőséget az együttdolgozásra. Mindenki hozzáteszi azt, amiben erős és ennek a – remélhetően hosszabb távú – együttműködésnek a neve lett Co-Opera.

 A Co-Opera együttműködésében létrejövő Sevillai borbély előadások rendezője ismét Kerényi Miklós Gábor (KERO) lesz és a díszletek is az 1992-es tervek felhasználásával készülnek, kicsit újragondolva, de tiszteletben tartva a hagyományokat. A sorozat első színhelyén, Szentendrén július 28-án lesz az első bemutatkozás. A sajtótájékoztató vendégeinek előbb Kendi Lajos énekelte el Figaró belépőjét, ezt követően Gyürk Dorottya, Szentendre kulturális alpolgármestere mondta el, hogy őt az utcán gyakran megszólítják az emberek; hiányolják a régi főtéri operaelőadásokat. Az utolsót 25 évvel ezelőtt tartották! Az ismétlés szinte lehetetlennek látszott, mert ma már nem lehet úgy színpadot építeni a belvárosban, mint régen. Az együttműködésnek köszönhetően a nagy álom most mégis megvalósul, július végén opera lesz Szentendre főterén. Vasvári Csaba a Szentendrei Teátrum igazgatója ezt még azzal egészítette ki, hogy a hazai opera és színjátszásnak Szentendre valóban emblematikus helyszíne. Az elmúlt, közel ötven év alatt a színházi- és operaszakma krémje dolgozott ott, ideje ismét visszaadni a régi fényét. A most kialakult együttműködéshez máris vannak újabb jelentkezők.

Az ország egyik legnagyobb operahagyományait magáénak mondó Szegedi Nemzeti Színházban, ebben az évadban hét operát játszottak. Főigazgatója, Gyüdi Sándor, Rossini születésének 200. évfordulóján Rómában látta A sevillai borbély ünnepi előadását és már ott azt tapasztalta, hogy az ilyen előadások több színház együttműködésében jönnek létre. Ezért lett azonnal támogatója a Co-Opera gondolatának, mert így magasabb minőség jön majd létre. A szegedi bemutató november 17-én lesz. Forgács Péter, a Győri Nemzeti Színház igazgatója is az együttműködés gazdasági fontosságát emelte ki. A zenés műfajok rokonságban vannak egymással. Az operának is ki kell törnie az „elefántcsont tornyából”, hiszen rokon az operettel és a musicallel is. Győrben pedig elképesztően pezsgő zenésszínházi élet van, ami országos figyelmet ébresztett. A közös darab itt 2018. február 3-tól lesz látható.

Kerényi Miklós Gábor (KERO), a Budapesti Operettszínház művészeti vezetője ismét csak a szíve-lelke ennek a produkciónak. Véleménye szerint az operának „népoperának” kellene lenni, amit sokan néznek, és sokan szeretnek. Ezért – bár a mostani bemutató a 25 évvel ezelőtti alapjain nyugszik – egy sziporkázóan mai előadás jön majd létre. A darab eredetileg is a játékról szól, hogy hogyan játszunk, mi emberek egymással. Hogyan próbálkozunk becsapni, kijátszani, rávenni a másik embert arra, hogy azt tegye, amit én akarok - és amit ma, 2017-ben döbbenten tapasztalunk benne, hogy még mindig eszelősen korszerű! Rossini szövegírója, Cesare Sterbini, jó író volt, olyan szöveget írt, amilyen az 1816-ban beszélt népnyelv volt. Ezért ez a bemutató is új magyar szöveget kapott, Galambos Attila fordítása a mai szóhasználattal készült. Lesz benne „csóró”, „jard”, de hát Sterbini is ilyen jellegű szöveget írt! Pesten összesen hat előadásban, először december 6-án kerül színre a darab, melyben nemcsak Rossini dallamai garantálják, hogy maradandó élménye lesz mindenkinek.

Kapcsolódó témák

Két bolgár művész, egy szobrász és egy festő alkotásaiból nyílt közös kiállítás a budapesti Bolgár Kulturális és Tájékoztató Központban. Kettőjük együttes bemutatkozása cseppet sem véletlen, művészi felfogásukban ugyanis határozott rokonság figyelhető meg.

A budapesti Koreai Kulturális Központ látogatói már megszokták, hogy az itt megrendezett kiállítások mindig valamilyen különlegességet állítanak a középpontba. Nincs ez másként most sem, az Eszterházy Károly Egyetemmel közösen létrehozott, és december 16-ig látható YATOO című kiállítás esetében sem.

A Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításain a 19. századi anyag mindig is fontos helyet foglalt el az épület legreprezentatívabb, első emeleti termeiben. Harminc év után ezt az állandó kiállítást most új szempontok szerint újrarendezték. Ráadásul a jól ismert remekművek mellett, közel egyharmad részben, olyan alkotásokkal is bővült, amelyeket eddig csak ritkán láthatott a közönség.

A szakembereket és a közönséget is egyaránt meglepő eredmény született a 2016-ban már huszonnegyedik alkalommal meghirdetett, „Az év természetfotósa” pályázat értékelése során. A pályázat történetében mind ez idáig soha nem fordult elő, hogy a rangos szakmai versengés úgy a felnőtt, mint az ifjúsági kategóriában kettős győzelmet hozott volna!

2016.10.30 20:35

Melyik városban van hazánk egyetlen diadalíve, hol találtak nálunk múmiákat, hová érkezett annak idején az első vonat, az első dunai gőzhajó és az első villanyvonat? Hol van Magyarországon a legnagyobb tokaji bor gyűjtemény? Mindezeken kívül még számos hasonló kérdést tehetünk fel, de talán már ennyiből is kitalálható: Vácról van szó.

Blog ajánló
Egy nap a városban Boldog csirke sokáig fejlesztett panírban - Crunchy
Az USA-ban töretlenül népszerű a fried chicken, amiből nekünk csak a KFC jutott, meg a zsarus-kábszeres filmekben a gettós kosárpályán kézzel evős tévésképernyős látvány - ez a vonal sosem lett nagyon népszerű Európában. Vannak persze jó helyek, emlékszem, amikor Csabával Párizsban is meglátogattunk egy ilyen biocsirkézőt, és becsináltam a csirkemelltől, mert egyáltalán nem olyan volt, mint amire számítottam. Hanem jó. Mondjuk sokat dobott az élményen még az is, hogy papírpohárban adtak helyi asztali bort, ami annyira kellemes és őszinte volt, hogy feldobta az egész menüt. Ha csirkét sütsz panírban, akkor három dolog határozza meg a végeredményt: a csirke, a panír, meg az olaj. Ezzel nagy titkokat nem árultam el. Így amikor a Ring - Zingből ismert Susánszky Ádám (emlékeztek még, milyen burgere volt Ádámnak a Zing előtt? 2010-ben annyival állt mindenki más felett, hogy akkor és ott meglegyintett a későbbi street food forradalom szele) áll neki ilyet készíteni, akkor érdemes odafigyelni, mert tutira figyel a szentháromságra. A Crunchy egy kis talponálló az Allee és a szomszédos vásárcsarnok között, korábban a csapatnak egy kiváló szendvicsezője volt itt. Most a falon egy méretes táblán írják ki, mit tudnak azok a csirkék, amiket ők kapnak limitált mennyiségben a termelőtől: Tehát szabadon tartják őket, nincsenek antibiotikumok, jó a takarmány, kis állományban nevelkednek, és így tovább. Ennek vannak erkölcsi vonzatai (szívesebben választasz ilyet, mert nem kötődik rendszeresített állatkínzáshoz, hacsak nem vagy vegán, mert akkor szerinted de), és vannak minőségi vonzatai is. Egy ilyen csirkehús finomabb, magas minőségű vendéglátóhelyeken el lehet adni, magasabb áron. Ádám elmondta, hogy ez cél is: ha más gazdák látják, mennyit tud hozni egy ilyen tartás, talán átállnak. Bár nem is a “gazdák” adják ki a tenyésztés jelentős részét. A Crunchy-ban csirkét kapni tehát, változó körettel, szószokkal és előkészítéssel. Vannak szendvicsek, lehet kérni egy adag szárnyat (gyorsan elfogynak), illetve vannak boxok, amire a szárny, a mell és a comb közül lehet választani kettőt vagy hármat. Fontos kiegészítők még a szószok is, amikbe a csirkéket mártogatod. Ha egyébként nem lennél tiszta olaj a kézzel evős csirkéktől (leszel), akkor a szószokkal garantáltan tocsogsz a lében. A Nashville szendvicsben lévő csirkét például előzetesen egy mogyoróolajban áztatott cayenne borsos - barnacukros dipben áztatnak meg, és csak utána jön a panírozás. A folyadék picit a húsba is belesüt, picit a panír is felissza, de nem áztat, csak úgy jelzi, hogy ott van. A panír valóban ropogós, nem véletlenül hívják így a helyet. Mellette a csirkehús lágysága izgalmas egyveleget alkot. Fontos kiegészítőt jelent a hosszú kajálós pultra kihelyezett chilik, habanero szószok sokasága, amikkel szintén meglocsolhatjuk a csirkéket, hogy ne csak forró és finom legyen a cucc, de kíméletlen is. A csípősség fokát külön mutatóval próbálja érzékeltetni a hely. Ha ez úgy hangzana, mint valami fine dining, hát ez nem az: erőteljes, harsány street foodról beszélünk, nincsen kifinomultság, csak a kézzel zabálás boldogsága, a csontok foggal és nyelvvel kerülgetése, és így tovább. Ilyen élménynek viszont kiváló a Crunchy, ami a tálalással is jelzi, hogy nem akar több lenni, mint ami. És sokkal jobban lehet szeretni azt a helyet, ahol az egyszerű külső szokatlanul nagy belbecset hordoz, mint amikor fordítva ülnek a lóra. CrunchyCím: 1117 Budapest Kőrösy József u. 7.
Egy nap a városban A jövő kocsmájában jártam, de tényleg, ilyen lesz - Schrödinger macskája
Amikor a jövő kocsmájáról beszélek, nem valami futurisztikus izé jár a fejemben. A jövő kocsmája a fejemben energiatakarékos, tehát sötét. A piák baromi drágák, mert már csak a tisztességesen elkészített piákat lehet eladni, valamint a távolról érkező, egzotikus piák utaztatási költsége különadóval sújtott. A jövő kocsmájában karcos blúz szól az alacsony fogyasztású USB-s hangszórókból. Az asztaloknál alig valaki, akik mégis ott ülnek, a létezés mibenlétén merengnek, vagy verseket olvasnak. Itt jártam én a minap. Pont itt. A Schrödinger macskája pub a Kertész utcában van, ami így télen - meg egyébként nyáron is - eléggé kimarad a turista-fősodorból. Sok itt a lehúzott roló, a közepes vendéglátóhely (NEM az M étteremre gondolok, ők például szuperek). Az utca sötét és - ha esik az eső - nyirkos. A lehelet csíkot húz utánam, ha hideg van. Lábam fázik, ha nincs rajtam meleg cipő. Ebben a sötét utcában van egy pub, ami nagyon is beleilleszkedik ebbe a negatív fénykavalkádba a maga erőteljes módján. A Schrödinger macskája pubot alig vesszük észre, pedig nagy üvegtáblák engednek betekintést a benti ürességre. Persze, benyitok. Miért is ne? A belső dizájn egyébként tetszetős. Jól néz ki a nyerstégla a ráccsal, jó minőségűek az asztalok, hátul gyerekzáras gyerekajtó biztosítja, hogy kiskorúak véletlenül se jussanak hozzá a piához. A felnőttek át tudják lépni, persze.  A pult mögött létrázható polcokon rengeteg egzotikus pia. Rögtön egy a távoli Mauritiusról érkező itallal nyitunk, a rumot természetesen egy kihalt állatról nevezték el. Mi sem illik jobban egy kocsmához, a jövőből. A Lazy Dodo nagyon kellemes ital, hosszan marad a szájban és a pohárban, gyümölcsös-élénk. Ha pedig az ok-okozat mentén egy szinttel feljebb haladunk, és a világ problémáit még jobban felfedezzük, akkor csak kilyukadunk a 20 éves Dictador mellett. Ebből is kérünk egyet, vastag, szivarfüstös ital, bőven a hordó, de nagyon szép egyensúlyba hozva. Igazi kortyolgatós rum, olyanoknak is, akik nem tudják elképzelni, hogy apró kortyokban élvezzék a nagy töménységű italokat. Egy világ nyílik meg ezzel számotokra! A két ital darabja a 3000 forintot nyaldossa, de lehet kapni gin-tonicot is, majdnem 5000-ért. A hely specialitása ugyanis ez, kézműves tonicok, különleges, távoli vidékről érkezett ginek egymásra hatása olyan terület, amivel korábban már én is kísérleteztem, és tényleg az egyik legizgalmasabb irány, amit a fenszi koktélokat nem kedvelők is élvezhetnek keverék fronton. A hely tulajdonosa, Martin egyébként nem volt bent ezen a napon, így egy kedves kollégája segített választani, rumokban mondjuk nem volt annyira képben. Nem baj, a blogon élményekről írunk, nem riportokat készítünk, így simán belefért ez. Egyébként Martin nyilván tud pluszt nyújtani, ahogy a helyre rendszeresen szervezett koncertek is. Ja, és ígértem még filozófiát: ezt én szolgáltattam. A hely szelleme és a rumok annyira megihlettek, hogy barátomnak hosszan kifejtettem, miszerint szinte biztos vagyok benne: ha nincsenek élőlények, nincs jelen sem, szükségszerűen pedig az univerzum sem képzelhető el térként, így aztán nem lehet más, csak illúzió. Hétköznap volt. Schrödinger macskája pubCím: 1073 Budapest Kertész utca 42-44
Városlátogatások Egy nap Splitben – One day in Split
Egy nap Splitben – One day in SplitHorvátország második legnagyobb városa, Közép-Dalmácia igazgatási és gazdasági központja. Az ókori város számos gyönyörű látnivalót kínál az érdeklődők számára.Egy kis történelem:Történészek szerint a település neve a görög aszpalathosz (tüskebokor) szóból származik és némi római hatásra lett az olasz Spalato, végül ez módosult Split-re. A római uralmat megelőzően görögök lakták a helyet, de igazi várossá Diocletianus római császár idején vált. Az uralkodó hatalmas palotát építtetett a tengeröbölhöz, melyet a négy égtáj felől a Tengeri, az Arany, az Ezüst és a Bronz kapun keresztül lehet megközelíteni. Lemondása után a császár ide vonult vissza, itt töltötte „nyugdíjas” éveit. Az impozáns épületerőt sugárzott és biztonságot jelentett, ezért egyre többen telepedtek meg itt.A palota körül alakult ki a későbbi város, melynek fordulatokban gazdag történelme során többször is kapcsolódott a magyar történelemhez. 1105-ben a város behódolt Könyves Kálmán magyar király előtt, aki katonai beavatkozás nélkül szerezte meg az uralmat. A magyar uralkodó esküt tett Split szabadságjogainak a megtartásáról, a város polgárai pedig hűséget fogadtak a magyar királynak.Később Velence foglalta el a várost, majd II. Béla hadjáratát követően közel harminc évig újra magyar fennhatóság alá került Split. A tatárjárás idején ide menekült IV. Béla, itt vannak eltemetve leányai, Katalin és Margit.Látnivalók:Split óvárosa lényegében az egykori Diocletianus-palota falai között található. Az egész történelmi negyed felkerült a Világörökség listájára.A történelmi falak között is eluralkodott a mediterrán hangulat, a belváros szűk, labirintusszerű utcáin és sikátoraiban pezsgő élet zajlik. A kétezer éves műemlékek között számos kiülős étterem, kávézó és pizzéria működik, ahol ki lehet próbálni a helyi ételkülönlegességeket és a hűsítő söröket. A pénztárcánkra nem árt vigyázni, itt nem is annyira zsebtolvajoktól kell tartani, a helyi árak olyanok, hogy az gondolja az ember, hogy a császári palota felújítására gyűjtenek.Apropó, mit gondolsz, hogy Horvátországban miért isznak a turisták szinte kizárólag bort vagy sört? bor – vino - sör – pivo - üdítő - osvježavajuće piće.A kikötő is pazar látvány nyújt, érdemes itt is egy kellemes sétát tenni.Nézzünk meg egy videót: https://www.youtube.com/watch?v=apUvj5aoipY                                                                                              Készítette: vinpet
Városlátogatások Kefalonia
Kefalonia, az érintetlen természet csodájaKefalonia a Jón tenger legnagyobb szigete, melyet már Homérosz is megemlített az Iliászban. A zöldellő hegyekkel és dombokkal tarkított sziget az elmúlt évszázadokban volt török, velencei, angol, francia uralom alatt, majd 1864-ben csatlakozott Görögországhoz.Szinte minden turisztikai tájékoztató hangsúlyozza, hogy itt forgatták Louis de Bernières angol író regényéből készült, „Corelli kapitány mandolinja” című filmet Nicolas Cage és Penelope Cruz főszereplésével. A forgatási helyszínek Sami város kikötője valamint Komitata falu voltak. A fővárosban látható egy katona szobor, melyet előszeretettel fényképeznek a látogatók, de az nem a híres kapitányt ábrázolja.Kefalonia a csend a béke szigete, még nem árasztották el a turisták, ezért kiválóan alkalmas pihenésre, kikapcsolódásra. A sziget természeti látványosságai a Kathavothres víznyelő a káprázatos Melissani tavasbarlang és a Drogarati cseppkőbarlang is részei a sziget természeti kincseinek.Argostoli:Argostoli, a főváros trópusi hangulatú pálmafákkal övezett főutcáján egymást érik az éttermek, kávézók és ajándékboltok. Itt található a sziget legnagyobb kikötője, mely óceánjáró hajókat is képes fogadni.A kikötő fekete és fehér gyöngykavicsokkal kirakott parti sétánya minden napszakban gyönyörű. A halászok itt kínálják frissen fogott zsákmányukat eladásra.Sétáljunk vagy kis-vonatozzunk a fővárosban:Nézzünk meg egy videót a városról és hallgassuk meg a kikötőből elhajózó óriáshajó búcsúdalát.https://www.youtube.com/watch?v=AoS3lDAToYIhttps://www.youtube.com/watch?v=VQ_jiVA4HR8                                                                                                              By vinpet
Partnereink


Keress bennünket a Facebookon!