2018. október 16. kedd, Gál és Aurélia napja
Hihetünk a szemünknek
Révay András
2018.09.27 09:13
Az idén új helyszínre, a Nemzeti Múzeumba költözött a népszerű Sajtófotó, hivatalos nevén a World Press Photo kiállítás. Az október 23-ig - hétfő kivételével – minden nap látogatható kiállítás nemcsak ablakot nyit a világra az elmúlt év legfontosabb riportképein és dokumentarista filmjein keresztül, hanem azok értelmezéséhez is segítséget nyújt.

Az év eseményeiről készült riportfotókat évtizedeken át a Néprajzi Múzeumban láthatta a közönség. Idén azonban a múzeum költözése miatt az egykori kúria épületéből a magyar történelem és emlékezet szimbolikus palotájába, a Magyar Nemzeti Múzeumba tette át székhelyét a World Press Photo. Lotz Károly Justitia diadala című freskója után most Than Mór és Lotz falkép-programjának allegorikus alakjai vezetnek a kiállítás helyszínére, a József nádor termekbe. A Nemzeti Múzeum gyűjteményei, eddigi kiállítási programjai több tekintetben is erősítik a World Press Photo üzenetét. Az intézmény fotóarchívuma, a Történeti Fényképtár egyike a legjelentősebbeknek az országban.

Nagy kihívás ez a változás a kiállítás életében –mondta el a megnyitó alkalmával Révész Tamás fotóművész, a kiállítás szervezője, aki korábban többszörös zsűritagja és díjazottja is volt a pályázatnak. Az minden évben nagy kérdés volt, hogy mi újat hoz a kiállítás? Annak ellenére, hogy valóban abszolút új minden, semmi sincs a tavalyiból, még lehet egy „déjà vu” érzésünk a témákat illetően. A konfliktusok sajnos nem múlnak el egykönnyen! Jönnek újak, melyek hasonlítanak az előzőekhez. De idén talán annyi változás mégis van, hogy nem annyira drámai az összkép. A kategóriák is bővültek eggyel: ez pedig a környezet, ami nem a környezet szépségeiről szól, hanem inkább arról, hogy milyen környezeti problémák elé nézünk mi mindannyian, akik ezen a bolygón élünk. A kiállítás egészéről pedig elmondható: hihetünk a szemünknek – és lássuk be, ez elég nagy dolog!

Első díjas lett a venezuelai Ronaldo Schemidt képe, a lángoló tüntetőről. Venezuelában, amikor az elnök meg akarta változtatni az ország demokratikus intézményrendszerét, hatalmas tüntetések robbantak ki. Május 3-án a rendőrség összecsapott a gyakran csuklyás, gázmaszkos tüntetőkkel. A 28 éves José Victor Salazar Balza ruhája egy motorkerékpár felrobbant üzemanyagtartályától gyulladt ki. Megsérült, de életben maradt. A sok érdekes felvétel között van olyan, ahol úgy tanulnak úszni iskolás lányok, hogy az iszlám előírásait se szegjék meg – ez 2. díjas kép és olyan – ugyancsak 2. díjas kép is, amelyik a 2017. március 22-én Londonban végrehajtott autós terrortámadás helyszínén készült. Bizonyára sokan fognak megállni az Afrikában készült fotó előtt is, ahol a törzsükre jellemző tetoválás-szerű bőrdíszítést viselő lányok európai melltartókat hordanak.

A benyújtott képeket több lépcsőben ellenőrzik, miközben változatlan feladatuk, hogy sok színben mutassanak be, pontosan, átláthatóan bizonyos dolgokat, amik a világban történnek. Ezért a kiállítás jelentősége ugyanakkor több mint egy kiemelkedő vizuális élmény, hiszen az alkotásokon keresztül a látogató jobban megértheti a világban zajló folyamatokat. A kiállítás 134 képét a nemzetközi zsűri 73 044 fotóból válogatta Amszterdamban. Ezt a hatalmas képanyagot 125 országból 4548 fotográfus küldte el, nyolc különböző kategóriában. Az évente megrendezett kiállítás fontos része a nemzetközi és a magyar kulturális életnek egyaránt: a világ 45 országában 100 helyszínen több mint négymillióan látogatják. A World Press Photo kiállítás 41. éve folyamatosan jelen van Budapesten.

 Ugyancsak újdonság a World Press Photo közönsége számára, hogy idén a digitális média alkotásainak köszönhetően bővül a látogatói élmény. Magyarországon most először mutatkoznak be a World Press Photo „Digital Storytelling" verseny győztesei. A figyelmes látogató a képek között sétálva a padlón láthat – szorosan a témához csatlakozó – írásokat. Ezen túlmenően, a bemutatott filmek folyamatos mozi élményt nyújtanak majd, az érintőképernyővel irányítható multimédia pedig a látogatói aktivitást segíti, ugyanis az események helyes értelmezése aktív befogadást feltételez. Éppen ezért fontos, hogy 2018-ban a tanárok és a diákok online letölthető (LINK) segédanyagra is támaszkodhatnak a kiállítás értelmezésekor.

Évek óta van kísérő kiállítás is, ez most az idén a „NaturArt” természetfotó kiállítás. Ám ez sem a megszokott, nem az évente megrendezett „Év természetfotósa” pályázat keretében elkészült képek szemléje, hanem a nyerteseké! A NaturArt – 25 év legszebb természetfotói név alatt egy (szubjektív) válogatást nyújt a pályázat és a szövetség tagjainak legjobb munkáiból. Az elmúlt 25 évben „Az év természetfotója" megtisztelő címet elnyert képek mind láthatók; jól bemutatva azt, hogy a természetfotózás milyen változásokon ment keresztül. Ismét megtekinthető Máté Bence, Árnyjáték című képe, ami 2010-ben elnyerte „A világ legjobb természetfotója” címet! A Nemzeti Múzeumban a közönség korábban is láthatott kiemelkedő és korszakos fotókat - gondoljunk csak a Róbert Capa- vagy Keleti Éva-kiállításokra, valamint a Sajtófotó-pályázatok természetfotó kategóriájára - de önálló természetfotós kiállítás most először mutatkozik be e patinás falak között.

 

Kapcsolódó témák

Két bolgár művész, egy szobrász és egy festő alkotásaiból nyílt közös kiállítás a budapesti Bolgár Kulturális és Tájékoztató Központban. Kettőjük együttes bemutatkozása cseppet sem véletlen, művészi felfogásukban ugyanis határozott rokonság figyelhető meg.

A budapesti Koreai Kulturális Központ látogatói már megszokták, hogy az itt megrendezett kiállítások mindig valamilyen különlegességet állítanak a középpontba. Nincs ez másként most sem, az Eszterházy Károly Egyetemmel közösen létrehozott, és december 16-ig látható YATOO című kiállítás esetében sem.

A Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításain a 19. századi anyag mindig is fontos helyet foglalt el az épület legreprezentatívabb, első emeleti termeiben. Harminc év után ezt az állandó kiállítást most új szempontok szerint újrarendezték. Ráadásul a jól ismert remekművek mellett, közel egyharmad részben, olyan alkotásokkal is bővült, amelyeket eddig csak ritkán láthatott a közönség.

A szakembereket és a közönséget is egyaránt meglepő eredmény született a 2016-ban már huszonnegyedik alkalommal meghirdetett, „Az év természetfotósa” pályázat értékelése során. A pályázat történetében mind ez idáig soha nem fordult elő, hogy a rangos szakmai versengés úgy a felnőtt, mint az ifjúsági kategóriában kettős győzelmet hozott volna!

2016.10.30 20:35

Melyik városban van hazánk egyetlen diadalíve, hol találtak nálunk múmiákat, hová érkezett annak idején az első vonat, az első dunai gőzhajó és az első villanyvonat? Hol van Magyarországon a legnagyobb tokaji bor gyűjtemény? Mindezeken kívül még számos hasonló kérdést tehetünk fel, de talán már ennyiből is kitalálható: Vácról van szó.

Blog ajánló
Városlátogatások Cesky Krumlov a meseváros
Cesky Krumlov a mesevárosEz a Moldva vagy helyi nyelven a Vltava folyó ölelésében fekvő Dél-Bohémiai kisváros olyan, mintha egy megelevenedett meseváros lenne. A bájos városka az UNESCO világörökség része, rengeteg látogatóval. A dombokkal övezett völgyben megbúvó település a piros háztetőkkel, a zeg-zugos utcácskákkal, az égbenyúló tornyokkal és a zúgó folyócskával, egy mesekönyv lapjaira kívánkozik. Azt gondolná az ember, hogy a vártoronyban egy világszép királykisasszony vár a szabadító lovagjára, még a több mint 200 lépcső sem lehet akadály.Egy kis történelem:A folyókanyarulat már időszámítás előtt is lakott volt. A kelták után az i.e. 6. század táján jöttek ide a szlávok, majd a középkorban több cseh család is uralta a folyóvölgyet. A várat a Vitkovciak kezdték építeni a 13. században, a család kihalása után a Rosenbergek birtokolták a területet és virágoztatták fel tündéri, reneszánsz várossá. Később eladósodtak, pedig akkor még nem volt ismert a svájci frank alapú hitel. Az új tulajdonos, II. Rudolf német-római császár nagybátyja II. Ferdinánd az Eggenbergeknek ajándékozta a várost, de ez a család is kihalt, úgy tűnik, a környék nem kedvez a potenciának. A 20. századi államosításig a Schwarzenbergek birtokában volt. A zömmel németek lakta várost korábban Krumaunak hívták, a cseh csapatok bevonulása után kapta a Cesky Krumlov nevet.A városkában sétálva úgy tűnik, mintha az elmúlt századokban valaki megállította volna az időt, mégis a melankolikus középkori hangulat helyett, jókedvű turisták tömegével találkozhatunk.Sok házon feltűnik a Rosenbergek ötszirmú rózsája, ami a vár tornyán is látható. A feltűnő vörös színű házban lakott a korabeli híres alkimista, Anton Michael von Ebbersbach. Ő nem az aranycsinálásra összpontosított, fő tevékenysége az örök életet és fiatalságot garantáló életvíz elixír létrehozása. Legújabb ötlete a pénzsokszorosító lötty előállítása volt. Az elásott pénzt ezzel kellett volna locsolni és később kiásni a hasznot. Petr Vok Rosenberg uraság ettől már besokallt és börtönbe csukatta a mágust, pedig még rengeteg ötlete volt.Itt élt egy ideig Egon von Schiele osztrák festő is, de a nyers szexualitást ábrázoló képei és erkölcstelen életmódja miatt a városlakók kiutálták.A főtéren álló régi városházát két régebbi gótikus ház összeépítésével alakították ki a 16. században. Homlokzatán Csehország, Český Krumlov, a Rosenbergek és a Schwarzenbergek címere látható. Latin felirata: Audi, vide et tace - si ves vivere in pace /Hallj, láss és hallgass, ha békében akarsz élni./Cesky Krumlovban a házak homlokzatán gyakran láthatunk sgraffito díszítéseket. A sgraffito olasz eredetű szó, karcolást jelent. A technika lényege, hogy a falra két vagy több különböző színű, vékony vakolatréteget visznek föl egymásra. Az alsó réteget hagyják megszáradni, a felső rétegbe pedig még nedves állapotában, arra alkalmas szerszámmal kontúrokat, illetve felületeket vágnak vagy karcolnak. Ezáltal az eltávolított területek alatt láthatóvá válnak az alsóbb, más színű rétegek is. Az utcákon sétálva több ilyen mintás házat is megfigyelhetünk.Cesky Krumlovban a házak homlokzatán gyakran láthatunk sgraffito díszítéseket. A sgraffito olasz eredetű szó, karcolást jelent. A technika lényege, hogy a falra két vagy több különböző színű, vékony vakolatréteget visznek föl egymásra. Az alsó réteget hagyják megszáradni, a felső rétegbe pedig még nedves állapotában, arra alkalmas szerszámmal kontúrokat, illetve felületeket vágnak vagy karcolnak. Ezáltal az eltávolított területek alatt láthatóvá válnak az alsóbb, más színű rétegek is. Az utcákon sétálva több ilyen mintás házat is megfigyelhetünk.A medveárok:A vár kapujához vezető híd a medveárok felett ível át. Az árokban három medve lustálkodik, kevés a beeső turista. De miért medvék vigyázzák a vár békéjét?A Rosenbergek jelképe a rózsa mellett a medve volt. A család úgy tartotta, hogy rokoni szálak fűzik őket az olasz Orsini nemesi családhoz, akiknek a neve nőstény medvét jelent. A medvék a 18. századtól kezdve élnek a várárokban. Most elbújtak valahová, vagy már téli álmot alszanak?A monda szerint a malmot és a molnár házát egy vízimanó védte, szobrát ma is megnézhetjük.Végül, de nem utolsó sorban beszéljünk a sörről, illetve ne beszéljünk, inkább igyunk finom krumlovi Eggenberg sört!Egészségetekre!Nézzünk meg egy videót is: https://www.youtube.com/watch?v=d6kQEu7mWU4                                                                                           By vinpet
Városlátogatások Parga Görögország
PargaParga színpompás épületeivel Görögország egyik ékszerdoboza. A kék tengeröblöt félkaréjban övező bűbájos szépségű település a girbegurba utcácskákkal, a szorosan egymás mellé épített pici, tarka házakkal, mesekönyvbe illő látvány. Fényképről első ránézésre könnyen összetéveszthető a népszerű olasz turistacélponttal, Cinque Terré-vel.Az aprócska kis városka vagy falu Görögország észak-nyugati partvonalán az Epirusz régió dél-nyugati részén fekszik, közel az Acheron folyóhoz, mely az ókori görögök hite szerint Hádész birodalmának bejárata volt, ahová az alvilág révésze, Kharón az Acheron folyón úszó ladikján vitte a holt lelkeket.Parga történelme az antik időkbe nyúlik vissza. Számos náció uralkodott itt, a velenceiek, törökök, franciák, oroszok és angolok váltották egymást. Ebben az időben a települést Torininek hívták. A legenda szerint egyszer eltűnt egy értékes, Szűz Máriát ábrázoló ikon. Később egy pásztor talált rá azon a hegyen, ahol ma a velencei erőd romja áll. A helyiek ezt az eseményt intő jelnek tekintették és átköltöztették az egész várost. Szerencsés döntés volt, mivel a későbbiek során Torini városát földrengés pusztította el.A település híres szülötte Pargali Ibrahim Paşa, akit hatéves korában kalózok raboltak el, majd később Szulejman török szultán nagyvezíre lett, miután feleségül vette annak húgát. Szobra állítólag a városka fölé magasodó erődben látható, a nagy melegben eltekintettünk a felkapaszkodástól.Az öböl bejáratát apróbb-nagyobb szigetecskék tarkítják, egyik, a Panagia sziget a város egyik ékessége, melyen egy kis fehér templom látható. A Szűz Máriáról elnevezett templom aprócska kertjében egy kis harangtorony is van. Ha már nagyon melegünk van, akkor irány a strand! Szikrázó a napfény, kék tenger, fehér homok vagy apró kavics. Mi kell még! Csobbanjunk!A tengerparti főutcán és a kacskaringó mellékutcákban egymást érik a tavernák, éttermek, kávézók, bárok és ajándékboltok. A történelmi múlt, az idilli környezet és a romantikus atmoszféra Pargát méltán tartják Görögország egyik legszebb városkájának.Nézzünk meg egy videót:https://www.youtube.com/watch?v=wqzrRwcpqTE                                                                                                     By vinpet
Partnereink


Keress bennünket a Facebookon!