2019. május 21. kedd, Konstantin napja
Hihetünk a szemünknek
Révay András
2018.09.27 09:13
Az idén új helyszínre, a Nemzeti Múzeumba költözött a népszerű Sajtófotó, hivatalos nevén a World Press Photo kiállítás. Az október 23-ig - hétfő kivételével – minden nap látogatható kiállítás nemcsak ablakot nyit a világra az elmúlt év legfontosabb riportképein és dokumentarista filmjein keresztül, hanem azok értelmezéséhez is segítséget nyújt.

Az év eseményeiről készült riportfotókat évtizedeken át a Néprajzi Múzeumban láthatta a közönség. Idén azonban a múzeum költözése miatt az egykori kúria épületéből a magyar történelem és emlékezet szimbolikus palotájába, a Magyar Nemzeti Múzeumba tette át székhelyét a World Press Photo. Lotz Károly Justitia diadala című freskója után most Than Mór és Lotz falkép-programjának allegorikus alakjai vezetnek a kiállítás helyszínére, a József nádor termekbe. A Nemzeti Múzeum gyűjteményei, eddigi kiállítási programjai több tekintetben is erősítik a World Press Photo üzenetét. Az intézmény fotóarchívuma, a Történeti Fényképtár egyike a legjelentősebbeknek az országban.

Nagy kihívás ez a változás a kiállítás életében –mondta el a megnyitó alkalmával Révész Tamás fotóművész, a kiállítás szervezője, aki korábban többszörös zsűritagja és díjazottja is volt a pályázatnak. Az minden évben nagy kérdés volt, hogy mi újat hoz a kiállítás? Annak ellenére, hogy valóban abszolút új minden, semmi sincs a tavalyiból, még lehet egy „déjà vu” érzésünk a témákat illetően. A konfliktusok sajnos nem múlnak el egykönnyen! Jönnek újak, melyek hasonlítanak az előzőekhez. De idén talán annyi változás mégis van, hogy nem annyira drámai az összkép. A kategóriák is bővültek eggyel: ez pedig a környezet, ami nem a környezet szépségeiről szól, hanem inkább arról, hogy milyen környezeti problémák elé nézünk mi mindannyian, akik ezen a bolygón élünk. A kiállítás egészéről pedig elmondható: hihetünk a szemünknek – és lássuk be, ez elég nagy dolog!

Első díjas lett a venezuelai Ronaldo Schemidt képe, a lángoló tüntetőről. Venezuelában, amikor az elnök meg akarta változtatni az ország demokratikus intézményrendszerét, hatalmas tüntetések robbantak ki. Május 3-án a rendőrség összecsapott a gyakran csuklyás, gázmaszkos tüntetőkkel. A 28 éves José Victor Salazar Balza ruhája egy motorkerékpár felrobbant üzemanyagtartályától gyulladt ki. Megsérült, de életben maradt. A sok érdekes felvétel között van olyan, ahol úgy tanulnak úszni iskolás lányok, hogy az iszlám előírásait se szegjék meg – ez 2. díjas kép és olyan – ugyancsak 2. díjas kép is, amelyik a 2017. március 22-én Londonban végrehajtott autós terrortámadás helyszínén készült. Bizonyára sokan fognak megállni az Afrikában készült fotó előtt is, ahol a törzsükre jellemző tetoválás-szerű bőrdíszítést viselő lányok európai melltartókat hordanak.

A benyújtott képeket több lépcsőben ellenőrzik, miközben változatlan feladatuk, hogy sok színben mutassanak be, pontosan, átláthatóan bizonyos dolgokat, amik a világban történnek. Ezért a kiállítás jelentősége ugyanakkor több mint egy kiemelkedő vizuális élmény, hiszen az alkotásokon keresztül a látogató jobban megértheti a világban zajló folyamatokat. A kiállítás 134 képét a nemzetközi zsűri 73 044 fotóból válogatta Amszterdamban. Ezt a hatalmas képanyagot 125 országból 4548 fotográfus küldte el, nyolc különböző kategóriában. Az évente megrendezett kiállítás fontos része a nemzetközi és a magyar kulturális életnek egyaránt: a világ 45 országában 100 helyszínen több mint négymillióan látogatják. A World Press Photo kiállítás 41. éve folyamatosan jelen van Budapesten.

 Ugyancsak újdonság a World Press Photo közönsége számára, hogy idén a digitális média alkotásainak köszönhetően bővül a látogatói élmény. Magyarországon most először mutatkoznak be a World Press Photo „Digital Storytelling" verseny győztesei. A figyelmes látogató a képek között sétálva a padlón láthat – szorosan a témához csatlakozó – írásokat. Ezen túlmenően, a bemutatott filmek folyamatos mozi élményt nyújtanak majd, az érintőképernyővel irányítható multimédia pedig a látogatói aktivitást segíti, ugyanis az események helyes értelmezése aktív befogadást feltételez. Éppen ezért fontos, hogy 2018-ban a tanárok és a diákok online letölthető (LINK) segédanyagra is támaszkodhatnak a kiállítás értelmezésekor.

Évek óta van kísérő kiállítás is, ez most az idén a „NaturArt” természetfotó kiállítás. Ám ez sem a megszokott, nem az évente megrendezett „Év természetfotósa” pályázat keretében elkészült képek szemléje, hanem a nyerteseké! A NaturArt – 25 év legszebb természetfotói név alatt egy (szubjektív) válogatást nyújt a pályázat és a szövetség tagjainak legjobb munkáiból. Az elmúlt 25 évben „Az év természetfotója" megtisztelő címet elnyert képek mind láthatók; jól bemutatva azt, hogy a természetfotózás milyen változásokon ment keresztül. Ismét megtekinthető Máté Bence, Árnyjáték című képe, ami 2010-ben elnyerte „A világ legjobb természetfotója” címet! A Nemzeti Múzeumban a közönség korábban is láthatott kiemelkedő és korszakos fotókat - gondoljunk csak a Róbert Capa- vagy Keleti Éva-kiállításokra, valamint a Sajtófotó-pályázatok természetfotó kategóriájára - de önálló természetfotós kiállítás most először mutatkozik be e patinás falak között.

 

Kapcsolódó témák

Két bolgár művész, egy szobrász és egy festő alkotásaiból nyílt közös kiállítás a budapesti Bolgár Kulturális és Tájékoztató Központban. Kettőjük együttes bemutatkozása cseppet sem véletlen, művészi felfogásukban ugyanis határozott rokonság figyelhető meg.

A budapesti Koreai Kulturális Központ látogatói már megszokták, hogy az itt megrendezett kiállítások mindig valamilyen különlegességet állítanak a középpontba. Nincs ez másként most sem, az Eszterházy Károly Egyetemmel közösen létrehozott, és december 16-ig látható YATOO című kiállítás esetében sem.

A Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításain a 19. századi anyag mindig is fontos helyet foglalt el az épület legreprezentatívabb, első emeleti termeiben. Harminc év után ezt az állandó kiállítást most új szempontok szerint újrarendezték. Ráadásul a jól ismert remekművek mellett, közel egyharmad részben, olyan alkotásokkal is bővült, amelyeket eddig csak ritkán láthatott a közönség.

A szakembereket és a közönséget is egyaránt meglepő eredmény született a 2016-ban már huszonnegyedik alkalommal meghirdetett, „Az év természetfotósa” pályázat értékelése során. A pályázat történetében mind ez idáig soha nem fordult elő, hogy a rangos szakmai versengés úgy a felnőtt, mint az ifjúsági kategóriában kettős győzelmet hozott volna!

2016.10.30 20:35

Melyik városban van hazánk egyetlen diadalíve, hol találtak nálunk múmiákat, hová érkezett annak idején az első vonat, az első dunai gőzhajó és az első villanyvonat? Hol van Magyarországon a legnagyobb tokaji bor gyűjtemény? Mindezeken kívül még számos hasonló kérdést tehetünk fel, de talán már ennyiből is kitalálható: Vácról van szó.

Blog ajánló
Városlátogatások Ismerkedés Linz városával
Ismerkedés Linz városávalA település említésére azonnal a nálunk is kedvelt sütemény jut eszembe. Próbáljuk jobban megismerni ezt a Duna festői ölelésében fekvő szép várost.A történelme a kelta időkre nyúlik vissza, akik Lentos néven alapították a mai Linz elődjét. Később a rómaiak Lentia (Csónak) névre keresztelték a települést, mely a 19. századig csupán néhány háztömbből és a várból állt.Linz ausztriai iparváros, ma is fontos gazdasági központ, a felső-ausztriai tartomány székhelyeként a harmadik legnépesebb osztrák város, mely az elmúlt évtizedekben látványos átalakuláson ment keresztül.Linz a változások városa, ahol azonos hangsúlyt kap a tudomány, a művészet és a fejlődés. 2014-ben a város elnyerte az UNESCO-tól a Médiaművészetek városa címet is. A számos érdekesség mellett Európa egyik legmodernebb technológiai központja is itt található. Linznek saját hegye is van, az 537 méter magas Pöstlingberg. A hegytetőn emelt búcsújáró templom egyik nagy bástyájában mesevasutat rendeztek be a gyerekeknek.Kedvező időben érdemes a város felülnézetben is megtekinteni, de ehhez nem kell sárkány-repülni vagy helikopterrel körözni, elegendő csupán felsétálni a Passage bevásárlóközpont lépcsőjén, és máris a város háztetőin vezető sétaúton találjuk magunkat. A kémények magasságából pazar a kilátás az óvárosra. A belvárosban gyönyörű, barokk épületeket láthatunk. A főtér (Hauptplatz) Európa egyik legnagyobb tere. A tér középpontjában az 1716-ban felállított, 26 méter magas Szentháromság-szobor áll, a tetején aranyozott alakokkal, melyet pestisoszlopként is emlegetnek a szörnyű járvány mementójaként.Az Alter Dom Linz legnagyobb temploma. A barokk székesegyház a 17.-ik században épült.  Robusztus, égbenyúló tornyai között Szent Ignatius szobrát láthatjuk. A templombelső fából faragott szószéke és orgonája fantasztikus látvány.A püspöki templom, a Neuer Dom Ausztria második legmagasabb temploma, neogótikus tornya 134 méterre nyúlik az ég felé. Csodálatosan díszített, festett üvegablakainak egy része a második világháború alatt megsemmisült, ezeket kortárs művészek renoválták nagyszerűen.Linzben járva, feltétlenül kóstoljuk meg a város egyik jelképét, a hagyományos linzer tortát. A sütemény egy kicsit más, mint az itthoni linzerek, a töltelékben többek között mandula és dió is található. A mai gyerekek már a kor szellemének megfelelően "lézer tortának" hívják.Érdekesség, hogy egész Felső-Ausztriában tilos a városokban füvet nyírni, a méhek érdekében. A városban számtalan méhkaptár található, többnyire a házak tetején, és a különleges becsben tartott méhek érdekében vágják ritkábban a vadvirágokkal teli közterületek zöldjét.Nézzünk meg egy videót: https://www.youtube.com/watch?v=waP41ecrG70                                                                                                   By vinpet
Partnereink


Keress bennünket a Facebookon!