2018. július 20. péntek, Illés napja
Igazi feltámadás
Révay András
2018.03.26 19:26
Húsvéthoz illő ajándékkal lepte meg a művészetkedvelő közönséget a Szépművészeti Múzeum. Hét évtizedes elzártság után ismét eredeti szépségében látható a múzeum Román Csarnoka. Úgy, ahogyan csak a nagyon öreg emberek emlékezhetnek rá!

 A Szépművészeti Múzeumot 1900 és 1906 között építették Schickedanz Albert és Herzog Fülöp tervei alapján. Az épület földszinti nagy csarnokai az intézmény formálódó antik, középkori és reneszánsz gipszmásolatait és a különböző építészeti stílusokat hivatottak bemutatni. Ennek jegyében tervezték meg a román stílust megidéző Román Csarnokot is, és itt a középkori nagyméretű gipszmásolatokat tervezték bemutatni. A csarnok építészeti elemeiben és díszítésében is a román stílus jegyeit idézi meg, gazdag festett ornamentikával kiegészítve. A csarnokban még a Múzeum megnyitása előtt 1906-ban helyezték el a német későromán korszak kiemelkedő emlékének a freibergi Aranykapunak (az eredeti, Freiberg, dóm, 1225 körül) a monumentális méretű gipszmásolatát. A tér a múzeum leggazdagabb és legszebb belső dekorációval rendelkező helye.

 A csarnokban röviddel a múzeum nyitása után 1910-es évektől a korban divatos középkori és kora reneszánsz gipszmásolat gyűjteményt helyezték el, helyenként vegyítve a középkori magyar szárnyasoltárokkal. Ezt a kiállítás 1926-ban átrendezték úgy, hogy csakis a gipszmásolat gyűjteményt mutassa be, itt kapott elhelyezést Donatello híres Gattamelata lovas szobrának (eredeti Piazza del Santo, Padova, 1453) a kópiája is. A második világháború alatt a múzeum tetőablakai beszakadtak, így a nagy csarnokok és a köztük a Román Csarnok is megsérültek, hosszabb ideig ázásnak volt kitéve. Ekkor már a gipszmásolat gyűjtemények elveszítették megbecsültségüket, így háború alatti mentésükre nem fordított már figyelmet a múzeum. A háború alatt a földszinti termekben hagyott és így sérüléseket szenvedett másolatokat 1945 után a Román Csarnokba zsúfolták össze a csarnokot pedig végleg lezárták a látogatók elől.

 Míg a múzeum többi tereit a háborút követően többé-kevésbé felújították, a Román Csarnok ebből mindvégig kimaradt. A teret egyre inkább a múzeum összes raktározási problémájának megoldására használták. Ennek következében hamarosan zsúfolt, rendezetlen állapotok uralkodtak el a térben. Az egyre kaotikusabb körülmények okán 1948-tól kezdve a tér felújítását számtalanszor tervbe vették, ez mégsem történhetett meg egészen mostanáig. A pénzhiány mellett a gipszmásolat-gyűjtemény mozdíthatatlansága is nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a Román Csarnok helyzete egy megoldhatatlannak tűnő problémává váljon. Így a monumentális méretű, a múzeum legdíszesebb csarnoka csupán néhány kolléga számára volt ismert, és a múzeum titkos tereként aludhatta Csipkerózsika-álmát.

 A csarnok belső dekorációját, az épület építészei Schickedanz Albert és Herzog Fülöp tervezték meg 1900 végén. A románkori bazilikát idéző tér hatalmas oszlopokkal és pillérekkel tagolt. Az oszlopok fejezeteit a pécsi székesegyház oszlopfőiből inspirálódva tervezték meg. A rendkívül gazdag festészeti dekoráció Reissmann Károly Miksa és Glaser János festők munkái, melyen 1903-ben és 1904-ben dolgoztak. Reissmann az országház és az Iparművészeti Múzeum díszítőfestésén dolgozott korábban, míg Glaser a pécsi székesegyház dekoratív festészeti munkáin. A falakat figurális ábrázolások, heraldikai elemek és gazdag ornamentika díszíti. A figurális díszítésben a keresztény ikonográfia és magyar történeti vonatkozások tűnnek fel, a diadalívek falán Jézus és Mária alakjai mellett a magyar szentek, Szent István, Szent László, Szent Erzsébet és Szent Margit jelennek meg.

 Az oldalfalakra, egyik oldalon Árpád-házi uralkodók (Könyves Kálmán, vélhetően IV. Béla), valamint a Luxemburgi Zsigmond korához köthető személyek (Ozorai Pipo, Szécsi Dénes püspök) kerültek. Az ábrázolások ikonográfiája szorosan kapcsolódik a millenniumi gondolatkör eszméihez. A Román Csarnok főhajónak falain a magyar állami, társországi és tartományi címerek jelennek meg, a körüljáró boltszakaszok homlokíveire a magyar nemzetségi címereket festették. A csarnok lenyűgözően gazdag ornamentikájában szimbolikus ábrázolások is feltűnnek, életfamotívumok, valamint halhatatlanságot jelképező pávaalakok. A diadalíveket állatövi jegyek dekorálják. A körüljáró folyosó boltozatainak griff és sárkánylakjait a német középkori fal- és táblaképfestészet inspirálta. Az így összeálló tér képe összhatásában a századfordulós dekoratív festészet csúcsteljesítményét mutatja.

A csarnok restaurálása a Szépművészeti Múzeum történetének legátfogóbb, 2015 és 2018 között elvégzett rekonstrukciós munkáinak a keretében történhetett meg. A restaurálás elkezdéséhez a szobormásolat gyűjtemény helyzetét is rendezni kellett. 2015-ben mód nyílt arra, hogy a Liget Projekt részeként a gipszmásolat gyűjtemény rehabilitációja is elkezdődjön. Hosszas előkészítő munkák után a Román Csarnokban tárolt gipszmásolatokat elszállították, és a restaurálásuk is megkezdődött. A gipszmásolat-gyűjtemény – oly sok évtizednyi hányattatás után – egy önálló múzeumot kap a megújuló komáromi Csillagerődben. A gipszöntvények másik része a Hősök terétől nem messze, a Szabolcs utcában a most épülő Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ látványtárában lesz látható 2019-től.

A gipszöntvények elszállítása után történhetett meg a Román Csarnok alatti térrész kialakítása. A falképek restaurálása csak ezt követően kezdődhetett el. 2016 decemberétől 2017 júniusáig tartó munkálatokban mintegy nyolcvanan vettek részt. A munka különleges kihívás elé állította a restaurátorokat: a tér falfestése alig több mint száz éves, mégis a hányattatott sorsa, a sokszoros ázások és a konzerválás elmaradása miatt olyan mértékben öregedett, mint egy igazi középkori templom. A szakembereknek ezért olyan technikákat kellett alkalmazniuk a festések, vakolatok visszakötéséhez, mint amilyenek a több száz éves román kori templomoknál szokásosak. A Román Csarnok restaurálásával Budapest szívében hetven évig ismeretlenül, elzárva álló, a századforduló kiemelkedő belsőépítészeti tere kerülhet be a köztudatba. A múzeum felújított Román Csarnoka április 2-ig ingyenesen látogatható, mindennap 10.00 órától, utolsó beengedés: 17.00. A belépés érkezési sorrendben történik: ELŐJEGYZÉS, IDŐPONT FOGLALÁSA NEM LEHETSÉGES!

Kapcsolódó témák

Két bolgár művész, egy szobrász és egy festő alkotásaiból nyílt közös kiállítás a budapesti Bolgár Kulturális és Tájékoztató Központban. Kettőjük együttes bemutatkozása cseppet sem véletlen, művészi felfogásukban ugyanis határozott rokonság figyelhető meg.

A budapesti Koreai Kulturális Központ látogatói már megszokták, hogy az itt megrendezett kiállítások mindig valamilyen különlegességet állítanak a középpontba. Nincs ez másként most sem, az Eszterházy Károly Egyetemmel közösen létrehozott, és december 16-ig látható YATOO című kiállítás esetében sem.

A Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításain a 19. századi anyag mindig is fontos helyet foglalt el az épület legreprezentatívabb, első emeleti termeiben. Harminc év után ezt az állandó kiállítást most új szempontok szerint újrarendezték. Ráadásul a jól ismert remekművek mellett, közel egyharmad részben, olyan alkotásokkal is bővült, amelyeket eddig csak ritkán láthatott a közönség.

A szakembereket és a közönséget is egyaránt meglepő eredmény született a 2016-ban már huszonnegyedik alkalommal meghirdetett, „Az év természetfotósa” pályázat értékelése során. A pályázat történetében mind ez idáig soha nem fordult elő, hogy a rangos szakmai versengés úgy a felnőtt, mint az ifjúsági kategóriában kettős győzelmet hozott volna!

2016.10.30 20:35

Melyik városban van hazánk egyetlen diadalíve, hol találtak nálunk múmiákat, hová érkezett annak idején az első vonat, az első dunai gőzhajó és az első villanyvonat? Hol van Magyarországon a legnagyobb tokaji bor gyűjtemény? Mindezeken kívül még számos hasonló kérdést tehetünk fel, de talán már ennyiből is kitalálható: Vácról van szó.

Blog ajánló
Városlátogatások Ismerkedés Krakkóval
Ismerkedés Krakkóval A város legendája:A mondabeli sárkány Krakkó egyik jelképe és különleges turistalátványosság. A félelmetes sárkány szobra egy hatalmas sziklatömbön áll és 5 percenként tűz tör elő a torkából. De hogy kerül ide a sárkány? A választ a történelmi legendák adják meg.A legenda szerint, Krakus herceg uralkodása idején egy sárkány telepedett meg a Wawel-domb barlangjaiban. Egyik változat szerint a sárkány évente háromszáz ifjú szüzet követelt a várostól a béke fejében. Ezt már a régi időkben is nehéz volt teljesíteni, ezért a város megtagadta a teljesítést, ezért a sárkány elkezdte pusztítani a várost. A másik történet szerint a sárkány éjszakánként a falvakat járta és mérhetetlen étvágyában mindent felfalt a környéken. Az sem segített, hogy Krakus herceg rendeletére, minden lakos élelmet vitt a barlang bejárata elé, a mohó egyfejűnek ez sem volt elég.A megoldás végül egy furfangos cipészmester agyából pattant ki, aki egy birkabőrt kitömött szurokkal, salétrommal és kénnel majd meglocsolta szűzlány vizelettel és a barlang elé tette csalinak. A sárkány befalta az ínycsiklandó ételt, amitől szörnyen szomjas lett. Rohant inni a Visztulához, de addig vedelte a vizet, míg szétrobbant hatalmas bendője. Krakus a lányát a cipészhez adta, aki éveken keresztül varrta a cipőket a sárkány bőréből.Krakus herceg a sárkány barlangja fölötti Wawel dombján várat épített, a környéken kialakuló települést róla nevezték el Krakkónak. Egy kis történelem:Lengyelország egykori fővárosa, Krakkó első írásos említése 965-ből származik, az itt élő lengyel törzseket a Piastok fogták össze. A legenda szerint egy Piast nevű földműves leszármazottja volt Mieszko, aki Szent Istvánhoz hasonlóan, pápai áldással Krakkóban 1000-ben püspökséget alapított. A hatalom megszilárdítása után kezdték meg a Wawel-dombon a Királyi palota építését. A város virágkora Nagy Kázmér és a Jagelló-ház uralkodásának idejére tehető. Ez idő után Krakkó elvesztette központi szerepét, de 1734-ig koronázó város maradt.  „Lengyel, magyar – két jó barát, együtt harcol, s issza borát” - „Polak, Węgier, dwa bratanki, i do szabli, i do szklanki.” Itt Krakkóban született ez a közmondás, amely utal a két nép történelmi barátságára. A magyar kapcsolatok: IV. Béla királyunk leánya, Kinga V. (Szemérmes) Boleszlávhoz ment feleségül, I. Ulászló magyar segítséggel jutott a lengyel trónra, leányát, Erzsébetet pedig Károly Róbert vette el. Nagy Kázmér halála után Nagy Lajos került a lengyel trónra, leánya, Hedvig (Jadwiga) viszont II. (Jagelló) Ulászlóhoz ment feleségül, aki Hunyadi János oldalán esett el a várnai csatában. 1576-ban Báthori István erdélyi fejedelem feleségül vette Jagelló Annát, és lengyel királlyá koronázták.Séta a városban:Sétánk során sok szépséget és történelmi érdekességet láthatunk. Az óváros a világörökség része.A Királyi vár: A Visztula bal partján, a várdombhoz vezető hosszú feljárón számos, felirattal ellátott kőtáblát láthatunk, melyek a palota felújításához hozzájárulóknak állít emléket.A várba a különféle címerekkel díszített Címeres-kapun át a Nyugati-bástyánál megyünk be, szemben láthatjuk a lengyel szabadságharc legendás vezérének, Tadeusz Kosciuszkonak lovas szobrát. A következő átjáró a svéd származású királyi család nevét viselő Waza-kapu, melyen belépve balra látható a Waweli székesegyház hatalmas épülete. A Waweli székesegyház:A székesegyház építését 1320-ban, I. Ulászló uralkodása alatt kezdték meg, és a trónon őt követő Nagy Kázmér idején fejezték be. A háromhajós templomot körülvevő kápolnák közül a jobb oldalon van a Zsigmond-kápolna, melyet, aranyozott reneszánsz kupolájáról lehet felismerni. A Waweli székesegyházban összesen 18 kápolna, ezekben több síremlék, valamint hét szarkofág található. Az oltár alatti fülkében őrzik Szent Hedvig relikviáit. A főoltár mögött található a Báthory-kápolna. Már a várba vezető feljáróról látható a székesegyház északi oldalán magasodó Zsigmond-torony, melyben a híres Zsigmond-harang található. Ez Lengyelország legnagyobb harangja, közel 11 tonna súlyú. A hagyomány szerint a harang hangjára eloszlanak a felhők és kisüt a nap, és ha egy eladósorban lévő lány a harang nyelvét megérinti, hamarosan férjhez fog menni. Az épülettel szemben állva bal oldalt emelkedik az Óra-torony.A Királyi palota mai alakját a XVI. század elején nyerte el, amikor I. Zsigmond az 1499-es tűzvész után átépíttette.A vár 1038-tól számos átépítésen ment keresztül. A bejárat felett az elhíresült mottó olvasható: Si Deus nobiscum, quis contranos (Ha Isten velünk, ki ellenünk). A székesegyház bejáratával szemben áll II. János Pál pápa szobra, aki Karol Wojtyła néven született a Krakkótól közelében, melynek érseke is volt.Egy különlegesség! A Wawel palotájának belső udvarában, a bejárattól balra levő sarokban található egy csakra pont. A monda szerint Siva isten elhajította a földi energia hét kavicsát, s ahol azok leestek, ott áldott energia sugárzik. Aki ezeken a helyeken megfordul, meggyógyul. Az emberek tömegesen keresték meg a falat és nekitámaszkodva töltés üzemmódban várták a gyógyító energiát. A katolikus lengyelek elkerítették a falat, mondván rongálják a nekidőléssel.A FőtérA korábban Piactérnek nevezett tér a kereskedelmi útvonalak kereszteződésében alakult ki az Óváros központjában. A középkorban Európa legnagyobb terének számított. A teret szépen felújított polgárházak szegélyezik. Szent Anna utca felőli oldalán Balassi Bálint domborműve látható, aki ebben az épületben lakott.Itt láthatjuk Adam Mickiewicz emlékművét, melyet a költő születésének 100. évfordulóján avattak fel. Az alapzaton elhelyezkedő négy allegorikus alak a hazát, a költészetét, a bátorságot és a tudományt jelképezi.A Főtér déli részén áll Krakkó egyik legrégibb temploma, a Szent Adalbert-templom. Az ezeréves legenda szerint Lengyelország védőszentje, Szent Adalbert, aki Szent István királyunk nevelője is volt, szentelte fel a templomot.A városháza:A téren álldogáló magányos, gótikus torony, az 1300-ban épített városháza egykor szebb napokat látott maradványa. A városházán a városi tanács irodái mellett a bíróság, a börtön kapott helyet. Az épület leégett, majd lebontották, mára csak a gótikus torony és a pincék maradtak fenn. A torony felső szintjén múzeum van, melyet két kőoroszlánnal díszített lépcsőfeljárón lehet megközelíteni. A legenda szerint, ha erényes leányzó ül a hátukra, az oroszlánok üvölteni kezdenek. Szerintem ezzel nem csak az oroszlánok vannak így.A Mária-templom:A legendák temploma, az óváros legértékesebb egyházi műemléke, a különböző méretű tornyaival a teret uraló, háromhajós, gótikus Mária-templom. A templomot 1290-ben kezdték építeni, a munka több mint száz éven át tartott. A templom alacsonyabb tornya harangtoronyként működik, a magasabb tornyot korábban őrtoronyként használták. A hagyomány szerint a Mária-templom tornyait egy testvérpár építette, akik egymással versengtek, melyiküké lesz magasabb. A fiatalabbik testvér azonban egy tőrrel megölte bátyját, nehogy testvére alkotása felülmúlja az övét. Tettét követően súlyos lelkiismeret-furdalás gyötörte, így saját életének is véget vetett. A tőr másolata ma is látható a Posztócsarnok falán. Több másolatot is készítettek, mert már sokat elloptak belőlük.A Mária-toronyból minden egész órában megszólaló kürtszó, a hejnal. A hejnalhoz fűződő legenda szerint a tatárok az éj leple alatt már egészen a várfalakig lopództak, amikor az őr észrevette őket, majd bátran megfújta a riadókürtöt. Fújta, fújta, nem törődve a rázúduló nyílzáporral, míg az egyik tatár nyílvessző a torkába fúródott. Az őr meghalt, de Krakkó megmenekült, és az ő emlékére játsszák a Mária-templom tornyában minden órában a hejnalt úgy, hogy a dallam befejezés nélkül, hirtelen szakad meg.A Posztócsarnok:A gótikus stílusú, impozáns Posztócsarnokot közel 50 év építés után, 1392-ben adták át. A tér legjellegzetesebb épülete, mely a középkortól a városi kereskedelem központja. A később tűzvészben leégett, majd reneszánsz stílusban újjáépített épület jellegzetessége a kőből faragott emberfejekkel díszített homlokzata. Ma a földszinten számos ajándékbolt található, de ínycsiklandó lengyel ételeket és italokat is lehet kóstolni.Az egyetem:A Collegium Maius Lengyelország legrégibb egyetemi épülete. A krakkói egyetemet a legenda szerint Nagy Lajos leánya, Hedvig koronázási ékszereinek árából alapították. A középkorban az itt tanuló diákok egyötöde magyar volt. Hangulatos a reneszánsz árkádos belső udvar a díszkúttal, valamint a zenélő óra, amely minden egész órakor eljátssza a diákhimnuszt (Gaudeamus Igitur).Egyéb látnivalók: A Szent András-templom:A fehér téglás az egyetlen templom, melyet a tatároknak nem sikerült elfoglalniuk. A román stílusú templom barokk kupolákkal díszített tornyai a XII. század végén épültek.A Szent Péter-Pál templom:Jellegzetessége, hogy a kerítésoszlopok tetején látható a 12 apostol kőszobra.A lengyel gasztronómia:Nem teljesen a mi ízvilágunk, de érdemes kipróbálni, már csak kalandvágyból is. Arra számítsunk, hogy nincs idegen nyelvű menü, a személyzet is csak lengyelül ért, ezért érdemes figyelni a szomszédos asztalok rendeléseit. A sört minden nyelven megértik. A zurek nevű meglehetősen sűrű, tartalmas levest meg kell kóstolni.Néhány kép a városról:Nézzünk meg egy videót:https://www.youtube.com/watch?v=rUN7nvLwP1Q                                                                                                                  By vinpet
Városlátogatások Halstatt a mesebeli városka
Halstatt a mesebeli városkaA Hallstatti tó partján fekvő bájos, barokk kisváros Felső-Ausztria egyik leglátogatottabb települése. A festői kilátás egyszerűen elvarázsolja az idelátogatókat. A hegyoldalba épített színes faházikók, az ezer színben pompázó virágok, a tó kristálytiszta vizében tükröződő kis templom együttes látványa, a romantika szívet-lelket simogató megjelenése.A városka egyetlen főutcából áll. A tó és a sziklafal közti szűk helyre bezsúfolt házak tarka egyvelege. A főutcán a kis, díszes boltocskák az ajándéktárgyak garmadáját kínálják, igaz az árakhoz hozzáadják a nagymama életkorát is. Sétánk során megcsodálhatjuk az ablakokról leomló virágerdőt, a festett homlokzatokat és a házak között megbúvó kis sikátorokat egyaránt.A Főtér:A térhez érve olyan érzése van az embernek mintha egy mesefilm díszletei közé tévedt volna. Az aranyos házikókkal övezett tér közepén egy Szentháromság szobor áll, melyet egy tűzvész emlékére emeltek.A városba egy alagúton keresztül lehet bejutni, melynek megépítése előtt a hegy és a tó közé épült település, szinte teljesen el volt vágva a külvilágtól csak vízi úton volt megközelíthető. Még Ferenc József császár is hajón érkezett látogatóba.A tó legmélyebb pontja 125 méter, a kristálytiszta víztükör az Alpok hegyeit vetíti elénk.Nézelődjünk és gyönyörködjünk!Nézzünk meg egy videót:https://www.youtube.com/watch?v=avCodANZ4u8                                                                                                            by vinpet
Partnereink


Keress bennünket a Facebookon!