2018. szeptember 25. kedd, Eufrozina és Kende napja
Jó legyen itt élni!
Révay András
2018.09.07 21:06
Megnyílt a teljesen felújított Láng Művelődési Központ Budapesten, a XIII. kerületben. A másfél évig tartó munkára a tulajdonos, a XIII. kerületi Önkormányzat 1,3 milliárd forintot fordított. A nagy múltú intézmény külső és belső építészeti értékeit igyekeztek megőrizni, miközben az épület energetikai és gépészeti szempontból teljesen korszerűvé vált.

 A hatvanas-hetvenes években sorra épültek a művelődési házak és akkoriban korszerűnek is számítottak. A sokkal régebbi Láng Művelődési ház is újjá épült 1970-ben, markáns arculatot kapott. De az épület mára erősen elhasználódott. A mostani rekonstrukció tervezői úgy látták: a „Láng” építészetileg és jellegzetes belsőépítészeti megoldásaival is olyan értéket képvisel, amelyet érdemes felújítva, korszerűsítve megmenteni. Vagyis: igazodtak az új irányhoz, hangulatában is modernizálták a retrót. Most ötvözi a múlt értékeit a XXI. század technológiájával. A felújítás építészeti koncepciója ezen értékek átörökítésén, illetve az évtizedek alatt jelentősen megváltozott funkcionális igények megfelelő kiszolgálásán alapult. A kivitelezés - közbeszerzési eljárás keretében - 2017. január 2-án kezdődött, és 2018 nyarán fejeződött be. Az épület teljes energetikai korszerűsítésével, hőszigetelésével és a vadonatúj épületgépészeti rendszerrel az üzemeltetés is gazdaságosabbá vált. A ház akadálymentes, benne három új liftet is felszereltek.

Ennek az új épületnek az átadása a 80 éves, de mégis dinamikusan fejlődő XIII. kerület életében is egy szimbolikus esemény – hangsúlyozta az ünnepségen dr. Tóth József polgármester. Egy településnek hármas funkciója van: lakóhely, munkahely és a pihenésnek, feltöltődésnek is színhelye. A lakóhelyet tekintve, a kerületben ma 74 ezer lakás található, ebből húszezer az elmúlt két évtizedben épült. A munkahelyekről szólva, végignézve a Váci, a Lehel és a Béke úton, látható, miként változott meg a jellegük. Korábban a gépipar főutcája volt a Váci út, ma pedig már „Irodaház bulvár”-ként emlegetik. A pihenés színvonalának emelését szolgálja az önkormányzat olyan tevékenysége, amivel a szabadidő eltöltését igyekszik mind tartalmasabbá tenni az itt lakók, itt dolgozók számára. Cél, hogy szeressenek itt élni, dolgozni – tehát jó legyen itt élni, jó legyen itt dolgozni!

 Ezt szolgálja, hogy a kerületben öt helyszínen évente több mint négyezer kulturális rendezvényt – köztük 31 kiállítást - szerveznek, sporteseményekből pedig – hét helyen – összesen 7-8 ezer rendezvényre kerül sor. Ebbe a rendbe illeszkedik ennek a háznak a tevékenysége is. Az 1929-es alapítástól kezdve a ház fejlődésének hét állomása volt. Az első, hogy a művelődési tevékenység – akkor – a sporttal közösen kezdődött. A tisztviselői dalkör, a biliárd, fotó, és ének körök később kiváltak a sportkörből. A második volt, amikor 1945-ben a kultúrház vezetését a sportköri elnökségtől a szakszervezeti bizottság vette át, majd 1949-ben létrejött a Láng Művelődési Központ. Amatőr csoportoknak adott otthont. A harmadik lépés az ötvenes évekhez kapcsolódik, dolgozók általános iskolája működött, ismeretterjesztő, továbbképző előadásokat tartottak. A negyedikkel máris eljutottunk az 1970-es átépítéshez, akkori áron húszmillió forintba került. A fenntartó a szakszervezet volt, a működési költség háromnegyedét saját bevételekből állították elő. A háznak jó kapcsolata volt a környező iskolákkal és jellemző volt az öntevékeny körök munkája is.

 Kezdődött beatkorszak, két nevezetes együttes, a Hungária és az M7-es koncertjeinek volt a helyszíne. Itt tartották a nyilvános lottóhúzást, ennek szimbólumát a mostani felújítás is megőrizte. A következő időszak kezdete 1989, amikor a gazdasági átalakulás nyomán a gyárak művelődési házainak többsége fenntartó nélkül maradt és megszűnt. A Láng-nál megalakult a Közművelődési Egyesület és megmentette az intézményt. Fontos egyezség született 1997-ben, amikor a fővárosi és a kerületi önkormányzat egyezsége, ingatlancserék nyomán a kerülethez került a Láng Művelődési Központ, a Láng sporttelep és a lőtér. Végül pedig a 2017 januárja lép a sorba, mint emlékezetes időpont, a mostani felújítás kezdete.

Megmaradt a „retro” jelleg, amit egy kis kiállítás is megpróbál szimbolizálni és a régihez való ragaszkodás odáig terjed, hogy a színházterem falát borító lécek is még az eredetiek, csak lecsiszolták, átlakkozták valamennyit. Az épület felújítása jól illeszkedik az Önkormányzat tízéves felújítási programjába. A munkálatok a tervezettnél lassabban folytak, mert közben kiderült, a mélyben olyan kábelek húzódnak, amiről senki sem tudott, de megóvásukhoz más vállalatok elsőrendű érdeke fűződik! Míg egykor ez az intézmény a gyárat is és a lakosságot is szolgálta, ma inkább már csak a lakosság szolgálata maradt a feladata. Az amatőr együttesek folyamatosan jelen voltak, több különféle csoport talált itt otthonra, a bélyeggyűjtőktől a fúvószenekarig. Ez ma sem fog megváltozni. Az egyesület meghatározó szerepet tölt be a XIII. kerületi közművelődési és civil feladatok ellátásában; több mint húsz közművelődési egyesületet fogad be. Klubkönyvtárat működtetnek, szabadidős tevékenységeket szerveznek, kiállításokat, fesztiválokat, bemutatókat rendeznek, más eseményekkel az egészséges életmód kialakítását is elősegítik. Az egyesület civilszervezeteinek közel ezer aktív tagja van; 65 százalékuk kerületi lakos. Mindannyiukat együtt fogja szolgálni ez az új központ.

 

Kapcsolódó témák

Két bolgár művész, egy szobrász és egy festő alkotásaiból nyílt közös kiállítás a budapesti Bolgár Kulturális és Tájékoztató Központban. Kettőjük együttes bemutatkozása cseppet sem véletlen, művészi felfogásukban ugyanis határozott rokonság figyelhető meg.

A budapesti Koreai Kulturális Központ látogatói már megszokták, hogy az itt megrendezett kiállítások mindig valamilyen különlegességet állítanak a középpontba. Nincs ez másként most sem, az Eszterházy Károly Egyetemmel közösen létrehozott, és december 16-ig látható YATOO című kiállítás esetében sem.

A Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításain a 19. századi anyag mindig is fontos helyet foglalt el az épület legreprezentatívabb, első emeleti termeiben. Harminc év után ezt az állandó kiállítást most új szempontok szerint újrarendezték. Ráadásul a jól ismert remekművek mellett, közel egyharmad részben, olyan alkotásokkal is bővült, amelyeket eddig csak ritkán láthatott a közönség.

A szakembereket és a közönséget is egyaránt meglepő eredmény született a 2016-ban már huszonnegyedik alkalommal meghirdetett, „Az év természetfotósa” pályázat értékelése során. A pályázat történetében mind ez idáig soha nem fordult elő, hogy a rangos szakmai versengés úgy a felnőtt, mint az ifjúsági kategóriában kettős győzelmet hozott volna!

2016.10.30 20:35

Melyik városban van hazánk egyetlen diadalíve, hol találtak nálunk múmiákat, hová érkezett annak idején az első vonat, az első dunai gőzhajó és az első villanyvonat? Hol van Magyarországon a legnagyobb tokaji bor gyűjtemény? Mindezeken kívül még számos hasonló kérdést tehetünk fel, de talán már ennyiből is kitalálható: Vácról van szó.

Blog ajánló
Városlátogatások Parga Görögország
PargaParga színpompás épületeivel Görögország egyik ékszerdoboza. A kék tengeröblöt félkaréjban övező bűbájos szépségű település a girbegurba utcácskákkal, a szorosan egymás mellé épített pici, tarka házakkal, mesekönyvbe illő látvány. Fényképről első ránézésre könnyen összetéveszthető a népszerű olasz turistacélponttal, Cinque Terré-vel.Az aprócska kis városka vagy falu Görögország észak-nyugati partvonalán az Epirusz régió dél-nyugati részén fekszik, közel az Acheron folyóhoz, mely az ókori görögök hite szerint Hádész birodalmának bejárata volt, ahová az alvilág révésze, Kharón az Acheron folyón úszó ladikján vitte a holt lelkeket.Parga történelme az antik időkbe nyúlik vissza. Számos náció uralkodott itt, a velenceiek, törökök, franciák, oroszok és angolok váltották egymást. Ebben az időben a települést Torininek hívták. A legenda szerint egyszer eltűnt egy értékes, Szűz Máriát ábrázoló ikon. Később egy pásztor talált rá azon a hegyen, ahol ma a velencei erőd romja áll. A helyiek ezt az eseményt intő jelnek tekintették és átköltöztették az egész várost. Szerencsés döntés volt, mivel a későbbiek során Torini városát földrengés pusztította el.A település híres szülötte Pargali Ibrahim Paşa, akit hatéves korában kalózok raboltak el, majd később Szulejman török szultán nagyvezíre lett, miután feleségül vette annak húgát. Szobra állítólag a városka fölé magasodó erődben látható, a nagy melegben eltekintettünk a felkapaszkodástól.Az öböl bejáratát apróbb-nagyobb szigetecskék tarkítják, egyik, a Panagia sziget a város egyik ékessége, melyen egy kis fehér templom látható. A Szűz Máriáról elnevezett templom aprócska kertjében egy kis harangtorony is van. Ha már nagyon melegünk van, akkor irány a strand! Szikrázó a napfény, kék tenger, fehér homok vagy apró kavics. Mi kell még! Csobbanjunk!A tengerparti főutcán és a kacskaringó mellékutcákban egymást érik a tavernák, éttermek, kávézók, bárok és ajándékboltok. A történelmi múlt, az idilli környezet és a romantikus atmoszféra Pargát méltán tartják Görögország egyik legszebb városkájának.Nézzünk meg egy videót:https://www.youtube.com/watch?v=wqzrRwcpqTE                                                                                                     By vinpet
Városlátogatások Ljubljana
LjubljanaA Ljubljanica folyó partján fekvő város már a római kor idejéből ismert volt Aemona néven, később a Monarchia idején a település neve Laibach volt. Az ókori országút egyik állomása, a híres Borostyán út évszázadokon keresztül erre vezetett Észak-Európából a Földközi-tengerig.A történelmi hangulatot árasztó óváros barokk épületeiben zavartalanul gyönyörködhetünk, mivel a belső utcákról kitiltották az autóforgalmat, szinte az egész egy sétálóövezet. Itt láthatjuk a városháza impozáns épületét, a püspöki palotát, és a kéttornyú, kupolás, barokk Székesegyházat.A város központi része a nemzet költőjéről elnevezett France Preseren tér a költő szobrával. Itt csordogál a Ljubljanica folyó, mely felett a Hármas-híd ível át, a rakpart a helyiek kedvelt korzója, ahol egymást érik az éttermek és a kávézók.A híres sárkányos híd nevét a négy pillért őrző, és a város jelképének számító sárkányokról kapta. A legenda szerint a hídfőn ülő sárkányok elkezdenek csapkodni a farkukkal, amikor egy szűzlány megy át a hídon. Vártunk egy darabig, de nem csapkodtak. Vajon mi lehet az oka?Az óváros fölé magasodik a Ljubljanai vár, melynek tornyán a sárkányos zászló lobog, melyhez egy érdekes legenda tartozik. A monda szerint az aranygyapjút elrabló Iaszon herceg, menekülés közben, a Ljubljanica folyóra érve egy óriási sárkánnyal találta szembe magát. Hogy ki győzött arról megoszlanak a vélemények, de a Ljubljanát őrző mesebeli sárkány a város jelképévé vált. Ljubljana címerében is megtalálható, sőt a városháza tetején kakas helyett aranyszínű sárkány jelzi a szélirányt.A várban raboskodott gróf Batthyány Lajos, emlékét a börtön falán egy tábla őrzi.A várfalról szép kilátás nyílik a városra.Sétáljunk a városban!Nézzünk meg egy videót: https://www.youtube.com/watch?v=9cl1LaZGZNc                                                                                                     By vinpet
Partnereink


Keress bennünket a Facebookon!