2019. április 25. csütörtök, Márk, Márkó és Márkus napja
Jó legyen itt élni!
Révay András
2018.09.07 21:06
Megnyílt a teljesen felújított Láng Művelődési Központ Budapesten, a XIII. kerületben. A másfél évig tartó munkára a tulajdonos, a XIII. kerületi Önkormányzat 1,3 milliárd forintot fordított. A nagy múltú intézmény külső és belső építészeti értékeit igyekeztek megőrizni, miközben az épület energetikai és gépészeti szempontból teljesen korszerűvé vált.

 A hatvanas-hetvenes években sorra épültek a művelődési házak és akkoriban korszerűnek is számítottak. A sokkal régebbi Láng Művelődési ház is újjá épült 1970-ben, markáns arculatot kapott. De az épület mára erősen elhasználódott. A mostani rekonstrukció tervezői úgy látták: a „Láng” építészetileg és jellegzetes belsőépítészeti megoldásaival is olyan értéket képvisel, amelyet érdemes felújítva, korszerűsítve megmenteni. Vagyis: igazodtak az új irányhoz, hangulatában is modernizálták a retrót. Most ötvözi a múlt értékeit a XXI. század technológiájával. A felújítás építészeti koncepciója ezen értékek átörökítésén, illetve az évtizedek alatt jelentősen megváltozott funkcionális igények megfelelő kiszolgálásán alapult. A kivitelezés - közbeszerzési eljárás keretében - 2017. január 2-án kezdődött, és 2018 nyarán fejeződött be. Az épület teljes energetikai korszerűsítésével, hőszigetelésével és a vadonatúj épületgépészeti rendszerrel az üzemeltetés is gazdaságosabbá vált. A ház akadálymentes, benne három új liftet is felszereltek.

Ennek az új épületnek az átadása a 80 éves, de mégis dinamikusan fejlődő XIII. kerület életében is egy szimbolikus esemény – hangsúlyozta az ünnepségen dr. Tóth József polgármester. Egy településnek hármas funkciója van: lakóhely, munkahely és a pihenésnek, feltöltődésnek is színhelye. A lakóhelyet tekintve, a kerületben ma 74 ezer lakás található, ebből húszezer az elmúlt két évtizedben épült. A munkahelyekről szólva, végignézve a Váci, a Lehel és a Béke úton, látható, miként változott meg a jellegük. Korábban a gépipar főutcája volt a Váci út, ma pedig már „Irodaház bulvár”-ként emlegetik. A pihenés színvonalának emelését szolgálja az önkormányzat olyan tevékenysége, amivel a szabadidő eltöltését igyekszik mind tartalmasabbá tenni az itt lakók, itt dolgozók számára. Cél, hogy szeressenek itt élni, dolgozni – tehát jó legyen itt élni, jó legyen itt dolgozni!

 Ezt szolgálja, hogy a kerületben öt helyszínen évente több mint négyezer kulturális rendezvényt – köztük 31 kiállítást - szerveznek, sporteseményekből pedig – hét helyen – összesen 7-8 ezer rendezvényre kerül sor. Ebbe a rendbe illeszkedik ennek a háznak a tevékenysége is. Az 1929-es alapítástól kezdve a ház fejlődésének hét állomása volt. Az első, hogy a művelődési tevékenység – akkor – a sporttal közösen kezdődött. A tisztviselői dalkör, a biliárd, fotó, és ének körök később kiváltak a sportkörből. A második volt, amikor 1945-ben a kultúrház vezetését a sportköri elnökségtől a szakszervezeti bizottság vette át, majd 1949-ben létrejött a Láng Művelődési Központ. Amatőr csoportoknak adott otthont. A harmadik lépés az ötvenes évekhez kapcsolódik, dolgozók általános iskolája működött, ismeretterjesztő, továbbképző előadásokat tartottak. A negyedikkel máris eljutottunk az 1970-es átépítéshez, akkori áron húszmillió forintba került. A fenntartó a szakszervezet volt, a működési költség háromnegyedét saját bevételekből állították elő. A háznak jó kapcsolata volt a környező iskolákkal és jellemző volt az öntevékeny körök munkája is.

 Kezdődött beatkorszak, két nevezetes együttes, a Hungária és az M7-es koncertjeinek volt a helyszíne. Itt tartották a nyilvános lottóhúzást, ennek szimbólumát a mostani felújítás is megőrizte. A következő időszak kezdete 1989, amikor a gazdasági átalakulás nyomán a gyárak művelődési házainak többsége fenntartó nélkül maradt és megszűnt. A Láng-nál megalakult a Közművelődési Egyesület és megmentette az intézményt. Fontos egyezség született 1997-ben, amikor a fővárosi és a kerületi önkormányzat egyezsége, ingatlancserék nyomán a kerülethez került a Láng Művelődési Központ, a Láng sporttelep és a lőtér. Végül pedig a 2017 januárja lép a sorba, mint emlékezetes időpont, a mostani felújítás kezdete.

Megmaradt a „retro” jelleg, amit egy kis kiállítás is megpróbál szimbolizálni és a régihez való ragaszkodás odáig terjed, hogy a színházterem falát borító lécek is még az eredetiek, csak lecsiszolták, átlakkozták valamennyit. Az épület felújítása jól illeszkedik az Önkormányzat tízéves felújítási programjába. A munkálatok a tervezettnél lassabban folytak, mert közben kiderült, a mélyben olyan kábelek húzódnak, amiről senki sem tudott, de megóvásukhoz más vállalatok elsőrendű érdeke fűződik! Míg egykor ez az intézmény a gyárat is és a lakosságot is szolgálta, ma inkább már csak a lakosság szolgálata maradt a feladata. Az amatőr együttesek folyamatosan jelen voltak, több különféle csoport talált itt otthonra, a bélyeggyűjtőktől a fúvószenekarig. Ez ma sem fog megváltozni. Az egyesület meghatározó szerepet tölt be a XIII. kerületi közművelődési és civil feladatok ellátásában; több mint húsz közművelődési egyesületet fogad be. Klubkönyvtárat működtetnek, szabadidős tevékenységeket szerveznek, kiállításokat, fesztiválokat, bemutatókat rendeznek, más eseményekkel az egészséges életmód kialakítását is elősegítik. Az egyesület civilszervezeteinek közel ezer aktív tagja van; 65 százalékuk kerületi lakos. Mindannyiukat együtt fogja szolgálni ez az új központ.

 

Kapcsolódó témák

Két bolgár művész, egy szobrász és egy festő alkotásaiból nyílt közös kiállítás a budapesti Bolgár Kulturális és Tájékoztató Központban. Kettőjük együttes bemutatkozása cseppet sem véletlen, művészi felfogásukban ugyanis határozott rokonság figyelhető meg.

A budapesti Koreai Kulturális Központ látogatói már megszokták, hogy az itt megrendezett kiállítások mindig valamilyen különlegességet állítanak a középpontba. Nincs ez másként most sem, az Eszterházy Károly Egyetemmel közösen létrehozott, és december 16-ig látható YATOO című kiállítás esetében sem.

A Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításain a 19. századi anyag mindig is fontos helyet foglalt el az épület legreprezentatívabb, első emeleti termeiben. Harminc év után ezt az állandó kiállítást most új szempontok szerint újrarendezték. Ráadásul a jól ismert remekművek mellett, közel egyharmad részben, olyan alkotásokkal is bővült, amelyeket eddig csak ritkán láthatott a közönség.

A szakembereket és a közönséget is egyaránt meglepő eredmény született a 2016-ban már huszonnegyedik alkalommal meghirdetett, „Az év természetfotósa” pályázat értékelése során. A pályázat történetében mind ez idáig soha nem fordult elő, hogy a rangos szakmai versengés úgy a felnőtt, mint az ifjúsági kategóriában kettős győzelmet hozott volna!

2016.10.30 20:35

Melyik városban van hazánk egyetlen diadalíve, hol találtak nálunk múmiákat, hová érkezett annak idején az első vonat, az első dunai gőzhajó és az első villanyvonat? Hol van Magyarországon a legnagyobb tokaji bor gyűjtemény? Mindezeken kívül még számos hasonló kérdést tehetünk fel, de talán már ennyiből is kitalálható: Vácról van szó.

Blog ajánló
Városlátogatások Ismerkedés Linz városával
Ismerkedés Linz városávalA település említésére azonnal a nálunk is kedvelt sütemény jut eszembe. Próbáljuk jobban megismerni ezt a Duna festői ölelésében fekvő szép várost.A történelme a kelta időkre nyúlik vissza, akik Lentos néven alapították a mai Linz elődjét. Később a rómaiak Lentia (Csónak) névre keresztelték a települést, mely a 19. századig csupán néhány háztömbből és a várból állt.Linz ausztriai iparváros, ma is fontos gazdasági központ, a felső-ausztriai tartomány székhelyeként a harmadik legnépesebb osztrák város, mely az elmúlt évtizedekben látványos átalakuláson ment keresztül.Linz a változások városa, ahol azonos hangsúlyt kap a tudomány, a művészet és a fejlődés. 2014-ben a város elnyerte az UNESCO-tól a Médiaművészetek városa címet is. A számos érdekesség mellett Európa egyik legmodernebb technológiai központja is itt található. Linznek saját hegye is van, az 537 méter magas Pöstlingberg. A hegytetőn emelt búcsújáró templom egyik nagy bástyájában mesevasutat rendeztek be a gyerekeknek.Kedvező időben érdemes a város felülnézetben is megtekinteni, de ehhez nem kell sárkány-repülni vagy helikopterrel körözni, elegendő csupán felsétálni a Passage bevásárlóközpont lépcsőjén, és máris a város háztetőin vezető sétaúton találjuk magunkat. A kémények magasságából pazar a kilátás az óvárosra. A belvárosban gyönyörű, barokk épületeket láthatunk. A főtér (Hauptplatz) Európa egyik legnagyobb tere. A tér középpontjában az 1716-ban felállított, 26 méter magas Szentháromság-szobor áll, a tetején aranyozott alakokkal, melyet pestisoszlopként is emlegetnek a szörnyű járvány mementójaként.Az Alter Dom Linz legnagyobb temploma. A barokk székesegyház a 17.-ik században épült.  Robusztus, égbenyúló tornyai között Szent Ignatius szobrát láthatjuk. A templombelső fából faragott szószéke és orgonája fantasztikus látvány.A püspöki templom, a Neuer Dom Ausztria második legmagasabb temploma, neogótikus tornya 134 méterre nyúlik az ég felé. Csodálatosan díszített, festett üvegablakainak egy része a második világháború alatt megsemmisült, ezeket kortárs művészek renoválták nagyszerűen.Linzben járva, feltétlenül kóstoljuk meg a város egyik jelképét, a hagyományos linzer tortát. A sütemény egy kicsit más, mint az itthoni linzerek, a töltelékben többek között mandula és dió is található. A mai gyerekek már a kor szellemének megfelelően "lézer tortának" hívják.Érdekesség, hogy egész Felső-Ausztriában tilos a városokban füvet nyírni, a méhek érdekében. A városban számtalan méhkaptár található, többnyire a házak tetején, és a különleges becsben tartott méhek érdekében vágják ritkábban a vadvirágokkal teli közterületek zöldjét.Nézzünk meg egy videót: https://www.youtube.com/watch?v=waP41ecrG70                                                                                                   By vinpet
Partnereink


Keress bennünket a Facebookon!