2019. február 19. kedd, Zsuzsanna napja
Jubileumi aukció
Révay András
2018.09.24 18:32
Fontos – és mondhatjuk, izgalmas – eseményre készül a képzőművészet kedvelőinek tábora. A Virág Judit Galéria 1998. október 5-én tartotta első aukcióját a Kongresszusi Központban. Napra pontosan húsz évvel később, 2018. október 5-én rendezi meg jubileumi aukcióját, melyen összesen 212 tétel - köztük Reigl Judit, Bortnyik Sándor és Rippl-Rónai József műve – kerül kalapács alá. A műtárgyak kikiáltási ára összességében megközelíti a 650 millió forintot.

(aukcio-2) Az elmúlt két évtizedben összesen 62 aukciót és 40 nonprofit kiállítást rendezett a Virág Judit Galéria, tavaly pedig megtartották a világ első Zsolnay aukcióját. A tervek szerint ezt a rendezvényt még az idén, november 8-án, egy második követi majd. A galéria fennállása óta számos rekordot tudhat magáénak: 20 év alatt 36 tétel leütési ára emelkedett 50 millió forint, 12 tétel 100 millió forint fölé, 3 tétel leütési ára pedig átlépte a 200 millió forintot. Aukcióikon ötször döntötték meg az abszolút árverési rekordot, melyet mindmáig Csontváry Kosztka Tivadar, Traui látkép naplemente idején című, 2012-ben árverezett képe tart 240 millió forintos leütési árával. A jubileumi aukciót övező mostani, nagy érdeklődés részben annak is köszönhető, hogy esetleg újabb rekord várható.

Húsz évvel ezelőtt mindössze egy negyven négyzetméteres galériánk volt – emlékezett vissza a kezdetekre Virág Judit. A képeket adagonként szállítottuk a fotóműhelybe, az aukciós kiállítás a Kongresszusi Központ folyosóin volt. Így ment ez éveken keresztül, egészen 2003-ig, amíg a mostani helyünkre nem költözhettünk. Akkor 440 négyzetméterre növekedett a galéria, azóta már 800 négyzetméternél is több a területünk, irodákkal, műhelyekkel, könyvtárral is fel vagyunk szerelve. Úgy, ahogy azt annak idején – még húsz évvel ezelőtt – megálmodtuk. Évente három aukciót rendeztünk – még a válság idején is! Harminchét életmű rekordot állítottunk fel, kiadványokat jelentettünk meg, szabadegyetemi előadásokat tartottunk, nem beszélve a sok tárlatvezetésről és ingyenes, múzeumi, pedagógiai foglalkozásról. Egy ilyen visszatekintés során feltétlenül ki kell emelni, hogy munkatársaink húsz év óta velünk vannak, ami egy cég esetében igen fontos jellemzőnek számít!

 A múltról szólva büszkén mondhatjuk el, hogy a legelső aukciónk is mindjárt rekorddal indult. Rippl-Rónai, Zorka kékköves gyűrűvel című képét hárommillió forintról indítottuk és a végén – mindenki legnagyobb döbbenetére – 21 millióért adtuk el! Utána, két évvel később következett Gulácsy, Régi instrumentumon játszó hölgy képe, ami huszonötmillió forintról kilencvenötmillió forintért kelt el. Egy évvel később Munkácsy, A baba látogatói százhatvan millió forintért talált gazdára és ez jól mutatja a piac növekedését is. Ezt a rekordot ismét egy Munkácsy kép döntötte meg 2002-ben, a Poros út, ahol a kalapács már 220 millió forintnál állt meg. Így jutottunk el a jelenlegi Csontváry rekordhoz, kettőszáz negyvenmillió forintnál! Magyarország tizenkét legdrágább festménye közül kilenc fűződik a galériánk nevéhez. A „triumvirátusba” a Gulácsy-Munkácsy-Csontváry hármasba tavaly sikerült először egy „modernizmushoz” tartozó képnek bekerülnie, Tihanyi Lajosnak a Pont Saint Michel-je. Most nagyon várjuk, hogy a „négyeshez” még egy alkotó csatlakozik majd, mégpedig Rippl-Rónai József. Neki is ott a helye a „leg”-ek között.

 A huszadik alkalommal nemcsak egy árverést kívánnak tartani - mondták el a rendezvényről, hanem egy nagy jó hangulatú találkozót, ahol nemcsak a pénzről lesz szó. Vidámságról és jókedvről is, ahol mindenki jól érezheti magát. Az árverés előtt lesz egy meglepetés koncert, kiváló előadókkal. A vásárlók között ötvennél is több ajándékot fognak kisorsolni. Nemcsak azok nyerhetnek, akik vettek, hanem azok is, akik elvesztették a licitet! Megnyerhető lesz két nagy értékű műtárgy, az egyik Berény Róbert, Sakkozók című képe, a másik pedig egy Zsolnay váza. A két műtárgy értéke meghaladja a tízmillió forintot. Lesz aukciós tippjáték: előre leírják tíz tétel várható leütési árát és a teljes magyar műgyűjtő közönség versenyezhet: a legjobb első három helyezett pénzjutalmat nyer.

 A jubileumi aukcióra kivételes műtárgyakkal készül a Virág Judit Galéria. Az egyik, Rippl-Rónai József legkeresettebb korszakából származik az 1911-es, kukoricás stílusban készült Pihenő Fenella című festmény, amely kiemelt nemzetközi figyelemre számíthat. Már élete során is ez volt Rippl-Rónainak a legsikeresebb korszaka. A stílust a kortársak is csak „megvadított pointillizmus”-nak neveztek, mert ezzel a „kukoricás” stílussal ő egy teljesen önálló, sem a magyar, sem a nemzetközi festészetben senkihez sem mérhető, senkihez sem hasonlítható, csak is és kizárólag rá jellemző stílust hozott létre! Tiszta, keveretlen, élénk, harsogó színeket használt, amit egyenesen a tubusból hordott fel a vászonra. A pöttyök olyanok, mint megannyi érett kukoricaszemek. Innen ered a stílusirányzat neve is. Az utóbbi években a párizsi Musée d’Orsay is vásárolt két kukoricás Rippl-Rónai képet, amelyek az állandó kiállításon szerepelnek. A modell, Fenella, sok más képen is megtalálható, a Nemzeti Galériában is van néhány ilyen kép.

A másik fontos alkotás Bortnyik Sándor, 1923-ban, Weimarban festett, vörös palackot ábrázoló absztrakt csendélete, avantgárd korszakának egyik legérdekesebb műtárgy-együtteséhez tartozik. Kikiáltási ára harmincmillió forint lesz. Bortnyiknak a geometrikus absztrakcióhoz köthető korszakából nagyon kevés képe maradt fenn. Weimarban a Bauhaus oktatóival és diákjaival alakított ki nagyon szoros kapcsolatot. Sajnos a festményeinek jelentős része elveszett vagy megsemmisült – jobb esetben valahol még lappang. Ezen a csendéleten kívül mindössze háromról tudunk, melyek magántulajdonban vannak. Ezért nagyon ritka, hogy felbukkan a műkincspiacon egy ilyen kaliberű alkotás, miközben más képei nemzetközi aukciókon is előfordulnak.

A harmadik kiemelkedő mű – bátran kijelenthetjük – az árverés egyik sztárja, Reigl Judit, a Semmi szétzúzása című alkotása. Az 1950 júniusa óta Franciaországban élő művész a háború utáni európai festészet egyik legjelentősebb képviselője. A Semmi szétzúzása 1954-ben keletkezett. A művész festményei az elmúlt 15 év alatt a néhány 1000 eurós árkategóriából mára 300-500 000 euróra emelkedtek a világ legnevesebb aukciósházaiban, mint például a Christie's-ben és a Sotheby's-ben. Reiglnek három jelentős korszak van. Az egyik az automatikus írás, a másik a robbanás, a harmadik pedig az úgynevezett gömbírás. Nagyon jelentős tény, hogy most ez a festmény itt felbukkant, megtekinthető és kalapács alá kerül, mert az automatikus írás sorozatból származik és ebből a korszakból nyilvános árverésen soha nem szerepelt még festménye.

 

Kapcsolódó témák

Két bolgár művész, egy szobrász és egy festő alkotásaiból nyílt közös kiállítás a budapesti Bolgár Kulturális és Tájékoztató Központban. Kettőjük együttes bemutatkozása cseppet sem véletlen, művészi felfogásukban ugyanis határozott rokonság figyelhető meg.

A budapesti Koreai Kulturális Központ látogatói már megszokták, hogy az itt megrendezett kiállítások mindig valamilyen különlegességet állítanak a középpontba. Nincs ez másként most sem, az Eszterházy Károly Egyetemmel közösen létrehozott, és december 16-ig látható YATOO című kiállítás esetében sem.

A Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításain a 19. századi anyag mindig is fontos helyet foglalt el az épület legreprezentatívabb, első emeleti termeiben. Harminc év után ezt az állandó kiállítást most új szempontok szerint újrarendezték. Ráadásul a jól ismert remekművek mellett, közel egyharmad részben, olyan alkotásokkal is bővült, amelyeket eddig csak ritkán láthatott a közönség.

A szakembereket és a közönséget is egyaránt meglepő eredmény született a 2016-ban már huszonnegyedik alkalommal meghirdetett, „Az év természetfotósa” pályázat értékelése során. A pályázat történetében mind ez idáig soha nem fordult elő, hogy a rangos szakmai versengés úgy a felnőtt, mint az ifjúsági kategóriában kettős győzelmet hozott volna!

2016.10.30 20:35

Melyik városban van hazánk egyetlen diadalíve, hol találtak nálunk múmiákat, hová érkezett annak idején az első vonat, az első dunai gőzhajó és az első villanyvonat? Hol van Magyarországon a legnagyobb tokaji bor gyűjtemény? Mindezeken kívül még számos hasonló kérdést tehetünk fel, de talán már ennyiből is kitalálható: Vácról van szó.