2018. december 11. kedd, Árpád napja
Kék megújulás
Révay András
2018.06.02 18:32
Az európai rendezvénysorozat - a HaHó Európa, Hagyományok Hónapja, avagy a kulturális örökség ünnepe - keretében nyílt meg a budapesti Cseh Centrumban a „Kék Innováció” című kiállítás. A rendezők a jelenkori, új irányzatokat kívánták bemutatni, a hagyományos cseh kékfestőgyártásban.

 Nem csalatkozik nagyot a látogató, aki eddig azt hitte, hogy a kékfestés a magyar népművészet része. Itt az álláspontja annyiban módosulhat, hogy a magyaré is! Ez a kiállítás ugyanis abból az alkalomból készült, hogy a kékfestés hagyományát 2017 márciusában Ausztria, Csehország, Magyarország, Németország és Szlovákia közösen terjesztette fel az UNESCO szellemi kulturális örökség listájára. Nincs tehát versengés, rivalizálás, ez a népművészeti ág közös örökségünk. Most csak arról van szó, hogy napjainkban a fiatal cseh alkotók kezében – akik a színvonalas kézimunkát, a mesterségbeli jártasságot, a hagyományokhoz való kötődést és az eredetiséget részesítik előnyben – a kékfestő egyedülálló anyaggá válik. A kiállítás a kékfestésnek ezeket az új útjait mutatja be, igen látványosan.

 Ez egy vándorkiállítás, először Bécsben mutattuk be – mondta el róla Alice Klouzkova, a kiállítás kurátora. Azért ott, mert a felterjesztést a másik négy ország nevében is Ausztria nyújtotta be az UNESCO-hoz. Az egyik cél vele, hogy igazoljuk: a hagyományos mesterségek egyáltalán nincsenek halálra ítélve. A mai korban, a kortárs tervezőkel együtt élve igenis képesek a további fejlődésre! A címében is azért van ott az innováció szó, mert nemcsak a kékfestés technikáját ismerteti, hanem azokat a további lehetőségeket is, amelyek nyitva állnak ennek a szakmának a művelői előtt. A különböző új megoldások, amikkel ezeket a hagyományos technikákat használják a mai, fiatal művészek, egészen új jelenségnek számítanak. A kékfestés a XIX. században elterjedt módszer volt. Csehországban, ebben az időben több tucat ilyen műhely működött. Napjainkban viszont már csak kettő dolgozik belőlük.

A modern, kísérleti kékfestőgyártás központja Csehországban a múlt század ötvenes évei óta a Népművészeti Alkotóközpont. A kiváló képzőművészek és iparosok egyedülálló együttműködésének következtében eredeti, kivitelezési és képzőművészeti szempontból egyaránt nagyon színvonalas termékek születtek. Erre a kreatív kapcsolatra - melynek Közép-Európában nincs párja – épít nagyon sok mai, cseh tervező. Van közöttük, akinek a munkájában ősi motívumok jelennek meg, összekapcsolva ezáltal például a csehországi és az indiai kékfestést. A festés alapja a mesterséges indigó. Használnak még gátlószereket – kaolint és arabgumit. A gátlószerrel, nyomódúccal viszik fel a mintát a fehér anyagra, ez kizárólag természetes, pamut vagy lenvászon lehet. Egy hétig száradni hagyják, majd – legalább öt alkalommal - festőfürdőbe merítik. Utána kimossák, kiöblítik. A gátlószer ekkor kioldódik, megjelenik a kék környezetben a fehér minta, már csak vasalni kell.

 Az eljárás lényeges eleme a nyomódúc. A festőműhely gazdagságát ezek száma jelzi. Vigyáznak rá, nem ritka a száz évnél is öregebb példány. Elkészítése különleges feladat, ma már csak két ember képes rá. Egyikük, Milan Bartoš, ő még tud hagyományos kékfestő dúcot készíteni vagy javítani. Műhelyét nagyapjától, a nagyhírű mintavéső mestertől örökölte. A fából faragott mintában a legfinomabb részleteket apró szegek beütésével dolgozza ki. A kékfestést az emberek többsége a népművészet részének tekinti, pedig ez a hagyományos technológia jól használható a mai divattervezés során is. A tervezők elmondták, számukra az egyik legnagyobb örömet az jelenti, hogy olyan emberekkel dolgozhatnak együtt, akik türelmükkel, szorgalmukkal és a mesterség iránti szeretetükkel a hagyomány továbbélését szolgálják. Bizonyítást nyerhet, hogy a kékfestés a modern ruhatervezés funkcionális részét képezheti. 

Kapcsolódó témák

Két bolgár művész, egy szobrász és egy festő alkotásaiból nyílt közös kiállítás a budapesti Bolgár Kulturális és Tájékoztató Központban. Kettőjük együttes bemutatkozása cseppet sem véletlen, művészi felfogásukban ugyanis határozott rokonság figyelhető meg.

A budapesti Koreai Kulturális Központ látogatói már megszokták, hogy az itt megrendezett kiállítások mindig valamilyen különlegességet állítanak a középpontba. Nincs ez másként most sem, az Eszterházy Károly Egyetemmel közösen létrehozott, és december 16-ig látható YATOO című kiállítás esetében sem.

A Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításain a 19. századi anyag mindig is fontos helyet foglalt el az épület legreprezentatívabb, első emeleti termeiben. Harminc év után ezt az állandó kiállítást most új szempontok szerint újrarendezték. Ráadásul a jól ismert remekművek mellett, közel egyharmad részben, olyan alkotásokkal is bővült, amelyeket eddig csak ritkán láthatott a közönség.

A szakembereket és a közönséget is egyaránt meglepő eredmény született a 2016-ban már huszonnegyedik alkalommal meghirdetett, „Az év természetfotósa” pályázat értékelése során. A pályázat történetében mind ez idáig soha nem fordult elő, hogy a rangos szakmai versengés úgy a felnőtt, mint az ifjúsági kategóriában kettős győzelmet hozott volna!

2016.10.30 20:35

Melyik városban van hazánk egyetlen diadalíve, hol találtak nálunk múmiákat, hová érkezett annak idején az első vonat, az első dunai gőzhajó és az első villanyvonat? Hol van Magyarországon a legnagyobb tokaji bor gyűjtemény? Mindezeken kívül még számos hasonló kérdést tehetünk fel, de talán már ennyiből is kitalálható: Vácról van szó.

Blog ajánló
Városlátogatások Fót - A Szeplőtelen Fogantatás római katolikus templom
A Szeplőtelen Fogantatás római katolikus templom (Szent István templom):Fót legjelentősebb műemléke, a 1825-55 között épült romantikus stílusú templom.Gróf Károlyi István olyan templomot kívánt építtetni, amely egyben családi temetkezőhelyül is szolgál és a tervek elkészítésére Ybl Miklóst kérte fel.A magyar romantika legjelentősebb alkotása, két egymás fölé épített templomból álló négytornyos, háromhajós, monumentális építmény. A homlokzaton a Szeplőtlen Szűz 3 méter magas szobra látható.A templom három hajója közül a középső mennyezete kazettás, aranyozott gerendázattal készült.A két oldalhajó egy-egy mellékoltárhoz vezet, a bal oldali oltárkép a sárkánnyal viaskodó Szent Györgyöt, a jobb oldali Szent Franciskát ábrázolja.A középhajóból márványlépcső vezet fel a szentélybe, melynek boltozatát és oldalait freskók díszítik.A főoltár képe a Szeplőtlen Szűz Máriát ábrázolja.A jobboldali torony alatt lévő kápolnában van Szent Lucentius vértanú ereklyéje, egyházi tekintetben a templomnak ez a legnagyobb kincse.A vértanú földi maradványait IX. Pius pápa ajándékozta a templomnak; személyesen ismerték egymást Károlyi István gróffal, s a pápa ezzel az ereklyével jutalmazta a hitért és a művészetekért egyaránt nagy áldozatokat hozó grófot. Az altemplomban a csodálatos carrarai márványból készült szobrok, Pietro Tenerani alkotásai. Az altemplomban található Károlyi István és családtagjainak sírhelye.Készítettem egy videót is a templomról. A kísérő dalt Zámbó Jimmy ebben a templomban énekelte.http://www.youtube.com/watch?v=xsEXkIbUgBs
Városlátogatások Korfu, a zöld sziget
Korfu, a zöld szigetKorfu a Jón tengerből kiemelkedő mediterrán sziget, buja, dús növényzetével érdemelte ki a turisták által ráragasztott jelzőt: „A zöld sziget” Ezen a szigeten esik a legtöbb eső a görög szigetvilágban. Az elnevezés különösen a kora-nyári időszakra igaz, mert nyár végére a forró, görög napsütésben még a falevelek is lebarnulnak. Korfu szigetéhez több mitológiai történet is kapcsolódik. Már a sziget nevének eredete is érdekes. Egyes kutatók szerint Korfu Kerküra nimfáról kapta a nevét. Poszeidón itt rejtette el szerelmét. A tengerek istene beleszeretett a gyönyörű nimfába és elrabolta. Nem volt hova rejtenie a lányt, ezért megvásárolta a szigetet és elnevezte Korkürának. A sziget első lakóit Poszeidón és Kerküra gyermekének, Phaiax leszármazottjainak tartják, a mai lakosság őseit phaiákoknak hívják.Korfu, Homérosz Odüsszeiájában megemlített phaiákok gazdag szigete. Odüsszeusz "kővé dermedt" hajója ma is ott horgonyoz Paleokasztritsa mellett. A kolostorral szembeni szikla volt a legenda szerint Odüsszeusz hajója, amelyet Poszeidón kővé változtatott.Egy kis történelem:Korfu stratégiai fekvése és szépsége miatt több birodalom uralma alá is tartozott, végül 1864-ben lett a Görög Királyság része. A fővárosa, a sokszínű Kerkira a mai napig megőrizte a római, a bizánci és a velencei korok jellegzetességeit. A klasszikus értékek jól megférnek a természeti kincsekkel és a modern infrastruktúrával. 2007-ben felkerült a Világörökségek listájára. A sziget védőszentje Szent Szpiridon, aki 1553-ban Korfut megmentette a pestisjárványtól, majd 1716.-ban elűzte a törököket. A csata egyik sorsdöntő pillanatában megjelent az erőd bástyáján egyik kezében kereszttel másikban égő fáklyával, közben a mennydörgő égbolton villámok cikáztak, a törökök pedig úgy megrémültek a látványtól, hogy elmenekültek és soha többé nem tértek vissza Korfura. Ennek emlékére minden évben, augusztus 11-én látványos körmenetet tartanak. Hálájuk jeléül a sziget lakosai ma is gyakran látogatnak el templomába a szent ereklyéihez. A város:A vidám hangulatú város túlnyomórészt velencei stílusú épületeihez jól illeszkednek a francia és angol építészet elemei. Az óváros szűk, macskaköves sikátorai mellett többszintes épületeket láthatunk, a sétálóutcákon kávézókkal és éttermekkel.A városképet a Régi erőd uralja, mely többszöri újjáépítés után mai formáját 1715-ben kapta. A Szent György kápolna klasszicista épületét az angolok emelték. Fentről gyönyörű kilátás nyílik a városra és a kék tengerre.Esplanada tér:A város központja a régi erőd bejáratával szemben kialakított hatalmas tér. A tágas, levegős teret gyönyörű épületek szegélyezik, melyek az eltérő stílusok ellenére harmonikus összhangba olvadnak. Óváros felöli oldalán áll a Liston árkádos épülete. Ezt a szuezi csatorna építőjének édesapja Leseps mérnök tervezte. A nyári nap elől kellemes menedéket nyújtó árkádsoron lévő kávézók teraszán megkóstolhatjuk a frappét, ami görög módra készített jegeskávét jelent. A tér északi oldalát a Szent Mihály és György palota foglalja el.Homérosz által megénekelt sziget szépsége és a görög életérzés a mai napig vonzza a turistákat. A hely hangulata magával ragadó, elfedi az elhanyagolt, felújításra váró épületek látványát.Végezetül korfui tartózkodásunk egy aktualitása:„Péntek reggel, helyi idő szerint 10:12-kor a Richter -skála szerinti 5,1-es erősségű földrengés rázta meg Görögország középső részét. A legnagyobb földmozgások a Plastiras-tó mellett, Kartditsa elnevezésű településtől nyugatra voltak, de a földrengést Korfu szigetén is érzékelték. A földrengés sehol sem okozott nagyobb károkat, és sérültekről sem érkeztek hírek.”Úgy megijedtünk, hogy rögtön legurítottunk néhány pohár ouzót.Nézzünk meg egy videót:https://www.youtube.com/watch?v=IkWAwyL0rJU                                                                                                           By vinpet
Partnereink


Keress bennünket a Facebookon!