2019. május 21. kedd, Konstantin napja
Képek Marokkóról
Révay András
2019.04.22 22:40
A budapesti Hotel Benczúr – névadójához hűen – rendszeresen ad teret festőművészek bemutatkozásához. Németh Kata képei ezúttal egy távoli tájra, Észak-Afrika egyik különleges vidékére, Marokkóba kalauzolják el a látogatót. A kiállítás érdekességét mi sem bizonyítja jobban, minthogy a megnyitóján a diplomáciai testület számos tagja, a Magyarországra akkreditált nagykövetek közül többen is megjelentek.

Az alkotó, Németh Kata, hosszú idő óta szoros kapcsolatban van Marokkóval – erősítette meg a kiállítás megnyitásakor őexcellenciája, Mrs. Karima Kabbay Marokkó budapesti nagykövete. Ez a kapcsolat a képeken is jól tükröződik. Ő szinte – és ez nem túlzás – valósággal szerelembe esett Marokkóval. Képei pontosan mutatják az érzelmeket, melyeket Marokkó iránt táplál. Ezekkel áthatva örökíti meg Marokkó tájait, látványosságait, az ott élő embereket és a mai napig élő szokásokat. Munkáinak köszönhetően, az ő segítségével áthághatjuk a nyelvi korlátokat, ami nagyon gyakran akadályt képez különböző kultúrák között. Ez a kiállítás azért is fontos, mert ez az év jelentőséggel bír a két ország történelmében. Az idén ünnepeljük ugyanis a kölcsönös, marokkói - magyar diplomáciai kapcsolatok felvételének hatvanadik évfordulóját. Ennek jegyében, ezt hangsúlyozva, a kiállításhoz kapcsolódóan alakul meg a korábban, eddig még nem létezett Marokkói – Magyar Társaság is. A társaság célja, hogy a politikai kapcsolatokon túlmenően erősítse az emberek közötti kapcsolatokat, azokat mindjobban kiterjessze, hidat képezzen a két nép és a két – nagyon különböző - kultúra között.

A művész, Németh Kata ezt még azzal egészítette ki, hogy már sokkal korábban, mielőtt még festeni kezdett volna, mindig jelen volt az életében Marokkó. Nagyon sok hasonlóságot vél felfedezni a magyar és a marokkói emberek mentalitása között. Ha tiszteljük a kultúrájukat, megnyílnak a kapu és mindenhová befogadják a jó szívvel érkező látogatót. A legelső kapcsolata interneten jött létre és ezt követően ment el egyszer, majd később többször is meglátogatni az ottaniakat. Minden alkalommal egyedül utazott, szerepelt a célok között Tangir, Casablanca, Marrakesh és ezek mellett számos kiesebb falu, település. A tartózkodás gyorsan oldódott, és egy idő után már családok fogadták maguk közé, a házukban lakott és lakodalmakra is meghívták. A nyelv sem volt akadály, mert az emberek többsége beszél franciául és nagyon sokan angolul is.

 Ami a látogató számára Németh Kata képein azonnal szembetűnik, az először is a nyugalom. Marokkó, Északnyugat-Afrika sarka, az Atlanti-óceán partján fekszik, és a Gibraltári-szorostól kezdődően a Földközi-tengerrel is határos. Sokáig francia „védnökség” alatt állt, a függetlenségét 1956-ban nyerte el. Lakosságának túlnyomó többsége – mintegy 99 százalék - muszlim. Keveredik az arab, berber, francia, spanyol kultúra, az iszlám, a kereszténység és a zsidó hagyományok ötvöződnek. A lakosság egy kis része még mindig nomád, félnomád életet él, ők inkább berberek. A gazdag múlt sokféle emléke közül az UNESCO kilenc helyszínt vett fel a Világörökség listájára. Mivel az iszlám tiltja az emberábrázolást, ezért inkább az iparművészet területén születtek kiemelkedő alkotások, ötvösmunkák, szőnyegek, az ország bőrdíszművessége világhírű. Németh Kata képein főleg az építészeti emlékek hozzák közel a szemlélő számára ezt a tőlünk kissé távolfekvő országot.

Kapcsolódó témák

Két bolgár művész, egy szobrász és egy festő alkotásaiból nyílt közös kiállítás a budapesti Bolgár Kulturális és Tájékoztató Központban. Kettőjük együttes bemutatkozása cseppet sem véletlen, művészi felfogásukban ugyanis határozott rokonság figyelhető meg.

A budapesti Koreai Kulturális Központ látogatói már megszokták, hogy az itt megrendezett kiállítások mindig valamilyen különlegességet állítanak a középpontba. Nincs ez másként most sem, az Eszterházy Károly Egyetemmel közösen létrehozott, és december 16-ig látható YATOO című kiállítás esetében sem.

A Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításain a 19. századi anyag mindig is fontos helyet foglalt el az épület legreprezentatívabb, első emeleti termeiben. Harminc év után ezt az állandó kiállítást most új szempontok szerint újrarendezték. Ráadásul a jól ismert remekművek mellett, közel egyharmad részben, olyan alkotásokkal is bővült, amelyeket eddig csak ritkán láthatott a közönség.

A szakembereket és a közönséget is egyaránt meglepő eredmény született a 2016-ban már huszonnegyedik alkalommal meghirdetett, „Az év természetfotósa” pályázat értékelése során. A pályázat történetében mind ez idáig soha nem fordult elő, hogy a rangos szakmai versengés úgy a felnőtt, mint az ifjúsági kategóriában kettős győzelmet hozott volna!

2016.10.30 20:35

Melyik városban van hazánk egyetlen diadalíve, hol találtak nálunk múmiákat, hová érkezett annak idején az első vonat, az első dunai gőzhajó és az első villanyvonat? Hol van Magyarországon a legnagyobb tokaji bor gyűjtemény? Mindezeken kívül még számos hasonló kérdést tehetünk fel, de talán már ennyiből is kitalálható: Vácról van szó.

Blog ajánló
Városlátogatások Ismerkedés Linz városával
Ismerkedés Linz városávalA település említésére azonnal a nálunk is kedvelt sütemény jut eszembe. Próbáljuk jobban megismerni ezt a Duna festői ölelésében fekvő szép várost.A történelme a kelta időkre nyúlik vissza, akik Lentos néven alapították a mai Linz elődjét. Később a rómaiak Lentia (Csónak) névre keresztelték a települést, mely a 19. századig csupán néhány háztömbből és a várból állt.Linz ausztriai iparváros, ma is fontos gazdasági központ, a felső-ausztriai tartomány székhelyeként a harmadik legnépesebb osztrák város, mely az elmúlt évtizedekben látványos átalakuláson ment keresztül.Linz a változások városa, ahol azonos hangsúlyt kap a tudomány, a művészet és a fejlődés. 2014-ben a város elnyerte az UNESCO-tól a Médiaművészetek városa címet is. A számos érdekesség mellett Európa egyik legmodernebb technológiai központja is itt található. Linznek saját hegye is van, az 537 méter magas Pöstlingberg. A hegytetőn emelt búcsújáró templom egyik nagy bástyájában mesevasutat rendeztek be a gyerekeknek.Kedvező időben érdemes a város felülnézetben is megtekinteni, de ehhez nem kell sárkány-repülni vagy helikopterrel körözni, elegendő csupán felsétálni a Passage bevásárlóközpont lépcsőjén, és máris a város háztetőin vezető sétaúton találjuk magunkat. A kémények magasságából pazar a kilátás az óvárosra. A belvárosban gyönyörű, barokk épületeket láthatunk. A főtér (Hauptplatz) Európa egyik legnagyobb tere. A tér középpontjában az 1716-ban felállított, 26 méter magas Szentháromság-szobor áll, a tetején aranyozott alakokkal, melyet pestisoszlopként is emlegetnek a szörnyű járvány mementójaként.Az Alter Dom Linz legnagyobb temploma. A barokk székesegyház a 17.-ik században épült.  Robusztus, égbenyúló tornyai között Szent Ignatius szobrát láthatjuk. A templombelső fából faragott szószéke és orgonája fantasztikus látvány.A püspöki templom, a Neuer Dom Ausztria második legmagasabb temploma, neogótikus tornya 134 méterre nyúlik az ég felé. Csodálatosan díszített, festett üvegablakainak egy része a második világháború alatt megsemmisült, ezeket kortárs művészek renoválták nagyszerűen.Linzben járva, feltétlenül kóstoljuk meg a város egyik jelképét, a hagyományos linzer tortát. A sütemény egy kicsit más, mint az itthoni linzerek, a töltelékben többek között mandula és dió is található. A mai gyerekek már a kor szellemének megfelelően "lézer tortának" hívják.Érdekesség, hogy egész Felső-Ausztriában tilos a városokban füvet nyírni, a méhek érdekében. A városban számtalan méhkaptár található, többnyire a házak tetején, és a különleges becsben tartott méhek érdekében vágják ritkábban a vadvirágokkal teli közterületek zöldjét.Nézzünk meg egy videót: https://www.youtube.com/watch?v=waP41ecrG70                                                                                                   By vinpet
Partnereink


Keress bennünket a Facebookon!