2018. június 19. kedd, Gyárfás napja
Kereteket szétfeszítve
Révay András
2018.02.18 16:02
A Műcsarnokban frissen megnyílt „Kilenc műteremből” című kiállításnak már van egy sikeres előzménye. Két évvel ezelőtt, „Frissen” címmel volt kiállítás, ahol tíz kortárs festő és szobrász munkáit a Műcsarnok kilenc munkatársa rendezte tárlattá. Most hasonlóra kerül sor és a látogatók számára március 18-ig érdekes összehasonlításokra nyílik lehetőség.

A két évvel ezelőtti kiállítás egésze igazolta, hogy az innovatív és a tradíciókkal élő művészi szabadság nem az alkotó évjáratának függvénye. Most is, akárcsak 2016-ban a műtermek bemutatása mellé olyan párhuzamos kiállítást illesztenek a Műcsarnokban, amelyen a feltörekvő nemzedék munkái szerepelnek. Ők a Derkovits-ösztöndíjasok, akiknek az életkorát a pályázat kiírása szabályozza. A DERKÓ 2018 és a Kilenc műteremből ugyanúgy ki fogják egészíteni egymást, ahogyan ez 2016-ban a Frissen esetében történt. A vállalkozást most folytató Kilenc műteremből az autonóm alkotók megújulási képességére, szellemi nyitottságára épít. Az alkotói magányból kilépés nemcsak a közönséggel való találkozást kínálja, de – az életkorok adta kereteket szétfeszítve - a másik „műteremmel", egy hasonlóan elhivatott alkotó személyiséggel való párbeszédnek a lehetősége is.

Ennek az épületnek a homlokzatán az olvasható. „A Magyar Képzőművészetért” és az elmúlt 130 évben ez a feladata nem változott - nyomatékosította az új kiállításról szólva Bán András vezető kurátor. A két évvel ezelőtti, a műteremből frissen kikerült alkotások bemutatása nagyon jól esett a művészeknek, jól esett a közönségnek, és számunkra – a ház munkatársainak – pedig igazi jutalomjáték volt, mert az egy terem – egy művész – egy kurátor rendszerben szoros együttműködést tett lehetővé. Most is ez ismétlődik meg – csak más művészekkel. A néző majd eldönti magának, hogy a termekben csak véletlenül került egymás mellé éppen az két művész vagy a szervezők rátapintottak a művészetnek valami mélyebb mozgására, amit az együttes bemutatkozás megfogalmaz. Egy hét múlva nyílik majd meg a DERKÓ, az idei ösztöndíjasok pályázati kiállítása, ahol a huszon-harminc évesek mutatkoznak be és így a most látható „középgeneráció” műveivel összhang vagy kontraszt jöhet létre.

 A kilenc művész alkotásait felvonultató tárlaton a látogató elsőként Kapitány András munkáival találkozik. Ő egy apró erdélyi faluban született, onnan került Budapestre a rendszerváltás táján, itt végezte el a Képzőművészeti Főiskolát. A közelmúltban New Yorkban telepedett le. A helyváltoztatások, alkalmazkodási kényszerek, a kulturális és nyelvi különbségek leküzdése bölccsé tette: a nagy rendszerekbe személyes tapasztalatain keresztül lát bele. A klasszikus tudósokhoz (csillagász, fizikus) hasonlóan Kapitány egyszerre mikroszkopikus alapossággal és madártávlatból vizsgálja a világot. Leképezi, vászonra viszi, digitálisan is rögzíti a mindenséget mozgató rendszereket. Elgondolása szerint szintetikus, üvegszerű világunknak csak látszatra főszereplője az ember.

Továbblépve, Bullás József nyugtalanságát megfontolt akkurátussággal lefedő képeivel találja szembe magát a látogató. Az ismétlődő motívumok sorát olykor átírja egy villámgyors gesztus, vagy a kialakított rendet megkérdőjelezi a szemkápráztató vibrálás. A nyolcvanas évek derekán mindinkább érdekelni kezdték a komputergrafikában rejlő lehetőségek, a számítógép-monitoron létrehozható kép tér- és színhasználata foglalkoztatta, és ez mind közelebb vitte az absztrakt megoldásokhoz. Bár a komputerkísérletekkel felhagyott a kilencvenes évek elejére, a számítógéppel nyert vizuális tapasztalatok beépültek a festészetébe. Az utóbbi három évtizedben már kizárólag absztrakt képeket fest. Tudatosan szakított a természeti ábrázolás minden formájával, a képein megjelenő kompozíciók nem tartanak kapcsolatot tájformákkal, emberalakkal vagy létező tárgycsoportokkal.

Lajtai Péter az 1960-as évek végén kapcsolódott be a magyar neoavantgárd művészeti életbe. Kiállításának címét Salamon Példabeszédéből kölcsönözte. Ahogy a bölcs költő-király írja, ideje van a születésnek és a halálnak, a rombolásnak és az építésnek, a sírásnak és a nevetésnek, a hallgatásnak és a beszédnek, a háborúnak és a békének. A teljes szöveg 14 fogalompárt sorol fel. Magunkra eszmélésünk stációképeit monumentális festői gesztussal fogalmazza meg. Az erőteljes, határozott színfoltok távolról szemlélt szépsége mögött számtalan gazdagon rétegzett, aprólékos, soha nem ismétlődő képi részletből, töredékből, finom vizuális elmozdulásokból nyugtalanító, homályos, kétértelmű, veszedelmes és ugyanakkor reményteljes, megértő szeretettel teli, biztató tartalmakat is hordozó zónák bontakoznak ki.

A szomszédos teremben Turcsányi Antal, a festő filozófus képmitológiája elgondolkodtató. A nyolcvanas évek közepétől kivonult Zsámbékra, ahol szinte remeteként dolgozott. Olyan egyetemes érvényű törvények látója, amelyeket így eddig nem festett le senki. A képtorzók egyik kanonizált mítosza szerint Kadmosz király isteni parancsot kapott, hogy saját maga teremtse meg népét: vesse földbe a sárkány fogait, ember fog sarjadni belőle. Erős, őt védelmező nemzet. Turcsányi vásznainak tanúsága szerint Kadmosz nem elég körültekintően végezte el a sárkányfogak ültetését: védő nemzetség helyett csonttollú angyal, ízeltlábakon rohanó baljós hírvivő, arctalan, aranysisakos robbantó sarjadt belőlük. Túlvilági reflexfényekben tolonganak a rovarharcosok, csupasz izomköteg-Laokoónok.

 Nagy Gabriella pályakezdését követően elnyert egy rangos díjat (Strabag Festészeti Díj, 2001), amit a művészeti szakma elismert szakemberei ítéltek oda. Azt gondolnánk, ezzel biztos számára a stabil karrier: egyéni kiállítások itthon, megjelenés csoportos tárlatokon itthon és külföldön, a sorra nyíló kereskedelmi galériák érdeklődése. Hogy ez nem így történt, az egy lehetséges magyarázata annak, hogy bár generációktól függetlenül viszonylag sok művésszel kerültem munkakapcsolatba, az ő festészete számomra kevéssé volt ismert – mondta el az alkotóról tárlatának kurátora, Mayer Marianna. Amikor elkezdtem tanulmányozni közel a évtized alatt létrejött műveit, rögtön bevonzott a világ, amely a vásznain megjelenik: a természet, a növény- és állatvilág egyáltalán nem szokványos képe.

A falakon hiába keresnénk, a földön fekszik Faa Balázs alkotása. Képzőművészként érti a matematikát, felhasználásával komplex rendszerű műveket hoz létre. Előbb eszközként tekintett a számok törvényeire, hogy könnyebben alkothassa meg vizuális rendszereit, majd felismerte, hogy mindennek önálló jelentése van, amelyről már első ránézésre árulkodik: nem valamilyen ember alkotta kompozíciós elképzelésből született. Az 1990-es évek végétől valamennyi munkája számítógépen formálódik, általa írt programok alapján. Munkáiban 1994 óta használja Roger Penrose angol matematikus professzor 1974-ben felfedezett elméletét, a Penrose-fedés-alapú aperiodikus rendszert, mellyel a végtelen sík lefedhető. Alkotásainál a Penrose-fedés legfontosabb tulajdonsága, hogy a minták rendje nem ismétlődik, szimbolizálva ezzel az élet legjelentősebb történeteinek hasonlóságát és egyben különbözőségét.

Agnes von Uray-t sokan még Szépfalvi Ágnesként ismerik. Korábban nőalakokat festett hagyományos női szerepekben, magazinképek vagy ezek montázsai alapján, az ábrázolt tartalmakat megfosztva eredeti kontextusuktól, ugyanakkor új, személyes helyzetekbe állítva. Nőként festette azt, ahogy a férfiak látják a nőket, sokszor kiszolgáltatva, áldozatszerepben. Tíz éve határozottan szakított ezzel a témakörrel. A vásznakról játékos nők, élénk színekkel megfestett, sugárzó lányok és barátnők tekintenek ránk: a „bennünk élő istennők”. A festés, a színek és a rajz érzéki ereje nagyon fontos számára. A bemutatott munkák többsége frissen készült, egyenesen a műteremből érkeztek, mégis az az érzésünk, hogy semmi nem a jelenben van; minden olyan, mint egy időutazás.

Pázmándi Antal életművében nincsenek kevésbé termékeny időszakok, az alkotás megszakíthatatlan, mint ahogy az idő múlása is, amellyel ő szimbiózisban létezik. Legfeljebb remélhetjük, hogy álommal vagy különösen boldog, békés pillanatokkal, azaz játékkal megállíthatjuk a ma divatosan flow-nak nevezett élmény során - rajzolás, homokozás, libikókázás vagy legó építés közben. Az ilyen kivételes alkalmakkor - mégis ismételhető módon - lehet élvezni az egyszerre hamis és valódi végtelent. Csillapíthatatlan játékvágya párosul az óhatatlanul mellénk szegődő, marginálisnak tűnő kérdésekre adott válaszadás igényével: a forma, a fény, a szín, a stílus, a technika és az esztétika problematikájával, illetve anyagias természetével.

 Baksai József alkotói módszerének alapjait és lényegét a X. századi kínai filozófus mondása írja le legjobban: „Ha valaki azt tervezi, hogy festeni kezd, előbb harmóniát kell teremtenie ég és föld között.” Baksai több mint negyvenöt éve fest, és húsz éve gyakorolja a japán íjászatot, a kyudót. Anélkül, hogy erőltetett párhuzamokat keresnénk a japán harcművészet eme ága és az ő alkotói módszere között, mégsem mehetünk el szó nélkül e tény mellett. Számára a festés és a japán íjászat közötti kapcsolat maga a gyakorlás: megfogalmazása szerint egyiket sem lehet minőségi gyakorlás nélkül művelni. Munkamódszerének alapja a mindennapi többórás olvasás; ez a kiindulópontja a képek létrejöttének. Egy-egy témát és motívumot többször, többféleképpen is feldolgoz, hogy a gyakorlás révén eljusson az élet végső értelméhez, a megszabaduláshoz.

Kapcsolódó témák

Két bolgár művész, egy szobrász és egy festő alkotásaiból nyílt közös kiállítás a budapesti Bolgár Kulturális és Tájékoztató Központban. Kettőjük együttes bemutatkozása cseppet sem véletlen, művészi felfogásukban ugyanis határozott rokonság figyelhető meg.

A budapesti Koreai Kulturális Központ látogatói már megszokták, hogy az itt megrendezett kiállítások mindig valamilyen különlegességet állítanak a középpontba. Nincs ez másként most sem, az Eszterházy Károly Egyetemmel közösen létrehozott, és december 16-ig látható YATOO című kiállítás esetében sem.

A Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításain a 19. századi anyag mindig is fontos helyet foglalt el az épület legreprezentatívabb, első emeleti termeiben. Harminc év után ezt az állandó kiállítást most új szempontok szerint újrarendezték. Ráadásul a jól ismert remekművek mellett, közel egyharmad részben, olyan alkotásokkal is bővült, amelyeket eddig csak ritkán láthatott a közönség.

A szakembereket és a közönséget is egyaránt meglepő eredmény született a 2016-ban már huszonnegyedik alkalommal meghirdetett, „Az év természetfotósa” pályázat értékelése során. A pályázat történetében mind ez idáig soha nem fordult elő, hogy a rangos szakmai versengés úgy a felnőtt, mint az ifjúsági kategóriában kettős győzelmet hozott volna!

2016.10.30 20:35

Melyik városban van hazánk egyetlen diadalíve, hol találtak nálunk múmiákat, hová érkezett annak idején az első vonat, az első dunai gőzhajó és az első villanyvonat? Hol van Magyarországon a legnagyobb tokaji bor gyűjtemény? Mindezeken kívül még számos hasonló kérdést tehetünk fel, de talán már ennyiből is kitalálható: Vácról van szó.

Blog ajánló
Egy nap a városban Mit sportoljak Budapesten? - Forrójóga nyáron
Oké, én sem vagyok normális. Először tériszonyosan falat másztam, aztán meg elmentem cross trainingre teljesen leeresztett izomkultúrával. Most pedig tovább folytatom a sportkártyás próbálkozásaimat: nyáron kezdek forrójógázni. De hát istenem, keresem még a saját utamat, nem találtam még rá a kedvenc új sportomra. A forrójóga (ennek egyik fajtája a Bikram jóga) lényege, hogy eleve fűtött teremben zajlik az óra. Mármint túlfűtöttben, úgy 40 fokosban. Ez télen, átfagyva nagyon kellemesnek hangzik, de így kánikulában egy folyamatosan forró helyiségbe lépni őrültségnek tűnik. Mi a megfontolás? Hogy az izmaidat úgy melegíthesd be, hogy ne kelljen melegíteni. Így a jóga is hatékonyabb, kifejezetten a türelmetlen és időhiányban szenvedő nyugati embereknek találta ki egy indiai guru, hogy viszonylag elérhető időn belül élvezhessék a jóga jótékony hatásait. Az angyalföldi Forrójóga központba mentem, itt egy tök kellemes, barátságos tér fogadott, a korábban megismert budget jógaközpontok helyett egy relaxáló, kényelmes közegbe érkeztem. Látták, hogy új vagyok, ezért nyugodt, búgó hangon kezdték magyarázni, mire számítsak - egyébként pont a forrójóga-oktató talált meg -, elmondta, hogy matracot és törölközőt is bérelhetek, de mivel izzadós vagyok, eleve három óriási strandlepedővel érkeztem, plusz három liter vízzel. A terembe érve számítottam egy kis szagra, mert azért itt erős testkipárolgások zajlanak heti ki tudja hányszor, de az elszívás annyira erőteljes volt a teremben, hogy semmit nem éreztem. Csak a rohadt meleget, ami viszont nem volt annyira bántó. Főleg hogy valamiért fejben a szauna ugrott be odafelé menet, úgyhogy 90 fokra készültem belépéskor, ehhez képest csak szimplán ki akartam menni. Nem pedig kimenekültem abban a percben. Mit mondjak: nem adtam bele apait-anyait. A kitartott gyakorlatokat nem igazán tudtam a kellő ideig és feszítéssel megtartani, ezért aztán nem izzadtam jobban, mint egyébként testedzés közben. Egy sima jógaóra is jobban el tud áztatni, amennyiben már gyakorlottabb vagyok, és rendesen tudom az oktató után csinálni az ászanákat. De az már rég volt, így meg tudtam tartani a méltóságomat. Ez egyébként fontos ilyenkor, hiszen míg mondjuk egy spinning-tekerés során még üvölthetsz is nyugodtan a jellemzően férfitársaságban, addig mutatom, egy forrójóga előtt milyen lábbelik sorakoznak a bejáratnál. 40 fokban pedig cserebogárként kalimpálni a földön inkább egy magányos sportnak rémlik fel nekem. A helyre a Sportkártya előfizetés mellé fizetett 700 forinttal jutottam be. Tovább nyúzom a kártya lehetőségeit, jövő hónapban evezni szeretnék, utána pedig némi szabadtéri labdás játékokat néztem ki. Szóval most már tényleg komolyra veszem a nyarat, látni sem akarok működő radiátort. Viszont vissza fogok jönni ide, mert van kínai gerinctornájuk is, ami az ülőmunkában tönkrement négy csigolyám melletti izmokat fejlesztené, ami viszont egészségügyi okok miatt lenne fontos. Az már hűtött helyiségben, nem fűtöttben, úgyhogy megyek. Létezik egy kártya, amivel ti is pont azt tehetitek, mint én: hétfőn jógázni, kedden crossfit, szerdán kajak és így tovább. A sorozat szponzorai ők lettek, a kártya birtokosaként ti is felfedezhetitek Budapest sportolási lehetőségeit. A Victory Fitnessbe ingyen juthatsz be a Sportkártyával, és nemcsak ide, de országosan közel 400 elfogadóhelyre mehetsz díjmentesen vagy nagy kedvezménnyel.  
Városlátogatások Ismerkedés Krakkóval
Ismerkedés Krakkóval A város legendája:A mondabeli sárkány Krakkó egyik jelképe és különleges turistalátványosság. A félelmetes sárkány szobra egy hatalmas sziklatömbön áll és 5 percenként tűz tör elő a torkából. De hogy kerül ide a sárkány? A választ a történelmi legendák adják meg.A legenda szerint, Krakus herceg uralkodása idején egy sárkány telepedett meg a Wawel-domb barlangjaiban. Egyik változat szerint a sárkány évente háromszáz ifjú szüzet követelt a várostól a béke fejében. Ezt már a régi időkben is nehéz volt teljesíteni, ezért a város megtagadta a teljesítést, ezért a sárkány elkezdte pusztítani a várost. A másik történet szerint a sárkány éjszakánként a falvakat járta és mérhetetlen étvágyában mindent felfalt a környéken. Az sem segített, hogy Krakus herceg rendeletére, minden lakos élelmet vitt a barlang bejárata elé, a mohó egyfejűnek ez sem volt elég.A megoldás végül egy furfangos cipészmester agyából pattant ki, aki egy birkabőrt kitömött szurokkal, salétrommal és kénnel majd meglocsolta szűzlány vizelettel és a barlang elé tette csalinak. A sárkány befalta az ínycsiklandó ételt, amitől szörnyen szomjas lett. Rohant inni a Visztulához, de addig vedelte a vizet, míg szétrobbant hatalmas bendője. Krakus a lányát a cipészhez adta, aki éveken keresztül varrta a cipőket a sárkány bőréből.Krakus herceg a sárkány barlangja fölötti Wawel dombján várat épített, a környéken kialakuló települést róla nevezték el Krakkónak. Egy kis történelem:Lengyelország egykori fővárosa, Krakkó első írásos említése 965-ből származik, az itt élő lengyel törzseket a Piastok fogták össze. A legenda szerint egy Piast nevű földműves leszármazottja volt Mieszko, aki Szent Istvánhoz hasonlóan, pápai áldással Krakkóban 1000-ben püspökséget alapított. A hatalom megszilárdítása után kezdték meg a Wawel-dombon a Királyi palota építését. A város virágkora Nagy Kázmér és a Jagelló-ház uralkodásának idejére tehető. Ez idő után Krakkó elvesztette központi szerepét, de 1734-ig koronázó város maradt.  „Lengyel, magyar – két jó barát, együtt harcol, s issza borát” - „Polak, Węgier, dwa bratanki, i do szabli, i do szklanki.” Itt Krakkóban született ez a közmondás, amely utal a két nép történelmi barátságára. A magyar kapcsolatok: IV. Béla királyunk leánya, Kinga V. (Szemérmes) Boleszlávhoz ment feleségül, I. Ulászló magyar segítséggel jutott a lengyel trónra, leányát, Erzsébetet pedig Károly Róbert vette el. Nagy Kázmér halála után Nagy Lajos került a lengyel trónra, leánya, Hedvig (Jadwiga) viszont II. (Jagelló) Ulászlóhoz ment feleségül, aki Hunyadi János oldalán esett el a várnai csatában. 1576-ban Báthori István erdélyi fejedelem feleségül vette Jagelló Annát, és lengyel királlyá koronázták.Séta a városban:Sétánk során sok szépséget és történelmi érdekességet láthatunk. Az óváros a világörökség része.A Királyi vár: A Visztula bal partján, a várdombhoz vezető hosszú feljárón számos, felirattal ellátott kőtáblát láthatunk, melyek a palota felújításához hozzájárulóknak állít emléket.A várba a különféle címerekkel díszített Címeres-kapun át a Nyugati-bástyánál megyünk be, szemben láthatjuk a lengyel szabadságharc legendás vezérének, Tadeusz Kosciuszkonak lovas szobrát. A következő átjáró a svéd származású királyi család nevét viselő Waza-kapu, melyen belépve balra látható a Waweli székesegyház hatalmas épülete. A Waweli székesegyház:A székesegyház építését 1320-ban, I. Ulászló uralkodása alatt kezdték meg, és a trónon őt követő Nagy Kázmér idején fejezték be. A háromhajós templomot körülvevő kápolnák közül a jobb oldalon van a Zsigmond-kápolna, melyet, aranyozott reneszánsz kupolájáról lehet felismerni. A Waweli székesegyházban összesen 18 kápolna, ezekben több síremlék, valamint hét szarkofág található. Az oltár alatti fülkében őrzik Szent Hedvig relikviáit. A főoltár mögött található a Báthory-kápolna. Már a várba vezető feljáróról látható a székesegyház északi oldalán magasodó Zsigmond-torony, melyben a híres Zsigmond-harang található. Ez Lengyelország legnagyobb harangja, közel 11 tonna súlyú. A hagyomány szerint a harang hangjára eloszlanak a felhők és kisüt a nap, és ha egy eladósorban lévő lány a harang nyelvét megérinti, hamarosan férjhez fog menni. Az épülettel szemben állva bal oldalt emelkedik az Óra-torony.A Királyi palota mai alakját a XVI. század elején nyerte el, amikor I. Zsigmond az 1499-es tűzvész után átépíttette.A vár 1038-tól számos átépítésen ment keresztül. A bejárat felett az elhíresült mottó olvasható: Si Deus nobiscum, quis contranos (Ha Isten velünk, ki ellenünk). A székesegyház bejáratával szemben áll II. János Pál pápa szobra, aki Karol Wojtyła néven született a Krakkótól közelében, melynek érseke is volt.Egy különlegesség! A Wawel palotájának belső udvarában, a bejárattól balra levő sarokban található egy csakra pont. A monda szerint Siva isten elhajította a földi energia hét kavicsát, s ahol azok leestek, ott áldott energia sugárzik. Aki ezeken a helyeken megfordul, meggyógyul. Az emberek tömegesen keresték meg a falat és nekitámaszkodva töltés üzemmódban várták a gyógyító energiát. A katolikus lengyelek elkerítették a falat, mondván rongálják a nekidőléssel.A FőtérA korábban Piactérnek nevezett tér a kereskedelmi útvonalak kereszteződésében alakult ki az Óváros központjában. A középkorban Európa legnagyobb terének számított. A teret szépen felújított polgárházak szegélyezik. Szent Anna utca felőli oldalán Balassi Bálint domborműve látható, aki ebben az épületben lakott.Itt láthatjuk Adam Mickiewicz emlékművét, melyet a költő születésének 100. évfordulóján avattak fel. Az alapzaton elhelyezkedő négy allegorikus alak a hazát, a költészetét, a bátorságot és a tudományt jelképezi.A Főtér déli részén áll Krakkó egyik legrégibb temploma, a Szent Adalbert-templom. Az ezeréves legenda szerint Lengyelország védőszentje, Szent Adalbert, aki Szent István királyunk nevelője is volt, szentelte fel a templomot.A városháza:A téren álldogáló magányos, gótikus torony, az 1300-ban épített városháza egykor szebb napokat látott maradványa. A városházán a városi tanács irodái mellett a bíróság, a börtön kapott helyet. Az épület leégett, majd lebontották, mára csak a gótikus torony és a pincék maradtak fenn. A torony felső szintjén múzeum van, melyet két kőoroszlánnal díszített lépcsőfeljárón lehet megközelíteni. A legenda szerint, ha erényes leányzó ül a hátukra, az oroszlánok üvölteni kezdenek. Szerintem ezzel nem csak az oroszlánok vannak így.A Mária-templom:A legendák temploma, az óváros legértékesebb egyházi műemléke, a különböző méretű tornyaival a teret uraló, háromhajós, gótikus Mária-templom. A templomot 1290-ben kezdték építeni, a munka több mint száz éven át tartott. A templom alacsonyabb tornya harangtoronyként működik, a magasabb tornyot korábban őrtoronyként használták. A hagyomány szerint a Mária-templom tornyait egy testvérpár építette, akik egymással versengtek, melyiküké lesz magasabb. A fiatalabbik testvér azonban egy tőrrel megölte bátyját, nehogy testvére alkotása felülmúlja az övét. Tettét követően súlyos lelkiismeret-furdalás gyötörte, így saját életének is véget vetett. A tőr másolata ma is látható a Posztócsarnok falán. Több másolatot is készítettek, mert már sokat elloptak belőlük.A Mária-toronyból minden egész órában megszólaló kürtszó, a hejnal. A hejnalhoz fűződő legenda szerint a tatárok az éj leple alatt már egészen a várfalakig lopództak, amikor az őr észrevette őket, majd bátran megfújta a riadókürtöt. Fújta, fújta, nem törődve a rázúduló nyílzáporral, míg az egyik tatár nyílvessző a torkába fúródott. Az őr meghalt, de Krakkó megmenekült, és az ő emlékére játsszák a Mária-templom tornyában minden órában a hejnalt úgy, hogy a dallam befejezés nélkül, hirtelen szakad meg.A Posztócsarnok:A gótikus stílusú, impozáns Posztócsarnokot közel 50 év építés után, 1392-ben adták át. A tér legjellegzetesebb épülete, mely a középkortól a városi kereskedelem központja. A később tűzvészben leégett, majd reneszánsz stílusban újjáépített épület jellegzetessége a kőből faragott emberfejekkel díszített homlokzata. Ma a földszinten számos ajándékbolt található, de ínycsiklandó lengyel ételeket és italokat is lehet kóstolni.Az egyetem:A Collegium Maius Lengyelország legrégibb egyetemi épülete. A krakkói egyetemet a legenda szerint Nagy Lajos leánya, Hedvig koronázási ékszereinek árából alapították. A középkorban az itt tanuló diákok egyötöde magyar volt. Hangulatos a reneszánsz árkádos belső udvar a díszkúttal, valamint a zenélő óra, amely minden egész órakor eljátssza a diákhimnuszt (Gaudeamus Igitur).Egyéb látnivalók: A Szent András-templom:A fehér téglás az egyetlen templom, melyet a tatároknak nem sikerült elfoglalniuk. A román stílusú templom barokk kupolákkal díszített tornyai a XII. század végén épültek.A Szent Péter-Pál templom:Jellegzetessége, hogy a kerítésoszlopok tetején látható a 12 apostol kőszobra.A lengyel gasztronómia:Nem teljesen a mi ízvilágunk, de érdemes kipróbálni, már csak kalandvágyból is. Arra számítsunk, hogy nincs idegen nyelvű menü, a személyzet is csak lengyelül ért, ezért érdemes figyelni a szomszédos asztalok rendeléseit. A sört minden nyelven megértik. A zurek nevű meglehetősen sűrű, tartalmas levest meg kell kóstolni.Néhány kép a városról:Nézzünk meg egy videót:https://www.youtube.com/watch?v=rUN7nvLwP1Q                                                                                                                  By vinpet
Városlátogatások Halstatt a mesebeli városka
Halstatt a mesebeli városkaA Hallstatti tó partján fekvő bájos, barokk kisváros Felső-Ausztria egyik leglátogatottabb települése. A festői kilátás egyszerűen elvarázsolja az idelátogatókat. A hegyoldalba épített színes faházikók, az ezer színben pompázó virágok, a tó kristálytiszta vizében tükröződő kis templom együttes látványa, a romantika szívet-lelket simogató megjelenése.A városka egyetlen főutcából áll. A tó és a sziklafal közti szűk helyre bezsúfolt házak tarka egyvelege. A főutcán a kis, díszes boltocskák az ajándéktárgyak garmadáját kínálják, igaz az árakhoz hozzáadják a nagymama életkorát is. Sétánk során megcsodálhatjuk az ablakokról leomló virágerdőt, a festett homlokzatokat és a házak között megbúvó kis sikátorokat egyaránt.A Főtér:A térhez érve olyan érzése van az embernek mintha egy mesefilm díszletei közé tévedt volna. Az aranyos házikókkal övezett tér közepén egy Szentháromság szobor áll, melyet egy tűzvész emlékére emeltek.A városba egy alagúton keresztül lehet bejutni, melynek megépítése előtt a hegy és a tó közé épült település, szinte teljesen el volt vágva a külvilágtól csak vízi úton volt megközelíthető. Még Ferenc József császár is hajón érkezett látogatóba.A tó legmélyebb pontja 125 méter, a kristálytiszta víztükör az Alpok hegyeit vetíti elénk.Nézelődjünk és gyönyörködjünk!Nézzünk meg egy videót:https://www.youtube.com/watch?v=avCodANZ4u8                                                                                                            by vinpet
Partnereink


Keress bennünket a Facebookon!