2018. július 20. péntek, Illés napja
Kilencven város, tizenöt hónapban
Révay András
2018.03.24 19:25
Utazási iroda reklámja is kezdődhetne ezekkel a számokkal, ám most egészen másról van szó. Erényt kovácsol a szükségből a Magyar Állami Operaház. Mivel az Andrássy úti Ybl-palota a felújítás miatt még legalább egy évig zárva lesz, a régi és új játszóhelyek átadásáig az Opera együttesei tovább turnéznak. A megyeszékhelyek és a külhoni magyarlakta települések mellett felkeresik - többek közt - New Yorkot, Berlint, a V4-ek fővárosait és Puccini életének több fontos olaszországi helyszínét. Ezúttal ugyanis Puccini Itáliájába kalauzol az Opera új évada.

 A jövő évadról szólva, a számoknak még egyáltalán nincs vége: 16 bemutató, köztük három ősbemutató, 60 repertoárdarab, valamint az Eiffel Műhelyház és a korszerűsített Andrássy úti dalszínház megnyitása is szerepel a Magyar Állami Operaház 2018/19-es szezonjának kínálatában. „Puccini Itáliája” tematikus évad lesz. A múlt század fordulójának olasz komponistáit helyezi középpontba, kiemelten kezelve a szezon névadójának munkásságát. A 20. század egyik legnépszerűbb, és egyben utolsó operakomponistájának világszerte játszott művei közül A nyugat lánya az orosz és német nyelvterületen keresett fiatal rendező, Vaszilij Barkhatov színrevitelében lesz látható. Új köntösben tér vissza a Manon Lescaut (rend.: Szabó Máté), míg az Edgar (rend.: Tulassay Ádám) először kap színpadi kiállítást az Operában. A fecske (rend.: Anger Ferenc) pedig ez alkalomból debütál az intézményben. A kortársak közül Ponchielli Gioconda című alkotása látható ugyancsak Anger Ferenc rendezésében.

 Két igazi csemege is várja az Erkel Színház közönségét az új évadban. Mindkettő koncertszerű változatban szólal meg. Előbb – december 17-én, mindjárt összehasonlításra is alkalmat kínálva - Leoncavallo Bohémek című műve, mely Puccini és Leoncavallo korábbi barátságát sírig tartó rivalizálássá változtatta. Decemberben ugyanis Puccini Bohémélet-e is színre kerül, hatszor! A másik koncertszerű előadás Alfano Zilah hercege című darabja, főleg számunkra lesz különleges, mert a Bakony erdeiből kibontakozó cselekmény igazi huszáros-cigányos történet! Az évadot 2019-ben is a májusi tematikus fesztivál koronázza meg, amely egybeesik az Operaház újranyitásával. Az egy hónapos PucciniFeszten, a világon egyedülálló módon, a zeneszerző minden operája felcsendül, emellett dalest, egyházzenei hangversenyek, balettelőadás, filmvetítések, verista operaszerzők művei és az Énekkari Művészek Minifesztiválja színesíti a programot, amelynek zárásaként Vittorio Grigolo ad áriaestet. Napjaink vezető olasz tenorjának ez lesz az első magyarországi fellépése.

A kultúrember élvezetei mindig összetettek, szükség van inspirációra – hangsúlyozta az új évadról szólva Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója. Ugyanakkor kivételes évad előtt állunk, hiszen zárva van az Operaház! Elveszítjük az össze bevételeit, miközben kiköltözünk Budapest 21 különböző helyszínére, ami nem lesz ingyen. Tehát sötét, fekete évad kellene legyen, de mi ezt nem engedjük, előre menekülünk! Minden erőnket arra koncentráljuk, hogy túléljük ezt az évadot, de úgy, hogy az évad lényege majd az utazásról és az egy pályára koncentrált, hazai játékról szól. Összesen 90 helyen játszunk az elkövetkező 15 hónapban és lehet, hogy ez még több is lesz. Ez missziós évad is lesz. Mivel nincs igazi otthonunk, az időt használjuk fel arra, hogy a magyar kultúrát megmutassuk külföldön, belföldön pedig újabb híveket szerezzünk az egyébként oly nehezen reklámozható opera és balett műfajának. Lesznek előadásaink Kézdivásárhelytől Pozsonyig, Kassától Újszékig a Kárpát-medencében, Európán kívül pedig Jordániában, Ománban, Dél-Koreában, egyedül Japánban 17 helyen.

 Az évad ismertetésének egyik szenzációja volt egy eredeti – Puccini dedikálta - fénykép bemutatása, mely a napokban a Magyar Állami Operaház tulajdonába került és egyszer majd a megvalósuló Opera múzeumban nyeri el állandó helyét. Ám ezen is túltett a bejelentés a New-York-i turnéról. Október 30. és november 11. között New Yorkban készül nagyszabású bemutatkozásra a Magyar Állami Operaház és a Magyar Nemzeti Balett, ahol a Lincoln Center részét képező David H. Koch Theaterben hat opera- és balett esttel is vendégszerepel, köztük több Amerikában először látható nagyszabású produkcióval, mint Erkel Bánk bánja, Vajda János Mario és varázsló című műve, vagy A hattyúk tava és a Don Quijote Rudi van Dantzig és Michael Messerer-féle koreográfiája, az Opera Zenekar pedig önálló hangversenyt ad a Carnegie Hallban. Goldmark Károly világhírű operája, a Sába királynője 1906 óta nem szerepelt New Yorkban színpadon. Több mint száz év után, most tőlünk kapja majd meg ott a közönség!

 Új helyszínnel is gazdagodik a Magyar Állami Operaház. A MÁV hajdani Északi járműjavítójának épületeiben létrehozott Eiffel Műhelyházban 2019. január 27-én, Mozart születésnapján a művészek egy Mozart-ősbemutatóval avatják fel az itt épülő Bánffy-termet. A kairói lúd, avagy a rászedett vőlegény - Ókovács Szilveszter ötlete nyomán - a zeneszerző két befejezetlen vígoperájából készült darab, amelyet Toronykőy Attila visz színre. Az Eiffel Műhelyház legalább tíz funkciót tölt majd be: helyet kap benne egy 400 férőhelyes színházterem egy mobil, falba betolható nézőtérrel, egy próbacentrum, gyártóüzem, raktárbázis, ahol kényelmesen tárolható a Magyar Állami Operaház 20 milliárd forint értékű díszlete, egy képzőhely stúdióval és zeneiskolával, valamint egy látogatóközpont. A műhelyház különböző szolgáltatásoknak is helyet ad, így lehetőség nyílik az Operaház 400 ezer jelmezének kölcsönzésére, az állami színházak részére díszlet – és jelmezgyártásra, a munkatársak kikapcsolódását szolgálja egy rekreációs központ, a látogatóknak pedig családi sétatér létesül.

 A beruházások és a turnék hatására az Opera budapesti évada viszonylag csonka képet fest. A 2018/19-es szezon első szeptemberi premierjét, Orff Carmina Buranáját követően, amit Bogányi Tibor karmester koncepciója nyomán, látványos vetítésekkel és táncbetétekkel állít színpadra az Erkel Színház, a II. János Pál pápa téren csak decemberben lesznek láthatók újra előadások. Ezután azonban a fővárosi közönséget tárt kapukkal várja az intézmény, amihez 40 féle bérletkonstrukciót kínál régi és új nézőinek. A bérletmegújításra 2018. március 26. és 29. között az Erkel Színházban, az interneten váltott bérletek esetében 2018. március 26. és április 2. között nyílik lehetőség, míg új bérleteket a Hajós utcai Opera Értékesítési Centrumban és az interneten április 3. és június 29. között válthat a közönség. A májusi nyitás után már az Operaház is megújulva várja látogatóit. A sok újdonság közül csak egy: a nézők „okosszékben” foglalhatnak helyet. A darabok szövegét nem a színpad fölé vetítik, mindenki az előtte álló szék támlájába épített képernyőn olvashatja majd.

Kapcsolódó témák

Két bolgár művész, egy szobrász és egy festő alkotásaiból nyílt közös kiállítás a budapesti Bolgár Kulturális és Tájékoztató Központban. Kettőjük együttes bemutatkozása cseppet sem véletlen, művészi felfogásukban ugyanis határozott rokonság figyelhető meg.

A budapesti Koreai Kulturális Központ látogatói már megszokták, hogy az itt megrendezett kiállítások mindig valamilyen különlegességet állítanak a középpontba. Nincs ez másként most sem, az Eszterházy Károly Egyetemmel közösen létrehozott, és december 16-ig látható YATOO című kiállítás esetében sem.

A Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításain a 19. századi anyag mindig is fontos helyet foglalt el az épület legreprezentatívabb, első emeleti termeiben. Harminc év után ezt az állandó kiállítást most új szempontok szerint újrarendezték. Ráadásul a jól ismert remekművek mellett, közel egyharmad részben, olyan alkotásokkal is bővült, amelyeket eddig csak ritkán láthatott a közönség.

A szakembereket és a közönséget is egyaránt meglepő eredmény született a 2016-ban már huszonnegyedik alkalommal meghirdetett, „Az év természetfotósa” pályázat értékelése során. A pályázat történetében mind ez idáig soha nem fordult elő, hogy a rangos szakmai versengés úgy a felnőtt, mint az ifjúsági kategóriában kettős győzelmet hozott volna!

2016.10.30 20:35

Melyik városban van hazánk egyetlen diadalíve, hol találtak nálunk múmiákat, hová érkezett annak idején az első vonat, az első dunai gőzhajó és az első villanyvonat? Hol van Magyarországon a legnagyobb tokaji bor gyűjtemény? Mindezeken kívül még számos hasonló kérdést tehetünk fel, de talán már ennyiből is kitalálható: Vácról van szó.

Blog ajánló
Városlátogatások Ismerkedés Krakkóval
Ismerkedés Krakkóval A város legendája:A mondabeli sárkány Krakkó egyik jelképe és különleges turistalátványosság. A félelmetes sárkány szobra egy hatalmas sziklatömbön áll és 5 percenként tűz tör elő a torkából. De hogy kerül ide a sárkány? A választ a történelmi legendák adják meg.A legenda szerint, Krakus herceg uralkodása idején egy sárkány telepedett meg a Wawel-domb barlangjaiban. Egyik változat szerint a sárkány évente háromszáz ifjú szüzet követelt a várostól a béke fejében. Ezt már a régi időkben is nehéz volt teljesíteni, ezért a város megtagadta a teljesítést, ezért a sárkány elkezdte pusztítani a várost. A másik történet szerint a sárkány éjszakánként a falvakat járta és mérhetetlen étvágyában mindent felfalt a környéken. Az sem segített, hogy Krakus herceg rendeletére, minden lakos élelmet vitt a barlang bejárata elé, a mohó egyfejűnek ez sem volt elég.A megoldás végül egy furfangos cipészmester agyából pattant ki, aki egy birkabőrt kitömött szurokkal, salétrommal és kénnel majd meglocsolta szűzlány vizelettel és a barlang elé tette csalinak. A sárkány befalta az ínycsiklandó ételt, amitől szörnyen szomjas lett. Rohant inni a Visztulához, de addig vedelte a vizet, míg szétrobbant hatalmas bendője. Krakus a lányát a cipészhez adta, aki éveken keresztül varrta a cipőket a sárkány bőréből.Krakus herceg a sárkány barlangja fölötti Wawel dombján várat épített, a környéken kialakuló települést róla nevezték el Krakkónak. Egy kis történelem:Lengyelország egykori fővárosa, Krakkó első írásos említése 965-ből származik, az itt élő lengyel törzseket a Piastok fogták össze. A legenda szerint egy Piast nevű földműves leszármazottja volt Mieszko, aki Szent Istvánhoz hasonlóan, pápai áldással Krakkóban 1000-ben püspökséget alapított. A hatalom megszilárdítása után kezdték meg a Wawel-dombon a Királyi palota építését. A város virágkora Nagy Kázmér és a Jagelló-ház uralkodásának idejére tehető. Ez idő után Krakkó elvesztette központi szerepét, de 1734-ig koronázó város maradt.  „Lengyel, magyar – két jó barát, együtt harcol, s issza borát” - „Polak, Węgier, dwa bratanki, i do szabli, i do szklanki.” Itt Krakkóban született ez a közmondás, amely utal a két nép történelmi barátságára. A magyar kapcsolatok: IV. Béla királyunk leánya, Kinga V. (Szemérmes) Boleszlávhoz ment feleségül, I. Ulászló magyar segítséggel jutott a lengyel trónra, leányát, Erzsébetet pedig Károly Róbert vette el. Nagy Kázmér halála után Nagy Lajos került a lengyel trónra, leánya, Hedvig (Jadwiga) viszont II. (Jagelló) Ulászlóhoz ment feleségül, aki Hunyadi János oldalán esett el a várnai csatában. 1576-ban Báthori István erdélyi fejedelem feleségül vette Jagelló Annát, és lengyel királlyá koronázták.Séta a városban:Sétánk során sok szépséget és történelmi érdekességet láthatunk. Az óváros a világörökség része.A Királyi vár: A Visztula bal partján, a várdombhoz vezető hosszú feljárón számos, felirattal ellátott kőtáblát láthatunk, melyek a palota felújításához hozzájárulóknak állít emléket.A várba a különféle címerekkel díszített Címeres-kapun át a Nyugati-bástyánál megyünk be, szemben láthatjuk a lengyel szabadságharc legendás vezérének, Tadeusz Kosciuszkonak lovas szobrát. A következő átjáró a svéd származású királyi család nevét viselő Waza-kapu, melyen belépve balra látható a Waweli székesegyház hatalmas épülete. A Waweli székesegyház:A székesegyház építését 1320-ban, I. Ulászló uralkodása alatt kezdték meg, és a trónon őt követő Nagy Kázmér idején fejezték be. A háromhajós templomot körülvevő kápolnák közül a jobb oldalon van a Zsigmond-kápolna, melyet, aranyozott reneszánsz kupolájáról lehet felismerni. A Waweli székesegyházban összesen 18 kápolna, ezekben több síremlék, valamint hét szarkofág található. Az oltár alatti fülkében őrzik Szent Hedvig relikviáit. A főoltár mögött található a Báthory-kápolna. Már a várba vezető feljáróról látható a székesegyház északi oldalán magasodó Zsigmond-torony, melyben a híres Zsigmond-harang található. Ez Lengyelország legnagyobb harangja, közel 11 tonna súlyú. A hagyomány szerint a harang hangjára eloszlanak a felhők és kisüt a nap, és ha egy eladósorban lévő lány a harang nyelvét megérinti, hamarosan férjhez fog menni. Az épülettel szemben állva bal oldalt emelkedik az Óra-torony.A Királyi palota mai alakját a XVI. század elején nyerte el, amikor I. Zsigmond az 1499-es tűzvész után átépíttette.A vár 1038-tól számos átépítésen ment keresztül. A bejárat felett az elhíresült mottó olvasható: Si Deus nobiscum, quis contranos (Ha Isten velünk, ki ellenünk). A székesegyház bejáratával szemben áll II. János Pál pápa szobra, aki Karol Wojtyła néven született a Krakkótól közelében, melynek érseke is volt.Egy különlegesség! A Wawel palotájának belső udvarában, a bejárattól balra levő sarokban található egy csakra pont. A monda szerint Siva isten elhajította a földi energia hét kavicsát, s ahol azok leestek, ott áldott energia sugárzik. Aki ezeken a helyeken megfordul, meggyógyul. Az emberek tömegesen keresték meg a falat és nekitámaszkodva töltés üzemmódban várták a gyógyító energiát. A katolikus lengyelek elkerítették a falat, mondván rongálják a nekidőléssel.A FőtérA korábban Piactérnek nevezett tér a kereskedelmi útvonalak kereszteződésében alakult ki az Óváros központjában. A középkorban Európa legnagyobb terének számított. A teret szépen felújított polgárházak szegélyezik. Szent Anna utca felőli oldalán Balassi Bálint domborműve látható, aki ebben az épületben lakott.Itt láthatjuk Adam Mickiewicz emlékművét, melyet a költő születésének 100. évfordulóján avattak fel. Az alapzaton elhelyezkedő négy allegorikus alak a hazát, a költészetét, a bátorságot és a tudományt jelképezi.A Főtér déli részén áll Krakkó egyik legrégibb temploma, a Szent Adalbert-templom. Az ezeréves legenda szerint Lengyelország védőszentje, Szent Adalbert, aki Szent István királyunk nevelője is volt, szentelte fel a templomot.A városháza:A téren álldogáló magányos, gótikus torony, az 1300-ban épített városháza egykor szebb napokat látott maradványa. A városházán a városi tanács irodái mellett a bíróság, a börtön kapott helyet. Az épület leégett, majd lebontották, mára csak a gótikus torony és a pincék maradtak fenn. A torony felső szintjén múzeum van, melyet két kőoroszlánnal díszített lépcsőfeljárón lehet megközelíteni. A legenda szerint, ha erényes leányzó ül a hátukra, az oroszlánok üvölteni kezdenek. Szerintem ezzel nem csak az oroszlánok vannak így.A Mária-templom:A legendák temploma, az óváros legértékesebb egyházi műemléke, a különböző méretű tornyaival a teret uraló, háromhajós, gótikus Mária-templom. A templomot 1290-ben kezdték építeni, a munka több mint száz éven át tartott. A templom alacsonyabb tornya harangtoronyként működik, a magasabb tornyot korábban őrtoronyként használták. A hagyomány szerint a Mária-templom tornyait egy testvérpár építette, akik egymással versengtek, melyiküké lesz magasabb. A fiatalabbik testvér azonban egy tőrrel megölte bátyját, nehogy testvére alkotása felülmúlja az övét. Tettét követően súlyos lelkiismeret-furdalás gyötörte, így saját életének is véget vetett. A tőr másolata ma is látható a Posztócsarnok falán. Több másolatot is készítettek, mert már sokat elloptak belőlük.A Mária-toronyból minden egész órában megszólaló kürtszó, a hejnal. A hejnalhoz fűződő legenda szerint a tatárok az éj leple alatt már egészen a várfalakig lopództak, amikor az őr észrevette őket, majd bátran megfújta a riadókürtöt. Fújta, fújta, nem törődve a rázúduló nyílzáporral, míg az egyik tatár nyílvessző a torkába fúródott. Az őr meghalt, de Krakkó megmenekült, és az ő emlékére játsszák a Mária-templom tornyában minden órában a hejnalt úgy, hogy a dallam befejezés nélkül, hirtelen szakad meg.A Posztócsarnok:A gótikus stílusú, impozáns Posztócsarnokot közel 50 év építés után, 1392-ben adták át. A tér legjellegzetesebb épülete, mely a középkortól a városi kereskedelem központja. A később tűzvészben leégett, majd reneszánsz stílusban újjáépített épület jellegzetessége a kőből faragott emberfejekkel díszített homlokzata. Ma a földszinten számos ajándékbolt található, de ínycsiklandó lengyel ételeket és italokat is lehet kóstolni.Az egyetem:A Collegium Maius Lengyelország legrégibb egyetemi épülete. A krakkói egyetemet a legenda szerint Nagy Lajos leánya, Hedvig koronázási ékszereinek árából alapították. A középkorban az itt tanuló diákok egyötöde magyar volt. Hangulatos a reneszánsz árkádos belső udvar a díszkúttal, valamint a zenélő óra, amely minden egész órakor eljátssza a diákhimnuszt (Gaudeamus Igitur).Egyéb látnivalók: A Szent András-templom:A fehér téglás az egyetlen templom, melyet a tatároknak nem sikerült elfoglalniuk. A román stílusú templom barokk kupolákkal díszített tornyai a XII. század végén épültek.A Szent Péter-Pál templom:Jellegzetessége, hogy a kerítésoszlopok tetején látható a 12 apostol kőszobra.A lengyel gasztronómia:Nem teljesen a mi ízvilágunk, de érdemes kipróbálni, már csak kalandvágyból is. Arra számítsunk, hogy nincs idegen nyelvű menü, a személyzet is csak lengyelül ért, ezért érdemes figyelni a szomszédos asztalok rendeléseit. A sört minden nyelven megértik. A zurek nevű meglehetősen sűrű, tartalmas levest meg kell kóstolni.Néhány kép a városról:Nézzünk meg egy videót:https://www.youtube.com/watch?v=rUN7nvLwP1Q                                                                                                                  By vinpet
Városlátogatások Halstatt a mesebeli városka
Halstatt a mesebeli városkaA Hallstatti tó partján fekvő bájos, barokk kisváros Felső-Ausztria egyik leglátogatottabb települése. A festői kilátás egyszerűen elvarázsolja az idelátogatókat. A hegyoldalba épített színes faházikók, az ezer színben pompázó virágok, a tó kristálytiszta vizében tükröződő kis templom együttes látványa, a romantika szívet-lelket simogató megjelenése.A városka egyetlen főutcából áll. A tó és a sziklafal közti szűk helyre bezsúfolt házak tarka egyvelege. A főutcán a kis, díszes boltocskák az ajándéktárgyak garmadáját kínálják, igaz az árakhoz hozzáadják a nagymama életkorát is. Sétánk során megcsodálhatjuk az ablakokról leomló virágerdőt, a festett homlokzatokat és a házak között megbúvó kis sikátorokat egyaránt.A Főtér:A térhez érve olyan érzése van az embernek mintha egy mesefilm díszletei közé tévedt volna. Az aranyos házikókkal övezett tér közepén egy Szentháromság szobor áll, melyet egy tűzvész emlékére emeltek.A városba egy alagúton keresztül lehet bejutni, melynek megépítése előtt a hegy és a tó közé épült település, szinte teljesen el volt vágva a külvilágtól csak vízi úton volt megközelíthető. Még Ferenc József császár is hajón érkezett látogatóba.A tó legmélyebb pontja 125 méter, a kristálytiszta víztükör az Alpok hegyeit vetíti elénk.Nézelődjünk és gyönyörködjünk!Nézzünk meg egy videót:https://www.youtube.com/watch?v=avCodANZ4u8                                                                                                            by vinpet
Partnereink


Keress bennünket a Facebookon!