2020. február 22. szombat, Gerzson és Zétény napja
Kilencven város, tizenöt hónapban
Révay András
2018.03.24 19:25
Utazási iroda reklámja is kezdődhetne ezekkel a számokkal, ám most egészen másról van szó. Erényt kovácsol a szükségből a Magyar Állami Operaház. Mivel az Andrássy úti Ybl-palota a felújítás miatt még legalább egy évig zárva lesz, a régi és új játszóhelyek átadásáig az Opera együttesei tovább turnéznak. A megyeszékhelyek és a külhoni magyarlakta települések mellett felkeresik - többek közt - New Yorkot, Berlint, a V4-ek fővárosait és Puccini életének több fontos olaszországi helyszínét. Ezúttal ugyanis Puccini Itáliájába kalauzol az Opera új évada.

 A jövő évadról szólva, a számoknak még egyáltalán nincs vége: 16 bemutató, köztük három ősbemutató, 60 repertoárdarab, valamint az Eiffel Műhelyház és a korszerűsített Andrássy úti dalszínház megnyitása is szerepel a Magyar Állami Operaház 2018/19-es szezonjának kínálatában. „Puccini Itáliája” tematikus évad lesz. A múlt század fordulójának olasz komponistáit helyezi középpontba, kiemelten kezelve a szezon névadójának munkásságát. A 20. század egyik legnépszerűbb, és egyben utolsó operakomponistájának világszerte játszott művei közül A nyugat lánya az orosz és német nyelvterületen keresett fiatal rendező, Vaszilij Barkhatov színrevitelében lesz látható. Új köntösben tér vissza a Manon Lescaut (rend.: Szabó Máté), míg az Edgar (rend.: Tulassay Ádám) először kap színpadi kiállítást az Operában. A fecske (rend.: Anger Ferenc) pedig ez alkalomból debütál az intézményben. A kortársak közül Ponchielli Gioconda című alkotása látható ugyancsak Anger Ferenc rendezésében.

 Két igazi csemege is várja az Erkel Színház közönségét az új évadban. Mindkettő koncertszerű változatban szólal meg. Előbb – december 17-én, mindjárt összehasonlításra is alkalmat kínálva - Leoncavallo Bohémek című műve, mely Puccini és Leoncavallo korábbi barátságát sírig tartó rivalizálássá változtatta. Decemberben ugyanis Puccini Bohémélet-e is színre kerül, hatszor! A másik koncertszerű előadás Alfano Zilah hercege című darabja, főleg számunkra lesz különleges, mert a Bakony erdeiből kibontakozó cselekmény igazi huszáros-cigányos történet! Az évadot 2019-ben is a májusi tematikus fesztivál koronázza meg, amely egybeesik az Operaház újranyitásával. Az egy hónapos PucciniFeszten, a világon egyedülálló módon, a zeneszerző minden operája felcsendül, emellett dalest, egyházzenei hangversenyek, balettelőadás, filmvetítések, verista operaszerzők művei és az Énekkari Művészek Minifesztiválja színesíti a programot, amelynek zárásaként Vittorio Grigolo ad áriaestet. Napjaink vezető olasz tenorjának ez lesz az első magyarországi fellépése.

A kultúrember élvezetei mindig összetettek, szükség van inspirációra – hangsúlyozta az új évadról szólva Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója. Ugyanakkor kivételes évad előtt állunk, hiszen zárva van az Operaház! Elveszítjük az össze bevételeit, miközben kiköltözünk Budapest 21 különböző helyszínére, ami nem lesz ingyen. Tehát sötét, fekete évad kellene legyen, de mi ezt nem engedjük, előre menekülünk! Minden erőnket arra koncentráljuk, hogy túléljük ezt az évadot, de úgy, hogy az évad lényege majd az utazásról és az egy pályára koncentrált, hazai játékról szól. Összesen 90 helyen játszunk az elkövetkező 15 hónapban és lehet, hogy ez még több is lesz. Ez missziós évad is lesz. Mivel nincs igazi otthonunk, az időt használjuk fel arra, hogy a magyar kultúrát megmutassuk külföldön, belföldön pedig újabb híveket szerezzünk az egyébként oly nehezen reklámozható opera és balett műfajának. Lesznek előadásaink Kézdivásárhelytől Pozsonyig, Kassától Újszékig a Kárpát-medencében, Európán kívül pedig Jordániában, Ománban, Dél-Koreában, egyedül Japánban 17 helyen.

 Az évad ismertetésének egyik szenzációja volt egy eredeti – Puccini dedikálta - fénykép bemutatása, mely a napokban a Magyar Állami Operaház tulajdonába került és egyszer majd a megvalósuló Opera múzeumban nyeri el állandó helyét. Ám ezen is túltett a bejelentés a New-York-i turnéról. Október 30. és november 11. között New Yorkban készül nagyszabású bemutatkozásra a Magyar Állami Operaház és a Magyar Nemzeti Balett, ahol a Lincoln Center részét képező David H. Koch Theaterben hat opera- és balett esttel is vendégszerepel, köztük több Amerikában először látható nagyszabású produkcióval, mint Erkel Bánk bánja, Vajda János Mario és varázsló című műve, vagy A hattyúk tava és a Don Quijote Rudi van Dantzig és Michael Messerer-féle koreográfiája, az Opera Zenekar pedig önálló hangversenyt ad a Carnegie Hallban. Goldmark Károly világhírű operája, a Sába királynője 1906 óta nem szerepelt New Yorkban színpadon. Több mint száz év után, most tőlünk kapja majd meg ott a közönség!

 Új helyszínnel is gazdagodik a Magyar Állami Operaház. A MÁV hajdani Északi járműjavítójának épületeiben létrehozott Eiffel Műhelyházban 2019. január 27-én, Mozart születésnapján a művészek egy Mozart-ősbemutatóval avatják fel az itt épülő Bánffy-termet. A kairói lúd, avagy a rászedett vőlegény - Ókovács Szilveszter ötlete nyomán - a zeneszerző két befejezetlen vígoperájából készült darab, amelyet Toronykőy Attila visz színre. Az Eiffel Műhelyház legalább tíz funkciót tölt majd be: helyet kap benne egy 400 férőhelyes színházterem egy mobil, falba betolható nézőtérrel, egy próbacentrum, gyártóüzem, raktárbázis, ahol kényelmesen tárolható a Magyar Állami Operaház 20 milliárd forint értékű díszlete, egy képzőhely stúdióval és zeneiskolával, valamint egy látogatóközpont. A műhelyház különböző szolgáltatásoknak is helyet ad, így lehetőség nyílik az Operaház 400 ezer jelmezének kölcsönzésére, az állami színházak részére díszlet – és jelmezgyártásra, a munkatársak kikapcsolódását szolgálja egy rekreációs központ, a látogatóknak pedig családi sétatér létesül.

 A beruházások és a turnék hatására az Opera budapesti évada viszonylag csonka képet fest. A 2018/19-es szezon első szeptemberi premierjét, Orff Carmina Buranáját követően, amit Bogányi Tibor karmester koncepciója nyomán, látványos vetítésekkel és táncbetétekkel állít színpadra az Erkel Színház, a II. János Pál pápa téren csak decemberben lesznek láthatók újra előadások. Ezután azonban a fővárosi közönséget tárt kapukkal várja az intézmény, amihez 40 féle bérletkonstrukciót kínál régi és új nézőinek. A bérletmegújításra 2018. március 26. és 29. között az Erkel Színházban, az interneten váltott bérletek esetében 2018. március 26. és április 2. között nyílik lehetőség, míg új bérleteket a Hajós utcai Opera Értékesítési Centrumban és az interneten április 3. és június 29. között válthat a közönség. A májusi nyitás után már az Operaház is megújulva várja látogatóit. A sok újdonság közül csak egy: a nézők „okosszékben” foglalhatnak helyet. A darabok szövegét nem a színpad fölé vetítik, mindenki az előtte álló szék támlájába épített képernyőn olvashatja majd.

Kapcsolódó témák

Két bolgár művész, egy szobrász és egy festő alkotásaiból nyílt közös kiállítás a budapesti Bolgár Kulturális és Tájékoztató Központban. Kettőjük együttes bemutatkozása cseppet sem véletlen, művészi felfogásukban ugyanis határozott rokonság figyelhető meg.

A budapesti Koreai Kulturális Központ látogatói már megszokták, hogy az itt megrendezett kiállítások mindig valamilyen különlegességet állítanak a középpontba. Nincs ez másként most sem, az Eszterházy Károly Egyetemmel közösen létrehozott, és december 16-ig látható YATOO című kiállítás esetében sem.

A Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításain a 19. századi anyag mindig is fontos helyet foglalt el az épület legreprezentatívabb, első emeleti termeiben. Harminc év után ezt az állandó kiállítást most új szempontok szerint újrarendezték. Ráadásul a jól ismert remekművek mellett, közel egyharmad részben, olyan alkotásokkal is bővült, amelyeket eddig csak ritkán láthatott a közönség.

A szakembereket és a közönséget is egyaránt meglepő eredmény született a 2016-ban már huszonnegyedik alkalommal meghirdetett, „Az év természetfotósa” pályázat értékelése során. A pályázat történetében mind ez idáig soha nem fordult elő, hogy a rangos szakmai versengés úgy a felnőtt, mint az ifjúsági kategóriában kettős győzelmet hozott volna!

2016.10.30 20:35

Melyik városban van hazánk egyetlen diadalíve, hol találtak nálunk múmiákat, hová érkezett annak idején az első vonat, az első dunai gőzhajó és az első villanyvonat? Hol van Magyarországon a legnagyobb tokaji bor gyűjtemény? Mindezeken kívül még számos hasonló kérdést tehetünk fel, de talán már ennyiből is kitalálható: Vácról van szó.

Blog ajánló
Egy nap a városban Hihetetlen: még jobb kenyerek, még távolabb Budapest központjától
Amikor legutóbb véletlenül belefutottam a Vadkovászos pékségbe az Örsön, és gyorsan rákerestem Google Mapsban, van-e valahol még belőle, valami különöset vettem észre. A találatok között felbukkant két Vadkovászos és egy harmadik, Vadkovász nevű pékség is. A 16. kerületben, nem sokkal Budapest határa mellett, több mint 13 kilométerre a 0-ás kilométert jelző Clark Ádám tértől. Nem messze egyébként a város egyik legjobb pizzájától, a 16. kerületi Kemencéstől. Többen mulattak legutóbb azon, hogy külvárosnak írtam le az Örs vezér tere környékét, de soha ilyen messze a központtól nem tudtam fellelni értékelhető kenyeret. És a poén az, hogy abban a pillanatban, amikor ezt megtaláltam, megtaláltam a Google Mapsszal még egyet, ennél sokkal messzebb. Már csak el kellett jutnom oda, hogy kipróbáljam, hűek-e a nevükhöz, és tényleg jó, kovászos kenyereket kapni-e ott. Esetleg jó kovászosat. (Ha nem érted, a vesző eltüntetése miért jelent változást a jelentésben, hamarosan egy külön posztomból megérted majd). Falusias környezetben egy családi házas autóbeállóra összeütött kis műhely hirdeti, hogy itt pékség található. Délután kettőkor nyitnak, legelőször keddenként a héten. Ekkor kezdik el árusítani az egész nap elkészült tésztákat, különféle kenyereket és péksütiket. A kenyerekben csak víz, liszt, só. Élesztőt nem használnak saját bevallásuk szerint, ahogy adalékanyagokat sem, a szakmában jónak számító Szabó Malom és a Garat Malom lisztjét veszik. A kenyerek kovászosak, a weboldal szerint 18-32 óráig érlelik, mielőtt kenyér születik belőle. Ez az idő nem a kovász érésére vonatkozik, az ugyanis náluk folyamatosan etetett, tehát immár három éves cucc. Ennek megfelelően a kenyerek drágábbak, közelítenek a belvárosi árakhoz, a fehér kenyér kilóára 1000 forint körül van (930 és 1200 forint között, attól függ, mekkora kiszerelést veszel). A végeredmény nagyon jó kenyér, nem éri el a legjobbak szintjét Budapesten, de közelítenek abba az irányba. Itt, Budapest keleti határánál pedig egyszerűen sci-fi. Ahogy korábban már kiszámoltam a pékségek megtérülésénél, kenyérrel nemigen lehet eltartani egy ilyen pékséget, hacsak nem csupa családtag dolgozik, lelkesedésből. Ennek megfelelően édes és sós péktermékeket is árulnak, túrós töltött batyut - vagy mit -, pogácsákat, csigákat. A kakaós csigájuk egyszerűen annyira valószerűtlenül SÁRGA volt, hogy nem bírtam otthagyni. Otthon beleharapva kiderült a megoldás: kurkumát tettek bele, ettől egzotikus íze is lett, meg jól is nézett ki. Oké, ez már make-up, de abból egy elegáns fajta. Összefoglalva: nem hiszem el, hogy imáim meghallgattak. Vajda ”Pékműhely” Józsi kakaós csigájának és kenyerének 2012-es felfedezése óta azt hangoztatom, hogy eljön az idő, hogy minden sarkon lesz kézműves pék, mert megéri. Az első, 2013 és ez utáni évek robbanása után azonban megtorpant a dolog, és noha kifizetődő lett jó péknek lenni, a pékségek száma egyáltalán nem követte mondjuk a speciality kávézók megállíthatatlan szaporulatát. Most látom újra, hogy megindult a második menet. Ezek az új helyek nem feltétlenül a csúcsot ostromolják, mert külvárosban inkább egy olyan kompromisszumot keresnek, amivel kifizetődő marad az üzlet, és a kereslet is megmarad. Viszont mivel látom, hogy megindult a differenciálódás, itt az ideje egy következő posztban leírni, hogyan értékelhetjük a pékségeket, és mit jelentenek az egyes minőségi szintek. Hogy mindent a helyén tudjunk értékelni, és azon belül üdvözölni vagy elutasítani. Vadkovász PékségCím: 1165 Budapest, Újszász u. 57.
Egy nap a városban Egy város legendás gasztrohelyei - az állandóság forradalma
Na, ez aztán egy igazi, tőrőlmetszett magazinos cím lett, igaz? És akkor most ilyenkor jönne egy húsz perc alatt összecsapott lista olyan helyekről, amik egyáltalán nem legendásak. Na nem. Olyat kaptok eleget máshol. Én pont azon gondolkoztam, vajon vannak-e? És ha nincsenek, mikor lesznek? És ha lesznek, kik válhatnak legendássá? Ott van például a Di Fara Pizza Brooklynban. Sosem voltam ott, de imádom, hogy létezik. Izing Róbert egy plasztikus bekezdésben foglalja össze, miért imádnivaló, részlet: Ha megbetegszik, a bolt bezár, és nincs pizza. Jellemző a hely horderejére, hogy amikor pár éve négy dollárról öt dollárra emelte egy szelet pizza árát, a Wall Street Journal egy teljes cikkben foglalkozott a lépéssel, és azzal, hogy ez milyen hatással lehet a New York-i pizzaárakra. Maga a hely elképesztően lepattant, mosdó nincs. Nem az a lényeg, hogy jó-e a pizzája, mert nyilván jó. Nem az a lényeg, hogy régóta üzemel, mert olyanból is akad pár kutyaütő. A lényeg az, hogy szeretik, töretlenül, megállás nélkül, és a pizzéria is szereti a vendégeket, szintén töretlenül. Sok legendás hely van még a világban, amik, ha megszűnnének, mintha egy darabot tépnének ki a városból. Lehet egy étteremnek akárhány Michelin-csillaga, ha nem része a városnak, ha nincs tele szeretettel, akkor holnap nyugodtan átköltözhetne a szomszédos országba, nem lenne érdemes könnyeket hullatni érte. Én úgy látom, hogy a legendás helyek az alábbi tulajdonságokból többet is fel tudnak mutatni, ideális esetben talán mindet: Kezdetektől a tulajdonosok dolgoznak a boltban A tulajdonosok minden nap megjelennek, mert kézben tartják az étel elkészítését, nem bízzák azt az alkalmazottakra, hacsak ők is nem lettek mára részei a legendának Odafigyelnek az alapanyagokra, a jó minőségre, de nem feltétlenül a csúcsra törekszenek. Általában nem túl gyorsan haladnak a korral, és nem újítják meg a konyhatechnológiát minden ötödik évben, szeretnek hagyományos módon elkészíteni valamit, ahogy elkezdték. Ezt általában el is várják tőlük. A hely régóta nyitva van, és várhatóan csak haláleset miatt zárhat csak be, ideális esetben úgy sem. Nem terjeszkednek, nem nyitnak évente új helyet, mert nem tudnák kézben tartani, és egyébként sem ez a céljuk. Jól érzik ugyanazon a területen magukat évtizedekig. Üzleti körökben az ilyen mozdulatlanságot szokás a lassú elmúlással azonosítani, de ezek a helyek rácáfolnak, és egy nagyon fontosat valósítanak meg így: a kiegyensúlyozottságot és kiszámíthatóságot. Nekünk, itt a budapesti gasztroforrongás utáni években, amikor tisztul ki a zavaros, és elkezdenek mennyiségben is felzárkózni a helyek a minőség után, bezárnak a hullámlovasok, meg sajnos bezárnak sokszor a jók is, mert nincs megbízható munkaerő, szóval nekünk még nem éppen ilyesféle igényünk van. Vagy nem tudjuk, hogy van-e. Akadnak évtizedek óta nyitva lévő, tetemes törzsvendégkört vonzó, nem is rossz éttermek, de valahogy mégis bennük van az a nehezen levakarható álflanc, kezdve a magukat túl komolyan vévő, de egyébként sokszor unalmas ételekkel egészen a pincérek kiszámított profizmusáig. Szóval elkezdtem így nézni a helyeket. A pár éveseket és a negyven éveseket is. Kiben van meg AZ? Ki fejlődhet azzá, hogy Domenico DeMarco pizzériájához hasonlóan Budapest kötelező célpontja legyen, de ne kurvuljon el? Turistacélpont, de nem turistalátványosság. Lehet egy fura hely a nyolcadik kerületben, mint a bezárt Arany Tacskó, csak jó konyhával és elhelyezkedéssel, de lehet az ötödik kerületben is, vagy a föld alatt. Lehet magyaros vagy zsidó konyha, kínai konyha, cigány konyha, mert mindegyik a város és a gasztronómia szerves részeinek számítanak, ahogy az olaszok New Yorknak. Van egy listám, és el is kezdem felkeresni ezeket a vállalkozókat egy mélyebb portréhoz. Lesz itt olyan pali, aki megtanította Budapestet gyrost készíteni, lesz föld alatti, szakadt hely, meg olyan édességek, amiket többé nem lehet kitörölni az emlékezetünkből, mégis csak egy helyen kapni őket. Írtam már róluk, csak nem így, nem ilyen szemmel. Szóval ha van tippetek, itt az alkalom, hogy bővíthessem a listámat, kommentben írjátok meg, szerintetek ki lehetne legendás matéria és miért, a fenti felsorolás mentén.
Városlátogatások Egy nap Splitben – One day in Split
Egy nap Splitben – One day in SplitHorvátország második legnagyobb városa, Közép-Dalmácia igazgatási és gazdasági központja. Az ókori város számos gyönyörű látnivalót kínál az érdeklődők számára.Egy kis történelem:Történészek szerint a település neve a görög aszpalathosz (tüskebokor) szóból származik és némi római hatásra lett az olasz Spalato, végül ez módosult Split-re. A római uralmat megelőzően görögök lakták a helyet, de igazi várossá Diocletianus római császár idején vált. Az uralkodó hatalmas palotát építtetett a tengeröbölhöz, melyet a négy égtáj felől a Tengeri, az Arany, az Ezüst és a Bronz kapun keresztül lehet megközelíteni. Lemondása után a császár ide vonult vissza, itt töltötte „nyugdíjas” éveit. Az impozáns épületerőt sugárzott és biztonságot jelentett, ezért egyre többen telepedtek meg itt.A palota körül alakult ki a későbbi város, melynek fordulatokban gazdag történelme során többször is kapcsolódott a magyar történelemhez. 1105-ben a város behódolt Könyves Kálmán magyar király előtt, aki katonai beavatkozás nélkül szerezte meg az uralmat. A magyar uralkodó esküt tett Split szabadságjogainak a megtartásáról, a város polgárai pedig hűséget fogadtak a magyar királynak.Később Velence foglalta el a várost, majd II. Béla hadjáratát követően közel harminc évig újra magyar fennhatóság alá került Split. A tatárjárás idején ide menekült IV. Béla, itt vannak eltemetve leányai, Katalin és Margit.Látnivalók:Split óvárosa lényegében az egykori Diocletianus-palota falai között található. Az egész történelmi negyed felkerült a Világörökség listájára.A történelmi falak között is eluralkodott a mediterrán hangulat, a belváros szűk, labirintusszerű utcáin és sikátoraiban pezsgő élet zajlik. A kétezer éves műemlékek között számos kiülős étterem, kávézó és pizzéria működik, ahol ki lehet próbálni a helyi ételkülönlegességeket és a hűsítő söröket. A pénztárcánkra nem árt vigyázni, itt nem is annyira zsebtolvajoktól kell tartani, a helyi árak olyanok, hogy az gondolja az ember, hogy a császári palota felújítására gyűjtenek.Apropó, mit gondolsz, hogy Horvátországban miért isznak a turisták szinte kizárólag bort vagy sört? bor – vino - sör – pivo - üdítő - osvježavajuće piće.A kikötő is pazar látvány nyújt, érdemes itt is egy kellemes sétát tenni.Nézzünk meg egy videót: https://www.youtube.com/watch?v=apUvj5aoipY                                                                                              Készítette: vinpet
Városlátogatások Kefalonia
Kefalonia, az érintetlen természet csodájaKefalonia a Jón tenger legnagyobb szigete, melyet már Homérosz is megemlített az Iliászban. A zöldellő hegyekkel és dombokkal tarkított sziget az elmúlt évszázadokban volt török, velencei, angol, francia uralom alatt, majd 1864-ben csatlakozott Görögországhoz.Szinte minden turisztikai tájékoztató hangsúlyozza, hogy itt forgatták Louis de Bernières angol író regényéből készült, „Corelli kapitány mandolinja” című filmet Nicolas Cage és Penelope Cruz főszereplésével. A forgatási helyszínek Sami város kikötője valamint Komitata falu voltak. A fővárosban látható egy katona szobor, melyet előszeretettel fényképeznek a látogatók, de az nem a híres kapitányt ábrázolja.Kefalonia a csend a béke szigete, még nem árasztották el a turisták, ezért kiválóan alkalmas pihenésre, kikapcsolódásra. A sziget természeti látványosságai a Kathavothres víznyelő a káprázatos Melissani tavasbarlang és a Drogarati cseppkőbarlang is részei a sziget természeti kincseinek.Argostoli:Argostoli, a főváros trópusi hangulatú pálmafákkal övezett főutcáján egymást érik az éttermek, kávézók és ajándékboltok. Itt található a sziget legnagyobb kikötője, mely óceánjáró hajókat is képes fogadni.A kikötő fekete és fehér gyöngykavicsokkal kirakott parti sétánya minden napszakban gyönyörű. A halászok itt kínálják frissen fogott zsákmányukat eladásra.Sétáljunk vagy kis-vonatozzunk a fővárosban:Nézzünk meg egy videót a városról és hallgassuk meg a kikötőből elhajózó óriáshajó búcsúdalát.https://www.youtube.com/watch?v=AoS3lDAToYIhttps://www.youtube.com/watch?v=VQ_jiVA4HR8                                                                                                              By vinpet
Partnereink


Keress bennünket a Facebookon!