2019. május 21. kedd, Konstantin napja
Kilencvenezer pillanat
Révay András
2016.09.26 22:47
Új, időszakos kiállítás nyílt a Magyar Nemzeti Múzeumban. Sajnos csak rövid ideig, november 20-ig lesz látható, ám akit érdekel a valódi tehetségek világa, nem fogja megbánni, ha szán egy kis időt a megtekintésére. A magyar fotóművészet „nagyasszonyaként” tisztelt Keleti Éva, Prima Primissima díjjal kitüntetett, érdemes és kiváló művész, 85. születésnapja alkalmából 85 – neves színészeket ábrázoló - fényképe került a falakra.

Keleti Éva szakmai életútja három nagy részre tagolható: a Magyar Távirati Iroda (MTI) fotográfusaként dolgozott, majd 1976-tól képszerkesztő, szerkesztő és fotográfus az Új Tükörnél, később a Színházi Életnél, megszűnésük után pedig képügynökség-vezető volt. Munkássága elsősorban a magyar kulturális élethez, kiemelten a magyar színházi fényképezéshez köthető. Mára már ikonikussá vált felvételeinek sokaságát őrzi az MTVA/MTI archívuma. Mindazok, amik nem oda kerültek, most a Nemzeti Múzeum történeti képtárát gazdagítják, olyan kiválóságokkal együtt, mint például Ács Irén, Vadas Ernő, Miklós Jutka, Langer Klára képei. Itt őrzik majd a képeket a jövő nemzedéke számára, akik ezekből hitelesen ismerhetik meg, milyen volt a magyar színjátszás a hetvenes – nyolcvanas években.

 Keleti Éva képei egy szóval jellemezhetők, valamennyi szívhez szóló – mondta el róluk Mácsai Pál színművész és az ő szavait idézte a kiállítás kurátora, Szarka Klára fotótörténész, az életmű gondozója is. Ezek a képek összekapcsolnak embereket és korokat. A közelmúltat a mával. A gyűjtemény a Nemzeti Múzeum számára azért is különösen értékes, mert az itt látható 85 fotográfia még sehol kiállításon nem szerepelt, és ami még ennél is jelentősebb, az alkotó az 1976 után készített felvételeinek eredeti negatívjait, diáit - amelyeknek többsége nem publikált – 2015-ben a múzeumnak ajándékozta. A kiállítás címe, a „Kontakt”, többértelmű. Egyrészt jelenti azt a papírcsíkot, amit a negatívról közvetlenül másoltak, hogy a nagyításokhoz arról válogassanak, de jelenti a kiépíthető kapcsolatot emberek, valamint a jelen és a jövő között is.

 Érdekessége a kiállításnak, hogy a képaláírásokat is a fotós szerkesztette. Személyes, szubjektív benyomásokon alapulnak. Gesztesi Károlyról például ez áll majd az 1988-ban készült kép alatt: „A bulvársajtó egyik kedvence. Kazimir Károly fedezte fel a színpad számára. Dzsessz-zenészként tengerjáró hajókon játszott, mert nem bízott színészi önmagában. Arról is híres, hogy sok felesége volt.” A képeken átsüt a fiatalok szeretete. Nagyon jól látszik ez az érzés a kiállítás címképének választott és a szórólapon is szereplő fotón, melyről Zsótér Sándor nevet ránk „kiscsikó” korából. Sétálgatva a képek között nagyon sok szép, lírai pillanatban lehet részünk, elsősorban a színház, de a tánc világából is. Noha a bemutatott képek színpadi művészekről készültek, ebből a kiállításból kirajzolódik Keleti Éva emberi és fotográfusi portréja is.

A múzeum időpillanatokat őriz – mondta el a képek bemutatásakor Lengyel Beatrix történész, muzeológus, a kiállítás múzeumi kurátora, a történeti fényképtár vezetője. A Keleti Éva által a múzeumnak adományozott anyagban 1229 különböző fotóriport szerepel, ami összesen kilencvenezer(!) negatívkockát jelent. Ennyi időpillanatot őrzött meg és tesz számunkra tanulmányozhatóvá. Fénnyel írott történelem ez Magyarország történetéről. Valamennyi szeretetteljes művészi fotográfia, ábrázolása annak a munkának, amit a színészek alkotó folyamatként élnek át, és amit a következő korszakok majd hasznosíthatnak. Látjuk, hogy az elmúlt húsz évben a digitális fotózás milyen hatalmasat változott – képek keletkeznek és elmúlnak – nem tudjuk, hogy utánunk milyen technikák következnek majd. Mindenesetre, egy meghatározott időszakra vonatkozóan lesz mihez nyúlniuk a kutatóknak.

 Gazdag tárháza a rendszerváltást megelőző és követő éveknek, és aminek a jelentősége az idő múlásával csak növekedni fog. Hiszen a múzeum újra és újra előveszi majd, értelmezi és különféle módon a közönség számára láthatóvá, ismertető erejűvé teszi ezeket a felvételeket. Ma még feltáratlan információk lesznek megismerhetők, a felvételek történeti, fotótörténeti kapcsolatai lassan bontakoznak majd ki, az egymást követő korszakok kíváncsisága, érdeklődése mentén. A képeken nagyon sok olyan arcot is láthatunk, akik még közöttünk vannak, aktív művészek, szeretjük őket, a kedvükért megyünk el a színházba. A múlt és a jelen együttese el is gondolkodtató. A régi „nagyokról” nem mondtuk, hogy sztárok, pedig igazán kiemelkedő, jelentős művészek voltak. Ma pedig percéletű TV-műsorokban pillanatokra feltűnő arcok tulajdonosait másnap már sztárként emlegetik. Nincs ez így jól és az értékek helyretételében talán ez a kiállítás is segíthet. A múzeumban négy alkalommal, szombat délelőttönként Keleti Éva tárlatvezetést is tart, emellett november 13-án beszélgetést szerveznek a fotográfus és színművészek részvételével. A kiállítás a Nemzeti Múzeumban november 20-án zárul, meglepetés filmvetítéssel.

www.mnm.hu

Kapcsolódó témák

Születésének századik évfordulójára emlékezve, kiállítás nyílt Zirkelbach László festőművész alkotásaiból Budapesten, a XIII. kerületi József Attila Művelődési Központban. A tárlat, melynek látogatása díjtalan, január 8-ig lesz nyitva.

Két bolgár művész, egy szobrász és egy festő alkotásaiból nyílt közös kiállítás a budapesti Bolgár Kulturális és Tájékoztató Központban. Kettőjük együttes bemutatkozása cseppet sem véletlen, művészi felfogásukban ugyanis határozott rokonság figyelhető meg.

A budapesti Koreai Kulturális Központ látogatói már megszokták, hogy az itt megrendezett kiállítások mindig valamilyen különlegességet állítanak a középpontba. Nincs ez másként most sem, az Eszterházy Károly Egyetemmel közösen létrehozott, és december 16-ig látható YATOO című kiállítás esetében sem.

A Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításain a 19. századi anyag mindig is fontos helyet foglalt el az épület legreprezentatívabb, első emeleti termeiben. Harminc év után ezt az állandó kiállítást most új szempontok szerint újrarendezték. Ráadásul a jól ismert remekművek mellett, közel egyharmad részben, olyan alkotásokkal is bővült, amelyeket eddig csak ritkán láthatott a közönség.

A szakembereket és a közönséget is egyaránt meglepő eredmény született a 2016-ban már huszonnegyedik alkalommal meghirdetett, „Az év természetfotósa” pályázat értékelése során. A pályázat történetében mind ez idáig soha nem fordult elő, hogy a rangos szakmai versengés úgy a felnőtt, mint az ifjúsági kategóriában kettős győzelmet hozott volna!

Blog ajánló
Városlátogatások Ismerkedés Linz városával
Ismerkedés Linz városávalA település említésére azonnal a nálunk is kedvelt sütemény jut eszembe. Próbáljuk jobban megismerni ezt a Duna festői ölelésében fekvő szép várost.A történelme a kelta időkre nyúlik vissza, akik Lentos néven alapították a mai Linz elődjét. Később a rómaiak Lentia (Csónak) névre keresztelték a települést, mely a 19. századig csupán néhány háztömbből és a várból állt.Linz ausztriai iparváros, ma is fontos gazdasági központ, a felső-ausztriai tartomány székhelyeként a harmadik legnépesebb osztrák város, mely az elmúlt évtizedekben látványos átalakuláson ment keresztül.Linz a változások városa, ahol azonos hangsúlyt kap a tudomány, a művészet és a fejlődés. 2014-ben a város elnyerte az UNESCO-tól a Médiaművészetek városa címet is. A számos érdekesség mellett Európa egyik legmodernebb technológiai központja is itt található. Linznek saját hegye is van, az 537 méter magas Pöstlingberg. A hegytetőn emelt búcsújáró templom egyik nagy bástyájában mesevasutat rendeztek be a gyerekeknek.Kedvező időben érdemes a város felülnézetben is megtekinteni, de ehhez nem kell sárkány-repülni vagy helikopterrel körözni, elegendő csupán felsétálni a Passage bevásárlóközpont lépcsőjén, és máris a város háztetőin vezető sétaúton találjuk magunkat. A kémények magasságából pazar a kilátás az óvárosra. A belvárosban gyönyörű, barokk épületeket láthatunk. A főtér (Hauptplatz) Európa egyik legnagyobb tere. A tér középpontjában az 1716-ban felállított, 26 méter magas Szentháromság-szobor áll, a tetején aranyozott alakokkal, melyet pestisoszlopként is emlegetnek a szörnyű járvány mementójaként.Az Alter Dom Linz legnagyobb temploma. A barokk székesegyház a 17.-ik században épült.  Robusztus, égbenyúló tornyai között Szent Ignatius szobrát láthatjuk. A templombelső fából faragott szószéke és orgonája fantasztikus látvány.A püspöki templom, a Neuer Dom Ausztria második legmagasabb temploma, neogótikus tornya 134 méterre nyúlik az ég felé. Csodálatosan díszített, festett üvegablakainak egy része a második világháború alatt megsemmisült, ezeket kortárs művészek renoválták nagyszerűen.Linzben járva, feltétlenül kóstoljuk meg a város egyik jelképét, a hagyományos linzer tortát. A sütemény egy kicsit más, mint az itthoni linzerek, a töltelékben többek között mandula és dió is található. A mai gyerekek már a kor szellemének megfelelően "lézer tortának" hívják.Érdekesség, hogy egész Felső-Ausztriában tilos a városokban füvet nyírni, a méhek érdekében. A városban számtalan méhkaptár található, többnyire a házak tetején, és a különleges becsben tartott méhek érdekében vágják ritkábban a vadvirágokkal teli közterületek zöldjét.Nézzünk meg egy videót: https://www.youtube.com/watch?v=waP41ecrG70                                                                                                   By vinpet
Partnereink


Keress bennünket a Facebookon!