2020. január 23. csütörtök, Zelma, Rajmund és Emerencia napja
Kis kiállítás, nagy történet
Révay András
2017.10.21 18:47
Madarász Viktor (1830 – 1917) halálának centenáriuma alkalmából a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria kamarakiállításon emlékezik meg a magyar történelmi festészet egyik vezéralakjáról. A 2018. február 18-ig látható tárlat olyan, publikálatlan, a párizsi levéltárakban frissen végzett kutatásokra épül, amelyek nyomán Madarász Viktor egyik kultikus fő művét új megvilágításban tárhatják a közönség elé, legproduktívabb, párizsi korszakának bemutatásával.

 Madarász 1859-ben, Párizsban festette a Hunyadi László siratása című festményt, amivel azonnal felhívta magára a figyelmet. A Pesti Műegylet kiállításán a Napkelet című újság kritikusa a „teremtő lángészt” ünnepelte benne. A kor francia romantikájának légkörében festett kép emblematikus fő műve nemcsak a Madarász-életműnek, de a XIX. századi magyar történeti festészet egészének is. A „magyar Pietà”-nak is nevezett festmény a nemzeti passiótörténet egy fejezetét ábrázolja és mint ilyen, fontos szerepet töltött be századában a nemzeti öntudat megerősítésében. Mindez hozzájárult ahhoz, hogy a kép nemzeti kultuszképpé, a közös magyar képi emlékezet mindenki által ismert, szinte ikonikus darabjává váljon. Az alapos restaurálásnak köszönhetően a műtárgy most teljes pompájában látható.

 A kép két évvel később külföldön is nagy sikert aratott. A párisi Szalon zsűrije éremmel jutalmazta. A kiállítás ezt a művet járja körül, az elmúlt évek kutatási eredményeinek alapján. Az osztrák önkényuralom ideje alatt fellendülő magyar történelmi festészet, a nagy presztízsű párizsi képzőművészeti főiskola és a párisi Szalon, valamint a festmény különféle képi és szöveges reprezentációinak, változatainak – vázlatok, redukciók, nyomatok – tükrében. Hunyadi László halálának és gyászolásának balladai hangvételű ábrázolása tíz évvel az 1848-49-es Szabadságharc leverése után aktuális tartalommal telítődött: Habsburg-ellenes politikai állásfoglalást jelentett. A jogtalanul kivégzett nemzeti hős 1848 eszméjének megtestesítőjévé, a 49-es áldozatok jelképévé vált.

 Az utóbbi évtizedekben a XIX. századdal való tudományos, művészettörténeti foglalkozás új színben tüntette fel ezt az eddig kicsit monolitnak gondolt évszázadot. Nagyon sok új hangsúly született – állapította meg a kiállítás megnyitásakor Szücs György, a Magyar Nemzeti Galéria tudományos főigazgató-helyettese. Ebben a sorban nagyon fontos pillanat Madarász Viktor kiállítása, amiről bátran elmondhatjuk: kis kiállítás, de nagy történet! A Magyar Nemzeti Galéria mintegy negyven festményt és félszáz kisebb-nagyobb grafikai munkát őriz tőle, tehát teljes áttekintésünk van a kissé egyenetlennek tartott életművéről. Mint számos más kortársának, az ő életének is meghatározó eseménye volt az 1848-49-es Szabadságharcban való részvétel. Olyannyira, hogy kardját és mentéjét megőrizte, a sírjába is maga mellé rakatta mindkettőt. Látható, hogy egész életében ez a függetlenségi, Habsburg-ellenes szemlélet nyomta rá bélyegét munkásságára. Később a bécsi Akadémián tanult neves mesterektől – ekkor készültek első történelmi tablói - de igazi kiteljesedését Párizs hozta el. Legfontosabb – nemzeti tematikájú – főművei itt születtek.

 Ennek a tárlatnak a középpontjában a Hunyadi László siratása című nagy - a gyerekkori iskoláskönyvektől kezdve, a bélyegkiadáson át, a képeslapokig – hatalmas mennyiségben sokszorosított, szinte mindenki által ismert alkotása áll. Kisebb vázlatokkal, redukciókkal, keletkezésének történetét is bemutatja. Szembenállását a hatalommal jól mutatja Dózsa Györgynek két módon is megfestett képe. Az egyik példány a Budapest Történeti Múzeumban, a másik a Temesvári Múzeumban található. A képeket felirattal is ellátta. Az egyiken „A szabadság hőse és mártírja” latin nyelvű felirat áll, a másikra magyarul írta, hogy „A pórkirály”. A kiegyezés időszakában eléggé markáns üzenet Párizsból Magyarországnak ez a két Dózsa ábrázolás és a későbbiekben különböző reprodukciókban szintén széles körben elterjedt „Petőfi halála”. Számunkra most ez a kép, a Hunyadi László siratása, egy kicsit több, mert a korszak művészettörténetéről is szól, Madarász Viktorról is szól és az évfordulón túl, talán ráirányítja a figyelmet arra, hogy a kevéssé ismert vagy kevéssé fontosnak tartott életművek kutatása legalább annyira izgalmas és mindenki számára annyi új szempontot tud hozni, mint a „sztár” nevek viselőinek bemutatása.

 Egyes kiállítások csak arra valók, hogy bizonyos „nagy nevek” segítségével bevonzzák a közönséget a múzeumba, más – bátrabb - kiállítások viszont azért nyílnak meg, hogy a múzeum meglévő értékeire, gyűjteményének szépségeire hívják fel a figyelmet –mondta el Olivia Voisin, a Musée des Beaux-Arts d’Orléans igazgatója, a Madarász kiállítás megnyitásakor. Ez a mostani ráadásul olyan alkotó köré szerveződik, aki egyik létrehozója az országaink közötti művészeti kapcsolatoknak. Ő volt ugyanis az egyik első magyar művész, aki Franciaországba jött tanulni. Mestere, a korának egyik leghíresebb, romantikus festő tanára, Léon Cogniet volt. Ezen kívül ő az első magyar festő, aki a párizsi Szalonban bemutatkozott, és az első, aki ott valóban sikereket ért el, mint a történeti festészet korabeli művelőinek teljesen egyenrangú társa. Így tudta elhozni Magyarországra azt a tudást, ikonográfiát, festészeti látásmódot, ami addigra az egész generációjában elterjedt. Elég csak ezt az egyetlen képét megnézni, hogy rájöjjünk, milyen fontos szerepet töltött be Madarász Viktor a XIX. századi festészet történetében.

A kiállítás érdekessége Madarász Viktor francia mesterének, Léon Cogniet-nek az Orleans-i Musée des Beaux-Arts-ból kölcsönzött festménye, amely szintén egy siratási jelentet ábrázol. Az esemény a görög mitológiából ismert: Briszéisz Patrokloszt siratja. Cogniet a francia Akadémia egyik professzora volt, festőgenerációk nőttek fel a keze alatt. Magánműterme az egyik legkeresettebb volt Párizsban. Népszerűségét annak köszönhette, hogy nem erőltette rá stílusát tanítványaira, hanem hagyta őket saját modorukban kibontakozni. Budapesten most bemutatott – 1815-ben készült - képe a trójai háború egy eseményét örökíti meg. A kép kompozíciója a klasszicista elvekhez hűen színpadias: azt a feszült pillanatot ábrázolja, amikor Akhilleusz előlép, hogy megbosszulja barátja halálát.

Kapcsolódó témák

Két bolgár művész, egy szobrász és egy festő alkotásaiból nyílt közös kiállítás a budapesti Bolgár Kulturális és Tájékoztató Központban. Kettőjük együttes bemutatkozása cseppet sem véletlen, művészi felfogásukban ugyanis határozott rokonság figyelhető meg.

A budapesti Koreai Kulturális Központ látogatói már megszokták, hogy az itt megrendezett kiállítások mindig valamilyen különlegességet állítanak a középpontba. Nincs ez másként most sem, az Eszterházy Károly Egyetemmel közösen létrehozott, és december 16-ig látható YATOO című kiállítás esetében sem.

A Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításain a 19. századi anyag mindig is fontos helyet foglalt el az épület legreprezentatívabb, első emeleti termeiben. Harminc év után ezt az állandó kiállítást most új szempontok szerint újrarendezték. Ráadásul a jól ismert remekművek mellett, közel egyharmad részben, olyan alkotásokkal is bővült, amelyeket eddig csak ritkán láthatott a közönség.

A szakembereket és a közönséget is egyaránt meglepő eredmény született a 2016-ban már huszonnegyedik alkalommal meghirdetett, „Az év természetfotósa” pályázat értékelése során. A pályázat történetében mind ez idáig soha nem fordult elő, hogy a rangos szakmai versengés úgy a felnőtt, mint az ifjúsági kategóriában kettős győzelmet hozott volna!

2016.10.30 20:35

Melyik városban van hazánk egyetlen diadalíve, hol találtak nálunk múmiákat, hová érkezett annak idején az első vonat, az első dunai gőzhajó és az első villanyvonat? Hol van Magyarországon a legnagyobb tokaji bor gyűjtemény? Mindezeken kívül még számos hasonló kérdést tehetünk fel, de talán már ennyiből is kitalálható: Vácról van szó.

Blog ajánló
Egy nap a városban A jövő kocsmájában jártam, de tényleg, ilyen lesz - Schrödinger macskája
Amikor a jövő kocsmájáról beszélek, nem valami futurisztikus izé jár a fejemben. A jövő kocsmája a fejemben energiatakarékos, tehát sötét. A piák baromi drágák, mert már csak a tisztességesen elkészített piákat lehet eladni, valamint a távolról érkező, egzotikus piák utaztatási költsége különadóval sújtott. A jövő kocsmájában karcos blúz szól az alacsony fogyasztású USB-s hangszórókból. Az asztaloknál alig valaki, akik mégis ott ülnek, a létezés mibenlétén merengnek, vagy verseket olvasnak. Itt jártam én a minap. Pont itt. A Schrödinger macskája pub a Kertész utcában van, ami így télen - meg egyébként nyáron is - eléggé kimarad a turista-fősodorból. Sok itt a lehúzott roló, a közepes vendéglátóhely (NEM az M étteremre gondolok, ők például szuperek). Az utca sötét és - ha esik az eső - nyirkos. A lehelet csíkot húz utánam, ha hideg van. Lábam fázik, ha nincs rajtam meleg cipő. Ebben a sötét utcában van egy pub, ami nagyon is beleilleszkedik ebbe a negatív fénykavalkádba a maga erőteljes módján. A Schrödinger macskája pubot alig vesszük észre, pedig nagy üvegtáblák engednek betekintést a benti ürességre. Persze, benyitok. Miért is ne? A belső dizájn egyébként tetszetős. Jól néz ki a nyerstégla a ráccsal, jó minőségűek az asztalok, hátul gyerekzáras gyerekajtó biztosítja, hogy kiskorúak véletlenül se jussanak hozzá a piához. A felnőttek át tudják lépni, persze.  A pult mögött létrázható polcokon rengeteg egzotikus pia. Rögtön egy a távoli Mauritiusról érkező itallal nyitunk, a rumot természetesen egy kihalt állatról nevezték el. Mi sem illik jobban egy kocsmához, a jövőből. A Lazy Dodo nagyon kellemes ital, hosszan marad a szájban és a pohárban, gyümölcsös-élénk. Ha pedig az ok-okozat mentén egy szinttel feljebb haladunk, és a világ problémáit még jobban felfedezzük, akkor csak kilyukadunk a 20 éves Dictator mellett. Ebből is kérünk egyet, vastag, szivarfüstös ital, bőven a hordó, de nagyon szép egyensúlyba hozva. Igazi kortyolgatós rum, olyanoknak is, akik nem tudják elképzelni, hogy apró kortyokban élvezzék a nagy töménységű italokat. Egy világ nyílik meg ezzel számotokra! A két ital darabja a 3000 forintot nyaldossa, de lehet kapni gin-tonicot is, majdnem 5000-ért. A hely specialitása ugyanis ez, kézműves tonicok, különleges, távoli vidékről érkezett ginek egymásra hatása olyan terület, amivel korábban már én is kísérleteztem, és tényleg az egyik legizgalmasabb irány, amit a fenszi koktélokat nem kedvelők is élvezhetnek keverék fronton. A hely tulajdonosa, Martin egyébként nem volt bent ezen a napon, így egy kedves kollégája segített választani, rumokban mondjuk nem volt annyira képben. Nem baj, a blogon élményekről írunk, nem riportokat készítünk, így simán belefért ez. Egyébként Martin nyilván tud pluszt nyújtani, ahogy a helyre rendszeresen szervezett koncertek is. Ja, és ígértem még filozófiát: ezt én szolgáltattam. A hely szelleme és a rumok annyira megihlettek, hogy barátomnak hosszan kifejtettem, miszerint szinte biztos vagyok benne: ha nincsenek élőlények, nincs jelen sem, szükségszerűen pedig az univerzum sem képzelhető el térként, így aztán nem lehet más, csak illúzió. Hétköznap volt. Schrödinger macskája pubCím: 1073 Budapest Kertész utca 42-44
Egy nap a városban Hivatalosan is gőzgombóc-őrület van Budapesten, a kínálat nagyon szűk
Lehet, hogy lemaradtál róla, de a helyzet az, hogy kitört a gőzgombóc-láz. Nem tudni, hogy a síelős szezonnak köszönhető-e, hogy a hütték csemegéjét kívánja a budai-pesti nép, mindenesetre ez az igazság. Kevés hely árul gőzgombócot, én konkrétan kettőről tudok. Az egyik az Édesmindegy, ahol a Facebookra hivatalosan is kiírták, hogy naálljonmegamenet, akkor mostantól csak előrendelésre lehet gőzgombócot rendelni, nyilván azért, mert különben mindent felzabálnánk egy perc alatt, és nem maradna másoknak. A másik ilyen hely a Másik Bolt a Kós Károly téren, a Wekerle telepen. Tudom, megint róluk írok, biztosan meg is kapom értem a magamét. De mit tegyek, ez a helyzet, törzsvendég lettem annak ellenére, hogy vagy ötven kilométerre lakom tőlük. De egy olyan helyet nem lehet nem szeretni, ahol a dió piros, a cseresznye sárga, a falon pedig ott vannak a történelmi személyek utolsó órái, régi villákkal ábrázolva (nyakazás, vaddisznó ésatöbbi). A gőzgombócról elmondok néhány, és egyáltalán nem evidens dolgot. Az egyik az, hogy lehet házilag fabrikált, kondérra tett szúnyoghálóval, meg az azt lefedő fedővel kísérletezni, de ha nagyban akarod űzni, akkor venned kell egy gombócgőzölőt. Ennek ára 400-500 ezer forint között van, és nem valami kifinomult cucc. Alul egy tálban fő a víz, felül a gőze bejárja az üveggel leválasztott, rácsokkal szabdalt teret. Senki nem tudja, miért 400 ezer forint mindez, hacsak az nem, aki megélt már ilyen gőzgombóc-mániát, mint ami most van a fővárosban. Főleg ha azt nézzük, hogy a gép nem képes minden körülmények között meggőzölni tésztát, simán nyersen hagyja, ha nem ügyeskedünk. Hogy lehet ez? Úgy, hogy az ilyen gépek nagy része fagyasztott, előre elkészített gőzgombócokat melegít csak fel, mint a hütték csemegéit. Fábi, a Másik Bolt tulajdonosa természetesen beszerzett használtan, olcsóbban két ilyen szerkezetet. Eleinte itt is a szúnyoghálós módszerrel kísérleteztek, de egy idő után tudták, hogy ez nem mehet tovább, ha naponta szeretnének ötnél több embert is kiszolgálni (volt is kétfelvonásos botrány is már a boltban, amiért elfogyott a gőzgombóc, mire a város másik feléről odazarándokolók odaértek). “Mennyi idő alatt hozza vissza az árát egy ilyen gép?” - kérdeztem. “Két nap” - válaszolta gondolkozás nélkül Fábi. Vendéglátóiparról beszélünk, a két éves megtérülések birodalmáról. Persze a Másik Boltban nem fagyasztott gombócokat melegítenek, mint minden jó helyen, itt is a jó alapanyagokról és a kísérletezésről szól a dolog. A hagyományos gőzgombócban nagyon sűrű és savas-ízletes szilvalekvár, ráöntve édes, behízelgő vaníliasodó és mák / karamell foglal helyet, a tészta pedig egyszerre nyúlik és tartja magát, baromi jó cucc. 1500-rt az alap verzió, de van többféle édes is. CSAK HÉTVÉGÉN készül, szombat déltől vasárnap este hatig lehet gőzgombócolni, előtte hívjátok fel a boltot, nehogy lyukra fussatok. De jó hír, hogy hétvégén a boltban olyan élet van, olyan jó hangulat, hogy érdemes is ellátogatni ekkor külön, a hely általános hangulatáról itt írtunk. A Másik BoltCím: 1192 Budapest  Kós Károly tér 13.
Városlátogatások Egy nap Splitben – One day in Split
Egy nap Splitben – One day in SplitHorvátország második legnagyobb városa, Közép-Dalmácia igazgatási és gazdasági központja. Az ókori város számos gyönyörű látnivalót kínál az érdeklődők számára.Egy kis történelem:Történészek szerint a település neve a görög aszpalathosz (tüskebokor) szóból származik és némi római hatásra lett az olasz Spalato, végül ez módosult Split-re. A római uralmat megelőzően görögök lakták a helyet, de igazi várossá Diocletianus római császár idején vált. Az uralkodó hatalmas palotát építtetett a tengeröbölhöz, melyet a négy égtáj felől a Tengeri, az Arany, az Ezüst és a Bronz kapun keresztül lehet megközelíteni. Lemondása után a császár ide vonult vissza, itt töltötte „nyugdíjas” éveit. Az impozáns épületerőt sugárzott és biztonságot jelentett, ezért egyre többen telepedtek meg itt.A palota körül alakult ki a későbbi város, melynek fordulatokban gazdag történelme során többször is kapcsolódott a magyar történelemhez. 1105-ben a város behódolt Könyves Kálmán magyar király előtt, aki katonai beavatkozás nélkül szerezte meg az uralmat. A magyar uralkodó esküt tett Split szabadságjogainak a megtartásáról, a város polgárai pedig hűséget fogadtak a magyar királynak.Később Velence foglalta el a várost, majd II. Béla hadjáratát követően közel harminc évig újra magyar fennhatóság alá került Split. A tatárjárás idején ide menekült IV. Béla, itt vannak eltemetve leányai, Katalin és Margit.Látnivalók:Split óvárosa lényegében az egykori Diocletianus-palota falai között található. Az egész történelmi negyed felkerült a Világörökség listájára.A történelmi falak között is eluralkodott a mediterrán hangulat, a belváros szűk, labirintusszerű utcáin és sikátoraiban pezsgő élet zajlik. A kétezer éves műemlékek között számos kiülős étterem, kávézó és pizzéria működik, ahol ki lehet próbálni a helyi ételkülönlegességeket és a hűsítő söröket. A pénztárcánkra nem árt vigyázni, itt nem is annyira zsebtolvajoktól kell tartani, a helyi árak olyanok, hogy az gondolja az ember, hogy a császári palota felújítására gyűjtenek.Apropó, mit gondolsz, hogy Horvátországban miért isznak a turisták szinte kizárólag bort vagy sört? bor – vino - sör – pivo - üdítő - osvježavajuće piće.A kikötő is pazar látvány nyújt, érdemes itt is egy kellemes sétát tenni.Nézzünk meg egy videót: https://www.youtube.com/watch?v=apUvj5aoipY                                                                                              Készítette: vinpet
Városlátogatások Kefalonia
Kefalonia, az érintetlen természet csodájaKefalonia a Jón tenger legnagyobb szigete, melyet már Homérosz is megemlített az Iliászban. A zöldellő hegyekkel és dombokkal tarkított sziget az elmúlt évszázadokban volt török, velencei, angol, francia uralom alatt, majd 1864-ben csatlakozott Görögországhoz.Szinte minden turisztikai tájékoztató hangsúlyozza, hogy itt forgatták Louis de Bernières angol író regényéből készült, „Corelli kapitány mandolinja” című filmet Nicolas Cage és Penelope Cruz főszereplésével. A forgatási helyszínek Sami város kikötője valamint Komitata falu voltak. A fővárosban látható egy katona szobor, melyet előszeretettel fényképeznek a látogatók, de az nem a híres kapitányt ábrázolja.Kefalonia a csend a béke szigete, még nem árasztották el a turisták, ezért kiválóan alkalmas pihenésre, kikapcsolódásra. A sziget természeti látványosságai a Kathavothres víznyelő a káprázatos Melissani tavasbarlang és a Drogarati cseppkőbarlang is részei a sziget természeti kincseinek.Argostoli:Argostoli, a főváros trópusi hangulatú pálmafákkal övezett főutcáján egymást érik az éttermek, kávézók és ajándékboltok. Itt található a sziget legnagyobb kikötője, mely óceánjáró hajókat is képes fogadni.A kikötő fekete és fehér gyöngykavicsokkal kirakott parti sétánya minden napszakban gyönyörű. A halászok itt kínálják frissen fogott zsákmányukat eladásra.Sétáljunk vagy kis-vonatozzunk a fővárosban:Nézzünk meg egy videót a városról és hallgassuk meg a kikötőből elhajózó óriáshajó búcsúdalát.https://www.youtube.com/watch?v=AoS3lDAToYIhttps://www.youtube.com/watch?v=VQ_jiVA4HR8                                                                                                              By vinpet
Partnereink


Keress bennünket a Facebookon!