Az Európa Kulturális Fővárosa cím odaítélését Melina Mercouri, a világhírű görög színésznő, énekesnő, politikus, később kulturális miniszter kezdeményezte 1983-ban. Néhány változtatás után, 2007-től kezdve évente két város osztozik a címen. A Türk Világ Kulturális Fővárosa cím – a TURKSOY javaslatára – 2012 óta létezik. A TURKSOY a Türk világ egyik legnagyobb nemzetközi kulturális szervezete, melyben minden türk nyelvű, illetve kultúrájú ország képviselteti magát, ezáltal a világ legjelentősebb nemzetközi kulturális szervezetei közé tartozik. Hivatalos neve: A Türk Kultúra Nemzetközi Szervezete (Uluslararası Türk Kültürü Teşkilatı), rövidítése, a TURKSOY összetett szó, a türk és a soya = ősök kifejezésekből áll. Főtitkára, Raev Sultan, Kirgizisztán korábbi kulturális minisztere, a budapesti rendezvényen elmondta: a TURKSOY javaslata a cím megalapítására, a 2010-ben, Isztambulban megrendezett Türk államok elnökeinek 10. csúcstalálkozóján hangzott el.
.jpg)
Ez a program összehozza azokat a költőket, írókat, zeneszerzőket, festőket, fotósokat és más művészeti ágak művelőit, akik városaink, kulturális és művészeti képviselői, ezen kívül pedig egyedülálló hozzájárulás a kulturális integrációhoz. Az elmúlt öt évben fontos erőfeszítéseket tettek a türk világ kulturális fővárosai és az európai kulturális fővárosok közötti kölcsönhatás fokozása érdekében. Évek óta tartó erőfeszítéseik éppen tavaly pozitív eredménnyel jártak és rendkívül magas szintet értek el. Ekkor Khiva, a türk világ kulturális fővárosa 2020-ban és Fiume - 2020-ban Európa Kulturális Fővárosa - között együttműködési megállapodás jött létre. A főtitkár hangsúlyozta: nagy örömünkre szolgál, hogy országaink és régióink között lendületet vett a városdiplomácia. Reméljük, hogy ez a folyamat magasabb szinten folytatódik 2023-ban Veszprém és Shusha között.
Idén Törökország egyik legelőkelőbb városában, Bursában lobog a Türk Világ Kulturális Fővárosa zászlaja, amely eddig kilenc, kulturális, történelmi, építészeti és természeti szempontból kiemelkedő városban lobogott, hét olyan országban, ahol türk népek élnek. A város története 8500 évre tekint vissza, Bursa volt az Oszmán állam első fővárosa, a kínai fűszerút és selyemút mentén fekszik, de különlegessége nem csak ebben áll. A történelme során ott felbukkant, különböző civilizációk gazdag örökségét hordozza. Természeti szépségnek, tiszta vizeknek, irodalomnak, nyárnak és ápoltságnak, gasztronómiai érdekességeknek otthona. Egyike a legmagasabb életminőséget kínáló törökországi városoknak. A római kor óta használt gyógyfürdők ma is működő részei az egészségügyi központoknak.
Az oszmán időszakban Bursa volt a legfontosabb selyemforrás. Iránból és Kínából kapta a selymet, melyet aztán helyben dolgoztak föl kaftánok, párnák, hímzések és más selyemből készült ruhaneműk és dísztárgyak készítéséhez. Az egyes anyagok elkészítéséhez arany és ezüst szálakat is felhasználtak, ami rendkívül drágává tette az itt készülő luxuscikkeket, hiszen a selyemfonálra kézzel tekerték fel a hihetetlenül vékony ezüst illetve aranyszálakat. Selyemgyártás Bursában is folyt. A Yunus Emre Török Kulturális Intézetben megtartott bemutatón jelen voltak török kézművesek, közöttük egy ősi technikával, kézzel működő selyemszál gombolyítót is láthatott a közönség. A bemutató látogatói néhány édességet is megkóstolhattak. Bursában híresek a gesztenyéből készült édességek és az itteni iskender kebabot a legjobbak között tartják számon.
Két bolgár művész, egy szobrász és egy festő alkotásaiból nyílt közös kiállítás a budapesti Bolgár Kulturális és Tájékoztató Központban. Kettőjük együttes bemutatkozása cseppet sem véletlen, művészi felfogásukban ugyanis határozott rokonság figyelhető meg.
A budapesti Koreai Kulturális Központ látogatói már megszokták, hogy az itt megrendezett kiállítások mindig valamilyen különlegességet állítanak a középpontba. Nincs ez másként most sem, az Eszterházy Károly Egyetemmel közösen létrehozott, és december 16-ig látható YATOO című kiállítás esetében sem.
A Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításain a 19. századi anyag mindig is fontos helyet foglalt el az épület legreprezentatívabb, első emeleti termeiben. Harminc év után ezt az állandó kiállítást most új szempontok szerint újrarendezték. Ráadásul a jól ismert remekművek mellett, közel egyharmad részben, olyan alkotásokkal is bővült, amelyeket eddig csak ritkán láthatott a közönség.
A szakembereket és a közönséget is egyaránt meglepő eredmény született a 2016-ban már huszonnegyedik alkalommal meghirdetett, „Az év természetfotósa” pályázat értékelése során. A pályázat történetében mind ez idáig soha nem fordult elő, hogy a rangos szakmai versengés úgy a felnőtt, mint az ifjúsági kategóriában kettős győzelmet hozott volna!
Melyik városban van hazánk egyetlen diadalíve, hol találtak nálunk múmiákat, hová érkezett annak idején az első vonat, az első dunai gőzhajó és az első villanyvonat? Hol van Magyarországon a legnagyobb tokaji bor gyűjtemény? Mindezeken kívül még számos hasonló kérdést tehetünk fel, de talán már ennyiből is kitalálható: Vácról van szó.
