2019. július 17. szerda, Endre, Elek és Dzsesszika napja
Lelkek rezdülései
Révay András
2018.08.09 22:39
Két művész kiállítása nyílt meg egyazon napon, Budapesten, az Unio Galleryben. Az egymást már régóta jól ismerő Radványi Ildikó és Stonawski Tamás festőművészek tárlatát október 6-ig láthatja a közönség a City Hotel Unio területén működő kiállítótermekben.

 Radványi Ildikó műveit megismerve festői stílusát leginkább a klasszikus realizmus jellemzi – mondta el róla a megnyitón Putnoki A. Dávid, az Unio Gallery művészeti vezetője. Az élet jelenségei, a tájak, csendéletek, a környezetében látottak ihlették festményeit. Művészi érzékenységgel fogalmazza meg választott témáit. Festészetének talán legkiérleltebb munkája a Kraszna híd alatt, Este a töltésen, Szatmári templomút, Bükk, Terrakotta csendélet, Ősz-kövek, És mégis élet, melyekben a témákat rendkívüli érzékkel, finomsággal jeleníti meg. A festőművész a kiállított műveivel voltaképpen a lelkét mutatja meg a közönségnek. Az igazi műalkotást az különbözteti meg az utánzott, amatőr pacsmagolásoktól, hogy a látottak jó érzéssel maradnak meg bennünk, ugyanis a műalkotás nem más, mint a szép rezgésének megörökítése.

A képeket látva alig hisszük el, hogy Radványi Ildikó festői pálya futása mindössze négy éve kezdődött el. Persze azért ez így nem egészen igaz! A rajz és a festés iránti vonzódása már az általános iskolai rajzszakkörben is megmutatkozott. Megtanulta a grafit, vízfesték, szén, linómetszet technikáját. A Fővárosi Állatkertbe járt rajzolni, ahol a bölény volt a kedvenc témája. Pályaválasztása idején - többek között - foglalkozott az iparművészeti gimnázium gondolatával is, de végül is matematika-fizika tagozatra vették fel, később vízépítő-mérnöki diplomát szerzett. A mérnöki képzésben is volt szabadkézi rajz, de az igazán hasznos, az ábrázoló geometria volt, ami segítette a térlátását, a perspektíva ábrázolást. Eleinte önállóan dolgozott, majd másfél év óta Mátészalkán, a helyi Művészeti Iskola rajz szakára is eljár hetente, ahol Szabó Károly művésztanár ad iránymutatást. Jelenleg pedig Stonawski Tamás festőművész tanácsait meghallgatva festi műveit.

Képei főleg akril- és olajtechnikával készülnek, vászonra és farostra egyaránt fest. A kis, közép méretű képek között megtalálhatók a nagyobb méretű munkák is, ezekből is látható néhány ezen a tárlaton. A festményekből intenzíven árad az alkotó érzelemvilága, természetszeretete. A színek varázslatát is kihasználja, minimálisra csökkentve a véletlenszerűséget. Ecsetkezelésével, valamint a színek keverésével lírai hangulatot hoz létre. Képeiről a jókedv, a kreativitás, a béke és a nyugalom szavai jutnak a néző eszébe. Emberi és természetelvű gondolatokat hordozó képi világa könnyeddé, azonnal élvezhetővé válik a látogató számára. Rá jellemző látásmódú stílusvilág az övé, mely saját, belső fantáziája szerint működik. Alkotásai pozitív impulzust, feltöltődést kínálnak nézőinek. Annak ellenére, hogy önmagát zárkózott embernek tartja, képein ez nem tükröződik.

 Stonawski Tamás festőművész, tanár, költő, életútja mozgalmas, sokoldalú. Képzőművészeti érdeklődése nála is, mint oly sokaknál már az általános iskolában megnyilvánult. Különórákra, rajzszakkörre járt. Grafikák, linómetszetek, rézkarcok születtek a keze alatt. Már ekkor jelentek meg munkái a helyi lapokban, kiállításokon vett részt. Műszaki középiskolába nyert felvételt, aktív természettudományos érdeklődés jellemzi ezt az időszakát. Előbb 1993-ban, Nyíregyházán szerez fizika-matematika szakos tanári diplomát, majd az ELTE fizika szakán 1998-ban is. Ezek után ismét csak a Nyíregyházi Főiskola rajztanári oklevelét kapja meg 2003-ban, de ez sem elég, 2009-ben a Debreceni Egyetem matematika mesterkurzusán diplomázik. A Nyíregyházi Főiskola mesterkurzusán 2010-ben szerez vizuális- és környezetkultúra tanári diplomát, végül az ELTE-n doktorál 2016-ban. Jelenleg Mátészalkán él és alkot. A Mátészalkai Művészetbarát Egyesület, a Mátészalkai Vörösmarty kör, valamint a Szatmári Esztétikai Műhely alapító tagja - utóbbinak 2008-tól elnöke is. Eddig három verseskötete jelent meg saját illusztrációkkal, 2013-tól a Nyíregyházi Egyetem adjunktusa. Festményei számos galériában, több országban megtalálhatók.

Húszéves kora óta fest olajképeket, főleg tájképeket, csendéleteket, de ezen kívül fest aktokat, portrékat és geometriai formákkal is kísérletezik. Művein jórészt a szatmári táj érintetlenségét igyekszik láttatni. Plain-air festő, ámbár műtermi munkái is születnek. Tavaly óta a Szatmári Művésztelep művészeti vezetője, de színielőadások díszlettervezője is. Alkotói módszere igen különleges, ösztönszerűen az egészből indul a részletek felé. Sajátságos fénymisztikájával, tájszemléletével - valójában realista igénnyel - a látottakat ábrázolja, követve a természet fényviszonyainak hatását. E futó benyomások rögzítése, az impresszió megragadása a célja. Hivatkozva a francia festők jelszavára: „Vonal nincs a természetben”, hangsúlyozza, hogy a formákat kizárólag színek révén érzékeljük.

Az impresszionistákhoz hasonlóan építi képeit, felismeri, hogy minden szín kiegészítő koloritjával gazdagítja környezetét, így az árnyék is színes felületként jelenik meg. Munkáinak nagy része az optikai keverés hatására „összeáll”. A festményei nem zavaró színhalmazok, hanem az oldott, laza ecsetvonás, a vibráló tónusok összetartozó, egymást követő szériái. Szobrászi és festői felületkezeléssel dolgozik, így bravúros fény-árnyék hatásokat kölcsönöz műveinek. A valóság torzításmentes megragadására törekszik, de nem annak esetleges visszaadására, hanem művészi visszatükrözésére. Részletszépségek iránti fogékonysága egyedülálló. Művészetében az izmusok hatása kimutatható ugyan, de realizmusa, impresszionizmusa vagy expresszionizmusa sajátosan egyéni.

 Magának törvényt szabó művészi világképe személyéből fakadó. Magányosan fejlődött, messze minden képzőművészeti szerveződéstől, mozgalomtól. Ez a természetesség párosult egy költői világlátással, ahol a belső képzet- és élményvilág adta művészetének alapját, így egy olyan mitikus világképet fedett fel, ami az emberben rejtve van jelen. Művei képesek újra feltámasztani bennünk az elbűvölés világlátását, ami által visszatalálhatunk a természet egységéhez. A formaeredethez való eljutás vágya irányítja, így minden festménye a létezés magasabb szintjére való törekvés, egyben az anyag és szellem szétválaszthatatlan egységének bizonyítéka. Ezt a kettős tárlatot a szellemi, technikai, tematikus és méretbeli sokszínűség hatja át. A művészek számára egyedüli cél az lehet, hogy lelkük rezdüléseinek hullámhosszát úgy hangolják alkotásaikba, hogy az rezonáljon a befogadók lelkiállapotával. Elsétálva a képek között, bátran mondhatjuk, itt ez a cél megvalósul!

 

Kapcsolódó témák

Két bolgár művész, egy szobrász és egy festő alkotásaiból nyílt közös kiállítás a budapesti Bolgár Kulturális és Tájékoztató Központban. Kettőjük együttes bemutatkozása cseppet sem véletlen, művészi felfogásukban ugyanis határozott rokonság figyelhető meg.

A budapesti Koreai Kulturális Központ látogatói már megszokták, hogy az itt megrendezett kiállítások mindig valamilyen különlegességet állítanak a középpontba. Nincs ez másként most sem, az Eszterházy Károly Egyetemmel közösen létrehozott, és december 16-ig látható YATOO című kiállítás esetében sem.

A Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításain a 19. századi anyag mindig is fontos helyet foglalt el az épület legreprezentatívabb, első emeleti termeiben. Harminc év után ezt az állandó kiállítást most új szempontok szerint újrarendezték. Ráadásul a jól ismert remekművek mellett, közel egyharmad részben, olyan alkotásokkal is bővült, amelyeket eddig csak ritkán láthatott a közönség.

A szakembereket és a közönséget is egyaránt meglepő eredmény született a 2016-ban már huszonnegyedik alkalommal meghirdetett, „Az év természetfotósa” pályázat értékelése során. A pályázat történetében mind ez idáig soha nem fordult elő, hogy a rangos szakmai versengés úgy a felnőtt, mint az ifjúsági kategóriában kettős győzelmet hozott volna!

2016.10.30 20:35

Melyik városban van hazánk egyetlen diadalíve, hol találtak nálunk múmiákat, hová érkezett annak idején az első vonat, az első dunai gőzhajó és az első villanyvonat? Hol van Magyarországon a legnagyobb tokaji bor gyűjtemény? Mindezeken kívül még számos hasonló kérdést tehetünk fel, de talán már ennyiből is kitalálható: Vácról van szó.

Blog ajánló
Egy nap a városban Igazi régi, jó falusi kenyeret lehet venni a Wekerlén!
Tudjátok, milyen az a régi, jó falusi kenyér? Megmondom: amelyiket hétnaposan is jóízűen eszed. Csikorog benne a kés, olyan tömör, annyira egyben van, de nem száraz, hanem még mindig puha, a szónak egy neológ, felfújt biciklibelsős értelmében. Az íze olyan, mint egy érett furmint. Tökéletesen élvezhető, hétnaposan is. Nem savanyú, nem teng benne túl a kovász, de azért ott van az is. De más nincs a liszten, a són és a vízen kívül. Tudniillik hetente egyszer volt sütés. Fontos volt kifejleszteni ezt a fajta kenyeret. Na, egy ilyet találtam a Wekerlén, természetesen a Másik Bolt nevű intézményben. A Másik Bolt eddig - meg hétközben most is - a legjobb budapesti pékektől rendelt kenyeret - már aki szállítóképes -, minden nap más volt a producer. Most viszont ő is beállt a sorba, és pénteken meg szombaton a saját kenyerét árulja. Ami nem akar olyan lenni, mint a többieké, és ez benne a szép. Új stílus, de magas minőség. A pék neve: Irén. Úgy került ide a közigazgatásból, hogy szeretett sütni, és még ráadásul tudott is. És megmutatta Fábinak a tudományát, és Fábi azt mondta, hogy oké. Akkor csinálok egy műhelyet, kemencével, és tessék befáradni, szabad kézzel. Irén 10-15% kovászt használ csak, szemben a kézműveseknél szokásos 20-30% helyett. És frissen a kenyere sokkal nedvesebb, mint a megszokott. Kell egy 24 óra, hogy olyan legyen, mint máshol a friss, aztán még 24, hogy úgy magára találjon. Előtte is jó, de 48 óra kell ahhoz, hogy megtalálja a karakterét. A lendület kitart még pár napig, onnantól pedig az érett kenyér minden előnye megmutatkozik. Vajas vagy zsíros kenyeret most a legjobb kenni: büszkén tartja magán a cuccot, és nem eteti magát halálra. Mire végzel egy karéjjal, megfontoltan, meg tudod válaszolni magadnak tiszta fejjel a kérdést: vajon kell még egy szelet? Mit vittem még a boltból a kenyér mellé? Sárga cseresznyét. Mi mást? A hűtőben találtam virágokat is, de azt visszatettem, mert kissé perverznek találtam. Napi 60 kiló a kibocsátása a műhelynek, az összes kenyér elfogy, vagy le van foglalva. Ha előre szólsz, akkor tudnak félretenni. Csak pénteken és szombaton. Ahogy itt szokás, és ahogy kell is: "laza rendszerességel". A Másik BoltCím: 1192 Budapest  Kós Károly tér 13.
Egy nap a városban Ha sosem tudtad, miért jó egy saláta, ezt kóstold meg
Baromi jó, és egyben forróság-kompatibilis saláta jelent meg Budapest utcáin. Leginkább a Hollán Ernő utca körúti végén, amit szokás sétálóutcaszakasznak is tartani, és ezzel nem is vitatkoznék, merthogy egyébként abszolúte az. Itt található a Tökmag vegán bisztró, ahol az egyébként jellegtelen vagy kevésbé összeszedett szendvicsek és hamburgerek mellett egy sokkal inkább üdvözlendő - merthogy ritkább - műfajban, a salátában is alkotnak. Amire én a címben utaltam, az a marokkói quinoa saláta, ez:   A hely így jellemzi a saját termékét: Citrom és narancssárga színekben pompázik egyszerre édes és sós, ízélményben pedig a narancs, a cayenne és az édeskés aranymazsola- aszalt sárgabarack kockák dominálnak. Mindez friss roppanós sárgarépa spagettivel, petrezselyemmel és sült csicseriborsóval tálalva. Csak annyit tennék hozzá, hogy a quinoáról itt egy szó sem esik, pedig a magvak, amiket egy növény csúcsáról gyűjtenek össze, és nem is gabonák, baromi jók itt salátaköretnek. Nem szívták tele magukat, mégis megtartják a saláta remek lecsét. Igen, lecsét. A saláták hűtve vannak, amire alapesetben azt mondanám, hogy akkor ez nem annyira friss, mint szeretném, viszont így nyáron baromi jól esik. És nem jutott eszembe a cuccról, hogy nem friss, szerintem pörögnek eleget a saláták itt ahhoz, hogy frisset kapj. TökmagCím: 1136 Budapest Hollán Ernő utca 5.
Városlátogatások Kalocsa a Sárköz gyöngyszeme
Kalocsa a Sárköz gyöngyszemeEgy kis történelem:A jelentős történelmi és vallási múlttal rendelkező település már a honfoglalás időszakától Árpád fejedelem székhelye volt. Az első egyházfő Asztrik volt, aki a koronát hozta Istvánnak. A már klasszikusnak mondható diák fogalmazás szerint, ő kente fel a trónra Istvánt. Kalocsa hangulatos városa egyidős a magyar államisággal, 1000 év óta a magyar katolicizmus egyik központja az érseki rangra emelt egyházmegye. A híres érsekek közül Csák Ugrin a tatárok ellen, míg Tomori Pál a törökök ellen harcolt.Kalocsát eredetileg Colocsa néven említették, mivel a colosa lápos területet jelent és Kalocsa területe a Duna mocsaras árterén feküdt. Látnivalók:Római katolikus Nagyboldogasszony székesegyházA tekintélyes barokk székesegyház középkori alapokra épült a XVIII. században. Itt őrzik Szent Piusz földi maradványait. A tornyok csúcsára helyezett aranyozott gömbökbe egy emlékiratot, valamint szentek ereklyéit zártak. A tornyokat összekötő hídon Péter és Pál apostolok között Mária szobra látható.A Szentháromság téren, a székesegyház mellett található az érseki palota épülete. Az egykori épületet Gróf Batthyány József leromboltatta, a maradványait pedig beépítette a ma is látható barokk stílusú palotába. A dísztermében látható Liszt Ferenc zongorája, amelyen több hangversenyt is adott. Szintén itt találjuk hazánk legnagyobb egyházi könyvtárát, ahol mintegy 150 ezer kötetet őriznek gyönyörű barokk környezetben.Érseki KincstárA számtalan ritkaság mellett itt állították ki a drágakövekkel ékesített, aranyozott ezüst Szent István-hermát.Jelenleg az egész Szentháromság tér építési terület, sajnos nem látogatható. (2019)Kalocsai paprika:Az első írásos utalás a fűszer és gyógynövényként ismert növényre, az 1703. évi összeírás csanádi jobbágy lajstromban található. Később a paprika már az érseki uradalom számadásaiban is szerepel. A város határában csak a XIX. század végén kezdték el nagyobb arányú termesztését, de a feldolgozás háziipari jellege mégis sokáig fennmaradt. A Kalocsai Paprikakísérleti és Vegyvizsgáló Állomást 1917-ben nyitották meg, itt kísérletezte ki Horváth Ferenc az első csípősségmentes paprikát. A Paprika Múzeumban láthatjuk a jellegzetes fűszernövény történetét és termesztését. Belépve azonnal megcsapja az orrunkat a fűszerpaprika különleges illata. A múzeum kiállítása bemutatja a hagyományos kisüzemi termesztés fázisait és az alkalmazott munkaeszközöket.Népi motívumok:A város a magyar népművészet egyik leghitelesebb bázisa. A kalocsai hímzés, tojás, porcelán, bútor és falfestés méltán ismert nem csak Magyarországon, de az egész világon is. Ügyes kezű asszonyok virágokkal pingálják tele a lakóházak falát és a tornácokat.Korábban a kalocsai hímzés és a kézimunka kizárólag fehér volt, majd ezt követte a fekete és a kék-fekete. A napjainkban jellemzően zöldet, rózsaszínt, illetve sárgát hasznának, a ma is kedvelt szív alakú virág motívum pedig az életet és a szeretetet jelképezi. A helyi színek elnevezése is kifejező: a tulipiros, a csertői piros, a lángszín, a borszín, a libazöld, az irigy-sárga, a fecskenyak-vörös, a vadgalamb-kék, a gálic-kék és a bársony-kék. Ja, és ne felejtsük ki a színek közül a paprika-pirosat sem, hiszen a paprika-motívum a kalocsai hímzésekben is látható.  A kalocsai asszonyok miért vettek magukra több alsószoknyát? Az asszonyok, lányok színes rakott kasmírszoknyát hordtak általában 2-4 alsószoknyával. Háborús időszakban előfordult 8-12 szoknyát vettek egymásra, hogy az esetlegesen erőszakoskodó katonáknak elmenjen a kedve a kicsomagolástól.Nézzünk meg egy videót is:https://www.youtube.com/watch?v=Ci_CditiBrA                                                                                                       By vinpet 
Városlátogatások San Gimignano, a középkori Manhattan
San GimignanoSan Gimignano mint szinte minden toszkán település, egy dombtetőre épült. Történelme az ókorig nyúlik vissza, a városka eredetileg egy etruszk település volt és San Geminianus püspökről kapta a jelenlegi nevét, aki a legenda szerint megvédte a helyieket a hunok támadásától. Imáinak hatására olyan sűrű köd szállt a környékre, hogy Attila a félelmetes, „Isten ostora” jelzővel illetett hun vezér is eltévedt seregével együtt. Némileg árnyalja a romantikus történetet, hogy Szent Geminianus 397-ben halt meg, Attila pedig 405-ben született, de ki törődik ilyen apró részletekkel az évszázadok távlatából.A körös-körül olíva és szőlőültetvényekkel, magasba törő cédrusokkal övezett, etruszk falakkal körülvett, felhőkarcolókkal tarkított várost középkori Manhattan" néven is említik.A Rómába vezető zarándokút, a Via Francigena a városon haladt keresztül, ennek köszönhetően a település virágzó közlekedési és gazdasági központtá nőtte ki magát.A városka virágkorát, a XIII-XIV században élte, amikor a gazdag családok egymással versengve építkeztek, mintegy fitogtatva a hatalmukat. Mivel a város, fallal volt körülvéve, szélességben nem lehetett terjeszkedni, maradt a magasság. Magasabbnál magasabb tornyokat építve, az 1300-as években már 72 torony emelkedett az ég felé, volt, amelyik a 70 métert is elérte. Ezek a tornyok az egymással harcban álló családok védelmére is szolgáltak, mivel a bejárataik olyan magasan vannak, hogy csak létrán lehetett felmenni. A rivalizálást megelégelve a városvezetés elrendelte, hogy egy torony sem lehet magasabb, mint a városháza tornyánál (Palazzo Communale).Az 1338-ban az Európán végig söprő pestisjárvány San Gimignanot sem kímélte, a város szinte teljesen elnéptelenedett, a 72 toronyból csupán 13 maradt meg, de a város arculata ma is szinte olyan, mint a középkorban. Az építészet emlékei tökéletes állapotban maradtak fenn, úgy érzi az ember, mintha egy filmforgatás kellős közepébe csöppent volna. Nem véletlen, hogy a városka több mint 30 történelmi film forgatásának adott otthont, köztük a hét Oscar-díjat nyert Szerelmes Shakespeare, vagy a Zeffirelli által rendezett Tea Mussolinivel.Történelmi központja az UNESCO Világörökség része. Ide tartozik a többi között a Piazza del Duomo.A „Tornyok városa” híres fehér boráról. A Vernaccia di San Gimignano-t a vidék domboldalain termő ősi Vernaccia szőlőből készítenek. Ha autentikus környezetben szeretnénk megkóstolni ezt a nemes italt, látogassunk el a Strozzi hercegi birtokra, ahol a finom borok mellé, nagyszerű toszkán vacsorát is kapunk.San Gimignano minden évszakban számos programmal várja a látogatókat, a toszkán finomságokat kínáló apró üzletek, a művészeti galériák és az évről évre megrendezett történelmi játékok, fesztiválok maradandó élményt kínálnak.Nézzünk meg egy videót:https://www.youtube.com/watch?v=G0AenGQSRIY                                                                                                                                 By vinpet
Partnereink


Keress bennünket a Facebookon!