2018. szeptember 25. kedd, Eufrozina és Kende napja
Majdnem magyar?
Révay András
2018.07.06 21:58
Ma már egyre kevésbé lepődünk meg azon, ha valamely világhírességről egyszer csak kiderül, hogy felmenői között magyar is található. Bár a csodálkozás némileg erősebb lesz, ha olyan személyiséggel gazdagodik ez a sor, akiről azért ezt végképp nem gondoltuk volna! Azt is tudjuk, hogy a szerelem nagyúr, olyan nagy, hogy még egy magyar nyelvű levél megírására is késztetheti a szerető – bár magyarul nem tudó – kedvest.

A bevezetőben említett állítások mind igazak, a 20. század egyik legmeghatározóbb művészére, a napjainkra ikonikussá vált Frida Kahlo-ra vonatkoznak! Az ő műveiből nyitott most tárlatot a Magyar Nemzeti Galéria. A kiállítás régi adósságot törleszt, hiszen a közönség már régóta várja a csak sok évvel halála után világhírűvé vált, ám azóta is töretlen népszerűségnek örvendő mexikói művész magyarországi bemutatkozását. A Magyar Nemzeti Galéria négy hónapra ad otthont a világ legjelentősebb Frida Kahlo gyűjteményével rendelkező mexikói múzeum, a Museo Dolores Olmedo remekműveire épülő, az életmű egészét átfogó tárlatnak, mely november 4-ig látogatható. A 35 műtárgy - 26 festmény és 9 rajz - között látható néhány, a művész védjegyévé vált önarcképei közül, és szerepelnek majd olyan jelentős művek is, mint az egyik legelső vászonfestménye, valamint életrajzi ihletésű képek, portrék, szimbolikus tartalommal telített alkotások is.

 A kiállítás megnyitásának időpontja nem véletlen – árulta el, dr. Baán László, a Szépművészeti Múzeum - Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója. Július 6-án van Frida Kahlo születésének 111. évfordulója. Ez a kiállítás ezúttal nem az ünnepeltnek, inkább nekünk ajándék. Magas művészeti és kulturális értékeket képvisel, mely nem csak európai, hanem világszínvonalon is jelentős. Különleges megkülönböztetéssel ruházza fel Budapest művészeti világát, számtalan országból vonzza majd a magyar fővárosba az érdeklődőket. Frida Kahlo és művészete Mexikó és a világ átfogó és sajátos elemeit képviseli. Kompozíciójának szimbóluma ma a 20. század művészeti archívumának részét képezi és kétségtelen, hogy számtalan ország kortárs művészére van befolyása.

Frida Kahlo életéről nem beszélhetünk Mexikó történelmi eseményeinek figyelembe vétele nélkül – hangsúlyozta a kiállítás megnyitásakor őexcellenciája David Nájera Rivas, Mexikó Magyarországra akkreditált nagykövete. Mexikó liberális úti célként a húszas és harmincas években virágzott, a világ minden tájáról vonzotta a külföldi művészeket, írókat, fotóművészeket és filmkészítőket egy olyan időszakban, mely a Mexikói Reneszánszként vált ismertté. A kiállítás egy forradalom utáni, művészeti és kulturális kifejezésmódot mutat be. Frida Kahlo 1928-ban a Fiatal Kommunisták Szövetségéhez csatlakozott, ugyanabban az évben, amikor Diego Rivera, a közoktatási minisztérium falait festette. 1929-ben ment hozzá, az akkor már híres Diego Rivera festőhöz. Mexikóban, akkor nagyon sokféle művészeti hatás érvényesült. Ezeket ők megszűrték és inspiratív művészetet hoztak létre. Olyan kultúrát, ami sokban gyökerezett a helyi, ősi mexikói művészetben. Ezt a kiállítást korábban sokan próbálták már Budapestre hozni, végre sikerült, nagyon rövid idő alatt. Segítségével most együtt lehet itt Budapesten Frida és Mexikó!

Nagy jelentősége van annak, hogy mi itt együtt ünnepelhetjük a kiváló művész 111. születésnapját egy ilyen csodálatos kiállítással – emelte ki Carlos Phillips, a Museo Dolores Olmedo igazgatója. Fotóművész édesapja ugyanis német-magyar származású volt! Erről viták folynak, a németek maguknak követelik, de vannak adatok a kettősségre vonatkozóan is. Abban az időben még nem volt színes fénykép, a képek színezésében Frida segített édesapjának. Részben ennek is szerepe van későbbi látásmódjában. Frida valóban ikonikus alak, igen jól szimbolizálja a nők felemelkedését az egyenjogúsításukért vívott küzdelmet. Nagyon erős egyéniség volt. Diego Rivera ismert muralista festő volt, hatalmas falképeket alkotott. Neki mutatta meg azt a képét, amit autóbusz balesete után festett. Rivera tanácsára folytatta a festést és a találkozás után hat hónappal már össze is házasodtak.

 Ez egy nagyon különös házasság volt. A monumentális testalkatú Rivera és a mellette galambnyinak látszó Frida „atom pár”-nak bizonyult! Kommunista gondolkodású, szocialista gyakorlati beállítottságú, vallás nélküli párt alkottak. Bár többen úgy gondolják, hogy Frida mártírként élt Diego mellett, mások szerint ez fordítva is lehetett! Mindketten nagyformátumú személyiségek voltak, rendkívül műveltek. Nagyon jól ismerték Mexikó történelmét, kultúráját és ezt alkotásaikban mindig kihangsúlyozták. Frida nagyon szerette a népszokásokat, viseleteket, ő is ezekbe öltözött, kötődött a népi kultúrához. Műveiben jól mutatja meg a szeretetet, azt a fajta hazaszeretetet, ami a kultúra iránt a mexikói népben él. Annak ellenére, hogy nagyon sok nehézséggel kellett megküzdenie, mégis úgy élhetett, ahogy szeretett volna!

A művész élete és művészete elválaszthatatlan egységet képez: az életmű jelentékeny része Frida Kahlo személyes élményeiből, érzéseiből, szenvedéséből merít. A fiatalkorában súlyos buszbalesetet túlélő, az élete során számtalan betegséggel küzdő, néha hetekre, hónapokra ágyhoz láncolt művész a magánya ellen is harcolt. A válogatás betekintést enged a festőnő szuggesztív, testi és lelki gyötrelmekkel teli belső világába, valamint az általa megélt és újrateremtett, mitikus valóságába. A tárlat célja, hogy a bemutatott művekkel megidézze Frida Kahlo életének és művészetének szervesen összefonódó, együtt lüktető egységét. „Számomra már nincs remény” – írta a Reményt vesztve című képének hátoldalára, amikor az elszenvedett műtétek következtében nem volt képes enni. Az ágya sivár tájban áll, a festőállványon nincs vászon, az ételek törnek fel belőle.

 Az életművet öt szekcióban mutatja be a tárlat. Az egyik szekció azt a szenvedélyes, ellentmondásos, de mindenképpen erős kapcsolatot mutatja be, amely egy óriási művészpárost kötött össze. Frida Kahlo úgy tartotta, hogy élete során két nagy baleset érte: buszbalesete és Diego Rivera, melyek közül a második volt a súlyosabb. Szinte gyermeki rajongással csüngött az imádott férfin, aki, bár szerette, nem tudott gátat szabni temperamentumának, és folyamatosan megcsalta. A legnagyobb fájdalmat az okozta Fridának, amikor rájött, hogy Diego, Frida kedvenc húgával, Cristinával is szerelmi kalandba bonyolódott. Ennek érzelmei tükröződnek a „Csak néhány késszúrás” című képen, mely egy megtörtént hűtlenségi gyilkosság hatására keletkezett.

A tárlaton természetesen szó esik majd Frida szerelmeiről is. A testiség Frida Kahlo számára „az élet szeretetét, egyfajta elemi ingert” jelentett - ahogy első nagy szerelme fogalmazott. Bár sokat szenvedett férje, a rajongásig imádott Diego Rivera vérbő természete miatt, mégis élete végéig kitartott mellette. Ettől függetlenül időről időre hosszabb-rövidebb szerelmi kalandokba bocsátkozott. A szeretők sorából kiemelkedik a magyar származású Nickolas Muray, aki Kahlo életében talán a harmadik legfontosabb férfi volt az apja, Guillermo Kahlo és a férje után. Bizonyos, hogy 1931 és 40 között fennálló szerelmi viszonyuk meghatározó volt a művész számára. Kapcsolatuk különbözött az előzőektől, nemcsak a tartóssága miatt. Mély, őszinte szerelemről tanúskodik az a – feltételezhetően – legelső levél, amit Frida magyarul írt és talán ez oka lehetett annak is, hogy élete végén Frida különös vonzalmat érzett a magyarság iránt.

 

Kapcsolódó témák

Két bolgár művész, egy szobrász és egy festő alkotásaiból nyílt közös kiállítás a budapesti Bolgár Kulturális és Tájékoztató Központban. Kettőjük együttes bemutatkozása cseppet sem véletlen, művészi felfogásukban ugyanis határozott rokonság figyelhető meg.

A budapesti Koreai Kulturális Központ látogatói már megszokták, hogy az itt megrendezett kiállítások mindig valamilyen különlegességet állítanak a középpontba. Nincs ez másként most sem, az Eszterházy Károly Egyetemmel közösen létrehozott, és december 16-ig látható YATOO című kiállítás esetében sem.

A Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításain a 19. századi anyag mindig is fontos helyet foglalt el az épület legreprezentatívabb, első emeleti termeiben. Harminc év után ezt az állandó kiállítást most új szempontok szerint újrarendezték. Ráadásul a jól ismert remekművek mellett, közel egyharmad részben, olyan alkotásokkal is bővült, amelyeket eddig csak ritkán láthatott a közönség.

A szakembereket és a közönséget is egyaránt meglepő eredmény született a 2016-ban már huszonnegyedik alkalommal meghirdetett, „Az év természetfotósa” pályázat értékelése során. A pályázat történetében mind ez idáig soha nem fordult elő, hogy a rangos szakmai versengés úgy a felnőtt, mint az ifjúsági kategóriában kettős győzelmet hozott volna!

2016.10.30 20:35

Melyik városban van hazánk egyetlen diadalíve, hol találtak nálunk múmiákat, hová érkezett annak idején az első vonat, az első dunai gőzhajó és az első villanyvonat? Hol van Magyarországon a legnagyobb tokaji bor gyűjtemény? Mindezeken kívül még számos hasonló kérdést tehetünk fel, de talán már ennyiből is kitalálható: Vácról van szó.

Blog ajánló
Városlátogatások Parga Görögország
PargaParga színpompás épületeivel Görögország egyik ékszerdoboza. A kék tengeröblöt félkaréjban övező bűbájos szépségű település a girbegurba utcácskákkal, a szorosan egymás mellé épített pici, tarka házakkal, mesekönyvbe illő látvány. Fényképről első ránézésre könnyen összetéveszthető a népszerű olasz turistacélponttal, Cinque Terré-vel.Az aprócska kis városka vagy falu Görögország észak-nyugati partvonalán az Epirusz régió dél-nyugati részén fekszik, közel az Acheron folyóhoz, mely az ókori görögök hite szerint Hádész birodalmának bejárata volt, ahová az alvilág révésze, Kharón az Acheron folyón úszó ladikján vitte a holt lelkeket.Parga történelme az antik időkbe nyúlik vissza. Számos náció uralkodott itt, a velenceiek, törökök, franciák, oroszok és angolok váltották egymást. Ebben az időben a települést Torininek hívták. A legenda szerint egyszer eltűnt egy értékes, Szűz Máriát ábrázoló ikon. Később egy pásztor talált rá azon a hegyen, ahol ma a velencei erőd romja áll. A helyiek ezt az eseményt intő jelnek tekintették és átköltöztették az egész várost. Szerencsés döntés volt, mivel a későbbiek során Torini városát földrengés pusztította el.A település híres szülötte Pargali Ibrahim Paşa, akit hatéves korában kalózok raboltak el, majd később Szulejman török szultán nagyvezíre lett, miután feleségül vette annak húgát. Szobra állítólag a városka fölé magasodó erődben látható, a nagy melegben eltekintettünk a felkapaszkodástól.Az öböl bejáratát apróbb-nagyobb szigetecskék tarkítják, egyik, a Panagia sziget a város egyik ékessége, melyen egy kis fehér templom látható. A Szűz Máriáról elnevezett templom aprócska kertjében egy kis harangtorony is van. Ha már nagyon melegünk van, akkor irány a strand! Szikrázó a napfény, kék tenger, fehér homok vagy apró kavics. Mi kell még! Csobbanjunk!A tengerparti főutcán és a kacskaringó mellékutcákban egymást érik a tavernák, éttermek, kávézók, bárok és ajándékboltok. A történelmi múlt, az idilli környezet és a romantikus atmoszféra Pargát méltán tartják Görögország egyik legszebb városkájának.Nézzünk meg egy videót:https://www.youtube.com/watch?v=wqzrRwcpqTE                                                                                                     By vinpet
Városlátogatások Ljubljana
LjubljanaA Ljubljanica folyó partján fekvő város már a római kor idejéből ismert volt Aemona néven, később a Monarchia idején a település neve Laibach volt. Az ókori országút egyik állomása, a híres Borostyán út évszázadokon keresztül erre vezetett Észak-Európából a Földközi-tengerig.A történelmi hangulatot árasztó óváros barokk épületeiben zavartalanul gyönyörködhetünk, mivel a belső utcákról kitiltották az autóforgalmat, szinte az egész egy sétálóövezet. Itt láthatjuk a városháza impozáns épületét, a püspöki palotát, és a kéttornyú, kupolás, barokk Székesegyházat.A város központi része a nemzet költőjéről elnevezett France Preseren tér a költő szobrával. Itt csordogál a Ljubljanica folyó, mely felett a Hármas-híd ível át, a rakpart a helyiek kedvelt korzója, ahol egymást érik az éttermek és a kávézók.A híres sárkányos híd nevét a négy pillért őrző, és a város jelképének számító sárkányokról kapta. A legenda szerint a hídfőn ülő sárkányok elkezdenek csapkodni a farkukkal, amikor egy szűzlány megy át a hídon. Vártunk egy darabig, de nem csapkodtak. Vajon mi lehet az oka?Az óváros fölé magasodik a Ljubljanai vár, melynek tornyán a sárkányos zászló lobog, melyhez egy érdekes legenda tartozik. A monda szerint az aranygyapjút elrabló Iaszon herceg, menekülés közben, a Ljubljanica folyóra érve egy óriási sárkánnyal találta szembe magát. Hogy ki győzött arról megoszlanak a vélemények, de a Ljubljanát őrző mesebeli sárkány a város jelképévé vált. Ljubljana címerében is megtalálható, sőt a városháza tetején kakas helyett aranyszínű sárkány jelzi a szélirányt.A várban raboskodott gróf Batthyány Lajos, emlékét a börtön falán egy tábla őrzi.A várfalról szép kilátás nyílik a városra.Sétáljunk a városban!Nézzünk meg egy videót: https://www.youtube.com/watch?v=9cl1LaZGZNc                                                                                                     By vinpet
Partnereink


Keress bennünket a Facebookon!