2019. február 19. kedd, Zsuzsanna napja
Maya visszatért
Révay András
2018.11.25 12:05
Szerelem, akadályok, bonyodalom, álmok és valóság. Mindez csodálatos zenével, dalokkal, melyek slágerré válnak és mindig újabb és újabb korosztályokat hódítanak meg. Ez az operett, amit már annyiszor gondoltak idejét múltnak és mindig azok csalódtak, akik azt hitték, hogy letűnt, vége van. Most ismét egy operett bemutatója lesz rövidesen a Budapesti Operettszínházban, Fényes Szabolcs kitűnő muzsikája, a Maya szerez magának új közönséget.

 A premier előtti sajtótájékoztatón jelen volt a darab háború utáni, akkor már második bemutatójának két művésze. Harsányi Frigyes, a színház egykori bonvivánja huszonhat éves volt, mikor beugróként Charlie szerepét játszotta. Ez volt a debütálása is. Az operett kiváló szereposztással ment: Maya Lehoczky Zsuzsa volt, Rudi és a Barbara Rátonyi Róbert és Galambos Erzsi, Bambó, a zenebohóc szerepét pedig Sárdy János kapta. Madeleine-t én játszottam 1966-ban, a Feneketlen-tónál, a Bartók Színpadon – emlékezett vissza a kezdetekre a sajtótájékoztatón Felföldy Anikó. Ott már az a szereposztás volt, amelyik később, 1967-ben átköltözött a vadonatúj Operettszínházba. Érdekes feladat volt a szabadtéri előadást, a díszleteket behozni egy zárt helyre, ám a szereplők azonosak voltak, ráadásul pedig – és ez nagy előnyt jelentett – Fényes Szabolcs is velünk volt. Végigdirigálta az egész zenét, hogy mi maradjon, mi ne. Horváth Tivadar rendezte, Romhányi József volt a szövegíró és Körmendy Vilmos a karmester. Nagy sikere volt, nagyon szerettük játszani.

Lőrinczy György, a Budapesti Operettszínház főigazgatója számára is – gyerekként - az első meghatározó operett élmény a Maya című TV-film volt. Természetesen ez a mostani bemutató némileg más lesz, mint az ötven évvel ezelőtti – mondta el a darabról. Igen sok lesz benne a tánc. A szereposztás érdekessége, hogy Dolhai Attila – egy hirtelen ugrással – Koppányból mindjárt Charlie-ként mutatkozik be, ezt a figurát a másik szereposztályban Gömöri András Máté kapta, ő élete első bonviván szerepére készül. Maya – felváltva - Fischl Monika és Bordás Barbara lesz, Barbara: Szendy Szilvi és Gupik Petra, Madeleine: Auksz Éva és Dancs Annamari, Rudi alakját Brasch Bence és Kocsis Dénes jeleníti majd meg. A díszleteket Khell Csörsz, a jelmezeket Velich Rita tervezte.

A hangszerelésért is felelős zenei vezető Bolba Tamás, meggyőződése, hogy zenélni mindig jó! Itt különösen jó, mert ez a színház az egyetlen olyan játszóhely ma Budapesten, ahol egy ekkora – közel negyven tagú - zenekarral lehet szórakoztató muzsikát létrehozni. A darab slágerei már a kezdetekkor slágerek voltak, de ennek a zenének a varázsát, belső szépségeit most csak itt lehet érzékeltetni. Sajnos az eredeti hangszerelés egy része az évek alatt eltűnt, a megtalált régi kották nehezen olvashatók, a különböző előadások során pedig a koncepció is változott. A mostani produkció megpróbál hű lenni, igazodni a valamikori, legelső szövegkönyvhöz és ennek igyekszik zeneileg is megfelelni. Különböző forrásokból az eredeti hangszerelésnek mintegy hatvanöt százalékát sikerült fellelni, ez garanciája lehet annak, hogy csodálatosan szép muzsikát kaphat újból a közönség.

A rendező, Réthly Attila a korai filmgyárak mintájára egy olyan közeget állít színpadra, ahol a boldogságkeresés és az álomkeresés a „gyári oldalról” is megjelenik. A készítők élete és annak egy kicsit a fonákja is helyet kap. Lehetőséget ad, hogy gyors váltásokkal frappáns, megújuló szcenikai világot teremtsen a néző számára. Régi adósságát törleszti a színház ezzel a bemutatóval. A darab mostani átdolgozója, Gém György arra emlékeztetett, hogy Fényes Szabolcs 1931-ben Nagyváradról érkezett és rendkívül fiatalon, 21 évesen robbant be a budapesti színházi életbe ezzel a darabjával. Harmath Imre uralta akkor a „show business”-t Budapesten és a siker részben annak is köszönhető, hogy mindhármat, a librettót, a szövegkönyvet és a dalszöveget is ő maga írta meg - zseniálisan! Minden zeneszerző azért imádkozott, hogy Harmath neki szövegeket írjon. A Maya kapcsán is azonnal felfedezte, hogy olyan, mint Bizet Carmenje. Egy – nem a legmagasabb körökből származó – nő történetét igyekszik rokonszenvessé tenni. Így azután rendkívül fordulatos krimit írt, a nézőt állandóan meglepetés éri, amit természetesen mindenki szeretne kibogozni.

 Fényes Szabolcs zenéje önmagáért beszél. Ő később kétszer is igazgatója lett az Operett Színháznak. Fantasztikus dallamvilága volt, 150 filmhez írt zenét! Nagyon tudta, hogy mindig azt kell csinálni, amivel örömet lehet szerezni a nézőnek. Harmath Imre pedig egész szövegíró generációnak lett mintaképe: Előbb G. Dénes György és Szenes Iván, később S. Nagy István, ma pedig Bródy János hasonlítható hozzá. A darab legszebb dalai ma sem ismeretlenek a közönség számára. Ilyen például a „Luxusvonat”, ami Barbara és Rudi előadásában szólal meg a színpadon. Nem csak megszólal, mert egy óriási táncszám is társul hozzá. Biztos lesznek most is a nézőtéren párok, akik úgy érzik majd, hogy nekik szól az elmaradhatatlan keringő, a csodálatos szerelmi kettős, a My Sweetheart. A Maya, az eredeti darab már elmúlt 80 éves. Most a szövegen alig változtattak, inkább revüszámokat tettek bele Fényes Szabolcs dalaiból. Elhangzik majd a Szeretnék egyszer kicsit boldog lenni, az Álmaimban valahol, a Fogj egy sétapálcát és a Részeg éjszaka. Fényes és Harmath két nagyszerű alkotó páros, és várható, hogy ennek a darabnak a felújításával talán a fiatal generációt is közelebb lehet hozni a nagyoperett világához. A bemutató november 30-án és december 1-én lesz a Budapesti Operettszínházban.

Kapcsolódó témák

Két bolgár művész, egy szobrász és egy festő alkotásaiból nyílt közös kiállítás a budapesti Bolgár Kulturális és Tájékoztató Központban. Kettőjük együttes bemutatkozása cseppet sem véletlen, művészi felfogásukban ugyanis határozott rokonság figyelhető meg.

A budapesti Koreai Kulturális Központ látogatói már megszokták, hogy az itt megrendezett kiállítások mindig valamilyen különlegességet állítanak a középpontba. Nincs ez másként most sem, az Eszterházy Károly Egyetemmel közösen létrehozott, és december 16-ig látható YATOO című kiállítás esetében sem.

A Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításain a 19. századi anyag mindig is fontos helyet foglalt el az épület legreprezentatívabb, első emeleti termeiben. Harminc év után ezt az állandó kiállítást most új szempontok szerint újrarendezték. Ráadásul a jól ismert remekművek mellett, közel egyharmad részben, olyan alkotásokkal is bővült, amelyeket eddig csak ritkán láthatott a közönség.

A szakembereket és a közönséget is egyaránt meglepő eredmény született a 2016-ban már huszonnegyedik alkalommal meghirdetett, „Az év természetfotósa” pályázat értékelése során. A pályázat történetében mind ez idáig soha nem fordult elő, hogy a rangos szakmai versengés úgy a felnőtt, mint az ifjúsági kategóriában kettős győzelmet hozott volna!

2016.10.30 20:35

Melyik városban van hazánk egyetlen diadalíve, hol találtak nálunk múmiákat, hová érkezett annak idején az első vonat, az első dunai gőzhajó és az első villanyvonat? Hol van Magyarországon a legnagyobb tokaji bor gyűjtemény? Mindezeken kívül még számos hasonló kérdést tehetünk fel, de talán már ennyiből is kitalálható: Vácról van szó.