2019. június 26. szerda, János és Pál napja
Megnyílt, megnyílt!
Révay András
2018.11.01 16:56
A több mint három évig tartó felújítási munkálatokat követően - október legutolsó napjától kezdődően - ismét látogatható a Szépművészeti Múzeum. A múzeum történetének legnagyobb és legátfogóbb rekonstrukciós munkálatai során nem csupán a múzeumi épület újult meg, hanem a gyűjtemény eredeti koncepciójához visszatérve az állandó kiállításait is újrarendezték. A felújított múzeum az új állandó tárlatok mellett a Leonardo da Vinci és a Budapesti lovas című kamara-kiállítással várja a látogatókat.

A közönség két szakaszban veheti birtokba a múzeumot. Október 31-től kezdődően, a mélyföldszinti terek és a romjaiból feléledt Román Csarnok nyílik meg, az összes új, állandó kiállítás pedig 2019 közepétől lesz látogatható. Korszerűsítették a múzeum elavult fűtőrendszerét, részben klimatizálták a kiállítótermeket, felújították a tetőszerkezet nagy részét, valamint új kiállító- és közönségforgalmi tereket alakítottak ki az épületben. A múzeum kiállítási koncepciója is gyökeresen átalakul. Több mint négy évtizedes távollét után a magyar művészet „hazatér” a Szépművészetibe, így ezután az egyiptomi és az antikvitás művészete mellett a XVIII. század végéig együtt mutatja majd be az egyetemes és a magyar művészet történetét. Ezzel párhuzamosan a Szépművészeti Múzeum 1800 utáni gyűjteményének kiállítása ideiglenesen felköltözik a Magyar Nemzeti Galériába, ahol az állandó kiállítás részeként 2018. december 7-től majd együtt mutatják be az elmúlt két évszázad magyar és egyetemes művészetének remekeit.

A megnyitás napján a legnagyobb érdeklődés természetesen a háborús pusztításaiból feltámasztott Román Csarnokot kísérte. A Szépművészeti Múzeumot 1900 és 1906 között építették, Schickedanz Albert és Herzog Fülöp tervei alapján. Az épület földszinti nagy csarnokai az intézmény formálódó antik, középkori és reneszánsz gipszmásolatait és a különböző építészeti stílusokat voltak hivatottak bemutatni. Ennek jegyében tervezték meg a Román Csarnokot is, mely építészeti elemeiben és díszítésében is a román stílus jegyeit idézi, gazdag festett ornamentikával kiegészítve. A csarnokban még a múzeum megnyitása előtt 1906-ban helyezték el a német későromán korszak kiemelkedő emlékének a freibergi Aranykapunak (az eredeti: Freiberg, dóm, 1225 körül) a monumentális méretű gipszmásolatát. A csarnok a múzeum leggazdagabb és legszebb belső dekorációval rendelkező helye.

A második világháború alatt a múzeum tetőablakai beszakadtak, így a nagy csarnokok és a köztük a Román Csarnok is megsérültek, hosszabb ideig beáztak. Ekkor már a gipszmásolat gyűjtemények elveszítették megbecsültségüket, így háború alatti mentésükre már nem fordítottak figyelmet. A földszinti termekben hagyott és így sérüléseket szenvedett másolatokat 1945 után a Román Csarnokba zsúfolták össze, a csarnokot pedig végleg lezárták a látogatók elől. Míg a múzeum többi tereit a háborút követően többé-kevésbé felújították, a Román Csarnok ebből mindvégig kimaradt, egyre inkább a múzeum összes raktározási problémájának megoldására használták. Ennek következében hamarosan zsúfolt, rendezetlen állapotok uralkodtak el benne. A mind kaotikusabb körülmények okán - 1948-tól kezdve - felújítását számtalanszor tervbe vették, erre mégsem kerülhetett sor egészen mostanáig.

A csarnok restaurálása a Szépművészeti Múzeum történetének legátfogóbb, 2015 és 2018 között elvégzett rekonstrukciós munkáinak a keretében valósult meg. A gipszöntvények elszállítása után a Román Csarnok alatti térrész kialakítása következett. A falképek restaurálása csak ezt követően kezdődhetett el, a 2016 decemberétől 2017 júniusáig tartó munkálatokban mintegy nyolcvanan vettek részt. A munka különleges kihívás elé állította a restaurátorokat: a tér falfestése alig több mint száz éves, mégis a hányattatott sorsa, a sokszoros ázások és a konzerválás elmaradása miatt olyan mértékben öregedett, mint egy igazi középkori templom. A szakembereknek ezért olyan technikákat kellett alkalmazniuk a festések, vakolatok visszakötéséhez, mint amilyenek a több száz éves román kori templomoknál szokásosak. A most megnyitott csarnok látványa önmagáért beszél, érdemes hosszú időt szánni a megtekintésére!

Az újranyitás alkalmából a múzeum egy új kamara-kiállítással is kedveskedik látogatóinak. Valamikor 1818 és 1824 között, Ferenczy István szobrászművész Rómában, több más reneszánsz és barokk bronz kisplasztikával együtt, vásárolt egy lovas szobrot. Amikor hazajött, 1846-ban felajánlotta megvételre a gyűjteményét a Nemzeti Múzeumnak, de elutasították. A gyűjteményt a Szépművészeti Múzeum vásárolta meg 1914-ben. A „Budapesti lovas” néven ismertté vált szobrot 1916-ban Meller Simon, a múzeum munkatársa Leonardo sajátkezű alkotásaként azonosította és erről – ettől kezdődően – hosszú szakmai vita bontakozott ki. Az új kamara kiállítás látogatói a véleményekről részletes tájékoztatást olvashatnak a teremben és láthatnak több, biztosan Leonardo által készített rajzot, vázlatot, más alkotásokhoz. Ezekből kiderül: a lovak gyakran szerepelnek különféle művei motívumaként. Az 1500-as években keletkezett kis szobor bemutatása és az épület felújított részeinek megtekintése látványos időutazásra kínál lehetőséget a múzeum látogatóinak.

 

Kapcsolódó témák

Két bolgár művész, egy szobrász és egy festő alkotásaiból nyílt közös kiállítás a budapesti Bolgár Kulturális és Tájékoztató Központban. Kettőjük együttes bemutatkozása cseppet sem véletlen, művészi felfogásukban ugyanis határozott rokonság figyelhető meg.

A budapesti Koreai Kulturális Központ látogatói már megszokták, hogy az itt megrendezett kiállítások mindig valamilyen különlegességet állítanak a középpontba. Nincs ez másként most sem, az Eszterházy Károly Egyetemmel közösen létrehozott, és december 16-ig látható YATOO című kiállítás esetében sem.

A Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításain a 19. századi anyag mindig is fontos helyet foglalt el az épület legreprezentatívabb, első emeleti termeiben. Harminc év után ezt az állandó kiállítást most új szempontok szerint újrarendezték. Ráadásul a jól ismert remekművek mellett, közel egyharmad részben, olyan alkotásokkal is bővült, amelyeket eddig csak ritkán láthatott a közönség.

A szakembereket és a közönséget is egyaránt meglepő eredmény született a 2016-ban már huszonnegyedik alkalommal meghirdetett, „Az év természetfotósa” pályázat értékelése során. A pályázat történetében mind ez idáig soha nem fordult elő, hogy a rangos szakmai versengés úgy a felnőtt, mint az ifjúsági kategóriában kettős győzelmet hozott volna!

2016.10.30 20:35

Melyik városban van hazánk egyetlen diadalíve, hol találtak nálunk múmiákat, hová érkezett annak idején az első vonat, az első dunai gőzhajó és az első villanyvonat? Hol van Magyarországon a legnagyobb tokaji bor gyűjtemény? Mindezeken kívül még számos hasonló kérdést tehetünk fel, de talán már ennyiből is kitalálható: Vácról van szó.

Blog ajánló
Egy nap a városban Van egy műemlék, ami még a Párisi udvarnál is jobban megváltozik hamarosan
Eladja a Danubius Hotels Group a Gellért szállót - olvasom tegnap. A magyar vevő felújítja az épületet, majd az üzemeltetést egy nemzetközi szállodaláncra bízza. Nem is hinnénk, mi fog történni a következő években. Senki sem sejti, aki nem járt még a Gellért Hotelben, és nem is fogja: legtöbbünk számára a felújítás a homlokzat letakarítását jelenti majd. A Gellért szálloda, mint név ugyanis a mai napig annyira erős a külföldiek szemében, hogy simán foglalják le a szobákat, lakosztályokat az egykor jobb időket is megért szállodában. Aztán amikor megérkeznek, akkor jönnek rá, hogy bizony itt megállt az idő abban a távoli múltban, amikor a Gellért név többet jelentett. Nekem rendkívül szórakoztató volt meglátogatni néhány évvel ezelőtt, egy Márton napi borozás alkalmával, a Nixon lakosztályt. Nem is nagyon részletezném, mit tapasztaltam, a képek magukért beszélnek. Egy gigantikus SZOT üdülő - fejezte ki magát az egyik tervezőnk az Én Menő Lakásom csapatából, akit inkább megdöbbentettek az állapotok. A szállóból luxusszálloda lesz tehát, miközben szerintem az ide érkező külföldieknek eddig is az volt a fejében, hogy ez az. Ahogy nekünk is. Gellért - micsoda marketing erővel bíró név, nem? Egyik szemem sír, a másik nevet. Sír, mert megint megszűnik egy élő múzeum, ami úgy volt az elmúlt évszázad kiállítása, hogy nem is akart az lenni. Nevet, mert az épület megkapja végre azt a törődést, ami jár neki, ami a nevéhez illik. Hogy honnan gondolom? A vevő az Indotek Csoport, Jellinek Dániel, a tulajdonos pedig nem szokta elszámolni magát, ha ingatlanról van szó. Pontosan tudja, mit csinál. A fürdőt nem érinti az adásvétel, az továbbra is a fővárosi gyógyfürdőket kezelő cégnél marad. Apropó. A szállodáról nemrégiben készült, aztán gyorsan el is kapkodott könyv, Saly Noémi Gellért100 című nagysikerűjét, amiben a szálloda kalandos történetét kutatta fel, újranyomtatták. A legolcsóbban a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumnál kapható, így a mai Múzeumok Éjszakája remek alkalom arra, hogy megvegyük.
Egy nap a városban Melyik volt a legmenőbb budapesti színház 1999-ben?
Úgy esett, hogy kezembe került egy 1999-es Internetto kiadvány. Bocs, INteRNeTTo. Aki nem tudná, mi ez: az index.hu elődjének tekinthető hírportál az egyik legnépszerűbb volt itthon a 90-es években, mellesleg a feleségem is dolgozott itt. Volt egy papír alapú programajánló füzetük, amiben már akkor a Port.hu egész oldalas hirdetése futott, és amiben borzasztóan pixeles képekkel, hol jobb, hol rosszabb minőségű papírra nyomtatva leírták, mit lehet csinálni a fővárosban. Bár a lapban, a csetprogramokról szóló cikkben úgy írnak a “korai netezőkről”, mint valami rég letűnt fajról, ma már ennek ellenére pontosan tudjuk, hogy 1999-ben még simán mindenki korai netező volt. És én találtam egy olyan oldalt is, ami ezt mindennél jobban bizonyítja. A színházak programjairól szóló részt. Itt Kliq! névvel, egy kiemelt dobozban megmutatták, hogy milyen weboldalakra lehet kattintani az adott oldal kapcsán. Ez a színházak esetében azt jelentette, hogy felsoroltak MINDEN olyan budapesti színházat, aminek VAN weboldala. Ki is nyomtatták mellé néhányuk kisméretű fotóját. A lista nem túl terebélyes. Egészen pontosan két olyan színház volt, ami saját nevét használta domainként: az azóta bezárt Bárka, és a Vígszínház. Így utólag, hogy tudjuk, mennyire fontossá váltak a weboldalak, ezeket a színházakat nevezhetjük a leghaladóbbaknak: picivel a többiek előtt léptek, és menősödtek. A Merlinnek, a Katonának, a Kolibrinek is volt saját oldala, de ezeket hosztolták, így aloldalként lehetett őket csak elérni. Átmeneti megoldásnak bizonyult ez, hiszen a fentiek közül a két ma is létező helynek - természetesen - már saját névre hivatkozó domainje van. Kolibriszinhaz.hu és Katonajozsefszinhaz.hu. Hogyhogy ilyen szűk ez a lista? Kicsit utánanéztem a ma is létező színházi weboldalaknak, mikor jegyezték be őket először. Az alábbi listát állítottam össze, a korai évekből: barka.huBejegyzés: 1998 vigszinhaz.huBejegyzés: 1998 thalia.huBejegyzés: 1998 trafo.huBejegyzés: 1999 opera.huBejegyzés: 1999 merlinszinhaz.huBejegyzés: 2000 katonajozsefszinhaz.huBejegyzés: 2003 kolibriszinhaz.huBejegyzés: 2006 ujszinhaz.huBejegyzés: 2000 radnotiszinhaz.huBejegyzés: 2000 nemzetiszinhaz.huBejegyzés: 2000 madachszinhaz.huBejegyzés: 2000 jozsefattilaszinhaz.huBejegyzés: 2000 operettszinhaz.huBejegyzés: 2001 Vagyis a lapból vagy (entweder) kimaradt néhány szereplő, vagy (oder) azoknak ugyan le volt már foglalva a domain, viszont tartalom még nem volt rajta elérhető. Egyetlen olyan színházat találtam, aminek a mai napig nincs saját oldala, ez pedig az Erkel, ami az Opera oldaláról elérhető. De az erkelszinhaz.hu ma is lefoglalható domain bárkinek. A magyar napfogyatkozás is ebben az évben volt, ha jól emlékszem. Az érettségire készültem. Mindegy.
Városlátogatások San Gimignano, a középkori Manhattan
San GimignanoSan Gimignano mint szinte minden toszkán település, egy dombtetőre épült. Történelme az ókorig nyúlik vissza, a városka eredetileg egy etruszk település volt és San Geminianus püspökről kapta a jelenlegi nevét, aki a legenda szerint megvédte a helyieket a hunok támadásától. Imáinak hatására olyan sűrű köd szállt a környékre, hogy Attila a félelmetes, „Isten ostora” jelzővel illetett hun vezér is eltévedt seregével együtt. Némileg árnyalja a romantikus történetet, hogy Szent Geminianus 397-ben halt meg, Attila pedig 405-ben született, de ki törődik ilyen apró részletekkel az évszázadok távlatából.A körös-körül olíva és szőlőültetvényekkel, magasba törő cédrusokkal övezett, etruszk falakkal körülvett, felhőkarcolókkal tarkított várost középkori Manhattan" néven is említik.A Rómába vezető zarándokút, a Via Francigena a városon haladt keresztül, ennek köszönhetően a település virágzó közlekedési és gazdasági központtá nőtte ki magát.A városka virágkorát, a XIII-XIV században élte, amikor a gazdag családok egymással versengve építkeztek, mintegy fitogtatva a hatalmukat. Mivel a város, fallal volt körülvéve, szélességben nem lehetett terjeszkedni, maradt a magasság. Magasabbnál magasabb tornyokat építve, az 1300-as években már 72 torony emelkedett az ég felé, volt, amelyik a 70 métert is elérte. Ezek a tornyok az egymással harcban álló családok védelmére is szolgáltak, mivel a bejárataik olyan magasan vannak, hogy csak létrán lehetett felmenni. A rivalizálást megelégelve a városvezetés elrendelte, hogy egy torony sem lehet magasabb, mint a városháza tornyánál (Palazzo Communale).Az 1338-ban az Európán végig söprő pestisjárvány San Gimignanot sem kímélte, a város szinte teljesen elnéptelenedett, a 72 toronyból csupán 13 maradt meg, de a város arculata ma is szinte olyan, mint a középkorban. Az építészet emlékei tökéletes állapotban maradtak fenn, úgy érzi az ember, mintha egy filmforgatás kellős közepébe csöppent volna. Nem véletlen, hogy a városka több mint 30 történelmi film forgatásának adott otthont, köztük a hét Oscar-díjat nyert Szerelmes Shakespeare, vagy a Zeffirelli által rendezett Tea Mussolinivel.Történelmi központja az UNESCO Világörökség része. Ide tartozik a többi között a Piazza del Duomo.A „Tornyok városa” híres fehér boráról. A Vernaccia di San Gimignano-t a vidék domboldalain termő ősi Vernaccia szőlőből készítenek. Ha autentikus környezetben szeretnénk megkóstolni ezt a nemes italt, látogassunk el a Strozzi hercegi birtokra, ahol a finom borok mellé, nagyszerű toszkán vacsorát is kapunk.San Gimignano minden évszakban számos programmal várja a látogatókat, a toszkán finomságokat kínáló apró üzletek, a művészeti galériák és az évről évre megrendezett történelmi játékok, fesztiválok maradandó élményt kínálnak.Nézzünk meg egy videót:https://www.youtube.com/watch?v=G0AenGQSRIY                                                                                                                                 By vinpet
Városlátogatások Ismerkedés Linz városával
Ismerkedés Linz városávalA település említésére azonnal a nálunk is kedvelt sütemény jut eszembe. Próbáljuk jobban megismerni ezt a Duna festői ölelésében fekvő szép várost.A történelme a kelta időkre nyúlik vissza, akik Lentos néven alapították a mai Linz elődjét. Később a rómaiak Lentia (Csónak) névre keresztelték a települést, mely a 19. századig csupán néhány háztömbből és a várból állt.Linz ausztriai iparváros, ma is fontos gazdasági központ, a felső-ausztriai tartomány székhelyeként a harmadik legnépesebb osztrák város, mely az elmúlt évtizedekben látványos átalakuláson ment keresztül.Linz a változások városa, ahol azonos hangsúlyt kap a tudomány, a művészet és a fejlődés. 2014-ben a város elnyerte az UNESCO-tól a Médiaművészetek városa címet is. A számos érdekesség mellett Európa egyik legmodernebb technológiai központja is itt található. Linznek saját hegye is van, az 537 méter magas Pöstlingberg. A hegytetőn emelt búcsújáró templom egyik nagy bástyájában mesevasutat rendeztek be a gyerekeknek.Kedvező időben érdemes a város felülnézetben is megtekinteni, de ehhez nem kell sárkány-repülni vagy helikopterrel körözni, elegendő csupán felsétálni a Passage bevásárlóközpont lépcsőjén, és máris a város háztetőin vezető sétaúton találjuk magunkat. A kémények magasságából pazar a kilátás az óvárosra. A belvárosban gyönyörű, barokk épületeket láthatunk. A főtér (Hauptplatz) Európa egyik legnagyobb tere. A tér középpontjában az 1716-ban felállított, 26 méter magas Szentháromság-szobor áll, a tetején aranyozott alakokkal, melyet pestisoszlopként is emlegetnek a szörnyű járvány mementójaként.Az Alter Dom Linz legnagyobb temploma. A barokk székesegyház a 17.-ik században épült.  Robusztus, égbenyúló tornyai között Szent Ignatius szobrát láthatjuk. A templombelső fából faragott szószéke és orgonája fantasztikus látvány.A püspöki templom, a Neuer Dom Ausztria második legmagasabb temploma, neogótikus tornya 134 méterre nyúlik az ég felé. Csodálatosan díszített, festett üvegablakainak egy része a második világháború alatt megsemmisült, ezeket kortárs művészek renoválták nagyszerűen.Linzben járva, feltétlenül kóstoljuk meg a város egyik jelképét, a hagyományos linzer tortát. A sütemény egy kicsit más, mint az itthoni linzerek, a töltelékben többek között mandula és dió is található. A mai gyerekek már a kor szellemének megfelelően "lézer tortának" hívják.Érdekesség, hogy egész Felső-Ausztriában tilos a városokban füvet nyírni, a méhek érdekében. A városban számtalan méhkaptár található, többnyire a házak tetején, és a különleges becsben tartott méhek érdekében vágják ritkábban a vadvirágokkal teli közterületek zöldjét.Nézzünk meg egy videót: https://www.youtube.com/watch?v=waP41ecrG70                                                                                                   By vinpet
Partnereink


Keress bennünket a Facebookon!