2017. december 16. szombat, Etelka és Aletta napja
Művészkatonák, katonaművészek
Révay András
2017.11.20 09:53
Jubileumi, 100. évét nyitotta meg a Hadtörténeti Intézet és Múzeum. Elődjét, a Hadtörténelmi Levéltár és Múzeumot 99 évvel ezelőtt 1918. november 16-án hozta létre két katonatiszt, Gabányi János címzetes vezérőrnagy és Aggházy Kamil ezredes. Az eseményről a Múzeumban ünnepi állománygyűléssel és egy kiállítás megnyitásával emlékeztek meg.

A centenáriumi évét kezdő intézmény parancsnoka, dr. Kovács Vilmos ezredes az elkövetkező év programjáról szólva kiemelte, ez nem csak a Múzeum ünnepe lesz. Kettős, nagyjelentőségű eseményt ünnepelnek, 2018 ugyanis a Magyar Honvédség fennállásának 170. évfordulója lesz! Az Intézet és a Múzeum épülete magában hordozza a történelmünket, ennek jobb megjelenítése érdekében a 100 évfordulóra az arculata felfrissül, mondhatni megfiatalodik. Vonzereje így is nagy, hiszen évente 60-70 ezer ember fordul meg benne, tud üzenetet átadni, ez az intézmény a magyar haderő legnagyobb kommunikációs eszköze. A századik évfordulón különleges rendezvényekre kerül sor. Bevezetőként, már most, november 23-tól kéthetenként mindig új, a közönség által eddig még sosem látott műtárgyakat mutatnak be a múzeum gyűjteményéből. Lesznek filmvetítések, koncertek, még Sörestek (!) is. Különleges bélyeg és egyedi emlékérem kibocsátása is szerepel a programban. Már folyamatban van a munka, amivel régi adósságát törleszti majd az ország: 2012-től ugyanis megkezdődött az I. Világháborúban elesett, megsebesült vagy fogságba esett katonáink – összesen másfél millió ember - adatainak feltárása, rendszerezése és majd kiadása a 100. évfordulón, közzétételre alkalmas formában.

 Érdekes összefüggésre világított rá dr. Csikány Tamás ezredes, a Hadimúzeum Alapítvány kuratóriumának elnöke. A magyar sokáig – egészen Mohácsig – katonanemzet volt. A politika legfontosabb eszköze a háború volt és a külpolitikai célokat a háború, a katonaság erejével sikerült vagy nem sikerült megvalósítani. Majd 1526 után már csak magyaráztuk, hogy milyenek szeretnénk lenni, de a katonai gondolkodás megmaradt. Mi is kellene ahhoz, hogy olyan hadseregünk legyen, amivel a nemzeti önállóság visszanyerhető? Ennek a jegyében születtek meg az első magyar nyelvű hadtudományi munkák, kialakult a magyar hadtudományi irodalom, nyelvezet. Az igazi fellendülés a Kiegyezés után következett be, ami megteremtette a részben önálló magyar hadsereget és azokat az intézményeket is, amelyek ezt a tevékenységet támogatták. Ebbe a sorba illeszkedik a Hadtörténeti Intézet és Múzeum megszületése is.

Jelen volt az ünnepségen az 1877-ben megalakult Svéd Hadtörténeti Múzeum igazgatója, Carl Zarmén, aki emlékeztetett arra, hogy a két intézmény 1929 óta dolgozik együtt, közös kiállítást is rendeztek. Igen komoly hasonlóság van a két múzeum között. A közös, európai történelem és a saját országaik történelme összecseng, ezért is figyelnek jobban egymás munkáira. Svédországban 2014-ben nyílt meg a Nagy Háború bemutató kiállítása, melyben háromhavonta más ország volt a vendég. Eddig már tizenöt ország szerepelt, Magyarországra most kerül sor. Érdekes, hogy míg a legtöbb ország – az eddigiek közül 14 – főleg fotókat küldött, Magyarországról inkább festmények, grafikák érkeztek. A díszünnepség után megnyitott „Művész-katonák, katona-művészek” című kiállításon is, néhány szobor társaságában, többségében ilyen alkotások láthatók.

 Persze ez érthető, ha belegondolunk, hogy az I. Világháború idején a festészet még erőteljesen felfutó ágban volt, a fotográfia pedig csak ekkor kezdte szárnyait bontogatni. A művészi önkifejezés formái sokszor a bevett társadalmi szokásokkal mentek szembe, a dadaizmus már 1916-ban megjelent! Ugyanakkor létezett a harctéri szenvedések realista ábrázolása is. A magyar hadsereg kötelékében mintegy négyszáz hadi festő tevékenykedett, miközben ott voltak a fotográfusok is. Ám a kétféle mű között lényeges különbség feszül. Míg a fotó egy pillanatot örökít meg, a jóval hosszabb idő alatt készült festmények egészen más érzelmeket képesek ébreszteni. Ezek az alkotások fontos szerepet töltöttek be a maguk idején, de legalább olyan fontosak mai is, hiszen az a feladatuk, hogy a háborúról minél pontosabb képet nyújtsanak, ne engedjék az ott megélt szenvedést feledésbe merülni.

 A művészek többsége szervezetten került a harctérre. Voltak, akiket besoroztak, harcoltak, még meg is sebesültek. Mások – főleg az önkéntesek - a Sajtóhadiszállás művészeti csoportjához nyertek beosztást. Ők külön „Kunst” feliratú karszalagot is kaptak. Kisfaludy Stróbl Zsigmond visszaemlékezéseiben leírja például, hogy Pór Bertalan, Berény Róbert, Frim Ervin, meg ő, előbb a trénhez próbáltak önkéntesnek bejutni, de az nehéz volt, mert oda – biztonságosabb lévén – „áradatként özönlött a jómódúak serege.” Így ők végül a tüzérséghez kerültek. A tizenegyes tábori ágyús ezred egyik kiképző tisztje Márffy Ödön festőművész volt. Kisfaludy végül nem került a frontra, főtisztek szobrának megformálásra kapott megbízást. Látható is tőle ezen a kiállításon Szurmay Sándor gyalogsági tábornokról 1916-ban készült szobra.

 Bizonyára meg fogja lepni a kiállítás látogatóit, hogy a művészetinek egyáltalán nem gondolt Hadtörténeti Intézet és Múzeum birtokában a magyar képzőművészet hány jeles, kiemelkedő alkotójának műve van. Ilyen különleges „csemege” például a modern magyar festészet egyik legeredetibb és legvitatottabb tehetsége - a fronton még meg is sebesült, számos kitüntetést kapott - Aba Novák Vilmos egyenruhás önarcképe. Érdemes elidőzni Mednyánszky László elesett katonát ábrázoló képe előtt, ahol a megjelenítés szándékoltan homályba tűnő. Hermann Lipót vízfestménye, a Rohamozó katonák, az akvarell-technika ellenére szinte fényképszerű pontosságú, Vaszary János ceruzarajza pedig a háború kezdetéről, a hadászati jelentőségű limanowai csatában 1914-ben elesett huszárról, egyszerűségében megindító.

 A jubileumi év megnyitására a Stefánia Palota Honvéd Kulturális Központ, Regiment éttermének cukrászai – a Múzeum felkérésére különleges süteményt készítettek. Nehéz feladat volt olyan édességet találni, ami a Honvédséggel kapcsolatba hozható, ám végül sikerült a harmincas évekből egy „Hadi linzer” elnevezésű receptre bukkanni. A „hadi” linzer alapanyaga ugyanaz, mint a „normális” linzeré, csak barna lisztet használtak hozzá. A nevét pedig onnan kapta, hogy akkortájt ilyen alapanyagot szinte csak a honvédség részére adtak, egyébként nehéz volt hozzájutni. A linzer tésztára narancsos, joghurtos, töltelék kerül, így lesz belőle sült túrótorta. A tetején narancs-zselé található. A torta, mint a „ház süteménye” a múzeum büféjében egész évben kapható lesz.

Kapcsolódó témák

Két bolgár művész, egy szobrász és egy festő alkotásaiból nyílt közös kiállítás a budapesti Bolgár Kulturális és Tájékoztató Központban. Kettőjük együttes bemutatkozása cseppet sem véletlen, művészi felfogásukban ugyanis határozott rokonság figyelhető meg.

A budapesti Koreai Kulturális Központ látogatói már megszokták, hogy az itt megrendezett kiállítások mindig valamilyen különlegességet állítanak a középpontba. Nincs ez másként most sem, az Eszterházy Károly Egyetemmel közösen létrehozott, és december 16-ig látható YATOO című kiállítás esetében sem.

A Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításain a 19. századi anyag mindig is fontos helyet foglalt el az épület legreprezentatívabb, első emeleti termeiben. Harminc év után ezt az állandó kiállítást most új szempontok szerint újrarendezték. Ráadásul a jól ismert remekművek mellett, közel egyharmad részben, olyan alkotásokkal is bővült, amelyeket eddig csak ritkán láthatott a közönség.

A szakembereket és a közönséget is egyaránt meglepő eredmény született a 2016-ban már huszonnegyedik alkalommal meghirdetett, „Az év természetfotósa” pályázat értékelése során. A pályázat történetében mind ez idáig soha nem fordult elő, hogy a rangos szakmai versengés úgy a felnőtt, mint az ifjúsági kategóriában kettős győzelmet hozott volna!

2016.10.30 20:35

Melyik városban van hazánk egyetlen diadalíve, hol találtak nálunk múmiákat, hová érkezett annak idején az első vonat, az első dunai gőzhajó és az első villanyvonat? Hol van Magyarországon a legnagyobb tokaji bor gyűjtemény? Mindezeken kívül még számos hasonló kérdést tehetünk fel, de talán már ennyiből is kitalálható: Vácról van szó.

Blog ajánló
Egy nap a városban A tényleg, de komolyan jó vegán gyorskaja - Las Vegans
Nekem alapvetően szimpatikus a vegánok hozzáállása a táplálkozáshoz: ha ártasz vele, inkább egyél mást. Nem is nagyon lehetne ezzel vitatkozni, ha valahol mégis vita alakul ki, azt a szélsőségek között lehet keresni. A vegán aktivisták és a nehogymármegmondják-aktivisták tudnak kiélezett helyzetet előidézni, egyik sem tesz jót egyébként a vegánok ügyének. Tudjátok, a vegán aktivistáknak mit kellene csinálniuk? Főzni. Alig van jó vegán kajálási lehetőség a városban, és sokszor azok is pocsékok. A pozitív kampány lényege, hogy nem ellenzed mások viselkedését, hanem mutatsz nekik jobbat. Senki nem gondolná, hogy az elektromos autó menő, amíg egy Tesla le nem gyorsulja a világ legdrágább sportautóit. Abban a pillanatban az emberek nem a hátrányait kezdik el látni az újdonságnak, láss csodát. A Las Vegans lakókocsiját láttam már párszor, de valahogy sosem mertem erre kísérletezni, legalábbis voltak prekoncepcióim, félelmeim. Volt már, hogy korábban is megkaptam: miért hasonlítom a vega, vegán kaják ízét másokhoz? Ami megint furcsa kérdés, tekintve, hogy az életem első felében evett falatjaimhoz hasonlítani életem második felében kóstolt falatjaimat eléggé logikus, az emberi gondolkozás alapja. És hát nem is vagyok vegán, úgyhogy ritkán találkozom ilyen ételekkel, legfeljebb a tízórai alma és a vacsora utáni narancs az, amiről bátran ki merem jelenteni, hogy nem tartalmaz állati eredeti dolgot. Ez egy igen hosszú bevezető volt. Szóval odaléptem a lakókocsihoz a Bijó parkolójában (ott is megjelentek átmenetileg az egyik hétvégén), egyszercsak. Szükség volt rá, Évi átmenetileg tejmentes diétát tart, így a vegán lehetőségek csábítónak tűntek a sajtokat igencsak kedvelő feleségem számára. Az, hogy rántott sajtos szendvicset ehet, teljesen felvillanyozta. Vettem neki egyet. Tehenet, tőgyet nem látott persze. És ledöbbentem, mikor kaptam egy kóstoló falatot. A sajt nyúlós volt, a pirított padlizsán isteni, a buci kellemes, a hagymalekvár meg jól aládolgozott mindennek. Legszívesebben kitéptem volna Évi kezéből a kaját, mert ekkorra már rájöttem, hogy kettőt kellett volna kérni. Akkor épp nem volt nálam fényképezőgép, ezért az ALLEE-nál pár nappal később megint kértem egy szejtános burgert, meg egy csicseriborsós tálat: A szejtános szendvics is nagyon jó volt. Nem annyira, mint a másik, de állatian élveztem ezt is, különösen a mellé adott vegán majonézt, ami egyáltalán nem volt olyan, amilyennek elképzeltem. Teljesen jó cucc. Szóval utasításba kaptam, hogy hetente többször hozzak a Las Vegansból haza szendvicseket, úgyhogy megpróbálom rávenni a tulajokat, hogy nyissanak egy helyet egy nekem útba eső helyen. Arra gondoltam, hogy ha a poszt miatt esetleg szóba állnak velem, lehet velük tárgyalni, szurkoljatok. (A Bijó parkoló pont jó lesz állandóra köszi) Egyébként holnap lesz valami vegán wonderland az Anker'tben, ott árul majd pizzát a vegażżi is, hogy az ég áldja meg a keresőoptimalizált nevüket, akikre nagyon kíváncsi vagyok. Csak egy tipp, ha már vegán. (Ők is eshetnének útba, ha van kedvük) Las VegansKaraván udvar (Kazinczy u. 18.) és ALLEE sétány
Egy nap a városban Fánkot karácsonyra? Ezeket az Isten is arra teremtette!
A Donut Library karácsonyi fánkkollekciót dobott piacra, ami önmagában egy csodálatos ötlet. Főleg, ha megnézzük, hogy festenek ezek a fánkok: És hogy milyen dobozban kapjuk őket: A Donut Libraryről 2013-ban írt először Csaba, azóta a hely a Pozsonyi út híres fánkozója lett. Az akkori dizájn a mai napig megállja a helyét, a high-tech fákospolc találkozása a kopottas könyvekkel nagyon megnyugtató együttállás. Azt a benyomást kelti, hogy járjunk bárhol az időben, ezer év múlva is lesznek könyvek, papírlapokkal, borítóval meg ilyenekkel. És lesz fánk. Lészen. Ahogy Csaba, én sem vagyok nagyon művelt fánkügyben, nem nagyon tudom, mit tud mondjuk a világ legjobb fánkja. Viszont nálam ezek a fánkok, amik kipróbálására a hely hívott el, egy új kategóriát hoztak el, el is neveztem őket bonbonfánknak. Nem azért, mert olyan aprók, rendes fánkméretűek ezek, körbe puha, finom fánktészta, középen töltelék. Viszont ez a töltelék pont olyan meglepetés, és pont olyan elemi erővel tódul a szájba, mint egy jó töltött bonbon esetében. Az eredmény is az lett: az autóban hazafelé, a dugóban állva szórakozottan beleharaptam az egyikbe, aztán még egy harapást, aztán a következőbe, aztán még egybe. Úgyhogy ha vendégségbe viszed, érdemes késsel elosztani, mert mindenki mindegyikből akar majd. A rózsaszín ajándékkal kezdtem, és milyen jól választottam: a mandulaízű töltelékről beugrott egy gyerekkori íz, amit utoljára akkor éreztem. Bumm, óvodás voltam, aki keresgéli az emlékeiben, hol és milyen körülmények között evett ilyet, és mi a fene volt az. A mackó málnakrémet rejt, míg kívül pillecukorral csábít, hogy nem lesz ez egy súlyos, megterhelő falat. Itt kezdesz rájönni, hogy ezeknél a fánkoknál a töltelék főszerepet kaptak. Nem mellékszereplők, hanem átvették az uralmat. A mézeskalács fánk íze - természetesen - mézeskalács. Mézeskalácseszencia. A karácsonyfa meglepő módon mákot rejt. Ettől megint meglepődtem, nem számítottam a visszafogottabb, kevésbé édes ízre. A hópehelyhes egy raffaello golyó fánkosítva. A nyalókás bonbon - bocs, fánk - klasszikus vaníliás ízt hoz, csokival, tök jó. A szakállas ember, nevezzük télapónak, eperízű krémmel van tölve, kicsit savanyú, meg persze édes.   Egy percet sem bántam meg abból a két és fél percből, amíg megettem őket. Amit láttok fent a dobozban, háromezer forint körül vettem. A legjobb “vigyünk valami édességet” tipp karácsonyra, ha nincs kedvünk bejglit készíteni. The Donut LibraryCím: Budapest, Pozsonyi út 22.Budapest, Karinthy Frigyes út 18. XI. kerületBudapest, Károly krt 7. VII. kerületNyitva mindhárom üzlet: H-V: 10:00 – 20:00 óráig Disclaimer: A Donut Library ezúttal az Egy nap a városban hirdetője.
Városlátogatások Sárospatak
SárospatakÉvszázados oktatási és kulturális hagyományai alapján, „Bodrogparti Athén”-ként is emlegetik ezt az értékekben és műemlékekben gazdag várost. A település az Északi Középhegység lankáinak tövében, a Bodrog folyó két partján fekszik.A hely már az őskorban is lakott volt, az első feljegyzések 904-ben említik. Sárospatak nevének eredetére több változat is fellehető, de a legvalószínűbb, hogy a Bodrog patakról és a környező mocsaras, sáros területről kapta a nevétA város a reformáció egyik fellegvára volt, ma a térség idegenforgalmi és kulturális központja.Mai arculatát a reneszánsz műemlékek mellett a Makovecz Imre tervei alapján készült lakóházak és közintézmények színesítik. Ő tervezte többek között a Művelődés Házát és az Árpád Vezér Gimnáziumot. Sárospatak látnivalói:A Rákóczi vár:A mai várkastélyt és a hozzákapcsolódó város erődítéseit a várudvarból megközelíthető reneszánsz lakótoronnyal együtt, Perényi Péter építtette, később Bocskai majd a Rákócziak birtokolták. A Rákóczi-szabadságharc idején a várat és a Vörös torony egy részét megrongálta a császári katonaság. A várban tartották a szabadságharc utolsó, jobbágyfelszabadító országgyűlését. A várkastély impozáns része a közel négyzetes alaprajzú, Vörös-torony, mely a nevét a tető vörösfenyő borításáról kapta. A harmadik és negyedik szint között a homlokzatok mögött húzódó védőfolyosókból lőrések nyílnak.Az udvari rész leglátványosabb építménye, a Lorántffy Zsuzsanna által reneszánsz stílusban építtetett oszlopos-árkádos lépcső, mely ma is a fejedelemasszony nevét viseli. (Lorántffy-loggia)A Szent Erzsébet templom:Sárospatak a középkorban a magyar királynők kedvelt birtoka volt, itt született II. András király és Gertrudis királyné lánya, Árpád-házi Szent Erzsébet is. (a nevek ismerősek a Bánk bán-ból) A templom is az Árpádházi királyok idejében épült, története évszázadokon át a vár történetéhez kapcsolódott. Vártemplomként működött, a templom északi fala a védőfal egyik szakasza lett beépített lőrésekkel, kilövőhelyekkel. A történelem viharaiban sűrűn cserélődtek a tulajdonosok és a vallások, mivel a törvény értelmében a jobbágyoknak azt a vallást kellett követniük, amit a vár ura képviselt. Rákóczi fejedelem végérvényesen a római katolikusoknak adta a templomotEgy hatalmas tűzvész után újjáépítették. Ide temetkeztek a vár gazdái: Pálóczyak, Perényiek, Lorántffyak, Dobók és Rákócziak is. A templomot Szent Erzsébetről nevezték el, aki korán, már 20 évesen özvegyen maradt és hátralévő életét a szegények gyámolítására áldozta, 24 éves korában bekövetkezett haláláig. Itt őrzik Szent Erzsébet ereklyéjét: a bizánci eredetű ruhadarabját, és a koponyacsont egy darabját. A templom előtti lovasszobor-csoport Szent Erzsébetet és a férjét ábrázolja búcsúzás közben.A Református Kollégium és Könyvtár:A legendás hírű Református Kollégiumot Perényi Péter alapította 1531-ben. Lorántffy Zsuzsanna fejedelemasszony meghívására érkezett ide Comenius, aki a 17. század leghíresebb pedagógusa volt, és az akkori legmodernebb pedagógiai elveket honosította meg az intézményben. Ő készítette el az iskola szabályzatát, melyben sok egyéb mellett, meghatározta az oktatás rendjét a tanórák közötti szünet és a nyári vakáció bevezetésével. Szükségessé tette a szemléltető eszközök használatát.Az iskolatörténeti kiállítás mellett a legszebb látnivaló a Pollack Mihály által tervezett nagykönyvtár, melynek négyszázötvenezer kötetes gyűjteményében számos ritkaságot is őriznek. Mennyezetén festett térhatású kupolát láthatunk, és a tudományt, a művészetet szimbolizáló alakokat.A gimnázium híres diákjai közé tartozott többek között Csokonai Vitéz Mihály, Kossuth Lajos, Kazinczy Ferenc, Szemere Bertalan, Gárdonyi Géza, Móricz Zsigmond, Tompa Mihály.A Makovecz tér:A Makovecz Imre nevét viselő tér 2015-ben elnyerte a „Magyarország legszebb tere” címet. A Comenius Tanítóképző Főiskola épületével szemben áll az általa tervezett Művelődés Háza, amelyet a világ tíz legszebb épülete közé soroltak.A téren álló „Pataki diák” bronzszobor Borsi Antal alkotása. A Megyer-hegyi Tengerszem:A Sárospatak közelében található Magyarország egyik különleges természeti képződménye, melynek kialakulásához az ember és a természet egyaránt hozzájárult.A nevével ellentétben valójában nem tengerszemről van szó, hiszen nem gleccser vájta mélyedés. A hajdani kőbányában, már a 15. századtól folytattak bányászatot, mivel a vulkáni eredetű, kemény kőzet kiválóan alkalmas malomkőgyártásra.További részleteket itt találsz: https://www.youtube.com/watch?v=hwf2uIkOOjAhttp://vinpet1942.blogspot.hu/2017/10/megyer-hegyi-tengerszem.htmlÉrdekességek:A külső várudvaron 1631-től 1648-ig egy ágyúöntő műhely működött.A magyar 500 forintos hátoldalán a sárospataki vár látható, az előoldalán pedig Mányoki Ádám festménye a fejedelemről.A vár egyik sarokbástyáján van a „Sub-Rosa” erkély, melynek a mennyezetét rózsák díszítik. Ebben a szobában tartották titkos megbeszéléseiket a Wesselényi-összeesküvés résztvevői. A „sub rosa” kifejezésnek kettős jelentése van: szó szerint: „a rózsa alatt”, átvitt értelemben: „titokban”.Nézzünk meg egy videót: https://www.youtube.com/watch?v=T0QitThIBSE                                                                                                   by vinpet
Városlátogatások Szekszárd
SzekszárdA krónikák 1015-ben említik először települést, később I. Béla király itt alapította meg a bencés apátságot, melynek romjai a régi vármegyeház belső udvarán láthatóak.Egyesek szerint a város neve is I. Béla királyra utal, aki barna bőrű és kopasz volt (régi magyar nyelven: szög és szár). Korábban a várost Szegzárdnak hívták, még ma is fellelhető ez a felirat.A Garay tér:A köztudatban Garay János, mint „Az obsitos” költője, Háry János alakjának megteremtője maradt meg emlékezetünkben. A nagyotmondó Háry János alakja egy embertípus mulatságosan művészi megformálása, a népi szemlélet kitűnő ábrázolása, ma az Obsitos Udvarház párkányán üldögélve, bajszát pederve somolyog a szekszárdiakra.A történelmi városrész központja a Garay tér, ahol a költő szobra áll. 1881-ben emléktáblát is elhelyeztek szülőházának falán.’’Töltsd pohárba, és csodát látsz! Színe, mint a bikavér, S mégis a gyöngy, mely belőle Fölragyog, mint hó, fehér. És a tőke, melyen termett, Nemde, oly zöld, mint a rét? Hol leled föl szebben együtt Szép hazánk háromszínét?"/Garay János: Szekszárdi Bordal/A Béla király tér:A város központi terén áll a kereszténység megszilárdításában fontos szerepet játszó I. Béla szobra.Belvárosi katolikus templom:Az 1805-ben épült copf stílusú templom nevezetessége, hogy Közép-Európa legnagyobb egyhajós temploma.A Szentháromság-szobor:A szobor a XVIII. században pusztító pestisjárvány szomorú emlékét őrzi. A gyilkos kórtól három szent nyújt védelmet: Kelet felé néz Szent Sebestyén, délnyugat felé Szent Rókus és északnyugat felé Szent János.A városháza:Az eredetileg klasszicista épület egy régi kocsma helyén épült, de talajmechanikai problémák miatt át kellett építeni, ekkor kapta szecessziós formáját.  Homlokzatán a város címerét láthatjuk.Régi vármegyeháza:A Pollack Mihály tervei alapján készült, klasszicista stílusú épület belső udvarán a bencés apátság romjait találjuk. Az épületben a régi megyeháza életét bemutató kiállítás, a levéltár, a Liszt Ferenc emlékkiállítás, valamint az Esze Tamás emlékszoba tekinthető meg.A Borkút:Az épület külső udvarán található egy pajzán, szoborkompozíciós kút, melyből neves alkalmakkor kiváló vörös- és fehérborokat csapolhatunk. Sajnos ottjártunkkor nem működött a kút.Szent László szobra:Szekszárd védőszentjének, Szent Lászlónak szobrát 2001. július 27-én, László napján avatták fel a Béla téren. melyen a király egy kun vitéz karjaiból akar kiszabadítani egy szűzleányt. (ez ma már nehezen menne, kunok is elvétve vannak, szűzleányokról nem is beszélve.)Babits Mihály emlékház:A Babits Mihály utcában, a Séd patak kanyarulatánál a Babits Mihály Emlékház, a költő szülőházaRöpülj, lelkem, keresd meg hazámat!Áll a régi ház még, zöld zsalújamögött halkul anyám mélabúja:ősz hajú, de gyermekarcú bánat.Röpülj, lelkem, keresd meg hazámat!Itt a szoba, melyben megszülettem,melyet szemem legelőször látott;itt a kert, amelyben építettemhomokból az első palotákat.Amit én emeltem, mind homok volt:de nagyapám háza bizton áll mégs éveimből e fojtó romokbólhogy révébe merüljek, vár még."(Hazám! A ház)Babits Mihály szülőháza, vagy ahogyan a helyiek nevezik, a Kelemen-ház 1780 körül épült, copf stílusban. A költő nagyapja, Kelemen József 1852-ben vásárolta meg. Az emlékház ma is eredeti állapotában áll, bútorokkal, a család mindennapi használati tárgyaival berendezve.Megnézhetjük a Babits család fotó albumát, Babits kézírását és egyéb relikviákat.Kálvária kilátó:Búcsúzóul tekintsünk le a bor városára a Bartina hegyen álló kilátóból, ahonnan csodálatos panoráma tárul elénk. A Kálvária kilátót nem csupán a szép kilátás teszi érdekessé, hanem Kiss István Szőlő-szobor kompozíciója is, mely a város címerének jelképeiből tevődik össze. Nézzünk meg egy videót:https://www.youtube.com/watch?v=YbuG2zqFY3I                                                                                               by vinpet
Partnereink


Keress bennünket a Facebookon!