2020. február 23. vasárnap, Alfréd és Mirtill napja
Pálinkás tíz évünk
Révay András
2015.05.08 22:34
Szinte hihetetlen, mégis igaz: már a tizedik Pálinkafesztivál nyílott meg Budapesten, a Városháza Parkban. A belépés ingyenes és a kóstolgatáshoz, vásárláshoz egyetlen fillér készpénzre sincs szükség! Egy új és biztonságos fizetési rendszer bemutatkozásának is helyszíne a fesztivál.

Nagy változásokat hozott ez a tíz év, nemcsak a fesztivál, de a pálinkák életében is – állapította meg a megnyitás napján Jónás József, a fesztivál szóvivője. Örömökkel, gondokkal – sikerekkel is telt ez a tíz év. Évről-évre újabb és még finomabb pálinkák jelentek meg. Azt már nem mondhatjuk, hogy újabb gyümölcsökből is készülnek pálinkák, mert az elmúlt évek alatt már szinte minden elképzelhetőt kipróbáltak a termelők. Ezen a fesztiválon már minden látogató megtalálhatja a maga kedvencét és azt a szórakozást is, amit várt. Szombaton és vasárnap már délben kinyitnak a pavilonok, szombaton éjjel kettőig lesznek nyitva. Régebben egy kicsit hangosabb zene is volt, idén már csendesebb, de folyamatos muzsika szól majd.

A Városháza Parkban harmincegy pálinka-kiállító van jelen – és ez nem kis szám. Korábban, 2006-ban 27 kereskedelmi pálinkafőző volt az országban, ma 107 bejelentett főzde működik. A fejlődés a fesztivállátogatók számában is megmutatkozik; voltak már harmincezernél is többen! Ez, most az első olyan, ami pontosan kifejezi a rendezők szándékát, a terület nyitott, nincs kerítés. Bárki bejöhet, sétálgathat a pavilonok között, nézelődhet – és ha kedve támad, kóstolhat is. Persze csak ha elmúlt 18 éves! A választás nem lesz könnyű a mintegy ötszáz féle párlat közül. Az italokhoz társulnak a harapnivalók is. Vannak mangalica különlegességek, prebiotikus Kolbice újdonság, kitelepült a Hachapuri grúz étterem és nem maradhat el a császármorzsa sem. Felsorakoznak az egyedi kézműves, édes és sós sütemények, valamint az almás pite és almatorta variációk, ugyanis az idei „év gyümölcse” az alma, főleg kortyolva, de étkek formájában is.

A fesztivál ötletgazdája, a Rézangyal pálinkafőző tulajdonosa, Maros Róbert az ingyenes belépés mellett egy másik nagy változásra hívta fel a figyelmet. Idén sem lesz szükség készpénzre a fesztiválon, mivel a látogatók a most bemutatkozó HelloPay kártyával fizethetnek majd. Nincs sorban állás, nincs várakozás, ugyanis a kártyák egy gyors regisztrációt követően bármely faházban feltölthetőek. A HelloPay legnagyobb újdonsága és előnye, hogy a feltöltött pénz maradéka a rendezvényt követően nem vész el, hanem további fesztiválokon és más elfogadóhelyeken is felhasználható. A kártyákat ugyanis a rendezvényt követően egyre több belvárosi vendéglátó- és szórakozóhelyen, sőt máshol, többek között a júniusi Budavári Sörfesztiválon is elfogadják.

Használatakor a regisztráció nem kötelező, de ajánlott, mert az elvesztett kártya egyenlege csak abban az esetben tiltható le, ha előtte azt regisztrálták. Erre a fesztiválokon található regisztrációs pontokon, valamint a HelloPay.hu weboldalon van lehetőségünk. Regisztrált kártyatulajdonosként számon tarthatjuk költéseinket, pl. megtekinthetjük szombat esténk „financiális alakulását” a weboldalon hamarosan elérhető „kártyatörténet” funkcióval, sőt további kedvezményeket, ajándékokat kaphatunk a rendszer együttműködő partnereitől. A Budapesti Pálinkafesztiválon regisztrálók máris élhetnek ezekkel a lehetőségekkel, hiszen a Budapest TukTuk útjaira vonatkozó 10%-os kedvezményt, illetve az Akvárium Klubban beváltható ajándék pálinkát kapnak a kártyájukra feltöltve. A HelloPay rendszere nem csak fizetésre kínál gyors és biztonságos megoldást, hamarosan a belépőjegyeinket is a kártyára tudjuk majd feltölteni, leváltva ezzel a visszaélésre lehetőséget adó, nyomtatott QR kódos jegyeket. A fogyasztóvédelmi szabályok betartását segíti majd a HelloPay azon funkciója, amely az értékesítési rendszerben egyszerűen letiltja alkoholos italok eladását a 18 év alatti regisztrált fogyasztók számára, valamint kiskorú kártyatulajdonosok esetén a kontrollált zsebpénzkezelést és felügyeletet segíti az aggódó szülők számára.

 Lehetne első lélek vagy első alkohol, esetleg príma lélek vagy príma alkohol – mi a helyes értelmezése a Spiritus Primus elnevezésnek? Ez a latin név többféle variációt is megenged, mondták el a főzde kiállítóhelyén. Nem korlátozódik az egyik vagy másikra, több lehetőség is van benne – csakúgy, mint a pálinkákban. Az almapálinkáknak is többféle „iskolázása” van náluk, de amire itt különösen is felhívják a figyelmet az a tokaji aszús hordóban érlelt almapálinka. Mivel előzőleg aszúbor pihent a tölgyfahordóban, a pálinka onnan különleges zamatokat hoz magával. Főleg Jonagold és Jonathan alma feldolgozásával, kétszeres lepárlással készült. A finomítón van még egy aromatorony is, ennek segítségével több illatot őriz meg a párlat, mely közvetlenül a lefőzés után még „kócos”. Csak következtetni lehet azokra az értékeire, amiket később majd meg fog mutatni. Türelemmel kell lenni hozzá és el kell tenni, pihenni több hónapig. Ilyenkor találkozik a tölgyfahordóval is, legfeljebb hat hónapig. A más gyümölcsökből készült pálinkák sincsenek egy évnél tovább hordóban. Közben a szakértők meghatározzák, milyen alkoholtartalommal adja ki a legjobb formáját. Hígítással ezt beállítják, majd újabb pihentetés következik és csak ez után kerülhet forgalomba különféle, 40-től 55 fokig terjedő minőségben.

 Először van jelen a pálinkafesztiválon a Keve manufaktúra. A családi vállalkozás már 25 éve működik Perbálon, Budapesttől 25 kilométerre. Kezdetben gyógynövény-alapú termékek, krémek, étrend-kiegészítők gyártásával foglalkoztak. A pálinkafőzés ötlete hét évvel ezelőtt került előtérbe és tavaly év végére készült el az első bemutatható termékcsalád. A gyümölcsöt vásárolják, csak a cefrézéstől kezdődően végzik el ők a feldolgozást. Törköllyel indultak és közben sikerült egy figyelemre érdemes aszú-szőlő pálinkát előállítani. Leányka szőlőből készítik az „alap” szőlőpálinkát, azt Tokajban vásárolt aszúszemek ágyára töltik. Utána két hétig még tölgyfahordóban érlelik is. Jelenleg ez a legsikeresebb termékük, de már társult mellé a barack- és a szilvapálinka is.

A Bolyhos pálinkafőzde kifejezetten az ágyas pálinkáról vált híressé, már kétszer nyerték el a „Magyarország legjobb pálinkája” címet. Ezen a fesztiválon viszont a termékeik megjelenése is nagy érdeklődést keltett. A változatos üvegalakok kilencféle gyümölcspálinkát rejtenek. A kis palackok – vannak köztük Bambisüveg, laposüveg, villanykörte és szív alakúak - nyakba akaszthatók, a kalocsai díszítésű pántok révén ajándéknak is kitűnőek – és akkor még nem beszéltünk a bennük rejlő italok változatlanul igen magas minőségéről. Mindegyik 50 %-os ágyas pálinkát rejt: Cigánymeggy, Vilmoskörte, Fekete cseresznye, Kajszibarack, Irsai Olivér, Füge és Szilva képezi a kínálatot. Ez utóbbiból a 40 százalékos idén, Gyulán a XVI. Pálinkafesztiválon kategória győztes lett, ami azt jelenti, hogy ebben a csoportban ez a legjobb az országban.

Annyi bizonyos, hogy fantáziátlansággal senki sem vádolhatja a „Harmatrázó” pálinkafőzde névadóját. A választás oka pedig, hogy mindazok, akik pálinkakészítéssel és a hozzá tartozó gyümölcstermesztéssel foglalkoznak, korán kelő emberek. Hajnalban jól követhetők a lépteik, amint lerázzák a fűről a friss harmatot. Közel négyszáz hektáros saját gyümölcsösük közepén, Ceglédbercelen van a főzde, főleg csonthéjasokkal – cseresznye, meggy, őszi- és kajszibarack, szilva – dolgoznak. Legutóbb viszont már telepítettek egy kis körtét, almát, málnát és szamócát is. Bár mindössze még csak öt éve léteznek, tavaly már az év második legeredményesebb főzdéje címet is elnyerték. A fesztiválra valódi különlegességet, egy vadbodza és egy málna-cseresznye vegyes pálinkát hoztak. Ez igazi meglepetés, mert az illatában málnás, az íze lecsengésében viszont édes cseresznyés, csokoládés. A főzés hagyományos módon, egylépcsős berendezéssel, 250 literes üsttel történik.

www.budapestipalinkafesztival.hu

Kapcsolódó témák

Beváltották a szervezők a tavaly – a XII. Újbor és Sajtfesztivál megnyitásán - tett ígéretüket. Persze könnyű dolguk volt, hiszen nem volt művészet előre látni, hogy 2016-ban olimpia lesz. Nos, idén, november 26-27-én, szombaton és vasárnap, a XIII. Újbor és Sajtfesztivált valóban az olimpia jegyében rendezik meg Budapesten, a Vajdahunyad várban.

A magyar borászatban irány- és mértékadó pincészetek munkájának elismerésére a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, a Magyar Bor Akadémia és a Magyar Szőlő- és Bortermelők Szövetsége 2002-ben megalapította „Az Év Pincészete” kitüntető címet. Olyan bortermelő társaság együttes teljesítményét díjazzák, amely az országban és külföldön a magyar bor, a borkultúra és a kulturált borfogyasztás széles körű népszerűsítéséért a legtöbbet tett az adott évben. A díjat a szakmai körök jelölése és szavazatai alapján idén tizenötödik alkalommal adományozták az arra méltónak tartott pincészetnek.

Lehet bizony, ráadásul nem is akárhol, hanem éppen Egerben. Így nevezte el a legjobb borát Tóth Ferenc egri borász és hogy a döntése helyes volt, arról a látogatók meg is győződhettek a Borháló egyik üzletében tartott bemutatón.

Hírnevéhez méltó érdeklődés mellett, családtagjai, sportvezetők, sok száz tisztelője jelenlétében avatták fel a sportlegenda, Papp László szobrát Budapesten a XIII. kerületben, azon a téren, ami rövidesen az ő nevét fogja viselni.

Már csak egy hét, és kezdetét veszi a 21. Magyar Borok Útja Rallye, melynek száz autóból álló mezőnye idén a Balatoni Borrégiót fedezi fel. Az exkluzív élménytúra a megújulás jegyében – eltérően a korábbi évek gyakorlatától - a nagy borászok mellett kis pincészeteket is meglátogat.

Blog ajánló
Egy nap a városban Hihetetlen: még jobb kenyerek, még távolabb Budapest központjától
Amikor legutóbb véletlenül belefutottam a Vadkovászos pékségbe az Örsön, és gyorsan rákerestem Google Mapsban, van-e valahol még belőle, valami különöset vettem észre. A találatok között felbukkant két Vadkovászos és egy harmadik, Vadkovász nevű pékség is. A 16. kerületben, nem sokkal Budapest határa mellett, több mint 13 kilométerre a 0-ás kilométert jelző Clark Ádám tértől. Nem messze egyébként a város egyik legjobb pizzájától, a 16. kerületi Kemencéstől. Többen mulattak legutóbb azon, hogy külvárosnak írtam le az Örs vezér tere környékét, de soha ilyen messze a központtól nem tudtam fellelni értékelhető kenyeret. És a poén az, hogy abban a pillanatban, amikor ezt megtaláltam, megtaláltam a Google Mapsszal még egyet, ennél sokkal messzebb. Már csak el kellett jutnom oda, hogy kipróbáljam, hűek-e a nevükhöz, és tényleg jó, kovászos kenyereket kapni-e ott. Esetleg jó kovászosat. (Ha nem érted, a vesző eltüntetése miért jelent változást a jelentésben, hamarosan egy külön posztomból megérted majd). Falusias környezetben egy családi házas autóbeállóra összeütött kis műhely hirdeti, hogy itt pékség található. Délután kettőkor nyitnak, legelőször keddenként a héten. Ekkor kezdik el árusítani az egész nap elkészült tésztákat, különféle kenyereket és péksütiket. A kenyerekben csak víz, liszt, só. Élesztőt nem használnak saját bevallásuk szerint, ahogy adalékanyagokat sem, a szakmában jónak számító Szabó Malom és a Garat Malom lisztjét veszik. A kenyerek kovászosak, a weboldal szerint 18-32 óráig érlelik, mielőtt kenyér születik belőle. Ez az idő nem a kovász érésére vonatkozik, az ugyanis náluk folyamatosan etetett, tehát immár három éves cucc. Ennek megfelelően a kenyerek drágábbak, közelítenek a belvárosi árakhoz, a fehér kenyér kilóára 1000 forint körül van (930 és 1200 forint között, attól függ, mekkora kiszerelést veszel). A végeredmény nagyon jó kenyér, nem éri el a legjobbak szintjét Budapesten, de közelítenek abba az irányba. Itt, Budapest keleti határánál pedig egyszerűen sci-fi. Ahogy korábban már kiszámoltam a pékségek megtérülésénél, kenyérrel nemigen lehet eltartani egy ilyen pékséget, hacsak nem csupa családtag dolgozik, lelkesedésből. Ennek megfelelően édes és sós péktermékeket is árulnak, túrós töltött batyut - vagy mit -, pogácsákat, csigákat. A kakaós csigájuk egyszerűen annyira valószerűtlenül SÁRGA volt, hogy nem bírtam otthagyni. Otthon beleharapva kiderült a megoldás: kurkumát tettek bele, ettől egzotikus íze is lett, meg jól is nézett ki. Oké, ez már make-up, de abból egy elegáns fajta. Összefoglalva: nem hiszem el, hogy imáim meghallgattak. Vajda ”Pékműhely” Józsi kakaós csigájának és kenyerének 2012-es felfedezése óta azt hangoztatom, hogy eljön az idő, hogy minden sarkon lesz kézműves pék, mert megéri. Az első, 2013 és ez utáni évek robbanása után azonban megtorpant a dolog, és noha kifizetődő lett jó péknek lenni, a pékségek száma egyáltalán nem követte mondjuk a speciality kávézók megállíthatatlan szaporulatát. Most látom újra, hogy megindult a második menet. Ezek az új helyek nem feltétlenül a csúcsot ostromolják, mert külvárosban inkább egy olyan kompromisszumot keresnek, amivel kifizetődő marad az üzlet, és a kereslet is megmarad. Viszont mivel látom, hogy megindult a differenciálódás, itt az ideje egy következő posztban leírni, hogyan értékelhetjük a pékségeket, és mit jelentenek az egyes minőségi szintek. Hogy mindent a helyén tudjunk értékelni, és azon belül üdvözölni vagy elutasítani. Vadkovász PékségCím: 1165 Budapest, Újszász u. 57.
Egy nap a városban Egy város legendás gasztrohelyei - az állandóság forradalma
Na, ez aztán egy igazi, tőrőlmetszett magazinos cím lett, igaz? És akkor most ilyenkor jönne egy húsz perc alatt összecsapott lista olyan helyekről, amik egyáltalán nem legendásak. Na nem. Olyat kaptok eleget máshol. Én pont azon gondolkoztam, vajon vannak-e? És ha nincsenek, mikor lesznek? És ha lesznek, kik válhatnak legendássá? Ott van például a Di Fara Pizza Brooklynban. Sosem voltam ott, de imádom, hogy létezik. Izing Róbert egy plasztikus bekezdésben foglalja össze, miért imádnivaló, részlet: Ha megbetegszik, a bolt bezár, és nincs pizza. Jellemző a hely horderejére, hogy amikor pár éve négy dollárról öt dollárra emelte egy szelet pizza árát, a Wall Street Journal egy teljes cikkben foglalkozott a lépéssel, és azzal, hogy ez milyen hatással lehet a New York-i pizzaárakra. Maga a hely elképesztően lepattant, mosdó nincs. Nem az a lényeg, hogy jó-e a pizzája, mert nyilván jó. Nem az a lényeg, hogy régóta üzemel, mert olyanból is akad pár kutyaütő. A lényeg az, hogy szeretik, töretlenül, megállás nélkül, és a pizzéria is szereti a vendégeket, szintén töretlenül. Sok legendás hely van még a világban, amik, ha megszűnnének, mintha egy darabot tépnének ki a városból. Lehet egy étteremnek akárhány Michelin-csillaga, ha nem része a városnak, ha nincs tele szeretettel, akkor holnap nyugodtan átköltözhetne a szomszédos országba, nem lenne érdemes könnyeket hullatni érte. Én úgy látom, hogy a legendás helyek az alábbi tulajdonságokból többet is fel tudnak mutatni, ideális esetben talán mindet: Kezdetektől a tulajdonosok dolgoznak a boltban A tulajdonosok minden nap megjelennek, mert kézben tartják az étel elkészítését, nem bízzák azt az alkalmazottakra, hacsak ők is nem lettek mára részei a legendának Odafigyelnek az alapanyagokra, a jó minőségre, de nem feltétlenül a csúcsra törekszenek. Általában nem túl gyorsan haladnak a korral, és nem újítják meg a konyhatechnológiát minden ötödik évben, szeretnek hagyományos módon elkészíteni valamit, ahogy elkezdték. Ezt általában el is várják tőlük. A hely régóta nyitva van, és várhatóan csak haláleset miatt zárhat csak be, ideális esetben úgy sem. Nem terjeszkednek, nem nyitnak évente új helyet, mert nem tudnák kézben tartani, és egyébként sem ez a céljuk. Jól érzik ugyanazon a területen magukat évtizedekig. Üzleti körökben az ilyen mozdulatlanságot szokás a lassú elmúlással azonosítani, de ezek a helyek rácáfolnak, és egy nagyon fontosat valósítanak meg így: a kiegyensúlyozottságot és kiszámíthatóságot. Nekünk, itt a budapesti gasztroforrongás utáni években, amikor tisztul ki a zavaros, és elkezdenek mennyiségben is felzárkózni a helyek a minőség után, bezárnak a hullámlovasok, meg sajnos bezárnak sokszor a jók is, mert nincs megbízható munkaerő, szóval nekünk még nem éppen ilyesféle igényünk van. Vagy nem tudjuk, hogy van-e. Akadnak évtizedek óta nyitva lévő, tetemes törzsvendégkört vonzó, nem is rossz éttermek, de valahogy mégis bennük van az a nehezen levakarható álflanc, kezdve a magukat túl komolyan vévő, de egyébként sokszor unalmas ételekkel egészen a pincérek kiszámított profizmusáig. Szóval elkezdtem így nézni a helyeket. A pár éveseket és a negyven éveseket is. Kiben van meg AZ? Ki fejlődhet azzá, hogy Domenico DeMarco pizzériájához hasonlóan Budapest kötelező célpontja legyen, de ne kurvuljon el? Turistacélpont, de nem turistalátványosság. Lehet egy fura hely a nyolcadik kerületben, mint a bezárt Arany Tacskó, csak jó konyhával és elhelyezkedéssel, de lehet az ötödik kerületben is, vagy a föld alatt. Lehet magyaros vagy zsidó konyha, kínai konyha, cigány konyha, mert mindegyik a város és a gasztronómia szerves részeinek számítanak, ahogy az olaszok New Yorknak. Van egy listám, és el is kezdem felkeresni ezeket a vállalkozókat egy mélyebb portréhoz. Lesz itt olyan pali, aki megtanította Budapestet gyrost készíteni, lesz föld alatti, szakadt hely, meg olyan édességek, amiket többé nem lehet kitörölni az emlékezetünkből, mégis csak egy helyen kapni őket. Írtam már róluk, csak nem így, nem ilyen szemmel. Szóval ha van tippetek, itt az alkalom, hogy bővíthessem a listámat, kommentben írjátok meg, szerintetek ki lehetne legendás matéria és miért, a fenti felsorolás mentén.
Városlátogatások Egy nap Splitben – One day in Split
Egy nap Splitben – One day in SplitHorvátország második legnagyobb városa, Közép-Dalmácia igazgatási és gazdasági központja. Az ókori város számos gyönyörű látnivalót kínál az érdeklődők számára.Egy kis történelem:Történészek szerint a település neve a görög aszpalathosz (tüskebokor) szóból származik és némi római hatásra lett az olasz Spalato, végül ez módosult Split-re. A római uralmat megelőzően görögök lakták a helyet, de igazi várossá Diocletianus római császár idején vált. Az uralkodó hatalmas palotát építtetett a tengeröbölhöz, melyet a négy égtáj felől a Tengeri, az Arany, az Ezüst és a Bronz kapun keresztül lehet megközelíteni. Lemondása után a császár ide vonult vissza, itt töltötte „nyugdíjas” éveit. Az impozáns épületerőt sugárzott és biztonságot jelentett, ezért egyre többen telepedtek meg itt.A palota körül alakult ki a későbbi város, melynek fordulatokban gazdag történelme során többször is kapcsolódott a magyar történelemhez. 1105-ben a város behódolt Könyves Kálmán magyar király előtt, aki katonai beavatkozás nélkül szerezte meg az uralmat. A magyar uralkodó esküt tett Split szabadságjogainak a megtartásáról, a város polgárai pedig hűséget fogadtak a magyar királynak.Később Velence foglalta el a várost, majd II. Béla hadjáratát követően közel harminc évig újra magyar fennhatóság alá került Split. A tatárjárás idején ide menekült IV. Béla, itt vannak eltemetve leányai, Katalin és Margit.Látnivalók:Split óvárosa lényegében az egykori Diocletianus-palota falai között található. Az egész történelmi negyed felkerült a Világörökség listájára.A történelmi falak között is eluralkodott a mediterrán hangulat, a belváros szűk, labirintusszerű utcáin és sikátoraiban pezsgő élet zajlik. A kétezer éves műemlékek között számos kiülős étterem, kávézó és pizzéria működik, ahol ki lehet próbálni a helyi ételkülönlegességeket és a hűsítő söröket. A pénztárcánkra nem árt vigyázni, itt nem is annyira zsebtolvajoktól kell tartani, a helyi árak olyanok, hogy az gondolja az ember, hogy a császári palota felújítására gyűjtenek.Apropó, mit gondolsz, hogy Horvátországban miért isznak a turisták szinte kizárólag bort vagy sört? bor – vino - sör – pivo - üdítő - osvježavajuće piće.A kikötő is pazar látvány nyújt, érdemes itt is egy kellemes sétát tenni.Nézzünk meg egy videót: https://www.youtube.com/watch?v=apUvj5aoipY                                                                                              Készítette: vinpet
Városlátogatások Kefalonia
Kefalonia, az érintetlen természet csodájaKefalonia a Jón tenger legnagyobb szigete, melyet már Homérosz is megemlített az Iliászban. A zöldellő hegyekkel és dombokkal tarkított sziget az elmúlt évszázadokban volt török, velencei, angol, francia uralom alatt, majd 1864-ben csatlakozott Görögországhoz.Szinte minden turisztikai tájékoztató hangsúlyozza, hogy itt forgatták Louis de Bernières angol író regényéből készült, „Corelli kapitány mandolinja” című filmet Nicolas Cage és Penelope Cruz főszereplésével. A forgatási helyszínek Sami város kikötője valamint Komitata falu voltak. A fővárosban látható egy katona szobor, melyet előszeretettel fényképeznek a látogatók, de az nem a híres kapitányt ábrázolja.Kefalonia a csend a béke szigete, még nem árasztották el a turisták, ezért kiválóan alkalmas pihenésre, kikapcsolódásra. A sziget természeti látványosságai a Kathavothres víznyelő a káprázatos Melissani tavasbarlang és a Drogarati cseppkőbarlang is részei a sziget természeti kincseinek.Argostoli:Argostoli, a főváros trópusi hangulatú pálmafákkal övezett főutcáján egymást érik az éttermek, kávézók és ajándékboltok. Itt található a sziget legnagyobb kikötője, mely óceánjáró hajókat is képes fogadni.A kikötő fekete és fehér gyöngykavicsokkal kirakott parti sétánya minden napszakban gyönyörű. A halászok itt kínálják frissen fogott zsákmányukat eladásra.Sétáljunk vagy kis-vonatozzunk a fővárosban:Nézzünk meg egy videót a városról és hallgassuk meg a kikötőből elhajózó óriáshajó búcsúdalát.https://www.youtube.com/watch?v=AoS3lDAToYIhttps://www.youtube.com/watch?v=VQ_jiVA4HR8                                                                                                              By vinpet
Partnereink


Keress bennünket a Facebookon!