2018. január 18. csütörtök, Piroska napja
Pergamen és tinta
Révay András
2017.04.02 16:23
Múltba repítő két szó lett Szalai Katalin kódexíró – oklevélgrafikus kiállításának címe, ám ezek pontosan megmutatják, milyen látványra számíthat a látogató. A képeknek ideiglenes otthont adó helyszín sem hétköznapi, a zuglói Lipták-villa története meglehetősen regényes.

A Lipták-villában, a Lipták Galéria programjában, egy év alatt tíz kiállítást mutatnak be és ez a mostani a legfontosabb az előttünk álló 2017. évben – emelte ki az intézmény vezetője, Harrach Péter. Szalai Katalin művészete erősíti, hangsúlyosabbá teszi a villa belső – az architektúrából fakadó – harmóniáját. A ház története ugyanis önmagában is megérne egyszer egy kiállítást. A névadó, dr. Lipták Pál építési vállalkozó, elsőként szerzett Magyarországon műszaki doktori címet, a villát saját házának tervezte és építtette, 1924-25-ben. A reprezentatív palota belsőépítészeti megoldásai is különlegesek. A tulajdonos halála után a házban előbb Magyar – Angol Leánynevelő Intézet, később Magyar Zsidó Leánynevelő Intézet működött. A háború után úttörőház, gyermekház, művelődési ház költözött ide, jelenleg a Zuglói Művelődési Ház tagintézménye és 2012 óta viseli létrehozójának nevét.

A falakon ezúttal több témából is láthatók alkotások. Oklevelek, címerek, családfák, lapok Budapest egyes kerületeinek várostörténetét feldolgozó kódexekből. Szalai Katalin ugyanis sokoldalú művész. Kisgyermekkori szerelme a rajzolás, ami nem is csoda, hiszen nevelőanyja, Pájer Emília, textil- iparművész volt. Később, tanulmányai során Tamás Noémi tanítványa a Dési Huber Festőművész körben, ahol Barcsay Jenőtől is kapott iránymutatást. Ha engedjük magunkat alkotásai által visszaröpíteni a múltba, láthatjuk, hogy bizony „nagy volt hajdan a magyar erényekben és daliás értékekben”. Önálló kódexírói, oklevél-grafikusi tevékenysége 1993-ban, Budapest aranykönyvének megírásával kezdődött. A kalligrafikus betűírás, az iniciálék, illusztrációk és ornamentikák festésének bűvöletében ismerte meg Vincze László, szentendrei papírmerítő mestert, aki a műhelyében rendezte meg Szalai Katalin első, önálló, bemutatkozó kiállítását 1997-ben.

Azóta már több tucatnyi sikeres kiállítását láthatta a közönség, szerte az országban. Művészi pályafutásának legjelentősebb állomásai a várostörténeti sorozatok. Ezekből is kiemelkedik a Belváros – Lipótváros krónikája, melynek kódexlapjaiból ezen a kiállításon is fellelhető tizenöt darab, az eredetivel megegyező méretű és azonos keretben lévő másolat. Az eredeti példányok ugyanis az V. Kerületi Önkormányzat dísztermének falát ékesítik. Művei megjelentek már magyar-, angol- és németnyelvű könyvritkaságokban, melyek közül egy a jelenlegi kiállításon is látható. A mostani tárlat kiegészül még olyan érdekességekkel, mint a Váci Krónikakönyv, a XIII. Kerület Krónikája és a Móri Kiskódex. A míves oklevelek és emléklapok mellett saját tervezésű naptárának is nagy sikere van minden évben. Ezeknek most több, bekeretezett oldalára is rácsodálkozhatunk az egyik teremben.

Mivel közeledik a Húsvét, egy vitrinben sorakozik néhány merített papírra festett, iniciáléval és régi kódex ornamentikával díszített papírtojás is. Megtekinthetők a kódexírás kellékei, a valódi lúdtoll, a kis tintatartó üvegcse, tollhegyek, tollszárak, ecsetek. Társul hozzájuk egy valódi érdekesség. A magyar történelemben az első, név szerint ismert női kódexmásoló, a XVI. század elején, a Nyulak szigetén élt domonkos rendi apáca, Ráskay Lea volt. Az első miniatúrafestő pedig rendtársa, Sövényházi Márta. Ők Szalai Katalin példaképei, és erre a kiállításra elkészítette az ő eredeti kézírásuknak másolatát! Ilyet eddig a közönség nem, csak a kutatók láthattak munkájuk során.

A családi címerek között is van több különleges. Ilyen például egy merániai család 1518-ban készült kőcímerének festett változta, a leszármazástan kutatóinak pedig csemegéül szolgálhat néhány „ősfa”, az egyenes ági leszármazók ábrázolásával. Látható a kiállításon több városcímer, nemesi és más oklevél, díszoklevél. Napjainkban munkái közül a legkedveltebbek a házasságkötés emlékére készültek, és a végző orvostanhallgatók számára, a szülők által adományozott Hippokratészi eskü emléklapjai. A kiállítás tehát valóban különleges, a múltat és a jelent menti meg a jövőnek és egy letűnt kor művészetét, a kódexírást eleveníti fel. A tárlat segítségével bepillantást nyerhetünk abba a gazdag örökségbe, amit a X. századtól a XXI. századig hoztak létre nagyszerű elődeink és mai kortársaink. A tollal, ecsettel írott kódexlapok egyenként is művészi alkotások, történelmünk, kultúránk kifejező, szemet gyönyörködtető dokumentumai. A kiállítás május 2-ig tekinthető meg Budapesten, a Lipták-villában (XIV. Hermina út 3.), előzetes bejelentkezés után.

www.kodexiro.hu

Kapcsolódó témák

Két bolgár művész, egy szobrász és egy festő alkotásaiból nyílt közös kiállítás a budapesti Bolgár Kulturális és Tájékoztató Központban. Kettőjük együttes bemutatkozása cseppet sem véletlen, művészi felfogásukban ugyanis határozott rokonság figyelhető meg.

A budapesti Koreai Kulturális Központ látogatói már megszokták, hogy az itt megrendezett kiállítások mindig valamilyen különlegességet állítanak a középpontba. Nincs ez másként most sem, az Eszterházy Károly Egyetemmel közösen létrehozott, és december 16-ig látható YATOO című kiállítás esetében sem.

A Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításain a 19. századi anyag mindig is fontos helyet foglalt el az épület legreprezentatívabb, első emeleti termeiben. Harminc év után ezt az állandó kiállítást most új szempontok szerint újrarendezték. Ráadásul a jól ismert remekművek mellett, közel egyharmad részben, olyan alkotásokkal is bővült, amelyeket eddig csak ritkán láthatott a közönség.

A szakembereket és a közönséget is egyaránt meglepő eredmény született a 2016-ban már huszonnegyedik alkalommal meghirdetett, „Az év természetfotósa” pályázat értékelése során. A pályázat történetében mind ez idáig soha nem fordult elő, hogy a rangos szakmai versengés úgy a felnőtt, mint az ifjúsági kategóriában kettős győzelmet hozott volna!

2016.10.30 20:35

Melyik városban van hazánk egyetlen diadalíve, hol találtak nálunk múmiákat, hová érkezett annak idején az első vonat, az első dunai gőzhajó és az első villanyvonat? Hol van Magyarországon a legnagyobb tokaji bor gyűjtemény? Mindezeken kívül még számos hasonló kérdést tehetünk fel, de talán már ennyiből is kitalálható: Vácról van szó.

Blog ajánló
Egy nap a városban Titkos tipp a Palatinus: a fürdő, ami szinte csak a tiéd
Budapest tele van fürdőkkel, rogyásig pakolták, szügyig, Budapest dúskál a fürdőkben. Ez azért nem gond, mert akármelyikbe bemész, tele van vendéggel: generációkon átívelő szórakozás fürdőbe járni, erre a biztos alapra jöttek bónuszként a turisták, akik közül sokan eleve azért érkeztek ide, mert hallották, hogy milyen jókat lehet itt fürdőzni. Szóval garantált a siker, ebből meg következik az, hogy a legtöbb hely akármennyire menő a történelmi-modern skála bármelyik végén, tele van látogatókkal. Szóval nem tudsz úgy leülni valahova, hogy ne ülne már ott eleve valaki. És akkor van egy fürdő, ami a legmodernebb mind közül, miközben úgy terpeszkedhetsz odabent, ahogy nem szégyellsz. Ez a Palatinus uszoda, amit iszonyú pénzekből újítottak fel két év alatt, nyáron jól tele is volt, télen viszont tök üres, mert ez történelmileg nem egy téli hely. A bauhaus épületet ugyanis nem nagyon használták évtizedeken keresztül semmire, az 1938-as építkezés óta csak folyamatosan romlott az állapota, kezdve azzal, hogy a világháború alatt szétkapták a homlokzatot egészen az évtizedek alatt bekövetkezett lassú elhasználódásig. Aztán 2015-ben nekiálltak az egésznek, elköltöttek rá közel 3 milliárd forintot, nyáron mindenki örült a szuper Palatinusnak, télen meg… télen meg mindenki elfelejtette, hogy nyitva van, vagyis senki sem felejtette el, az emberek eleve nem is tudják. Pedig tényleg megéri elmenni. Mondjuk busszal, mert mással nem jutsz be oda, de a 26-os elég sűrűn jár a Nyugati és az Árpád híd között, felugrasz rá és öt percen belül ott is vagy. A fürdő öltözője nagyon rendben van, látszik, hogy most készültek el vele, sehol semmi elhasználódás, kényelmes fülkék, megfelelő méretű kis tárolószekrények, amiket a karszalagoddal nyitsz, zársz. Mázli, hogy van egy gép, ami megmondja, melyik a te szekrényed, én ugyanis elég nagy zavarban voltam, amikor másfél órányi láblógatás után visszatértem az öltözőbe. Van sok hajszárító, tükör és van mérleg is, amit ingyen használhatsz. A fürdő két szinttel az öltöző alatt van. Az egyik oldalon találod a gyermekmedencét, ami hétköznap dél környékén konkrétan annyira üres volt, hogy ha odalátogatsz a gyerekeddel, úgy érzitek majd, mintha az egész csak a tiétek lenne. De a másik oldalon, a felnőtt medencében is csak négy-öt vendég volt, egy-egy szobányi sarkot el tudsz úgy foglalni, hogy csak a tiéd. A környezet egyébként kellemes, próbálták idézni a bauhaust, szóval semmi sincs túldíszítve, néhány elegáns fabetét, jól kiválasztott szék és növény dobja fel a hangulatot. A két fürdő közt van szauna, geotermikus szauna és gőzfürdő, egy folyosón végigsétálva meg a kültéri medencében találod magad, amit száz főre méreteztek, de összesen voltunk benne öten. Nyilván ez az állapot hamar változni fog, amikor megtalálják maguknak a Budapestien, feltelik majd a Palatinus, de még akkor is az egyik legjobb állapotú, legtisztább fürdő marad a városban, ráadásul itt vannak olyan spéci dolgok, mint a futójegy. Ezt direkt a futóknak szánják, kiváltod, átöltözöl, futsz egy kört, vagy többet, aztán újra belépsz, fürdesz egy kicsit, a kiváltástól számítva három órád van az egész bulira. Disclaimer: a Palatinus az Egy nap a városban blog hirdetője. PalatinusH-V: 8-20Budapest, Soó Rezső stny. 1, 1003
Egy nap a városban Látogatható Magyarország első magángalériája, csak épp csengetni kell az ajtónál
A budai várnegyed, azon túl, hogy a turisták számára kötelező látnivalókat tartogat, bújtat néhány rejtett gyöngyszemet is. Ilyen a Koller galéria, Magyarország első magángalériája, ahová Ági, az Egy nap a városban túravezető angyala kísért el minket (néha nekünk is tart városnézéseket). Ahhoz, hogy bejussunk, keressük meg ezt a cégért,... ...menjünk be az udvarba, el az utcalány szobra mellett, fel a lépcsőn,...  ... és csengessünk be. Csak bátran. Az ajtó kinyílik, és a galériáról lekukkant ránk Dániel, akinek a nagyapja kezdett még műalkotások értékelésével foglalkozni. - Körülnéznénk csak. - Persze, csak bátran. Ha kérdés van, állok rendelkezésre mondja Dániel, és már el is mélyed fent a munkájában. A falon modern alkotások, középen egy könyv, amiből kinézhetjük a részleteket és az árat. A poszt elején említettem, hogy ez Magyarország első magángalériája. Mit is jelent ez, mióta működik? 1756? 1843? 1911? Dehogy. Természetesen full hivatalosan csak 1989 óta. Hiszen korábban Magyar Fejedelemség, Magyar Királyság, Magyar Népköztársaság vagy Tanácsköztársaság névvel illették az országot, és a magángaléria intézménye a szocializmus magánvagyont korlátozó lépései után legelőször épp 1989-ben lett elérhető. Viszont a Koller galéria a Kft.-k bejegyzési lehetőségének első napján igényelt, és néhány nap múlva kapott is engedélyt, így az előnyük nem ölel fel eónokat, de napokat, heteket mindenképpen. Viszont ugyanezen intézmény korábban, 1953-tól Rézkarcoló Művészek Alkotóközössége néven élt és virágzott megszakítások nélkül a rendszerváltásig, így azért nagyon is tekintélyes múltra tekint vissza az intézmény. A galéria mostani vezetője Köstler Dániel, akinek a nagyapja, Koller György vezette az alkotóközösséget, és a minőség iránti elköteleződése gyorsan ismertté tette. Ezt olvashatjuk a honlapon: Az alkotóközösség még az adott kommunista viszonyok között is igen sikeresen működött, éppen ezért állandó megfigyelés alatt állt (illetve 1952-ben átmenetileg be is tiltották). Végül Csók István, Szőnyi István, Glatz Oszkár és mások segítségével, elnyerve az akkori miniszterelnök-helyettes, Erdei Ferenc szimpátiáját, lehetővé vált, hogy szigorú keretek közé szorítva Koller György vezetésével tovább működjön akkor még Munkácsy Mihály utcai székhellyel.  Eleinte tehát a Munkácsy Mihály utcában volt a székhely, aztán 1980-ban költöztek a Várnegyedbe, hogy megnyissák az ország első “magángalériát” - itt még csak idézőjelben -, ami azt jelentette, hogy engedélyt kaptak a rézkarcok mellett szobrok, kisplasztikák, valamint festmények bemutatására és forgalmazására. A helyszín: Amerigo Tot, a világhírű magyar-olasz művész háza. Ugyanaz a ház, amit ma is meglátogathatunk, így a méretei is eléggé szűkösek. De pont emiatt nagyon bájos is az egész jelenség, a szűk lépcsővel, különös elrendezéssel és egy mesebeli hátsó kerttel, ahonnan lepillanthatunk a városra. Odafent, az emeleten külön kiállítást találunk az épületet a galériára hagyó Amerigo Tot életéről, itt aztán tényleg nagyon személyes lesz az egész élmény. Egész kellemes kilátással: Szóval tök jó élmény ide eljönni, bátran csengessetek be, ne érezzétek úgy, hogy meg kell vennetek valamit pár százezer forintért, hacsak nem éreztek ellenállhatatlan vágyat rá. Koller GalériaCím: 1014 Budapest, Táncsics Mihály u. 5.
Városlátogatások Sárospatak
SárospatakÉvszázados oktatási és kulturális hagyományai alapján, „Bodrogparti Athén”-ként is emlegetik ezt az értékekben és műemlékekben gazdag várost. A település az Északi Középhegység lankáinak tövében, a Bodrog folyó két partján fekszik.A hely már az őskorban is lakott volt, az első feljegyzések 904-ben említik. Sárospatak nevének eredetére több változat is fellehető, de a legvalószínűbb, hogy a Bodrog patakról és a környező mocsaras, sáros területről kapta a nevétA város a reformáció egyik fellegvára volt, ma a térség idegenforgalmi és kulturális központja.Mai arculatát a reneszánsz műemlékek mellett a Makovecz Imre tervei alapján készült lakóházak és közintézmények színesítik. Ő tervezte többek között a Művelődés Házát és az Árpád Vezér Gimnáziumot. Sárospatak látnivalói:A Rákóczi vár:A mai várkastélyt és a hozzákapcsolódó város erődítéseit a várudvarból megközelíthető reneszánsz lakótoronnyal együtt, Perényi Péter építtette, később Bocskai majd a Rákócziak birtokolták. A Rákóczi-szabadságharc idején a várat és a Vörös torony egy részét megrongálta a császári katonaság. A várban tartották a szabadságharc utolsó, jobbágyfelszabadító országgyűlését. A várkastély impozáns része a közel négyzetes alaprajzú, Vörös-torony, mely a nevét a tető vörösfenyő borításáról kapta. A harmadik és negyedik szint között a homlokzatok mögött húzódó védőfolyosókból lőrések nyílnak.Az udvari rész leglátványosabb építménye, a Lorántffy Zsuzsanna által reneszánsz stílusban építtetett oszlopos-árkádos lépcső, mely ma is a fejedelemasszony nevét viseli. (Lorántffy-loggia)A Szent Erzsébet templom:Sárospatak a középkorban a magyar királynők kedvelt birtoka volt, itt született II. András király és Gertrudis királyné lánya, Árpád-házi Szent Erzsébet is. (a nevek ismerősek a Bánk bán-ból) A templom is az Árpádházi királyok idejében épült, története évszázadokon át a vár történetéhez kapcsolódott. Vártemplomként működött, a templom északi fala a védőfal egyik szakasza lett beépített lőrésekkel, kilövőhelyekkel. A történelem viharaiban sűrűn cserélődtek a tulajdonosok és a vallások, mivel a törvény értelmében a jobbágyoknak azt a vallást kellett követniük, amit a vár ura képviselt. Rákóczi fejedelem végérvényesen a római katolikusoknak adta a templomotEgy hatalmas tűzvész után újjáépítették. Ide temetkeztek a vár gazdái: Pálóczyak, Perényiek, Lorántffyak, Dobók és Rákócziak is. A templomot Szent Erzsébetről nevezték el, aki korán, már 20 évesen özvegyen maradt és hátralévő életét a szegények gyámolítására áldozta, 24 éves korában bekövetkezett haláláig. Itt őrzik Szent Erzsébet ereklyéjét: a bizánci eredetű ruhadarabját, és a koponyacsont egy darabját. A templom előtti lovasszobor-csoport Szent Erzsébetet és a férjét ábrázolja búcsúzás közben.A Református Kollégium és Könyvtár:A legendás hírű Református Kollégiumot Perényi Péter alapította 1531-ben. Lorántffy Zsuzsanna fejedelemasszony meghívására érkezett ide Comenius, aki a 17. század leghíresebb pedagógusa volt, és az akkori legmodernebb pedagógiai elveket honosította meg az intézményben. Ő készítette el az iskola szabályzatát, melyben sok egyéb mellett, meghatározta az oktatás rendjét a tanórák közötti szünet és a nyári vakáció bevezetésével. Szükségessé tette a szemléltető eszközök használatát.Az iskolatörténeti kiállítás mellett a legszebb látnivaló a Pollack Mihály által tervezett nagykönyvtár, melynek négyszázötvenezer kötetes gyűjteményében számos ritkaságot is őriznek. Mennyezetén festett térhatású kupolát láthatunk, és a tudományt, a művészetet szimbolizáló alakokat.A gimnázium híres diákjai közé tartozott többek között Csokonai Vitéz Mihály, Kossuth Lajos, Kazinczy Ferenc, Szemere Bertalan, Gárdonyi Géza, Móricz Zsigmond, Tompa Mihály.A Makovecz tér:A Makovecz Imre nevét viselő tér 2015-ben elnyerte a „Magyarország legszebb tere” címet. A Comenius Tanítóképző Főiskola épületével szemben áll az általa tervezett Művelődés Háza, amelyet a világ tíz legszebb épülete közé soroltak.A téren álló „Pataki diák” bronzszobor Borsi Antal alkotása. A Megyer-hegyi Tengerszem:A Sárospatak közelében található Magyarország egyik különleges természeti képződménye, melynek kialakulásához az ember és a természet egyaránt hozzájárult.A nevével ellentétben valójában nem tengerszemről van szó, hiszen nem gleccser vájta mélyedés. A hajdani kőbányában, már a 15. századtól folytattak bányászatot, mivel a vulkáni eredetű, kemény kőzet kiválóan alkalmas malomkőgyártásra.További részleteket itt találsz: https://www.youtube.com/watch?v=hwf2uIkOOjAhttp://vinpet1942.blogspot.hu/2017/10/megyer-hegyi-tengerszem.htmlÉrdekességek:A külső várudvaron 1631-től 1648-ig egy ágyúöntő műhely működött.A magyar 500 forintos hátoldalán a sárospataki vár látható, az előoldalán pedig Mányoki Ádám festménye a fejedelemről.A vár egyik sarokbástyáján van a „Sub-Rosa” erkély, melynek a mennyezetét rózsák díszítik. Ebben a szobában tartották titkos megbeszéléseiket a Wesselényi-összeesküvés résztvevői. A „sub rosa” kifejezésnek kettős jelentése van: szó szerint: „a rózsa alatt”, átvitt értelemben: „titokban”.Nézzünk meg egy videót: https://www.youtube.com/watch?v=T0QitThIBSE                                                                                                   by vinpet
Városlátogatások Szekszárd
SzekszárdA krónikák 1015-ben említik először települést, később I. Béla király itt alapította meg a bencés apátságot, melynek romjai a régi vármegyeház belső udvarán láthatóak.Egyesek szerint a város neve is I. Béla királyra utal, aki barna bőrű és kopasz volt (régi magyar nyelven: szög és szár). Korábban a várost Szegzárdnak hívták, még ma is fellelhető ez a felirat.A Garay tér:A köztudatban Garay János, mint „Az obsitos” költője, Háry János alakjának megteremtője maradt meg emlékezetünkben. A nagyotmondó Háry János alakja egy embertípus mulatságosan művészi megformálása, a népi szemlélet kitűnő ábrázolása, ma az Obsitos Udvarház párkányán üldögélve, bajszát pederve somolyog a szekszárdiakra.A történelmi városrész központja a Garay tér, ahol a költő szobra áll. 1881-ben emléktáblát is elhelyeztek szülőházának falán.’’Töltsd pohárba, és csodát látsz! Színe, mint a bikavér, S mégis a gyöngy, mely belőle Fölragyog, mint hó, fehér. És a tőke, melyen termett, Nemde, oly zöld, mint a rét? Hol leled föl szebben együtt Szép hazánk háromszínét?"/Garay János: Szekszárdi Bordal/A Béla király tér:A város központi terén áll a kereszténység megszilárdításában fontos szerepet játszó I. Béla szobra.Belvárosi katolikus templom:Az 1805-ben épült copf stílusú templom nevezetessége, hogy Közép-Európa legnagyobb egyhajós temploma.A Szentháromság-szobor:A szobor a XVIII. században pusztító pestisjárvány szomorú emlékét őrzi. A gyilkos kórtól három szent nyújt védelmet: Kelet felé néz Szent Sebestyén, délnyugat felé Szent Rókus és északnyugat felé Szent János.A városháza:Az eredetileg klasszicista épület egy régi kocsma helyén épült, de talajmechanikai problémák miatt át kellett építeni, ekkor kapta szecessziós formáját.  Homlokzatán a város címerét láthatjuk.Régi vármegyeháza:A Pollack Mihály tervei alapján készült, klasszicista stílusú épület belső udvarán a bencés apátság romjait találjuk. Az épületben a régi megyeháza életét bemutató kiállítás, a levéltár, a Liszt Ferenc emlékkiállítás, valamint az Esze Tamás emlékszoba tekinthető meg.A Borkút:Az épület külső udvarán található egy pajzán, szoborkompozíciós kút, melyből neves alkalmakkor kiváló vörös- és fehérborokat csapolhatunk. Sajnos ottjártunkkor nem működött a kút.Szent László szobra:Szekszárd védőszentjének, Szent Lászlónak szobrát 2001. július 27-én, László napján avatták fel a Béla téren. melyen a király egy kun vitéz karjaiból akar kiszabadítani egy szűzleányt. (ez ma már nehezen menne, kunok is elvétve vannak, szűzleányokról nem is beszélve.)Babits Mihály emlékház:A Babits Mihály utcában, a Séd patak kanyarulatánál a Babits Mihály Emlékház, a költő szülőházaRöpülj, lelkem, keresd meg hazámat!Áll a régi ház még, zöld zsalújamögött halkul anyám mélabúja:ősz hajú, de gyermekarcú bánat.Röpülj, lelkem, keresd meg hazámat!Itt a szoba, melyben megszülettem,melyet szemem legelőször látott;itt a kert, amelyben építettemhomokból az első palotákat.Amit én emeltem, mind homok volt:de nagyapám háza bizton áll mégs éveimből e fojtó romokbólhogy révébe merüljek, vár még."(Hazám! A ház)Babits Mihály szülőháza, vagy ahogyan a helyiek nevezik, a Kelemen-ház 1780 körül épült, copf stílusban. A költő nagyapja, Kelemen József 1852-ben vásárolta meg. Az emlékház ma is eredeti állapotában áll, bútorokkal, a család mindennapi használati tárgyaival berendezve.Megnézhetjük a Babits család fotó albumát, Babits kézírását és egyéb relikviákat.Kálvária kilátó:Búcsúzóul tekintsünk le a bor városára a Bartina hegyen álló kilátóból, ahonnan csodálatos panoráma tárul elénk. A Kálvária kilátót nem csupán a szép kilátás teszi érdekessé, hanem Kiss István Szőlő-szobor kompozíciója is, mely a város címerének jelképeiből tevődik össze. Nézzünk meg egy videót:https://www.youtube.com/watch?v=YbuG2zqFY3I                                                                                               by vinpet
Partnereink


Keress bennünket a Facebookon!