2020. március 30. hétfő, Zalán napja
Ránk figyel majd a világ
Révay András
2017.11.23 19:25
No, most még nem, majd csak jövőre, de akkor egy egész hétig. A modernkori cirkusz megszületésének 250. évfordulóját 2018. január 8-14. között, Nemzetközi Cirkuszfesztivállal Budapesten ünneplik. Az eseményt már most egy gigantikus plakát, egy hatszáz négyzetméternél is nagyobb tűzfalfestmény hirdeti a Főváros VII. kerületében, az Almássy téren.

 Európa legnagyobb cirkusz témájú tűzfalfestményét avatták fel Budapesten, az Erzsébetvárosban, az Almássy tér 3. számú ház falán. A mű Szlávik Ágnes grafikusművész és a Színes Város festőcsapat alkotása. A Fővárosi Nagycirkusz több budapesti önkormányzatot is megkeresett azzal a tervvel, hogy tűzfal felületekre készítene falfestményt a 250 éves modernkori cirkuszművészet emlékévének apropóján. Az önkormányzatok közül legelsőként az Erzsébetvárosi Önkormányzat jelentkezett és a legnagyobb felületet is ők ajánlották fel a tűzfal rehabilitációs programjuk keretében. Az együttműködés során a MACIVÁ Magyar Cirkusz és Varieté Nonprofit Kft. Erzsébetváros Önkormányzatának a cirkuszművészet támogatása érdekében végzett törekvései elismeréseként felajánlotta, hogy a 2018-as évben, a nemzetközi Gyereknap alkalmából a Fővárosi Nagycirkusz szervezésében megrendezett előadásokra, közel 3000 kerületi óvódást és általános iskolást látnak vendégül, térítésmentesen.

 Londonban, 1768-ban egy obsitos katona, Philip Astley – aki maga is ragyogó lovas volt – egy vásári forgatagban kialakított körben trükkös lovaglásokat mutatott. Ez a kör lett a máig használatos porond, melynek átmérője hagyományosan tizenhárom méter. Kezdetben ő maga szerepelt, karddal végzett látványos produkciókkal, miközben az egyik lábával a nyeregben, a másikkal a ló fejére támaszkodva lovagolta körbe a területet. Sikere volt, előbb székeket tett a kör szélére, a szünetre bohócokat szerződtetett, más lovasokat is meghívott, később zárt épületbe költözött, már akrobaták, kötéltáncosok is dolgoztak nála. Meggazdagodott, műsoraiban felléptek zsonglőrök, zenészek, állatidomárok. Ezzel akkor, és ott született meg a modernkori cirkusz művészete, a bizalom művészete! Néhány év múlva, 1772-ben meghívták Párizsba, 1782-ben ott is alapított egy társulatot, majd még 18 állandó cirkuszt Európa szerte. Párizsban halt meg 1814-ben, ott is van eltemetve.

 A legtöbb belvárosi kerülethez hasonlóan Erzsébetvárosban is számos kihasználatlan, esztétikailag kifogásolható tűzfalfelület található. Hat évvel ezelőtt határozta el a kerület Önkormányzata, hogy a bennünket körülvevő szürke tűzfalakat vidámabbá és ezáltal a városrészt otthonosabbá teszi – emlékeztetett a kezdetekre Vattamány Zsolt, Erzsébetváros polgármestere. Ma már ott tartanak, hogy ez festmény a huszonegyedik a kerületben! Igaz, nem ez a legnagyobb, két méretesebb is készült korábban. Így az elhanyagolt falfelületek a szükséges felületkezelés, alapozás után megújulnak és a képek művészi tartalmukkal új értékeket teremtenek. A Színes Város festőcsapat az extrém időjárási viszontagságok ellenére is kevesebb, mint két hét alatt készítette el a több mint 600 négyzetméter felületű alkotást, amelyhez összesen 420 liter festéket - 220 liter mélyalapozó és fehér alapozót, valamint 200 liter színes festéket - használtak fel. Az óriási grafikát képkockánként dolgozták föl és festették le.

A cirkuszművészet 250. évét egyéves ünnepség-sorozattal köszöntik egész Európában, nyitó rendezvénye pedig itt lesz Budapesten. Ekkor ránk figyel majd a világ – hangsúlyozta Fekete Péter miniszteri biztos, a Fővárosi Nagycirkusz főigazgatója. Mi üzeneteket szeretnénk küldeni, olyan üzeneteket, amelyekért érdemes lesz a cirkuszművészetre figyelni. Figyelmesen megnézve ezt a valóban óriási plakátot, látunk rajta egy fehér kézből alkotott betűt, egy fekete meg egy sárga kézből alkotott betűt. Azon a Budapest Nemzetközi Cirkuszfesztiválon különböző nemzetek, földrészek képviselői lesznek itt. A cirkuszművészetnek van egy nagyon erős üzenete: Fönt a levegőben elugrik valaki és valahonnan, ugyancsak ott fenn a levegőben, kinyúlik egy másik kéz. Mindegy milyen a bőrük színe, az egyik elkapja a másikat! Ott a bizalom, az egymásra való odafigyelés, a tudat, hogy egymás nélkül nem tudunk ugrani, egymás nélkül nem élhetünk! Most Európa legnagyobb festett falával üzenjük a világnak: a cirkuszművészet megmutatja nekünk, hogyan kell egymás mellett élni!

A januári budapesti Nemzetközi Cirkuszfesztivál programjának szervezése természetesen már javában tart. Tekintettel a jelentős évfordulóra, itt - a cirkuszfesztiválok történetében egyedülálló módon jelenik majd meg a klasszikus és a kortárs cirkuszművészet. A fesztivál hét napja alatt – az ilyenkor szokásos versenyprogramok mellett – számos kísérőrendezvényre is sor kerül majd, amelyek célja a cirkuszművészet népszerűsítése lesz. Filmvetítéseket, szakmai konferenciákat, cirkuszpedagógiai programokat, kiállításokat rendeznek. Az egyik film egy világhírű magyar cirkuszművészről, Czeisler Ferencről – művésznevén Tihany - szól majd. Magyarországon született 1916-ban, de 13 éves gyerekként kivándorolt Uruguayba. Visszatért, előbb utcai mutatványos volt, majd hivatásos bűvész. A Tihany Bűvész Cirkuszt 1955-ben, Brazíliában alapította meg és az, több mint ötvenéves fennállása alatt a dél-amerikai kontinens legszebb cirkuszává vált. A nagytekintélyű művészt 2004-ben a Nemzetközi Cirkuszfesztivál örökös elnökévé választották, százéves korában, 2016-ban halt meg.

Kapcsolódó témák

Két bolgár művész, egy szobrász és egy festő alkotásaiból nyílt közös kiállítás a budapesti Bolgár Kulturális és Tájékoztató Központban. Kettőjük együttes bemutatkozása cseppet sem véletlen, művészi felfogásukban ugyanis határozott rokonság figyelhető meg.

A budapesti Koreai Kulturális Központ látogatói már megszokták, hogy az itt megrendezett kiállítások mindig valamilyen különlegességet állítanak a középpontba. Nincs ez másként most sem, az Eszterházy Károly Egyetemmel közösen létrehozott, és december 16-ig látható YATOO című kiállítás esetében sem.

A Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításain a 19. századi anyag mindig is fontos helyet foglalt el az épület legreprezentatívabb, első emeleti termeiben. Harminc év után ezt az állandó kiállítást most új szempontok szerint újrarendezték. Ráadásul a jól ismert remekművek mellett, közel egyharmad részben, olyan alkotásokkal is bővült, amelyeket eddig csak ritkán láthatott a közönség.

A szakembereket és a közönséget is egyaránt meglepő eredmény született a 2016-ban már huszonnegyedik alkalommal meghirdetett, „Az év természetfotósa” pályázat értékelése során. A pályázat történetében mind ez idáig soha nem fordult elő, hogy a rangos szakmai versengés úgy a felnőtt, mint az ifjúsági kategóriában kettős győzelmet hozott volna!

2016.10.30 20:35

Melyik városban van hazánk egyetlen diadalíve, hol találtak nálunk múmiákat, hová érkezett annak idején az első vonat, az első dunai gőzhajó és az első villanyvonat? Hol van Magyarországon a legnagyobb tokaji bor gyűjtemény? Mindezeken kívül még számos hasonló kérdést tehetünk fel, de talán már ennyiből is kitalálható: Vácról van szó.

Blog ajánló
Egy nap a városban És most akkor hogyan élvezzük a tavaszt a városban?
Csodás idő van odakint, még néhány napig, aztán visszatér a hideg. Természetes, hogy mindenkinek viszket valamije, hogy ugyan már, menjünk ki egy picit. És mivel nincs kijárási tilalom, csak ajánlás, sokan teljesen figyelmen kívül hagyják ezeket. Emlékszem, mennyire meghökkentem mindig, hogy a mi milyen gyorsan és ellentmondást nem tűrően bevezettük a cigitilalmakat annak idején, most is azt gondolom, hogy egy kijárási tilalom is fegyelmezettebben működne nálunk, mint egy átlagos európai országban. De mivel nincs, a városban a változás sem annyira észrevehető. Ági, az Egy nap a városban túravezetője például úgy védekezik, hogy egyedül marad otthon, és egyedül is megy mindenhová (jellemzően boltba). Nem közelít senkihez két méternél közelebb, vagyis kiválasztja a szélesebb utcákat és kevesebb embert, meg általában biciklivel jár. A Margit hídon hazafelé bekanyarodott a szigetre is, és ott látta a fenti jeleneteket. Ami egyébként tökéletesen alkalmas a vírus mindennél gyorsabb terjedésére: az egyik csoportban ha csak egy ember fertőz, az egész csoport megfertőződik, és amikor elindul mindenki haza, a többi földön ülő csoport mellett elhaladva tuti lesz egy-két újabb fertőzés, ami megint csak egy-két teljes csoportot betegít meg. Egy ember képes pár óra alatt 30-40 ember megfertőzésére. Szóval nem, nem csak a nyugdíjasok flangálnak és trécselnek az utcán. Persze, túl lehet élni, de én nem lennék senki helyében egy-két hét múlva, amikor elkezdi gyanítani, hogy tüdőgyulladása van. Egy korombeli ismerősöm végigment most ezen: hazaküldés, félrediagnosztizálás, kórházból elküldés másik kórházba, későn befektetés, súlyosbodás, azóta bent fekvés. Koronavírusra mondjuk nem tesztelték, neki állítólag máshonnan lett tüdőgyulladása. Én ezen nem akarok végigmenni, és amikor majd ott lesznek, hát ők sem. A legjobb, ha otthon maradunk. Ha ki kell mennünk valamiért, akkor itt tesszük ki magunkat veszélynek: A lépcsőházban, a korlátokat sok ember megfogta, mi ne tegyük. Lehetőleg úgy menjünk ki az ajtón, hogy ne találkozzunk szembe senkivel a szűk folyosókon. Ha családi házban lakunk, az előny, mert most úgy ülhetünk be az autóba, hgoy tuti nem érintkezünk senkivel még csak időeltolással sem. Sokan mennek autóval most mindenhová, valójában tényleg jobb a tömegközlekedésnél és a gyalog sétánál. A bicikli is lehet jó, mert távol vagyunk az emberektől, de itt is nagyobb a kockázat az autóhoz képest. Kisebb autós kirándulásokat például tehetünk, egy kör ki a városból, ha nem is szállunk ki, az a legjobb. Megállunk valami festői helyen, elővesszük a szendvicseket, és megesszük, napfénytető előnyben. Rengeteg olyan sétahely van a városban, ahol nincsenek emberek, és könnyű két méteren kívül maradni mindenkitől, vagy akár nem is találkozni senkivel. Ezt szintén leellenőrizhetjük autóban ülve, és ha nem megfelelő a helyzet, egyszerűen álljunk tovább. Ha megfertőz valaki, és te tovább fertőzöl, azzal 3-4 héttel hosszabbodik a járvány vége, ami így akár egy évig vagy még tovább is elhúzódhat. Könnyű belátni, hogy ezzel szemben ha mostantól senki nem fertőz meg senkit, akkor meg 3-4 hét alatt vége az egésznek. Ahogy azonban most csináljuk, az az első forgatókönyvhöz van közelebb, ami elhúzódó otthonülést, ezáltal klausztrofób őrületet és olyan gazdasági visszaesést hoz, hogy abból jó darabig nem lábal ki senki. Persze, marha jó tavasszal a barátokkal dumálni a fűben ülve. És eddig a világ legsúlytalanabb dolga volt. De most a legsúlyosabb tettek egyike lett, rögtön az egymás arcába köhögés után. Értékeljük át ezt a dolgot. Úgyhogy én azt csinálom, hogy otthon tervezek. A budapesti túra helyett megtervezem a jövőbeli budapesti túráimat. Előveszem a Budapest témájú könyveimet (van jó pár, itt írtam néhányról), és elkezdem végre bújni azokat is, amiket félretettem az esős napokra. Ha érdekességre találok, felírom, hol történt, és bejelölöm a térképen, vagy a Google Mapsen ráteszek egy jelölést. Odaírom, melyik könyv hányadik oldalán van a ráutaló rész. Tegyetek így ti is, antikváriumokból simán lehet online rendelni. Így, amikor már lehet, és elmúlik a járvány, mindennél jobb túrákat tehettek, akár a barátokkal, és ti lesztek az idegenvezetők. A saját városotokban, az ezerszer bejárt helyeken, de most mégis friss szemmel: eszetekbe jut a karantén idején elolvasott érdekes sztorik halmaza. Várhatóan én is és Ági is ír majd a blogra könyvajánlókat, hogy ezt a tervező munkát megtehessük, és képzeletben úgy sétálhassunk a városban, ahogy csak szeretnénk.
Egy nap a városban Mi lesz most az Egy nap a városban bloggal?
Úgy tűnik, hogy a járványra való tekintettel az Egy nap a városban blog egy darabig nem tud olyan klasszikus posztokat szolgáltatni, amit megszoktatok tőle. Tudniillik hogyan élvezzük a várost, a városi nyüzsgést és a jó helyeket. Mert most inkább mindenki maradjon otthon, és legyünk rajta túl minél gyorsabban és fájdalommentesebben. Ez nem jelenti azt, hogy a blog teljesen bezár, de az biztos, hogy alapanyag híján ritkábban és más jellegű anyagokkal - például történelmivel vagy publicisztikával - jelentkezem. Én az új helyzetre való tekintettel másfajta tartalmakat fogok írni a következő időben, de nem a blogra, mert ezek az írások már nem férnek bele az Egy nap a városban blog Csaba és általam kialakított, 2010-es fókuszába. Az “Ádám ma otthon marad” című blogon jelentetem meg a mostani helyzetre reflektáló, meg mindenféle egyéb gondolataimat, tapasztalataimat. Mivel az egy személyes blog, ezért valamennyi érdeklődési köröm helyet kap majd rajta, elég veszélyes kilengéseket produkálva időnként. Első írásom az oldalon: Újraindítjuk a világot, és ez minden jónak a forrása lehet. Első posztként leírtam, hogyan tudjuk a legjobbat kihozni a mostani helyzetből. Majdnem az Egy nap a városban blogra töltöttem fel, de aztán átolvasva láttam, hogy ez már más. Már más iránya van benne a gondolatoknak, a város teljesen eltűnt, és előbukkant az, amiről eddig keveset írtam: hogy én hol és hogyan élek. És itt is fogok tartózkodni mostantól az idő nagy részében. Természetesen, hogy nehéz lesz a városra koncentrálnom innen. Még csak az ablakból sem azt látom. Úgyhogy akinek van kedve, kövesse a Facebook oldalon az írásaimat, vagy nézegesse a blogot rendszeresen. Ezen a Facebook oldalon minden írásom megjelenik majd, legyen az Egy nap a városban, Ádám Ma Otthon Marad vagy más helyekre írt anyagom, a készülő regényemmel kapcsolatban is várhatóak infók. Sőt, azzal kapcsolatban majd segítséget is kérek időnként. Mindig benne volt a levegőben, hogy egy fokkal személyesebb helyre is írok, így most a sors adta, hogy gyorsan megtörténjen. Szóval azért kövessétek az Egy nap a városbant, mert lesznek anyagok, és egyébként kövessétek az egyéb írásaimat is, az ÁMOM-on (Ádám Ma Otthon Maradon). Vigyázzatok magatokra, egymásra, és segítsetek egymásnak. Most jött el a segítségnyújtás és -elfogadás időszaka, nem csak a betegek körében. És dolgozzunk azon, hogy ha ennek vége, ne a régi világ álljon fel újra, méretes szedáltságban, hanem valami jobb, a maga teljességében. Ámen.
Városlátogatások A napfényes Olaszország
Partnereink


Keress bennünket a Facebookon!