2019. május 21. kedd, Konstantin napja
Ránk figyel majd a világ
Révay András
2017.11.23 19:25
No, most még nem, majd csak jövőre, de akkor egy egész hétig. A modernkori cirkusz megszületésének 250. évfordulóját 2018. január 8-14. között, Nemzetközi Cirkuszfesztivállal Budapesten ünneplik. Az eseményt már most egy gigantikus plakát, egy hatszáz négyzetméternél is nagyobb tűzfalfestmény hirdeti a Főváros VII. kerületében, az Almássy téren.

 Európa legnagyobb cirkusz témájú tűzfalfestményét avatták fel Budapesten, az Erzsébetvárosban, az Almássy tér 3. számú ház falán. A mű Szlávik Ágnes grafikusművész és a Színes Város festőcsapat alkotása. A Fővárosi Nagycirkusz több budapesti önkormányzatot is megkeresett azzal a tervvel, hogy tűzfal felületekre készítene falfestményt a 250 éves modernkori cirkuszművészet emlékévének apropóján. Az önkormányzatok közül legelsőként az Erzsébetvárosi Önkormányzat jelentkezett és a legnagyobb felületet is ők ajánlották fel a tűzfal rehabilitációs programjuk keretében. Az együttműködés során a MACIVÁ Magyar Cirkusz és Varieté Nonprofit Kft. Erzsébetváros Önkormányzatának a cirkuszművészet támogatása érdekében végzett törekvései elismeréseként felajánlotta, hogy a 2018-as évben, a nemzetközi Gyereknap alkalmából a Fővárosi Nagycirkusz szervezésében megrendezett előadásokra, közel 3000 kerületi óvódást és általános iskolást látnak vendégül, térítésmentesen.

 Londonban, 1768-ban egy obsitos katona, Philip Astley – aki maga is ragyogó lovas volt – egy vásári forgatagban kialakított körben trükkös lovaglásokat mutatott. Ez a kör lett a máig használatos porond, melynek átmérője hagyományosan tizenhárom méter. Kezdetben ő maga szerepelt, karddal végzett látványos produkciókkal, miközben az egyik lábával a nyeregben, a másikkal a ló fejére támaszkodva lovagolta körbe a területet. Sikere volt, előbb székeket tett a kör szélére, a szünetre bohócokat szerződtetett, más lovasokat is meghívott, később zárt épületbe költözött, már akrobaták, kötéltáncosok is dolgoztak nála. Meggazdagodott, műsoraiban felléptek zsonglőrök, zenészek, állatidomárok. Ezzel akkor, és ott született meg a modernkori cirkusz művészete, a bizalom művészete! Néhány év múlva, 1772-ben meghívták Párizsba, 1782-ben ott is alapított egy társulatot, majd még 18 állandó cirkuszt Európa szerte. Párizsban halt meg 1814-ben, ott is van eltemetve.

 A legtöbb belvárosi kerülethez hasonlóan Erzsébetvárosban is számos kihasználatlan, esztétikailag kifogásolható tűzfalfelület található. Hat évvel ezelőtt határozta el a kerület Önkormányzata, hogy a bennünket körülvevő szürke tűzfalakat vidámabbá és ezáltal a városrészt otthonosabbá teszi – emlékeztetett a kezdetekre Vattamány Zsolt, Erzsébetváros polgármestere. Ma már ott tartanak, hogy ez festmény a huszonegyedik a kerületben! Igaz, nem ez a legnagyobb, két méretesebb is készült korábban. Így az elhanyagolt falfelületek a szükséges felületkezelés, alapozás után megújulnak és a képek művészi tartalmukkal új értékeket teremtenek. A Színes Város festőcsapat az extrém időjárási viszontagságok ellenére is kevesebb, mint két hét alatt készítette el a több mint 600 négyzetméter felületű alkotást, amelyhez összesen 420 liter festéket - 220 liter mélyalapozó és fehér alapozót, valamint 200 liter színes festéket - használtak fel. Az óriási grafikát képkockánként dolgozták föl és festették le.

A cirkuszművészet 250. évét egyéves ünnepség-sorozattal köszöntik egész Európában, nyitó rendezvénye pedig itt lesz Budapesten. Ekkor ránk figyel majd a világ – hangsúlyozta Fekete Péter miniszteri biztos, a Fővárosi Nagycirkusz főigazgatója. Mi üzeneteket szeretnénk küldeni, olyan üzeneteket, amelyekért érdemes lesz a cirkuszművészetre figyelni. Figyelmesen megnézve ezt a valóban óriási plakátot, látunk rajta egy fehér kézből alkotott betűt, egy fekete meg egy sárga kézből alkotott betűt. Azon a Budapest Nemzetközi Cirkuszfesztiválon különböző nemzetek, földrészek képviselői lesznek itt. A cirkuszművészetnek van egy nagyon erős üzenete: Fönt a levegőben elugrik valaki és valahonnan, ugyancsak ott fenn a levegőben, kinyúlik egy másik kéz. Mindegy milyen a bőrük színe, az egyik elkapja a másikat! Ott a bizalom, az egymásra való odafigyelés, a tudat, hogy egymás nélkül nem tudunk ugrani, egymás nélkül nem élhetünk! Most Európa legnagyobb festett falával üzenjük a világnak: a cirkuszművészet megmutatja nekünk, hogyan kell egymás mellett élni!

A januári budapesti Nemzetközi Cirkuszfesztivál programjának szervezése természetesen már javában tart. Tekintettel a jelentős évfordulóra, itt - a cirkuszfesztiválok történetében egyedülálló módon jelenik majd meg a klasszikus és a kortárs cirkuszművészet. A fesztivál hét napja alatt – az ilyenkor szokásos versenyprogramok mellett – számos kísérőrendezvényre is sor kerül majd, amelyek célja a cirkuszművészet népszerűsítése lesz. Filmvetítéseket, szakmai konferenciákat, cirkuszpedagógiai programokat, kiállításokat rendeznek. Az egyik film egy világhírű magyar cirkuszművészről, Czeisler Ferencről – művésznevén Tihany - szól majd. Magyarországon született 1916-ban, de 13 éves gyerekként kivándorolt Uruguayba. Visszatért, előbb utcai mutatványos volt, majd hivatásos bűvész. A Tihany Bűvész Cirkuszt 1955-ben, Brazíliában alapította meg és az, több mint ötvenéves fennállása alatt a dél-amerikai kontinens legszebb cirkuszává vált. A nagytekintélyű művészt 2004-ben a Nemzetközi Cirkuszfesztivál örökös elnökévé választották, százéves korában, 2016-ban halt meg.

Kapcsolódó témák

Két bolgár művész, egy szobrász és egy festő alkotásaiból nyílt közös kiállítás a budapesti Bolgár Kulturális és Tájékoztató Központban. Kettőjük együttes bemutatkozása cseppet sem véletlen, művészi felfogásukban ugyanis határozott rokonság figyelhető meg.

A budapesti Koreai Kulturális Központ látogatói már megszokták, hogy az itt megrendezett kiállítások mindig valamilyen különlegességet állítanak a középpontba. Nincs ez másként most sem, az Eszterházy Károly Egyetemmel közösen létrehozott, és december 16-ig látható YATOO című kiállítás esetében sem.

A Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításain a 19. századi anyag mindig is fontos helyet foglalt el az épület legreprezentatívabb, első emeleti termeiben. Harminc év után ezt az állandó kiállítást most új szempontok szerint újrarendezték. Ráadásul a jól ismert remekművek mellett, közel egyharmad részben, olyan alkotásokkal is bővült, amelyeket eddig csak ritkán láthatott a közönség.

A szakembereket és a közönséget is egyaránt meglepő eredmény született a 2016-ban már huszonnegyedik alkalommal meghirdetett, „Az év természetfotósa” pályázat értékelése során. A pályázat történetében mind ez idáig soha nem fordult elő, hogy a rangos szakmai versengés úgy a felnőtt, mint az ifjúsági kategóriában kettős győzelmet hozott volna!

2016.10.30 20:35

Melyik városban van hazánk egyetlen diadalíve, hol találtak nálunk múmiákat, hová érkezett annak idején az első vonat, az első dunai gőzhajó és az első villanyvonat? Hol van Magyarországon a legnagyobb tokaji bor gyűjtemény? Mindezeken kívül még számos hasonló kérdést tehetünk fel, de talán már ennyiből is kitalálható: Vácról van szó.

Blog ajánló
Városlátogatások Ismerkedés Linz városával
Ismerkedés Linz városávalA település említésére azonnal a nálunk is kedvelt sütemény jut eszembe. Próbáljuk jobban megismerni ezt a Duna festői ölelésében fekvő szép várost.A történelme a kelta időkre nyúlik vissza, akik Lentos néven alapították a mai Linz elődjét. Később a rómaiak Lentia (Csónak) névre keresztelték a települést, mely a 19. századig csupán néhány háztömbből és a várból állt.Linz ausztriai iparváros, ma is fontos gazdasági központ, a felső-ausztriai tartomány székhelyeként a harmadik legnépesebb osztrák város, mely az elmúlt évtizedekben látványos átalakuláson ment keresztül.Linz a változások városa, ahol azonos hangsúlyt kap a tudomány, a művészet és a fejlődés. 2014-ben a város elnyerte az UNESCO-tól a Médiaművészetek városa címet is. A számos érdekesség mellett Európa egyik legmodernebb technológiai központja is itt található. Linznek saját hegye is van, az 537 méter magas Pöstlingberg. A hegytetőn emelt búcsújáró templom egyik nagy bástyájában mesevasutat rendeztek be a gyerekeknek.Kedvező időben érdemes a város felülnézetben is megtekinteni, de ehhez nem kell sárkány-repülni vagy helikopterrel körözni, elegendő csupán felsétálni a Passage bevásárlóközpont lépcsőjén, és máris a város háztetőin vezető sétaúton találjuk magunkat. A kémények magasságából pazar a kilátás az óvárosra. A belvárosban gyönyörű, barokk épületeket láthatunk. A főtér (Hauptplatz) Európa egyik legnagyobb tere. A tér középpontjában az 1716-ban felállított, 26 méter magas Szentháromság-szobor áll, a tetején aranyozott alakokkal, melyet pestisoszlopként is emlegetnek a szörnyű járvány mementójaként.Az Alter Dom Linz legnagyobb temploma. A barokk székesegyház a 17.-ik században épült.  Robusztus, égbenyúló tornyai között Szent Ignatius szobrát láthatjuk. A templombelső fából faragott szószéke és orgonája fantasztikus látvány.A püspöki templom, a Neuer Dom Ausztria második legmagasabb temploma, neogótikus tornya 134 méterre nyúlik az ég felé. Csodálatosan díszített, festett üvegablakainak egy része a második világháború alatt megsemmisült, ezeket kortárs művészek renoválták nagyszerűen.Linzben járva, feltétlenül kóstoljuk meg a város egyik jelképét, a hagyományos linzer tortát. A sütemény egy kicsit más, mint az itthoni linzerek, a töltelékben többek között mandula és dió is található. A mai gyerekek már a kor szellemének megfelelően "lézer tortának" hívják.Érdekesség, hogy egész Felső-Ausztriában tilos a városokban füvet nyírni, a méhek érdekében. A városban számtalan méhkaptár található, többnyire a házak tetején, és a különleges becsben tartott méhek érdekében vágják ritkábban a vadvirágokkal teli közterületek zöldjét.Nézzünk meg egy videót: https://www.youtube.com/watch?v=waP41ecrG70                                                                                                   By vinpet
Partnereink


Keress bennünket a Facebookon!