2018. február 24. szombat, Mátyás és Jázmin napja
Rejtett értékek
Révay András
2017.10.30 20:29
A világ bármelyik nagy múzeumának díszére válhatna az a kiállítás, ami „Párizs-Budapest” címmel, október 27-én nyílt meg Budapesten, az V. kerületi Falk Miksa utcában, a Virág Judit Galériában. A XIX. század végétől a XX. század első feléig terjedő időszakot öleli fel, magyar művészek ekkor keletkezett alkotásait mutatja be, ráirányítja a figyelmet egy lassan feledésbe merülő kor csodálatos kincseire.

 Elöljáróban fontos megjegyezni: a rendezők külön érdeme a nagyszerű megvilágítás. Nyoma sincs annak a – sajnos más helyeken gyakran megfigyelhető – hibának, hogy a lámpák visszacsillognak a képek felszínén. Itt a fények egyenletesek, a színek mégis ragyognak, ha kell, ha pedig nem, akkor is minden pontosan, tisztán látszik, a festő – feltételezhető – eredeti szándékának megfelelően. Ezen a kiállításon nem lehet végigrohanni. Már csak azért sem, mert a helyiségek több szinten helyezkednek el – de nem ez a lényeg! Minden falon vannak olyan alkotások, amik szinte kinyúlnak a fal síkjából, megfogják a nézőt és nem eresztik, amíg magába nem szívja a látványt. Ami az utcaszinten van, az csak az ízelítő, az étvágycsináló, a hors d’oeuvre – ha már Párizsról beszélünk. A java a szuterénban, a tágas pincében várja a látogatót. A falak feketék, a képek pedig már a belépés pillanatában megszólítják az érkezőt.

Ennek a tárlatnak – több más mellett - egyik különlegessége, hogy még soha nem dolgozták fel ennyire átfogóan Párizs hatását, szerepét a magyar művészetre. A város szabad szelleme, virágzó kulturális élete nagy vonzerőt jelentett. A fiatal magyar festők első generációja – Csók István, Perlmutter Izsák, Rippl-Rónai József, Vaszary János - látva Munkácsy Mihály sikereit, az ő nyomán érkezett meg a francia fővárosba. Párizsban 1906-ban már „magyar negyed” is volt a Montparnasse-on! Az 1905-ös párizsi Őszi Szalon kiállításán egy festőcsoportot képeik után „vadaknak” neveztek, az új stílust a magyar festők is gyorsan elsajátították. „A francia főváros kulturális sokszínűsége lényegesen szabadabb mozgásteret, formabontó kísérletezést – a konvenciók feltűnés nélküli figyelmen kívül hagyását – tette lehetővé a fiatal művészek számára.”- olvashatjuk a kutatások eredményeit összegző, gazdagon illusztrált, impozáns könyvben, melyet a Galéria a kiállítással egy időben jelentetett meg.

A fiatal magyar festők telente a párizsi akadémiákon és a szabadiskolákban tanultak, műveikkel rendszeresen szerepeltek a Függetlenek és az Őszi Szalon tárlatain. Nyaranta – magukkal hozva új szemléletüket – visszajöttek Budapestre és a nagybányai művésztelepre. Új látásmódjuk felkavarta a hazai művészeti életet, ami végül a nagybányai alapítók és a fiatalok közötti konfliktushoz, különváláshoz vezetett. A magyar „vadak” új szín- és formakultúrát teremtettek, elsőként léptek túl a hagyományos, naturalista szemléleten és utat nyitottak az első magyar avantgárd művészcsoport számára. Fokozatosan kialakultak a haladó szellemiségű művészet nyilvános fórumai. Ha Budapest nem is jelentett ekkor még a fiatal művészek számára ideális körülményeket, viszonylag gyors változás jelei mutatkoztak és ez egy részüket visszacsalogatta Magyarországra.

Mások viszont, mint például a korszak két fiatal tehetsége, Csók István és Perlmutter Izsák, akik a XIX. század végén érkeztek Párizsba, a közönséget az ottani szalonokban kívánták meghódítani. Csók a díjazásra vagy kitüntetésre érdemesnek tartott műveit először a Champs Élysée-i szalonokban mutatta be, majd azt követően a képeket, olykor azok változatait hazaküldte, hogy itthoni vagy más nagy nemzetközi kiállításon szerepeltesse. Igaz, Párizsban nem nyert díjakat, hírnevét idehaza mégis kamatoztatni tudta. Nála jóval szerencsésebb volt Rippl-Rónai József, aki már 1892-ben, az első párisi önálló kiállításával sikeresnek bizonyult. Barátságába fogadta Gauguin, befogadta Debussy, Jarry és Toulouse-Lautrec társasága. Ekkor festett képeit markáns kontúrok, sziluett hatás jellemzik.

A sok magyar művész által látogatott École de Paris-nak sem intézménye sem határozott stílusirányzata, programja nem volt. Gyűjtőfogalomként a Párizsban alkotó, de nem francia származású képzőművészek elnevezésére használták. Inkább a Montparnasse negyedhez köthető, ahol főleg emigráns külföldi művészek laktak, köztük olyanok, mint Chagall vagy Modigliani is. A magyarokra nézve a hatása elsősorban a KUT (Képzőművészek Új Társasága) és az UME (Új Művészek Egyesülete) csoportkiállításain szereplő festők munkáiban volt felismerhető. A két csoport tagjai a haladó szellemű művészet mellett szálltak síkra, művészi elképzelésük a naturalizmus és az absztrakció között foglal helyet, de megmaradtak a figurális ábrázolásnál. Alkotásaikat idehaza a Nemzeti Szalon reprezentatív kiállításon mutatta be, 1929-ben.

Az École de Paris figuratív festészete mellett a nonfiguratív, absztrakt irányzatok is jelen voltak a párizsi művészeti életben. Az 1920-as években két csoportba tömörült művészek eltérő hitvallást képviseltek. Egy részük az organikus, tehát a természet formáiból levezetett, mások a tisztán formai elvek alapján megvalósuló absztrakció hívei voltak. Végül 1931-ben létrejött egy harmadik, az Abstraction – Création csoport, amely a non-figurativitást jelölte meg követendő példának és legfontosabb feladatként az absztrakt művészet nemzetközi népszerűsítését tűzte ki célul. A non-figuratív jelenségek magyarországi fogadtatása sokáig igen hűvös volt. Első, csoportos kiállításukra Budapesten csak 1938-ban kerülhetett sor. A II. Világháború utáni magyar absztrakció egyik fő képviselője a korábban ugyancsak Párizsban tanult és önállóan először ott kiállító Gyarmathy Tihamér volt.

 A non-figuratív jelenségek mellett a szürrealizmusnak is egyre nagyobb hatása volt Magyarországon. Ez az irányzat a fiatal művészek azon vágyát fejezte ki, hogy a valóságnál is valóbb dolgokat alkossanak. Martyn Ferenc 1926 és 1940 között dolgozott Párizsban, eleinte a szürrealistákhoz csatlakozva, majd az Abstraction – Création művészcsoport tagjaként. Festői felfogása a hazatérése után sem változott, noha absztrakt műveit – ismerve a kor légkörét – egészen 1969-ig nem szerepeltette a nyilvánosság előtt. A Virág Judit Galériában most tőle is találunk képet. A köz- és magángyűjteményekből válogatott műtárgyak között nemcsak festményeket, hanem szobrokat és fotográfiákat is bemutatnak, köztük számos olyat, amelyek még sosem voltak kiállítva, így a közönség itt láthatja őket először. Ezeken kívül korabeli filmrészletek, kollázsok, plakátok, folyóiratok és újságok is megtekinthetők. A Párizs-Budapest kiállítás november 26-ig, minden nap 10-18 óráig látogatható ingyenesen.

http://viragjuditgaleria.hu

Kapcsolódó témák

Két bolgár művész, egy szobrász és egy festő alkotásaiból nyílt közös kiállítás a budapesti Bolgár Kulturális és Tájékoztató Központban. Kettőjük együttes bemutatkozása cseppet sem véletlen, művészi felfogásukban ugyanis határozott rokonság figyelhető meg.

A budapesti Koreai Kulturális Központ látogatói már megszokták, hogy az itt megrendezett kiállítások mindig valamilyen különlegességet állítanak a középpontba. Nincs ez másként most sem, az Eszterházy Károly Egyetemmel közösen létrehozott, és december 16-ig látható YATOO című kiállítás esetében sem.

A Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításain a 19. századi anyag mindig is fontos helyet foglalt el az épület legreprezentatívabb, első emeleti termeiben. Harminc év után ezt az állandó kiállítást most új szempontok szerint újrarendezték. Ráadásul a jól ismert remekművek mellett, közel egyharmad részben, olyan alkotásokkal is bővült, amelyeket eddig csak ritkán láthatott a közönség.

A szakembereket és a közönséget is egyaránt meglepő eredmény született a 2016-ban már huszonnegyedik alkalommal meghirdetett, „Az év természetfotósa” pályázat értékelése során. A pályázat történetében mind ez idáig soha nem fordult elő, hogy a rangos szakmai versengés úgy a felnőtt, mint az ifjúsági kategóriában kettős győzelmet hozott volna!

2016.10.30 20:35

Melyik városban van hazánk egyetlen diadalíve, hol találtak nálunk múmiákat, hová érkezett annak idején az első vonat, az első dunai gőzhajó és az első villanyvonat? Hol van Magyarországon a legnagyobb tokaji bor gyűjtemény? Mindezeken kívül még számos hasonló kérdést tehetünk fel, de talán már ennyiből is kitalálható: Vácról van szó.

Blog ajánló
Egy nap a városban Elbűvölt a budapesti geek kocsma - Vault 51
9gag-olvasó vagyok. Egy régebbi írásban azt is megosztottam veletek, miért (ezzel kapcsolatban már egy rádióműsorban is megszólaltattak, szóval ha hallottátok: igen, én voltam). Itt találkoztam egyszer egy poszttal, amit több százezren láttak. Egy fotó volt, amin egy budapesti bárt mutatnak: egy geek kocsmát. Hogy, hogy nem, ez a 9gag közönségében elsöprő elismerést aratott. Úgyhogy elmentem megnézni ezt az immár világhírű helyet, ami ezzel az akarattalan (állítólag tényleg az) népszerűsítéssel tök jó pozícióba került, hisz a budapesti bulituristákkal megfelelő méretű közös metszetet alkotnak a külföldi mémgyáras geekek, akik így nyilván ellátogatnak legközelebb ide is. Ha erre járnak. Jövő héten, ilyesmi. Spoiler: egy óra múlva jöttem ki, leizzadva, földöntúli boldogságban. A hely maga a föld alatt van, egy régi légoltalmi bunkerben, úgyhogy a bejárat után egyből vaslépcsőhetünk. Odalent a bárpult mellett találunk egy étel-ital fogyasztására alkalmas részt, ahol mellékesen egy Super Nintendo, és vagy egy tucat elég komoly felszereltségű PC áll rendelkezésre annak, aki irtana valami ellent. A PC-k kölcsönzése egy órára 1000 forint, de ez helyben vagy későbbi időpontban lefogyasztható, italokat, éppenhogy ehető ételeket is felszolgálnak (hamburgert és hotdogot is próbáltam). A bérleti díjért ezresenként egy tokent kapsz, ami egy zöld műanyag izé, és legközelebb, ha maradt tokened, azzal fizethetsz a fogyasztásért. [...] Bővebben!
Egy nap a városban A hónap játéka: Összeszerelni egy igazi tekerőlantot!
Oké, a Ugears modell/puzzle-jeinek minden darabja lélegzetelállító. Egyrészt mert kizárólag fa alkatrészekből, kizárólag fa kötésekkel kell összeraknunk egy működő, mozgó, lélegző valamit. És nem valami hintát vagy falovat: színházat, villamost, versenyautót. És autó alatt nem azt kell érteni, hogy forog a kereke, hanem működő dugattyús motor hajtja, aminek minden eleme fából, ragasztás nélkül, a mi kezünk által lett összenyomogatva meg bepattintva. Én azonban akkor hidaltam le igazán, amikor megláttam a tekerőlantot: Ez egy hangszer! Egy olyan hangszer, aminek az alkatrészeit nyolc vastag falapra perforálták, a 292 felé robbantott darabokból pedig nekünk kell működő mechanikát összeállítani. Mi sem áll távolabb tőlem. Sosem volt Technic legóm, azt hiszem, ha valaki azt vett volna, még mindig felbontatlanul heverne valami pincében vagy padláson. Utálom összeszerelni az ikeás bútoraimat, és ha falfúrásról van szó, nagyokat sóhajtva és idegesen készülök neki ennek a férfit próbáló tevékenységnek. Viszont imádom a hangszereket, szoktam is vásárolni belőlük. Viszont a két terület sosem találkozott a fejemben: hangszert összebarkácsolni nálam az a kategória, mint az élet születése. Filozófiai mélységei vannak, egyszer még egy csomó fadarab, a következő percben egy hangszer. Hol az a pont, amikor a semmiből valami lesz? Hol van az Isten, aki lenyúl, és megérinti, hogy akkor működj? Úgyhogy ezzel a misztériummal vágtam neki az összeszerelésnek. Tíz órára becsülték a Reflexshop eladói a szükséges időt, végül valamivel több mint hat óra alatt végeztem: Csak raktam, és illesztettem, és viaszoztam, hogy csússzon. Fogalmam sem volt, éppen mit illesztek össze, de a tekerőlant mellé adott színes, hatalmas fotókkal telerakott füzet nagyon pontosan megmutatta mindig, mit kell tennem. Két alkalom volt csupán, amikor nem figyeltem, és összekevertem két nagyon hasonló alkatrészt, vagy épp fordítva tettem be egy másikat, ami szimmetrikusnak látszott, de nem volt az. Máskülönben nagyon világos volt a dolgom, és a perforált falapokon is úgy voltak elhelyezve és kivágva a darabok, hogy azokat könnyen kipattintsam a helyéről, és mindig átlássam, hol keressem a következőt (egyrészt a számozással is segítettek, másrészt minden lapnak vannak jellemző sziluettjei). Nem néztem vissza, csak raktam. Végül elérkezett a pillanat: az élet születése. A misztérium. A csoda. Befűztem a két horgászdamilt, ami húrként szolgált, majd felhangoltam a kicsikét. Ekkor jöttem rá, hogy a hangolókkal mikor is foglalkoztam, hogy a billentyűkkel, amik érintéssel lerövidítik a damil hosszát, így azok magasabb hangot adnak ki, mikor is szenvedtem sokat, és hogy még a kirakás legelején az a hatalmas kerék volt a hangképző eszköz. Rögtön a legelső mozzanatoknál egy ilyen kritikus darabot rakattak ki velem, volt bátorságuk. Oké, nem szól még úgy a tekerőlant, mint a videókon a profiknak. Vagy még csiszolnom kell a tárcsát, vagy feljebb hangolni, vagy állítani a húrmagasságon, ezeket próbálgatom. Kicsit hamis is két billentyű, ezeken is valahogy állítani kell majd. Mindenesetre hangszer, ami szól, és játszani lehet rajta. Látható a működési elve: egy fogantyúval egy nagy fakereket forgatunk, ami éppen hozzáér a húrokhoz, ezért azok rezonálnak, végig a testben. A billentyűk pedig, ha lenyomjuk őket, hozzáérnek a húrhoz, és csak a két kezünk közötti szakasznak engedik, hgoy rezegjen, ezáltal a rövidebb damil magasabb hangon szólal meg. A felső húrt D-re érdemes hangolni a készítők szerint, a másikat ízlés szerint oktávra, kvintre, tercre, ami jólesik. A Ugears Tekerőlant megvásárolható a Reflexshop két üzletében, vagy online itt, 21.990 forintért. Ha más Ugears modelleket is megnéznél, itt keresgélhetsz közöttük, az egészen olcsóktól a drágábbakig. A budai Reflexshopban kiállítottak egy összeszerelt színházat is. Érdemes megnézni, hogyan készülnek ezek a modellek, és hogyan vágják ki a darabokat a nyers fába lézerrel. Disclaimer: a Reflexshop az Egy nap a városban blog partnere
Városlátogatások Vilnius Litvánia fővárosa
Vilnius Litvánia fővárosaA város a Vilnia folyóról kapta a nevét, mely csak nagy jóindulattal nevezhető folyónak, inkább patak méretű, ellentétben a Neris folyóval, melynek mérete a Tiszával vetekszik.A várat Gediminas nagyherceg építette a folyók találkozásánál. A legenda szerint  Gediminas álmában hatalmas vasfarkast látott, amint üvöltött a Vilnia torkolata fölé magasodó hegyen. Az álom az jelképezte, hogy egy gyönyörű erőd és város épül majd ezen a helyen.Az egykori várból, mára csak néhány rom és a restaurált Gediminas-torony maradt, melyen hatalmas litván zászlót lenget a szél. A toronyból fantasztikus kilátás nyílik az egész városra.A Neris folyó partján emelkedik a mi Gellért hegyünkre emlékeztető, Három kereszt hegye, ahol a gyász és a remény szimbólumai láthatóak. A kereszteket mártír ferences rendi szerzetesek emlékére állították a XVII. században.  A legenda szerint a várost ostromló német lovagoknak a keresztek felállításával akarták tudomására hozni, hogy ők is áttértek a keresztény hitre.A katedrális:A város első templomát, a későbbi katedrálist, Mindaugas király építtette. Jagielo nagyherceg uralkodása idején vált a litván katolicizmus jelképévé. Az eredeti gótikus székesegyház, mai, klasszicista külsejét a XIX. század elején kapta. A szovjet időkben képtárnak használták.A katedrális előtt álló harangtorony  a régi városfal megmaradt része, a fiatalok kedvelt találkozóhelye.A székesegyház ékszerdobozként emlegetett barokk kápolnájában láthatjuk, Sándor király és IV. László király mauzóleumát. A kápolna oltárán elhelyezett ezüstkoporsóban találhatók Szent Kázmér herceg földi maradványai.Érdekes magyar vonatkozása is van, mivel anyai ágon Kázmér a magyar királyi cím várományosa volt, és Vitéz János, Janus Pannonius valamint apja biztatására hadba indult Mátyás ellen. Az összeesküvést leleplezték, Vitéz János börtönbe került, Janus Pannoniusnak menekülnie kellett az országból. A sikertelen próbálkozást Kázmér isteni jelként értelmezte, további életét Istennek szentelte, még szüzességi fogadalmat is tett.Kázmér tuberkulózissal küzdött, mely később halálát is okozta. A kor orvosai a betegség gyógymódjaként a szűz lányokkal való együttlétet javasolták. Kázmér ezt nem fogadta el, mondván: „Jobb Istennel, mint bűnben meghalni.” Azért ma is jó lenne egy ilyen gyógymód TB-re felírva.A hatalmas tér közepén áll Gediminas szobra, amint éppen álmot lát. Itt kell várost alapítania.Az Óváros:Vilnius óvárosa, mely a Világörökség része, az egyik legnagyobb Kelet-Európában. A középkori város fő útvonala a Vár utca volt, a Katedrális tér délkeleti sarkától a Hajnal kapuig. A tatárok ellen épített erődökből csak néhány kapu maradt.A belvárosi kanyargós, középkori macskaköves utcáin sétálva nem győzünk bámészkodni, aranyos kis kávézók, szuvenír boltok hívogatnak, közben érdemes megcsodálni a különféle színű borostyán ékszereket. A borostyán Litvániának egyik jelképe. Közben figyeljünk a műemlékekre is, hiszen majdnem minden épület ebbe a kategóriába tartozik.1918-ban a Pilies utca (gatve) 26. számú ház erkélyéről kiáltották ki Litvánia függetlenségét. Korábban Vilniust a gazdag zsidó kulturális élet miatt “Észak Jeruzsálemének” hívták. A német megszállás alatt a nácik a litvániai zsidókat kivégezték, vagy haláltáborokba deportálták. Ma csupán ötezer zsidó él a városban.Az elnöki palota:Valaha püspöki palota volt, de itt szállt meg Napóleon is az oroszországi hadjárata során. Stendhal a híres író, aki hadtápos volt a francia seregben, itt tanult meg orosz módra inni. A cári időkben itt lakott a helytartó, a szovjetek alatt ez volt a Művészeti Dolgozók Palotája.Az Egyetem:A jezsuita líceumot Báthory István 1579-ben emelte egyetemi rangra. A litvánok azt mondják, az utolsó nagy uralkodójuk Báthory volt.A Vilniusi Egyetem falán található emléktáblán Martinus Cromerus emlékversének sorai dicsőítik Báthory Istvánt.„A templomban több volt, mint pap,az államban több mint király,a csatában több mint harcos,jobban védve a szabadságot, mint egy polgár,a barátságban több volt, mint barát.”A Szent Anna templom:A litván gótikus építészet remekművét 33 különféle téglából rakták össze, mintha egy középkori lego játékot látnánk. Napóleonnak annyira megtetszett a kis templom, hogy haza akarta vinni és a Notre Dame mellé felállítani. A templombelső puritán egyszerűsége nem sok látnivalót kínál.A legenda szerint az építőmesterének lányát megszerette a mester egyik segédje: az apa azonban inkább elűzte a lányt, így a fiatalok csak a mester halála után lehettek egymáséi.Közvetlenül a Szent Anna templom mögött magasodik a Bernát rendiek kolostora, akik Lengyelországból költöztek ide. A város szélére épült kolostort megerősítették és lőrésekkel is ellátták. A templom-együttesen a stílusirányzatok tobzódását figyelhetjük meg. A teteje gótikus, a homlokzata reneszánsz, a harangtorony barokk stílusú.A közelben lévő szobor a lengyel-litván írót, Adam Mickiewiczet ábrázolja. Litvániában született, a Vilniusi Egyetemre járt, és ő írta a Pan Tadeusz című elbeszélést a litván társadalomról.A Hajnal-kapu: Vilnius egyetlen épségben megmaradt régi kapuja.  1671-ben a karmelita apácák emeltettek kápolnát a kapu fölé egy "csodatévő" Mária-képpel. A művész ismeretlen, a képet helyi aranyművesek aranyba és ezüstbe foglalták, csupán a fej és a kezek maradtak fedetlenül.Litvánia egyik legfontosabb zarándokhelye, ahová külföldről is érkeznek hívők. Nem csak az ikon előtt, hanem még a lépcsőkön is mindig sokan térdelnek és imádkoznak.A monumentális Szent Péter és Pál templomot az Óvároson kívül láthatjuk. A barokk építészet gyönyörű alkotását Casimir Pac litván katonai parancsnok megrendelésére építették. Pac sírkövét a templom falán egy tábla jelzi latin felirattal: „Hic jacet peccator”(Itt fekszik egy bűnös)Vilnius óvárosában még rengeteg középkori épület és templom található, a blogban a legjellemzőbbeket és a legszebbeket próbáltam bemutatni.Nézzünk meg néhány képet a városról.A város tiszta, rendezett, gyalogosan könnyen bejárható, a közbiztonság jó. A stílusok tobzódása révén lépten-nyomon egy-egy utcai művészettörténeti kiállítást láthatunk. Vilniusban, ha egy utca egy kicsit egyenesebb, akkor feltétlenül lejtős, ha pedig sík, akkor görbe – írta a város egy szerelmese.Nézzünk meg egy videót: https://www.youtube.com/watch?v=JdeJlkz5t10                                                                                  By vinpet
Városlátogatások Sárospatak
SárospatakÉvszázados oktatási és kulturális hagyományai alapján, „Bodrogparti Athén”-ként is emlegetik ezt az értékekben és műemlékekben gazdag várost. A település az Északi Középhegység lankáinak tövében, a Bodrog folyó két partján fekszik.A hely már az őskorban is lakott volt, az első feljegyzések 904-ben említik. Sárospatak nevének eredetére több változat is fellehető, de a legvalószínűbb, hogy a Bodrog patakról és a környező mocsaras, sáros területről kapta a nevétA város a reformáció egyik fellegvára volt, ma a térség idegenforgalmi és kulturális központja.Mai arculatát a reneszánsz műemlékek mellett a Makovecz Imre tervei alapján készült lakóházak és közintézmények színesítik. Ő tervezte többek között a Művelődés Házát és az Árpád Vezér Gimnáziumot. Sárospatak látnivalói:A Rákóczi vár:A mai várkastélyt és a hozzákapcsolódó város erődítéseit a várudvarból megközelíthető reneszánsz lakótoronnyal együtt, Perényi Péter építtette, később Bocskai majd a Rákócziak birtokolták. A Rákóczi-szabadságharc idején a várat és a Vörös torony egy részét megrongálta a császári katonaság. A várban tartották a szabadságharc utolsó, jobbágyfelszabadító országgyűlését. A várkastély impozáns része a közel négyzetes alaprajzú, Vörös-torony, mely a nevét a tető vörösfenyő borításáról kapta. A harmadik és negyedik szint között a homlokzatok mögött húzódó védőfolyosókból lőrések nyílnak.Az udvari rész leglátványosabb építménye, a Lorántffy Zsuzsanna által reneszánsz stílusban építtetett oszlopos-árkádos lépcső, mely ma is a fejedelemasszony nevét viseli. (Lorántffy-loggia)A Szent Erzsébet templom:Sárospatak a középkorban a magyar királynők kedvelt birtoka volt, itt született II. András király és Gertrudis királyné lánya, Árpád-házi Szent Erzsébet is. (a nevek ismerősek a Bánk bán-ból) A templom is az Árpádházi királyok idejében épült, története évszázadokon át a vár történetéhez kapcsolódott. Vártemplomként működött, a templom északi fala a védőfal egyik szakasza lett beépített lőrésekkel, kilövőhelyekkel. A történelem viharaiban sűrűn cserélődtek a tulajdonosok és a vallások, mivel a törvény értelmében a jobbágyoknak azt a vallást kellett követniük, amit a vár ura képviselt. Rákóczi fejedelem végérvényesen a római katolikusoknak adta a templomotEgy hatalmas tűzvész után újjáépítették. Ide temetkeztek a vár gazdái: Pálóczyak, Perényiek, Lorántffyak, Dobók és Rákócziak is. A templomot Szent Erzsébetről nevezték el, aki korán, már 20 évesen özvegyen maradt és hátralévő életét a szegények gyámolítására áldozta, 24 éves korában bekövetkezett haláláig. Itt őrzik Szent Erzsébet ereklyéjét: a bizánci eredetű ruhadarabját, és a koponyacsont egy darabját. A templom előtti lovasszobor-csoport Szent Erzsébetet és a férjét ábrázolja búcsúzás közben.A Református Kollégium és Könyvtár:A legendás hírű Református Kollégiumot Perényi Péter alapította 1531-ben. Lorántffy Zsuzsanna fejedelemasszony meghívására érkezett ide Comenius, aki a 17. század leghíresebb pedagógusa volt, és az akkori legmodernebb pedagógiai elveket honosította meg az intézményben. Ő készítette el az iskola szabályzatát, melyben sok egyéb mellett, meghatározta az oktatás rendjét a tanórák közötti szünet és a nyári vakáció bevezetésével. Szükségessé tette a szemléltető eszközök használatát.Az iskolatörténeti kiállítás mellett a legszebb látnivaló a Pollack Mihály által tervezett nagykönyvtár, melynek négyszázötvenezer kötetes gyűjteményében számos ritkaságot is őriznek. Mennyezetén festett térhatású kupolát láthatunk, és a tudományt, a művészetet szimbolizáló alakokat.A gimnázium híres diákjai közé tartozott többek között Csokonai Vitéz Mihály, Kossuth Lajos, Kazinczy Ferenc, Szemere Bertalan, Gárdonyi Géza, Móricz Zsigmond, Tompa Mihály.A Makovecz tér:A Makovecz Imre nevét viselő tér 2015-ben elnyerte a „Magyarország legszebb tere” címet. A Comenius Tanítóképző Főiskola épületével szemben áll az általa tervezett Művelődés Háza, amelyet a világ tíz legszebb épülete közé soroltak.A téren álló „Pataki diák” bronzszobor Borsi Antal alkotása. A Megyer-hegyi Tengerszem:A Sárospatak közelében található Magyarország egyik különleges természeti képződménye, melynek kialakulásához az ember és a természet egyaránt hozzájárult.A nevével ellentétben valójában nem tengerszemről van szó, hiszen nem gleccser vájta mélyedés. A hajdani kőbányában, már a 15. századtól folytattak bányászatot, mivel a vulkáni eredetű, kemény kőzet kiválóan alkalmas malomkőgyártásra.További részleteket itt találsz: https://www.youtube.com/watch?v=hwf2uIkOOjAhttp://vinpet1942.blogspot.hu/2017/10/megyer-hegyi-tengerszem.htmlÉrdekességek:A külső várudvaron 1631-től 1648-ig egy ágyúöntő műhely működött.A magyar 500 forintos hátoldalán a sárospataki vár látható, az előoldalán pedig Mányoki Ádám festménye a fejedelemről.A vár egyik sarokbástyáján van a „Sub-Rosa” erkély, melynek a mennyezetét rózsák díszítik. Ebben a szobában tartották titkos megbeszéléseiket a Wesselényi-összeesküvés résztvevői. A „sub rosa” kifejezésnek kettős jelentése van: szó szerint: „a rózsa alatt”, átvitt értelemben: „titokban”.Nézzünk meg egy videót: https://www.youtube.com/watch?v=T0QitThIBSE                                                                                                   by vinpet
Partnereink


Keress bennünket a Facebookon!