2019. február 19. kedd, Zsuzsanna napja
Sissi Kínában
Révay András
2018.10.01 18:09
Erzsébet királyné, Ausztria-Magyarország közkedvelt Sissi-je, halála után 120 évvel meghódította Kínát! Az állítás bármennyire is túlzónak tetszik, lényegét tekintve igaz. Több mint 2,7 millió ember tekintette meg Kína négy nagyvárosában - Sanghajban, Pekingben, Jünnanban és Hszianban - a Magyar Nemzeti Múzeum, „Sissi és Magyarország - a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században" című kiállítását.

 A „Sissi és Magyarország - a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században" című kiállítás 2017 júniusában indult kínai útjára, és csak az idén, néhány héttel ezelőtt tért vissza Budapestre. Elsőként, szeptember 3-ig, a Sanghaj Múzeumban 695 279 látogatót fogadott, majd a következő állomáson, Pekingben szeptember 28. és január 3. között 664 924 ember csodálta meg a Nemzeti Múzeum anyagát. 2018. január 26-án a tárlat már a kunmingi Jünnan Tartományi Múzeumban vendégszerepelt, ahol májusig 300 355 látogató tekintette meg. Még nagyobb volt a siker Hszianban, az agyaghadsereg birodalmában, ahol a történeti múzeumban Sissi és a magyar arisztokrácia 1 080 000 fő érdeklődését keltette fel május 28. és augusztus 20. között. Közben a Nemzeti Múzeum vezetői, muzeológusai több kínai csatorna műsorában szerepeltek, népes hallgatóság előtt tartottak tárlatvezetést, valamint előadást a magyar történelemről. Külön elismerés a Magyar Nemzeti Múzeum számára, hogy ezek a látogatói adatok a kínai múzeumok életében is kiemelkedő eredménynek számítanak.

 A tárgyalások a kínai szakemberekkel, partner-intézményekkel két évvel ezelőtt kezdődtek – emlékezett vissza a kiindulásra Varga Benedek a Nemzeti Múzeum főigazgatója. Sok részletet tisztázni kellett, mert Kína leghíresebb múzeumai voltak a befogadók. Megjelenésünk egyedülálló nemzetközi siker, mert a Louvre után a Magyar Nemzeti Múzeum volt a második európai múzeum, amely meghívást kapott, hogy rendezzen kiállítást Pekingben, a Tiltott Városban. Az önmagában is rendkívüli esemény rangját tovább fokozta, hogy a kínai főváros a magyar műtárgyakkal új kiállítóhelyet nyitott a Tiltott Város északi kapujánál található toronyban. Az épületrész egészen addig a műemlékegyüttes elzárt területe volt. A rendkívül magas látogatószám azért jöhetett létre, mert a kiállítás az összes helyszínen elérte a maximális befogadóképességet!

Ez a kiállítás a magyar történelemről szólt, nem a kínai-magyar kapcsolatokról, nem a híres magyarokról Kínában vagy a híres kínaiakról Magyarországon. A magyar arisztokrácia életmódját mutatta be egy bő 205 éves periódusban. A több mint 150 eredeti darabot felsorakoztató tárlat azt is bemutatta a kínai múzeumlátogató közönségnek, miként éltek az arisztokrata családok tagjai az elmúlt háromszáz esztendőben Magyarországon. A kiállított öltözetek, bútorok, képek, fegyverek, ékszerek, az étkezés és vendéglátás eszközei egyszerre érzékeltették a magyar nemességet körülvevő pompát, valamint azt a műveltséget, amelyet ez a társadalmi réteg képviselt. A különböző témákat megjelenítő műtárgyak mellett felsorakoztak a magyar történeti festészet és grafika kiemelkedő darabjai is, amelyeket olyan különleges multimédiás alkalmazáson tekinthetett meg alaposabban a közönség, mint a magyar fejlesztésű „Magic Wall” Sanghajban.

 A kiállítás ingen fontos mondanivalót fogalmazott meg: a magyar nemességnek, arisztokráciának történelemformáló szerepe volt. Olyan társadalmi csoportról van szó, amelyik sok tekintetben valóban a vezetője volt az országnak. A XVII. század végétől, végig az egész XVIII. században és még a XIX. század elején az arisztokrácia nemcsak egyszerűen a vagyoni helyzetével tűnt ki, hanem műveltségével, rátermettségével, nemzetközi látókörével. Mindez pedig a kiállításon az életmód bemutatásával történt. Azt a tárgyi környezetet jelenítette meg, ami abban az időben, annak a társadalmi csoportnak a mindennapjait kitöltötte. Volt viszont egy meglepő hozadéka. A magyar viseletnek, a fegyverek díszítő elemeinek kezdetektől voltak keleties vonásai, amik a török korban felerősödtek. Kínában mindezek sokkal feltűnőbbek voltak, sokkal jellegzetesebbé váltak.

A visszajelzésekből kiderült, különösen nagy sikere volt az Erzsébet királyné halálakor viselt selyem ruhaderék másolatának. Ezt a királyné 1898. szeptember 10-én életének utolsó napján viselte. Hajókirándulásra készült Sztáray Irma grófnővel Genfben, amikor egy olasz anarchista, Luigi Lucheni hozzálépett és szíven szúrta. A szúrás nyoma ma is látható az öltözeten, melyet udvarhölgye őrzött meg és adott át a múzeumnak. Az eredeti tárgyat a látogatók a MNM Történeti kiállításában minden nyitvatartási napon megtekinthetik. Különösen fontos, hogy sohasem kölcsönzik más múzeumnak, mert a Nemzeti Múzeum egyik legfontosabb műtárgya. Sokan kifejezetten azért látogatnak ide, hogy ezt megtekintsék. A múzeum textil restaurátorai pontos másolatot készítettek, hogy ezzel is megidézzék a királyné idős korában is karcsú, elegáns alakját, kifinomult megjelenését.

A királyné életének érdekes mozzanatára világított rá az 1876-ban készült festmény: Erzsébet királyné lóháton. Sissi gyermekkorától kezdve kitűnően lovagolt. A Bécsi Spanyol Lovasiskolában tovább tökéletesített tudását később cirkuszi műlovarnők fejlesztették olyan tökéletessé, hogy a legkülönlegesebb akrobatikus mutatványok bemutatására is képessé vált. Gödöllői tartózkodásait falkavadászatok és sétalovaglások tették élvezetesebbé, de szenvedélyének az ő kedvéért átalakított lovardában is hódolhatott, ami társasági összejövetelek céljára is alkalmas volt. Ilyenkor gyakran zenei kíséret mellett kápráztatta el közönségét. A képen legjobb lovának, Avolo-nak a hátán látható, amelyet a műsor befejezésekor letérdeltetett, ahogyan azt első szereplésükkor is tette férje, a császár előtt.

Kapcsolódó témák

Két bolgár művész, egy szobrász és egy festő alkotásaiból nyílt közös kiállítás a budapesti Bolgár Kulturális és Tájékoztató Központban. Kettőjük együttes bemutatkozása cseppet sem véletlen, művészi felfogásukban ugyanis határozott rokonság figyelhető meg.

A budapesti Koreai Kulturális Központ látogatói már megszokták, hogy az itt megrendezett kiállítások mindig valamilyen különlegességet állítanak a középpontba. Nincs ez másként most sem, az Eszterházy Károly Egyetemmel közösen létrehozott, és december 16-ig látható YATOO című kiállítás esetében sem.

A Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításain a 19. századi anyag mindig is fontos helyet foglalt el az épület legreprezentatívabb, első emeleti termeiben. Harminc év után ezt az állandó kiállítást most új szempontok szerint újrarendezték. Ráadásul a jól ismert remekművek mellett, közel egyharmad részben, olyan alkotásokkal is bővült, amelyeket eddig csak ritkán láthatott a közönség.

A szakembereket és a közönséget is egyaránt meglepő eredmény született a 2016-ban már huszonnegyedik alkalommal meghirdetett, „Az év természetfotósa” pályázat értékelése során. A pályázat történetében mind ez idáig soha nem fordult elő, hogy a rangos szakmai versengés úgy a felnőtt, mint az ifjúsági kategóriában kettős győzelmet hozott volna!

2016.10.30 20:35

Melyik városban van hazánk egyetlen diadalíve, hol találtak nálunk múmiákat, hová érkezett annak idején az első vonat, az első dunai gőzhajó és az első villanyvonat? Hol van Magyarországon a legnagyobb tokaji bor gyűjtemény? Mindezeken kívül még számos hasonló kérdést tehetünk fel, de talán már ennyiből is kitalálható: Vácról van szó.