2017. június 23. péntek, Zoltán és Édua napja
Strauss, a megunhatatlan
Révay András
2017.04.10 17:41
Az állítás, így, önmagában is igaz, de még határozottabb megerősítést nyer azáltal, ha egy közkedvelt, népszerű nagyoperetthez valaki avatott kézzel nyúl hozzá és kissé felfrissíti. Teszi ezt ráadásul úgy, hogy mindaz, ami most új, tökéletes harmóniában marad az eredeti egésszel.

 A 2016/17-es szezon végén, tíz előadásban mutatta be az Erkel Színház ifj. Johann Strauss, A Cigánybáró című, három felvonásos nagyoperettjét, a Kossuth-díjas Szinetár Miklós rendezésében. Már elöljáróban annyit elárulhatunk róla, hogy aki szereti ezt a muzsikát, jól teszi, ha előjegyzi a naptárában és kellő időben beszerzi a jegyet az őszi szezon valamelyik előadására. Nem lesz könnyű dolga! Bár tény, hogy mostanában a közönség egy nem jelentéktelen hányada kissé ódzkodva tekint az átdolgozásokra, ebben az esetben nincs mitől tartani. Nincs semmi erőltetett modernkedés. A maga korát tükröző történet szerint, a török idők végén hazatérő főszereplő nem fog luxusautón begördülni a színpadra és a csatába sem géppisztolyos katonák indulnak. Ezt a darabot a megszületése, 1885 óta többször is átírták. Magyarországon tizennégy, Bécsben kilenc változatban játszották eddig, mindegyikben egy kicsit máshová tették a hangsúlyokat. Ez a mostani, a tizenötödik, részben visszanyúl az eredeti Jókai-kisregényhez, melyből a legelső librettó készült, részben pedig nagyon finoman, nem sulykolva, felvillant néhány gondolatot, amit a közönség vastapssal jutalmaz, mert pontosan érti a ki nem mondott szavakat.

Az előadást egy nagyszerű rendezői ötlet szinte keretbe foglalja. Megszokott dolog, hogy a zenés darabok első felvonása előtt felcsendülő nyitány ideje alatt általában nem történik semmi, a közönség élvezi a muzsikát. Most viszont a zene mellé némi tájékoztatást is kap. A nyitány hosszához igazított vetítésből megtudja, a mű - már a Kiegyezés után – abban a korban, légkörben íródott, amikor Ausztria-Magyarország viszonya kezdett normalizálódni. A köztudottan magyarbarát Rudolf főherceg kezdeményezésére létrejött a Monarchia évkönyve, magyar változatát Jókai Mór szerkesztette. Ebből az évkönyvből lát a néző adatokat, a Monarchia közös nagycímerét, közös zászlaját és kitűnik belőle, hányféle nép, nemzetiség fért meg benne békésen egymással a Kárpát-medencében. A vetítés végén következtetést nem vonnak le, a továbbgondolást a nézőre bízzák. Kezdődik az első felvonás. Persze mindez akkor nyer igazi értelmet, új megvilágítást, amikor a harmadik felvonás végén eljutunk a fináléhoz. Az ötlet vadonatúj, itt helyet kap egy másik nagyszerű Strauss muzsika, a Kék Duna keringő, mely korábban nem volt az operettben. Most sem a megszokottat halljuk. Melis László átiratában a mű egyes részei más-más ritmusban, határozott nemzetiségi karaktert kapnak, jól felismerhető, hogy szlovák, sváb, magyar, cigány vagy zsidó zenét hallunk, ugyanakkor pedig a színpadon az éppen megfelelő, nemzeti viseletben táncolnak a párok. Vastaps! Nincs mit hozzátenni.

 Talán már ennyiből is látszik; tévedés a közhiedelem, hogy az operett elöregedett műfaj. Ilyenkor derül ki, hogy az állítás sem a darabra, sem a közönségre nézve nem igaz. Ez utóbbira vonatkoztatva különösen jó volt látni, mennyi fiatal foglalt helyet a nézőtéren. Persze tény, hogy mindig felnő egy újabb generáció, aki még nem ismeri az „öreg” darabokat, de nem volt kevés a gyerekek száma sem, akiket a szülők hoztak el, talán mert lassan, fokozatosan be kívánják őket vezetni a színvonalas kultúra világába. Bizonyosan jól érezték magukat, hiszen a rendezői elképzelést kitűnően támogatják a látványos színpadképek, díszletek (tervező Horesnyi Balázs) és a szemet gyönyörködtető, színpompás jelmezek (Pilinyi Márta munkái). A más operetteknél kevésbé megszokottan, itt a kórus szinte állandóan a színpadon van, az énekkel, mozgással folyamatosan friss lendületet adnak a jelenteknek, miközben a balettkar és a Duna Művészegyüttes táncosai sem tétlenkednek.

 A sokszínűség hangsúlyozása érdekében és a nagyoperett előadások hagyományaihoz híven „A cigánybáró” szövegkönyvét Szinetár Miklós is aktualizálta, ám a változtatások szellemiségükben hűek maradtak az eredeti előadáshoz. Annyi kiegészítéssel, hogy a bravúrszámokat felvonultató III. felvonásban rendhagyó módon jut szóhoz Mária Terézia királynő is. A Jókai-szövegekből például egyértelműen kitűnik, hogy a cigányság a maga korában része volt a társadalomnak. Igaz, itt a harmadik felvonásban a királynő nem azért tünteti ki a harcokból visszatérő cigányokat, mert hősiesen harcoltak, hanem, mert – mesterségükhöz híven – kikalapálták a megrongálódott ágyúkat, a katonák tehát az ő segítségükkel tudtak csatát nyerni. A közönségnél pedig minden külön magyarázat nélkül célba jut az üzenet: errefelé évszázadokon át megfértek egymás mellett a különböző nemzetiségek, ma sem kellene bántanunk egymást!

Foto: szerző és Csibi Szilvia, Nagy Attila

Kapcsolódó témák

Két bolgár művész, egy szobrász és egy festő alkotásaiból nyílt közös kiállítás a budapesti Bolgár Kulturális és Tájékoztató Központban. Kettőjük együttes bemutatkozása cseppet sem véletlen, művészi felfogásukban ugyanis határozott rokonság figyelhető meg.

A budapesti Koreai Kulturális Központ látogatói már megszokták, hogy az itt megrendezett kiállítások mindig valamilyen különlegességet állítanak a középpontba. Nincs ez másként most sem, az Eszterházy Károly Egyetemmel közösen létrehozott, és december 16-ig látható YATOO című kiállítás esetében sem.

A Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításain a 19. századi anyag mindig is fontos helyet foglalt el az épület legreprezentatívabb, első emeleti termeiben. Harminc év után ezt az állandó kiállítást most új szempontok szerint újrarendezték. Ráadásul a jól ismert remekművek mellett, közel egyharmad részben, olyan alkotásokkal is bővült, amelyeket eddig csak ritkán láthatott a közönség.

A szakembereket és a közönséget is egyaránt meglepő eredmény született a 2016-ban már huszonnegyedik alkalommal meghirdetett, „Az év természetfotósa” pályázat értékelése során. A pályázat történetében mind ez idáig soha nem fordult elő, hogy a rangos szakmai versengés úgy a felnőtt, mint az ifjúsági kategóriában kettős győzelmet hozott volna!

2016.10.30 20:35

Melyik városban van hazánk egyetlen diadalíve, hol találtak nálunk múmiákat, hová érkezett annak idején az első vonat, az első dunai gőzhajó és az első villanyvonat? Hol van Magyarországon a legnagyobb tokaji bor gyűjtemény? Mindezeken kívül még számos hasonló kérdést tehetünk fel, de talán már ennyiből is kitalálható: Vácról van szó.

Blog ajánló
Egy nap a városban A világ legkényelmesebb ülőhelyét egy új budapesti reggelizőhelyen találtuk meg
Reggelizőhelyként nehéz kitűnni a tömegből. Persze, hogy lehet kérni tojásrántottát, meg mindenféle salátát és szendvicseket, lazacosat, érlelt sonkásat, meg joghurtot, meg zabkását. Meg valami bizarr módon tortákat. Persze ez nem igaz minden reggelizőhelyre, de amik most nyitnak, kábé ezeket hozzák.  És a Cinnamon nemrég nyitott. Itt, ha beszerzel pár nem méregdrága, de jó minőségű alapanyagot, és összerakod, mint a legódarabokat, akkor nagyon nem mehet félre a dolog.  Nem ezen bukik meg egy reggelizőhely. Egy reggelizőhely azon bukik meg, ha nem elég kényelmes. A reggelit általában alvást követően fogyasztjuk, éppen ezért fél lábbal még az ágyban vagyunk. Egy reggelizőhely olyan, mint amilyennek egy télikertet rendeznénk be a saját otthonunkban, sok fény, sok párna, sok meleg, andalító zene. A Cinnamonnak, noha alig egy-két asztal fért el a helyen, tökéletesen sikerült ezt megvalósítani, ráadásul modern köntösben. “Egy cortadót kérek.” “Capuccino jó lesz?” Persze, válaszolom, bár valahol olvasom a falon az újhullámos kávé szót. A pult mögött a hölgy leadja a rendelést, hogy capuccino, a barista morog valamit, erre odakiáltok, hogy igazából a cortado lenne a legjobb. Köszönöm, ez az! - kiáltja elégedetten a srác. Még nem egyeztettek a hullámokról, de új a hely, újak a felszolgálók is, érni kell. Ilyen pohárban egyébként még nem kaptam cortadót: Persze gondolni kell a délutánra, estére is: a Cinnamonban borokat is kapunk, meg Aperol SpritzOT, úgyhogy akár egész nap ellehetünk itt. Ági, az Egy nap a városban túraangyalának elmondása szerint azért is nagyon örömteli a hely, mert  "A környék totál halott volt eddig, sehová nem tudtál beülni a Budai kettő és a Coyote között." Ő már csak tudja, hiszen itt lakik. De én nem ezért írok róla. Hanem mert az egész kávézó dísze, a kényelem csimborasszója, a fáradt reggeli órák legnagyobb segítője ez a szék itt: A világ legkényelmesebb reggelizőszéke. Egyben hinta. Ezen falatozni, leönteni magad kávéval, a lehető legtökéletesebb napkezdés. Na, ezzel lehet kitűnni a reggelizőhelyek között. Hintaszéket minden reggelizőhelyre Budapesten! CinnamonCím: 1027 Budapest, Csalogány u. 21Nyitva: H-P 07:30 - 19:00, Szo-V 08:00 - 16:00
Egy nap a városban Vagány kocsma a másvilágról - Krak’n Town
"Hova menjünk ma este" kocsmát általában két szempont alapján választok. Az egyik az ital: ha jó sört csapolnak, ha kivételesek a borok, piramidálisak a koktélok ésatöbbi, hajlandó vagy bárhová beülni, attól függetlenül, hol és milyen környezetben teszik azt elém. Aztán van, amikor egy hangulatos jazz-lokálban beszélgetnék szívesen, esetleg egy hatalmas szilfa árnyékában iszogatnék akármit, vagy épp süppedős fotelekben dumálnék valakivel. Ilyenkor a kényelem lesz a kiválasztás szempontja, elsősorban. Vannak olyan kivételes helyek, ahol ez a kettő egymásra talál. Van, ahol egyik sem stimmel. És vannak az olyan helyek, mint a Krak’n Town, ami behoz a képbe egy harmadik szempontot. A Krak’n Town egy különleges kinézetű kocsma Budapesten, a Rákóczi tér mellett a József körúton. A Nagykörút kifejezetten arról híres, hogy bármi, ami nyit rajta, abból árad a dögszag, a vakolat mállani kezd, a pincérek bunkók és télen rohadék hideg van odabent. Nyáron meg megfősz. Ha esetleg valakinek nem jött meg a kedve a körúti kocsmákhoz, tudnám folytatni. Ez a hely viszont nemcsak hogy igényes, hanem már-már túlvilági. Már a cégéren látszik, hogy sok pénzt toltak bele, odabent viszont egészen leesik az állunk. Hogy mást ne mondjak, a pincérek jelmezbe öltöztek, és ez még csak az egyik furcsaság. Ez ugyanis egy steampunk kocsma. Aki nem tudná, gyorsan összefoglalom: ez a stílusirányzat inkább egy fantázia, egy szerepjáték, ami a neoviktoriánus stílusból nőtt ki, és mindig is megmaradt underground hóbortnak. A steampunk stílusban a műanyag nem létezik, csak fémmel, textillel és fával építkeznek, a vadnyugat keveredik a robotikával, egy mechanikus ló, fém testtel például egy ideális szállítóeszköznek tűnik ebben a világban.  Úgyhogy bemenni egy steampunk kocsmába annak, aki keveset tud erről a szubkultúráról, minimum zavarbaejtő. De egyébként meg állati nagy élmény. Egy korábbi posztomban már említettem, hogy sajnos elfelejtettünk játszani, és a felnőtteknek szinte sehol nem kínál senki olyan szórakozást, ami változatos és meglepetésszerű lenne, ahol éppen úgy érezhetjük magunkat, mint a Willy Wonkához belépő gyerekek. És noha a Krak’n Town sem több vizuális élménynél, abban mégis erősebb bármelyik másik budapesti intézménynél.  Pont ezért fura a helyzet: a hangulata - a város kínálatához képest - tök egyedi, ezért aztán nem mondhatod, hogy “na, ma olyan steampunk kedvemben vagyok, menjünk ide”. Akkor miért? Szerencsére segítségünkre siet az itallap: nagyon jó kézműves söröket csapolnak, összesen nyolc kapható, köztük akad még lager is. A hobbi sörivóknak, mint én. De a többi ital is figyelemreméltó: ha átugorjuk a Johny Walker-es részeket, Scapa whiskyvel, Diplomatico és 23 éves Zacapa rumokkal találkozunk, amiket a rajongókon kívül ritkán vesz meg más otthonra, lévén minimum 20 ezer forint egy palack belőlük. Itt viszont kóstolgathatunk ilyen italokat is, sőt tequilában, ginben, konyakban és keserűkben is megtalálták a legjobbakat. A konyha pedig a stílushoz passzol. Kifinomultságtól mentes, erőteljes, emberes adagokkal. Steakek, kolbászok, csülkök, haggisek és pie-ok, amiket karamellás sajttortával fojthatunk le. Szűk étlap, de angolosan odaver, én a pie-om felét sem bírtam megenni. A felszolgálás profi, pedig már csak az a tény, hogy a tulajdonos rá tudta venni az itt dolgozókat a mindennapos kosztümös hülyülésre, a haldokló nyugatra emigrált magyar felszolgáló-hadsereg népességének ismeretében kész csoda. De itt összetartó csapatról lehet szó, a weboldalon, a bemutatkozás menüpont alatt olykor novellákat írtak a fiúklányok, szóval látszik - sejtjük -, hogy élvezik ezt az újdonságot. Több ilyen helyet kérünk. Nem kifejezetten a steampunkra gondolok, nem is a kosztümre, de a meglepetésre, a felnőttjátékra, arra, hogy nyugodtan szakadjunk ki a raklapbútoros, nyerstégla-nyersfal vonalból, a fehér falra fekete logó festésből, legyen olyan változatosak a város kocsmái, amilyen változatos maga a város. Itt írtam egyébként korábban arról, hogyan lehet lakást berendezni steampunk stílusban. 
Városlátogatások Arad
AradA Maros folyó mentén elterülő város már az ókorban is lakott volt. A régészeti kutatások során napvilágra került bronzkori és vaskori leletek is bizonyítják. A honfoglaló magyar törzsek is megtelepedtek itt. Feltételezések szerint István király „Orod” nevű ispánjáról kapta a város a nevét. Sajnos lakosságának ma már alig tizenöt százaléka magyar anyanyelvű.Egy kis történelem:Arad mellett egy Szent István korából származó földvár maradványait tárták fel. Ebben a várban tartották 1131-ben azt az országgyűlést, amelyen felkoncoltak 68 főurat, II. (Vak) Béla ellenfeleit, akiket a király hajdani megvakíttatásáért felelősnek tartottak. A várat a tatárok lerombolták, majd a középkorban Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem hadai foglalták el. A török idők után a várat megerősítették, új sáncokkal és bástyákkal látták el. A XVIII. század közepétől indult meg a város jelentős fejlődése, ekkor épült az új városháza is.A magyar szabadságharc bukása után a városba helyezte át főhadiszállását Haynau táborszernagy, a "bresciai hiéna", akinek utasítására egymás után születtek a halálos ítéletek a szabadságharcban részt vett főtisztek és politikusok ellen. 1849. október 6-án az aradi vár melletti vesztőhelyen végezték ki a magyar forradalom tizenhárom tábornokát.A magyar szabadságharc vértanúinak emlékére a kivégzés helyszínén egy márvány obeliszket állítottak.Zala György szobrászművész készített egy szoborcsoport is, „Ébredő Szabadság” címmel, melyen a szabadságot jelképező Hungária magasra tartja a babérkoszorút, fején Mátyás király Fekete seregének sisakja látható, és Szent István kardjára támaszkodik. A tizenhárom aradi vértanú domborított arcképe a talapzaton körben helyezkedik el.Az emlékművet eredetileg az aradi városközpontban állítottak fel, de a románok ledöntötték, és csak 2004-ben állították fel újra a „Megbékélési Park” nevű téren, ahol a román nemzetiségű 48-as forradalmárok emlékére egy diadalívet is elhelyeztek.Az Aradra látogató magyarok mindig elhelyezik az emlékművön a megemlékezés koszorúit.Séta a városban:                                                                  A vasútállomás                                                              A VárosházaPáduai Szent Antal katedrálisSzínházA víztorony és a sétáló utca                                                               Ortodox katedrálisTovábbi szép épületek:Egy aktualitás:Az Arad Megyei Múzeumban a napokban kibontották az 1977 óta feltekerve tárolt, Feszty Árpád Krisztus temetése című, triptichonját restaurálás céljából. A 13 méter hosszú, 4 méter magas triptichon első képe Jézus kereszthalálát ábrázolja, a második, jóval nagyobb olajfestményen a temetési menet látható, míg a harmadikon a sír, a földre borulva imádkozó Máriával.RészletNézzünk meg egy videót Aradról:https://www.youtube.com/watch?v=74LOG3Ja6FQ                                                                                                 by vinpet                                                                                             forrás: internet
Városlátogatások Temesvár a Bánság fővárosa
TemesvárA városról 1266-ban találták meg az első hiteles írásos említést, ekkor a Magyar Királysághoz tartozott.  A Bánság fővárosa nevét a Temes folyóról kapta, bár a Temes mellett a Bega folyó is közrefogta, mocsaraival, szerteágazó vadvizeivel természetes védelmet nyújtva a hódítók ellen. Sajnos a mocsárvilág kedvezett a járványoknak és a fertőzéseknek, ez gátolta a város fejlődését, ezért szabályozták a folyókat és lecsapolták a mocsarat, és új medret ástak a Temes folyónak, létrehozva a Bega csatornát.Egy kis történelem:Temesvár Károly Róbert uralkodása idején, 1315-ben királyi székhely, Magyarország fővárosa volt, egészen 1323-ig. Később a települést városi rangra emelték és megkezdődött rohamos fejlődése. A XV. században, a törökverő Hunyadi János és családja is itt élt, később itt végezték ki Dózsa Györgyöt. Losonczy István hősies helytállása ellenére Temesvár 1552-ben török uralom alá került, mely alól 1716-ban szabadították fel a környéket a Savoyai Jenő által vezetett osztrák csapatok. Az 1700-as években Mária Terézia rendeletére különböző népcsoportokat telepítettek itt le, így lett Temesvár az akkori Magyarország etnikailag egyik legszínesebb városa. A Habsburg birodalom Temesvárt Bécs mintájára építette ki.Az 1800-as években már Magyarország legfejlettebb városa volt, itt vezették be az országban először a gázvilágítást, majd később a villanyvilágítást az utcákon.Temesvár igazi multikulturális város, hisz lakosságát magyarok, románok, németek és szerbek alkotják. A kulturális sokszínűségének köszönhetően Kis Bécsnek is nevezik a várost.A közelmúlt történelméhez fűződik a romániai forradalom, (1989) melyben Temesvár volt a megmozdulások kirobbantója.Sétáljunk a városban:Látnivalók az egykori Losonczy, később Dóm-téren (ma Unirii /Egyesülés/ tér)A barokk stílusú római katolikus dómtemplom 1736-73 között épült, alacsony tornyokkal, hogy a régi várrendszerben a háborúk és ostromok idején ne állja útját az ágyúgolyóknak. A Szentháromság-szobor az 1738-39-es pestisjárványnak állít emléket.A Szerb Ortodox Püspöki palota: A temesvári „rácz püspökség” épületének homlokzatát, Székely László, Temesvár főépítészének tervei alapján újították fel.Szerb ortodox székesegyház és katedrális:A palotasor a gyönyörű, virágos parkkal, hajdanán a polgári családok korzója volt, elegáns éttermekkel és üzletekkel.A Lloyd palota földszintjén étterem, az emeleten a Politechnikai egyetem rektorátusa működik.Az Operaház:Szép épületek:Egy kis téren található a Mária kápolna, melyet Dózsa György feltételezett kivégzésének helyén állítottak fel.Hunyadi várkastély:Temesvár gyönyörű város, bár még sok a felújításra váró épület, a nemzetközi zsűri méltán ítélte oda az Európa Kulturális Főváros címet 2021-re. Addigra biztosan tovább szépül a város.Nézzünk meg egy videót:https://www.youtube.com/watch?v=DihNQPNA8KE&                                                                                                    by vinpet                                                                                               forrás: internet
Partnereink


Keress bennünket a Facebookon!