2018. július 20. péntek, Illés napja
Számtalan élet megmentője
Révay András
2018.07.09 16:08
Bár biztos adatunk nincs róla, mégis erősen feltételezhető, hogy Semmelweis Ignác az a magyar ember, akinek külföldön a legtöbb szobra van. Születésének 200. évfordulója tiszteletére idehaza Semmelweis év van, sok helyen volt és lesz még róla megemlékezés, a budapesti Bélyegmúzeumban pedig munkásságát és személyét bemutató kiállítás nyílt.

Semmelweis Ignác 1818. július 1-én született egy – ma is álló – budai házban, Semmelweis József és Müller Teréz ötödik gyermekeként. Idehaza piarista diák volt, egyetemi tanulmányait Bécsben végezte. Regényes életútjáról könyvet írtak, film is készült, ma sokan csak úgy nevezik „Az anyák megmentője”! Sebész, szülészorvos volt és döbbenten tapasztalta, hogy a kórházban százával halnak meg a szülő nők, látszólag minden, ésszerűen megmagyarázható ok nélkül. Szembeötlő volt, hogy két, egymással közvetlenül szomszédos kórteremben milyen óriási a különbség a halálozások számában. Vizsgálódni kezdett, adatokat gyűjtött, állatkísérleteket végzett – éveken keresztül. Egy kollégájának véletlen halála nyitotta fel a szemét. A barátja, Jacob Kolletschka doktor, egy boncolás során megsérült és pontosan olyan tünetek kíséretében halt meg, mint a gyermekágyi láz során a nők. Semmelweis felismerte: a boncoló orvosok kezéről kerül a nők szervezetébe a halálos fertőzés – elrendelte a klórvizes kézmosást. Az eredmények napokon belül, látványosan igazolták őt, tanítását mégis elutasították és csak évtizedek múltán vált általánosan elfogadottá a születés misztériumát félelem nélkül lehetővé tevő felfedezése!

A posta az egész világra elviszi Semmelweis hírnevét, és ez a kiállítás ezért nagyon fontos – hívta fel a figyelmet a megnyitó ünnepségen dr. Rosivall László, egyetemi tanár, a Semmelweis Emlékbizottság elnöke. Miért kell ébren tartani 200 év után is az ő emlékét? Döbbenetes, hogy a tanai mind a mai napig változatlanul érvényesek. Minálunk éppen a napokban jelentette be a miniszter a kórházi fertőzések elleni védekezés kiemelt fontosságát! Ennek az egyik eszköze most is a kézmosás. Amikor Semmelweis meghirdette, hogy miért halnak az anyák és ennek ellenszere a kézmosás, sokan azt mondták: ez olyan egyszerű, hogy nem is lehet igaz! Európában még most is évente több százezer ember hal meg olyan fertőzésben, ami kézmosással megelőzhető lenne. Körülöttünk, a „fejlett világban” a kórházba kerülők tíz százaléka kap valamit, amit nem kellene, és ezeknek 70 százaléka fertőzés, melyek döntő része megelőzhető kézmosással. Semmelweis 200 évvel ezelőtt olyat talált, aminek érvényességét ma is változatlanul hangsúlyozni kell!

 Ráadásul az élete rendkívül tanulságos. Óriási dráma. Könnyű belátni, ha azt mondják, forduljunk a jövő felé, ahhoz, hogy szisztematikus jövőépítést végezhessünk, a történelmet ismernünk kell! Aki a múltat érti és megérteti, az a jövőt építi. Mert mi is történt akkor? A XIX. század közepén, egy hatalmas kórházban volt egy szoba, ahol az oda szülni bemenő egészséges, fiatal asszonyok közül minden harmadik meghalt! Mellette egy másikban, alig néhányan. Itt 3000 szülésből 800 halt meg, ott ugyanannyiból 80! Ott álltak az orvosok és nem értették, mit csinálnak rosszul az egyik helyen, holott ugyanúgy járnak el, mint a másikon. Elképesztő magyarázatokat hoztak fel. Az izgalom, a tej lemegy a hasüregbe, visszamaradnak szülési anyagok, mindenféle sugárzás, a meghaltakhoz járó papok csengettyűje által előidézett rémület, a levegő miazmái okozhatják a gyermekágyi lázat. Az osztály vezetője, Klein professzor azt merte mondani, hogy a láz isten büntetése azoknak, akik túlzottan élvezték a szexet!

 Semmelweis – igazi kutatóhoz méltón – számolt, számolt évtizedekre visszamenően gyűjtötte a statisztikákat, állatkísérleteivel szinte megalapította a kísérletes kórélettan mai tudományát, mígnem kollégája halála egyszer csak megmutatta az összefüggést. Az orvosok a munkanapot boncolással kezdték, a boncoló orvosok utána bementek kórterembe, megvizsgálni a nőket és előtte nem vagy csak alig mostak kezet. A másik terembe pedig bábák jártak, nem orvosok. A nagy tudós viszont nem csak felfedezi a baj okát, hanem meg is oldja a bajt! Elrendelte a kézmosást és hirtelen 30 %-ról 1,25 százalékra esett a halálozás! Ám ekkor nem a dicséret jött, hanem az ellenkezés. A fényes bizonyíték nem volt elegendő, még az állásából is kidobták. Budapestre jött, a Rókus kórházban már 1 százalék alá csökkentette a gyermekágyi lázban elhaltak számát! Még ekkor sem akartak hinni neki. Ilyeneket mondtak: az orvosok úriemberek és az úriembereknek tiszta a kezük. Meg eddig is mostak kezet – és ez igaz volt – csak nem jól mostak kezet!

 Hatalmas, nemzetközi hírű, elismert tudósok szóltak ellene. Az ellenállás olyan nagy volt, ami megakadályozta a tanai elterjedését, a szülő nők ezrei pedig tovább haltak. Száz évnek kellett eltelnie, míg a Charité Egyetem orvos gárdája az 1960-as években, egy közleményben bocsánatot kért utólag Semmelweistől! Napjainkban ma már világszerte teljes elismerés övezi őt. Idehaza több helyen van szobra. Chicagóban, a Sebészek Világszövetségének emlékcsarnokában, 1954-ben állították fel szobrát (képünkön) a világ tíz legnagyobb orvosa között. Ezt követően 2015-ben Teheránban, idén júniusban, Prágában és a szlovákiai Komáromban emeltek szobrot neki. Budapesten a Rókus kórház melletti Gyulai Pál utca végén, a tér várhatóan rövidesen az ő nevét fogja viselni. Norvégiában 1968-ban színdarabot mutattak be róla, rövidesen idehaza is több helyen látható lesz. Tavaly New Yorkban már Semmelweis operát is láthatott a közönség, ez is színre kerül majd Budapesten és a nagyobb városainkban is. Az amerikai angol nyelvben van egy kifejezés a „Semmelweis reflex”, azt jelölik vele, amikor valaki előáll valami újjal és hiába bizonyítja, kapásból elutasítják. Őt ma már nem, mert 2013-ban az UNESCO az összes tanítását, írását bevette Az Emberiség Örök Emlékezete könyvébe. Az elkövetkezőkben Tokiótól Los Angelesig kerül majd sor újabb szobrok felállítására, lesz Regensburgban és New Yorkban, összesen 18 szobor hirdeti majd emlékét a világ minden táján. Az ünnepség elmúlik, a gondolatok, könyvek elporladnak, de egy szobor évszázadokig áll. A kulturális globalizáció eszköze, akár csak a földrészeken átutazó postabélyeg!

Kapcsolódó témák

Két bolgár művész, egy szobrász és egy festő alkotásaiból nyílt közös kiállítás a budapesti Bolgár Kulturális és Tájékoztató Központban. Kettőjük együttes bemutatkozása cseppet sem véletlen, művészi felfogásukban ugyanis határozott rokonság figyelhető meg.

A budapesti Koreai Kulturális Központ látogatói már megszokták, hogy az itt megrendezett kiállítások mindig valamilyen különlegességet állítanak a középpontba. Nincs ez másként most sem, az Eszterházy Károly Egyetemmel közösen létrehozott, és december 16-ig látható YATOO című kiállítás esetében sem.

A Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításain a 19. századi anyag mindig is fontos helyet foglalt el az épület legreprezentatívabb, első emeleti termeiben. Harminc év után ezt az állandó kiállítást most új szempontok szerint újrarendezték. Ráadásul a jól ismert remekművek mellett, közel egyharmad részben, olyan alkotásokkal is bővült, amelyeket eddig csak ritkán láthatott a közönség.

A szakembereket és a közönséget is egyaránt meglepő eredmény született a 2016-ban már huszonnegyedik alkalommal meghirdetett, „Az év természetfotósa” pályázat értékelése során. A pályázat történetében mind ez idáig soha nem fordult elő, hogy a rangos szakmai versengés úgy a felnőtt, mint az ifjúsági kategóriában kettős győzelmet hozott volna!

2016.10.30 20:35

Melyik városban van hazánk egyetlen diadalíve, hol találtak nálunk múmiákat, hová érkezett annak idején az első vonat, az első dunai gőzhajó és az első villanyvonat? Hol van Magyarországon a legnagyobb tokaji bor gyűjtemény? Mindezeken kívül még számos hasonló kérdést tehetünk fel, de talán már ennyiből is kitalálható: Vácról van szó.

Blog ajánló
Városlátogatások Ismerkedés Krakkóval
Ismerkedés Krakkóval A város legendája:A mondabeli sárkány Krakkó egyik jelképe és különleges turistalátványosság. A félelmetes sárkány szobra egy hatalmas sziklatömbön áll és 5 percenként tűz tör elő a torkából. De hogy kerül ide a sárkány? A választ a történelmi legendák adják meg.A legenda szerint, Krakus herceg uralkodása idején egy sárkány telepedett meg a Wawel-domb barlangjaiban. Egyik változat szerint a sárkány évente háromszáz ifjú szüzet követelt a várostól a béke fejében. Ezt már a régi időkben is nehéz volt teljesíteni, ezért a város megtagadta a teljesítést, ezért a sárkány elkezdte pusztítani a várost. A másik történet szerint a sárkány éjszakánként a falvakat járta és mérhetetlen étvágyában mindent felfalt a környéken. Az sem segített, hogy Krakus herceg rendeletére, minden lakos élelmet vitt a barlang bejárata elé, a mohó egyfejűnek ez sem volt elég.A megoldás végül egy furfangos cipészmester agyából pattant ki, aki egy birkabőrt kitömött szurokkal, salétrommal és kénnel majd meglocsolta szűzlány vizelettel és a barlang elé tette csalinak. A sárkány befalta az ínycsiklandó ételt, amitől szörnyen szomjas lett. Rohant inni a Visztulához, de addig vedelte a vizet, míg szétrobbant hatalmas bendője. Krakus a lányát a cipészhez adta, aki éveken keresztül varrta a cipőket a sárkány bőréből.Krakus herceg a sárkány barlangja fölötti Wawel dombján várat épített, a környéken kialakuló települést róla nevezték el Krakkónak. Egy kis történelem:Lengyelország egykori fővárosa, Krakkó első írásos említése 965-ből származik, az itt élő lengyel törzseket a Piastok fogták össze. A legenda szerint egy Piast nevű földműves leszármazottja volt Mieszko, aki Szent Istvánhoz hasonlóan, pápai áldással Krakkóban 1000-ben püspökséget alapított. A hatalom megszilárdítása után kezdték meg a Wawel-dombon a Királyi palota építését. A város virágkora Nagy Kázmér és a Jagelló-ház uralkodásának idejére tehető. Ez idő után Krakkó elvesztette központi szerepét, de 1734-ig koronázó város maradt.  „Lengyel, magyar – két jó barát, együtt harcol, s issza borát” - „Polak, Węgier, dwa bratanki, i do szabli, i do szklanki.” Itt Krakkóban született ez a közmondás, amely utal a két nép történelmi barátságára. A magyar kapcsolatok: IV. Béla királyunk leánya, Kinga V. (Szemérmes) Boleszlávhoz ment feleségül, I. Ulászló magyar segítséggel jutott a lengyel trónra, leányát, Erzsébetet pedig Károly Róbert vette el. Nagy Kázmér halála után Nagy Lajos került a lengyel trónra, leánya, Hedvig (Jadwiga) viszont II. (Jagelló) Ulászlóhoz ment feleségül, aki Hunyadi János oldalán esett el a várnai csatában. 1576-ban Báthori István erdélyi fejedelem feleségül vette Jagelló Annát, és lengyel királlyá koronázták.Séta a városban:Sétánk során sok szépséget és történelmi érdekességet láthatunk. Az óváros a világörökség része.A Királyi vár: A Visztula bal partján, a várdombhoz vezető hosszú feljárón számos, felirattal ellátott kőtáblát láthatunk, melyek a palota felújításához hozzájárulóknak állít emléket.A várba a különféle címerekkel díszített Címeres-kapun át a Nyugati-bástyánál megyünk be, szemben láthatjuk a lengyel szabadságharc legendás vezérének, Tadeusz Kosciuszkonak lovas szobrát. A következő átjáró a svéd származású királyi család nevét viselő Waza-kapu, melyen belépve balra látható a Waweli székesegyház hatalmas épülete. A Waweli székesegyház:A székesegyház építését 1320-ban, I. Ulászló uralkodása alatt kezdték meg, és a trónon őt követő Nagy Kázmér idején fejezték be. A háromhajós templomot körülvevő kápolnák közül a jobb oldalon van a Zsigmond-kápolna, melyet, aranyozott reneszánsz kupolájáról lehet felismerni. A Waweli székesegyházban összesen 18 kápolna, ezekben több síremlék, valamint hét szarkofág található. Az oltár alatti fülkében őrzik Szent Hedvig relikviáit. A főoltár mögött található a Báthory-kápolna. Már a várba vezető feljáróról látható a székesegyház északi oldalán magasodó Zsigmond-torony, melyben a híres Zsigmond-harang található. Ez Lengyelország legnagyobb harangja, közel 11 tonna súlyú. A hagyomány szerint a harang hangjára eloszlanak a felhők és kisüt a nap, és ha egy eladósorban lévő lány a harang nyelvét megérinti, hamarosan férjhez fog menni. Az épülettel szemben állva bal oldalt emelkedik az Óra-torony.A Királyi palota mai alakját a XVI. század elején nyerte el, amikor I. Zsigmond az 1499-es tűzvész után átépíttette.A vár 1038-tól számos átépítésen ment keresztül. A bejárat felett az elhíresült mottó olvasható: Si Deus nobiscum, quis contranos (Ha Isten velünk, ki ellenünk). A székesegyház bejáratával szemben áll II. János Pál pápa szobra, aki Karol Wojtyła néven született a Krakkótól közelében, melynek érseke is volt.Egy különlegesség! A Wawel palotájának belső udvarában, a bejárattól balra levő sarokban található egy csakra pont. A monda szerint Siva isten elhajította a földi energia hét kavicsát, s ahol azok leestek, ott áldott energia sugárzik. Aki ezeken a helyeken megfordul, meggyógyul. Az emberek tömegesen keresték meg a falat és nekitámaszkodva töltés üzemmódban várták a gyógyító energiát. A katolikus lengyelek elkerítették a falat, mondván rongálják a nekidőléssel.A FőtérA korábban Piactérnek nevezett tér a kereskedelmi útvonalak kereszteződésében alakult ki az Óváros központjában. A középkorban Európa legnagyobb terének számított. A teret szépen felújított polgárházak szegélyezik. Szent Anna utca felőli oldalán Balassi Bálint domborműve látható, aki ebben az épületben lakott.Itt láthatjuk Adam Mickiewicz emlékművét, melyet a költő születésének 100. évfordulóján avattak fel. Az alapzaton elhelyezkedő négy allegorikus alak a hazát, a költészetét, a bátorságot és a tudományt jelképezi.A Főtér déli részén áll Krakkó egyik legrégibb temploma, a Szent Adalbert-templom. Az ezeréves legenda szerint Lengyelország védőszentje, Szent Adalbert, aki Szent István királyunk nevelője is volt, szentelte fel a templomot.A városháza:A téren álldogáló magányos, gótikus torony, az 1300-ban épített városháza egykor szebb napokat látott maradványa. A városházán a városi tanács irodái mellett a bíróság, a börtön kapott helyet. Az épület leégett, majd lebontották, mára csak a gótikus torony és a pincék maradtak fenn. A torony felső szintjén múzeum van, melyet két kőoroszlánnal díszített lépcsőfeljárón lehet megközelíteni. A legenda szerint, ha erényes leányzó ül a hátukra, az oroszlánok üvölteni kezdenek. Szerintem ezzel nem csak az oroszlánok vannak így.A Mária-templom:A legendák temploma, az óváros legértékesebb egyházi műemléke, a különböző méretű tornyaival a teret uraló, háromhajós, gótikus Mária-templom. A templomot 1290-ben kezdték építeni, a munka több mint száz éven át tartott. A templom alacsonyabb tornya harangtoronyként működik, a magasabb tornyot korábban őrtoronyként használták. A hagyomány szerint a Mária-templom tornyait egy testvérpár építette, akik egymással versengtek, melyiküké lesz magasabb. A fiatalabbik testvér azonban egy tőrrel megölte bátyját, nehogy testvére alkotása felülmúlja az övét. Tettét követően súlyos lelkiismeret-furdalás gyötörte, így saját életének is véget vetett. A tőr másolata ma is látható a Posztócsarnok falán. Több másolatot is készítettek, mert már sokat elloptak belőlük.A Mária-toronyból minden egész órában megszólaló kürtszó, a hejnal. A hejnalhoz fűződő legenda szerint a tatárok az éj leple alatt már egészen a várfalakig lopództak, amikor az őr észrevette őket, majd bátran megfújta a riadókürtöt. Fújta, fújta, nem törődve a rázúduló nyílzáporral, míg az egyik tatár nyílvessző a torkába fúródott. Az őr meghalt, de Krakkó megmenekült, és az ő emlékére játsszák a Mária-templom tornyában minden órában a hejnalt úgy, hogy a dallam befejezés nélkül, hirtelen szakad meg.A Posztócsarnok:A gótikus stílusú, impozáns Posztócsarnokot közel 50 év építés után, 1392-ben adták át. A tér legjellegzetesebb épülete, mely a középkortól a városi kereskedelem központja. A később tűzvészben leégett, majd reneszánsz stílusban újjáépített épület jellegzetessége a kőből faragott emberfejekkel díszített homlokzata. Ma a földszinten számos ajándékbolt található, de ínycsiklandó lengyel ételeket és italokat is lehet kóstolni.Az egyetem:A Collegium Maius Lengyelország legrégibb egyetemi épülete. A krakkói egyetemet a legenda szerint Nagy Lajos leánya, Hedvig koronázási ékszereinek árából alapították. A középkorban az itt tanuló diákok egyötöde magyar volt. Hangulatos a reneszánsz árkádos belső udvar a díszkúttal, valamint a zenélő óra, amely minden egész órakor eljátssza a diákhimnuszt (Gaudeamus Igitur).Egyéb látnivalók: A Szent András-templom:A fehér téglás az egyetlen templom, melyet a tatároknak nem sikerült elfoglalniuk. A román stílusú templom barokk kupolákkal díszített tornyai a XII. század végén épültek.A Szent Péter-Pál templom:Jellegzetessége, hogy a kerítésoszlopok tetején látható a 12 apostol kőszobra.A lengyel gasztronómia:Nem teljesen a mi ízvilágunk, de érdemes kipróbálni, már csak kalandvágyból is. Arra számítsunk, hogy nincs idegen nyelvű menü, a személyzet is csak lengyelül ért, ezért érdemes figyelni a szomszédos asztalok rendeléseit. A sört minden nyelven megértik. A zurek nevű meglehetősen sűrű, tartalmas levest meg kell kóstolni.Néhány kép a városról:Nézzünk meg egy videót:https://www.youtube.com/watch?v=rUN7nvLwP1Q                                                                                                                  By vinpet
Városlátogatások Halstatt a mesebeli városka
Halstatt a mesebeli városkaA Hallstatti tó partján fekvő bájos, barokk kisváros Felső-Ausztria egyik leglátogatottabb települése. A festői kilátás egyszerűen elvarázsolja az idelátogatókat. A hegyoldalba épített színes faházikók, az ezer színben pompázó virágok, a tó kristálytiszta vizében tükröződő kis templom együttes látványa, a romantika szívet-lelket simogató megjelenése.A városka egyetlen főutcából áll. A tó és a sziklafal közti szűk helyre bezsúfolt házak tarka egyvelege. A főutcán a kis, díszes boltocskák az ajándéktárgyak garmadáját kínálják, igaz az árakhoz hozzáadják a nagymama életkorát is. Sétánk során megcsodálhatjuk az ablakokról leomló virágerdőt, a festett homlokzatokat és a házak között megbúvó kis sikátorokat egyaránt.A Főtér:A térhez érve olyan érzése van az embernek mintha egy mesefilm díszletei közé tévedt volna. Az aranyos házikókkal övezett tér közepén egy Szentháromság szobor áll, melyet egy tűzvész emlékére emeltek.A városba egy alagúton keresztül lehet bejutni, melynek megépítése előtt a hegy és a tó közé épült település, szinte teljesen el volt vágva a külvilágtól csak vízi úton volt megközelíthető. Még Ferenc József császár is hajón érkezett látogatóba.A tó legmélyebb pontja 125 méter, a kristálytiszta víztükör az Alpok hegyeit vetíti elénk.Nézelődjünk és gyönyörködjünk!Nézzünk meg egy videót:https://www.youtube.com/watch?v=avCodANZ4u8                                                                                                            by vinpet
Partnereink


Keress bennünket a Facebookon!