2018. december 10. hétfő, Judit és Loretta napja
Száz, húsz, tizenegy
Révay András
2018.03.20 18:51
A mostanában oly divatos televíziós játékokban bizonyára gyilkos kérdés lenne, hogy melyik európai országra érvényes az idén – Budapestről nézve – a címbe foglalt három szám? Azok kedvéért, akik szeretnek találgatni, a válasszal egy kicsit adósok maradunk.

 Budapesten március 19-27. között, Szegeden április 4-6. között, míg Debrecenben április 5-8. között kerül sor egy különleges rendezvénysorozatra. Elöljáróban annyi elárulható róla, hogy a fővárosban már tízéves múltra tekint vissza, az idén ez a tizenegyedik lesz. Mindaz, ami ezeken a helyszíneken látható, megfordult már Tallinban, Helsinkiben, Berlinben, Brüsszelben, Rómában, Koppenhágában és Párizsban is. Egy ország hagyományos, népi kultúráját képviselő emberei elevenednek meg a kortárs művészet és digitális eszközök segítségével, hogy új barátokat szerezzenek, szerte Európában. Az archív – közel százéves – fotók alapján készült képek egy mobiltelefonos alkalmazás segítségével mozgóképes formában kelnek életre.

 A Balti-tenger partján fekvő ország területe mintegy tízezer éve lakott. Az 1200-as évek elején Dánia birtoka volt, később a svédek és a lengyelek osztoztak rajta, míg 1625-ben teljesen svéd birtok lett. A svédektől 1721-ben Oroszország szerezte meg a területet. Az I. Világháború idején az előnyomuló német csapatok lehetővé tették, hogy 1918 februárjában kikiáltsák Észtország függetlenségét! A II. világháború alatt a Szovjetunió megtámadta, megszállta, majd formálisan is beolvasztotta az országot. A függetlenséget másodszor 1991-ben kiáltották ki, újraélesztve az 1940 előtti államot. Feloldva tehát a bevezetőben feladott rejtvényt: függetlenségének századik évfordulóját ünnepli idén az Észt Köztársaság, húszéves a Magyarországi Észt Intézet és – mint az korábban már kiderült, a 11. Észt hét megrendezésére kerül sor márciusban és áprilisban.

Az Észt hét programjáról a www.esztorszag.hu oldalon található részletes tájékoztatás. A három városban több filmet is vetítenek, lesznek színházi előadások, könyvbemutatók, kiállítások. A rendezvény valójában az észt filmnapokból nőtte ki magát, az volt a legelső „észt hét”. Ennek sikere nyomán határozták el, hogy fokozatosan mást is bemutatnak az észt kultúrából. Így alakult ki a hagyomány, minden évben a március 15. utáni héten van az Észt hét. A legérdekesebb mégis egy játék. Meghirdetnek egy nyomkereső, fényképezkedős játékot, melynek során meg kell keresni a városban szabadon hozzáférhető helyekre, falakra kitett rajzokat. A játékosok készítsenek mind a négyről fényképet, amin maguk is rajta vannak. Tegyék ki a Facebookra vagy az Instagram-ra március 27-ig. Akik mind a négy helyszínt megtalálják, érdekes ajándékokra számíthatnak.

 A rajzok megalkotója, Johannes Pääsuke észt fotográfus, az első észt filmes. Első rövidfilmjét 1912-ben forgatta. Elkötelezte magát amellett, hogy megragadja az észtek mindennapi életét a 20. században. Járta az országot, fényképezte a paraszti kultúra jellegzetes képviselőit. Egyik legérdekesebb „figurája” Lembit, aki a kép készítésekor 83 éves volt és most szinte a legnépszerűbb ember Észtországban. Edward von Löngus, az észt street art egyik legnagyobb alakja - aki most Budapestre is ellátogat - állította a középpontba az által, hogy megjeleníti az öreg fotót a falakon. Ezek a képek nálunk is addig maradnak a falon, amíg el nem kopnak, kivétel csak a negyedik figura, mert annak az Észt hét végeztével más helyet keresnek. Az Észt hét rendezvényei többségükben ingyenesek, szabadon látogathatók.

Kapcsolódó témák

Két bolgár művész, egy szobrász és egy festő alkotásaiból nyílt közös kiállítás a budapesti Bolgár Kulturális és Tájékoztató Központban. Kettőjük együttes bemutatkozása cseppet sem véletlen, művészi felfogásukban ugyanis határozott rokonság figyelhető meg.

A budapesti Koreai Kulturális Központ látogatói már megszokták, hogy az itt megrendezett kiállítások mindig valamilyen különlegességet állítanak a középpontba. Nincs ez másként most sem, az Eszterházy Károly Egyetemmel közösen létrehozott, és december 16-ig látható YATOO című kiállítás esetében sem.

A Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításain a 19. századi anyag mindig is fontos helyet foglalt el az épület legreprezentatívabb, első emeleti termeiben. Harminc év után ezt az állandó kiállítást most új szempontok szerint újrarendezték. Ráadásul a jól ismert remekművek mellett, közel egyharmad részben, olyan alkotásokkal is bővült, amelyeket eddig csak ritkán láthatott a közönség.

A szakembereket és a közönséget is egyaránt meglepő eredmény született a 2016-ban már huszonnegyedik alkalommal meghirdetett, „Az év természetfotósa” pályázat értékelése során. A pályázat történetében mind ez idáig soha nem fordult elő, hogy a rangos szakmai versengés úgy a felnőtt, mint az ifjúsági kategóriában kettős győzelmet hozott volna!

2016.10.30 20:35

Melyik városban van hazánk egyetlen diadalíve, hol találtak nálunk múmiákat, hová érkezett annak idején az első vonat, az első dunai gőzhajó és az első villanyvonat? Hol van Magyarországon a legnagyobb tokaji bor gyűjtemény? Mindezeken kívül még számos hasonló kérdést tehetünk fel, de talán már ennyiből is kitalálható: Vácról van szó.

Blog ajánló
Városlátogatások Fót - A Szeplőtelen Fogantatás római katolikus templom
A Szeplőtelen Fogantatás római katolikus templom (Szent István templom):Fót legjelentősebb műemléke, a 1825-55 között épült romantikus stílusú templom.Gróf Károlyi István olyan templomot kívánt építtetni, amely egyben családi temetkezőhelyül is szolgál és a tervek elkészítésére Ybl Miklóst kérte fel.A magyar romantika legjelentősebb alkotása, két egymás fölé épített templomból álló négytornyos, háromhajós, monumentális építmény. A homlokzaton a Szeplőtlen Szűz 3 méter magas szobra látható.A templom három hajója közül a középső mennyezete kazettás, aranyozott gerendázattal készült.A két oldalhajó egy-egy mellékoltárhoz vezet, a bal oldali oltárkép a sárkánnyal viaskodó Szent Györgyöt, a jobb oldali Szent Franciskát ábrázolja.A középhajóból márványlépcső vezet fel a szentélybe, melynek boltozatát és oldalait freskók díszítik.A főoltár képe a Szeplőtlen Szűz Máriát ábrázolja.A jobboldali torony alatt lévő kápolnában van Szent Lucentius vértanú ereklyéje, egyházi tekintetben a templomnak ez a legnagyobb kincse.A vértanú földi maradványait IX. Pius pápa ajándékozta a templomnak; személyesen ismerték egymást Károlyi István gróffal, s a pápa ezzel az ereklyével jutalmazta a hitért és a művészetekért egyaránt nagy áldozatokat hozó grófot. Az altemplomban a csodálatos carrarai márványból készült szobrok, Pietro Tenerani alkotásai. Az altemplomban található Károlyi István és családtagjainak sírhelye.Készítettem egy videót is a templomról. A kísérő dalt Zámbó Jimmy ebben a templomban énekelte.http://www.youtube.com/watch?v=xsEXkIbUgBs
Városlátogatások Korfu, a zöld sziget
Korfu, a zöld szigetKorfu a Jón tengerből kiemelkedő mediterrán sziget, buja, dús növényzetével érdemelte ki a turisták által ráragasztott jelzőt: „A zöld sziget” Ezen a szigeten esik a legtöbb eső a görög szigetvilágban. Az elnevezés különösen a kora-nyári időszakra igaz, mert nyár végére a forró, görög napsütésben még a falevelek is lebarnulnak. Korfu szigetéhez több mitológiai történet is kapcsolódik. Már a sziget nevének eredete is érdekes. Egyes kutatók szerint Korfu Kerküra nimfáról kapta a nevét. Poszeidón itt rejtette el szerelmét. A tengerek istene beleszeretett a gyönyörű nimfába és elrabolta. Nem volt hova rejtenie a lányt, ezért megvásárolta a szigetet és elnevezte Korkürának. A sziget első lakóit Poszeidón és Kerküra gyermekének, Phaiax leszármazottjainak tartják, a mai lakosság őseit phaiákoknak hívják.Korfu, Homérosz Odüsszeiájában megemlített phaiákok gazdag szigete. Odüsszeusz "kővé dermedt" hajója ma is ott horgonyoz Paleokasztritsa mellett. A kolostorral szembeni szikla volt a legenda szerint Odüsszeusz hajója, amelyet Poszeidón kővé változtatott.Egy kis történelem:Korfu stratégiai fekvése és szépsége miatt több birodalom uralma alá is tartozott, végül 1864-ben lett a Görög Királyság része. A fővárosa, a sokszínű Kerkira a mai napig megőrizte a római, a bizánci és a velencei korok jellegzetességeit. A klasszikus értékek jól megférnek a természeti kincsekkel és a modern infrastruktúrával. 2007-ben felkerült a Világörökségek listájára. A sziget védőszentje Szent Szpiridon, aki 1553-ban Korfut megmentette a pestisjárványtól, majd 1716.-ban elűzte a törököket. A csata egyik sorsdöntő pillanatában megjelent az erőd bástyáján egyik kezében kereszttel másikban égő fáklyával, közben a mennydörgő égbolton villámok cikáztak, a törökök pedig úgy megrémültek a látványtól, hogy elmenekültek és soha többé nem tértek vissza Korfura. Ennek emlékére minden évben, augusztus 11-én látványos körmenetet tartanak. Hálájuk jeléül a sziget lakosai ma is gyakran látogatnak el templomába a szent ereklyéihez. A város:A vidám hangulatú város túlnyomórészt velencei stílusú épületeihez jól illeszkednek a francia és angol építészet elemei. Az óváros szűk, macskaköves sikátorai mellett többszintes épületeket láthatunk, a sétálóutcákon kávézókkal és éttermekkel.A városképet a Régi erőd uralja, mely többszöri újjáépítés után mai formáját 1715-ben kapta. A Szent György kápolna klasszicista épületét az angolok emelték. Fentről gyönyörű kilátás nyílik a városra és a kék tengerre.Esplanada tér:A város központja a régi erőd bejáratával szemben kialakított hatalmas tér. A tágas, levegős teret gyönyörű épületek szegélyezik, melyek az eltérő stílusok ellenére harmonikus összhangba olvadnak. Óváros felöli oldalán áll a Liston árkádos épülete. Ezt a szuezi csatorna építőjének édesapja Leseps mérnök tervezte. A nyári nap elől kellemes menedéket nyújtó árkádsoron lévő kávézók teraszán megkóstolhatjuk a frappét, ami görög módra készített jegeskávét jelent. A tér északi oldalát a Szent Mihály és György palota foglalja el.Homérosz által megénekelt sziget szépsége és a görög életérzés a mai napig vonzza a turistákat. A hely hangulata magával ragadó, elfedi az elhanyagolt, felújításra váró épületek látványát.Végezetül korfui tartózkodásunk egy aktualitása:„Péntek reggel, helyi idő szerint 10:12-kor a Richter -skála szerinti 5,1-es erősségű földrengés rázta meg Görögország középső részét. A legnagyobb földmozgások a Plastiras-tó mellett, Kartditsa elnevezésű településtől nyugatra voltak, de a földrengést Korfu szigetén is érzékelték. A földrengés sehol sem okozott nagyobb károkat, és sérültekről sem érkeztek hírek.”Úgy megijedtünk, hogy rögtön legurítottunk néhány pohár ouzót.Nézzünk meg egy videót:https://www.youtube.com/watch?v=IkWAwyL0rJU                                                                                                           By vinpet
Partnereink


Keress bennünket a Facebookon!