2018. szeptember 25. kedd, Eufrozina és Kende napja
Száz, húsz, tizenegy
Révay András
2018.03.20 18:51
A mostanában oly divatos televíziós játékokban bizonyára gyilkos kérdés lenne, hogy melyik európai országra érvényes az idén – Budapestről nézve – a címbe foglalt három szám? Azok kedvéért, akik szeretnek találgatni, a válasszal egy kicsit adósok maradunk.

 Budapesten március 19-27. között, Szegeden április 4-6. között, míg Debrecenben április 5-8. között kerül sor egy különleges rendezvénysorozatra. Elöljáróban annyi elárulható róla, hogy a fővárosban már tízéves múltra tekint vissza, az idén ez a tizenegyedik lesz. Mindaz, ami ezeken a helyszíneken látható, megfordult már Tallinban, Helsinkiben, Berlinben, Brüsszelben, Rómában, Koppenhágában és Párizsban is. Egy ország hagyományos, népi kultúráját képviselő emberei elevenednek meg a kortárs művészet és digitális eszközök segítségével, hogy új barátokat szerezzenek, szerte Európában. Az archív – közel százéves – fotók alapján készült képek egy mobiltelefonos alkalmazás segítségével mozgóképes formában kelnek életre.

 A Balti-tenger partján fekvő ország területe mintegy tízezer éve lakott. Az 1200-as évek elején Dánia birtoka volt, később a svédek és a lengyelek osztoztak rajta, míg 1625-ben teljesen svéd birtok lett. A svédektől 1721-ben Oroszország szerezte meg a területet. Az I. Világháború idején az előnyomuló német csapatok lehetővé tették, hogy 1918 februárjában kikiáltsák Észtország függetlenségét! A II. világháború alatt a Szovjetunió megtámadta, megszállta, majd formálisan is beolvasztotta az országot. A függetlenséget másodszor 1991-ben kiáltották ki, újraélesztve az 1940 előtti államot. Feloldva tehát a bevezetőben feladott rejtvényt: függetlenségének századik évfordulóját ünnepli idén az Észt Köztársaság, húszéves a Magyarországi Észt Intézet és – mint az korábban már kiderült, a 11. Észt hét megrendezésére kerül sor márciusban és áprilisban.

Az Észt hét programjáról a www.esztorszag.hu oldalon található részletes tájékoztatás. A három városban több filmet is vetítenek, lesznek színházi előadások, könyvbemutatók, kiállítások. A rendezvény valójában az észt filmnapokból nőtte ki magát, az volt a legelső „észt hét”. Ennek sikere nyomán határozták el, hogy fokozatosan mást is bemutatnak az észt kultúrából. Így alakult ki a hagyomány, minden évben a március 15. utáni héten van az Észt hét. A legérdekesebb mégis egy játék. Meghirdetnek egy nyomkereső, fényképezkedős játékot, melynek során meg kell keresni a városban szabadon hozzáférhető helyekre, falakra kitett rajzokat. A játékosok készítsenek mind a négyről fényképet, amin maguk is rajta vannak. Tegyék ki a Facebookra vagy az Instagram-ra március 27-ig. Akik mind a négy helyszínt megtalálják, érdekes ajándékokra számíthatnak.

 A rajzok megalkotója, Johannes Pääsuke észt fotográfus, az első észt filmes. Első rövidfilmjét 1912-ben forgatta. Elkötelezte magát amellett, hogy megragadja az észtek mindennapi életét a 20. században. Járta az országot, fényképezte a paraszti kultúra jellegzetes képviselőit. Egyik legérdekesebb „figurája” Lembit, aki a kép készítésekor 83 éves volt és most szinte a legnépszerűbb ember Észtországban. Edward von Löngus, az észt street art egyik legnagyobb alakja - aki most Budapestre is ellátogat - állította a középpontba az által, hogy megjeleníti az öreg fotót a falakon. Ezek a képek nálunk is addig maradnak a falon, amíg el nem kopnak, kivétel csak a negyedik figura, mert annak az Észt hét végeztével más helyet keresnek. Az Észt hét rendezvényei többségükben ingyenesek, szabadon látogathatók.

Kapcsolódó témák

Két bolgár művész, egy szobrász és egy festő alkotásaiból nyílt közös kiállítás a budapesti Bolgár Kulturális és Tájékoztató Központban. Kettőjük együttes bemutatkozása cseppet sem véletlen, művészi felfogásukban ugyanis határozott rokonság figyelhető meg.

A budapesti Koreai Kulturális Központ látogatói már megszokták, hogy az itt megrendezett kiállítások mindig valamilyen különlegességet állítanak a középpontba. Nincs ez másként most sem, az Eszterházy Károly Egyetemmel közösen létrehozott, és december 16-ig látható YATOO című kiállítás esetében sem.

A Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításain a 19. századi anyag mindig is fontos helyet foglalt el az épület legreprezentatívabb, első emeleti termeiben. Harminc év után ezt az állandó kiállítást most új szempontok szerint újrarendezték. Ráadásul a jól ismert remekművek mellett, közel egyharmad részben, olyan alkotásokkal is bővült, amelyeket eddig csak ritkán láthatott a közönség.

A szakembereket és a közönséget is egyaránt meglepő eredmény született a 2016-ban már huszonnegyedik alkalommal meghirdetett, „Az év természetfotósa” pályázat értékelése során. A pályázat történetében mind ez idáig soha nem fordult elő, hogy a rangos szakmai versengés úgy a felnőtt, mint az ifjúsági kategóriában kettős győzelmet hozott volna!

2016.10.30 20:35

Melyik városban van hazánk egyetlen diadalíve, hol találtak nálunk múmiákat, hová érkezett annak idején az első vonat, az első dunai gőzhajó és az első villanyvonat? Hol van Magyarországon a legnagyobb tokaji bor gyűjtemény? Mindezeken kívül még számos hasonló kérdést tehetünk fel, de talán már ennyiből is kitalálható: Vácról van szó.

Blog ajánló
Városlátogatások Parga Görögország
PargaParga színpompás épületeivel Görögország egyik ékszerdoboza. A kék tengeröblöt félkaréjban övező bűbájos szépségű település a girbegurba utcácskákkal, a szorosan egymás mellé épített pici, tarka házakkal, mesekönyvbe illő látvány. Fényképről első ránézésre könnyen összetéveszthető a népszerű olasz turistacélponttal, Cinque Terré-vel.Az aprócska kis városka vagy falu Görögország észak-nyugati partvonalán az Epirusz régió dél-nyugati részén fekszik, közel az Acheron folyóhoz, mely az ókori görögök hite szerint Hádész birodalmának bejárata volt, ahová az alvilág révésze, Kharón az Acheron folyón úszó ladikján vitte a holt lelkeket.Parga történelme az antik időkbe nyúlik vissza. Számos náció uralkodott itt, a velenceiek, törökök, franciák, oroszok és angolok váltották egymást. Ebben az időben a települést Torininek hívták. A legenda szerint egyszer eltűnt egy értékes, Szűz Máriát ábrázoló ikon. Később egy pásztor talált rá azon a hegyen, ahol ma a velencei erőd romja áll. A helyiek ezt az eseményt intő jelnek tekintették és átköltöztették az egész várost. Szerencsés döntés volt, mivel a későbbiek során Torini városát földrengés pusztította el.A település híres szülötte Pargali Ibrahim Paşa, akit hatéves korában kalózok raboltak el, majd később Szulejman török szultán nagyvezíre lett, miután feleségül vette annak húgát. Szobra állítólag a városka fölé magasodó erődben látható, a nagy melegben eltekintettünk a felkapaszkodástól.Az öböl bejáratát apróbb-nagyobb szigetecskék tarkítják, egyik, a Panagia sziget a város egyik ékessége, melyen egy kis fehér templom látható. A Szűz Máriáról elnevezett templom aprócska kertjében egy kis harangtorony is van. Ha már nagyon melegünk van, akkor irány a strand! Szikrázó a napfény, kék tenger, fehér homok vagy apró kavics. Mi kell még! Csobbanjunk!A tengerparti főutcán és a kacskaringó mellékutcákban egymást érik a tavernák, éttermek, kávézók, bárok és ajándékboltok. A történelmi múlt, az idilli környezet és a romantikus atmoszféra Pargát méltán tartják Görögország egyik legszebb városkájának.Nézzünk meg egy videót:https://www.youtube.com/watch?v=wqzrRwcpqTE                                                                                                     By vinpet
Városlátogatások Ljubljana
LjubljanaA Ljubljanica folyó partján fekvő város már a római kor idejéből ismert volt Aemona néven, később a Monarchia idején a település neve Laibach volt. Az ókori országút egyik állomása, a híres Borostyán út évszázadokon keresztül erre vezetett Észak-Európából a Földközi-tengerig.A történelmi hangulatot árasztó óváros barokk épületeiben zavartalanul gyönyörködhetünk, mivel a belső utcákról kitiltották az autóforgalmat, szinte az egész egy sétálóövezet. Itt láthatjuk a városháza impozáns épületét, a püspöki palotát, és a kéttornyú, kupolás, barokk Székesegyházat.A város központi része a nemzet költőjéről elnevezett France Preseren tér a költő szobrával. Itt csordogál a Ljubljanica folyó, mely felett a Hármas-híd ível át, a rakpart a helyiek kedvelt korzója, ahol egymást érik az éttermek és a kávézók.A híres sárkányos híd nevét a négy pillért őrző, és a város jelképének számító sárkányokról kapta. A legenda szerint a hídfőn ülő sárkányok elkezdenek csapkodni a farkukkal, amikor egy szűzlány megy át a hídon. Vártunk egy darabig, de nem csapkodtak. Vajon mi lehet az oka?Az óváros fölé magasodik a Ljubljanai vár, melynek tornyán a sárkányos zászló lobog, melyhez egy érdekes legenda tartozik. A monda szerint az aranygyapjút elrabló Iaszon herceg, menekülés közben, a Ljubljanica folyóra érve egy óriási sárkánnyal találta szembe magát. Hogy ki győzött arról megoszlanak a vélemények, de a Ljubljanát őrző mesebeli sárkány a város jelképévé vált. Ljubljana címerében is megtalálható, sőt a városháza tetején kakas helyett aranyszínű sárkány jelzi a szélirányt.A várban raboskodott gróf Batthyány Lajos, emlékét a börtön falán egy tábla őrzi.A várfalról szép kilátás nyílik a városra.Sétáljunk a városban!Nézzünk meg egy videót: https://www.youtube.com/watch?v=9cl1LaZGZNc                                                                                                     By vinpet
Partnereink


Keress bennünket a Facebookon!