Rendhagyó ez a tanévnyitó, mert amikor a szervezését elkezdtük, még nem gondoltunk arra, hogy ezen a napon a járványnak már a második hulláma is elér minket. Mégsem akadályozhat meg bennünket abban, hogy törekedjünk a céljaink elérésére: milyen iskolát szeretnénk, milyen iskolát építünk – határozta meg a feladatot Kovács Gábor Dénes igazgató. Márciusban már kiderült: a többi előadó-művészeti szakmához hasonlóan, az artistaművészetben sem tudtuk megtartani folyamatosan a szakmai órákat. Most az első lépés lesz a növendékek folyamatos tájékoztatása mindazon jogszabályi kötelmekről, amelyeket be kell tartani. Az intézet minden telephelyét, épületeit felszerelték a fertőtlenítés minden eszközével. Javaslom a maszk használatát minden közösségi térben Előzzük meg a bajt, amennyire csak lehetséges – hangsúlyozta az igazgató.
Sajnos a szavainak már a megnyitó estéjén sem volt foganatja. A nézőteret megtöltő családtagok, ismerősök, diákok többsége nem viselt maszkot és ezt a rendezők egyetlen szó megjegyzés nélkül vették tudomásul. Bár az igazgató szólt arról is, hogy tárgyalást, útkeresést kezdeményeznek a Közoktatási Főosztállyal, amely esetlegesen az előadó-művészeti oktatókat a sportedzések, rendezvények kategóriájába sorolná, azok lehetőségeit ide is kiterjesztené. Mivel az iskola egyben szakgimnázium is, a közismereti tantárgyak oktatóit már a nyáron felkérték, október-novemberre készüljenek el a digitális tananyagokkal. Legyenek képesek egy osztályt vagy – szükség szerint – akár az egész intézetet erre átállítani. Mindez viszont független attól, hogy egész tanévre terveznek, mert tervezni kell! Ezekről a tervekről szólt a tanévnyitó beszéd további része, melyet időről-időre egy műsorszám szakított meg.
Létrejött egy intézmény-törzs, melynek két nagyszerű tagintézménye is van. Az egyik már évek óta a békéscsabai Színitanház, a másik pedig az Oktopus Multimédia Intézet. Egységesek abban, hogy a középpontban, mindig a gyermek, a tanuló áll. Ugyanakkor cél az is, hogy közönségcsalogató előadásokként bemutathatók legyenek a vizsgaelőadások. Ilyen volt tavaly a Dzsungel könyve, melyet idén is műsorán tart a cirkusz. A tanévnyitó közönsége láthatott is belőle részletet a 1o., 11., 12. és 13 évfolyam növendékeinek előadásában. Ez az év ugyanakkor arról is szól, hogy ezt a 70. jubileumot méltóképpen ünnepelhessék meg. Az első nagy horderejű gálaműsort – ha nem jön közbe semmi – december 8-án itt a manézsban, tehát a Fővárosi Nagycirkuszban fogják tartani. Úgy tervezik, hogy ebben a műsorban felléphetnek személyesen vagy felvételről, a nemzetközi hírű, befutott, nagyszerű artisták, akik közül jó néhányan ma már tantestületnek is tagjai, és akik tanulmányaikat is ebben az intézményben végezték.
Ez a gálaműsor az artistákról és a magyar cirkuszművészet múltjáról, de a jelenéről is szól majd. Egyszerre lesz tisztelgés és inspiráció. Nyílik decemberben egy kiállítás is a Fővárosi Nagycirkuszban, mely ugyanezt a hetven évet pásztázza végig. Januárra tervezik egy könyv kiadását az iskola hetven évéről, mely nem pusztán emlékkönyv vagy cirkusztörténet, de technikai, módszertani tankönyv is lehet majd. Egy honlap is létrejött már (http://circuschool.hu), benne a Cirkopédia, ahol a művészeti ág történetéhez, elméletéhez, esztétikájához kapcsolódó, szórakoztatva tájékoztató írásokat, könyv és publikáció ismertetőket, szakirodalmi ajánlásokat találhat az érdeklődő. Február másodikán szeretnék bemutatni azt az ünnepi előadást, mely a tantestület és a növendékek széles körének közreműködésével lezárja az ünnepi év első felét.
Idén nemcsak a Baross Imre Artistaképző Intézet ünnepel évfordulót, 25 éve létezik a békéscsabai Színitanház, mely sok szempontból különlegességnek számít. Képzési programjában nemcsak színész, színházi táncos és artista szerepel, hanem képezi a „háttérszakmák” szakembereit is. Jó világosítóból, hangosítóból vagy akár közönségkapcsolati szakemberekből mindenhol nagy a hiány. A Színitanház jelenleg az ország legjobb technikai felszerelését, infrastruktúráját mondhatja magáénak. Tanulói a gyakorlatot a Jókai Színházban és a Norvég Alap támogatásával létrejött, közművelődési központként működő Ibsen Házban szerezhetik meg. Olyannyira sikeresek, hogy oktatási tapasztalataikra alapozva, az idén a Cirkusz budapesti művésztelepén is megkezdik a „háttérszakmák” iránt érdeklődők képzését.
(Baross-7) Hangmestereket, hangtechnikusokat képez az Oktopus Multimédia Intézet. Olyanokat, akik akár a különféle média-területeken, akár az előadó-művészetben sikeresen tudják támogatni az előadókat. Megtanulhatók náluk a mozgókép- és animáció készítő, a színháztechnikus és a szcenikus szakma rejtelmei is. A korábbi felnőttoktatás mellett elkezdődött itt a 9. osztálytól indulva a szakgimnáziumi képzés is, összesimulva a Színitanház háttérszakmákat képző munkájával. A Baross Imre Artistaképző Intézetben is folytatódik tovább a „Kuckó” program. Szeptembertől felvételi előkészítőt indítanak zenei téren érdeklődő, 7.-8. osztályos tanulóknak, de más területen is tovább színesedik a paletta. A Korábbi KSI, jelenleg már Központi Sport és Ifjúsági Egyesülettel együttműködési megállapodást kötöttek, a Baross növendékei használhatják az Egyesület korszerű sportlétesítményeit. Az ünnepség végén Fekete Péter kulturális államtitkárnak az alapítókra emlékező zárszavai mellett adták át a távozó növendékek a fiatalabbaknak az intézmény zászlaját.
Két bolgár művész, egy szobrász és egy festő alkotásaiból nyílt közös kiállítás a budapesti Bolgár Kulturális és Tájékoztató Központban. Kettőjük együttes bemutatkozása cseppet sem véletlen, művészi felfogásukban ugyanis határozott rokonság figyelhető meg.
A budapesti Koreai Kulturális Központ látogatói már megszokták, hogy az itt megrendezett kiállítások mindig valamilyen különlegességet állítanak a középpontba. Nincs ez másként most sem, az Eszterházy Károly Egyetemmel közösen létrehozott, és december 16-ig látható YATOO című kiállítás esetében sem.
A Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításain a 19. századi anyag mindig is fontos helyet foglalt el az épület legreprezentatívabb, első emeleti termeiben. Harminc év után ezt az állandó kiállítást most új szempontok szerint újrarendezték. Ráadásul a jól ismert remekművek mellett, közel egyharmad részben, olyan alkotásokkal is bővült, amelyeket eddig csak ritkán láthatott a közönség.
A szakembereket és a közönséget is egyaránt meglepő eredmény született a 2016-ban már huszonnegyedik alkalommal meghirdetett, „Az év természetfotósa” pályázat értékelése során. A pályázat történetében mind ez idáig soha nem fordult elő, hogy a rangos szakmai versengés úgy a felnőtt, mint az ifjúsági kategóriában kettős győzelmet hozott volna!
Melyik városban van hazánk egyetlen diadalíve, hol találtak nálunk múmiákat, hová érkezett annak idején az első vonat, az első dunai gőzhajó és az első villanyvonat? Hol van Magyarországon a legnagyobb tokaji bor gyűjtemény? Mindezeken kívül még számos hasonló kérdést tehetünk fel, de talán már ennyiből is kitalálható: Vácról van szó.
