2019. május 21. kedd, Konstantin napja
Tüzes színek forradalma
Révay András
2018.10.28 17:42
Egy New York-i és egy bécsi gyűjtemény darabjait árverezik el november 8-án a Virág Judit Galéria – immár hagyományosnak mondható – Zsolnay-aukcióján. A tételek október 26-tól már megtekinthetők a Galériában, ahol ezzel párhuzamosan Párizs - Nagybánya 1904-1914 címmel kiállítás is nyílt. Az ingyenes tárlaton többek között Czóbel Béla, Tihanyi Lajos, Ziffer Sándor, Boromisza Tibor, valamint Perlrott Csaba Vilmos munkáival találkozhatunk.

 A kiállítás címéül szolgáló két helyszín közül Párizs nem szorul bemutatásra. Elöljáróban viszont talán érdemes röviden megindokolni, miért pont Nagybánya lett a magyar festészet egyik meghatározó színtere? A festőtelep kialakulásakor mintegy tízezer lakosú bányaváros – jelenleg Baia Mare – Északnyugat-Romániában, a Zazar folyó partján fekszik. A völgyben a Veresvíz patak, a városban a Veresvíz és a Fűrész utcai színes bányászházak gyakran köszönnek vissza a vásznakon. A várost északon határoló Kereszthegy és a Fokhagymás patak mellett magasodó Virághegy, minden évszakban magával ragadta a művészeket. A képeken nemcsak háttérként, hanem önálló motívumként is megjelennek. A Zazar partján található Ligetet főleg tavasszal és nyáron örökítették meg a festők.

A Galériában tavaly bemutatott a Páris – Budapest tárlat még hét évtizedet ölelt fel, a mostani ennél szűkebb időszakra koncentrál – húzta meg a kereteket a kiállítás megnyitásakor Kelen Anna. Párizs hatása semmivel sem hasonlítható, jelentősége mégis inkább a XX. század első évtizedében, 1904. és 14. között mutatkozik meg. Ezt mutatja be a jelenlegi kiállítás, viszont Budapest helyett ezúttal Nagybányát állítja párhuzamba a francia fővárossal. Nagybánya a magyar művészeti élet bölcsője, a magyar modernizmus legfontosabb kiindulópontja, ebben az időpontban már évtizedes múltú, nagytekintélyű festőiskola. Megjelentek itt a fiatalabb generáció képviselői, az újító szellemű, progresszív festők, akik az „alapító atyák”-kal ellentétben már nem az impresszionizmust tekintették követendő példának.

 Inkább az ekkor Párizsban színre lépő, új, modern, progresszív csoportosulást, akik a fauve-ok voltak. Ők – ahogy a francia megnevezésük, „vadak” is mutatja, nagyon erős, harsány, élén színeket használtak. Feljegyezték róluk, hogy az első kiállításukon a színek olyan megdöbbentő hatással voltak a látogatókra, hogy azok a szemüket eltakarva futottak ki a teremből. Czóbel Béla volt az első, aki ebben az időszakban – 1905-ben – Párizsba utazott és elsőként sajátította el a fauve festészet vonásait, elkezdte az ő szellemiségük szerint festeni a képeit. Ő volt az, aki 1906-ban hazatért Nagybányára és szinte palotaforradalmat robbantott ki a hazahozott, a fauve-ok által inspirált képeivel, mint amilyen a kiállításon is látható csendélet. Példáját később sokan, mások is követték, többek között Ziffer Sándor vagy Perlrott Csaba Vilmos, Tihanyi Lajos, Boromissza Tibor és az ő műveik láthatók itt, egészen november 18-ig.

 Nagybányán, az alapítók nem nézték jó szemmel a kibontakozó új irányzatot. A Természetelvű festészet elárulását látták a harsány színvilágú, torzított formákat, elrajzolásokat is megengedő festészetben. Noha a magyar festők – szemben francia társaikkal – soha nem merészkedtek a természet színeinek teljes átírásáig. Inkább csak felfokozták a színeket. A természetábrázolástól sem tudtak teljesen elszakadni és az absztrakcióhoz sem közelítettek annyira, mint a párizsiak. Ezen a kiállításon összesen 114 festmény szerepel, közöttük számos olyan van, amit külföldről most, először hoztak haza. Ilyen például Tihanyi Lajos portréja, melyet Ziffer Sándor 1908-ban festett. További érdekesség, hogy vannak képek, melyekről kiderült: a vászon hátoldalára is festettek – a titokra a restaurátorok jöttek rá, amikor a festményeket a bemutatásra előkészítették.

 A Virág Judit Galériának fontos szerepe van abban, hogy az utóbbi években Budapest lett a nemzetközi Zsolnay-kereskedelem fővárosa. Az elmúlt 15 évben ugyanis megindult a Zsolnay-kerámiák visszaáramlása hazánkba, és a nemzetközi rangú Zsolnay-kollekciók többsége ma már Magyarországon található. A Galéria tavaly rendezte meg a világ első Zsolnay-aukcióját, átütő sikerrel. Vélhetően ez a nemzetközi szinten is nagy figyelmet keltő esemény mozgatta meg két jelentős gyűjtemény tulajdonosának fantáziáját. Az árverés után ugyanis egy fontos New York-i és egy bécsi kollekció birtokosai jelentkeztek, és ajánlották fel kerámiáikat a következő Zsolnay-aukcióra. A kiállítással egy időben – november 8-án – rendezi meg a Galéria a második Zsolnay-aukciót, mely felöleli a Zsolnay-gyár klasszikus korszakát, a historikus vázáktól a szecessziós remekeken át egészen az I. Világháborúig.

 A New York-i gyűjtemény tulajdonosának személyes kívánsága volt, hogy tárgyai visszakerüljenek az óhazába, a bécsi örökös szerint pedig gyűjteménye itt kaphatja meg a legnagyobb figyelmet. A két, egymást jól kiegészítő gyűjteményben legalább 25 nemzetközi rangú remekmű szerepel, összesen hetven műtárgy kerül „kalapács alá”. A szecessziós Zsolnay-vázák a nemzetközi kerámia piac „csúcsragadozói”, ezért a Zsolnay gyűjtők és kereskedők figyelme a következő két hétben Budapestre koncentrálódik. Az árverési anyag értékére jellemző, hogy ha valakinek november 8-án a Kongresszusi Központban az az ötlete támadna, hogy egyben vásárolja meg az aukció anyagát, kollekciója a világ tíz legfontosabb magángyűjteményének egyike lehetne!

Kapcsolódó témák

Két bolgár művész, egy szobrász és egy festő alkotásaiból nyílt közös kiállítás a budapesti Bolgár Kulturális és Tájékoztató Központban. Kettőjük együttes bemutatkozása cseppet sem véletlen, művészi felfogásukban ugyanis határozott rokonság figyelhető meg.

A budapesti Koreai Kulturális Központ látogatói már megszokták, hogy az itt megrendezett kiállítások mindig valamilyen különlegességet állítanak a középpontba. Nincs ez másként most sem, az Eszterházy Károly Egyetemmel közösen létrehozott, és december 16-ig látható YATOO című kiállítás esetében sem.

A Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításain a 19. századi anyag mindig is fontos helyet foglalt el az épület legreprezentatívabb, első emeleti termeiben. Harminc év után ezt az állandó kiállítást most új szempontok szerint újrarendezték. Ráadásul a jól ismert remekművek mellett, közel egyharmad részben, olyan alkotásokkal is bővült, amelyeket eddig csak ritkán láthatott a közönség.

A szakembereket és a közönséget is egyaránt meglepő eredmény született a 2016-ban már huszonnegyedik alkalommal meghirdetett, „Az év természetfotósa” pályázat értékelése során. A pályázat történetében mind ez idáig soha nem fordult elő, hogy a rangos szakmai versengés úgy a felnőtt, mint az ifjúsági kategóriában kettős győzelmet hozott volna!

2016.10.30 20:35

Melyik városban van hazánk egyetlen diadalíve, hol találtak nálunk múmiákat, hová érkezett annak idején az első vonat, az első dunai gőzhajó és az első villanyvonat? Hol van Magyarországon a legnagyobb tokaji bor gyűjtemény? Mindezeken kívül még számos hasonló kérdést tehetünk fel, de talán már ennyiből is kitalálható: Vácról van szó.

Blog ajánló
Városlátogatások Ismerkedés Linz városával
Ismerkedés Linz városávalA település említésére azonnal a nálunk is kedvelt sütemény jut eszembe. Próbáljuk jobban megismerni ezt a Duna festői ölelésében fekvő szép várost.A történelme a kelta időkre nyúlik vissza, akik Lentos néven alapították a mai Linz elődjét. Később a rómaiak Lentia (Csónak) névre keresztelték a települést, mely a 19. századig csupán néhány háztömbből és a várból állt.Linz ausztriai iparváros, ma is fontos gazdasági központ, a felső-ausztriai tartomány székhelyeként a harmadik legnépesebb osztrák város, mely az elmúlt évtizedekben látványos átalakuláson ment keresztül.Linz a változások városa, ahol azonos hangsúlyt kap a tudomány, a művészet és a fejlődés. 2014-ben a város elnyerte az UNESCO-tól a Médiaművészetek városa címet is. A számos érdekesség mellett Európa egyik legmodernebb technológiai központja is itt található. Linznek saját hegye is van, az 537 méter magas Pöstlingberg. A hegytetőn emelt búcsújáró templom egyik nagy bástyájában mesevasutat rendeztek be a gyerekeknek.Kedvező időben érdemes a város felülnézetben is megtekinteni, de ehhez nem kell sárkány-repülni vagy helikopterrel körözni, elegendő csupán felsétálni a Passage bevásárlóközpont lépcsőjén, és máris a város háztetőin vezető sétaúton találjuk magunkat. A kémények magasságából pazar a kilátás az óvárosra. A belvárosban gyönyörű, barokk épületeket láthatunk. A főtér (Hauptplatz) Európa egyik legnagyobb tere. A tér középpontjában az 1716-ban felállított, 26 méter magas Szentháromság-szobor áll, a tetején aranyozott alakokkal, melyet pestisoszlopként is emlegetnek a szörnyű járvány mementójaként.Az Alter Dom Linz legnagyobb temploma. A barokk székesegyház a 17.-ik században épült.  Robusztus, égbenyúló tornyai között Szent Ignatius szobrát láthatjuk. A templombelső fából faragott szószéke és orgonája fantasztikus látvány.A püspöki templom, a Neuer Dom Ausztria második legmagasabb temploma, neogótikus tornya 134 méterre nyúlik az ég felé. Csodálatosan díszített, festett üvegablakainak egy része a második világháború alatt megsemmisült, ezeket kortárs művészek renoválták nagyszerűen.Linzben járva, feltétlenül kóstoljuk meg a város egyik jelképét, a hagyományos linzer tortát. A sütemény egy kicsit más, mint az itthoni linzerek, a töltelékben többek között mandula és dió is található. A mai gyerekek már a kor szellemének megfelelően "lézer tortának" hívják.Érdekesség, hogy egész Felső-Ausztriában tilos a városokban füvet nyírni, a méhek érdekében. A városban számtalan méhkaptár található, többnyire a házak tetején, és a különleges becsben tartott méhek érdekében vágják ritkábban a vadvirágokkal teli közterületek zöldjét.Nézzünk meg egy videót: https://www.youtube.com/watch?v=waP41ecrG70                                                                                                   By vinpet
Partnereink


Keress bennünket a Facebookon!